Maros megyei életrajzi lexikon

1811., † Mv., 1900. jan. 8.: tanító. – A mv.-i alsó ref. leányiskolában a II. oszt.-ban tanította az írást, olvasást, a vallást, természetrajzot, földrajzot (1863–64-as tanévben); Székelycsókán tanított (1877–82). Irod.: Farczády; Gyászjelentő; Székelycsóka; [Nekrológ] (Székely Lapok, 1900. jan. 9.)

Gyergyóalfalu, ? † Abafája, 1763. ápr. v. márc. 3.?: r. k. pap. – Tanult Csíksomlyón (1746), Kv.-on (1751–52), Nagyszombaton (1754–56). Szászrégenben plébános haláláig (1761–63). Irod.: Abafája; Ferenczi Sándor 2009

Nyárádbálintfalva, 1915. febr. 6., † Borgói-hágó, 1944. okt. 6.: tartalékos honvéd. – Dászkel Zsuzsanna fia. – Az 57/III. zászlóalj – törzs. – Eltemették Marosborgón, a magyar hősi temetőben. Irod.: Berekméri 2015

? † ? : tanár. – A szászrégeni M. Tannyelvű Pedagógiai Leányiskola tanára volt (1948–). Irod.: Csernátoni; Szabó K. Attila

Alsóbölkény, 1926. szept. 26., † ? : hadnagy. – Mv.-en a Securitate Tartományi Igazgatóságán hadnagy (1957. –). Irod.: Bartos 2012 BARABÁSI Gergely, P. Fidél OFM, Ehed, 1932. márc. 26., † Csíkszereda, 2004. jan. 12, : r. k. pap. – Gyulafehérváron végezte a teológiai tanulmányait és pappá szentelték (1962. máj. 31.). Újmisés plébános

1810., † 1898. febr. 13.: festőművész. – A MTA levelező tagja, az országos képzőművészeti társulat alelnöke, a m. képzőművészeti tanács tagja. Elkészítette Kossuth Lajos életnagyságú arcképét, amelyet Maros-Torda vármegye Törvényhatósági Közgyűlésének üléstermében függesztettek ki (1885). Irod.: Apor – Oláh-Gál; Féja; Gyászjelentő; Időtár 2; Vásárhelyi Z. Emil: Barabás Miklós; önarckép is =

? † ? : unit. lelkész. – A küküllői egyházkör esperese (1829–61). Irod.: Zoványi

?, † ? : ref. lelkész. – Felesége: Tegzi Ágnes. – Nagyenyeden subscribált (1774). A sárdi zsinaton ordinálták (1783). Magyarherepén (1781–88), Maroscsapón (1789), Gógánban (1790–97) és Kézdimárkosfalván (1797–99) szolgált. Irod.: Küküllői Ref. Egyházm. 2., 3., 4.

1928., ? † Mv., 1988. okt. 19.: tanár, főiskolai lektor a mv.-i Almérnöki Intézet munkatársa. Irod.: [Nekrológ](V. Z., 1988. okt. 21.)

? † ? : képviselő. – A MMAT képviselője (1961. márc. 5.), a paniti Kollektív Gazdaság elnöke. Irod.: Crişan

Mezőpanit, 1915. szept. 19., † ? : gazdálkodó. – Mezőgazdasági társulási tag. Letartóztatták (1961. aug. 2.) és a társadalmi rend elleni ténykedés vádjával állították bíróság elé. – Irod: 1956 Erdélyben; Áldozatok

1525., † 1588.: lófő, nemes, királybíró. – Jelentős történelmi szerepet játszott a kialakuló Erdélyi Fejedelemség főurai között, a király-fejedelem, Szapolyai János Zsigmond udvari familiárisa Báthori Istvánnal, Bekes Gáspárral és más főurakkal. Marosszéken székely lófőségeket szerzett (1566), Lőrincfalván 12 ház jobágyot kapott. János Zsigmond halála után Báthori Istvánt támogatja, a sorsdöntő

Mezőpanit, 1886., † ? : ref. lelkész. – Tanulmányait Mv.-en, Kv.-on és Debrecenben végezte. Számos községben volt lelkész (1914–), majd Mezőcsávásra került (1918–). A Hangya, a Gazdakör megszervezésében tevékeny részt vett. A MP elnöke, az EFE tagja. Irod.: Erdélyi vármegyék; Székelyföld í. k

Szabéd, 1842. ápr. 10. † Mv., 1907. szept. 17.: főjegyző. – A jogot Mv.-en végezte, a vármegye szolgálatába állott. Főjegyző, Maros-Torda vm.-i árvaszéki elnök, a Ferenc József rend lovagja. Cikkei a kv.-i lapok és a mv.-i Egyetértés-ben jelentek meg. F. m.: Ellenőrző számok az összeadásokhoz (Mv., 1906). Irod.: Barabássy családi

Makfalva, 1618., † Lengyelországban, 1657.: nemes. – A székely nemzet zászlótartója II. Rákóczi György lengyelo.-i királyválasztó hadjáratában. Nemes levelet magával vitte, szolgájával együtt elvérzett és minden elveszett a harctéren. Irod.: Barabássy családi inf.

? † ? : nemes. – Nemességvítató pör során igazolja nemességét (1764). Irod.: Kempelen

1452., † 1512.: birtokos, várnagy. – Felesége: 1.?; 2. Erdélyi Magdolna. – Bethlen Miklóssal együtt, görgényi várnagyként átadták a görgényi várat a királyi párnak. Hatalmas birtokai voltak Belső Szolnok, Kolozs, Torda, Fehér, Küküllő vm.-ben. Irod.: Barabássy családi inf.

1886. dec. 17., † ? : birtokos, erdőmérnök. – Felesége: György Anna. Nemességükről Marostordamegyétől bizonyitványt nyertek (1909.) és a belügyminiszter elismerte lófő székely mivoltát (1935).- Kv.-on az unit. gimn.-ot, Selmecbányán az erdőmérnöki egyetemet végezte. Mint magán erdőmérnök működött. Gyergyószentmiklóson főmérnök. Az Erdélyi Kárpát egyesület elnöke. Irod.: Kempelen; Pálmay; Visnai

Egeres, 1917. márc. 14., † Mv., 1991. nov. 29. Temetése Szabédon, 1991. dec. 2.: ügyvéd. – B. Albert ügyvéd és Székely Margit fia. Felesége: losonczi Szebeni Lenke (Mv., 1920. – Mv., 1953. febr. 8.). Leányaik: Katalin, Judit. – Elemi iskoláit Szabédon (1923–27), a gimn.-ot Nagyenyeden a Bethlen Koll.-ban és a

Mv., 1907. ápr. 13., † ?: zongoratanárnő. – A bp.-i Zeneművészeti Főiskolán végezte tanulmányait. Tanára : Purcsi J. Szerzeményei : m. nóták, műdalok, orgonajátékok és egy hegedűverseny zongorakisérettel. Irod.: Kempelen; Molnár Imre

1845. márc. 3., † ? : kir. telekkönyvezető. – Felesége Zilahy Sebess Mária. Irod.: Kempelen; Pálmay

1793. szept. 12., † Szabéd, 1866. nov. 16.: ügyvéd, marosszéki táblabíró. – Felesége: szabédi Székely Beta Erzsébet lófő (Szabéd, 1810. júl. 27. – 1876). (esküvő: Szabéd, 1830. júl. 27.). – Marosszéki táblabíró. Birtokos Szabédon (1830. k. –), részt vett az 1848/49. szabadságharcban. Irod.: Barabássy családi inf.; Kempelen; Pálmay

? † ? : lovas puskás, lófő, székely főember. – A Csontos György hadnagysága alatt szolgáló marosszéki lovas puskást a havaselvei hadjáratban tanúsított hűséges szolgálatai jutalmául II. Rákóczi György lófővé tette, azzal a kikötéssel, hogy jó lóval, karddal, hosszú puskával, porral és golyóval felszerelve minden hadjáratra készen álljon és szükség

1800.? † Mv., 1883. aug. 11.: jótevő. – A mv.-i „Jótékony nőegylet” tagja. Irod.: Gyászjelentő

? † ? : mv.-i polgár. – Felsége Köpeczi Klára. – A mv.-i Városi Tanács és a ref. eklézsia presbiteriuma megintette, mert házában titkon pátereket rejtegetett, misét tartatott és felségétpáterrel temette tte el (1687). Irod.: Krón Füz. 1937. 2/6); Léstyán – templomok; Pál-Antal 2003

? † Mv., 1732.: vásárhelyi polgár. A jezsuita atyákat a házába fogadta. Irod.: Mv.-i Plébánia

? † ? : lovas-puskás, primipiláris. –A Csontos György hadnagysága alatt szolgáló Marosszéki lovas puskást, a havaselvei hadjáratban tanúsított hűséges szolgálatai jutalmául, II. Rákóczi György lófövé tette, azzal a kikötéssel, hogy jó lóval, karddal, hosszú puskával, porral és golyóval felszerelve minden hadjáratra készen álljon és szükség esetén a lóról leszállva gyalog

Sáránd, 1880. márc. 15., † Auschwitz, 1944. nyara: festőművész, grafikus.- A bp.-i Mintarajziskolában, a képzőműv. főisk.-n (1902-03 és 1906-07), majd Münchenben Hollósy Simonnál tanult. Mv.-en élt (1907–18), Nagyváradon a fa- és fémipari szakisk. rajztanára (1918–). A kőrajztechnika egyik megújítója. Főként Brassóról, Nagyszebenről, az erdélyi Szászföldről, valamint németo.-i és dalmáciai városokról

? † ? : ref. lelkész. – Kv.-on subscribált (1665). Radnóton szolgált (1669). Irod.: Küküllői Ref. Egyházm. 4.

? † ? : tanító – Nagyenyeden subscribált (1678). Radnóton szolgált (1678 után). Irod.: Küküllői Ref. Egyházm. 4.

? † ? : ref. lelkész. – Vajdaszentiványon ref. lelkész (1716–), Magyarón (1722–37), Pataki István követte őt. Clarissimus-ként emlegették (1737). Irod.: Böjthe Andor; Ősz; Vajdaszentivány

? † Abafája, 1767.: ref. lelkész. – Felesége Végh Anna (†1793). – Mv.-en subscribált (1725). Mester Sóváradon (1729–1730). Lelkész Tancson (1734), Radnótfáján (1737–45), Kisfülpösön (1746–48), Marosjárában (1750–57), Oroszfáján (1757–65), Abafáján (1766–67). Irod.: Imreh Barna; Ősz

Segesvár, 1892. júl. 31., † Buk., 1958. márc. 21.: énekesnő. – Szászrégenben gyerekeskedett, a mv.-i Konzervatóriumban, majd Bécsben tanult az Akademie für Musik-ban (1912–13), Filip Forsten tanítványaként. Hamburgban a Volksoperben alkalmazták. Turnézott Erdélyben (1912. jún.-júl.), Teplitz-Schönau-ban dolgozott. Mint operaénekesnő sikerei voltak Brünn, Bécs (Theater an der Wien), Praga, Graz, Karlsbad,

Erked, 1920., † 1978. febr.: pártaktívista. – Vasmunkásként dolgozott a vasútnál, majd pártaktívista (1946–). A Kolozs tartományi pártbizottság titkára, az RKP KB-nak aktivistája, a Ştefan Gheorghiu Akad. Katedrafőnöke és prorektora. Irod.: B. C. [Nekrológ] (V. Z., 1978. febr. 18)

Tenke, 1915. jan. 1., † Mv., 1988. ápr. 3.: orvos, tüdőgyógyász, egyetemi tanár. – A középiskolát Nagyváradon, az egyetemet Kv-on végezte. Előbb az algyógyi tüdőszanatórium igazgatója, majd a mv-i OGYI tanára és a Tüdőgyógyászati Klinika vezetője (1951–85), a RTA mv-i fiókjának igazgatója, az Akadémia levelező tagja, doktor doc., érdemes orvos.

Marosludas, 1897., † Buk., 1981. márc. 28.: gépészmérnök. – A bp.-i Állami Felsőipariskola elvégzése (1919) után géplakatos, eszetergályos, öntő, majd tervezőmérnök a kv.-i Dermata cipő- és bőrgyárban. A buk.-i Gép- és Kohóipari Minisztérium Tervezőintézetének főtervezője (1948–), a Vegyipari Tervezőintézet, majd az Építőipari Kutatóintézet műszaki főosztályának irányítója nyugalombavonulásáig. Cikkeit közölte a: Jövő

? † ? : ort. pap. – Ballában szolgált (1892–1910). Irod.: Şincan 2006

? † ?: g. kat. pap. – Mezőpagocsa egyik tanyáján (Văleni) szolgált (1954–77). Megnagyíttatta a templomot (amit helyi mesterek építettek, 1931), Vladislav Bottal kifesttette, a falakra ikonokat festetett. Később restauráltatta, és műemlékké nyílvánították (1965–). Irod.: Şincan 2006

? † Mv., 2002. jan. 27.: tanárnő, zenész. – Férje: Barceanu Constantin a Mv.-i Ped.-i Főiskola lektora (1973). A mv-i filharmonikus zenekar tagja, művészeti titkár, a filharmónia vezetőségének tagja (1950). A mv.-i Ped.-i Főiskola lektora, a Népi egyetem tanulmányi tanácsának tagja (1973). Irod.: Bartis József : Népi egyetemi oktatás Mv.-en

Gelence, 1818. jan. 20., † 1876. jún. 1.: r. k. pap. – Pappá szentelték (1821. máj. 2.). Káplán volt Gyergyóalfaluban. Plébános Nagyernyén (1844–53), Sárfalván (1853–), Bereckben (1856) és Gelencén. haláláig. Irod.: Ferenczi Sándor 2009; Maros megyei m. tört. 5.

? † ? : hadnagy. – Nem volt székely származású, mégis marosszéki lófőségi birtokok megszerzésével a tisztségviselés jogát is megszerezte. Marosszéken főhadnagyságot viselt (1492, –93, –94, 1502, -05, – 15), és főbíróságot (1511, – 14) Irod.: Aranka; Egyed Á. 2013; Pál-Antal; Pál-Antal 2002

? † Örményes, 1660. nov. 25., : generális. – B. Sándor és Palatics Anna fia. B. Ákos fejedelem öccse. – Bátyját a törökök táborukba tartották, az ország generálisa és helytartója. Mv.-en tartózkodott (1660. jún. –júl.) és terorizálta a várost, elfogta a volt Rákóczi-pártiakat és bezáratta, a fejedelem bizalmasait kivégeztette, a

? † Mv., 1797.: magiszter. Irod.: Mv.-i örmények

1822. febr. 12., † Meggyesfalva, 1906. máj. 1.: nőegyleti elnök. – B. János és br. Jósika Zsuzsanna leánya. Férje: Lázár Móric (1817–1865). – Nagyműveltségű asszony volt, aki Polyxena névvel írt a Kolozsvári Közlönybe (1858. A nők írói jogosultságáról, melyet a Hölgyfutár 136. és 137. sz. átvett). aktív szerepe volt az 1848/49-es

? † Buk., 1934.: kőműves, énekes.-Kőművesként kezdte pályáját, mivel gyönyörű bariton hangja volt, mint fiatalembert felvitték a bp.-i operába. Az ottani énektanítás nem tetszett neki és visszatért. Buk.-ben dolgozott (1934), ott tévedésből benzint ivott és meghalt. Irod.: Ökrös

Mv., 1924. máj. 10. † ? : asztalossegéd, igazgató. – Asztalossegédként dolgozott a mv-i Elek János Bútorgyárban (1941–), jó szakember és közkedvelt volt a munkások körében. A RMP tagja (1945–). Az Elek János Bútorgyár államosításakor kinevezték a gyár igazgatójának (1948. jún. 11.). Irod.: Bartos Zoltán

Kézdiszászfalu, 1828. jan. 12., † Szováta, 1904. febr. 18.: r. k. pap. – Középiskolát Kantán, Kv.-on végzett, teológiai tanulmányokat Gyulafehérváron és pappá szentelték (1852. júl. 20.). Káplán volt Mv.-en (1852–), Kapnikbányán (1855). Lelkipásztor Szentivánlaborfalván (1856), Szovátán (1859–70), Székelyhodoson (1870–73), Kajántón (1877–). Gimn.-i tanár és régens Székelyudvarhelyen (1877–). Nyugdíjasként Szovátán élt

Kézdiszszentlélek, 1843. szept. 7., † 1908. júl. 24.: r. k. pap. – Pappá szentelték (1872. júl. 28.). Lelkipásztor volt Görgényszentimrén (1875–79), Kozmáson (1879–). Irod.: Ferenczi Sándor 2009

Futásfalva, 1907. júl. 29., † Földvár, 1945. febr. 19 : r. k. pap, mártir. – Elemi iskolát szülőfalujában, gimn.-ot Kézdivásárhelyen végzett. Teológiai tanulmányait Gyulafehérváron végezte, pappá szentelték (1932. jún. 12). Csikszentdomokoson kezdte pályafutását, káplán volt Kápolnásfaluban, Baróton. Mezősámsond plébánosa lett (1936–). Ott énekkart színjátszókört szervezett A Hangya ügyvezetője volt. Leventeparancsnokként is működött.

Korond, 1933., † Mv., 1988. márc. 14.: zenetanár. – A Mv.-i Állami Filharmónia tagja, zenetanár. Több mint 25 éven át állt a zene és a zeneoktatás szolgálatában. Irod.: [Nekrológ] (V. Z., 1988. márc. 16.; 1988. márc. 17.)