Maros megyei életrajzi lexikon

? † ? : ref. lelkész. – Nagyenyeden subscribált. Magyarigenben rektor volt. A görgényi egyházmegye notáriusa (1712–29). Lelkész Dedrádszéplakon (1712–22), Magyarszentbenedeken (1726 k.–1730), Mezősámsondon (1731–41). Irod.: Küküllői Ref. Egyházm. 3.; Mezősámsond; Ősz

? † ? : ref. lelkész. – Dedrádszéplakon (1712–22) volt lelkész, az egyházmegye jegyzői tisztségét is betöltötte (1677–1722 között valamikor). Irod.: Ősz

1810 ?, † Mv., 1875. jan. 16.: orvos, sebész. – Felesége: Darkó Klára. Gyermekeik: Gyula, Viktor, Berta, Katalin. – Mv.-i orvos. -sebész. Az 1848-as forradalmi időkben a m. érdekeket képviselte, amiért az osztrák kormány feketelistájára került, és gyakori üldöztetésnek volt kitéve. Jelentős szerepet töltött be Mv. közigazgatásában és társadalmi életében

? † ? : ref. lelkész. – Pókában szolgált (1736–40), majd Alsóbölkényben (1742–43 ), Körtvélyfáján (1744–47). Irod.: Ősz; Póka

Szárazajta, 1704. szept. 29 † Nagyenyed, 1776. nov. 16,: ref. lelkész, főiskolai tanár. – Apja A. János. – Mv.-en, Nagyenyeden és Szászvároson tanult, ahol a német nyelvet sajátította el. A Bethlen családnál majd a Teleki házban volt nevelő (1727–). Külföldön folytatta tanulmányait Odera Frankfurtban és Franekerben (1732–35). Mv.-en a gr.

? † ?: földbirtokos. – Meződombon, a falu felét birtokolta. Javait a fellázadt parasztok leltározták, nagy részét szétosztották a nincstelen földműveseknek (1848. nov. 27.). Irod.: Sânpetru de Câmpie

Mv., 1889. júl. 27, † Bp., 1964. márc. 16.: katonatiszt, hadtörténész, szakíró. – Tanulmá­nyait a bp.-i Ludovika Akad.-n végezte, hadnaggyá avatták (1908. szept. 1.) a 67. közös bécsi gyalogezred Eperjesen lévő zászlóaljában; majd főhadnagy, őrnagy (1925. k.), alezredes (1930), ezredessé léptették elő (1938). Az I. vh.-ban csapattisztként harcolt, sebesülése következ­tében

Nagyenyed, 1935. okt. 13., † Kv., 1959. máj. 8., Mv.-en temették el a ref. temetőben, síremléke Kulcsár Béla alkotása (1961): festőművész. – Iskolai tanulmányait a nagyenyedi Bethlen Koll.-ban kezdte, majd Mv.-en folytatta (1947–), a képzőművészeti iskolában technikusi oklevelet szerzett (1953). Tanárai: Barabás István, Bordi András, Piskolti Gábor, Incze István. A

Zalatna, 1907. júl. 23., † Mv.,1992. jún. 3.: gyógyszerész. – Felesége: Izmael Adrienne. Leányuk: Mária Kincses Elődné (1941.–) gyógyszerész, egyetemi tanár. – Tanulmányait szülővárosában kezdte és Kv-on a Ref. Koll.-ban érettségizett (1925); Kv.-on gyógyszerészgyakornok az Apostol nevű gyógyszertárban (1925–27), majd Kv.–on az I. Ferdinánd TE Gyógyszerészeti Karán oklevelet szerzett (1931),

Mezőszengyel, 1899. jan. 26., † Párizs, 1987. jún. 10.: újságíró, író. – A Bp.-re menekített kv.-i és pozsonyi (1919–23), valamint a berlini és a párizsi egy.-en tanult, a párizsi Sorbonne-on bölcsészdoktori okleve­let szerzett (1923), Bp.-en tornatanári tan­folyamot végzett (1924). Az olasz fronton harcolt (1917–18), Bp.-re menekült (1919), fél évig Münchenben

Szászdája, 1860.,† Bp., 1920 : kereskedő. – Felesége. Szenkovits Róza (1868–1944). Gyermekeik: Kálmán (1901–1924), Araka Fodor Boldizsárné (1888–1941); Jenő-János (1890–1955); Béla (1895–1985); Mária (1941–), Béla-Kálmán (1943–), Aranka Fodor Boldizsárné (1888–1941); Jenő-János (1890–1955); Béla (1895–1985); Margit (1897–1976), dr. Nagy Gyula (1896–1976) felesége; Lenke (1893–1981), dr. Gábos Istvánné, gyermekeik: Edit és Zoltán; Dezső

? † ? : ref. lelkész. – Küküllőszéplakon (1657–69), Balavásáron (1674), Csáváson (1677–81), Magyarherepén (1682–86, 1687–96), Búzúsbesenyőben (1692–94) és Magyarsülyén (1696–1703) szolgált. Irod.: Küküllői Ref. Egyházm.1., 3.

? † ? : székely főember, marosszéki nemes. – Az agyagfalvi székely nemzetgyűlésben Aranyosszék követe (1506). Szapolyai János erdélyi vajda, megparancsolta Maros szék kapitányának, király- és szék-birájának, hogy nemes Frátai Mátyás deákot iktassák vissza a Kakasd helység határában fekvő Búcsúpada nevű földdarab birtokába, mert okmánnyal igazolta, hogy ahhoz a felpereseknek semmi

? † ? : székely főember, marosszéki nemes. – A. Miklós és Bogáthi Anna fia. – Fiúk: Gáspár. – Remeteszegen, egy oklevél szerint, Baki Pál birtokát vette át (1573. nov. 3.): a kolostort, a hozzá tartozó Remeteszeggel, Tófalvával, az egerszegi, szentkirályi, bergenyei, harcói, bárdosi, szentgyörgyi és csejdi részjószágokkal, a paniti részjószággal,

? † ?: marosszéki főember. – Felesége: Bogáthi Anna (1574-ben). Fiaik: Ferenc és László. – Kendi Ferenc és Dobó István erdélyi vajdák parancsára Székelyvásárhely mezővárosát a város határában a Maros folyóra épitett két malom birtokába beiktatta többekkel együtt (1554. máj. 22.). Irod.: SzOkl, 3;

? † ? : birtokos. – Medgyesfalvi birtokos, két leánya birtokot cserélt Székelyvásárhely városával (1487. febr. 23.). Irod.: Időtár 1.

? † ? : r. k. pap. – Pókatelkén (1383-tól Póka ) volt pap (1334). Irod.: Ferenczi Sándor 2009; Póka

? † ? : r. k. pap. – A pókakeresztúri plébániatemplom papja, fizette a pápai tizedet (1335). Irod.: Ferenczi Sándor 2009; Léstyán – templomok 1.

?, † ? : r. k. pap. – Vajdaszentiványi templomigazgató (1348). Irod.: Ferenczi Sándor 2009

? † ? : r. k. pap. – Nagyernye plébánosa (1420). Irod.: Ferenczi Sándor 2009

Segesvár, 1873. dec. 24., † Segesvár, 1922. okt. 8.: bíró, szerk. – Fritz Albert tanár fia. A segesvári gimn.-ban érettségizett. Előtanulmányait Debrecenben végezte, a berlini egy. Jogtud. Karán tanult (1894. okt. 27.–1895. aug. 2.), tanulmányait Bp.-en fejezte be. Albert Arz von Straussenburg ügyvédi irod.-ban, majd egy szebeni bank jogi osztályán dolgozott.

? † ? : ref. lelkész. – A mv.-i Ref. Könyvtár könyvtárosa volt diákkorában (1819–22). Magyarón volt lelkész (1825–60). Irod.: Böjthe Andor; Koncz 1879

Farkaslaka, 1870. aug. 3., † 1928. jan. 24.: r. k. pap. – Tanult Székelyudvarhelyen és a teológiát Gyulafehérváron végezte. Pappá szentelték (1893. júl. 16.). Káplán volt Ditróban, Maroshévízen (1901–11), Görgényszentimrén (1904), Eheden lelkipásztor (1911–28). Irod.: Ferenczi Sándor 2009

Nyárádszentlászló, 1821. szept. 11., † Torda, 1908. nov. 7.: unit. lelkész, tanár. – Székelykeresztúron tanult az unit. algimn.-ban (1830–39), majd a kv.-i főgimn.-ban (1839–45), jogot is hallgatott a kv.-i ref. koll.-ban. Segéd lelkész volt Kv.-on. Megválasztották tordai lelkésznek (1845), ahol díjtalanul tanított az Unit. Gimn.-ban, azután rendes tanár lett (1856).

? † ? : tanító, lévita. – Nyárádgálfalván a tanítás mellett a lelkészi teendőket is ellátta (1896–1901). Irod.: Nyárádgálfalva

Sáromberke, 1811. jún. 24., † Mv., 1876. aug. 12.: ref. lelkész. – Felesége: berekeresztúri Ferenczi Ágnes (1817- Berekeresztúr, 1885. jún. 24). – Tanulmányait Mv. és külföldi akadémiákon végezte. Segédlelkész, majd lelkész Sáromberkén (1837–47), Albert Márton utódjaként, és Erdőszengyelben (1842–), majd a mv-i. Vártemplomban szolgált (1842–52). A mv-i. Ref. Koll. professzora;

1925., † Marosugra, 1994. márc. 2.: ref. lelkész. Irod.: [Nekrológ] (1994. márc. 3.)

Segesvár, 1877. jan. 23., † Beszterce, 1939. jan. 13.: tanár. – Apja tanár. – Segesváron érettségizett. A kv.-i egye.-en tanult, majd a jénai (1895. okt. 30.–), a berlini (1896. okt. 9.–97. aug. 7.) és a hallei egy. (1898. nov. 10.–99. dec. 9.) Bölcsészeti és Hittud. Karán folytatta és fejezte be tanulmányait.

1806? † Mv., 1866. máj. 13.: ügyvéd. – Felesége: Szilágyi Teréz. – A mv.-i Ref. Koll.-ban tanult. Diák korában könyvtáros volt és összeállította a könyvtár betűrendes (1831) és két kötetben betűrendes és szakkatalógusát (1832). Ügyvédként az iskola megbízásából új katalógust szerkesztett (1857–58). Irod.: Farczády Elek: A mv.-i Bolyai tudományos könyvtár

Apold, 1836. okt. 21., † Segesvár, 1893. ápr. 21.: szász tanár, költő. – Fr. Müller püspök testvérét vette feleségül (1863). – Az elemi iskolát szülőfalujában, az ev. gimn.-ot Segesváron végezte (1847–57), filozófiát és teológiát a jénai egyetem hittudományi karán (1857. okt. 9.–), teológiát és germanisztikát Berlinben (1858. okt. 16.–59. júl.

? † ?: ref. lelkész. – Székelycsókában szolgált (1897–1921). Nevéhez fűződik a papilak (1901) és a tanítói lakás épületének bővítése (1911), a ref. templom orgonájának a beszereltetése (1912). Megkezdte és rendszeres bejegyzéseket végzett az Aranykönyv-be, amely a falu népességi adatait összesítette, tükrözve a falu gyors elsorvadását. Irod.: Székelycsóka

? † ?: Albert fia Mojs (1291. márc.12.) Irod.: Székely ispánok

? † ? : diocesis. –Erdélyi diák, beiratkozott a krakkói egyetembe (1519. júl.18.). Irod.: Tonk 1979

Szászsebes, 1822, † ? : g. kat. pap, tanár. – Gimn.-i tanulmányait Gyulafehérváron és Balázsfalván, a teológiát Bécsben végezte. Balázsfalván líc.-i tanár (1844–45), belekeveredett a Lemeni püspök elleni perbe és ezért tanári állásából felmentették és kitették a klérusból is. Cs. és kir. irodatiszt Dicsőszentmártonban (1854–). Irod.: Comşa–Seiceanu; Jud. Alba

Kv., 1927. márc. 2., † Mv., 1992. ápr. 18.: orvos. – Felesége: Horváth Albon Olga (1930–2012). – Kv.-on a Ref. Koll.-ban érettségizett (1946). MOGYI általánosorvosi szakán végzett (1952). Egyetemi tanársegéd a MOGYI Anatómia katedráján, majd körzeti orvos Marosbogáton; ismét Mv. működött az Anatómia tanszéken (1952–59). Üzemiorvos a mv.-i bútorgyárban (1959–75).

Orodel,1926. aug. 23., † Mv., 2005. jan. 5.: tanító, tanár, újságíró. – Tanulmányait szülőhelyén végezte (1951–53). Pagocsán (1953–54), Mezősámsondon (1964–62), Marossztgyörgyön (1962–66), Mv.-en a 2-es sz. Ált. Iskolában (1966–86), a 4-es sz. Általános Isk.-ban tanított, ahonnan nyugalomba vonult. Az AS Fulgerul nevű sportegyesületnek volt titkára. Mv. sportéletéről tudósította 40 éven

? † ? : malomtulajdonos. – Mezőpagocsában volt malma (alapították 1910), ahol öt alkalmazottal dolgozott. Az államosításkor kisajátították a malmot, és még a lakóházát, földjeit és minden személyes vagyonát, állatait is elvették. Az államosított malom élére Szász Gábort nevezték ki ügyintézőnek (1948. jún.17.). Irod.: Bartos Zoltán

Görgényhodák, 1918. ápr. 7., † Kv., 1997. jan. 6.: jogász, egyetemi tanár. – Hadnagyi rangban harcolt a II. vh.-ban. Tanársegéd (1949–52), lektor (1952–64), előadótanár (1964–70), professzor (1970–83) a kv.-i BBTE jogi karán. Doktorátust szerzett (1964). Dolgozatokkal részt vett a pozsonyi (1974) és az uppsalai (1979) nemzetközi konferencián. Kitüntetése: a Román

?, † ?: tanító. – Görgényorsován tanított, s kezdeményezésére fából egytantermes román tannyelvű iskolát építettek (1892).

? † ?: tanár. – Pedagógiatanár (1948–53) és igazgató a szászrégeni Román Ped. Líc.-ban (1951–53). Irod.: Chertes-Cioată

? † ? : ort. pap. – Ballán szolgálata idejében (1954–64), renoválták a régi templomot kívülről (1956), kicseréltette a templom ablakait. Irod.: Şincan 2006

Bp., 1941. okt. 11., † Mv., 2008. szept. 22.: tanár, képzőművész. – Tanulmányait Kv.-on végezte: 10. sz középiskolában (1948–55), a Gh. Coşbuc Líc.-ban (1955–59), a BBTE Történelem-Filozófia Fakultásán (1964). Mv.-en tanított 40 évet, humán szociológiát. Aligazgatója (1990–93), majd igazgatója (1993–98) a Ion Vlasiu iskolának. A Megyei Tanfelügyelőség és a Tanerők

Csufud, 1888. máj. 22. † 1975. Marosszentgyörgyön a régi g. kat. templom temetőjében temették el.: g. kat. pap. – Elemi iskolát a szülőfalujában, g. kat. líc.-ot és teológiát Balázsfalván végzett (1911) és pappá szentelték (1911. okt. 23.). Marosszentgyörgyre plébánosnak nevezték ki (1911. nov. 8.). A következő évben új paróchia épületet

1954., † Szászrégen, 2002. dec. 10.: tanár. – A szászrégeni 5-ös sz. iskola aligazgatónője, az Augustin Maior Állami Gimn. aligazgatónője. Irod.: [Nekrológ] (Nú., 2002. dec. 12.)

Oláhszentgyörgy, 1895. febr. 24.,† Buk., 1960. márc.18.: költő, újságíró, fordító, jogász, katonatiszt. – Szülőfalujában, Naszódon, Balázsfalván végezte iskoláit (1905–11), majd Botoşaniban altisztklpző iskola tanulója, Buk.-ben jogot hallgatott és sziniakadémiát végzett. Önkéntesként részt vett az I. vh.-ban. Tisztviselő Buk.-ben az Oktatási és a Munkaügyi és Társadalombiztosítási Minisztériumban. Kv.-ra költözött, szerkesztette a Glasul

Mv., 1866.,† 1904.: gépészmérnök. – Bp.-en a M. Kir.-i Technikai Egyetem – MKTE mérnöki karán tanult (1886–91), vizsgát tett (1891). MÁV mérnök. Irod.: Pálmay; Sigmirean

? † 1660,: földbirtokos.- Esküvőjük Bonyhán volt (1654). A bonyhai ref. eklézsia textíliagyűjteményében lévő abrosz (17.-i) a mennyegző alkalmából készült és utólag került a ref. egyház tulajdonába. Irod.: Küküllői Ref. Egyházm.1.

? † Fogaras vára, 1638., temetését a bonyhai birtokán rendezzék meg: főispán. – A. Farkas és losonczi Bánffy Margit fia. Felesége: Lórántffy Kata, L. Zsuzsanna testvére. Leánya: Allia Mária Zolyomi Miklósné. Sógora I. Rákóczi György. -Udvarhelyszék főkapitánya (1635), Kisküküllő vm. főispánja (1635–), a keresztesmezei táborban a székelység tábornoka (1636). Végrendelete szerint

? † ?: gör. kat. pap. – Dicsőszentmártonban szolgált, a mai Bozias városnegyedben, akkor még Boziatelepen. Felépítette a Szt. Mihály és Gábor arkangyal g. kat. templomot (1887), amelyet (1948) átadtak az ort. egyháznak. Irod.: Târnăveni, cult.- ist.

? † ? : gör. kat. pap. – Dicsőszentmártonban tevékenykedett (1872–77). Irod.: Târnăveni, cult.- ist.