Maros megyei életrajzi lexikon

1831? † Mv., 1891. jan. 21? : polgár és ref. egyházi képviselő. – Testvére: Sz. Károlina Török Pálné. Felesége: Babb Zsuzsánna (1842? – Mv., 1916 jan. 26.). Gyermekeik: Sz. Józefa Gyulai Ferencné; Sz. Róza Kammauf Alfrédné; Sz. Imre. Irod.: Gyászjelentő.

Mv., 1905. szept. 13., † Bp., 1998. jan. 22.: színésznő. – Rózsahegyi Kálmán színiiskolájában kezdte, majd a Színművészeti Akadémián fejezte be színészeti tanulmányait (1927). Pályáját Debrecenben kezdte, ahol egy évet töltött, azután a Comedia Orfeumhoz szerződött, majd a rövid életű Steinhard Színpad tagja lett. Kellemes mezzoszoprán orgánuma jól érvényesült sanzonok,

? †?: tanár. – A Mv.-i koll. professzora, teológiát és bölcseletet tanított 17 évig., az erdélyi ref. egy. főjegyzője is (1728–34). Sárospatakra ment (1734). – F. m.: Halotti beszéd bethleni gr. Bethlen Judit, kereseeri Köleséri Sámuelné felett, 1720. febr. 18. (Kv., é.n.); Halotti beszéd magyargyerőmonostori Kemény Simon és János felett,

?, †?: bérlő, esküdt. – A mv.-i esküdt közönség tagja (1760), közvádló (1761). A Szentgyörgy utcai favám bérlője (1762). Irod.: Pál-Antal 2006.

? † 1585.: tanár. – Szatmári származású. A wittenbergi egyetemre iratkozott be (1566), Telegdi Miklós segítségével Genfben folytatta tanulmányait; több nemes ifjú nevelője volt, akikkel Heidelbergben, Párizsban, és Olaszországban is utazott (1568). Hazajövén Debrecenben volt lelkész (1576), majd Tokajban, azután Gyulafehérváron és Mv.-en lelkészkedett, végre Sárospatakon volt tanár (1577). Külföldi

Mezőkászony, 1681, † Sárospatak, 1744. jún. 2.: bölcselet tudor és természettan tanár, főiskolai igazgató, Ábrahám ref. püspök apja, István fia. – Tanult a gyulafehérvári koll.-ban, majd a tállyai iskolában; ezután a nagygyőri iskola tanítója; a Kassára menekült sárospataki ref. koll.-ban tanult (1700–), majd az onnan visszatért tanulókkal Sárospatakra ment, ahol

→ SZATHMÁRI Paksi Pál

? 1787., † Mv., 1832.: kir. táblai ügyvéd. – Aranka György jóbarátja és tizennyolcévig szobatársa a Szentgyörgy utcai közös lakásban. Együtt lelkesültek a Magyar Nyelvművelő Társaságért és munkálkodtak a magyar irodalmi nyelv művelésén. Aranka mellett volt utolsó óráiban is és naplójában megörökítette barátja halála körülményeit. Irod.: Krón. Füz. (1939. 4/6);

? †?: gyáros. Gazdasági gépgyára volt Mv.-en. Gazdasági kiállításon a saját gyártmányú szóró- és szelelő rostái, ekéi, kukoricamorzsolói aranyérmet nyertek (1872), gyártott még boronát, vető-, szénagyűjtő- és cséplőgépet stb. Mv.-en az Egyenlőségi Kör, amelyből később az Iparos Polgári Egylet alakult elnöke (1880). Irod.: Biás István; Székely Naptár (hirdetései; 1873).

? †?: orvos. – Az I. vh.-ban a mv.-i honvéd csapatkórháznál működött mint főorvos. Irod.: Mv. és a háború 1.

Mv., 1808, † Tiszaföldvár, 1848. júl. 28.: színész. Pesten játszott (1831–), majd különböző kisebb vándortárs.-ok tagja volt, elsősorban a Dunántúlon a pozsonyi országgyűlési társ.-ban szerepelt (1843). Győr, Esztergom voltak még pályájának főbb állomásai. Makón játszott, innen állt be honvédnak (1848–). A szabadságharc hősi halottja. Változatos karakterszerepeket alakított. – F. sz.:

? † 1849.?: szolgabíró. – Felesége: Derzsi Klára (1821? – Harangláb, 1861. márc. 7.). Gyermekeik: Vilma, Klára, Gyula. – Szolgabíró volt Küküllő megyében (1815. k.). Özvegye, Küküllő megyében több helyen birtokos. Irod.: Gyászjelentő; Nagy Iván.

Mv., 1867. ápr. 2., † Szentendre, 1939. júl. 20.: színész. – Pályáját Kv.-on kezdte (1884–), vidéken játszott (1886–), de rendezői és titkári feladatokat is végzett. A Bp.-i Színház (1912–), a Feld-színház (1912–14), a Nemzeti Színház tagja volt (1914–32). Vidéken hős- és jellemszerepeket játszott, a Nemzeti Színházban epizódszerepeket kapott. Megkapta a

Rákospalota, 1919. jún. 2., † Chicago, 1996. okt. 4.: újságíró, író, gasztronómus, műgyűjtő. – Sárospatakon érettségizett, a bp.-i Pázmány Péter Tudományegyetemre iratkozott be és jelentkezett az akkor indult újságírói főiskolára is. Az Atheneum Nyomdában dolgozott; a Színházi Magazin szerkesztőségében gyakornok; A mv.-i Székely Szó belső munkatársa, szerkesztője (1942–) és a MTI

? † Mv., 2021. márc. 13.: ref. lelkész. – Fia: dr. Szatmári Szabolcs, a II. sz. Neurológiai Klinikán docens. – Utolsó szolgálati helye volt a mv.-i vártemplomi diakóniai intézet időseket gondozó otthonában működött. Irod.: Megemlékezés (Nú., 2021. márc. 16.)

? †?: tanító. – Magyarherepén (1649) és Balavásáron (1650) tanított. Irod.: Küküllői Ref. Egyházm., 3.

? †?: bíró. – Marosjára falusbírója. Részt vett Pesty Frigyes egész Mo.-ra és Erdélyre kiterjedt helynévgyűjtésében (1864–65). Irod.: Pesty 2014.

→ SZAKMÁRI Ötves János

Mv., 1927. szept. 14., † Mv., 1999. okt. 24.: építésztechnikus. – Mv.-en dolgozott. 1956-ban szakmai továbbképzésen Bp.-en volt. Okt. 23-án részt vett a felvonulásokon. Levelei fennakadtak a cenzúrán. Hazajövet Borsnál tartóztatták le (1957. máj. 26.). A kv.-i Katonai Bíróság 7 évi börtönre ítélte. A mv.-i, szamosújvári, jilavai börtönben, majd a

Marosvécs, 1752, † Kv., 1815. máj. 15.: szerkesztő, közíró. – Tanult a nagyenyedi, kv.-i, debreceni (1778) ref. koll.-ban; a bécsi egy.-en jogot hallgatott (1780–84); rövid külföldi utat tett Németo., Franciao-ban. Pozsonyban maradt (1799–), ahol Ráth Mátyás mellett részt vett az akkor megindult első m. hírlap a M. Hírmondó szerkesztésében (1780.

Csíkszépvíz, 1845. ápr. 13., † –1899. aug. 31.: r. k. pap. – Pappá szentelték (1874. aug. 7. v. 1870?). Káplán Gyergyószentmiklóson, Székelyudvarhelyen, Kv.-on, Csíkrákoson. Lelkipásztor Szőkefalván (1878–80), Ákosfalván (1881–94). Irod.: Ferenczi Sándor 2009.

Gyergyóditró, 1908, † Mv., 1968.: intéző, tisztviselő. – Sz. István és Kozma Rozália fia. Felesége: Vakarcs Irén (1914–1995). Gyermekeik: István (1950–) műépítész és Anna (1952–), dr. gyógyszerész. – A tordai, majd a mv.-i r.k. gimn.-ban tanult, Brassóban mezőgazdász képesítést nyert. A két vh. között a mv.-i Városmajor intézője volt, majd

Mv., 1955. máj. 7., †?: orvos. – (Száva János Zoltán fia). A mv.-i Bolyai Farkas Líc. érettségizett (1974), a MOGYI általános orvosi szakán végzett (1981). Doktorátusi kandidáns. Gyakorló orvos Mv.-en (1984-ig), körorvos Galócáson és Nyárádremetén (1988-ig); sebészorvos (1988–), majd főorvos a mv.-i 1. sz. Sebészeti Klinikán. Több tudományos dolgozat társszerzője.

1860., †?: kereskedő. – Sz. Zakariás és Szebeni Fark Teréz (1833–1914) fia. Felesége: Moldován Piroska. – Hangszer- és képkereskedő volt. Brassóból költözött Mv.-re. Irod.: Száva 2012.

?, †?: küküllői alispán. Irod.: Pálmay.

Csíkszépvíz, 1916. júl. 19., † Mv., 2001. júl. 27.: ortopédsebész, egyetemi tanár. – Sz. Antal és Fejér Katalin Ilona fia. Felesége: Orbók Éva-Mária (1921 – Mv., 2007), a bp.-i Pázmány Péter egyetem bölcsész karán m.-irodalom és művészettörténetből doktorált (1946). Gyermekeik: Katalin-Mária dr. (1948–), György-Dániel dr. (1955–). – Csíkszeredában a r. k.

? †?: portai posta. – Többször volt portai posta (1642–62). II. Rákóczi György elfogatta és Kővár várába záratta (1660 után szabadult). Abaffy Erzsébettől utódai osztoztak Mező-Szengyelben, Szakálban és Keménytelkén az anyai javakban (1752). Irod.: Kraus: Erdélyi krónika; Nagy Iván; Pálmay.

1794? † Mv., 1866. jan. 19.: földbirtokos. – Felesége: 1.? fiúk: Sz. Sándor; 2. nagyszalontai gr. Tholdi Józéfa (1820? – Mv., 1882. júl. 22.). Gyermekeik: Katalin, Péterfi Gyuláné; Sz. Péter. – Pénzügyőrségi igazgató. Meződombon a falu felét birtokolta. A fellázadt parasztok felleltározták és szétosztották javait (1848. nov. 27.). Irod.: Gyászjelentő;

? †?: ref. lelkész. – Marosbogáton szolgált (1669–70, 1675). Irod.: Küküllői Ref. Egyházm. 3.

? †?: lapszerkesztő. – MTárstud. Egyesület alapító tagja (1907). Mv.-en felelős szerk. az Eleven Újság-nak (1906), a Székely Lapok (1897–1910) munkatársa. Irod.: MTárstud. Egyesület; Poptămaş–Mózes.

Bécs, 1791. szept. 21., † Döbling, 1860. ápr. 8.: politikus, író, főnemes, miniszter, a legnagyobb m. – Fő érdemei: a MTA megalapítása, a Duna hajózhatóvá tétele, a Lánchíd építése. A mv.-i Kaszinó tiszteletbeli tagjának választották gr. Toldalagi Ferenc javaslatára (1835). Teleki Domokos személyesen adta át a felkérést, amit köszönettel elfogadott. Halála

1391. márc. 23. – 1391. márc. 28. Irod.: Székelyföld tört.1.28.–140. szept. 7.

Buk., 1934. febr. 15., † Mv., 1991. okt. 20. Székelykeresztúron nyugszik: festőművész. – A gimnázium alsó osztályait Székelykeresztúron az Orbán Balázs Unit. Főgimn. -ban végezte (1949), diplomát a tanítóképzőben szerzett (1953). Rajztanára Gálfalvi Sándor felismerte tehetségét, így került a kv.-i Ion Andreescu Képzőművészeti Főiskola Festészeti szakára (1953–56), Szervátiusz Jenő, Abrudan

Herkulesfürdő, 1913. júl. 11., † Bp., 1974. márc. 1.: színész, rendező. – Sz. Ferkó néven gyerekfilm-színész volt (1917–24). A bp.-i színműv. akad.-n szerzett oklevelet (1938). A bp.-i Belvárosi Színház (1938), a kassai színház (1939), Erdélyi Mihály társulatának tagja (1939–40). Kv.-on játszott (1941–). Részt vett a mv.-i Székely Színház létrehozásában (1944

? † Mv., 1996. febr. 20.: alezredes. – A mv.-i Nyugdíjasok Önsegélyző Osztályának (CARP) volt titkára és elnöke. Irod.: [Nekrológ] (Nú., 1996. febr. 20.).

Kv., 1913. jún. 6., † Bejrút, 1967. nov. 22. : író, költő, újságíró, m., egyiptomi, török, libanoni, szíriai, indiai filmrendező, színész, forgatókönyvíró. Apja török diplomata, anyja a székely Incze családból származott. Széfeddin Sefket Filmklub létesült Kv.-on (2010. febr. 25.). – F. f.: Kalotaszegi madonna (1943). – F. m.: Félholdtól a kopjafáig: Versek

Mezőfele (Maros), 1915., †?: kereskedő, gazdálkodó. – Iskolái elvégzése után apja mellett gazdálkodást tanult, azután a kereskedelmi pályára lépett Mezőfelén a Hangya ügyvezetője lett (1939). A MP és az Erdélyi Dalosszövetség tagja, a hazafias és kulturális egyesületek támogatója volt. Irod.: Székelyföld í. k.

Szászrégen, 1900. ápr. 11., † Berlin, 1965. jún. 20.: mérnök. Irod.: LSS.

Mikeszásza, 1711. nov. 11., † Mv., 1786. jan. 3.: r. k. pap, gimn. igazgató. – Jezsuita pap, paptanár, kanonok, főesperes. – Kv.-on a Jezsuita Gimn. és Akad. tanulója (1722–27), a trencsényi jezsuita gimn.-ban volt novícius (1727–), majd Nagyszombaton (1731–33) és Kassán (1738–41) tanult. A kv.-i és a kassai jezsuita koll.-ok

? † Mv., 1786.,: r. k. pap. – Volt jezsuita, az első plébanos volt Mv.-en. – F. m.: Halotti beszéd magyargyerőmonostori br. Kemény Erzsébet (Simon és czegei Wass Kata leánya) felett, 1775. okt. 29. (Kv., 1777) Irod.: Halotti beszédek; Krón. Füz. 1937 2/5).

? †?: főügyész. – Maros megye 1849. ápr.-ban megalakult tisztikarában másod alügyész. – F. m.: társsz.: Szíve kiömlése a’ Maros Vásárhelyi Ref. Kollégyombéli ifiúságának egy kedves attya halálán [Gr. Kemény Miklós]. (Mv., 1829) Irod.: 1848–1849 Marosszék; Pál-Antal; Pál-Antal 2002.

Mezőcsávás, 1893., †?: gazdálkodó. – Iskoláit szülőfalujában végezte, majd gazdasági tanfolyamot hallgatott Algyógyon. Több nagybirtokon volt alkalmazásban, önálló gazda Mezőcsáváson (1920–). Falujában ő honosította meg a géppel való gazdálkodást. A Hangya elnöke és igazgatója, a Gazdakör felügy. Biz. Tagja volt, megszervezte az állatbiztosítást. – Irod: Székelyföld í. k.

Sz. István, János, Márton és Mihály kapott nemeslevelet Apafi Mihálytól (1678. okt. 28.). Irod.: Kempelen; Pálmay.

? †?: kántortanító. – Káposztásszentmiklóson tanító (1874–). Ő szerkesztette a ref. templom gombjába elhelyezett toronygombiratot (1887). Irod.: Keszeg.

? †?: orgonaépítő. – Mv.-i polgár. A bp-i Rieger cégnél tanulta a mesterséget. A mv.-i mester orgonát épített a radnóti ref. templomban és javított orgonát Magyardellőn (1926–27), Héderfáján (1947). Mv.-en a ferencesek templomában most is az ő orgonája van, amelyet 1937-ben épített, Molnár József újította fel és 2000. febr. 2.

Kv.? †?: tanító. – Tanítói oklevele elnyerése után Sófalván tanított és 31 év szolgálat után nyugalomba vonult, Mv.-en is élt. Az első vh.-ban a katonaság érdekében tevékenykedett nemcsak a városban, hanem a környéken is. Minden hazafias és kulturális cél támogatója volt. Irod.: Székelyföld í. k.

Sz. János marosszéki ülnök (1571). Irod.: Nagy Iván; Pálmay.

Nemessége 1650-ből ered. Irod.: Kempelen.

Sz. Balázs nyert primipilárist (1655). Irod.: Pálmay.

Sz. Márton nemeslevelet kapott Báthory Gábortól (1609. febr. 16.). Irod.: Pálmay.