Maros megyei életrajzi lexikon

Ilyefalva, 1886., † ? : dr., főorvos. – Az egyetemet Kv.-on végezte, majd a helybeli klinikán praktizált. Dolgozott a zágrábbi katonai kórházban, Borsán mint járási körorvos, majd Dicsőszentmártonban mint városi főorvos (1921–), ahol sokat fáradozott a város egészségügyi viszonyainak megjavításán, főleg az új temető rendezése, az utcai öntözőgép beszerzése és a

? † ? : földbirtokos. – Csehtelkén voltak birtokai, neve szerepel mindkét népszámláláskor elég tetemes birtokkal (1895; 1911). Irod.: Sărmaşu

Mizil, 1940. † Mv., 2003.: orvos. – Mv.-en végzett az orvosi karon (1962). Feleségével együtt körzeti illetve család orvos Moldvában, Dédán, Felsőrépán. Irod.: Kiss-P. P

Zilah, 1937, † Mv., 2001: orvos. – Férje: Duha Kristóf (Mizil, 1940 – 2003). Az orvosi egyetemet Mv.-en végezték (1962). Moldvában kezdték az orvosi pályát a férjével együtt (1962–1964). Déda községben, Felsőrépán voltak körzeti orvosok, majd családorvosok (1964-nyugdíjazásukig). Irod.: Kiss-P.-P..

Filiaş, ? † Buc., 1990 vagy 1991 : szerk., tanár, dramaturg. – A kv.-i BBTE filológia karán végzett. A Mv.-i Rádióstudió szerk.-je (1964–68); a Pedagógia Főiskolán tanársegéd (1968–85). – F. m.: Jött egy ember: Színmű két képben (Ford. Ferencz László; Buk., 1975); Cînd apune soarele: Piesă în două părţi (Buc., 1977);

Tismana, 1938. aug. 6., † Mv., 1996. okt. 19., A Recea-i kolostorban nyugszik: irodalomtörténész, kritikus, egyetemi tanár. – A középiskolát Tg. Jiu-ban és Craiova-n (1952–56), a BBTE filológia szakát Kv.-on végezte (1956–61). Tanított Balázsfalván a Faipari Iskolaközpontban (1961–64), a mv.-i Pedagógiai Főiskolán tanársegéd (1964–74). Doktori disszertációját Vladimir Streinuról írta és

Nagyvárad, 1925. márc. 30. (Nagykároly, 1924. máj. 7. – ) MSzínL szerint: , † Debrecen , 2000. jún. 12.: színésznő, színházigazgató. – Színészi pályáját (16 évesen) Munkácson, Ungvárott, Beregszászon és Huszton kezdte, majd Szatmáron játszott (1944–). Aradra szerződött (1946), majd még az évben Nagyváradra (1946), ott tanulta meg a mesterséget

Székelykeresztúr, 1916. jan. 10., † Bereck, 1986. febr. 2.: r. k. pap. – Tanult Székelyudvarhelyen, Nagyváradon, Kv.-on. Pappá szentelték Kv.-on (1943. jún. 7.). Káplán Nyárádremetén (1943), Csíkszentgyörgyön és Kézdiszentléleken (1944), Székelyudvarhelyen (1945), Brassó-Zernyesten (1949). Plébános Nyárádselyén (1951), Mikházán (1952). Börtönben, majd internálva volt (1953–64). Bereckben plébános, pápai káplán (1964). Irod.: Ferenczi

Segesvár, 1855. márc. 19., 1854. márc. 18 † ?: ev. tanító. – Apja lelkész. A segesvári gimn.-ban végzett (1874); teológiai és filozófiai tanulmányait Tübingenben a Hittud. Karon (1874–75), Berlinben a Hittud. Karon (1875–77) és Grácban a Bölcsész Karon folytatta (1877). Hazatérve a segesvári ev. Iskola tanítója (1881. aug. 14. – 1900),

Segesvár, 1889 okt. 22., † Duna csatorna, 1952. dec. 28.: tanár. – Apja kereskedő. A Segesvári ev. gimn.-ban érettségizett, egyetemi tanulmányait Bp.-en, a jénai egy. Hittud. és Bölcsészeti Karán (1908–), a Berlini Egy. Hittud. Karán (1911–12) végezte. Tanított a segesvári gimn.-ban (1913–16), a medgyesi ev. gimn.-ban (1916–38, 1945–48), igazgató (1938–45), emellett

? † ? : polgármester. – Erdőszakál polgármestere (1852- ). Az ő idejében nyújtottak be egy peticiót (13 tehetős gazda aláírásával) az osztr. -m. kormányhoz, amelyben visszakövetelték az ort. egyház lövéri erdeit, amelyeket a nemes családok eltulajdonítottak (1852. júl. 15.). Irod.: Săcalu de Pădure

? † ? : mezőgazdász. – TSz elnök Mezősályiban (1969–87). Maros megye képviselője a NNGY-ben (1969). Irod.: Crişan

Erdőszakál, 1862. febr. 11., † Szászrégen, 1919. nov. 1.: otrodox pap, folklorista. – Gh. Duma fia. – A középiskolát Besztercén végezte, majd Nagyszebenben az Andrei Şaguna Intézetben végzett teológiát, pedagógiát. Tanító volt Füleházán (–1890), majd Erdőszakálon működött mint lelkipásztor (1891. márc. 24. – haláláig). Vihar ledöntötte a templom tornyát és megrongálódott

? † ? : gör. kat. pap. – Erdőszakálban szolgált (1910–30). Irod.: Reghin, Protopopiat

? † ? : gör. kat. pap. – Hétbükkben szolgált (1892–1923). Nevéhez fűződik a parochia épületének átépítése (1899). Irod.: Reghin, Protopopiat

? † ? : gör. kat. pap. – Marosoroszfaluban szolgált (1858–67). Közadakozásból, a hívek támogatásával gör. kat. templomot építtetett, felszentelék (1860). A templomtornyon egy óra van felszerele, amelynek költségeit Cadar Petru hívő állta. Ikonosztászát a szamosújvári Mihai Şerban festette és Nagy György faragta (1867). Irod.: Reghin, Protopopiat

Görgényorsova, 1842. jan. 24., † Oláhszentgyörgy, 1872. júl. 18.: tanár. – Apja lelkész Reglán. Bécsben az egyetem Bölcsészti és Filozofiai Karán végzett (1863–66) mint a Naszódi Határőr-alapítvány ösztöndíjasa. Hazatérve tanár lett Naszódon. Irod.: Tanco, Teodor: Virtus Romana Rediviva; Sigmirean; Szabó–Simon–Szögi

? † ? : százados. – Mv.-en a securitate tartományi igazgatóságán főhadnagy (1957. –), százados (1959). Marosludason irodafőnök (1961). Irod.: Bartos 2012

Dicsőszentmárton, 1937., † 1999. jan. 15.: orvos, egyetemi tanár. – Érdem diplomával érettségizett az Al. Sahia Líc.-ban Buk. (1954). Franciao.-ban telepedett le. Kutatási területe az akupunktura. Több tudományos munka, tanulmány, felfedezés, újítás szerzője. A franciao.-i Ronchin város és Dicsőszentmárton testvérkapcsolata létrejöttéhez járult hozzá. Szülővárosa diszpolgára címet kapott (1998). Irod.: MMK;

Dudescu-Călmăţui, 1930. febr. 22., † Mv., 1998. júl. 6.: erdőmérnök, prózaíró. – A líc. -ot és az egyetemet Brassóban végezte (1955). Dolgozott Palotailván (1955), Berecken, a Marosmegyei Erdőigazgatóságnál (1967–69) mint főmérnök, majd igazgató és főinspektor. Részt vett nemzetközi szakszimpoziumokon (1971–91); közölt a Vânătorul şi Pescarul Sportiv-ban szakcikkeket az erdőgazdaság és

1945.? † Mv., 1997. máj. 2.: zenész, szaxofonos. – Mv.-en muzsikált a Vikendtelepen, a Somostetőn, a Cementlapoknál, a Maros vendéglőben. Irod.: Bakó: Az örök vadászmezőkön muzsikál (Nú., 1997. máj. 7.); [Nekrológ] (Nú., 1997. máj. 3.)

Mihăieşti, 1925. okt. 29., † ? : zenetanár, zeneszerző, költő, előadó. – A régeni Kultúrház első szimfonikus zenekarának szólistája, tagja a Kamara Zenekarnak, a Tanügyi Szakszervezete Zenekarának, a Kultúrház Népizenekarának és az Ifjúsági Klub Zenekarának. Az ortodox egyház Sfânta Maria kórusának alapítója. 25 éven át az amatőr színjátszó csoport vezetője,

Marosoroszi, 1905. okt. 2., † Mv., 1981.: tanító. – Tanult a szülőfalujában (1913–17), tanítóképzőt Balázsfalván végzett (1927). Első munkahelye a szülőfalujában (1927–29), ezután iskolaigazgató Kásván (1929–39), majd Görgényüvegcsűrön igazgatótanító és egyidőben tanított az általa néhány tanuló számára létesített (1945) lárgatelepi román iskolában is. Nagy szerepe volt az analfabétizmus felszámolásában azon

? † ?: gör. kat. pap. – Görgényorsovában szolgált (1825–37-ben is). Ez a család adta évtizedeken keresztül a falu gör. kat. papjait: Iacobot (1829–), Athanasiet (1852–). Irod.: Dobozi

? † Mv., 1861: vívómester, franciatanár. – Neve különbözőképpen található az okmányokban és a Teleki Téka olvasónaplójában. Útlevelében Bourbonként szerepelt. Állítása szerint XVI. Lajos fia volt, aki megmenekült a Temple börtönéből, Erdélybe jutott és Mv.-en telepedett le. Mv.-en nősült, egy m. nemes lányt vett feleségül (1813). Vívómester és francia nyelvtanár

Fălticeni, 1888. aug. 22., † ? : tanár. – Tanult Dorohoiban, Iaşiban, Bârladon és érettségit Galaţi-ban tette le. A TE -et Buk.-ben végezte fizika-kémia szakon (1915–20), ugyanakkor Iaşiban jogi és közgatdaságtani okl. -t szerzett (1920). Mv.-re helyezték a Mihai Viteazul Katonai Líc. -ba (1920), majd tanár a mv.-i Al. Papiu Ilarian

Dicsőszentmárton, 1921. jan. 30., † 2005. ápr. 7.: cukrász; festőművész. – Szülővárosában végezte a gimn. -ot. Cukrászmester uo. Harminc évig (40 éves korától 70 éves koráig) készített rajzokat, linoleum- és fametszeteket, szobrokat. Csoportos kiállításokon szerepelt Buk.-ben (1967, 1971), Dicsőszentmártonban (1968, 2008), Mv.-en (1969, 1972, 1974, 1983), Drezdában (1972) és Weimarban

? † ? : nemes. – Marosszéki nemes székely lovas-puskás harcos. II. Rákóczi György a havasalföldi hadjáratban tanúsított hűséges szolgálata jutalmául lófővé tette (1656. jún. 28), azzal a kikötéssel, hogy jó lóval, karddal, hosszú puskával, porral és golyóval felszerelve minden hadjáratra készen álljon és szükség esetén a lóról leszállva gyalog is

Vecserd-Ágota, 1913. márc. 4., † Fehéregyháza, 1989.: tanító. – Tanítóképzőt Déván végzett (1932). Tanított Aurel Vlaicu tanyán, Segesváron és Fehéregyházán. Részt vett a II. vh.-ban, ejutott a Tátráig. A Románia Csillaga („Steaua Republicii”) V. oszt. -val tüntették ki. Bár nem volt képesítése Fehéregyházán sikeresen tanította a matematikát. Nyugdíjba vonult (1971).

Buc., 1896., † 1977.: tanár. – A buk.-i egyetemen végzett és diplomázott filozófia és történelem szakon (1921) és jogból (1922). Tanári karrierjét a mv.-i tanítóképzőben és az Al. Papiu-Ilarian Líc.-ban kezdte (1922), majd Craiován (1922–26) és Karánsebesen (1926–27) folytatta. Kinevezték igazgatónak a mv.-i Al. Papiu-Ilarian Líc. -ba (1927. szept. 1. –