Maros megyei életrajzi lexikon

Abafája, 1760. máj. 7., † Nagyvárad, 1804. ápr. 2. megőlték: földbirtokos. – H. Sándor (1740–1797) és Perényi Mária Magdolna fia († 1774). Felesége gönczruszkai gr. Kornis Anna Katalin, (K. Mihály és erdődi gr. Pálffy Karolina leánya. 1774–1848?). Fia Károly (1795–1869). Gyilkosság áldozata lett. Irod.: Abafája; Gudenus

? † ? : nyomdász és könyvárús. –Vezette a Kapronczai féle nyomdát Mv.-en (1786–87; 1793–94), ugyanakkor könyvesboltja a mv.-i Toldalagi házban volt (1793–94). Ő nyomtatta: A posta tzug c. vigjátékot Bethlen Imre fordításában (1793); Bujdosásnak emlékezet köve 3. kiadását (1794); Ó és Új kalendárium 1795- re (1794) c. kiadványokat. A nyomda

Nagyida, 1917. jan. 28., † Bp., 1977. nov. 6.: földbirtokos. – H. László (1884–1966) és Huszár Mária Terézia (1889–1968) leánya. – Abafáji birtokosként hurcolták be kényszerlakhelyre Mv.-re az államosításkor (1949. márc. 2–3.). Különösen jól lovagolt, szerette a lovakat, lovász lett Nagy Mihály mellett. Később a nagybeteg dr. Miskolczy Dezsőné, gr.

? † ?: unit. tanító, pap. – Szentgericén tanító (1815–19). Pap-tanító Szentháromságon (1819–31). Irod.: Kelemen; Szentgerice; Szentháromság

Mv., 1906., † Aachen, 1989. dec : tanító, Rádió aligazgató. – Férje: 1. Salamon Ernő, költő, 2. dr. Huszár Imre orvosegyetemi hallgató (1951), majd belgyógyász főorvos a mv.-i 2. sz. Poliklinikán. – A mv.-i zsidó elemi iskola tanítónője (–1944). Mv. -ről deportálták (1944. máj. 29.). A deportálásból Prágában szabadult fel

Nyárádszereda, 1896. máj. 23., † 1927.: gyógyszerész. – H. Gyula (1861. márc. 19. – 1925. máj. 8.) és Jeney Margit leánya. Férje: Szilágyi László (1890–1928), dr. főszolgabíró. – Tanulmányait Mv.-en és Kv.-on végezte, gyógyszerész oklevelet a kv.-i I. Ferdinánd Kir. Egyetemen kapott (1922). Gyógyszerész volt Máramarosszigeten, Makfalván a családi gyógyszertárban,

?, † ? : székkapitány, földbirtokos, politikus. – H. Péter (1546–1603) idősebbik fia. Felesége: losonczi Bánffy Borbála /Borbára. Gyermekeik: Krisztina, Péter († 1657), Mátyás († 1652. jún. 16.). –Bocskai (1605), Rákóczi Zsigmond híve volt, megkata az abafáji uradalmat (1607). Ludvég községet Bethlen Gábor fejedelemtől adományként kapta a feleségével közösen (1610).

?, † ?: unit. lelkész. – Marosszentkirályon működött (1780). Irod.: Mv.-i Unit. Ek.

Abafája, 1742., † Náprád, 1819. dec. 2.: földbirtokos. – H. Károly (1859–1912) fia. A család ifjabbik ágának megalapítója. Irod.: Kelemen Lajos 2006

Kv., 1859. jún. 16. † Bécs, 1912. ápr. 29., Abafáján nyugszik a családi kriptában: cs. és kir. kamarás, a főrendi ház tagja, Abafája ura. – H. Károly (1829–1895) és Bornemisza Klára Mária Róza (1830–1879) fia. Felesége Hidvégi gr. Nemes Mária (1865. jún. 25. -Abafája, 1921.) esküvő Bécs (1887). Gyermekeik: Mária Terézia

Kv., 1829. márc. 15., † Kv., 1895. aug. 30.: honvéd huszárfőhadnagy, cs. és kir. kamarás, ogy.-i képviselő, v. b. t. t. – H. Károly (1795–1869) és Nemes Anna (1801–1883) fia. Felesége br. Bornemissza Klára Mária Róza (Erzsébetváros, 1834. jún. 2. – Báld, 1879. dec. 24). Gyermekei: Margit (1854–1927), Klára, Erzsébet

Nyárádszereda, 1906. jan. 29., † Bp., 1987. dec. 23.: történész, numizmatikus. – A középiskolát a mv.-i Ref. Koll.-ban az egyetemet a bp.-i Pázmány Péter TE történelem-földrajz szakán végezte, ahol doktorált (1929). Ösztöndíjjal Olaszo.-ban az utánveretű m. aranypénzeket tanulmányozta (1931- 32); belföldi kutató ösztöndíjban részesült (1933–34); Hariseion ösztöndíjjal Görögo.-ban volt numizmatikai

Bécs, 1889. febr. 15., † Keszthely, Mv., 1968. márc. 6.: földbirtokos. – H. Károly (1859–1912) és Nemes Mária (1865–1968) leánya, Margit testvére. Férje kövesdi br. Huszár László (1884–1966). Gyermekei: József (1913–1958); Károly (Abafája, 1914–2005); Mária Terézia Czékus Zoltánné (Abafája, 1915-.); Erzsébet (Abafája, 1917–1977) Miskolczy Dezsőné; Monika (Abafája, 1918–); Kolthay Lászlóné;

Kisherestély (Bors.), 1778 v. 84., † Nagysármás, 1843. márc. 10.: mérnök. – A Duna-Tisza-Maros és a Kőrösök első térképezője. Kamarai mérnöként készítette el a Maros-vidék térképeit. Irod.: MTTT; MUL

Abafája, 1918. szept. 11. † ? : földbirtokos, titkárnő. – H. László (1884–1966) és Huszár Mária Terézia leánya. Férje nemeskoltói Kolthay László (1922–1997). Négy gyermekük: Péter (1949–), Ladislawa Borbála (1950), György (1952), István (1954). – Magánúton tanult, csak az utolsó évben ment Budára, ott a Sionban érettségizett. Romában tanult olaszul,

1535., vagy 1546, † Lugos, 1603.: várkapítány, politikus, földesúr. – H. Bertalan fia. Gyermekei: Borbála, Kata, Magdolna, Zsuzsánna, István. – Várpalotai, veszprémi kapitány, pápai főkapitány, lugosi bán. Részt vett a győri vár védelmében, megsebesült Báthori Zsigmond fejedelem Erdélybe hívta és szolgálatába állt (1595). Ekkor kapta meg az abafáji uradalmat (1595.

? † ?.: földbirtokos. – Támogatta Mv.-en az Apollo udvarán egy új színkör felépítését, az első előadás a Bánk bán volt (1872. máj. 19). Irod.: Időtár 5/1

? † ?.: színész, jelmeztervező. – H. G(yörgy († Mv., 1985), a Székely Színház főszabásza és Ilona fia. – A Mv. Székely Színházban játszott, jelmezeket tervezett (1946–48). – F. sz.: Bíró a vizipoló meccsen (Paul Laurent: Szerelmes diákok); Írnok (Fényes Szabolcs: Vén diófa); Ápoló (Vaszary Gábor: Mondj igazat); Slim, farmer

? † Csejd, 1782.: ref. lelkész. – Ref. lelkész Nyárádszentannán (1745–1752), Nyárádkarácsonyfalván (1758–1760), Mezősámsondon (1761–62), majd Csejden szolgált, ahol meghalt (1782). Irod.: Csejd –Tófalva; Imreh Barna, Mezősámsond

? † ? : kereskedő Mv.-en. – Varrógép- kerékpár és gramafon kereskedése volt, törvényszékileg bejegyezve (1919–). Szaktudással vezette üzletét és műhelyét, 5–6 alkalmazottat foglalkoztatott. Irod.: EBKL