Használati útmutató a lexikonhoz
Ide jön a szöveg
KEMÉNY Géza, magyargyerőmonostori br.
Marosnémeti, 1906. júl. 8., † Kv., 1945. ápr. 4. (agyonverték),., Pusztakamaráson temették el: hegedűművész. – József (1873–1925) és Kemény Jolán (1874–1929) fia. Felesége csíkszentdomokosi Sándor Karolina ( 1907. febr. 28. – Mv. 2005). Gyermekeik: Mária (Bp., 1934–), József (Pusztakamarás, 1939–), Fruzsina (Pusztakamarás, 1941–). Bp.-en végezte a Zeneakadémiát. Elsőhegedűs volt a
KEMÉNY György
Nagyvárad, 1925. okt. 3., † Bp., 1973. dec. 2.: orvos. – Középiskolai tanulmányait szülővárosában és Kecskeméten végezte (1944); orvosi oklevelét Mv.-en az OGYI-n szerezte (1950). Tanársegéd a MOGYI Szövettani Tanszékén (1959–), majd adjunktus (1963–); az Orvosi Szemle szerkesztő-titkára (1953–65) ; az orvostudományok doktora (1962) ; előadótanár (1970–). A hazai hisztokémiai
KEMÉNY György, magyargyerőmonostori br
Magyarbükkös, 1872. † Magyarbükkös, 1903. nov. 16. Tem. uo. 1903. nov. 18.: magyarbükkösi földbirtokos, az udvarház tulajdonosa. – Endre (1845–1898) és Barcsay Irma (1849–1895) fia. A magyarbükkösi ma is álló árkádos kastély tulajdonosa. –Irod.: Bicsok-Orbán; Borászati törzskönyv (Bp., 1883): Gudenus
KEMÉNY György, magyargyerőmonostori br.
1812, † Nagyenyed, 1896. nov. 23, temetve Marosvécs: főispán, honvéd százados. – Simon (1776–1826) és Teleki Anna (1783–1851) fia. Felesége: bethleni gr. Bethlen Mária (1814–1895), mindketten Marosvécsen vannak eltemetve. Gyermekeik: Ödön (1837–1921), Kálmán (1838–1918), Mária, Bánffy Dezsőné (1844–1884), Endre (1845–1898), Anna- Petky Ferencné (1849-?), Simon (1851–1928). Az 1848–49 es forradalom
KEMÉNY György, magyargyerőmonostori br.
1835, † Lándor, 1893. ápr. 9.: földbirtokos, szőlőtermesztő, borász. Irod.: [Gyászhír] (Marosvásárhely, 1983. ápr. 9.)
KEMÉNY György, magyargyerőmonostori br.
? † ? : földbirtokos. Irod.: Memoire de la Ligue pour la protection des minorités nationales au sujet de la réforme agraire de Roumanie (Bp., 1921), Mikó Imre: Nemzetiségi jog és nemzetiségi politika (Kv., 1944), Szinnyei J.;
KEMÉNY Ilona, magyargyerőmonostori br, Markos Andrásné
Mv., 1918. júl. 26 † ? : bárónő. – Pál (1867–1934) és széplaki Petrichevich Horváth Eszter (1880–1952) lánya. Férjhez ment Kv.-on (1944. okt. 6.) Markos András egyetemi tanár, az Erdélyi Ref. Egyház főlevéltárosához. Kv.-on élt. Irod.: Gudenus
KEMÉNY István, § magyargyerőmonostori br.
1811, † Csombord, 1881. szept. 14.: főispán, ogy.-i követ, ogy.-i képviselő, erdélyi ellenzéki politikus, a nagyenyedi és gyulafehérvári egyházmegye és a nagyenyedi koll. főgondnoka. – K. Simon (1776–1826) és Teleki Anna (1783–1851) fia. Felesége: Bánffy Katalin (1811–1886). – Nevelője Vajda Sámuel volt (14 évig). Csombordi gazdaságát 25 éves korától vezette.
KEMÉNY István, magyargyerőmonostori br.
?, † ?: főispán. – Fia: János. – Comes / főispán Küküllő vm.-ben (1556–71). Tagja annak a küldöttségnek, amely János Zsigmondot kisérte Zimonyba a török hódolatára (1566). Irod.: Documente privitoare la istoria Ardealului, Moldovei şi Ţării Româneşti 1(Buc., 1929–38); Mo. főispánjai
KEMÉNY István, magyargyerőmonostori br.
Kv., 1863. júl. 26., † Pittsburgh, 1904. nov. 18.: katonatiszt, oktató, írnok. – K. Ödön (1837–1921) és kaáli Nagy Gizella (1839–1898) fia. Felesége: Mitchell Ida Berenice (1871–1956), skót származású. Pittsburghban születtek gyermekeik: Gizella Mária (1898–1943), Berenice Laura- Bethlen Balázsné (1900–1981), János (1903–1971) a későbbi író; mostohafia, Wallace Fred. Katonatiszt volt
KEMÉNY István, magyargyerőmosnostori br.
1804.? † Kv., 1866. ápr. 29.: földbirtokos, főispán. – Testvére: K. Borbára. – Az ogy.-ben ellenzéki szónok. Alsó-Fejér vm. főispánja rövid ideig (1848–49), Vécs váráról vécsi ágnak nevezte magát. A második fővonalhoz tarzozik, amelynek ága báróságot kapott (1755). Irod.: Kornis; Mo. főispánjai; Nagy Iván; Pálffy.
KEMÉNY János
? † 1685. márc. 13. Kv.-on temették el (jún. 27.). A fejedelem az apja. Fia: K. Simon († 1688. aug. 19), leánya K. Kata, Gyerőfi Györgyné († Szamosfalva, 1714. márc. 26.). – Adományt tett a kv.-i unit. iskola javára (1684. jún. 12.). Irod.: Kénosi-Uzoni 2
KEMÉNY János I., magyargyerőmonostori
? † Zernyest, 1603. júl. 17.: követ. – K. Péter unokája. Apja István, küküllői főispán. – Martinuzzi György rendeletéből a Brassai Havasokra az Erdélyt pusztitó románok ellen ment, akiket ott meg is vert (1550). Ferdinand követe Erdélyben Szoliman császárhoz (1552); ő általa nyilatkoztatta ki Izabella a fejérvári gyülésen a Kendiek
KEMÉNY János, § magyargyerőmonostori
Magyarbükkös, 1607. dec. 14., † Nagyszőlős, 1662. jan. 23.: Erdély fejedelme, emlékíró. – K. Boldizsár († 1630) és Tomyi Zsófia fia. Öccse: Boldizsár († 1657. febr. 16). Felesége: 1. Kállay Zsuzsanna (1632–1655), házasságukból született Simon (1633–1675) és Ferenc (1636–1661); 2. Lónyay Anna (1659-től; †1693). Fiúk: K. Péter, János († 1685.
KEMÉNY János, § magyargyerőmonostori br.
Pittsburgh (Amerikai Egyesült Államok), 1903. szept. 5., † Mv., 1971. okt. 13., marosvécsi várkastély parkjában temették el: író, költő, színigazigató, az erdélyi m. irodalom, a Helikon írói munkaközösség jelentős szervezője, megalapítója és mecénása. – István (1863–1904 és Mitchell Ida Berenice (1871–1956) fia. Felesége a skót származású Augusta Paton of Grandhome
KEMÉNY János, II magyargyerőmonostori
? † ?: főkövet. – K. Péter és Bagdy Kata fia. Felesége Ombrozi Magdolna. Fiai: István és József. – Báthori István fejedelem töröko.-i főkövete volt (1548, 1553). Irod.: Erdélyi testamentumok 2.
KEMÉNY János, magyargyerőmonostori br.
1662 † ? 1701. nov. 6,.: főispán, nagysajói földbirtokos. – K Simon (1633–1675) és Perényi Katalin († 1693) fia, a fejedelem K. J. unokája, Felesége Teleki Anna (1661–1720). Gyermekei: Zsigmond († 1736), Sámuel († 1744), Krisztina Bethlen Józsefné (†1752), Zsuzsa Bánffy Ferencné (1692–1759). A kormány tanácsosa (1686); Belső-Szolnok vm. főispánja,
KEMÉNY János, magyargyerőmonostori br.
1778., † Nagybánya, 1850. jan. 27.: színész, a m. nyelvű színjátszás egyik úttörője. – Felesége: homoródszentpáli Szentpáli Ágnes (1782. – Marosvécs, 1802. jan. 13.). Leányuk K. Ágnes (1802. jan. 10. -?). – A kv.-i társulat tagja (1803–06); Magyaro.-on vándortársulatoknál működött, Pesten is sikert aratva (1806–10); Benke József mellett Komáromban a
KEMÉNY János, magyargyerőmonostori br.
Pusztakamarás, 1825., † Bp., 1896. márc. 26.: ogy.-i képviselő, K. Zsigmond öccse. – Sámuel († 1758) és Csóka Róza (1780–1855) fia. Nőtlen. Pusztakamaráson családja szerény birtokán gazdálkodott, rendbe hozta a család anyagi viszonyait, emellett részt vett Kolozsmegye közgyűlésein; a kolozsi kerület országgyűlési képviselője (1878), a Szabedelvű Párt tagja és az
KEMÉNY Jánosné, Patton, Augusta, of Grandhome
Kalymnos (Görögo.), 1900 aug. 16., † Mv., 1989. júl. 24. Eltemették a marosvécsi parkban. – Apja William Patton angol nagyiparos, földbirtokos, archeológus. Anyja Irene Olompiti. Mindig angol állampolgár maradt. Kemény János író felesége, esküvő: Gyeke (Kolozs) (1923). Hat gyermek anyja: János, Mikolt, Klió, Zsuzsa, Árpád és Miklós. – Megtanult magyarul,
KEMÉNY József, magyargyerőmonostori gr.
Aranyosgerend (Kolozs), ezt tisztázni kell!!! Vagy Gerendkeresztúr, 1795. szept. 11., † Gerendkeresztúr, 1855. szept. 12.: kincstári titkár, régiség és történetbúvár. – K. Farkas és gr. Batthyány / Battyáni Terézia fia. Testvére: K. Polixena. Felesége: Láng Anna. – Kincstári titkár Nagyszebenben (1827); Aranyosgerenden és Bükkösön tartott ferences házikáplánt (1824–50). Alsófehérmegye követe
KEMÉNY József, magyargyerőmonostori gr.
Székelykeresztúr, 1873. dec. 26., † Nagykáta, 1925. márc. 28. – Felesége br. Kemény Jolán, Pusztakamaráson van eltemetve. Irod.: Gudenus; Kornis; Leváltári gyászj.
KEMÉNY Judit, magyargyerőmonostori br, Lázár Lászlóné
Cintos, 1910. nov. 16., † 2002, Déván temették: bárónő. – Pál (1867–1934) és Petrichevich Horváth Eszter (1880–1952) lánya. Férjhez ment Malomfalván (1937) csiktaplócai Lázár László mezőgazdasági mérnökhöz. (1981–1963). Irod.: Gudenus
KEMÉNY Kálmán, § gyerőmonostori, br.
Kv., 1838. jún. 17., v 1839. jún. 7. † Kv., 1918 v. 19.: marosvécsi földbirtokos, b. t. t. és cs. k. kamarás, főispán, a főrendiház alelnök, a ref. koll. főgondnoka. – K. János fejedelem leszármazottja, apja K. György (1812–96) és anyja gr. Bethlen Mária (1835–1916). Húga: Mária, Bánffy Dezsőné. Felesége
KEMÉNY Kata, Gyerőfi Györgyné
? † Szamosfalva, 1714. márc. 26.: birtokos. – Kemény János fejedelem unokahúga. Férje Gyerőfi György szamosfalvi birtokos. Leányuk: Gy. Borbála, Gyulaffi Lászlóné. Majd egy évtizedig várt rendületlenül a II. Rákóczi György lengyelo.-i szerencsétlen hadjáratában részt vevő és a lengyel kir. udvarában kezesül maradó férjére (1648–). Abosfalván volt a birtoka. Unit.
KEMÉNY Kata, gyerőmonostori br., losonczi br. Bánffy Zsigmondné
1700., † Szeben, 1746. márc. 4. Marosszentkirályon temették 1746. Sz. Jakab hava. 3.): földbirtokos. – K. Simon és Vaji / Vay Anna leánya. Testvérei: K. Erzsébet Bártzai Jánosné; Ádám; Krisztina br. Bánffy Boldizsárné. Férje: losonczi br. Bánffy Zsigmond, consiliárius. Esküvő: 1725. Sz. György hava, 22. Leányaik: B. Anna Ugron Istvánné;
KEMÉNY Kata, magyargyerőmonostori br., betleni Bethlen Ferencné
1614. máj. 15., † 1679: földbirtokos. – Boldizsár (1576–1630) és Tornya Zsófia lánya. Férje bethleni Bethlen Ferenc (1601–02–1653 v. 54) Gyermekei: Farkas (1639–1679), Gergely (1641–1697), Elek (1643–1696), Krisztina († 1698), A keresdi kastély építésben, férje mellett neki is része lehetett (1640. k.). Irod.: Kénosi-Uzoni 2.; Kovács András; Lukinich
KEMÉNY Kata, magyargyerőmonostori br., gr. osdolai Kún Józsefné
Kv., 1788. márc. 19., † Aranyosgerend, 1815. nov. 6. és nov. 9. a temetés napja: K. Sámuel (1739–1817), az Erdélyi Kir. Tábla elnöke és gr. Bethlen Kata (1754–1797) leánya. Férje: osdolai Kun József (1788–1851), kamarás és Kir. Táblai adsessor. Házasságukból öt gyermek született: Katalin, br. Schaller Löventhal Sámuelné, Vilma, Jozefa
KEMÉNY Katalin
Nagyenyed, 1907. dec. 29. † ?: főúri asszony, földbirtokos. – K. Pál (1867–1934) és Petrichevich Horváth Eszter (1880–1952) lánya. Férjhez ment (Malomfalva, 1939. máj. 7) Sepsikillyényi és sepsiszentgyörgyi nemes Czakó Józsefhez (Székelykövesd, Maros-Torda vm., 1895. jan. 4. – Mv., 1976. dec. 23). Dr. med., kórházigazgató Mv.-en. Gyermekei : Júlia, József
KEMÉNY Klió, § magyargyerőmonostori br.
Marosvécs, 1929. ápr. 6., † Bp., 2000. márc. 29. Búcsúztatása a bp.-i Hazatérés templomában ( 2000. ápr. 18.), Marosvécsen nyugszik (2000. jún 6.): operaénekesnő. – Kemény János (1903–1971) és Patton, Augusta of Grandhome, leánya. – Zenei tanulmányait magánúton végezte, tanult Bedő Emmánál, Trózner Józsefnél, D’André Albertnél és Maczalik Gabriellánál Tagja
KEMÉNY Krisztina, § magyargyerőmonostori magyargyerőmonostori br. Bethlen Pálné
1756.? † Kv., 1811. márc. 25. Nagysajón temették: Bethlen Pál (1735–1795) cs. k. kamarás és generális felesége. 6 gyereke és 13 unokája volt. Irod.: Fogarasi; Levéltári gyászj.
KEMÉNY Lajos, magyargyerőmonostori br.
Sámsond, 1799. szept. 29. v. 1811 † Vajdahunyad, 1879. júl. 7.: földbirtokos, honvédőrnagy. – József és Réti Zsuzsanna fia. Felesége marosszentgyörgyi Makray Eszter. Gyermekei: Miklós, Elek, Karolina, Borbála. Déva főparancsnoka, a rögtönítélő bíróság elnöke (1849). Világos után kötéláltali halálra ítélték, ezt 15 évi várfogságra változtatták. Irod.: Gracza György : Az
KEMÉNY László
Magyarbükkös, 1732. máj. 12., 1730. † Magyarbükkös, 1787. szept. 29.: r. k. pap. – Tanult Kv.-on a Jezsuita Gimn. és Akad. (1747–49), Bécsben a Pázmáneumban, Rómában a Collegium Germanicum et Hungaricum-ban (1750–54). Pappá szentelték (1753). Egerszegen plébános, esztergomi kanonok (1763–), zebegényi prépost, és nógrádi főesperes volt. Egerszegi plébános és kanonok.
KEMÉNY László, magyargyerőmonostori br.
1785.? † Nagyenyed, 1831. dec. 27. Marosvécsen temették: adományozó. – Felesége br. Bánffy Ágnes. – A magyarkirályfalvi ref. egyháznak öntött, vésett ezüst kókuszdió serleget adományoztak (1825). Irod.: Küküllői Ref. Egyházm. 3.; Levéltári gyászj.
KEMÉNY László, magyargyerőmonostori, br., gr. id.
? † 1744: ülnök, erdélyi főkormányzó. – Kemény János, erdélyi fejedelem unokája. K. Simon (1633–1675) és Perényi Kata († 1693) fia. Felesége Pekry Kata (1650–1709), Pekry Lőrincz kuruc generális lánya.) Gyermekei László (1709–1774), Lőrinc, Farkas (1741–1805), Miklós, Johanna és Teréz. – A II. Rákóczi Ferenc által Mv.-en kinevezett fejedelmi kormánytanács
KEMÉNY László, mgyerőmonostori br., gr. ifj.
1709., † 1774, Csombordon van eltemetve a családi kriptába: erdélyi kormányzó gubernátor. – Kormányszéki tanácsos (1746–). id. László († 1744) és Pekry Katalin fia. Felesége széki Teleki Zsuzsánna (1712–1762). K János fejedelem dédunokája. -Tanult Nagyenyeden. Egykori tanítója Hermányi Dienes József nagyenyedi ref. pap volt (1720–27). Bécsbe minden vagyonát eltékozolta, s
KEMÉNY Lőrinc
? † ? : birtokos. – K. Demeter fia. – Zsigmond király adományaként kapta Szentdemetert (1436), de utód nélkül halt meg, a birtok visszaszállt a királyra, ma a falu Balavásárhoz tartozik. Irod.: Fekete; Nagy-Bodó Tibor: Az erdélyi Schell-udvarház és a románkori templom (Központ, 2016. ápr. 21–27.)
KEMÉNY Mária, § magyargyerőmonostori br., Bánffy Dezsőné
1844. jún. 8., † 1884. aug. 3. nyugszik a kv.-i Házsongárdi temető lutheránus részében. – György Torda-Aranyos vármegyei főispán és bethleni gr. Bethlen Mária leánya. Kemény Kálmán húga. Férje: br. Bánffy Dezső (1843–1911). Esküvő: 1865. okt. 28. Kisebbik fia: B. Ferenc (1869–1938). Irod.: Házsongárd
KEMÉNY Mária, magyargyerőmonostori br., Bujánovovics Eduárdné, Bujánovics Mária,
Bp., 1934. nov. 1., † Mv., 2006 nov. 12, Érdmihályfalván temettek.: földbirtokos- Apja K. Géza (1906–1945), anyja Sándor Karolina (1907-?). Férje aggteleki Bujanovics Eduárd (Mv., 1935. jan. 23. –). Gyermekei Eduard (Mv., 1957. – ), Annamária (Mv., 1962). Pusztakamaráson nevelkedett ott végezte az elemi iskolát, majd Kv.-on a Marianumban volt
KEMÉNY Miklós, br.
? 1940., † Bp., 2010. máj. 29., Marosvécsen temették el (2010. jún. 5.): asztalos. – Kemény János író és Augusta Paton fia. A Művészeti Egyetem volt munkatársa. A Helikon-Kemény János Alapitvány létrehozója és mentora, a kuratórium elnöke. Irod.: [Nekrológ] (Nú., 2010. máj. 31.; 2010. jún. 1.)
KEMÉNY Miklós, magyargyerőmonostori
?. 1788. aug. 11.?. 1788. aug. 11., † 1846. aug. 12.: cs. kir. kamarás. – K. János és Barcsai Anna fia. Halotti címere a kv.-i Farkas utcai templomban. —F. m.: Poétai érzeményes teremtményei báró Kemény Miklósnak két könyvben (Kv., 1808.). Irod.: Entz–Kovács; Fülöp–Ferencz; Szinnyei
KEMÉNY Miklós, magyargyerőmonostori br.
1723.? † Nagysajó, 1775. ápr. 19. Nagysajón van eltemetve: nagysajói földbirtokos. – Zsigmond († 1736 k.) és Bethlen Ágnes († 1720. k.) fia. Felesége: cegei gr. Wass Krisztina (1726. – Kv., 1802. jún. 13.). Fiúk: K. Sámuel, táblai elnök (1739†1817), akinek felesége iktári Bethlen Kata (1754–97), Krisztina († 1811) Bethlen
KEMÉNY Miklós, magyargyerőmonostori gr
Kv., 1791. febr 20., † Radnai Borvízfürdő, 1829. szept. 14., Nagysajón temették: aranyosszéki főkirálybíró. – K. Sámuel (1739–1817) és iktári Bethlen Kata (1754–97) fia. Nagybátyja Gr. Teleki Sámuel. Felesége: széki gr. Teleki Pólixénia (1798 – Kv., 1873. jan. 18.). Kiskorukban hunyt el négy gyermekük. – A mv.-i ref. koll.-ban tanult.
KEMÉNY Mikolt, magyargyerőmonostori br.
Marosvécs, 1926. nov. 23., † Párizs, 1986. nov. 5.: festőművész. – Kemény János (1903–1971) legnagyobb lánya. Angol állampolgár volt. Párizsban egy képzőművészeti galériában dolgozott. Irod.: Gudenus; Kornis; Marosi-KZST; Nagyapámat mai napig példaképemnek tartom / Oláh-Gál Elvira beszélgetése Vécsi Nagy Zoltánnal (Székelyföld, 6. sz., 2012)
KEMÉNY Ödön, magyargyerőmonostori br.
Nagyenyed, 1837. dec. 14., † Kv., 1921. dec. 13.: ezredes. – Felesége: Kaáli Nagy Gizella. Testvére: Kálmán. Fiúk: István, Ákos. Az 1848–49-es szabadságharcban honvédezredes volt. Alsójárán volt birtokuk, ott is laktak. Itt befogadta az Amerikában korán elhunyt fia, István, özvegyét három gyermekével és az első házasságából született fiával, aki később
KEMÉNY Pál, § magyargyerőmonostori br.
Nagyenyed, 1867. márc. 8., † Malomfalva, 1934. ápr. 15.: földbirtokos, főispán, az Erdélyi Egyházmegye főgondnoka. – Domokos (1835–1902) és Kemény Ilona (1832–1883) fia. Felesége: 1. hidvégi és oltszemi gr. Nemes Zsuzsanna (1866–1931), elváltak; 2. széplaki br. Petrichevich-Horváth Eszter (Zsuk, 1880. – Mv., 1952) esk 1903. Germekeik: Domokos (1905–1972), Katalin Czakó
KEMÉNY Pál, gr.
?† ?: földbirtokos. – Cintosban birtokos, ahol a fennmaradt okiratok szerint m. és román lakosok éltek (1439). A dokumentumok szerint Cintos birtokai a következő századok során sokszor gazdát cseréltek: I. Rákóczy György fejedelemé (1648–57), ennek feleségéé (–1662), Apaffy Mihály fejedelemé (–1664), Bethlen János és felesége, Fekete Klára (1664–1702), Andrássy Gyula,
KEMÉNY Pál, magyargyerőmonostori br.
Kv., 1793. júl. 11., † Malomfalva, 1854. márc. 26., Mv., 1854. ápr. 15.: politikus, birtokos Malomfalván. – Lajos († 1809) és Wesselényi Júlia (1733–1809) fia. Felesége: széki Teleki Rákhel (1794. -Malomfalva, 1868. ápr. 2.). 6 leány és egy fiú Domokos (1835–1902). – A mv.-i Ref. Koll. algondnoka (1831-.) és felügyelő
KEMÉNY Pál, magyargyerőmonostori br.
1718.?, † Magyarbükkös, 1798. febr. 19.: tanácsos. – Felesége Halmágyi Erzsébet. – Kir. udvari tanácsos, kormányszéki küldött volt a marosszéki főkirálybíró-választáson (1754). Irod.: Levéltári gyászj.
KEMÉNY Péter
? † ?: nemes. – A Kemény- család névadója. Zsigmond (1385–1437) és II. Ulászló királyok alatt élt. (???). Unokája 1. János, aki követ volt Szolimán szultánnál (1552); 2. István, főispán (1556–). Irod.: Erdélyi vármegyék
KEMÉNY Péter, magyargyerőmonostori
† Hainburg, 1620: főkapitány. Pozsonyban temették el. – Boldizsár († 1630 k.) és szárhegyi Lázár Anna fia., K. János fejedelem féltestvére. Bethlen Gábor főkapitánya. Felesége Toroczkai Klára. Fiúk: János († Kv., 1685. jún. 27). -Báthori Gábor fejedelemsége korában Bethlen Gábor tábornok és udvari főkapitány udvarában töltötte ifjúságát. Mikor Bethlen a
KEMÉNY Sámuel, magyargyerőmonostori br.
1802.?., † Kv., 1861. júl. 25.: földbirtokos. – Sámuel (1739–1817) és Bethlen Kata (1764–1836) fia. Tulajdonosa volt az aranyosgerendi barokk kastélynak, melyet a fellázadt románok feldultak és a könyvtára, kéziratgyűjteménye elpusztult (1848. nov. 28.). Az elveszett értékek között volt gr. Kemény József oklevélgyűjteménye is. Ui a történelem tudós élete utolsó
KEMÉNY Sámuel, magyargyerőmonostori br.
?., † 1744.: Doboka vármegye főispánja. –János (1662–1701) és széki gr. Teleki Anna (1661–1720) fia. Felesége Macskásy Katalin. Dobóka vm. főispánja. ő volt azon oklevél-gyüjtemény szerzője, melyet a Nyelvmivelő Társaság megemlít. Macskásy Katalintól gyermekei nem maradtak. Irod.: Bíró József ; Halotti beszédek K. S. úr felett; Gyöngyösi Jánosnak magyar versei.-ben
KEMÉNY Sámuel, magyargyerőmonostori br., gr,
1739, 1760.? † Gerend., 1817. júl. szept. 23.: jogtudós, kir. tábla elnöke, cs. kir. kamarás. – K. Miklós († 1775) és cegei Wass Krisztina († 1802) fia. Felesége iktári Bethlen Kata (1764.?- Gerend, 1836. febr. 5., ) aki birtokos volt Vajdaszentiványon. Gyermekeik: Kata- osdolai gr. Kuún Józsefné († 1816); Miklós
KEMÉNY Simon
Mv., 1851. aug. 26. † Kv., 1928.: Alsó-Fehér vm. főispánja. – György (1812–96) és Bethlen Mária ( 1814–1895) fia. Felesége 1. pekrovinai Pekry Emma (1860–95) (esk. Dicsőszentmárton, 1881); lánya Gabriella (1897–1940) 2. Várady Ilona (†. Magyarbükkös, 1946) (esk. Kv., 1926). Fia Viktor (1901–45) volt az utolsó tulajdonosa a magyarbükkösi udvarháznak.
KEMÉNY Simon II., m. gyerőmonostori br.
? † 1722., okt. 4. temették: kuruc, temetése: okt. 4.: alezredes, a fejedelmi tábla elnöke. – Simon (1633–1675) és Perényi Kata († 1693) fia, Felesége: Vay Anna (1683–1736. febr. 12.). Fiúk: Kemény Ádám († 1753). – Valószínűleg ő szerezte a báróságot testvéreivel János, Lászlóval (1698), megerősítve (1704). Gyermekei: Anna, Erzsébet,
KEMÉNY Simon, § magyargyerőmonostori br.
1774., † Nagyenyed, 1826. okt. 19. Csombordon temették: cs. k. kamarás, kir. táblai ülnök, rendes bíró, Alsófefér vm. főispán. – K. Simon (1736–89) főispán és cegei Wass Katalin (1779–1822) fia. Testvére János. Felesége gr. Teleki Anna (1782–1851. aug. 27.). Gyermekeik: Kata, Kemény Dezsőné; Judit, Zeyk Károlyné; Domokos (Mv., 1806–1885), István
KEMÉNY Simon, I. magyargyerőmonostori
1633. dec. 22., † 1675. ápr. 5., Marosvécsen temették el: főispán. – K. János (1607–1662) fejedelem és Kállay Zsuzsanna († 1655) fia. Felesége Karathnai Alia Mária († 1660), esküvőjük Bonyha (1654). Második neje br. Perényi Katalin / Kata († 1693), mint buzgó katolikus, és a jezsuiták pártolója nem csekély befolyást
KEMÉNY Simon, III. m. gyerőmonostori br.
1736 k., † Nagyenyed, 1799. v. 1789. máj. 28.: cs. és kir. kamarás, főispán. – K. Ádám († 1753) és kisrédei Rhédey Druzsiánna fia. Felesége: 1. gr. Wesselényi Polixenia (1743. júl. 6. v. szept. 6. – Kv., 1764. máj. 1. vagy 21.), leányuk: Druzsina, br. Radák Ádámné; 2. felesége 1766-.,
KEMÉNY Simon, magyargyerőmonostori.
?., † Marosszentimre, 1442, temetve Alsógáldon: lovas hadnagy. – A családalapító Péter testvére. – A Kemények ősének számít. Szentimrei hős, aki feláldozta életét, hogy szeretett vezérét Hunyadi Jánost megmentse a törökök bosszújától. A hagyomány szerint a gáldi kastély kapuja előtti kápolna alatti sírboltba temették, a br. K. Simon által kibontott
KEMÉNY Terézia, Kemény Therézia, magyargyerőmonostori br., br. Bánffy Mihályné
1739. szept. 26., † Szilágynagyfalu, 1806. ápr. 28. – K. László gubernátor és gr. Teleki Zsuzsánna leánya. Férje: Bánffy Mihály (1758–1777?). Halotti címere a kv.-i Farkas utcai templomban. Irod.: Biró József. A bonchidai Bánffy-kastély családi arcképei = Lyka emlékk.; Entz–Kovács; Gyászjelentő; Levéltári gyászj.
KEMÉNY Zsigmond, magyargyerőmonostori, br., Kemény Sigmond; álneve: Gyerő Jenő. –
Alvinc, 1814. jún. 12., keresztelték 1814. jún. 26. † Pusztakamarás, 1875. dec. 22.: író, publicista, politikus. – Sámuel (1758–) és Csóka Róza fia. Felesége Teleki Julianna. – Nagyenyeden járt középiskolába Szász Károly tanítványa (1823–); Kv.-ra ment az erdélyi országgyűlés megnyitása alkalmával (1834–35); birtokán Maroskapudon élt tanult és gazdálkodott (1836–37), jogi
KEMÉNY Zsuzsa, § magyargyerőmonostori br., Nagy Pálné, Nagy Zsuzsa
Kv., 1934. jan. 18. † Erdőszentgyörgy, 1979. jún. 18. Mv.-en temették el, síremléke a ref. temetőben Szélkly János Jenő alkotása: író. – K. János (1903–1971) és Patton, Augusta of Grandhome leánya, Nagy Pál festőművész, tanár felesége (Mv., 1955). Gyermekei: Zoltán, Géza. – Mv.-en érettségizett (1952). M. irodalom szakra készült, de
KEMÉNY Zsuzsanna, magyargyerőmonostori br.; Bánffy Ferencné
? † ?. K. János (1662–1701) és Teleki Anna (1661–1720) leánya. Férje: Bánffy Ferenc főispán. Fia Bánffy Sámuel († Beresztelke 1755. febr. 16) Időtár 2; Koncz; Krón. Füz. Tőke Márton: Koporsóig tartó emésztő fájdalom: Halotti beszéd fia Bánffy Sámuel felett (Kv., 1756)
KEMÉNYFY Katinka, E. Keményfi Katinka
Zilah, † ?: tanítónő. – Apja: K. József árvaszéki ülnök és 1848–49-es honvéd őrnagy. Zilahon és Kv.-on végezte középiskoláit, Bp.-en rajztanári diplomát szerzett (1882) és a tanítónői tanképesítő vizsgát tett (1887). Kézdivásárhely és Nagylak után, rövid ideig Kibéden is tanított, de innen távoznia kellett mert ellentébe került Ősz János tanítóval.
KENDE István
? † ?: képzőművész. Irod.: Déry Béla : Almanach (Bp., 1912) ; Tárgymutató az Orsz. Magyar Képzőművészeti Társulat 1897–98 évi téli kiállítására (Bp., 1897)
KENDEFFY Ádám, § malomvízi gr.
1796., † Kv., 1834. febr. 3v. 4. 7Cini!.: erdélyi politikus, társadalmi és sportvezető. – A Házsongárdi temetőben van névnélküli de jól ismert síremléke. Halotti címere a kv.-i Farkas utcai templomban. – K. János (1769–1800) és Teleki Polixenia fia. K. Elek unokája. Felesége: 1. branyicskai br. Jósika Róza (1793. – Mv.,
KENDEFFY család
A Hátszeg vidéki Candea (Kenéz) család leszármazottai. Ősi birtoka a 14. sz. -tól a Hunyad megyei Malomvíz, ahonnan vették előnevűket is. A 16 sz. végén a falu központjában épített erődített udvarházat és udvari kápolnát. Gazdag birtokadományban részesültek Hunyadi Jánostól. Jelentős közéleti szereplésük a fejedelemség korának végére és az erdélyi Habsburg
KENDEFFY Elek, Kendeffi Elek, malomvizi gr.
1740., † Nagyszeben, 1783. jún.: főispán, főkormányszéki tanácsos. – K. Gábor és br. Bánffy Zsuzsanna fia. Testvére K. Ráchel, V. Colonellus gr. bethleni Bethlen Gergely (†1786.?) özvegye. Felesége: 1. gr. Lázár Anna (1746–1770), 2. bethleni gr. Bethlen Krisztina (1744- Kv., 1807. ápr. 20. Erdőszentgyörgyön temették). Esküvő (1771) Gyermekei: 1. feleségétől
KENDEFFY Gyula, malomvizi, gr.
? † ?: földbirtokos Mezőméhesen. – A mezőméhesi ref. templomot a szülei emlékére építette (1909), birtokot adományozott a ref. egyháznak: Az EMKE alapító és örökös tagja volt (1885. ápr. 12. –). Kis-Küküllúvármegye törvényhatósága Dicsőszentmártonban. Irod.: EMKE120; Maros megye; Sándor
KENDEFFY Katalin, malomvizi gr. Andrássy Gyuláné
1830 † 1896: birtokos, Erzsébet királyné udvarhölgye. – Ádám (1795–1834) és Bethlen Borbála (1800–1880) lánya. Férje id. Gr. Andrássy Gyula (1823–1890) miniszterelnök (1867). Gyermekei: Tivadar (1857-?), Ilona (1858-?), Gyula (1860-?). Marosludason áll az udvarházuk (Bariţiu u. 4. sz.). Az udvarházhoz tartozó nagy belsőséget felparcellázták és ott épült az ún. Andrássy
KENDEFFY Krisztina, malomvizi gr. Kápolnási Pálné
? † ?: birtokos. – Férje a Béldi féle mozgalmakban Béldi Pál híve volt, a mozgalom elfojtásakor elmenekült, onnan visszatérve (1680) hűségesküt tett. Ő és felesége egy ezüst lábas aranyozott poharat, a hozzátartozó ezüst tállal együtt, egy aranyos szövetű keszkenőt, egy vörös aranycsipkés gyolcskeszkenöt és egy lengyelországi kamukás, bécsi csipkés
KENDEFFY Lajos
? † ? : földbirtokos. – Mezőméhesi óriási földbirtokait a II. vh. után 97 tusoni nincstelen családnak osztották szét (1945). –Irod.: Sânpetru de Câmpie
KENDEFFY Lajosné
?., † ? : földbírtokos. – Az államosítás után bolti elárúsító, cseléd, Mv.-en. Irod.: Mikó
KENDEFFY Miklós, gr., Kendeffi Miklós
? † ? földbirtokos. – Felesége: Vajda Karolina. – Felesége. özv., a nagykendi ref. egyházközségnek egy aranyozott ezüst paténát vagyis keresztelő tányért (1823) és ezüst talpas tálat (1853) ajándékozott. Irod.: Küküllői Ref. Egyházm. 4. Ezt beírtam Vajda K. -hoz, innen törölni kell!
KENDEFFY Miklós, malomvizi gr.
? † ?: földbirtokos Marosszentkirályon (1797 k.). K. Elek (1740–1783) fia, Neje Nalátzi Judit. Irod.: Albizálás, Krón füz (1939. 4/9)
KENDEFFY Ráchel, malomvízi gr.
1737., † Erdőszentgyörgy, 1798. febr. 30. Kv.-on temették. – könyvgyűjtő. – K. Gábor és losonci Bánffy Zsuzsa leánya. Testvére: K. Elek (1740–1783), felesége: Bethlen Krisztina. Férje: 1. Teleki Mihály (1731–61), esküvő (1752–), 2.: V. Colonellus gr. bethleni Bethlen Gergely (1733–1785). esküvő (1764–). – M. nyelvű könyveket gyűjtött. Címeres emlékköve az
KENDEFFY Rózália, malomvízi gr., Ugron Sándorné
1836, † 1898: K. Farkas († 1859) és köröstarcsai Weér Róza († 1880) leánya. 4 gyermekük: Miklós (Kv., 1858–1899), Ilona (Kv., 1860–1893), István (Mezőzáh, 1862–1948), Rozália (Mezőzáh, 1874–1953). Irod.: Bordás Beáta: A mezőzáhi Ugron-kastély építéstörténete = Liber discipulorum; Gudenus; Pálmay
KENDEFFY Zsuzsánna, malomvizi gr.; Teleki Domokosné
1771., † Mv., 1821. jan. 8. Sárpatakon temették: földbirtokos, adományozó. – K. Elek (1740–1783) Hunyad vm. főispánja és bethleni gr. Bethlen Krisztina (1744–1807) leánya. T. Domokos († 1824) harmadik felesége. Gyermekeik: Elek, Anna, Rákhel, Polixénia, Krisztina Vadasdon a Verescsere erdőt adományozta az egyháznak (1789), Férjével a Ref. Koll. -nak 400
KENDERESi Mihály
Felsőszálláspataka (Hunyad), 1758. nov. 17., † Kv., 1824 ápr. 26.: táblabíró, író. kormányszéki tanácsos. – A nagyenyedi Ref. Koll. ban tanult (1766–); Szebenben (1778), majd Mv.-en protonotáriára járt; felesküdött kancellistának Szebenben (1781), majd Pozsonyban, Pesten Bécsben járt hogy német nyelvet tanuljon (1786). Hunyadmegyénél vármegyei levéltárnok (1786), aljegyző majd, főjegyző, Hunyadvármegye
KENDERIYIS János
? † ? : adományozó. – Velencei bíborruhát adományozott a segesvári domonkos kolostortemplomnak (1521). Irod.: Léstyán – templomok 2.
KENDI Antal, szarvaskendi
? † 1504 k.: főúr, erdélyi alvajda. – K. János és Győrfalvi Kata fia. Felesége 1. cegei Wass Kata, 2. Erdélyi Hedvig. Gyermekei: János († 1536) Antal († 1558) Ferenc erdélyi vajda, Mihály. Irod.: Pálmay; ÚMÉL
KENDI Antal, szarvaskendi
? † Gyulafehérvár, 1558. aug. 30 v. szept. 1.: erdélyi tanácsúr. – Antal († 1540 k.) és Wass Kata fia. Ferenc öccse. Felesége Bogáthy Klára. K. A. és Patócsi Ferenc Vásárhelyre gyűjtötték a székelyeket Dobó István császári biztos ellen (1553); Mv.-en az ő házában szállt meg a mantovai születésű Francesco
KENDI Ferenc
? † ? : tanító. – Tanított Bonyhán (1684–89), Vámosgálfalván (1692–1725) és Nagykenden (1726–33). Irod.: Küküllői Ref. Egyházm. 1., 4.
KENDI Ferenc, Kendy Ferenc, szarvaskendi
1500 k. † Gyulafehérvár, 1558. szept. 1, megőlték.: tanácsúr, császári biztos, erdélyi vajda. – Antal († 1504 k) és cegei Wass Kata fia. Felesége: 1. Bánffy Magdolna († 1538), 2. Lévay Kata († 1551), 3. Homonnai Borbála. Gyermekei: Ferenc, György, Gábor († 1594), Antal. – Korának legnagyobb tehetsége volt. Jelszava:
KENDI Ferenc, szentiváni
? † Gyalu, 1594. szept. 12- kivégezték.: főispán, fefedelmi tanácsos. – K. Mihály és Szilvási Zsófia v. Bánfyy Kata fia. Sándor testvére. Küküllő vm. főispánja (1576–94). Az adománylevél alapján birtokában volt a radnóti várkastély, ami a kerelőszentpáli csata után (1575–) került a birtokába, Bogáti Farkas előző tulajdonos kivégzése után. Báthory