Maros megyei életrajzi lexikon

1837., † Székes, 1894. jún. 10.: járásbíró. – Felesége: Dósa Anna. Gyermekeik: Kálmán, Sándor, Margit, Gábriella, János, István (1870.? – Mezőbánd, 1883. ápr. 19. Székesen temették). – Mezőbándi kir. járásbíró. Irod.: Gyászjelentő

Bp., 1876., † ? : okl. gazda, földbirtokos. – Családja a 18. században nyert nemességet, női ága grófi címet kapott. A szovátai fürdőalapító I. Lajos fia. – Bp.-en és Kv.-on végezte tanulmányait, Szováta fürdőügyeivel foglalkozott (1906–), nagy része volt a község fürdőhellyé tételében és nevezetességének propagálásában. Az I. vh. -ban önként jelentkezett,

? † ? : tanító. – Nyárádszentlászlón a második ismert tanító (1641–46). Irod.: Nyárádszentlászló

? † ? : unit. lelkész. – Tornán az Unit Gimnáziumban köztanító (1743–45), Széplakon kántor majd Szőkefalván működött (1747–53). Irod.: Nagy László; Varga Dénes. A Tordai Unitárius Gimnázium története (Torda, 1907)

? † ?: festő, asztalos. – Ő festette a tancsi (1676), pókai (1666) és a nyárádszentimrei templomokat. A tancsi menyezet képei ma is láthatók, a nyárádszentimreit Orbán Balázs leírásából ismerjük. Keresett festő lehetett mert a távolabbi Almásmálom templomának is ő készítette a mennyezetét. Irod.: Péterfy 2005

? † ? : r. k. pap. – Magyarzsákod független egyházközséggé vált (1927–), ennek első plébánosa (1927–39). A szentháromsági egyházközségben plébános (1939–). Irod.: Maros-küküllői főesp.

1914, † Mv., 1981. szept. 24.: munkásmozgalmi harcos. – A KISZ majd a RKP tagja (1930), részt vett az illegálista mozgalomban, a hatóságok többször letartóztatták. A buk.-i hadbíróság 5 évi börtönbüntetésre ítélte (1934), amit a Jilava-i, Tg. Ocna-i és Doftana börtönében töltött le. Letartóztatták (1941) Szamosfalvára vitték, több heti kínzás után

? † ?: segesvári jegyző. – Az EMKE alapítótagja, részt vett a kv.-i alapítóülésen (1885. ápr. 12). Irod.: Sándor

Mv., 1887. febr. 15., † ?: tanító, isk. igazgató. – Tanító lett (1907). Mint a Szabolcsvármegyei Tanítóegyes. jegyzőjét a nyíregyházi Közs. Fiúiskola tanárává (1921–), igazgatójává nevezték ki. A Közalkalm. Nemzeti Szöv. -nek országos titkára és a Debreceni Székely Társaság választott tagja. Cikkei: Nyiregyházi K. Fiúiskola Értesítője, M. Nyr., Nyírvidék-ben. Irod.: Gulyás

1837., † ?: r. k. pap, utazó. – Veszely Károly plébánossal és Kováts Ferenccel részt vett a Szent László Társulat által szervezett Moldovai és havaselvi tudományos kutató úton. Utazásukról írt könyvükben értékes adatokat kapunnk a csángókról (1868). – F. m.: Veszely, Imets és Kovács utazása Moldova-Oláhhonba 1868 (Mv., 1870). Irod.: Veress

? † ? : r. k. pap. – Küküllősárd plébániatemplom plébánosa (1334), fizette a pápai tizedet. Irod.: Léstyán – templomok

? † ? : r. k. pap. – Az alsóidecsi plébániatemplom plébánosa (1444). Irod.: Léstyán – templomok 1.

Nyárádgálfalva, 1927. † Szováta, 2009. ápr. 4., eltemetve Mv.-en: tanárnő. Irod.: [Nekrológ] (Nú., 2009. ápr. 5.)

? † ?: ügyvéd. – Mv.-en polgárjogot nyert (1798). Irod.: Pál-Antal 2006

Csíkmadaras, 1853., † Nyárádremete, 1926.: tanító. – A csíksomlyói tanító- és kántorképző végzettje. Nyárádremetén tanított (1876–1926). Meghonosította a faluban a gyümölcsfa-nemesítést, és nevéhez fűződik az első remetei faiskola alapítása, mely egykor a mai orvosi rendelő helyén állott. Irod.: EM; Eremitu-Nyárádremete; Kakucs: Nyárádremete;

? † ? : tanár. – Dr. A szászrégeni M. Tannyelvű Pedagógiai Iskola tanára és aligazgatója volt (1948–52). Irod.: Csernátoni; Szabó K. Attila

Hódmezővásárhely, 1888. nov. 4., † Kv., 1974. márc. 8. A Házsongárdi temetőben nyugszik: ref. lelkész, teol. tanár, szerk. – A kv.-i ref. teol. akad. -n (1906–10), Aberdeenben (Skócia; 1910–11), a heidelbergi egy.-en tanult (1912–13). A kv.-i egy.-en pedagógiából bölcsészdoktori oklevelet szerzett (1913). Az aberdeeni egy. t. doktora (1968). Tordán segédlelkész,

? † ?: tanító. – Subscribált Mv.-en (1779). Magyarfülpösön (1783–85), Disznajón (1786–89) és Beresztelkén (1791–99) volt mester. Irod.: Ősz

Temeskubin, ? † ? : tanárnő. – Férje I. László ügyvéd. – A középiskolát és a tanárképzőt a Szent Ferenc rendi zárdában végezte, ahol mint fizikatanárnő kezdte pályafutását (1918), majd két évig a csíkszeredai polgári iskolában tanított, végül a szászrégeni r. k. gimn. -ban volt tanár. Irod.: Székelyföld í. k.

? † ?: r. k. pap. – Marosszéki r. k. esperes (1700–1710). Irod.: Pál-Antal

? † ?: ref. lelkész. – Nagyernyében ref. pap (1796–1809). Irod.: Imreh Barna

Mv., 1924., † Németo., 1988.: zenész, karmester, zeneszerző és dzsessz improvizáló. – Tanulmányait Kv.-on a Zenekonzervatóriumban végezte (1940–50). Buk. -ben különboző lokálokban volt dzsesszmuzsikus, a Filmművészeti Szimfónikus Zenekar első klarinétosa és az Electocord könnyűzene zenekarának karmestere és szólistája (1957–70). Az 1960–70-es években számos dzsessz- és könnyűzene hanglemezt készített a kor legjelesebb

Folyfalva, 1813.? † ? : földbirtokos nemes. – Bölcsészetet tanult Debrecenben (1833–34). Irod.: Szabó Miklós 2005

Nyárádkarácson, 1905., † ? : gazdálkodó, községi pénztáros. – Iskolái elvégzése után apja mellett tanulta a gazdálkodás, majd önálló lett Magyarpéterlakán. A Hangya ügyvezető elnöke, a község pénztárosa volt. Irod.: Székelyföld í. k.

Angyalos, 1908. jún. 20., † Sepsiszentgyörgy, 1982. márc. 15.: ref. lelkész, dr. fil., helytörténész, néprajzi író. – Iskoláit szülőfalujában kezdte a középiskolát a Székely Mikó Koll. -ban végezte (1926), azután teológiai tanulmányokat folytatott Kv., Bp., Halleban, Königsbergben és Brüsszelben, ahol bölcsészdoktori címet szerzett (1943). Lelkész Brassóban (1933–), Mezőbándon és újra Brassóban;

1922, ? † Székesfehérvár, 2010. szept.?. Székesfeférváron temették szept. 28.: orvos, gyermekgyógyász. – Gyermekgyógyász főorvos volt Mv.-en. Irod.: [Nekrológ] (Nú., 2010. szept. 24.)

Kibéd, 1921. okt. 23., † Mv., 2005. máj. 6.: jogász, jogtanácsos. – I. Zsigmond tanító és Kis Anna tanítónő fia. Felesége: Schmidt Irén, könyvelő (1924.?-Mv., 2002. febr. 17.). Gyermekeik: Zsuzsa (1949–) tanár; István (1951–), üzemmérnök; Erzsébet (1953–) kozmetikus; Katalin (1956–) optikus. – Kibéden végezte az állami elemi iskolát (1928–32), Mv.-en a

Mv., 1819, † Bp., 1879. aug. 31.: nyomdász. – Testvére: I. Sándor mv.-i nyomdász, író. Felesége: Mezei Lidia. Gyermekeik: Albert, felesége Héczei Róza; Domokos (1844.? – Mv., 1869. jún. 4.); Klára; Farkas. – Mv.-en tanunulta a nyomdászatot és később Bp.-re került, ahol az Atheneum nyomdájában dolgozott mint betűszedő. A forradalom

1945? † ?: biológus. – Azonos nevű apja történész. Nagybátyja a mv.-i Höhn Károly, biológus. Felesége: Piroska, biológus. – Kv.-on végzett biológiát a Bolyai egyetemen. Kettős PhD doktorrá avatták (1973), az orvostudomány doktora is. UNESCO-ösztöndíjas Mo.-on a Szegedi Biológiai Központban (1975). Állást kapott a kv.-i Nukleáris Medicina Intézetben, klinikai biológus 20

? † ?: lófő. – Ősi székely család: I. Antal földbirtokos volt Káposztásszentmiklóson (1596); Lófőséget István nyert (1655. jun. 28.). Irod.: Pálmay

Nyárádkarácsonfalva, 1906., † ?: községi írnok. – Felsőkereskedelmi iskolai érettségit tett, Havadon közjegyző és írnok (1940–). Irod.: Székelyföld í. k.

1942.?, † Mezőcsávás, 2009. júl. 1.: fényképész. – A mv.-i Igiena szövetkezet volt fényképésze. Irod.: [Nekrológ] (Nú., 2009. júl. 3.)

Káposztásszentmiklós, 1757. dec. 11., † Harcó, 1830.: ref. lelkész. – A középiskolát, a teológiát és a filológiát Mv.-en a Ref. Koll. -ban végezte; majd Frics Fekete Sámuel és József nemes ifjak nevelője lett. Külföldi akadémiákat látogatott (1786–88): megfordult Bécsben, Utrechtben, Duisburgna, Heidelbergben és Marburgban. Hazatérése után pap Nyárádszentbenedeken (1790–), Mezőpanitban

Mv., 1884., † Mv., 1964.: tartalékos őrmester, vitéz. – Tartalékos őrmester a cs. és kir. 62. gyalogezredben Kitüntetései: O1, O2, OB, Kcsk, Bajor ÉK, Vitézi avatási időpont: 1941. okt. 23. Irod.: Berekméri–Nemes

Papolc, 1884., † 1942: igazgató-tanító. – Tanulmányait Déván végezte, tanítói oklevelet szerzett (1903). Működését a kommandói fűrésztelepen kezdte, onnan Abafájára került, majd Kibédre (1906–), ahol igazgató-tanító volt (1909–34). A fogyasztási és értékesítő szövetkezet (276 taggal), a szövetkezeti malom és a tejszövetkezet megteremtője volt Kibéden (1906–). A hitelszövetkezet kezdeményezője. Sertéstenyészetet hozott létre,

1927., † Mv., 2005. júl. 12. A kv.-i Házsongárdi temetőbe temették: főorvos. – A kv-i Ref. Koll. -ban érettségizett, a MOGYE-n szerzett orvosi diplomát (1953). Családi főorvos Mv.-en. Irod.: Komjátszegi

Marosludas, 1898., † ?: dr. med., orvos, ogy.-i képviselő. – A középiskolát Kv.-on a Piarista Gimn. -ban végezte. Bevonult katonának, az orosz és az olasz harctereken harcolt és mint t. hadnagy több kitüntetést szerzett. Szegeden folytatta egy. tanulmányait, és megszerezte orvosdoktori oklevelét (1923), az ottani Szemészeti Klinika gyakonoka majd tanársegéde. Bp.-re

? † ?: gr. kat. pap. – Abafáján szolgált (1838–67). Irod.: Abafája

Barót, ?, † 1804. márc. 4.: r. k. pap. – Tanulmányait Pesten végezte. Tanár volt Mv.-en (1798), Egrestőn plébános (1799), több könyvet admányozott a plébánia könyvtárának. Irod.: Barabás Kisanna: A mv.-i Egyházművészeti Múzeum magánáhítatra serkentő 18. sz.-i szentképei = Stílusok, művek, mesterek; Ferenczi Sándor 2009

? † Mv., 2006. febr. 23.: könyvtáros, tanárnő. – Fia: Balássy András. – A MOGYI / MOGYE főkönyvtárosa nyugdíjbavonulásáig. Félmunkaidővel adminisztrátora volt az EME Orvos- és Gyógyszerésztudományi Szakosztály mv.-i székházának (1994. dec. –2005. febr.). Irod.: Péter 2006

Nagyenyed, 1926. okt. 24., † Mv., 2007. dec. 29.: újságíró. – I. József üvegesmester és Henn Elise fia. Felesége: Köblös Margit varrónő. Leányaik: Margit (1951–), Katalin (1954–) grafikus. – A nagyenyedi Bethlen Gábor Koll. tanulója (1937–43), Kv.-on érettségizett (1945), majd a BTE Bölcsésztudomány és Jog- és Közgazdaságtudományi Karának hallgatója (1945–47);

1917. v. 1918., † Mv., 1997. máj. 5.: pékmester, élsportoló, labdarúgó, jégkorongozó. – Mv.-en az F.C. Mureşul (1930–), majd az MSE aktív labdarúgója volt. (1940–). Jégkorongozott is (1934–), sokszoros román válogatott volt, részt vett a csehszlovákiai világbajnokságon (1947). A RATA – felszámolása után testvéreivel átigazoltak a csíkszeredai IPEIL-hez. A három Incze

? † ?: tanítónő. – Apja is pedagógus volt. – Tanító oklevelét Debrecenben szerezte (1921). Göcsön és Székelyvaján tanított a ref. iskolában. A Ref. Nőszövetség a Szentbenedeki Szöv., az EGE tagja. Irod.: Székelyföld í. k.

Kv., 1679. jan. 5., † Mv., 1761.: tanár. – Kv.-on kezdte tanulmányait, leydeni egyetemen folytatta (1741–). Bonchidán Bánffy Farkas udvari papja. A mv.-i koll. -ban a filozófia és a mennyiségtan tanára. Wolff híve volt, nyíltan kijelentett: a deistákkal és ateistákkal szemben nem lehet szó toleránciáról. Teológiai tanulmányokat, halotti verseket írt,

Kézdivásárhely, 1905. szept. 21., † Mv., 1978. aug. 12.: festőművész, tanár. – Felesége: Sárkány Ilona keramikus (Erzsébetváros, 1918. febr. 18. – Mv., ?). Gyermekeik: István (1943), Ágnes. – A középiskoláit Kézdivásárhelyen és Székelykeresztúron végezte; a kv.-i Szépművészeti Akad. -án mestere Aurel Ciupe (1930–33) és a Buk.-i Szépművészeti Akad. -án, Constantin

? † ?: nemes. – A marosszéki ősnemes székely család első ismert tagja, a kerelőszentpáli csatában Báthory István oldalán harcolt (1575). Irod.: Kempelen; ÚIL

Kv., 1721. jan. 5., † Mv., 1774. márc. 4.: ref. lelkész, tanár. – I. Máté, tanár, ref. lelkész és bogdányi Sajgó Erzsébet fia. Felesége: Tőke Sára, a mv.-i Tőke István, enyedi tanár leánya. – Tanulmányait Kv.-on kezdte (1726–), majd Leidenben és Franekerben tanult (1741–45). Hazatérve Bánffy Farkas udvari papja lett

1760. k., † Marosvécs, 1821. jan. 11.: ref. lelkész, esperes. – Felesége: 1. Farczádi Terézia († 1805, 35 év); 2. Csernátoni Vajda Erzsébet. – Mv.-en subscribált (1776), majd Enyeden tanult (1780). Bernben (1787–88) és Göttingában (1788) peregrinált. A dévai zsinaton szentelték pappá (1793. máj. 23.) és a görgényi egyházmegyébe került, Marosvécsen

1734., † ?: ref. lelkész. – Mv.-en subscribált (1757). Rektor volt Vámosgálfalván (1761–63). A mv.-i zsinaton ordináták (1765). Szőkefalván lelkészt (1765–68), Küküllőszéplakon (1768–76). Magyardellőn (1776–77, 1780–1800) és Maroscsapón (1778–79). Irod.: Küküllői Ref. Egyházm. 3., 4.; Nagy László

Székelyudvarhely, 1843. dec. 28., † Mezőszengyel, 1881. dec. 18.: r. k. pap. – Székelyudvarhelyen végezte a gimn. és a teológiát Pesten. Pappá szentelték (1867. aug. 17.). Csíksomlyón tanár és koll.-i igazgató (1870), plébános Csíkmindszenten (1872), majd Mezőszengyelen (1876–). – F. m.: Halotti beszéd kökösi Dobolyi György felett, 1860. szept. 25.