Maros megyei életrajzi lexikon

1853.? † Mv., 1885. márc. 27.: kereskedő. –. Antal és Josefi Zsuzsánna fia. – Testvérei: Márton; Anna Csákány Joáchimné; Mari Dragomán Jenőné. Felesége: Lukács Katalin. Fiúk: Péter (1857.? – Mv., 1885. febr. 6). Irod.: Gyászjelentő

Szépvíz, 1775, † Mv., 1840-es évek végén: kereskedő. – Szechnó Bogdán és Záchnó Katalin fia. Felesége: Posta Katalin (1787-?), Istvánfi néven vette feleségül (1807). Gyermekeik: Antal (1808–1866); aki 1838-ban nősült, neje Patrubány Anna (1816-?); János, mv.-i kereskedő (1812–1870), nőtlen; Veronika (1815. okt. 13. -?), Patrubány Miklós (1814–) felesége (1840–), gyermekeik:

1819. † 1910. – Férje 1839-től Gáspár Antal (1812–1887) kereskedő. Irod.: Száva 2012

1779 † Mv., 1839: kereskedő. – Felesége: Lukács Katalin (1785.? – Mv., 1863. márc. 18). Gyermekeik: Veronika, Pátrubán Miklósné; Antal, felesége Pátrubán Anna (1816 v. 1822. – Mv., 1868. jan. 11.); Katalin Gáspár Antalné; Mária Petelei Istvánné; Anna Eránosz Antalné. Irod.: Gyászjelentő; Pál-Antal Sándor: Örmények Mv.-en 1848 előtt = Puskás-Szász Ávéd

1789., † 1848. nov. 29: kereskedő. – Felesége: Novák Mária. Gyermekeik: István (1835. márc. 31. – 1835. máj. 11.), Péter (1836. dec. 12. – 1855. ápr. 20). Irod.: Pál-Antal Sándor: Örmények Mv.-en 1848 előtt=Puskás-Szász Ávéd; Puskás -Szász Ávéd

1792., † Iszló, 1869.: marosszéki nemes, főkormányszéki titkár. – A guberniumi titkár (1848-ig). Halálával a család kihalt. Sírköve az iszlói templomkertben, címere a szószék mellett van. Irod.: Nemes Gyula: Szakrális emlékek… = Pál-Antal – Simon; Szathmári Papp Károly; Sepsiszéki

? † ? : jegyző. – Csejdi jegyző. Részt vett Pesty Frigyes egész Mo.-ra és Erdélyre kiterjedt helynévgyűjtésében (1864–65). Irod.: Pesty 2014

Torda, 1886. febr. 27. † ?: ügyvéd, kir. közjegyző. – Apja: Márton, egyházi énekszerző, anyja: Bartha Berta. – Egyetemi végzettsége: államtudomány, zeneszerzés, zongoratanár. Ügyvéd Nyárádszeredában, majd közjegyző (1940–). Tanulmányúton volt New York-ban és több európai országban. Zenét szerzett: zongoradarabokat, műdalokat. Irod.: Kelemen

Dicsőszentmárton, 1840. ápr. 2. † Bp., 1903. máj. 26.: fogorvos, egyetemi tanár. – A középiskolát a székelykeresztúri Unit. gimn. -ban végezte, ennek befejezése után a pesti egyetem jogi karára iratkozott be, majd otthagyta és orvosi tanulmányokat folytatott, a pesti egyetemen orvosdoktori diplomát szerzett (1867), szülészmesteri oklevelet kapott Bécsben (1868); sebészdoktori

? † ?: ügyvéd. – Küküllőmegyei ügyvéd (1833). Többször volt a megye követe. Irod.: Kőváry László 1899; Pálffy; Pálmay

Szentgerice, 1849. nov. 2., † Kv., 1914. máj. 5.: unit. kántortanító, zeneszerző. – Apja: Ferenc, gazdálkodó (†1892). Anyja: bartha Berta. – Középiskoláit a székelykeresztúri és a kv.-i Unitárius Gimn. -ban végezte (1870); Kv.-on magántanuló a teológián, közben Tordán kántortanító (1870–). A tordai unit. iskolában tanított (1872–88). Dalárdájával ezüst koszorút nyert (1980).

? † ? : tanító. Székelycsókán tanított (1951–52). Irod.: Székelycsóka

Dicsőszentmárton, 1840., † ?: orvos. – Tanult a Bécsi Egy. Orvostud. Karán (1866), a pesti egy.-en előbb a Jogi majd Orvosi Karon, ahol orvosdoktori (1867), majd sebészdoktori, szemész- és szülészmesteri diplomát szerzett. Két évog műtősnövendék, majd a selmecbányai ker. Műtőorvosa (–1873). Londonban fogászatot tanult (1872–74). Pesten volt fogorvos, majd a bp.-i

magyarosi család: Nemességét 1844. igazolta. Irod.: Kempelen

→ ISZLAI József

Mv., 1913. jan. 30., † Krzyworownia, 1944. júl. 17.: A II. vh. -ban tart hadnagyi rangfokozatban vett részt. Tifuszban hunyt el. Irod.: Berekméri

Nyárádmagyarós, 1877., † ?: Iskolái elvégzése után gazdálkodni tanult édesapjától, majd önálló gazda lett 40 hold földön szülőfalujában. A község tekintélyes polgára, 20 éven át községi bíró, minden kulturális, szociális intézmény tagja, a hitelszövezkezet igazgatója volt. Az első vh. -ban mint szakaszvezető fogságba került. Irod.: Székelyföld í. k.

Nyárádszereda, 1916. márc. 13. † Nyárádszereda, 2002. ápr. 28.: huszárzászlós. – Kv.-on tartalékos tiszti átképzésen vett részt (1941. ápr. 21. – júl. 16.). tartalékos zászlóssá léptették elő (1943. jan. 1. –), majd fogatolt vonatos tiszti tanfolyam hallgatója volt (1943. dec. 1. – 44. febr. 29.). A besztercei 78. bevonulási központ

? † ?: tanító. – Dicsőszentmárton első ismert román nemzetiségű tanítója (1859). Irod.: Târnăveni–725

? † ?: közigazgatási felügyelő, prefektus. – Bihari és Nagyváradi prefektus. A kormány rendelete szerint közigazgatási főfelügyelő lett (1923), feladata átszervezni a megye közigazgatását. Maros-Torda megye prefektusa (1923. júl. 26. – nov. 19.). Irod.: GOJM (nr. 8, 1923. aug. 15.; MO (nr. 190, 1923. nov. 24.); Időtár 3

? † Mv., 1926. nov. 8.: orvos. Ratosnyán temették. – Mv.-en városi főorvos. Irod.: Gyászjelentő; Statutul curăţeniei publice a municipiului Tg. Mureş (Tg. Mureş, 1925)

Uzdiszentpéter, 1882., † Mezőméhes, 1945.: jegyző. – A szülőfalujában és a hozzátartozó falvakban: Meződomb, Mezőszilvás, Tuson , Uzdiszentpéter székhellyel dolgozott (1927–1937). Vezetője volt az uzdiszentpéteri küldöttségnek a gyulafehérvári nemzetgyűlésen (1918 dec. 1). Onnan Mezőméhesre helyezték szintén jegyzőnek (1937–), akkor eladta örökölt földbirtokainak egy részét Marţian Pogăceannak. Halálakor hazavitték, és a

a családból I. István nyert primipilátust (1655). Irod.: Pálmay

Nagyernye, 1886., † ?: gazdálkodó. – Iskoláit szülőfalujában végezte, a gazdálkodást szüleitől tanulta, majd önállóan művelte 30 holdat kitevő földbirtokát. Az I. vh. -ban a 62. gy. e. -ben szolgált. A Hitelszövetkezet felügyelőbizottsági tagja volt. Irod.: Székelyföld í. k.

Mv., 1915., † ?: bolgárkertész. – Négy középiskolát szülővárosában végzett, utána lakatos és motorszerelő mesterséget tanult, önálló lett Mv.-en (1936). Azután 5 holdat kitevő birtokán kertészettel foglalkozott. Irod.: Székelyföld í. k.

a család rég kihalt, egy patak őrzi a nevűket. Irod.: Pálmay

Gyergyószentmiklós, 1914. jún. 10., † Mv., 1993. márc. 13.: gyógyszerész. – Apja I. Márton. Férje: dr. Ajtay Mihály. Leányuk: Ajtay Mária is gyógyszerész lett (MOGYI, 1963). – Gyógyszerész oklevelet a buk.-i GyK-on kapott (1938. szept. 10.). Mv.-en tevékenykedett apja, Fehér Kereszt patikájában (1947. máj. 15-ig), majd férje, dr. Ajay Mihály gyógyszertárában,

Mv., 1847.? † Mv., 1927. nov. 26.: kereskedő. – Testvére. I. Márton. Felesége Bocsanszky Anna (Bocsánczy ). Gyermekeik: I. Mária Auffenberg Ágoston; I. Ferenc, felesége Buzeskó Irma; I. Anna Harmath Sándorné; I. Katalin Schronk Jenőné; I. Nelly dr. Pálosy Jánosné; I. Róza Osváth Elemérné és I. Ilona. – Örmény származású. Mv.-en méterárú

Mv., 1896, † ? : tisztviselő Mv.-en. – Részt vett az I. vh. -ban (1915–18), a szerb fronton szolgált, zászlósi rangban szerelt le. Irod.: Erdélyi ezredek

Radnót, 1811, † Mv., 1880: – A családfa alapítója. Felesége a szamosújvári Papp Mária. Hét gyermekük született: Kornélia férje dr. Pálosi János ügyvéd; Ferenc felesége Bocsanszky Anna; Márton, Anna. Irod.: Bodolai Gyöngyi: Élő örökség (Nú., 2010. júl. 19.); Mv.-i örmények;.

Mv., 1901. okt. 5., † Mv., 2000.: gyógyszerész. – Férje: Osváth Elemér (1896–1963) gyógyszerész. – Mv.-en érettségizett (1919). Gyógyszerészgyakornok dr. Jeney István (1882–1958) gyógyszertárában. Bp.-en kezdte egyetemi tanulmányait, de férjhez menetele miatt nem fejezte be tanulmányait. Validációs vizsgát tett Bp.-en (1940). Kisegítőként dolgozott mv.-i Widder Endre (1942. nov. 1. –44. szept.

Héderfája, 1898, † ?: gazdálkodó Marossárpatakon, tizedes. – Régi kisküküllőmegyei családból származott. Iskoláit szülőhelyén végezte, gazdálkodást tanult, amit előbb szüleivel, majd önállóan folytatott Marossárpatakon (1924–). Az első vh. -ban a 38. gy. e. —hez vonukt be Gyulafehérvárra, Dél-Tirolba vezényelték, Asigonál küzdött, megsebesült. Román fogságba esett ahol 3 hónapot töltött (1919). Kitüntetései:

Mv., 1919. dec. 6., † ?: százados. – Apja († 1938), kiskereskedő volt. – Érettségizett és 1 éves pártegyetemet végzett. Mv.-en a MAT Securitate Tartományi Igazgatóságán hadnagy (1953–), osztályvezető, százados (1957),

Bürüs, 1881. szept. 14., † ?: ref. lelkész. – A gimnáziumot Zomborban (1899), a teológiát Kv.-on végezte (1903); Mv.-en s. lelkész (1903–06); Somogyjádon r. lelkész (1906–); dunántúli egyházkerületi tanácsbíró (1928–). Versei, tárcái, Cikkei: kv.-i Egyetemi Lapok, Pécsi Napló, Soproni Napló, Dunántúli Protestáns Lap, Protestáns Egyház és Iskola, Somogyi Koszorú-ban. – F.

→ IVÁNDI FERENC

? † ? : földbirtokos. – Havadtőn volt földbirtokos, az impérium váltás után elkobozták a földbirtokait (1920-as évek), majd nősülése után ismét földhöz jutott. Községi pénztárnok (1937.). Irod.: Visnai

Rava, 1898., † ?: gazdálkodó. – Apja István az első vh. -ban a szerb fronton esett el. Iskolái elvégzése után a busteni papírgyárban dolgozott (–1940), ezután szülőfalujában gazdálkodott. Az első vh. -ban a 22. gy. e. -ben az orosz és olasz fronton volt. Irod.: Székelyföld í. k.

? † ?: nagykereskedő, hitközségi vezető, cionista. – A mv.-i Agrártakarékpénztár Rt. igazgatósági tagja (1924). Irod.: Időtár 3; Pană

Sepsiszentgyörgy, 1921. aug. 1. † Mv., 2004. jún. 23., Sepsiszentgyörgyön nyugszik: irodalomtörténész, kritikus, egyetemi tanár. – Középiskolát szülővárosában végzett (1946); Kv.-on a BTE–n m. nyelv és irodalom szakos tanári oklevelett szerzett (1946). Pályáján György Lajos prof. tanársegédjeként indult, amikor a tudós prof. -t durván eltávolították a kv.-i egyetemről, menesztették a tanársegédjét

1866., † ?: gazdálkodó. – Apja Mózes bíró volt. Iskolái elvégzése után a gazdálkodást tanulta, majd 28 holdon önállóan gazdálkodott Ravában. 10 évig első bírája volt a községnek. Irod.: Székelyföld í. k.

Mv., 1911. máj. 25., † Temesvár, 1986. szept. 27.: író, újságíró, publicista. – Középiskolai tanulmányait szülővárosában Nagyváradon és Temesvárt végezte (1930). Temesváron vállalatoknál tisztviselőként ill. munkásként dolgozott. Első írásai a Temesvári Hírlapban jelentek meg (1925–), tanulmányait, vitaírásait a legális és illegális munkássajtó közölte; a Korunk munkatársa (a 30-as évek elejétől);

Ádámos, 1900.: kereskedő, géptulajdonos. – Iskolái elvégzése után ipari, majd kereskedői pályára lépett, majd cséplőgépet vásárolt és bércsépléssel foglalkozott Mezősámsondon, de önálló kereskedő is. Az első vh. -ban részt vett. Irod.: Székelyföld í. k.

Mv., 1915. dec. 20., † Kv., 2007 ? : orvos, orvos- és gyógyszerészet-történész, egyetemi tanár. – Középiskoláit a temesvári Zsidó Lic. -ban végezte (1936), orvosi tanulmányait Bolognában kezdte (1936–38), Kv.-on folytatta, oklevelet kapott (1948), az orvostudományok doktora (1967). A kv.-i OGYI orvos- és gyógyszerészet-történeti tanszékén kezdte egyetemi pályáját, adjunktus (1952–57), előadótanár

Mv., 1920. júl. 23., † Mv., 1976. júl. 26.: újságíró, prózaíró. – A középiskolát Mv.-en az Al. Papiu Ilarian Líc. -ban, az után a Kereskedelmi Líc. -ban végezte (1939), majd filozófia-újságíró szakon tanult Buk-ben (1968–74). Auschwitzba deportálták, visszatért Mv. -re, munkahelye a Malom- és Sütőipari Vállalatnál volt. (1955–1975). Újságíró lett,

? † ? : naiva, súgó. – Kv.-on tűnt fel Birabeau : Eltévedt báránykák c. darabjában (1937–38 as évadban, fellépett még Mv.-en (1938–39), Dicsőszentmártonban (1938–39). Súgó lett (1939). Patty becenevet kapta, kivülről tudta a szövegkönyveket. – F. sz.: Melinda (Katona J.: Bánk bán, 1947). Irod.: Kovács Levente; Kötő

Solymár, 1913. dec. 16., † Solymár, 2000. nov. 19.: gyógyszerész, egyetemi tanár. – Bp.-en végezte a középiskolai és egyetemi tanulmányait, a Pázmány Péter TE-en (1933–37) kapott bölcsészdoktori diplomát. Katona (1939–40). A mv.-i R. K. Gimn.-ban természetrajzot és földrajzot tanított (1941–48). A mv.-i egészségügyi középiskolában folytatta a tanítást (1948. jún. –).

Segesvár, 1867. júl. 18., † Segesvár, 1927. nov. 16.: dr. fil., ev. lelkész, tanár. – Apja kereskedő. – Kv.-on érettségizett. A teol. és fil. a jénai Egy. Hittud. Karán (1885), a berlini (1886–87), kv.-i, lipcsei (1889), tübingeni egyetemeken (1890) végezte. Kv.-on bölcsészdoktori és középiskolai tanári oklevelet szerzett. A segesvári Ev.

Segesvár, 1877. dec. 7., † Segesvár, ? : mérnök, igazgató. – Kereskedő családból származott. Érettségizett a segesvári ev. gimn. -ban, egyetemi tanulmányokat folytatott a Müncheni Műegyetemen (1896–98), a karlsruhei Műegyetem Építmérnöki Karán (1898–1900). Doktorátust szerzett a Karlsruhei Műszaki Főiskolán (1933). Egy berlini vízépítészeti vállalatnál dolgozott (1903–04), Kassán és Besztercebányán a csatornázási

? † ? : mester. – A segesvári hegyitemplom bronz keresztelő- medencéjét készitette (1440). Irod.: Éber

Dés, 1913. jún. 8., † Kv., 1997. szept. 15.: zenetudós, népzenekutató. – A erdélyi zenetudomány kiemelkedő alakja, követője és folytatója Bartók, Kodály, Vikár Béla munkásságának. Kalotaszegen, a Mezőségben, a Felső-Maros és a Kis-Küküllő mentén, a Fekete-Körös völgyében, a csíki, gyergyói és udvarhelyi székelyek, valamint a barcasági, gyimesi és moldvai csángók