Maros megyei életrajzi lexikon

Görgényszentimre, 1894., † Görgényszentimre, 1952.: szitakéreg-készítő., tizedes. – Vitézi avatási időpont: 1942. dec. 6. Irod.: Berekméri–Nemes

Görgényszentimre, 1921. márc. 27., † Tatabánya, 2000. nov. 12.: őrvezető. – A m. kir. 127. könnyű hadosztály híradószázadában szolgált, betegsége miatt került a 19. tábori kórházba (1944. ápr. 4.). Vitézi avatási időpont: 1943. jún. 11. Irod.: Berekméri–Nemes

? † ? : templomépítő. – Máriaffy Mária, zarándi Knöpfler Elekné, földbirtokos asszony, támogatásával építtette Maroskeresztúron (1863–69) a ma is használatos ref. templomot és a mellette álló egykori ref. iskolát, amely az államosításkor állami iskolává alakult (1948). Irod.: Cristeşti – Mureş

? † ?: kereskedő, selyemárús – Erzsébetvárosi Örmény Kereskedő Kompánia (Csíki Márton, Csíki István, Patrubán Lukács és G. D.) tagjával szerződést kötött a város (1760), aki akkor már 5–6 éve bizonyos taksa lefizetése mellett a városban kereskedett, tevékenysége feltételeit szabályozta a tanács, magasabb adókat fizettek, ami helyzetét megszilárdította. Irod.: Időtár 5

Mv., ? † Mv., 1760. szept. 19.: városi polgár, kereskedő, tanácsos, főbíró. – Tehetős városi polgár, Mv. –en kereskedő. A város kocsmáit és vendégfogadóját, a fa – vas – árulást G. Józseffel, a város mészárszékét, árulóhelyét G. Istvánnével vette bérbe (1759). Vezető szerepet vállalt a város életében. Tisztségei: szenátor (1736,

? † Mv., 1726 : kereskedő. – A Mv.-en élő hat görög kereskedő egyike (1709), jelentős nagyságú adót fizetett. Irod.: Mv.-i ref. temető, Pál-Antal 2009

? † ?: városi polgár, szatócs. – Kereskedő volt, a város mészárszékét bérelte G. Györggyel (1759, 1760). Irod.: Időtár 1; Pál-Antal 2006; Pál-Antal 2009

? † ?: városi tanácsos. – Tisztségviselő Mv.-en a városi tanácsban, esküdt közönség tagja (1791), utcakapitány (1825). Irod.: Pál-Antal 2006; Pál-Antal 2009

? † ? : kalmár, városi tanácsos. – Ráveszi a mv.-i tanácsot, hogy Todor Lukács örmény kereskedőtől visszavonja az engedélyt és eltávolítsa a városból (1739) és a város többé ne fogadjon be örmény kereskedőket (1742). Városi tanácsos (1758). A Szentgyörgy u.-i fertálykapitány, a városi malmok és a hídvám bérlője (1759),

? † Mv., 1827: kereskedő, vasárús. – Mv. gazdag polgára. Bérelte a Kir Tábla első székhelyét (1816). Tőle vásárolták a Bodor kúthoz szükséges réz egy részét (1820–22). Megvásárolta a Nagy Piac és a Szentgyörgy utca sarkán levő telket, ott megkezdte (1822) és fele részét felépítette házának (1827). Hirtelen halálát miatt (a

? † Mv., 1838 : szenátor. – Mv. városi szenátor (1761–), Mv. főbírája (1768). A tulajdonában volt az a kétemeletes kőépület Mv. nagypiacának déli oldalán, melynek felső részében volt az a terem, az Apolló-szála, ahol „a’ tánz-vigalmak szoktak tartódni, és a’ színészek is játzanak. Irod.: Benkő K.: Mv.; Fodor–Balás; Karácsonyi Zsigmond:

Mv., 1821 k., † Mv., 1865.: gyógyszerész. – G. József és Alkoffer Erzsébet (1784–1850. ápr. 20.) fia. Felesége Brandecker Anna, Brandecker Simon leánya. – Patikusinas volt, majd Pesten gyógyszerészhallgató (1845–46), gyógyszerész oklevelet kapott (1846. dec. 21.). Házassága révén lett a mv.-i Arany Szarvas Gyógyszertár tulajdonosa (1854–65). A gyógyszertárat felesége örökölte

? † ? : kereskedő. – Az első Mv.-en letelepedett görög kereskedő, aki polgárjogot kapott (1624). Irod.: Időtár 5 /1.; Pál-Antal 2009

1820 ? † Mv., 1885 előtt, jún. 19.?: kereskedő. – Felesége: Trombitás Borbára. Lányaik: Lidia, Ester, Ráchel. – Kereskedő Mv.-en. Irod.: Gyászjelentő

? † ? : boszorkány. – Backamadarasi özvegy asszony, aki magát a máglyahaláltól anyagi áldozattal váltotta meg (1739). Irod.: Pál-Antal Sándor: Boszorkányok Marosszéken (Nú., 1997. dec. 31.)

? † ? : szobafestő. – Szászrégenben alapító tagja és elnöke a Megértés Tekéző Egyesületnek (1938), mely kiváló eredményeket ért el több városközi versenyen, később pályahiány miatt az egyesület megszünt. Mint sportember lelkesen dolgozott a m. sport érdekében. Fő törekvése az volt, hogy a m. iparosságot és a munkásságot tömörítse egyesülete

? † ? : lutheranus lelkész. – Segesden szolgált (1818–31). Irod.: Apold

? † ? : orvos, botanikus. – A segesvári orvos és füvész, Haller János gr. társaságában kutatta Erdély flóráját (1700-as évek?). Irod.: MMA

? † ? : tudományos kutató. – A Mv.-i Marhatenyésztő és Kutató Állomás igazgatója (1947–49), amelynek székhelye Marosszentgyörgyön mükődött. Irod.: Lucrări ştiinţifece

? † ? : lelkész. – Lutheranus lelkész Szászdányán (1822–33). Irod.: Apold

Szépfalu, 1888., † ? : orvos, ideg – és elmegyógyász. – Aradon tanítóképzőt, Bp.-en gyógypedagógiai tanárképzőt és orvosi egyetemet végzett, doktorrá avatták (1921). Mint karpaszományos őrmester vett részt az I. vh.-ban, a koronás ezüst érdem tulajdonosa. Tevékenykedett Szegeden és Rákoskeresztúron mint gyermeknevelő inézeti tanár, Bp.-en az ideges gyermekek alsó – és

? † ?: lutheranus lelkész. – Szászdányán szolgált (1621–27). Irod.: Apold

Mv., ? † Abganerovo, 1942. aug. 22.: hadnagy. – Elesett a fronton. Irod.: Atanasiu, C.: Sângerări transilvănene (Buc., 1943)

Soropháza, 1910., † Ocnele Mari, 1950.: dr., gör. kat. pap, tört. -teológiatanár. – Soropházán működött. Antikommunista harcos. Politikai okokból letartóztatták, börtönbe vetették, ahol kivégezték. Irod.: Balint; Ioniţoiu

Görgényszentimre, 1931. jan. 22., † Mv., 1997. febr. 7.: alezredes. – Főhadnagy (1959), százados (1965), őrnagy (1970), alezredes (1978). MAT / MMAT Securitate (1954–68), dicsőszentmártoni rajoni részlegének főnöke (1965–66), a Maros megyei Securitate illetve a Belügyminisztérium Maros megyei Felügyelöségén dolgozott (1968–). Tartalékba helyezték (1988. máj. 14.). Irod.: Bartos 2012; [Nekrológ] (Nú.,

? † ?: gör. kat. pap. – Nagyszederjesen Szolgálata idejében épült a ma is használt ort. templom (1935). Ikonosztázát a szászrégeni Eugen Nicoară adományozta. Irod.: Reghin, Protopopiat

Medgyes, 1831. jan. 6., † 1891. dec. 21: Apja szappanfőző. – Tanult a Tübingeni Egy. Hittud. Karán (1851–53). Hazatérve Szászrégenben tanár és iskolaigazgató. Lelkipásztor Felsőidecsen (1860–70), Dedrádon, Nemesen (1881–), Magarén (1888–). Irod.: Szabó–Simon–Szögi

1736., † 1806.: Apja Grassalkovich Antal; gr. Haller Gábor (1717–1784) felesége (1754–). – Hozománya Hegyfalu és annak birtokai, amivel bővítette a Haller vagyont. Férje halála után örökölte a vagyont, felépítette Kerelőszentpálon a kastélyt (1750–60), mert az első Haller István által építetett régi várkastély nagyon megrongálódott. Fényűzően rendezte be, a kriptakápolnában

? † ? : gyártulajdonos. – Palotailván, a Gödemesterházi Doménium Fűrészipari R. T. egyik főrészvényese (1926). Irod.: Pană

? † ? : kereskedő. – A város templomhelyet mért ki a gör. kat. -oknak, saját költségén barokk stílusú gör. kat. Sf. Arhanghel fatemplomot épített Mv.-en (1750), mellette parókiát és lelkészi lakást, melynek első lelkésze Gh. Maior, Petru Maior édesapja volt. Ez a templom ma már nem létezik, írásos dokumentumok

? † ?: elnök. – A Maros megyei romák elnökeként vett részt a Dicsőszentmártonban tartott Romák Országos Kongresszusán (1934. okt. 7.). Irod.: Ţiganii din Rom.

Szászrégen, 1862., ? † ? : orvos. – Apja kereskedő. Balázsfalván tanult gör. -kat. gimn.-ban, Kv.-on OGYE hallgatója volt (1881–1884), majd Bécsben tanult (1884–86). Orvos Temesváron v. környékén (1898), majd Buk.-ben (1904). Irod.: Sigmirean, Szabó–Simon–Szögi

? † ?: elnök. – A Romániai Romák Szövetsége mv.-i fiókszervezetének elnökévé választották (1937. nov. 30.). Irod.: Ţiganii din Rom.

1773., † Toldallag, 1829. ápr. 3.: gör. kat. pap. – Ioan Bob püspök Toldalagra helyezte szolgálni (1800. márc. 10. – ). Irod.: Dobozi

1894, † Mv., 1970. szept. 1.: munkásmozgalmi harcos. – A RKP tagja (1926–), az illegalitás éveiben állandó tevékenységet fejtett ki a munkásmozgalomban, szervezője és támogatója volt a Vörös Segély akciónak, több éven át vezetőségi tagja a MADOSZ megyei szervezetének, a Vörös Segély aktívistája. Irod.: G. G. [Nekrológ] (V. Z., 1970.

Segesvár, ? † ? : tanár, iskolaigazgató. – Segesvári származású. Brassóban (1655), Wittenbergben (1658) tanult. A segesvári gimn. rektora (1663). – F. m.: Methodica-Augastanae Confessione (Wittenbergae, 1659). Irod.: Kraus: Erdélyi krónika; Szinnyei

? † ? : másodfőjegyző, szakíró, szerk. – Szerk. -tette a segesvári Hivatalos Értesítőt. (1891–1914 k.). Irod.: Gulyás; Poptămaş–Mózes

1952 † Mv., 2015. orvos. – Mv.-en végzett az orvosi egyetemen (1978). A mv.-i Ref. temetőben nyugszik. Irod.: Kiss–Péterffy–Péterffy

? † ? : ügyvéd. – Mv. -ről, társaival Nicolae Găetanu – és Nicolae Vladdal vett részt a nagyszebeni román nemzeti értekezleten (1861. jan. 13–16. és 1863. ápr. 20 –23.). A Kir. Tábla másodosztályú ülnöke (1863. ápr. 10.). Mint királyi hivatalos vett részt a kv.-i ogy.-en (1865. nov. 19.). Tiszti főügyésszé

Szászrégen, 1920. okt. 29., † Ittenbach neben Königswinter (Németo.), 1945. márc. 31.: zászlós a német hadsereg 2. felderítő páncélos SS századában. A Rajnamenti helység lakói temették el. Irod.: Reghin, militari

Naszód, 1868. febr. 7., † Ratosnya, 1902. jan. 26.: tanár. – F. m.: Geografia pentru cl. I. gimn. reală şi pentru preparandii (1898). Irod.: Gulyás

? † Szélkút, 1890. júl. 11.: ort. pap. – Szélkútban (1835. júl. – 1890. júl. 11.), hosszú szolgálata 50. évében Andrei Saguna, Vasile Moga püspök személyében szentelte újra fel. Anyagilag szegény volt, a paróchia is csak III. osztályúnak számított. Szolgálati helyén temették el, de napjainkban nincs már meg a sírhantja.

? † ? : tanító. – Sáromberkén tanított (1924–40). Irod.: Sáromberke

Szászkabánya, 1869. dec. 23., † ? : ügyvéd. – Elemi iskolát szűlőfalujában, polgárit Oravicabányán, majd Kecskeméten a piarista gimn.-ban illetve a protestáns gimn. –ban végezte, jogot Nagyváradon tanult, Bp.-en szerzett jogi doktorátust (1896) és ügyvédi vizsgát is uo. tett (1898). Ügyvéd volt Oravicabányán. A nemzeti gárda parancsnoka lett (1918. dec.), kiadta

? † ?: földbirtokos. – Szászrégenben az 1921-es földreformot követően kisajátították birtokai egyrészét. Irod.: Bíró Donát

? † ?: földbirtokos. – Szászrégenben az 1921-es földreformot követően kisajátították birtokai egyrészét. Irod.: Bíró Donát

Segesvár, ? † Segesd, 1818. febr. 8.: tanár, pap. – Tanult Wittenbergben, Göttingenben (1787); kollaborátor és rektorként tanított (1792–98); corektor, majd rektor (1798–); prédikátor (1800–); lelkipásztor Segesden (1803–1818). Irod.: Szabó–Szögi

Szászsebes, 1874. jún. 25., † Buk., 1937. júl. 11: dr. fil., ev. lelkész, tanár. – Apja vendéglős, búzakereskedő. – A gimn. -ot Medgyesen, az egyetemen teológiát és filológiát hallgatott Kv.-on, Tübingenben (1898), Halleban (1894–96), majd Kv.-on végezte, ahol szakvizsgát tett (1902), doktorált (1903). Tanított Nagyszebenben az ev. reáliskolában helyettes tanárként (1897–1901),

1830, ? † Mv., 1885. hó? 24. – A mv.-i várból temették a kat. temetőbe: katonatiszt. – Kir. cs. alezredes és a tábori vadászok parancsnoka. Háborús kitüntetett. Irod.: Gyászjelentő

? † ? : virágkertész. – Mv.-en virágkertész, üvegházakkal is rendelkezett. Művirágkészítő tanfolyamott is hirdetett a Sörház utcai lakásán (1890. febr. 23.). Irod.: Időtár 5 /1.