Maros megyei életrajzi lexikon

? † birtokos. – Pókában birtokos (1864–65). Irod.: Pesty 2014

? † ?: ref. pap. – Subscribált Sárospatak–Gyulafehérváron (1690). A Teleki család udvari papja Görgényszentimrén (1701–04). Irod.: Ősz; Teleki Mihály udvartartási naplója, 1673–1681 (Kv., 2007)

Oláhfalu, 1896. jan. 12., † ?: ügyvéd. – Mv.-en volt irodája. Irod.: Gulyás

→ KACSÓ Judit

1939., † Mv., 2002 júl. 14.: orvos. – Szülész-nőgyógyász főorvos Mv.-en. Irod.: [Nekrológ] (Nú., 2002. júl. 16.)

1877., † ? 1921.: tanító. – Oklevele elnyerése után Palotailván kezdett tanítani, majd Mv.-re került.. Minden kulturális és hazafias munában részt vett. Irod.: Székelyföld í.k.

Mv., 1949. † ?: festő. – A jászvásári Tanárképző Főiskola grafika szakán végezte tanulmányát. Mv.-en rajztanár, alkotá – saival a megyei kiállításokon szerepel. Irod.: Szabó – Kállai

→ HORVÁTH Gáspár tanár

? † ?: Mezőcsávás hivatalos küldötte a gyulafehárvári nagygyűlésen (1918. dec. 1.). Irod.: Bosoancă

? † ?: ort. pap. – Radnótfáján szolgált (1934–40). Az egyházi román elemi iskola épületét átalakíttatta plébániává (1934). Elnöke volt az Astra égisze alatt működő falusi művelődési körnek (1930-as évek). Irod.: Netea: Astra; Reghin, Protopopiat

? † ?: ort. pap. – Naszódon elvégezte a felső gimn.-ot. Ratosnyán szolgált mint pap (1892–1908), gondnok (1909–10). Palotailván szolgálata idejében (1900–12) épült az új ort. templom (1905), a plébánia épület (1905–09). A plébánia első években román iskolaként szolgált. Tagja volt és tevékenykedett az ASTRA-ban is (1910–). Irod.: Dobozi; Lunca

? † ?: ort. pap. – Mezősámsondban szolgált (1951 – 53). Irod.: Şincan 2006

Marosorbó , 1909. nov. 22., † Nyárádtő, 1984. jún. 6.: tanár. – A középiskolát Mv.-en végezte (1920–22), majd a tanítóképzőben szerzett oklevelet (1929). Pályájának állomásai: Kislekence (1929–30), Marostelek (1931–32), Kistereme, katonaság után Orbó (1932–34), Kásva (1934–35), Lackódon igazgató (1935–40), Bonyha (1945–50), rajoni tanfelügyelő Mv.-en (1950–52), tanár Nyárádtőn (1952–62), majd uo.iskolaigazgató

? † Mv., 2000. jan. 27.: orvos. Irod.: MMK

Segesvár, 1792. † Prod, 1857. jan. 25.: lelkész, tanár. – Tanult Tübingenben (1814). Lelkész volt Prodon (1831–57). Irod.: Szabó-Szögi Nădejde, Ioan – 2344

1837.? † Mv., 1911. febr. 26.: kereskedő. – Testvétrei: N. Katalin Rátz Antalné; N. Veronika. Felesége Betheg Mária. Gyermekeik: N. Bogdán, felesége Csausz Anna; N. Mária Kondray Mártonné. – Mv.-en kereskedő. Irod.: Gyászjelentő

Déda, 1891. aug. 20., † ?: orvos. – Balázsfalván tanult g.kat. főgimn.-ban, majd Kv.-on a FJTE orvosi karán (1910–12). Irod.: Sigmirean

Ocolul Şieului, 1849 † Kissajó, 1930: orvos. Monoron és Dédabisztrán dolgozott. Az osztrák kormány kitüntette az Egészségügy Aranyérmével a kolerajárvány lekűzdése érdekében a monori kerületben kifejtett munkájáért (1873). Kulturális-nevelő előadásokat tartott. Írt a Federaţiunea és a Famili c lapokban. Részt vett a gyulafehérvári nagygyűlésen mint Maros-Torda megye küldötte (1818. dec.

Ladamos, 1889. nov. 2., † Segesvár, 1973. vagy 1974 ?: ortodox pap, kiadó, nyomdász, népzenész. – Szeben végezte a középiskolát, tovább tanult a teológián, de azt nem fejezte be. Felesége korai haláláig ortodox pap volt a Szeben megyei Réten. Fogarason társ-tuladonosa lett Ion Lazăr nyomdásznak, egy kis nyomdát Hangya Bank

Mezőőr, 1911., † Nagybánya, 2001.: tanár. – Az egyetemet Kv.-on végezte, francia nyelv tanári diplomát szerzett. Tanított Aranyosbányán, Balázsfalván a tanítóképzőben, Besztercén az Al. Odobescu Lic.-ban, Temesváron a Mihai Viteazul Katonai Lic.-ban és tanított Mv.-en a Papiu Ilarian Líc.-ban, valamint Szászrégenben a Pedagógiai – és Petru Maior Líc.-ban aligazgató és

? † ?: orvos. – Katedrafőnök a MOGYI Anatómia tanszékén (1949–60). Izraelbe távozott. – F. m.: Embryológia. 1. rész : Általános fejlődéstan vázlata (Mv., 1951); társsz.: Embriológia (Mv., 1951); Fejlődéstan (Mv., 1955); Sebészeti műtéttan (Mv., 1958). Irod.: Genersich; Péter; Todea–Fülöp–Avram

Corbeanca, 1910. aug.27. † Mv., 1984. júl. 17.: tanár. – Buc.-ben végzett lic.-t és az egyetem bölcsész karán modern filológiát (rom. irod., szláv irod. és jelenkori egyetemes irod.). Beszarábiában, Tarantino német lic.-ában kezdte pályáját (1937–40). Onnan menekülni kényszerült és Bârladban, majd Galaciban tanított. A háború végén Mv.-re telepedett, letette a

? † ?: hadnagy. – MAT Securitate Tartományi Igazgatóságaán, a mv.-i securitate alkalmazottja, mint hadnagy (1965), főhadnagy (1967). Irod.: Bartos 2012

? † ?: tudományos kutató. – A marosszentgyörgyi Marhatenyésztő és Kutató Állomáson (1947– 1990). Irod.: Lucrări ştiinţifice

? † ?: a kurucok marosszéki vezére. Irod.: Lupaş, Ioan: Răscoala ţăranilor din Transilvania la 1784 (Cluj., 1934)

Székelysárd, 1862. febr. 21., † Maroslekence, 1944. szept. 28.: tanító, hadnagy. – Apja is önkéntesként harcolt a román hadseregben a függetlenségi háborúban, meghalt Plevna ostrománál. Részt vett a gyulafehérvári nagygyűlésen (1918. dec. 1.). A II. vh.-ban tanúja volt a Marosorbói csatának, közel 11000 román katona vett részt a Marosszentgyörgy környéki

1930., † Mv., 1998. ápr. 16.: újságíró. Irod.: [Nekrológ] (Nú., 1998. ápr. 17.)

? † ?17.sz.: tanító. – Szentgericén az első ismert mester (1649). Irod.: Kelemen; Szentgerice

Magyarnemegye, 1751. † Nagyenyed, 1837. máj. 15.: tanár. – Tanulmányait Mv.-en kezdette a Ref. Koll.-ban, hol Kovásznai Mihály mellett eredményesen tanult, sikeresen vizsgázott. Bernbe ment az egyetemre (1778); már ekkor megválasztották a nyelvészet tanárának Nagyenyedre, oly feltétel alatt, hogy még egy évet töltsön a hollandi egyetemeken. Elfoglalta tanári állását (1782–),

Gyalogosságot (1608. jun. 10.) N. András nyert. Lófőséget (1655. jun. 28.) N. Mihály kapott. Irod.: Kempelen

Székely család. Vö. Pálmay: Udvarhelymegye 166.; NI. VIII–128. (gen.) L. még Nemes (pataki) báró alatt is. Irod.: Kempelen

N. András nyert nemeslevelet –lófőséget (1602. jún. 4.) Báthory Zsigmondtól és örök időkre minden javai minden nemű terhektől fölmentetnek. 1611-ben B. Gábor fejedelem Tergovistban kelt oklevélben a tergovistai kerületben Gröpén nevű falut adományozza neki, de a melyet a körülmények változtával rövid ideig használhatott. A család tagjai közt kitünő katonák voltak,

1845.?, † Mv., 1924. febr. 16.: banktisztviselő. – Felesége: Dénes Anna. Gyermekeik: N. Elek, felesége Bari Jolánka; N. Ferenc; N. Béla, felesége Csernátony Ágnes; N. Anna Kónya Imréné. Mv.-en banktisztviselő. Irod.: Gyászjelentő

? † ? : mv.-i kiállító a Ref. Leányiskola részéről. Irod.: Gelléri Mór: Országos Nőipar-kiállítás (Bp., 1881)

? † ?: földműves, műkedvelő színjátszó, fafaragó. – Nagyernyei gazdálkodó. műkedvelő színjátszó, több mind százszor szerepelt színpadon, Anyanyelvén és a románon kívül még hat nyelven beszélt, fafaragó. Mv.-en a volt cukorgyár idénymunkása. Irod.: Bartis Ferenc: N. A. szenvedélye (Új Élet, 8. sz., 1981).

? † ?: ref. lelkész. – Ref. lelkész Mezőbodonban, Maroscsapón, majd Bándon szolgált, ahonnan Marosugrára hívták meg (1897. jún. 27.–1912). Vezetésével épült meg Ugrán az új paróchia épülete és a templomtorony (1899 – 1902). A Küküllői ref. Egyházmegye esperese (1897–). Irod.: Ogra; Zoványi

? † Tuzson, 1796.: tanító. – Udvarhelyszéki származású. Felesége: Jakab Anna. – Subscribált Székelyudvarhelyen (1755 k.). Tuzsonban volt lévita haláláig (1786–89, 1791–1796) és Görgényszentimrén (1790) mester. Irod.: Ősz

1802., † Mv., 1875. ápr. 11.: consistor. – Gyermekei: N. János, felesége Nagy Katalin; N. Éva Zudor Ábrahámné; N. Ádám. – mv.-en a ref. egyházi consistor és képviselő. Irod.: Gyászjelentő

Nagyernye, 1932. júl. 7., † 1999. máj. 27.: asztalos. – Letartóztatásakor (1959. szept. 18.) a Simó Géza Bútorgyárban dolgozott. A MAT Katonai Ügyészsége azzal a váddal állította bíróság elé, hogy több alkalommal szidalmazta a párt – és államvezetőket és amikor Gheorghiu-Dej 1959. szept.7-én a bútorgyárban látogatást tett, csúfondáros megjegyzést tett

1910, † Mv., 1983. júl. 5.: műszerész, munkásmozgalmi harcos. – Rádiószerelő volt Mv.-en. Fiatalon részt vet a KISZ tevékenységében, emiatt többször letartóztatták, bántalmazták, megkínozták, bebörtönözték. Felszabadulás után a megalakult RKP megyei szervezetének vezetőségi tagja (1944). Bekapcsolódott a villanytelep újjáépítésébe. Aktív részese volt a Robot Szövetkezet, a későbbi Minszki Lajos ill.

Szentistván, 1906., † ?: gazdálkodó, cserépgyáros. – 20 holdon gazdálkodott Szentistvánon és cserépgyártással is foglalkozott. A hazafias és kulturális egyesületek támogatója volt. Irod.: Székelyföld í.k.

? † ?: műépítész. – Felesége: szurduk-kápolnai Mikleán Irén (1879 – Mv., 1924. jan. 26.). Leányaik: Izabella, Irén, Sári. – Mv.-en a 20. sz. első felében építkezési vállalkozó volt. Nevéhez fűződik a Bőség u. 31.sz alatti szecessziós stílusú ház tervezése és építése(1929); a Mánus Ferenc, Toplica u.3.sz alatti szintén szecessziós

Homoródszentlászló, 1749. okt. 1., † Mv., 1809. szept. 5.: ref. lelkész, tanár. – Mv.-n a Vártemplom segédlelkésze (1752–), majd lelkésze (1755–1809 ). Összeállította a vár és a vártemplom eredetének nem mindenben hiteles történetét (1809) és a mv.-i ref. egyház levéltárába helyezte el. Egyik emlékiratában (1809-ben) megemlíti, h. a várbeli ref.

Székelyszentistván, 1894., † ?: földbirtokos. – Iskolái elvégzése után gazdálkodni kezdett 40 hold birtokán Székelyszentistvánon. A ref. egyház presbitere, a Közbirtokosság pénztárosa, községi bíró és pénztáros volt. Az első vh.-ban a 62. k. gy. e.-ben 43 hónapot töltött az orosz és olasz fronton, mint szakaszvezető szerelt le a bronz v.

Mv., ? † Mv., 1811.: városi tanácsos, malominspektor, rendőrigazgató, főbíró. – N. József szenator fia. Felesége: berei Szabadi Mária. Gyermekei : Sámuel senator, államügyész; Krisztina. – Mv.-en polgári esküt tett (1784. márc. 29.). A városi malmok inspektora (1785). Mv.-en városi tanácsos (1800); rendőrigazgató (1803); főbíró (1805, 1807, 1808). Borsoss Tamás

1748., † Kv., 1808. febr. 26.: kapitány, tábornok. – N. Ferenc és gr. Bethlen Druzsiánna fia. – Kapitány (1744), majd tábornok. Részt vett a török elleni hadjáratokban. Halotti címere a kv.-i Farkas utcai templomban. Irod.: Entz–Kovács

? † Póka, 1881: ref. lelkész. – Pókában volt lelkész (1875–81). Irod.: Póka

1872.?, † Mv., 1922. aug. 4.: posta és távirdai felügyelő. – N. Ferenc és Tordai Róza fia. Testvérei: ifj. N. Ferenc; N. Béla; N. Erzsébet dr. Zilahi S. György; N. Katinka dr. Béler Jenő. Felesége: Balázs Hermin. – Mv.-en posta és távirdai felügyelő. Irod.: Gyászjelentő

Mv., 1888., † ?: festőművész. – Bp.-en a Képzőműv. Főiskolán végzett, rajztanári képesítést szezett. Először a műcsarnokban szerepelt (1913). Irod.: Éber; Szabó-Kállai

? † ? : tanító. – Mv.-en subscribált (1772). Disznajón volt mester (1777–81). Irod.: Ősz