Szerző: Fülöp Mária
SEBESS Dénes, zilahi, Zilahi Sebess Dénes, Sebes Dénes
Mv., 1869. okt. 9., † Bp., 1963. márc. 25.: dr., agrárpolitikus, ügyvéd, országgyűlési képviselő, író, laptulajdonos. – Középiskolai tanulmányait Mv.-en, a jogot Bp.-en végezte (1896), Mv.-en ügyvédi vizsgát tett (1897) és Mv.-en gyakorló ügyvéd (1898–1906). Maros-Torda vm. tiszteletbeli főügyésze, tagja a mv.-i ügyvédvizsgáló bizottságnak, a ref. egyházmegye és egyházkerület képviselője,
SEBESS Gyula, zilahi
1844, † 19?: főszolgabíró Maros-Torda vármegyében. Csibai udvarháza ma is létezik a Bojtár család tulajdonában. Irod.: Keresztes Gyula: Örökségünk 81.: A csibai udvarházak (Nú., 1995. aug. 12.); Pálmay.
SEBESS János, zilahi
1829.? † Mv., 1890. jan. 7.: járásbíró. – Felesége: nyárádgálfalvi Sipos Linka (1842? – Mv., 1890. júl. 3.). Gyermekeik: Margit, Dénes, Erzsi, Jenő. Testvérei: S. József, S. Polixénia. Irod.: Gyászjelentő.
SEBESS Jenő, § zilahi, Sebess Eugen
Bethlen, 1873, † Mv., 1952.: ügyvéd dr., kamarai elnök. – Mv.-en ügyvéd. A katonasághoz önkéntesként vonult be (1894). A Függetleségi Párt elnöke (1913). Részt vett az I. vh.-ban (1914–18), a 21. gy. e., majd mint népfelkelő főhadnagy a grödigi hadifogolytábor parancsnoka, később a helyi internáló tábor felügyelő tisztje volt Mv.-en. Századosi
SEBESSI Boldizsár
? †?: Végrendeletében (1660. ápr.17.) az anyjától, Gerendi Borbálától, örökölt Sárd faluban levő udvarházat és a hozzátartozó földbirtokot feleségére, Lőrincz Katára és fiacskájára hagyta. Irod.: Erdélyi testamentumok, 3.
SEBESTYÉN
? †?: r. k. pap. – Nyárádszentimre plébániatemplom papja, fizette a pápai tizedet (1332–35). Irod.: Ferenczi Sándor 2009; Léstyán – templomok 1.
SEBESTYÉN András
1918., † Mv., 1999. dec. 22: dr. – Az állami köztemetőben Marosszentgyörgyön nyugszik. Irod.: Kiss Cs. M 4.
SEBESTYÉN András, bándi
? †?: marosszéki nemes székely lovas-puskás harcos. – II. Rákóczi György a havasalföldi hadjáratban tanúsított hűséges szolgálata jutalmául lófővé tette (1656. jún. 28.), azzal a kikötéssel, hogy jó lóval, karddal, hosszú puskával, porral és golyóval felszerelve minden hadjáratra készen álljon és szükség esetén a lóról leszállva gyalog is harcoljon. Irod.:
SEBESTYEN Artur
1868., †? 1940: építészmérnök. –Bp.-en dolgozott. Részt vett a mv.-i Városháza tervpályázatán (1905), de a kivitelezésnél pályázati tervéből csak az épület sarkára helyezett magas tornyot vették figyelembe. Irod.: Keresztes.
SEBESTYÉN Benjamin, P.
? †?: r. k. plébános. –. Ferences szerzetes. Deményháza plébánosa (1944–47). Irod.: Csíkfalva; Maros-Küküllői főesp.
SEBESTYÉN Dávid
? †?: bérlő, esküdt polgár. – a Mv.-i esküdt közönség tagja (1761). Irod.: Pál-Antal 2006.
SEBESTYÉN Dénes
Barót, 1928. márc. 23., † 2013: orvos. – Felesége: Leranth Jutka (1944–), tanár. – Az orvosi egyetemet a MOGYI-n végezte (1955). Üzemorvos Szovátán (1956–67), körorvos Nagykenden (1968–69), Székelykocsárdon (1969–70), Marossárpatakon kórházigazgató a mozgás- és érzékszervi betegek otthonában (1970–92). Az idős, elhagyott embereket támogatta nyugdíjas korában. Gerontológiai tanulmányaival szak előadásokon szerepelt. A
SEBESTYÉN Domokos
? †?: r.k. plébános. – Plébános Marosjárán (1970. okt. 1. – 1976), figyelmet szentelt a filiáknak is. Jobbágytelkén plébános (1977–82), sikerült befejeznie a hívek segítségével és önerőből épített székelyhodosi plébániát (1977). Nagyernyén szolgált (1982–85). Irod.: Emlékkönyv a jobbágytelki iskola évfordulójára; Maros-küküllői főesp.
SEBESTYÉN Ferenc
? †?: marosszéki nemes székely lovas-puskás harcos. – II. Rákóczi György a havasalföldi hadjáratban tanúsított hűséges szolgálata jutalmául lófővé tette (1656. jún. 28.), azzal a kikötéssel, hogy jó lóval, karddal, hosszú puskával, porral és golyóval felszerelve minden hadjáratra készen álljon és szükség esetén a lóról leszállva gyalog is harcoljon, szakaszparancsnok.
SEBESTYÉN Gábor
Fancsal, 1812. v.1818. márc. 21. † Szováta, 1899. dec. 14. r. k. plébános. – Székelyudvarhelyen, Kv.-on és Gyulafehérváron végezte tanulmányait. Pappá szentelték (1841. máj. 2.). Káplán volt Csíksomlyón (1842) és Székelyudvarhelyen (1843–45). Csíkszeredai plébános (1845–1849). Elfogták (1849), a hadbíróság kötél általi halára ítélte (1850), amit kegyelemből 10 évi várfogságra változtattak, Olmützben,
SEBESTYÉN Gergely, zetelaki
Zetelaka, 1803. † Borszék, 1868. aug. 19. Zetelakán temették: jogi doktor, ítélőmester. – Gyermekei: S. Mihály, S. Irma Damokos Antalné, S. István, Kolozs megyei alügyész. (1840? – Kv., 1864. jún. 14.). – Középiskolai tanulmányait a székelyudvarhelyi gimn.-ban, a jogiakat a pesti egyetemen végezte, doktorátust tett (1830); nyomban rá az erdélyi
SEBESTYÉN HAJÓS Aliz
? †?: irodalomtörténész, kritikus. – a Székely Szó munkatársa volt. Irod.: Hitel (1995. dec.); Mv. tört. 2.
SEBESTYÉN István
? †?: ref. lelkész. – Lelkész Pókában (1813–16), majd Ernyében (1823–28). Az ő idejében építették az új papilakot, amelynek befejezését már nem érte meg, mert máshova ment szolgálni (1829). Mezőmadarason szolgált. Cikke az Erdélyi Hiradóban (1846. Iskolaügy és m.-madarasi levelek). – F. m.: Pálinkaital ellen. (Mv., 1846.); Mindenkit szorgalmas templom
SEBESTYÉN János
Aninoasa, 1913. okt. 9., † Bözöd, 2007. febr. 8.: tanító. – Bözödön tanított. Irod.: [Nekrológ] (Nú., 2007. febr. 11.); Omagiu.
SEBESTYÉN József
? †?: tanító. – Erdőszentgyörgyön tanított. A MT megyei Általános Tanítótestület Küküllő köri jegyzője (1880). Irod.: Emlékkönyv.
SEBESTYÉN Lajos
Folyfalva, 1907., †?: körjegyző. – Tanult Mv.-en, azután jegyzői tanfolyamot végzett és megkezdte közigazgatási pályafutását (1916). Részt vett az első vh.-ban, majd Marosoroszfalu körjegyzője volt. Minden kulturális és hazafias egyesület lelkes résztvevője volt. Irod.: Székelyföld í. k.
SEBESTYÉN László
1902., † Mv., 1979. aug. 25.: újságíró, főszerkesztő. – Felesége Hajós Aliz. – A mv.-i Színház és Mozi Művészeti és társadalmi hetilap kiadótulajdonosa és felelős szerk.-je (1923–24) és a Színházi Hét hetilap (1924–25) szerkesztője, a Maros c. lap (1927–33) és a Hétfői Napló (1924–35) kiadótulajdonosa és felelős szerk.-je; a Marosvidék c.
SEBESTYÉN Liviu
? †?: a Maros Megyei Pártbizottság titkárává nevezték ki (1968. febr. 18.); a mv.-i Rádió Stúdió igazgatója (1958–85). Irod.: Gyászjelentő; Szól a rádió.
SEBESTYÉN, mezőbándi
a családból S. István nemességet nyert (1609. febr. 9.), mint primipilus lustrált (1614); S. András és Péter nemeslevelet kapott Bethlen Gábortól (1615. máj. 11.). Irod.: Kempelen; Pálmay.
SEBESTYÉN Mihály
? †?: színész, rendező. – Ady Endre emlékére irodalmi matinét rendezett a mv.-i állandó színház művészeivel (1919.). Felvételi vizsgát tartott a megalakítandó színitanodába. A mv.-i Szabó Pál-féle állandó színház művészei igazgatója (1919) Temesvárra, Debrecenbe, Nagyváradra utazott színdarabokért és színészeket szerződtetni. Meghívták a Nagykároly–Nagybánya–Dés–Máramarossziget színikerület vezetőjének, ő elvállalta, holott hároméves szerződése
SEBESTYÉN Mihály
? †?: táblabíró, ügyész. – Főügyész Mv.-en. A Mv.-i Kaszinó választmányi tagja (1883). A r. k. főgimn. biztosa, világi gondnoka volt (1886-ig) és utódja Szentkereszty Zsigmond br. Irod.: Biás István; Marosi-KZST; Pál-Antal 2013; Pál-Antal Sándor: A gymnázium catholicumtól a főgimnáziumig = Emlékk. Szabó Miklós.
SEBESTYÉN Miklós, Sebestyén Niculae
1869., † Mv., 1955. dec. 23.: ügyvéd, politikus, hitközségi elnök. – Mv.-en volt gyakorló ügyvéd, dr. A megalakult Nemzeti Munkapárt egyik alelnöke (1910); A mv.-i zsidő hitközség elnöke (1911). Az impériumváltás után megtagadta az eskü letételét, ezért 3 évre eltiltották az ügyvédi gyakorlattól, lakásából kiüldözték. Nyomorgott, iparos munkával tartotta el családját.
SEBESTYÉN NAGY Erzsébet
Makfalva? †?: postatisztviselő. – A mv.-i Posta tisztviselője volt 35 éven át. 35 évig levelezett a Dolgozó Nővel, hűségéért az Országos Nőtanácstól dicsérő oklevelet kapott. Éveken át levelezett a Brassói Lapokkal, s 40 éve előfizetője vagy a Népújságnak, illetve az elődjének. Rejtvényfejtörő meg receptversenyekbe nevezett be, olvasói elvárásokkal, igényekkel kapcsolatban
SEBESTYÉN Sándor
Folyfalva, 1837. febr. 28., †?: pap. – Apja földműves. Mv.-en tanult, majd a Marburgi Egy. Hittudományi Karán (1869–70). Irod.: Szabó–Simon–Szögi.
SEBESTYÉN testvérek
Szabó Pál társulatában (1919) rendezői-játékmesteri ténykedésükkel segítették a munkát. Irod.: Kovács Levente.
SEBESTYÉN Zsigmond, karácsonyfalvi
? †?: lévita pap-tanító. – Iskoláit Mv.-en a Ref. Koll.-ban végezte, és subscribált (1766). Az újtordai zsinaton ordinálták (1776). Meghívák Kiskendre (1776. júl. 24. – 1786.). Az anyakönyveket pontosan vezette. Az ő ideje alatt bontották le a fatemplomot, és építették az új kőtemplomot és öntöttek egy kisebb harangot (1782–1784). Ezen
SEBŐ János
1914., †? 1989. okt. 7: közgazdász, dr. – Irod: [Nekrológ] (V. Z., 1989. okt. 8.).
SEBŐK Klára
Sármás, 1924., †?: agronómus, tud. kutató. – Kv.-on végezte a Mezőgazdasági Főiskolát. Kutatási területe: növénytermesztés, szója és lóhere nemesítés. – F. m.: társsz.: Caiet de lucrări practice la ameliorarea plantelor şi producerea de sămînţă. Pentru uzul studenţilor. (Savatti Mircea – Botez Constal, Cluj-Napoca, 1982). Irod.: Magy. kutatók, Réthy–Újvári–Váczi.
SECAŞ, Isidor, Socaciu, Isidor
1824., †?: g. kat. pap. – Pappá szentelték (1852). Plébános Radnótfáján (1861–). Befejezte a már évekkel azelőtt megkezdett, de be nem fejezett g. kat. templom építését (1870). Irod.: Dobozi; Reghin, Protopopiat.
SEGESVÁRI Bálint, Schässburger, Schneider
Kv.? †?: krónikaíró. – Életéről keveset tudunk. Kv.-i születésű, szász nemzetiségű polgár, unit. vallású volt. Neve eredetileg: Schässburger v. Schneider lehetett. Krónikáját, amelyet az 1606–54 évig terjedő korszakot tárgyalja különös tekintettel Kv. történetére, Jakab Elek adta ki jegyzetekkel az Erdélyi Történelmi Adatok 4. kötetében Kv.-on. – F. m.: antológ.: Erdélyi
SEGESVÁRY Ádám
? †?: bölcsész. – Segesvári m. nemes családból származott. Nagyszombatban babérkoszorús bölcsész (1697), bölcsész licenciátust és magiszteri fokozatot szerzett (1698). Irod.: Szabó Miklós 2005.
SEIBRIGER András
Mv., 1910. jan. 19. † Bp., 1977. máj. 25.: t. huszárfőhadnagy, orvos. – Önkéntes katonai szolgálatát a bp.-i 1/I.huszárosztályban töltötte (1927. okt.1. –1928. szept. 30.), ugyanott végezte el a tartalékos tiszti iskolát is. Orvosi oklevelet a Bp.-i Orvostudományi Egyetemen szerezte (1939.). Az 1/I. huszárosztály kötelékében részt vett a felvidéki és az
SEIBRIGER Emil
? †?: ügyvéd, bankár. – Felesége: Balogh Emma. A mv.-i Erdélyi Kereskedelmi és Hitelbank igazgatósági tagja (1924). Irod.: Pană.
SEIBRIGER Károly
1850?, † Mv., 1924. jan. 9.: ? – Felesége: Kessler Berta. Gyermekeik. S. Emil dr. ügyvéd; S. Irén polgármester-helyettes Nagy Imréné; S. Margit m. kir. honvédőrnagy Puskás Álmosné; S. Gabriella kereskedő Nagy Béláné. Irod.: Gyászjelentő.
SEIDEL Ferenc
? †?: orgonaépítő mester – A kv.-i volt minorita templomot átadták a görög kat.-nak (1926). Az orgonáját a mester szépen felújította. A mv.-i minorita templomban szólaltatta meg Winkler Albert, 9 éves nagyenyedi művész (1939. dec. 17). Irod.: Maros megyei tört.
SEIDEL Károly
? †?: műépítész. – Mv.-en több polgári ház tervezője és kivitelezője (nem volt a város szülötte). Ő építette a 19. sz. végén a mai főtéren (Győzelem tér 98) kora egyik legjellegzetesebb emeletes lakóházát, amelynek tulajdonosa Bíró Sándor volt (1892). Színházépítési engedélyt kapott a várostól (1872), az Apollo kertjében fel is épült
SEIDLER Izidor
1864., †?: tanító. – Tanulmányait Csernovitzban végezte tanítói oklevelének megszerzése után hosszú évekig folytatott pedagógiai tevékenységet, mint igazgató vonult nyugalomba (1926) Mv.-en. Irod.: Székelyföld í. k.
SEIDLER Izsó, § Seidler Izidor
1886., †?: gondnok. – Az I. vh.-ban (1915. febr. – 1918. nov.) az albán hadszíntéren teljesített irodai szolgálatot. A mv.-i Status quo zsidó hitközség gondnoka (–1944). Irod.: M. hadviselt zsidók; Mv. zsidósága.
SEILER, Johannes Hermann
Szászszentlászló, 1879 †?: pap. – Apja lelkész Dánoson. Tanulmányait Kv.-on és külföldi egyetemeken végezte: Kieli Egy. Hittud. Kar (1899–1900), Jénai Egy Hittud. és Bölcs. Kar (1900; 1905), Lipcsei Egy. Hittud. Kar (1904). Hazatérve Segesden volt igazgatótanító, lelkipásztor Volkányban (1925–30), majd Gyulafehérváron. Irod.: Szabó–Simon–Szögi.
SEILER, Lucas
? †?: kötélverőmester. – Segesvári polgár, kötélverőmester, folnagy (1609), tanácsbeli (1611). Irod.: Kraus: Erdélyi krónika.
SEILER, Samu, §
? †?: öntő. – Fémöntődéje volt Mv.-en. – Az I. vh.-ban (1914. júl. – 1918. nov.) a 31. h. gy. e.-ben, majd a 46. gy. e.-ben az orosz harctéren teljesített arcvonal- és egészségügyi szolgálatot, mint tizedes. Kitüntetése: Károly cs. k. ig. a. Irod.: M. hadviselt zsidók.
SEITZ Sándor
Székelyudvarhely, 1939. okt. 1., † Mv., 1996. júl. 25.: magántáncos, fafaragó. – Székelyudvarhelyen tanult az általános iskolában (1946–53); Mv.-en fémipari szakiskolát végzett (1953–56), magánúton érettségizett (1965). Szerszámlakatos volt Székelyudvarhelyen a Gábor Á. Szövetkezetben (1958–59), Mv.-en az Állami Székely Népi Együttes (Állami Ének- és Táncegyüttes, 1961–80, Maros Együttes, 1980–) szólótáncosa. Mint faragász
SEIWERT, Johann Wilhelm
Segesvár, 1800., † Szászbuda, 1842. aug. 4.: lelkész. – Tanult Segesváron, Bécsben (1821–22). Lelkész Segesváron, majd Szászbudán (1839–42). Irod.: Szabó–Szögi.
SEIWERT, Johannes
Segesvár, 1761., † Szászbuda, 1839. febr. 7.: lelkész. – Tanult Tübingenben prot. teológiát (1784). Lelkész Szászbudán (1796–1839). Irod.: Szabó–Szögi.
SEIWERT Julius Johann
Segesvár, 1855., †?: pap. – Apja kereskedő és tanácstag. Tanult a Heidelbergi Egy. Hittud.és Bölcs. Karán (1873–), a Lipcsei Egy. Termtud. Karán kémiát (1874–75), a Zürichi Egy. Hittud. Karán. (1875–), a Berlini Egy. Hittud. Karán (1875–76). Irod.: Szabó–Simon–Szögi.
SEIWERT, Wilhelm
Segesvár, 1834. jan. 31. †?: lelkész. – Apja S. Johannes pap Szászbudán. Tanult a Töbingeni Egy. Hittud. Kar (1854–1855), a Berlini Egy. Hittud. Karán (1855–56). Irod.: Szabó–Simon–Szögi.
SEIWERT, Wilhelm
Segesvár? †?: jogász. – Apja lelkész. Tanult Kv.-on, majd a Berlini Egy. Jogtud. Karán (1886–87), jogtudori címet szerzett. Nagyküküllő vm. aljegyzője (1898); Szabó–Simon–Szögi.
SELBÁN János
Gyergyóújfalu, 1914., †?: g. kat. lelkész. – Tanulmányait Gyergyószentmiklóson, Brassóban és Balázsfalván végezte, ahol pappá szentelték (1939). Baróton kezdte meg pályafutását, majd Vajdaszentivány lelkésze volt (1940–). Minden kulturális egyesület támogatója volt. Irod.: Székelyföld í. k.
SELÉNYI Katalin, §
Kv., 1923., † Mv., 2004. dec. 11.: zongoratanárnő. – Férje: Olosz Egon orvos, Kisjenőn laktak. – A kv.-i Ref. Leánygimn.-ban tanult, Bp.-en végezte a Zeneakad.-t, Zempléni Kornélnak volt osztálytársa. A nagyváradi Filharmónia művészeti titkára és zongoratanár, időnként koncertezett is. A mv.-i Művészeti Líc. tanára (1966-is nyugdíjazásáig). Több növendéke követte példáját, Nagyváradon
SELMECZI Marcella
Mikháza, 1923. ápr. 22., †?: zenepedagógus. – A középiskolát Csíksomlyón és Csíkszeredában végezte, azután Nagyváradon tanult az Immaculata Zárda Óvónőképzőjében, majd a kv.-i Gh. Dima Zeneművészeti Főiskolán szerzett oklevelet. Kv.-on az Óvónőképzőben, a 10. sz. Líc.-ban, a 14. sz. Általános iskolában, majd a Zeneiskolában tanított. Zenetanári tevékenysége mellett 25 évig
SELYEI BALOG István, Selyei István
Nyárádselye (vagy Nyárádremete), 1610. k., † Huszt, 1668.: ref. lelkész, egyházi író, orvos. – Nehéz gyermekkora volt. A debreceni ref. kollégiumban, majd a franekeri egy.-en tanult. Teológiát Leidenben végzett (1634). Orvosi képzettséggel is rendelkezett. Hazatérése után Huszton lelkész (1640–), esperes (1643–), Gyulafehérváron II. Rákóczi György erdélyi fejedelem udvari papja lett
SELYEM Csaba
Gyergyószentmiklós, 1936. nov. 15., † Mv., 2009. jan. 11., a mv.-i ref. temetőben nyugszik: orvos, ideggyógyász. – Felesége: 1.Beczássy Erzsébet Liliana, Beczássy István volt dálnoki földbirtokos leánya. Fiaik: Selyem Csaba (1963. ápr. 11), mérnök, pszichológus és István (1966. jún. 9), egészségügyi asszisztens, majd gyógymasszőr Győrben. Unokái: Blanka, Róbert és Péter.
SELYKI Márton / Ferenc
? †?: ?: tanító. – Csáváson tanított (1699–1700). Irod.: Küküllői Ref. Egyházm.1.
SELYKI Péter, Seljki, Selyky
? † 1688: udvari pap. – Teleki Mihály alumnusa a kv.-i koll.-ban (1669), Hollandiában (1671–72), majd Marburgban tanult Pápai Páriz Ferenccel és Pataki Istvánnal – későbbi radnóti udvari pappal együtt, disputációt ajánlt Teleki Mihálynak (1674), Teleki Mihály udvari papja (1674–79), újtordai pap (1679–) és egyházmegyei jegyző. Irod.: Teleki Mihály udvartartási
SENENSIEB Béla
Beszterce, 1888., † Mv., 1941. szept. 20.: mv.-i nagyiparos. – A dicsőszentmártoni Hephaistos Vas- és Tengelygyár Rt. igazgatósági tagja volt. A mv.-i Status quo ante hitközség elnöke (1929–41). Az Avoda zsidó kulturális és jótékonysági egylet tiszteletbeli elnöke (1939). Ben Cion kupát írt ki zsidó sportolók részére (1939), amelyet a mv.-i Makkabi
SENENSIEB Jenő
1886., †?: mv.-i nagyiparos. – A dicsőszentmártoni Hephaistos Vas- és Tengelygyár Rt. igazgatósági tagja volt. Mv.-ről a feleségével (1897) együtt deportálták (1944. máj. 29.). Irod.: EBKL; Mv. zsidósága.
SÉNI András
? †?: ref. lelkész. – Mv.-en subscribált (1734). Ismeretlen akadémián peregrinált. Héderfáján lelkész (1740). Irod.: Küküllői Ref. Egyházm. 2.
SENI Valer
Monor, 1994. dec. 27., †?: tanár, főtanfelügyelő. – A doktorátusát Bp.-en szerezte (1902–07). Latin-román-történelem tanár. Kv.-on vezértanfelügyelő (1921), az államsegély folyósítását a felső leányiskola és felsőkereskedelmi iskolák számára négy tantárgy román nyelvű tanításához kötötte. Tagja volt a vásárhelyi tanárok és tanítók vizsgáztató bizottságának Kv.-on (1928). Irod.: Időtár 3; MMK.
SENNENSIEB testvérek
fakereskedők Mv.-en. – Fakitermelő vállalatuk évig sikeres volt a szakmában. Erdőségeik voltak Gyergyóban. Irod.: EBKL.
SENNYEI Pongrác, de Kis Sennye
? †?: tanácsúr, erdélyi kancellár, főparancsnok. – A székely hadak generalis capitaneusa, főparancsnoka volt (1597–98). Az erdélyi rendek nevezetes iratát, amelyben Basta és a rendek felszólították Mihai havasalföldi vajdát, hogy vonuljon ki az országból Havasalföldre, Basta és a kormánytanács hat tagja is aláírta: Csáky István, Tholdi István, Bodoni István, Sennyei
SÉNYI, nagyunyomi
Vas vármegyéből származó régi nemes család, S. István és Tamás nyert címeres nemeslevelet (1588). Irod.: Pálmay.
SÉNYI Gábor, nagyunyomi
1796, †? 1867: kir. tanácsos, nyerte a nagyunyomi előnevet (1863). Irod.: Pálmay.
SÉNYI László Árpád, § nagyunyomi
Brassó, 1874. febr. 12., † Mv., 1949. máj. 5.: cs. és kir. kamarás, író, lapszerkesztő, irodalomszervező, főszolgabíró, a KZST főtitkára. – Testvérei: S. Péter, felesége Baratta-Dragono Margit br.-nő; Aglaja Botka Lászlóné; Amália gr. Pongrácz Ágostonné; Alice Guáry Miklósné; S. Sándor, felesége: Oswald Josefa; S. István; nagyunyomi S. Béla, nagyunyomi földbirtokos,
SEPRŐDI Gergely
Kibéd, 1902. febr. 19., †?: vasúti pályafelvigyázó. – Többször is letartóztatták (1948, 1954, 1958) és mint jehova tanút állították bíróság elé. Irod.: 1956 Erdélyben.
SEPRŐDI Ilona, O.
Kv., 1907, † Mv., 1988. ápr. 25.: zongoraművész, tanár. – S. János és Felméri Katalin leánya. – Az első zenei ismereteket apjától kapta. Hevesi Piroska zongoraművésznő (volt Bartók-tanítvány) magántanítványa (1926–28). A Kv.-i Zeneakadémián végzett (1931–36); tanárai: Negrea, Bena, Simonis, Vulpescu, Andreescu-Skeletty és Ciolac (zongora). Udvarhelyen (1936–41), Sepsiszentgyörgyön (1941–43) és Nagyváradon
SEPRŐDI János, § kibédi
Kibéd, 1874. aug. 15., † Kv., 1923. márc. 6., a Házsongárdi temetőben nyugszik: zenepedagógus, zenetörténész, népdalgyűjtő, folklorista. – Felesége: Felméri Katalin (1875. aug. 28. – 1954. jan. 7.). Középiskolát Székelyudvarhelyen a Ref. Koll.-ban végzett (1894). A kv.-i egy.-en m.-latin szakos tanári oklevelet szerzett (1899). Haláláig a kv.-i Ref. Koll. főgimn.-ának
SEPRŐDI, Seprődy, kibédi család
S. András nyert pixidáriusi levelet (gyalogosságot) (1608. jún. 10.). Irod.: Kempelen; Pálmay.
SEPSI, de
S. János Havadtőn, S. Tamás Erdőszentgyörgyön, S. Ferenc Csókfalván lustrált (1614); a vajai sepsi család nemesi igazolványt vett (1785. jan.7.). Irod.: Pálmay.
SEPSI, vajai család
Nemességét Marosszékből (1785. jan. 7. és 1786. jún. 19.) legf. helyen igazolta. Címerpecsét a gr. Teleki-levéltárban, Mv. Irod.: Gyászjelentő; Kempelen.
SEPSI Dezső
Kv., 1955. máj. 25., † Kv., 2005. okt. 30.: tanár, hegedűművész. – Kv.-on végezte a Gh. Dima Zeneakadémiát (1979). Szászrégenben hegedűtanár (1979–90); másodhegedűs a mv.-i Állami Filharmóniánál (1990–). Közreműködött 2 lemezen. Versei jelentek meg napilapokban, tanulmánya a Művelődésben. Irod.: RMKK.
SEPSI Jenő, §
Kóródszentmárton, 1896., † Kiskend, 1959.: tanító. – Az elemi osztályokat a szülőfalujában, gimnáziumot Dicsőszentmártonban végzett, majd beiratkozott a nagyenyedi tanítóképzőbe. Kirobbant az I. vh., az egész osztálya önként jelentkezett frontszolgálatra (1914). Oroszországban, Lizsovicénél fogságba esett. Fogságát a hegedűtudása könnyítette meg, és mentette meg életét. Szabadulása után (1919) bekapcsolódott a Székely Hadosztály
SEPSI Lajos, §
Marosludas, 1931. jan. 16., † Marosludas, 1992. nov. 4.: orvos, sebész. – Elemit Ludason a Ref. Egyházi Iskolában, líc.-ot Nagyenyeden a „Bethlen Gábor” Koll.-ban, pedagógia szakon végzett (1950), orvosi egyetemet Mv.-en (1956). Kutyfalván körorvos (1956–1961), Mv.-en sebészi szakosodást végzett (1961–1964), majd Ludasra nevezték ki, ahol a Sebészeti Osztály vezető főorvosa lett.
SEPTIMIUS SEVERUS L.
? †?: császár. – Római császár (193–211). – Patausia római telepet létesítette Radnót határában, a település első „terra Ranalth” néven való írásos említése későbbi (1257). Irod.: Fekete.
SÉRA István Lajos, § zaláni, vitéz
Mv., 1918. aug. 28., † Mv., 2002. márc. 21.: tisztviselő, jogász. – Egy ref. pap, Horváth lányát vette el feleségül. Elvégezte a jogot, m. hadseregben a II. vh.-ban tart. zászlósi rangban vett részt, megsebesült, szovjet hadifogságban volt (1945–48). Hazatérése után elvégezte a gazdasági iskolát. Tisztviselő volt a mv.-i Kórházak és Klinikák
SÉRA János
? †?: bíró. – Gógán falusbírója. Részt vett Pesty Frigyes egész Mo.-ra és Erdélyre kiterjedt helynévgyűjtésében (1864–65). Irod.: Pesty 2014.
SERAPHIN, Carl
Segesvár, 1859. nov. 14, † Segesvár, 1951. szept. 12.: régész, tanár. – Apja cipészmester. Szülővárosában középiskolai tanulmányait befejezve Tübingenben (1880–82) és Berlinben (1882) tanult teológiát, filológiát. A segesvári főgimnáziumban tanított latin, görög és magyar nyelvet nyugdíjazásáig (1882–1923). Segítette Josef Bacon régészt a segesvári Alt Schässburg Múzeum (1899) létrehozásában. Részt vett
SERAPHIN, Georg
Segesvár, 1640. k., † Szászhalom, 1700.: ev. lelkész, rektor. – Előbb szülővárosában tanult, azután a nagysinki és kv.-i iskolát látogatta; innen kevés idő után Nürnbergbe utazott, ahol gimnáziumi tanulmányainak befejezte után a jénai egyetemre iratkozott be, Johann Musäus (1613–1681) tanítványa volt (1660–). Nevelő lett egy úri háznál; ismét szülővárosában volt (1664),
SERAPHIN, Georg Wilhelm
Brassó, 1891. júl. 16. † Rozsnyón, 1954. júl. 22.: ev. lelkész, tanár. – Apja gimnáziumi tanár. Tanult Brassóban, a Marburgi Egy. Hittud. és Bölcs. Karán (1910–11), a Berlini Egy. Bölcs. Karán (1912–13), Kv.-on. Az egyetem elvégzése után tanár Brassóban, majd Szászkézden szolgált mint lelkész (1925–33), majd Rozsnyón pap. Társalapítója és dékánja
SERAPHIN, Karl
Segesvár, 1862. febr. 14., †?: pap. – Segesváron tanult, majd a Berni Egy. Hittud. Karán (1879–1880). Irod.: Szabó–Simon–Szögi.
SERBÁN Sándor
? †?: mv.-i. Irod.: Közlemények a Cs. K. 62. gyalogezred történetéből (Mv., é.n.).
SERBANECZ Péter
1907 †?: tanító. – Tanulmányait Tordán és Beszterce-Naszódon végezte, majd oklevelének elnyerése után Alsóbölkényben kezdte pályáját, majd Görgényoroszfaluba került (1930–). A kulturális és szociális egyesületek működésében tevékeny részt vállalt. Irod.: Székelyföld í. k.
SERES Antal, Seress Anton
1920.? † Mv., 1991. szept. 8.: gordonkaművész. – A mv.-i Filharmónia alapító tagja (1950). A mv.-i Székely Színházban játszott Iszajev-Galics: Nem magánügy c darabjában, valamint a Könnyűzene esten (1955). Irod.: Filarmonica 50; Horváth Bea; [Nekrológ] (Nú., 1991. szept. 10.).
SERES Ferenc
Mv., 1899., †?: gazdálkodó. Tanulmányai elvégzése után gazdálkodni tanult, majd önálló lett Mv.-en. Az első vh.-ban a 116. tábori tüzérezredben az olasz fronton harcolt. Tekintélyes polgára a városnak, az Első Szántó Társulat, a Háztulajdonosok Egyesületének, a Gazdakörnek és a Magyar Népközösségnek tagja volt. Mint nemzetőr végzett szolgálatot a magyar hadseregben (1940–).
SERES-STURM Lajos
Brad, 1931. aug. 21.† 2013. dec. 14.: orvos, egyetemi tanár. – Felesége: Tóducz Magda. (1938–), orvos egyetemi tanár – Nagyenyeden a Bethlen Gábor Koll.-ban érettségizett (1950). A MOGYI orvosi karán végzett (1956), a Prof. dr. Szentpétery Zsigmond és Prof. dr. Maros Tibor akadémikus tanítványa és méltó utódja az anatómiai katedrán. A brádi tbc-szanatórium tüdősebészeti osztályán
SERESTER Zoltán
? †?: orvos. – A MAT idején Mv. főorvosa volt. Jelentős szerepe volt a kórházak egyesítésekor (Spitalul Unificat) az orvosok elhelyezésében (1951. júl. 1.), a román orvosok helyett támogatta dr. Kabdebó burzsoá és dr. Czakó földbirtokost. A securitate megfigyeltette (1951 k.): burzsuj és nacionalista magatartással vádolták. Irod.: Bartos 2012.