CSOMOSS Mózes
? † ? : ref. lelkész. – Szőkefalván működött (1799–1805). Irod.: Nagy László
CSONGVAY Attila
Nyárádszentlászló, 1940. nov. 29., † Szentgerice, 1993. nov. 19.: unit. lelkész. – Teológiai tanulmányait (1962) végezte. Gagyban (1962–71), Szentgericén unit. lelkész (1971. febr. 15. – 1993. nov. 12.). Egyházköri jegyző. Irod.: Kelemen; Szentgerice; [Nekrológ] (Nú., 1993. nov. 20.);
CSONGVAY Domokos
1906.? † Mv., 1994. jan. 25.: adventista lelkész. Irod.: [Nekrológ] (Nú., 1994. jan. 26.)
CSONGVAY Ferenc
Sinfalva, 1883, † ? : tanító. –Tanulmányait Tordán, Désen Nagyenyeden végezte. Pedagógiai tevékenységét megkezdve (1904–) Nyárádmagyaróson tanított. Az első v. h.-ban a 22. ezredben az orosz fronton harcolt, megsebesült és mint hadapród őrmester szerelt le. Irod.: Székelyföld í. k
CSONGVAY János
? † ? : tisztviselő. – Cs. Lajos fia. – Virágkedvelő ember volt. A vármegyénél tisztviselő (1918 ig), azután Andrásfalván gazdálkodott. Ford autó tulajdonos (1930. k.). Nyárádszeredában főszolgabíró (1940–). A háború után elvették házát, földjét, a Szabadi út végébe telepedett. Irod.: Kelemen; Sipos.
CSONGVAY Károly, Csongvai Károly; magyarcsesztvei és csegezi
Torda, 1815., † Mv., 1900. máj. 16.: ügyvéd, törvényszéki elnök, bíró, honvéd százados. – Apja Sámuel, rektor. Felesége: magyarcsesztvei Miske Klára, nyárádandrásfalvi birtokos lánya, akinek anyja Kereső Borbála, Erdély egyik legnagyobb állatkereskedőjének a leánya volt. Fiaik: Cs. Lajos és Károly. – Jogot tanult Kv.-on. 1848/49-ben nemzetőrszázados, Mv.-en kir. törvényszéki bíró,
CSONGVAY Károly, magyarcsesztvei és csegezi
1851., † ?: hadmérnök, cs. és kir. ezredes. –– Cs. Károly és Miske Klára fia. Cs. Lajos öccse. – Bécsben tanult, ahol hadmérnök százados lett. Jó munkája jutalmául (12 nemes ős bizonyítása után) cs. k.-i címet kapott aranykulccsal, Mv. első aranykulcsos vitéze (1886). Mérnökkari ezredes, a Ferenc József-rend lovagja. Irod.: Pálmay,
CSONGVAY Lajos
Bágyon, 1906., † Mv., 1977.: unit. lelkész, vallástanár. – Tanulmányait Kv.-on teológián végezte, pappá szentelték (1934). Nagyajtán, Fogarason, Székelykeresztúron és Brassóban segédlelkész. Mint lelkipásztor és vallástanár Nyárádszentlászlón tevékenykedett (1932. jún. 10. – 1973. júl. 29.), tanított (1944–46). Nagy János lelkész munkáját folytatta, újjáalakította a Hangya Szövetkezetet, ennek ügyvezetője. Minden hazafias és
CSONGVAY Lajos, §magyarcsesztvei és csegezi
1840. márc. 11., † Mv., 1922. okt. 7. Nyárádandrásfalván temették a családi sírboltba: ügyvéd, kamarai elnök. – Cs. Károly törvényszéki tanácsos és Miske Klára fia. Felesége: 1. magyarcsesztvei Miske Klára († Nyárádandrásfalva, 1898. dec. 2.), 2. Hajós Róza, Hajós Alfréd olimpiai bajnok húga, a Mv.-i Jótékony Nőegylet egyik vezetője volt (1912). Gyermekeik:
CSONKA Béla; ifj.
? † ? : fényképész. – Műterme volt Mv.-en. (1890. k.), majd a Főtér 9. sz. alatt (1905. –). Irod.: Miklósi-Sikes; Török Gáspár: Visszapillantás a fotóművészet vásárhelyi előzményeire (Nú., Múzsa, 302. sz., 1997. júl. 11.)
CSONKA Ferenc
1815., † Mv., 1873: 1848/49-es honvéd tüzérfőhadbagy. Irod.: Pálmay József
CSONKA Géza, § kővári és drágavilmai
Vajdahunyad, 1861., † Vajdahunyad, 1918. dec. 2: fényképész, sportoló, kerékpáros. – Fia. Béla. – Bp.-en volt fényképészsegéd. Fényképész műterme volt Mv.-en Chiehulski és Csonka (1886–93), Csonka és Tsa (1905–07), Csonka és Incze (1904) néven, a Kossuth u.-ban lévő Csonka házban (1906–), majd az Apolló épületében működött Csonka fényképészeti és festészeti műterme
CSONKA József
? † ? : gyógyszerész. – Dicsőszentmártonban volt gyógyszertára a két vh. között. Irod.: Dicsőszentmárton régi arca
CSONKA Mihály
? † ? : primipilaris. – A havadi család tagjaként nyert primipilárist (1655). Irod.: Pálmay
CSONT Benjamin
Búzaháza, 1912. ápr. 29., † ?: gazdálkodó. – Letartóztatták (1959. máj. 8.) és a kollektivizálás elleni izgatás vádjával állították bíróság elé. Irod.: 1956 Erdélyben
CSONT Lallo
? † ? : bíró. – Kendő község falusbírója. Részt vett Pesty Frigyes egész Mo.-ra és Erdélyre kiterjedt helynévgyűjtésében (1864–65). Irod.: Pesty 2014
CSONT Samu, § kendői, Csont Sámuel
Mv., 1890., † Mv., 1961. febr. 16.: ecetgyáros, sportoló. – Tanulmányait a nagyenyedi Ref. Koll.-ban végezte, majd vármegyei tisztviselő lett. Ecetgyáros Mv.-en (1920–). Részt vett az első v. h.-ban. Az MSE egyik alapító vezetőségi tagja (1906–), főtitkára (1919–), a Mv.-i Korcsolya Egylet ügyvezetője, a Székelyföldi atlétikai kerület előadója. Az atlétika számos
CSONT Sándor, § kendői
Mv., 1893., † Mv., 1947. júl. 22. : közüzemi főkönyvelő, szesznagykereskedő, ecetgyáros. – Tanulmányait a mv.-i felső kereskedelmi iskolában végezte, majd magántisztviselője és igazgatója volt egy fakitermelő vállalatnak. A ref. egyház tanácsosa, a MP intézőbizottsági tagja. Az I. v. h.-ban a 82. gy. ezredben az orosz, olasz és román fronton
CSONTOS Árpád
Mv., 1925. ápr. 23., † Mv., 2008. máj. 6.: orvos. – Felesége: Biró Márta (1935- ?). – A mv.-i Ref. Koll.-ban érettségizett (1944); orvosi oklevelét a MOGYI Ált. Orvosi Karán szerzte (1951), az orvostudományok doktora (1971). Jódon körorvos (1951–54); Nagybányán kórházi orvos (1954–55); Mv.-en laboratóriumi szakorvos (1955–), főorvos. Az orvostudományok doktorává avatták
CSONTOS Elek, §, gálfalvi, balázstelki; Gálfalvi Csontos Elek, balázstelki
Mezőkok, 1893., † ? : földbirtokos. – Mv.-en voltak birtokai. Részt vett az első vh.-ban (1914–), a 9. h. huszárezreddel az orosz fronton harcolt, megsebesült, kitüntetésekkel szerelt le mint főhadnagy. Irod.: Erdélyi ezredek
CSONTOS Elemér
? † ? : főügyész. – Főügyész Mv.-en. A MTárstud. Egyesület tagja alakulásától (1907). Irod.: MTárstud. Egyesület
CSONTOS István
? † ?: tanító. – 1782-ben subscribált Enyeden (1782.), ugyanezen évben Mv.-en, azután Tekében (1788–1789) volt mester. Irod.: Ősz
CSONTOS István, balázstelkei
? † ? : nemes. – A család több tagjával: Pétert, Györgyöt, Gergelyt és ifj. Istvánt Rákóczi György fejedelem újból megnemesítette (1633. dec. 19.; Kihird: 1635. máj. 13). Irod.: MCK
CSONTOS István, gálfalvi
? † ? : nemes. – A családból nemességet II. Rákóczi Györgytől (1649. szept. 7) nyert. Irod.: Kempelen
CSONTOS Miklós, balázstelki, gálfalusi
Marosszentgyörgy, 1896., † Mv., 1943.: földbirtokos. – Felesége: nagyenyedi Jenei Irma. Gyermekeik: Miklós, Elek és János. Nemesi család leszármazottja. – Mv.-en érettségizett, majd Debrecenben gazdasági akad. -t végzett. Az I. vh.-ban az albán és orosz fronton harcolt, fogságba került. 12 borjú nevelésével kezdte pályafutását, és néhány évtized alatt az állatokból közel
CSONTOS Miklós, pókai
? † ? : nemes. – Nemességet II. Rákóczi Györgytől. kapott (1652. dec. 20). Irod.: Kempelen
CSONTOS Olivér, § balázstelki
Kerelőszentpál, 1850., † Mv., 1920. okt. 3.: ügyvéd, ogy.-i képviselő. – Cs. Elek (1812.?- Marosludas, 1890. okt. 25). és Bíró Anna (1824 – Marosludas, 1890. márc. 27. Kerelőszentpálon temették) fia. Testvérei: Róza Ferencz Józsefné; Ilona Antal Mihályné; Miklós, ref. egyházközségi presbiter, egyházmegyei főgondnok. Felesége: tiszaszöllősi Kuczik Juliánna (1859 – Mv., 1928. dec.
CSONTOS Sándor
Mv., 1896., † Mv., 1961.: lófő, kendői. – Közüzemi főkönyvelő., tartalékos főhadnagy, vitézi avatása (1942). Irod.: Berekméri–Nemes
CSORBA András, §
Brăila, 1927. aug. 25., † Mv., 1987. aug. 24.: színész, egyetemi tanár, színházigazgató. – Cs. István fiatal cipészsegéd és Csüdör Berta cselédleány fia, akik fiatalon Brăilan kaptak munkát. Egyéves korában szülei elváltak. Anyjával Kézdivásárhely mellé került, ott járta az elemit, majd Mv.-en telepedtek le (1940). – A polgári elvégzése után
CSORBA István
Kolozs, ? † 1781. aug. 25.: r. k. pap. – Kv.-on (1725–28) és Nagyszombaton (1730–31) tanult. Szolgált Lemhényben (1753), plébános és kerületi jegyző Kézdiszentléleken (1758 v. 1773), majd Kerelőszentpál plébánosa (–1781). Irod.: Ferenczi Sándor 2009
CSORBA Klára
? † ? : korcsolyázó. – Az MSE tagja, az ország első nő-korcsolyázója. Irod.: Molter Károly: Mv. (Új Kezdet, 6. sz., 2010. jún.)
CSORBA Sándor
1878, † 1945: tisztviselő, postaigazgató. – Molter Károly sógora. Felesége: Fekete Hermin, Marosi Ödönné leánya az első házasságából. Elváltak (1920-as évek közepén). – A mv.-i m. kir. posta- és távirda igazgatója, dr. (1914–15). Az intézmény már az új épületben működött. Letartóztatták és Zsibóra hurcolták (1919). Az újonnan kinevezett posaigazgató mellett
CSORDACSICS Franz
Szászrégen, 1882. aug. 30. † Schwannenstadt (Németo.), 1978. jan. 6.: katonatiszt, ezredes. – Régenben és Szebenben tanult a Gyalogos Isk.-ban (1897–1901). A 36. cs. kir. Josefstadt-i (Bajororsz), gyalogezredhez sorozták be (1901. aug), hamarosan hadnagyi, majd főhadnagyi rangra léptették elő. Bécsbe helyezték (1909. máj. 1. –). Békeidőben kiképzőtiszt volt, és a
CSORJA Ferenc, P.
Ilyefalva, 1782., † Torda, 1843. máj. 1.: ref. főiskolai tanár. – Enyeden tanult, majd gr. Toroczkai Miklós nevelője, Székrlyudvarhelyen tanár (1824–). Nagyenyeden igazgató-tanár sokat tett az iskola anyagi gyarapítása érdekében (1831–). Mv.-en jártában adta ki műveit, Székelyudvarhelyen tanár (1824–). – F. m.: Haza és közönséges história a gramatica classis számára
CSORTÁN Márton
Szováta, 1913., † 2001. okt. 2., temették Kv.-on: dr., jogász, tanár – Tanulmányait Szovátán és Kv.-on végezte. Jogi, közgazdasági, zenei és pedagógiai képesítést szerzett. Népnevelô munkát végzett, zenekart, énekkart szervezett és irányított éveken át. Volt munkaszolgálatos, a közigazgatásban dolgozott, a háború után kereskedelmet, jogot, statisztikát, pénzügytant és közgazdaságtant tanított a Közgazdasági
CSORVÁSI Andor, §
Radnótfája, 1931. márc. 5., † Buk., 2007. júl. 16.: közgazdász. – Elemit szülőhelyén, gimn. -t Régenben és Mv.-en a Bolyai Líc.-ban végzett. Kv.-on egy évet végzett a Közgazdasági Egy.-en, közgazdasági tanulmányait Moszkvában a Lomonoszov Egyetemen fejezte be és doktorált (1961). Buk.-ben az Állami Tervező Bizottságban dolgozott, majd a Munkaügyi Min.
CSORVÁSSY István, § Csorvási István
Szászrégen, 1912. ápr. 2., † Mv., 1986. szept. 7.: szobrászművész. – Ipari munkás sorból indult művészeti pályája, a Székely és Réti féle butorgyárban mint faragász dolgozott együtt Izsák Mártonnal (1926–29). A kv.-on a Művészeti Szabad Iskolában tanult Aurel Ciupe és Romul Ladea tanítványaként (1929–). A mv.-i művészeti középiskola tanára (1931–).
CSŐSZ Ferenc
Réty, 1939. júl. 21., † Disznajó, 1990. márc. 4 temették.: tanító. – Felesége Cs. Irma tanítónő. – A szülőfalújában végezte az elemi iskolát és Kézivásárhelyen a tanítóképzőt (1956). Tanított Mezőfelében (1956–64), Iszlón (1964–75), Disznajón (1975–90), ahol kultúrigazgató is haláláig. A disznajói művelődési élet fellendítője. Feleségével együtt népdalokat gyűjtött és tanított,
CSUDA János
Görgényszentimre ? † ?.: költő. – Versei szerint az első vh.-ban hadifogoly volt Szibériában. Kispest-Wekerletelepen lakott (1937). Több versét Fráter Lóránt zenésítette meg. – F. m.: A görgényi vár alatt: Versek (Bp., 1937). Irod.: Gulyás
CSUKA György, harói
1890., † ? : gyáros. – Mv.-en volt gyára. Részt vett az első vh.-ban (1914–), az orosz és az olasz fronton küzdött. Kitüntetéssel mint főhadnagy szerelt le. Mv.-ről deportálták (1944. máj. 29.). Irod.: Erdélyi ezredek; Mv. zsidósága
CSUKÁS Benjamin
? † ? : tanár. – Mv.-en a jurista noviciusok tanára volt. Latin nyelvű aritmatika könyvet írt, ami az öt aritmetikai alapműveletet tárgyalta (1744), a csíksomlyói ferencesek könyvtárában talált kéziratát, ma a csíkszedai múzeum őrzi. – F. m.: kézirat: Arithmetika (1744). Irod.: Tóth
CSULAI Ferenc
? † 1856. okt. 9.: r. k. pap. – Pappá szentelték (1807. szept. 27.). Káplán volt Nagyágon (1808), plébános Verespatakon (1812), Abosfalván (1819–23), Alvincen (1823), Szászerkeden (1824–27), majd nyugdíjban volt többször, és káplán Csíknagyboldogasszony (1829), plébános Balánbányán (1833) és még Nagy-Osztróban, Tusnyán. Irod.: Ferenczi Sándor 2009
CSULAI György
? † ? : ref. lelkész. – Az erdély ref. egyház szuperintendánsa (1650–60), könyvdonátor. A mv.-i Ref. Koll. -nak ajándékozta az első meglevő kéziratos könyvtári katalógust és több értékes könyvet is, azon kívül a koll. tanulóinak névsorát, ami jelenleg egyedüli hiteles forrás a tanulók létszámát illetően abból az időből (1653). –
CSULAK Lajos
Gidófalva, 1857. okt. 18., † ?: tanító. – A tanítóképzőt Nagyenyeden végezte. Igazgatótanító a valkói községi iskolában (1877); tanító Bodolán (1880), Alvincen (1889–91), Segesváron (1891–1901), Brassóban iskola igazgató (1901–). Néptanítói jutalmat kapott az EMKE-től (1898, 1899, 1904). Székely lakodalmas versek: kézirata, elnyerte a KZST 300 koronás díját. (1897. máj. 16.) Novellákat, tárcákat,
CSULAK Zsigmond
? † ? : ref. lelkész. – Marosludasi ref. egyház lelkésze (1902–03). Irod.: Szekeres Adél: 110 éve szakadatlan (Nú., 1998. dec. 16.)
CSUPOR Jenő, altorjai
Szentgerice, 1900., † ? : tanító. – Felesége: Debreczeni Gizella. Gyermekeik: Endre, Béla, Lajos. – Középiskoláit Mv.-en a tanítóképzőt Székelykeresztúron végezte. Mint pedagógus működött Szentgericén egészen nyugdíjba vonulásáig. A helybeli Gazdakör elnöke, a Hangya Szövetkezet felügyelőbizottsági tagja, a Hitelszövetkezet igazgatója és pénztárosa, a Tejszövetkezet felügyelő elnöke, a ref. egyház presbitere. Irod.:
CSUPOR Lajos, § Csupor Ludovic
Mv., 1911. aug. 19., † Mv., 1985. júl. 24.: kommunista politikus. – Mv.-en végezte az elemi iskola hét osztályát, szabó inas. Belépett a KISZ-be (1929), megismerkedett az illegalitásban tevékenykedő kommunista mozgalommal (1931–32), többször letartóztatták, a doftánai börtönben ismerkedett meg Gheorghe Gheorghi-Dej-zsel. Párttagként reaktiválta magát, belépett a RKP-ba (1944. dec. 31.). Több
CSUPOR Miklós, Nicolaus, monoszlai
? † 1573.: földbirtokos, erdélyi vajda, székely ispán. – A gernyeszegi vár tulajdonosa (1467–73), majd özvegye horogszegi Szilágyi Jusztina örökölte. Sármáson kapott birtokot Mátyás. kir. -tól, a Ştefan cel Mare ellen vívott és megnyert baia-i hadjárata után a kir. elvette a Zsukiaktól birtokaiakat, köztük Sármást is, és odaadta a királyhű Csupornak,
CSŰRÖS Antal
? † 1843: szobrász. – Cs. Mihály testvére. -. Szobrászi és kőfaragó munkát végzett számos világi és egyházi épületen. A szamosújvári örmény r. k. nagytemplom mellékoltárait (1800–04), a 12 apostol szobrát és két homlokzati szobrát készítette el. Rabként dolgozott. Utóbb az ótordai ref. és a kv.-i minorita templom számára szószéket
CSŰRÖS Mihály
1760 k. † 1815 után: oltárkészítő festő. – Cs. Antal testvére. – Erdélyben működött. Zsibón a Wesselényi-kastély (1803), Kv.-on a Toldalagi-Korda-ház építkezéseinél dolgozott (1808–11). Az utóbbi helyen címert és feliratos köveket faragott, festett és betűket aranyozott. A szilágysági Sülelmed templomának mennyezetét festette (1811–). Empire stílusban ő készítette a székelykáli templom Nepomuki
CSUTAK Ferenc, §
Torda, 1892, † Kv., ?: ref. lelkész. – Tanulmányait Tordán, Nagyenyeden és Kv.-on végezte, pappá szentelték (1919). Mv.-en kezdte pályafutását onnan Nyárádmagyarósra került (1919–64). Részt vett az I. vh.-ban (1914–18) a 11 tüzérezred kötelékében az olasz fronton harcolt, kitüntetéssel szerelt le mint tüzérfőhadnagy. A MP vezető tagja, megyei képviselője volt. Hadbíróság
CSUTAK István
? † ? : tanár. – A szászrégeni M. Tannyelvű Pedagógiai Iskolában tanított (1952–56). Irod.: Szabó K. Attila
CSUTAK István, lemhényi
Mv., 1901. nov. 12., † ? : gyógyszerész. – Gyógyszerész oklevelet kapott a bp.-i egyetemen (1925). Irod.: Péter H. M.; Péter H. M. 2013
CSUTAK József Balázs, Cler.
1717., † Mikháza, 1743. jan. 24.: remete, ferences szerzetes. – Remete, majd beöltözött (1739. aug. 6.). Irod.: György: A ferencrendiek
CSUTAK Mihály
? † 1831. dec. 6.: r. k. pap. – Tanult Kv.-on, Gyulafehérváron (1783), Pesten (1787). Pappá szentelték (1788. márc. 8.). Káplán volt Mv.-en (1788). Plébános Magyarszarvaskenden (1791), Mócson, Jobbágytelkén (1801–06), Kisbácson (1806), Alsójárán (1810), Kolozsmonostoron (1812). Irod.: Emlékkönyv: jobbágytelki iskola; Ferenczi Sándor 2009