Szerző: Fülöp Mária
PESCĂRUŞ, Teodor
1865., † ? : ort. tanító. – Tanulmányai: 2 gimn.-i oszt. Versenyvizygálval nyerte a végleges tanítói állását Görgénysóaknán, ahol tanító volt (1888–91). Irod.: Dobozi
PESTHY Sámuel
?, † ? 1717. jún. 15.: unit. pap. – Toroczkai Mihály fiainak nevelője Torockószentgyörgyön (1687–), majd visszatért a kv.-i iskolába, ahol koll.-i felügyelő, iskolafőnök (1690. máj. 1. –). Tordán iskolaigazgató (1691. ápr. 30.–93), pappá szentelték, mint a Küküllő megyei Kissáros, ma Magyarsáros lelkipásztora (1693. máj. 31.–1717). Irod.: Kénosi-Uzoni 1.
PESTI Gáspár
? † ?: hitszónok. – A szászrégeni hitszónokot, veréssel fenyegették meg (1531). Enyedi Adorján egyházjogász, erdélyi püspökhelyettes a vádlókkat figyelmeztette a jog és törvény rendje szerint járjon el. Irod.: Ferenczi 2012;.Marton J. 2013
PESTI János
? † ?: ref. lelkész. – Kv.-on subscribált (1665 k.). Uzdiszentpéterben szolgált (1669 után), majd Marossárpatakon (1679) volt lelkész. Az egyházmegyében szolgált (1682-ben, 1689 – 1696). Irod.: Ősz
PETCU, Mercurie, §
Hogineşti (Besszarábia), 1933. szept. 19., † Segesvár, 1998. szept. 14.: tanár, irodalomtörténész, történész. – Tanulmányait a „Principele Nicolae” Líc.-ban Segesváron (1952), az egyetemet történelem szakon Buk.-ben végezte (1957), I.-es tanári fokozati vizsgát tett (1979). Segesváron tevékenykedett mint igazgató a Rajoni Művelődési Házban, majd a Rajoni Könyvtárban, majd igazgató a Történelmi
PETE Balázs, bándi
? † ?: marosszéki nemes székely lovas-puskás harcos. – Rákóczi György a havasalföldi hadjáratban tanúsított hűséges szolgálata jutalmául lófővé tette (1656. jún. 28), azzal a kikötéssel, hogy jó lóval, karddal, hosszú puskával, porral és golyóval felszerelve minden hadjáratra készen álljon és szükség esetén a lóról leszállva gyalog is harcoljon. Irod.: SzOkl,
PETE Gyula
Mezőpanit, 1885., † ?: birtokos. – Felesége Gaál Ilona. – Mezőpanitban volt birtokos és 10 évig a községi bíró. Panitban malomtulajdonos is volt (1926). Irod.: Erdélyi vármegyék; Pană
PETE, paniti
A családból P. Bálint, Mátyás és János, mint pixidáriusok lustráltak (1614); P. Balázs primipiláris levelet nyert (1655). Irod.: Pálmay
PETE SZŐCS István, Pete Szőts
? † ?: szűcsmester. – A szűcs céh mestere (1642, 1657). Irod.: Bónis J.: A mv.-i céhek tárgyi emlékei = Mv. történetéből; Pál-Antal 2006
PETELÁCZ Ábrahám
Petele, 1715., † ?: kereskedő. – P. Jakab és N. Mélik fia. – Gyergyóban volt kereskedő. Felesége Jakab Mitfisz Chátum (1728-?). Gyermekeik: Mária (1757-?; Mélik (1760-?); Ripszima (1762-?); Kata (1765-?); Mihály (1768-?); Jakab (1772-?). Irod.: Száva 2012
PETELÁCZ Jakab, Nuridsán Jakab
Petele, 1725., † Gyergyószentmiklós, 1790-es évek elején: kereskedő. – P. Jakab és N. Mélik fia. Felesége: 1. N. Mária (1735–1763), 5 gyermekük született; 2. Mánya Gulicz (1743-?), 6 gyermekük született. – Gyergyóban volt kereskedő. Irod.: Száva 2012
PETELÁCZ Márton
Petele, 1717., † ?:kereskedő. – P. Jakab és N. Mélik fia. Felesége: 1. Zerif Aranka (1726–1759), 5 gyermekük közül Kristóf (1754-?), felesége Durák Ágnes (1757-?), akivel Mv.-en éltek, ahol Márton fiúk született (1786-?), az író Petelei István későbbi nagyapja; 2. Rebi (1759–?), Képfaragó János felesége (1780–);
PETELÁCZ Márton
Mv., 1786., † Mv., 1860 k.: kereskedő és fogadós. – P. Kristóf és Durák Ágnes fia. Felesége: Biluska Rozália (1795-?). Mv.-en születtek gyermekeik: Róza (1817-?); Miklós (1823–?); Mária (1825-?); István, aki Petelei István néven ismert (1819–1900), felesége Istvánfi Mária (1824–1875), 1843-ban nősült, az író Petelei István (1852–1910) szülei. Mv.-en kereskedő és
PETELÁCZ Nuridsán
Mv., 1725., † ?. A gyermekei apjuk keresztnevét a Nuridsán –t vitték tovább mint családnevet. Irod.: Száva
PETELÁCZ Vazul
Petele, 1723., † Gyergyó, 1791.: kereskedő. – Petelácz Jakab és N. Mélik fia. Felesége Gergely Anna (1732-?); Gyergyóban születtek gyermekeik: Jakab (1757-?), Bázár (1758–1758), János (1760–1761), Ripszima (1762–1764), Mária (1764–?); Kata (1765–1786), Jakab (1769–1827), Gergely (1767–1836), aki 1798-ban nősült, felesége Moldován Mária (1779–1865); János (1771-?), aki 1800-ban nősült; felesége Dombi Katalin
PETELEAN Emil Adrian
? 1974. júl. 19., † ? 2006. júl. 23.: közgazdász, egyetemi tanár. – Tanult Mv.-en a Kémiai Liceumban, majd a Petru Maior Egyetemen (1993–97) szerzett oklevelet; doktorált (1998); Dolgozott mint gazdasági tanácsos (1998–99); osztálydőnök a SC ISECO vállalatnál; a Dimitrie Cantemir Egyetemen Közgazdasági Karán gyakornok (1999–2002), A Petru Maior Egyetem Közgazdaság-
PETELEI István
Mv., 1910. márc. 30., † Mv., 1996. júl. 12.: tanár, sakkozó. – Petelean István, műbútorasztalos és Szabó Ilona fia. Felesége: Kozma Lívia (1915–1988), tanár.Gyermekeik: Erzsébet (1933) tanár; Lili (1935) tanár; Margit (1937), pénzügyi főellenőr; Délia (1952), tanár. – Érettségizett (1930), a buk.-i Képzőművészeti Akad.-án végzett (1934), majd a T. Maiorescu Egyetem
PETELEI István, §
Mv., 1852. szept. 13., † Kv., 1910. jan. 5. Mv.-en temették: író, újságíró. – Jómódú örmény kat. birtokos családból származott. P. István (1819–1900), neves kereskedő és Istvánfi Mária fia.Testvérei: Márton; P. Mária Patrubán Antalné Szenkovics Lukácsné; P. János, felesége Holmberg Ámália; P. Katinka Törpényi Jánosné. Felesége: Korbuly Irma (1853–1922), első
PETELEI István, Petelácz István
Mv., 1819. szept. 18.., † Mv, 1900.: kereskedő. – Petelácz Márton és Biluska Rozália fia. Felesége Istvánfi Mária.(1824–1875). Gyermekei: Rozália (1843–1847); Anna (1845–1907) Sombori Jánosné (Zetelaka, 1833-Mv., 1891); Irma, férje Gál János (Székelyudvarhely, 1894-?), festőművész; Katalin (1846–), Márton (1847. dec. 25–), István az író (1853–1910), János, Margit, Erzsébet Végh Béláné. –
PETELEI Istvánné; Kozma Lívia
1915 †1988: tanár. – pénzügyi és könyvviteli ismereteket oktatott. Az EMKE alapító és örökös tagja volt. Irod.: Mv.-i örmények; Sándor
PETELEI János / Jenő
Mv., 1857., † Mv., 1910.: kereskedő. – P. István és Istvánfi Mária fia. Felesége: Guggenberger /Gubody Irma (1862-?). Gyermekeik: István (1882-?), Juliánna, Jenő, Mária, Anna, Zsuzsanna, Sándor Ferenc, igazgató-tanító (1900-?). – Kereskedő volt Mv.-en és városi törvényhatósági bizottsági tag. Irod.: Bodó Ágnes: „Élő emlékezet”: Örmény származású családok Mv.-en 2. (Erdélyi Örmény
PETELEI József
Mv., 1819. jan. 30., † Mv., 1890. jan 30.?. A mv.-i Keresztelő Szent János-plébánia kriptájába temették. Felesége: Filep Anna. Gyermekeik: János, András, István, Mária, Lázár Jánosné, a bíró első felesége. Irod.: Puskás Attila – sírfeliratok
PETELEI Livia; Petelei Istvánné, Kozma Livia
1915 k. † Mv., 1988. júl. 2.: tanár. – Felsőkereskedelmi Akadémiát végzett (1940), majd 2 éves pedagógiai szemináriumba járt és gyorsíró tanfolyamot is végzett román és idegen nyelvekből. Mv.-en tanított a Kereskedelmi iskolában, pénzügyi és könyvviteli ismereteket oktatott. a Középfokú Pénzügyi Iskolában. Aligazgató és igazgató is volt. Fordítóként részt vett a
PETELEI Márton
1786., † Mv., 1864. ápr. 5.: ?. – Gyermekeik: P. János, felesége Holmberg Ámália; P. István, felesége Istvánfi Mária; Petelei Mária Szenkovics Lukácsné. Irod.: Gyászjelentő
PETELEI Márton
1796, † Mv.1851. febr. 2: kereskedő.- Neje Biluska Rozália. Gyermekei: Mária (1813), János (1816–1823), István (Mv., 1819), Antal (1822–1823), Katalin (1821–1822). – Mv.-en fogadója volt. Irod.: Bodó Ágnes: „Élő emlékezet”: Örmény származású családok Mv.-en 2. (Erdélyi Örmény Gyökerek, 220 sz., 2015. nov.-dec.); Pál-Antal Sándor: Örmények Mv.-en 1848 előtt = Puskás-Szász
PETELEI Márton
Mv., 1847. dec 25, † Mv., 1915. aug. 28.: kereskedő, r.k. egyházi tanácsos. – Petelei István (1819. szept. 18–) és Istvánfi Mária fia. Testvérei: P. Mária Patrubány Antalné; P. Katalin Törpényi Jánosné. Felesége: szamosújvári Ábrahám Róza (Szamosújvár, 1857 – Mv., 1946). Leányaik Mv.-en születtek: Erzsébet Végh Béláné (Mv., 1878 –
PETELEI Sándor Ferenc
Mv., 1900., † ?: igazgató-tanító, szobrász. – P. János és Guggenberger /Gubody Irma fia. Felesége: Rusznák Anna. – Zilahon kapott tanítói oklevelet (1918). Petrozsényban volt tanító, majd Buk–ben volt szobrász (16 évig). Mezőkölpényben volt igazgató-tanító (1940–). Irod.: Száva 2012
PÉTER
? † ?: r. k. pap. – Nagyapold plébánosa és dékán (1313). Irod.: Léstyán – templomok 2
PÉTER
? † ?: r. k. pap. – Dányán plébániatemplomának papja (1332), fizette a pápai tizedet (1332–33). Irod.: Beke 1894; Ferenczi Sándor 2009; Léstyán – templomok 2.
PÉTER
? † ?: r. k. pap. – Felsőkarácsonyfalva plébániatemplomának papja (1332), fizette a pápai tizedet (1332). Irod.: Léstyán – templomok 2.
PÉTER
? † ?: r. k. pap. – Gogán plébániatemplomának papja (1332), fizette a pápai tizedet (1332). Irod.: Beke 1894; Léstyán – templomok 2.
PÉTER
? † ?: r. k. pap. – Lőrincfalva plébániatemplomának papja, fizette a pápai tizedet (1332). Irod.: Léstyán – templomok 1.
PÉTER
? † ?: r. k. pap. – A marosszentkirályi Szent István- plébániatemplom (már állt 1239-ben) papja, fizette a pápai tizedet (1332–35). Irod.: Beke 1894; Ferenczi Sándor 2009; Léstyán – templomok 1.
PÉTER
? † ?: r. k. pap. – Maroscsapó első, név szerint ismert papja a plébániatemplomának, fizette a pápai tizedet (1332). Irod.: Léstyán – templomok 2.
PÉTER
? † ? : r. k. pap. – A marosvécsi plébániatemplom papja, fizette a pápai tizedet (1332–34). Irod.: Léstyán – templomok 1.
PÉTER
? † ?: r. k. pap. – Mezőbánd plébániatemplomának papja, fizette a pápai tizedet (1332–35). Irod.: Ferenczi Sándor 2009; Léstyán – templomok 1.
PÉTER
? † ?: r. k. pap. – Mezőgerebenes papja, fizette a pápai tizedet (1332–35). Irod.: Léstyán – templomok 1.
PÉTER
? † ?: r. k. pap. – Oláhkocsárd plébániatemplomának papja (1332), fizette a pápai tizedet (1332–33). Irod.: Ferenczi Sándor 2009; Léstyán – templomok 2.
PÉTER
? † ?: r. k. pap. – A dedrádszéplaki plébániatemplom papja, fizette a pápai tizedet (1333–34). Irod.: Ferenczi Sándor 2009; Léstyán – templomok 1.
PÉTER
? † ?: r. k. pap. – Nyárádszentsimon plébániatemplom papja, fizette a pápai tizedet (1332–35). Irod.: Beke 1894; Ferenczi Sándor 2009; Léstyán – templomok 1.
PÉTER
? † ?: r. k. pap. – Szentháromság plébániatemplomának papja, fizette a pápai tizedet (1332–35). Irod.: Beke 1894; Ferenczi Sándor 2009; Léstyán – templomok 1.
PÉTER
? † ?: r. k. pap. – A marosjárai plébániatemplom papja, fizette a pápai tizedet (1332–33). Irod.: Ferenczi Sándor 2009; Léstyán – templomok 1.
PÉTER
? † ?: r. k. pap. – Sáromberke első, név szerint ismert papja, fizette a pápai tizedet (1333–35). Irod.: Ferenczi Sándor 2009; Létyán – templomok 1.; Sáromberke
PÉTER
? † ?: r. k. pap. – Erdőszentgyörgy első, név szerint ismert papja. Pápai tizedet fizetett (1333–34). Irod.: Ferenczi Sándor 2009; Keresztes Gyula: Az erdőszentgyörgyi ref. templom (Nú., 1998. jún. 6); Nagy-Bodó Tibor: A kastély melletti Szent György templom (Központ, 2016. ápr. 7–13)
PÉTER
? † ?: r. k. pap. – Káposztásszentmiklós plébániatemplomának papja, fizette a pápai tizedet (1332–35). Irod.: Beke 1894; Ferenczi Sándor 2009; Léstyán – templomok 1.
PÉTER
? † ?: r. k. pap. – Csittszentiván plébániatemplom plébánosa (1333), fizette a pápai tizedet (1334–35). Irod.: Ferenczi Sándor 2009; Léstyán – templomok 1.
PÉTER
? † ?: r. k. pap. – Szövérdi pap, fizette a pápai tizedet (1334–35). Irod.: Ferenczi Sándor 2009; Léstyán – templomok 1.
PÉTER
? † ?: r. k. pap. – Berekeresztúr plébániatemplom papja, fizette a pápai tizedet (1335). Irod.: Léstyán – templomok 1.
PÉTER
? † ?: r. k. plébános. – Apold plébániatemplom plébánosa, egyben a kézdi dékánság dékánja is volt (1353). Irod.: Léstyán – templomok 2.
PÉTER
? † ?: r. k. pap. – Marosszentkirályon a Boldogságos Szűz monostor papja (1452). Rendfőnökké választották „Bonefilli” perjel.(1468). Irod.: Darvas-Kozma József: A pálosok Erdélyben (Nú., Színes Világ, 2011. máj. 7.); Ferenczi Sándor 2009
PÉTER Albert
Felsőboldogfalva, 1889 † Göcs, : tanító: A Tanítóképzőt Székelykeresztúron végezte (1909). Héderfájára (Maros) került (1921–1940), onnan Ákosfalvára(1940–1945), majd visszatért Héderfájára, ahol még három évet tanított. A kántori szolgálatot is ő végezte. Megszerezte a lévitai képesítést, gyakran végzett lelkészi teendőket is.A belmisszió buzgó híve, aki a vasárnapi iskolát, a dalárdát és
PÉTER Albert
? † ? : dédai egyesületi tag. Irod.: A Magyar Társadalomtudományi Egyesület alakulása (Bp., 1907)
PÉTER András, szentistváni
Szentistván, 1815., † ? 1902.: földműves, népköltő. – Székely földművelő, borvizet és deszkát fuvarozó híres székely, népi poéta volt. Megindította Székely Naptár c. népszerű kalendáriumsorozatát (1892), amelyet később Krón Ernő vette át (1912).Versei jelentek meg a mv.-i Kron Ernő kiadásában. – F. m.: Versei és saját élete története, melyeket fels. urunk
PÉTER Antal
Csóka, 1871., † Mv., 1923. jan. 8.: igazgató-tanító. – Felesége: Donáth Lenke. Gyermekeik: P. Béla, P. Lenke.Testvérei: P. Domokos, Ilona, Viktor, István, Julcsa, dezső, Rózsika, Károly, Giza. Székely nemesi családból származott, Nagyenyeden szerezte tanítói oklevelét, Görgényszentimrén (1898–1906), majd Mv.-en tanított a Ref. Koll.-ban (1910–23). Ismert pedagógus volt, számos elismerésben és
PÉTER Béla
Görgényszentimre, 1903. ápr. 4., † ? : festőművész. – A Képzőművészeti Szövetség Mv.-i Fiókjának tagja (1951). Irod.: Molnár
PÉTER, Custos Péter
? † ?: r. k. pap. – Valószínű Gobelinus erdélyi püspök káplánja volt (1385). Segesvár plébániatemplomának plébánosa (1393). Irod.: Ferenczi Sándor 2009; Léstyán – templomok 2.
PÉTER Domokos
Székelycsóka, 1865., † Lukailencfalva, 1941. okt. 18.: tanító. – Felesége: Demény Eszter. Gyermekeik: P. Sándor, felesége Muzsnay Gizella; P. Domokos, felesége Simon Ilona; P Eszter Nemes Benedekné; Lajos, felesége Ősz Irén; Margit, férje Kiss Ferenc. – Nagyenyeden szerzett tanítói diplomát, Lukafalván tanított (1887–), 43 év eredményes pedagógusi munkásság után vonult nyugalomba.
PÉTER Domokos
Nagyölyves, 1921., † ?: tanító. – Apja Domokos ig.- tanító. – Tanult Mv.-en és Nagyenyeden. Tanított Udvarfalván (1940–), a ref. iskola igazgatója is volt. A Hangya ü. elnöke, egyik megalapítója volt Irod.: Székelyföld í.k.
PÉTER Imre
Nyárádköszvényes † ?: r. k. plébános. – Nyárádremetén plébános (1693–1711). Kijavítatta és kibővítette a nyárádköszvényesi temetői kápolnát 900 frt.-ért (1700 vagy 1710). Irod.: Nyárádremete
PÉTER István
? † ?: tanító. – Szentháromságon (1847–1850) és Székelycsókán tanított (1866–71). Tanítói lakást épített (1866). Irod.: Imreh Barna; Székelycsóka
PETER Iulian, § Iulian Peter
? † ?: prefektus. – Közigazgatási vezérfelügyelő. Azelőtt Nagyvárad és MT megye prefektusa (1923. júl. 26.–1923. nov. 19.). Irod.: Figuri pol.; inf. László Mártontól
PÉTER János
? † ?: színész. – A Mv. Székely Színházban játszott (1946–1948 ). – F.sz..: Farkasbőr (***Marci, mint Robinson); Ujságíró (Vaszary Gábor: Mondj igazat); Második diák (L. Rachmanov: Viharos alkonyat); Pincér (Schubert- Berté: Három a kislány); 2. pincér (Carlo de Fries: Ilyenek a férfiak); Viktor, pincér (A. Bisson: A névtelen asszony); Jóska (Kálmán
PETER József
1929, † 2009.: orvos. – Az OGYI orvos karán végzett (1955). Irod.: Kiss–Péterffy–Péterffy
PÉTER József
? † ?: tanító. -. Székelycsókán tanított (1864–65). Felekezeti kántortanító Ravában (1915–28. és 1946–48). Irod.: Rava; Székelycsóka
PÉTER Károly
Rigmány, 1860. szept. 11. † ?: tanító. – Apja: Rigmányban volt kántor-tanító.- Szülőfalujába tanult (1870-ig), Mv.-en a ref. főtanodán folytatta (1870–77), apja halála miatt minél előbb akart végezni, ezért a tanítókézőben Nagyenyeden folytatta, ahol tanítói oklevelet nyert (1880).Maján kántor-tanító (1881), Makfalván tanított (1882–1929), megnősült (1884). Irod.: Makfalvi okt. tört.; Vaday
PÉTER Lajos, nagyadorjáni
Lukafalva, 1900. † Radnótfája, 1987. jún. 23. Galambodon temették: ref. lelkész. – Apja Domokos ref. ig. tanító. – Tanulmányait Nagyenyeden és Kv.-on végezte, pappá szentelték (1928). Havadon pap (1927–). A MP körzeti megbizottja volt. Irod.: Ref. egyetemes névtár; Székelyföld í.k.; [Nekrológ](V. Z., 1987. jún. 25.)
PÉTER László
Székelyszentkirály, 1913. jan. 1., † Székelyudvarhely, 1985. márc. 26.: r. k. pap. – Székelyudvarhelyen és Gyulafehérváron tanult és itt szentelték pappá (1938. jún. 29). Görgényüvegcsűrön plébános (1943–65). Oroszhegyen lelkipásztor (1965–). Irod.: Ferenczi Sándor 2009; Maros-küküllői főesp.
PETER, Liviu
? † ?: tanár. – Matematika, fizika-kémia tanár a mv.-i Felsőbb Kereskedelmi Iskolában tanított (1927–28), az Al.Papiu Ilarian Líc.-ban. Irod.: Înv. comercial econ.; Mărtinaş Statutul Societăţii Vânătorilor Diana Tg. Mureţ (Tg. M., 1928)
PÉTER Mihály Heinrich
Sóvárad, 1929. máj. 11., † ?: egyetemi tanár, dr., a MTA külső tagja. – A középiskolát Szászrégenben a német gimnáziumban és Mv.-en a R. K. Gimnáziumban végezte (1948); a MOGYI Általános Orvosi Karán szerzett diplomát (1948–54). Körorvos Bögözön (1954–55), Mezőcsáváson (1955–56); a MOGYI Mikróbiológiai Tanszékén dolgozott (1956–), mint gyakornok, tanársegéd (1957–),
PÉTER Nicolaus
? † ? : r. k. pap. – Szászkézden iplébános (1422), neki V. Márton pápa teljes búcsút engedélyezett. Irod.: Léstyán – templomok 2.
PÉTER Ödön
1918, † Rava, 1973., júl. 27,.Erdőszentgyörgyön nyugszik.: unit. esperes. – Ravában szolgált (1949–73). Irod.: Rava
PÉTER Pál
Magyarókereke (Kolozs), 1891., † ?: vasutas. – Bánffyhunyadon és Székelykeresztúron végezte középiskoláit, majd a MÁV-hoz került, Deményházán állomáselőljáró volt. (1913). Az első vh.-ban mint vasutas teljesített szolgálatot. Minden társadalmi, szociális és kulturális intézményt támogatott. Irod.: Székelyföld í.k.
PÉTER Péter
Mv., 1948. † Szilágysomlyó, 2002. jan.26.:orvos. – A MOGYI orvosi karán végzett (1973). Szilágysomlyón fogorvos a helyi kórházban és magánrendelőben is. Eltemetve Mv.-en. Irod.: Kiss–Péterffy–Péterffy
PÉTER Péter, dr.
Mv., ? † ?: prefektus. – Közigazgatási vezérfelügyelő. Azelőtt Nagyvárad és MT megye prefektusa (1923. júl. 26.–1923. nov. 19.). Irod.: Figuri pol.; inf. László Mártontól
PÉTER Sámuel
? † ? :kir. főügyész. – Kir főügyész volt Mv.-en, a Patronage egyesület akkor alakult helyi fiókjának elnöke (1941). Irod.: Időtár 3
PÉTER Sándor
Magyarbece, 1894., † 1970.: ref. lelkész. – Tanulmányait Kv.-on végezte, oklevelet szerzett (1914). Segédlelkész Mv.-en (1917), majd Ibrány, Mezőbánd, Koronka, Marosjára. Megválasztott lelkész Maroskeresztúron (1921–1932). Marosszentkirályra hívták lelkésznek, az egyházmegye pénztárosa és számvevője (1964-ig). A Gazdakör alelnöke, a Hangya vezetője, a MP intézőbizottságának tagja volt. Minden kulturális és vallásos intézmény vezetésében
PÉTER Viktor, homoródszentpáli
Székelyszentistván, 1873., † ?: ig.-tanító. – Nagyenyeden végezte tanulmányait Székelyszentistvánon (1892–) tanított és ig. is volt. Hosszú érdemdús szolgálat után vonult nyugalomba (1930). Az első vh.-ban a 22. gy. e.-ben a szerb harctéren küzdött, mint százados szerelt le.. Irod.: Székelyföld í.k.
PÉTER Viktor, ifj.
Székelyvaja, 1907., † ?: ref. kántortanító. – Tanulmányait Nagyenyeden végezte. A Székelyföld több községe után Székelyvajában tanított. A ref. egyház jegyzője, a Gazdakör ügyvezetője, a Tejszövetkezet ellenőre, az ifjúsági egyesület elnöke volt. Minden kulturális és szociális egyesület működésében részt vett.. Irod.: Székelyföld í.k.
PÉTERFALVI János
? † ?: tanító. – Tanított Kerelőszentpálon (1721–23), Nagykenden (1724–25, 1749–51), Vámosgálfalván (1726–28), Csáváson (1739–48, 1756–66) és Magyarherepén (1752–55).Lehet, hogy ő tanított még Sövényfalván is (1779–80). – Irod: Kend és egyháza; Küküllői Ref. Egyházm. 1., 2., 3., 4.
PÉTERFALVI József
? † ?: tanító. – Mv.-en subscribált (1768). Vajdaszentiványban (1772–83), Alsóbölkényben (1785–87), Beresztelkén (1788–90), Disznajón (1790) és Magyarsülyében (1795–96) volt mester..Irod.: Küküllői Ref. Egyházm. 3.; Ősz
PÉTERFALVI Márton
? † ?: tanító. – Dányánban volt tanító (1746). Irod.: Küküllői Ref. Egyházm.1.
PÉTERFFI Ánzelm András, P.
Atyha, 1703., † Mikháza, 1774. ápr. 11.: ferences szerzetes. – Beöltözött (1721. szept. 17.), felszentelték (1728. ápr. 24). Definitor (1744–47, 1753–56, 1768–71); ustos (1748–50, 1759–62). Gyakran volt magister novitiorum. Irod.: György: A ferencrendiek
PÉTERFFI Constantin Ferenc, R. P.
Gyergyószentmiklós, 1743., † Mv., 1807. szept. 1. A mv.-i ferences barátok egykori temploma alatt lévő kriptában nyugszik: ferences szerzetes. – Beöltözött (1764. júl. 25.), felszentelték (1770. szept. 14).Lelkész volt Ugrán, Mv.-en temették. Irod.: György: A ferencrendiek; Pantheon
PÉTERFFI József
? † ? : földbirtokos. – Az államosítás után aztalos volt Mv.-en. Irod.: Mikó
PÉTERFFY Árpád
Kv., 1938. febr. 17.† Mv., 2022. aug. 10.: orvos, egyetemi tanár.-P.Pál és Erzsébet fia. Felesége:Berit (1972) – Gyermekeik: Erzsébet (1972), Annamária (1974), Márton (1977), Mihály (1979), Adrienne (1985). – A MOGYE, orvos karán végzett (1960).kör- és üzemorvos Kapnikbánya (1960–63), sebész és mellkassebész alorvos Nagybányán, Borsán, Nagyváradon, Buk.-ben, mellkassebész Nagybányán (1968). kórházi
PÉTERFFY Dénes, kibédi
1874. máj. 5., † Mv., 1930.: műépítész mérnök. – apja p. dénes (1836–1903). oklevelét bp.-en a józsef nádor műegyetemen szerezte majd mv.-en tevékenykedett 30 éven át. az államépítészeti hivatalnál dolgozott, és részt vett bernády györgy nagyméretű építkezéseiben. szecesszós stílusú építményei maradtak fenn. tervezője és társkivitelezője volt a mv.-i rákóczi hídnak
PÉTERFFY Gyula, §
Mv., 1935. júl. 9., † Bp., 1980. febr. 10.: színész. Mv.-i ref. temetőben nyugszik. – Mérnökember fiaként évekig egy építkezési vállalat műszaki tisztviselője volt. A mv.-i Szentgyörgyi István Színműv. Int.-ben szerzett oklevelet (1961). A kv.-i Áll. M. Színház tagja (1961–). Drámai ereje, szuggesztivitása, elmélyült jellemábrázoló képessége hős- és karakterszerepekben egyaránt
PÉTERFFY István, §, kibédi
? † ?: orvos. – Apja P. Ferenc marosvécsi ref. lelkész. – Mv.-en és Kv.-on végezte tanulmányait. Járási tisztiorvos volt (1897–1910); Mv.-en gyakorló orvos OTI főorvos volt (1911–), iskolaorvos a mv.-i Ref. Koll.-ban (1911–18), óraadó tanár (1920–43). Marosvécsen élt. Az első vh.-ban 4 éven át kórházvezető sebész orvos volt a mv.-i
PÉTERFFY István, kibédi
? † ?: gazdatiszt. – Felesége: Léczfalvi Mihály Klára.h Gr. Mikes udvarban Ádámoson gazdatiszt. Birtokos a felesége hozta birtokon. Majd ádámosi birtokos. – Felesége: Léczfalvi Mihály Klára. –
PÉTERFFY Kálmán, kibédi
Vingárd, 1906., † ? : ref. lelkész.- Tanult Nagyenyeden és Gyulafehérvárt. Érettségi vizsgája után mint géplakatos fel is szabadult, majd 5 évig gazdálkodott. Lelkészi oklevelét Kv.-on szerezte. Működött Kányádon, Székelyudvarhelyen, Torboszlón, majd Gyulakután választották meg papnak (1937–44). Gyülekezeti munkája sokirányú volt. Célja volt:a lelki élet fejlődése, a gyülekezet fegyelmezettsége, az egyházi