Maros megyei életrajzi lexikon

Segesvár, 1875. febr. 3., † Segesvár, 1949. nov. 26.: tanár, természettudós. – A gimn. -ot szülővárosában végezte; földrajzot és természettudományokat, teológiát Berlinben, Jénában, Tübingenben, Halleban és Kv.-on tanult (1893–97). Tanári oklevelet szerzett Kv.-on (1900); tanár volt Segesváron az ev. p. fiúiskola és a Bischof-Teutsch gimn.-ban (1897–). A Bergschule mellett botanikus

1955, † Mv., 2008. aug. 9.: orvos, dr. Irod.: [Nekrológ] (Nú., 2008. aug. 10.)

? † ?: hegedűs. – A Mv.-i Állami Filharmónia alapító tagjai között szerepelt mint hegedűs (1950). Irod.: Filarmonica 50

Bereck, 1870, † Mv., 1948.: kereskedő, képeslapkiadó. – Hat gyermeke közül 3 fia maradt életben: Jenő (1894–1971), János és Sándor. – Mv. főtéren nyitott korszerű fűszer-, csemege- és gyarmatárú- üzletet (1880. k.). Népszerűsítette a városunkban elterjedt kerékpározást (1888–), alapító tagja volt az MSE-nek (1898), amelynek 25 éves évfordulójára Illyés József az

? † ? : diszpécser. – Azok közé tartozott, akiket Mv.-en a securitate megfigyeltetett (1956 k.). A „Minski Lajos” üzemben negyven, az állammal szembeni ellenséges magatartású állampolgárt: volt földbirtokost, kereskedőt, politikust gyűjtöttek össze, alkalmaztak. Diszpécser, de a múltban mint kémelhárító ügynököt tartották számon. Irod.: Bartos 2012; Időtár 4.; R. k. temető, Sipos

? † Buk., 1939. dec. 2.: tábornok, hadügyminiszter. – A második hadtest parancsnoka, Péterváron volt katonai attasé (1910–12 körül), a IX. Divíziót vezette Dobrudzsában (1916), a II. Hadosztályt Moldovában. A VI. Hadosztály vezényelve Erdélyben elfoglalta Nagyváradot, hatalomra juttatta a román hatóságokat Kv.-on és Mv.-en, Bp. elfoglalását vezette, visszatértekor Mihai Viteazul

Mv., 1892. jún. 22., † Kv., 1943. márc. 18.: gyógyszerész. – Id. H. Dezső (sz. 1864. aug. 7.) mv.-i kereskedő és Szentgyörgyi Mária (sz. 1867. jan. 3.) fia. Testvére: István (1905–1986). Felesége: Lakatos Erzsébet. Fiaik: Dezső és András. – Középiskoláit Mv.-en végezte, a kv.-i FJTE-en szerzett gyógyszerész oklevelet (1919. jún. 3.).

Ószentanna, 1920. jan. 31., † ? : orvos. – Kv.-on a FJTE tanult. Mv.-en, majd Kv.-on fül-, orr-, gégész. – F. m.: társsz.: Ember és egészség (Kiss Zoltán, Vitályos Andrással; Buk., 1974); Dicţionarul sănătăţii (Buc., 1978). Irod.: Péter H. M.; Péter H. M. 2013

? † ? : bábasszony. – Mv.-en tevékenykedett (1819–40 k.). Irod.: Pál Antal Sándor: Közegészségügy és szociális gondoskodás a 18–19. századi Mv.-en (Nú., Színes Világ, 2010. máj. 22.)

? † ? : alezredes. – Mv.-en parancsnok, vitéz alezredes a 27/II. zászlóalj a 4. és az 5. határvadász-zászlóaljak és géppuskás századaiból. Irod.: Berekméri 2015

? † ? : lelkész felesége, adományozó. – Urasztali terítőt varrt a vártemplom számára (1620); Adományozott egy telekrészt a mv.-i ref. temető bővítésére (1643). Irod.: Időtár 1; Fodor Sándor: A mv.-i temetőkről (Nú., 2001. okt. 30); Nagy-Bodó Tibor: A temető, ahol Mv. történelme él (Központ, 2015. aug. 6–12)

? † ? : unit. lelkész. – Szőkefalván működött (1675–86). Ottléte alatt a Sárosi testvérek adományoztak tekintélyes birtokot az egyházközségnek. Irod.: Kelemen Imre; Nagy László

? † ? : r. k. pap. – Fehéregyházán a középkori ferences rendház idején a beginák gyóntatója volt (1535). Irod.: Léstyán – templomok

Lunca Jorăştilor (Galac), 1902., † Galac, ? : tanító, költő, folklórkutató. – Füleházán volt tanító (1925–28), ahol alkalma volt eredeti, még nem ismert román balladák gyűjtésére. A füleházi, dédai, marosoroszfalui és marosbisztrai népköltészet szorgalmas gyűjtője és közreadója. Újságíró, évekig a marosi lapok Astra (1926–29), Mureşul cultural (1929) és más néprajzzal is

? † ? : lakatos. – Német származású. A Mv.-i Cukorgyárban volt lakatos mester, aki Fekete Dénes, kazánmesterrel együtt „kísérte” a németek visszavonulásakor a gyár felrobbantására kirendelt műszaki katonákat, de félrevezették őket, és sikerült megmenteniök a kazánházat, a finomítót, a turbinaházat a gőzturbinával, tehát a gyár legfontosabb részeit, (a többit felrobbantották, 1944.

? † Mv., 1785: gyógyszertár tulajdonos. – Férje: 1. Mauksch János. Fiaik: Gottlieb (sz. 1763–), Johann ifj. (1765–1825), Martin Ádám (1770–1818); 2. Tollasi György. – Első férjétől örökölte a mv.-i M. Korona gyógyszertárat (1777–85), bérbe adta Schuster Márton nagyenyedi gyógyszerésznek (1778), majd Wladár Ádám gondnoknak (1778–82). Második férje a gyógyszerész oklevél

Segesvár, 1879., † 1920.: nyomdász, nyomda- és laptulajdonos. – Segesvárt végezte az elemi iskolát. A nyomdászat mesterség minden lépcsőfokát megjárta: inas volt a W. Kraff nyomdában Szebenben, németországi nyomdákban Bécsben, Münchenben, Stuttgartban és Fankfurt am Meinban volt mesterképzésen. Visszatért Segesvárra, megvette a Jördens nyomdát Kraffttól. Haláláig felelős szerk.-je és kiadója

Ágota, 1930. aug. 22., † Mv., 1998. dec. 7., : tanár. – Elemi iskolát és líc. -ot Segesváron, egyetemet Kv.-on a Victor Babeş Egyetem kémia szakán végzett (1955). Mv.-en az Al. Papiu Líc.-ban tanár (1955–64). A Pedagógiai Főiskola aszisztense, majd lektora (1964–78), az Unirea Líc. igazgatója nyugdíjazásáig (1978–91). II. fokozati

Mv., 1890., † ? : bankigazgató. – Apja iparos volt. – Mv.-en érettségizett (1907), majd faiparitisztviselő, amit a biztosítási pályával cserélt fel (1909). Az Első M., a Franco-Romana társaságoknál működött, majd a Britania Angol-Román Biztosító Intézet titkára Mv.-en. (1924–). Részt vett az első vh. -ban, hatévi orosz fogság után orosz feleséggel

Nyárádremete, 1892, † Auschwitz, 1944/1945.: kereskedő, gazdálkodó. – Gyermekei: Éva (1933–), Judith (1935–), Tibor (1939). – Iskoláit Mv.-en és Dicsőszentmártonban végezte, majd Bécsben volt ékszergyárban gyakornok. Nyárádremetén kereskedő, gazdálkodó. Részt vett az I. vh.-ban (1914–18) a 82 k. gy. ezredben az orosz és olasz fronton harcolt, olasz fogságba került, főhadnagyi

? † ?.: tanító. – A vajai ev. ref. egyházmegye tanítója volt 28 éven kersztül. A temetőben síremléke van. Irod.: Péterfy 2005

? † ? : esküdt polgár. – A mv.-i esküdt közönség tagja (1791). Irod.: Pál-Antal 2006

? † ? : fényképész. – Horváth és Társa elnevezéssel műterme volt Mv.-en (1907–20). Irod.: Miklósi-Sikes

? † ? : jegyző. – Az első jegyző volt Mezőpanitban (1870-ig). Irod.: Mezőpanit

Gyulafehérvár, 1911. ápr. 14., † Mv., 1998. júl. 25.: tanár, író, irodalomtőrténész, műfordító. – H. Jenő kir. ügyész és Krzyzewsky Magda fia. Gyermekei: Szabolcs (1940–), biológia-földrajztanár; Tünde (1944. ápr. 21. – Mv. 2022.), zenetanár. – A gyulafehérvári Majláth-főgimn.-ban és a szatmári jezsuita szemináriumban tanult, majd Nagyváradon érettségizett (1930); a Louvain-i

? † ? : földbirtokos. – Főnemes Backamadarason (1848). A Mv.-i Kaszinó alapítótagja (1832). Irod.: Biás István, Pál-Antal 2003

Mezőbánd, 1922. szept 18. † Mikuliczyn, 1944. aug. 14.: honvéd. – Anyja Schindler Katalin. — A 27/II. zászlóaljban honvéd. Irod.: Berekméri 2015

Lujzi-Kalagor, 1932. szept. 5., † Csíkszereda, 1996. szept. 26.: r. k. pap. – Káplán Csíkszentdomokoson, Székelyudvarhelyen. Plébános és kanonok Mezősámsondon (1966–74), Pusztakalánon, Csíkszentimrén, Csíkszentdomokoson (1988–). – F. m.: Strămoşii catholicilor din Moldova. (Sfîntu Gheorghe, 1944). Irod.: Ferenczi Sándor 2009

1865., †

Borosjenő, 1927. ápr. 23. † Mv., 1981. szept. 5. A Házsongárdi temetőben nyugszik: színész, rendező. – A mv.-i Szentgyörgyi István Színművészeti Intézetben végzett (1950), a Kv.-i Állami M. Színház tagja volt. Társulatával többször fellépett Mv.-en, bemutatták rendezésében (1968) a Jerome Kilty: Kedves hazug (1968. febr. 15); Peter Schaffer: Játék a

Nagykanizsa, 1876. júl. 15., † ? : minorita szerzetes, tanár. – Szülővárosában volt középiskolás, Veszprémben teológiát hallgatott, Bp.-en a kir. TE nyelv- és bölcsészeti karán m. és latin szakokból nyert diplomát. Kérte a minoritarendbe a felvételét Mv.-en (1904. szept. 8.), uo. az ujoncév letelte után hittudományi előadásokat hallgatott. Miskolcon, Aradon volt hitoktató.

? † ? : városi képviselő. – Az EMGE mv.-i titkára (1944). Antalffy Endrével kezdeményezte a M. Demokrata Szövetség megalakítását (1944). A kommunista párthoz közel álló szervezet dec. -ben csatlakozott a kv.-iakhoz és fölvette a Romániai M. Népi Szövetség nevet. A városi képviselőcsoport tagja, akikkel tárgyalt Petru Groza miniszterelnök helyettes és

Menyő, 1912. nov. 13., † Mv., 2002. máj. 30. orvos, belgyógyász előadótanár. – H. Béla és Nagy Emma fia. Felesége: 1. H. Éva dr,. elváltak; 2. Horváth Kornélia (1925–2018. jan. 29.). Gyermekeik: Katalin (1946–), Zsuzsánna (1951–). – Érettségizett Kv.-on (1929), u. o. orvosi diplomát szerzett (1937), majd Bp.-en szakosította magát.

? † ? : koreográfus. – A mv.-i Állami Székely Színházban betanította a táncokat T. Vornic-I. Postelnicu: Felszáll a köd c. előadásában (1955). Irod.: Horváth Bea

Mv., 1816. júl. 29., † 1874. aug. 1.: r. k. pap. – Pappá szentelték (1839. aug. 22.). Káplán Kapnikbányán. Plébános Radnán, Vízaknán. Irod.: Ferenczi Sándor 2009

?, † ? : marosszéki nemes székely lovas-puskás harcos. – Rákóczi György a havasalföldi hadjáratban tanúsított hűséges szolgálata jutalmául lófővé tette (1656. jún. 28), azzal a kikötéssel, hogy jó lóval, karddal, hosszú puskával, porral és golyóval felszerelve minden hadjáratra készen álljon és szükség esetén a lóról leszállva gyalog is harcoljon. Lakodalma

? † ? : Backamadarason r. k. templomot építetett, országos gyűjtés útján biztosítva az építés költségeit. Átadás (1910). Irod.: Backamadaras

Vaja, 1829. márc. 4., † Mv., 1895. dec. 5.: tanár, könyvtáros, szerk. – Mv.-en kezdte tanulmányait (1838–). A forradalom idején honvédként a 12. honvédzászlóaljban szolgált, hadnagy (1848), Szászrégennél megsebesült (1849. júl. 23). Folytatta tanulmányait (1850), a Koll.-ban teológiát hallgatott; a Makk-féle összeesküvésben való részvétellel gyanúsították, elfogták (1852) és ötévi várfogságra

Háromszéktelek, 1843. jan. 24., † Bp., 1897. aug. 19.: ogy.-i képviselő, a képviselőház alelnöke. – Testvére: H. Károly a székely vértanúk egyike. – Iskoláit Mv.-en, Székelyudvarhelyen és a brassói szász gimn.-ban végezte. A heidelbergi egyetemen tanult bölcseletet (1859). Az olasz légió tagja lett (1860), Garibaldi többször kitüntette. Nagyobb külföldi utazásáról

Mv., 1896, † 1970.: zongoraművész, tanár. – Mv.-en a Városi Konzervatoriumban végzett, Henszelman-Erkel Sarolta és László Árpad tanárok tanítványa volt. A bp.-i Zeneakademián magánvizsgázott (1922). Kezdetben magánórákat adott, majd kinevezték a Városi Konzervatórium zongoratanárává (1940–). Eredményes tanári munkaja mellett néhány hangversenye is volt Mv.-en. – Irod: Zenetudományi írások

Nagykanizsa, 1876. júl. 15., † 1932. jún. 13.: r. k. pap. – Nagykanizsán és Veszprémben tanult. Pappá szentelték (1907). Hitoktató volt Szegeden és Aradon. Középiskolai tanár Kézdivásárhelyen, Mv.-en (1915–). Irod.: Ferenczi Sándor 2009

Magyarózd, 1909. okt. 9., † Kv., 1977. jan. 5., a magyarózdi temetőben nyugszik: költő, regényíró, elbeszélő. – Szülőfalújában végezte az elemi iskolát. Autódidakta módon képezte magát. Részesművelő Marosdégen, szolga Ózdon, Kv. -on, Buk. -ben (1921–); bp.-i gyárakban dolgozott. Szülőfalujában gazdálkodott (1926–40); Kv.-ra költözött (1940), ahol alkalmi munkás. Kisegító szolga az

? † ? : lévita. – Nyárádmagyaróson (1766), Székelyabodon (1767) lévita. Irod.: Imreh Barna

? † ? : ellenzéki politikus. – Felső-Fehér vm.-i ellenzéki követ. A Székelyföldön elôször Mv.-en indult be az 1848–49-es forradalmi mozgalom. Urházy György fiatal költô és újságíró hozta a pesti események hírét a 12 ponttal együtt (1848. márc. 21). Mint ellenzéki politikus a mv.-i lakásán a fiatalok, a kv.-i felirat

Mv., 1892. dec. 31., † Mv., 1944. szept. 3.: orvos, belgyógyász, vitéz. – Apja H. József koll.-i igazgató. Testvérei: József, Mariska, Ila, Ádám, dr. Felsége Csiszár Piroska. – Az egyetem orvosi fakultását Kv.-on és Bp.-en hallgatta, doktorált Kv.-on (1915). Részt vett az I. vh.-ban (1914–18), mint tartalékos főhadnagy (százados), főorvos az

? † ?: tanító. – Bonyhán tanított (1808–1817), a mv.-i koll. -ból hívták meg. Első években meg voltak elégedve munkájával, de később (1815) panaszok merültek fel ellene. Irod.: Bonyha és egyháza

Mv., 1898. jún. 15., † Mv., 1950. júl. 27.: tanár. – H. József koll-i igazgató fia. Az egyetemet Kv.-on végezte m. -német szakon tanári diplomát szerzett; Mv.-en volt gyakornok tanár a Ref. Koll.-ban (1911), majd a városi Széchenyi István Felső -kereskedelmi szakiskolában német és angol nyelvet tanított (1912–), igazgató is

Hidalmás, 1904. jan. 27., † Mv., 1985. aug. 5.: gyógyszerész. – Gyógyszerészoklevelet szezett (Bp., Buk. -ben (1927. jún. 28.). Első munkahelye (Hidalmás, 1935. –44). Irod.: [Nekrológ] (V. Z., 1985. aug. 6.); Péter H. M. 2013

Szatmárnémeti, 1896., † Auschwitz, 1944.: színész, igazgató. – Lírai-hősi szerepeket játszott, később karakterszínész, rendező volt. Deportálták (1944). Fellépett erdélyi városokban: Mv.-en (1920–22; 1922–23; 1925–26; ); Szászrégen (1925–26), Marosludas (1925–26). Igazgató a Zsilvölgyében (1934); Brassóban (1935). A kritika sokoldalúságát méltatta. – F. sz.: Cassio (Shakespeare: Othello); Szellemfi (Szigligeti E.: Liliomfi); VII.

Kv., 1901. máj. 15., † Kv., 1961. febr.: ref. lelkész. – Felesége Bartos Olga (1907–1994). – A gimn. -ot Kv. -on, a teológiát Bp.-en végezte, Amsterdamban doktorált. Szentlőrincen és Buk. -ben működött (1940-ig). Nyárádtőn lelkész (1942–). Cikkei holland lapokban jelentek meg. Görög- és Töröko. -ban, Jugoszláviában és Ausztriában tartott igehirdetéseket,