Maros megyei életrajzi lexikon

1888., † ?? : tanár. – A mv.-i Ref. Koll. gyakornok tanára (1912–13). Irod.: Mv. tört. 2.

Szászfenes, 1924 † Mv., 1999. márc. 5.: orvos. – A MOGYI végzettje (1950). Mv.-en a Fertöző Klinikán dolgozott szakorvos, főorvos a Hepatitis osztályon. Kasza Lászlóval írt dolgozatot a hepatitisről. Irod.: Kiss–Péterffy–Péterffy; [Nekrológ] (Nú., 1999. márc. 6.); Kiss Cs. M 4.

? † ?: –F. m.: Torda őscsaládai (Kv., 1891). Irod.: Fülöp–Ferencz

?18. † ? : jegyző. – Vadadon jegyző. Részt vett Pesty Frigyes egész Mo.-ra és Erdélyre kiterjedt helynévgyűjtésében (1864–65). Marosszék hites asszesszora. Minden vagyonát az iszlói egyházközségra hagyta. Irod.: Kelemen; Pesty 2014

? 1928., † Mv., 2007. júl. 29.: labdarúgó. -Pályafutását a mv.-i Mureşul B osztályos labdarúgó csapatának középcsatáraként kezdte. Tízévesen labdaszedőből vált játékossá az Unitatea csapatában. Kiss Árpád edző irányításával formálódott, majd ifiként a Voinţa klubjához került. Katonaideje alatt a buk.-i Dinamo csapatánál is, majd az 1959–1960-as idénytől a Voinţa, Alimentara

? 1870., † 1933.: kalauz. – Iskoláit Mv.-en végezte. A MÁV-hoz került (1894) ahol 28 évet töltött mint kalauz, többször lrészesült elismerésben, jutalomban. Irod.: Székelyföld í. k.

? † ? : jegyző. – Száltelek jegyzője. Részt vett Pesty Frigyes egész Mo.-ra és Erdélyre kiterjedt helynévgyűjtésében (1864–65). Irod.: Pesty 2014

? † ?: ref. tanító. – Mv.-en subscribált (1718). Dedrédszéplakon volt mester. Irod.: Ősz

? † ?: esküdt polgár, szolgabíró. – a Mv.-i esküdt közönség tagja (1791), szolgabíró. Irod.: Pál-Antal 2006

Mv., 1753, † Mv., 1828. márc. 7.: városi tanácsos, orator, levéltáros, szolgabíró. – A tanár K. J. fia. Felesége Marusi Mária. – Mv városi esküdt közönség tagja (1791). Mv. levéltárosa (1795– 97). A magisztrátus nem szentelt nagy figyelmet a város levéltárára, de a levéltáros hanyag munkáját tapasztalták, nem csak feladatait

Székelykövesd, 1913. júl. 29., † Mv., 2004. júl. 22.: tanító, tanár, költő. – Felesége: Péter Margit, tanítónő. – A nagyenyedi Koll.-ban tanult, a kézdivásárhelyi tanítóképzőben (1934), a kv.-i BBTE-n (1955–62), ahol m. nyelv- és irodalomszakos tanári képesítést nyert. Szorványtanítóként kezdte pályáját: Maroskeresztúrra nevezték ki, (1934–35) igazgató is, ahonnan behívták katonának,

?, † ?: nemes. – Bedéből származik, nemesleveket nyert (1603. jún. 10.). Irod.: Bölöni Domokos: Remény a Nyáros-patak partján (Nú., 1996. aug. 22.)

Mv., 1924. okt. 20., † ? : tornász. – A Postás (1939–1949), a Vasas tornásza (1949–1952). -Olimpiai 2. (1948, 1952: össz. csapat); olimpiai 3. (1952: kéziszercsapat); olimpiai 5. (1948: lóugrás); főisk. vb 2. (1949, 1952: össz. csapat), főisk. vb 5. (1949, lóugrás); Balkán Játékok győztese(1947: össz. csapat); magyar bajnok (1946:

Nyárádtő, 1907. aug. 30. † ? : gazdálkodó. A kollektivizálás elleni nyárádtőiek megmozdulása részeseként letartóztatták (1959. szept. 19.) és bíróság elé állították. Irod.: 1956 Erdélyben

? † ? : honvéd. – A sárosról Ádámosra költözött cigány család tagja. Honvéd (1848–49). Irod.: Erdélyi unit. 1848–49.

Nagyteremi, 1916. nov. 26. † ? : kőműves. – Bíróság elé állították. Székelykakasdon letartóztatták mint Jehova-tanút és megvádolta a MAT Katonai Ügyészsége a társadalmi rend elleni mesterkedés vádjával (1956. máj. 18.). Irod.: 1956 Erdélyben

1894., † Mv., 1985. dec. 30.: unit. lelkész. Irod.: [Nekrológ] (V. Z., 1986. jan. 3.)

1922 ? † Pipe, 1931. nov. 15.? : kereskedő Mv.-en. – Felesége: Tézsla Aranka (1904–). Házasság (1927). Gyermekeik: Ildikó (1927), Ádám (1928), Attila (1930). Iskolai tanulmányainak befejezése után kereskedelmi pályára lépett, Mv.-en szerezte szakképzettségét. Mo.-ra menekült a hatóságok zaklatása elől. Minden magyar megmozdulásban részt vett. Irod.: Visnai

1817. szept. 24., † Mv., 1887. máj. 19.: ügyvéd. – Apja. Gergely, lelkész., († 1849), anyja désfalvi Pataki Anna. Testvére: K. Tamás, csehédfalvi unit. lelkész. Felesége: Krerszta Mária. Gyermekeik: K. Jenő; K. Anna Engel Imréné. – Mv.-en hites ügyvéd, kincstári uradalmi ügyész. A szabadságharc alatt hadbíróként harcolt. Jogi gyakorlatotmv.-en szezett,

Mv., 1879. máj. 30., † ? : szobrász. – Fadrusz tanítvány, főleg Fadrusz János útmutatatásai, majd Möller építész tanácsai alapján foglalkozott plasztikával. Többnyire portrékat készített. – F. m.: Brassai Sámulel (Kv., 1901); Zizi (1904); Bláthy O. T. (márványrelief, 1904); gr. Andrássy Károly (márvány, 1912); Megmintázott egy sor emlékérmet és plakettet,

? 1909, † Mv., 1981. szept. 21.: vegyész dr. Irod.: [Nekrológ] (V. Z., 1981. szept. 22.)

Szentgerice, 1774. szept. 19., † Kövend, 1849. aug. 14.: unit. esperes-lelkész. – K. Mihály unit. lelkész író és Máté Kata fia. Felesége: Pataki Anna. Tanulását a tordai Unitárius Főgimnáziumban kezdte (1792) s a kv.-i Unitárius Főgimnáziumban és papnevelőben végezte (1797. szept. 10.). Közben köztanítóként és magántanítóként dolgozott. A szebeni Brukenthal

? † Bp., 1912. dec. 8.: bíró. – K. János és Szathmári P. Ida fia. Felesége: kovásznai és farkaslaki Hints Karolina. Gyermekei: K. Gyula, cs. kir. huszárfőhadnagy (1874 – Bp., 1913. aug. 8.); dr. Kozma Imre (1876 – Mv., 1914. nov. 10.), felesége Ziegler Cécile; K. Erzsébet Veress Zoltánné. –

1933., † Mv., 2006. szept. 23.: tanár

Dés, 1929. ápr. 9., † Bp., 2003. nov. 15.: tanár. – Férje: Kozma Béla. – Désen érettségizett (1948). A kv.-i egyetemen végzett a Történelem-Filozófia karon (1948–52). Közben Désaknán tanított (1950–52). Szászrégenben tanított (1952), majd a mv.-i Ref. Koll.-ban és utódiskoláiban (Rangheti, Bolyai Farkas Líc). Irod.: inf. Horváth Szabolcs tanártól; Skóla

1770., † ?: ref lelkész. – Enyeden végzett (1785). Oderafrankfurtba peregrinált (1794), a kv.-i zsinaton szentelték pappá (1797). Marosfelfaluban volt lelkész (1797–1800). Irod.: Ősz

Gyergyószentmiklós, 1898. júl. 1., † ?.: gyógyszerész. – Szegeden kapott gyógyszerész diplomát (1923. jún. 14.). Mv.-en a Sas gyógyszertárban volt alkalmazott (1935 k. – 1941). Gyergyószentmiklóson folytatta tevékenységét a saját, Minerva nevű gyógyszertárában (1941–49. ápr. 2.). Irod.: Péter H. M.; Péter H. M. 2013

1920.?, † Mv., 2002. jún. 9.: tanár. – Felesége Kálmán Jolán. A makfalvi polgári iskola igazgatója (1943- 45), tanára (1945–46, 1947–48). Irod.: Makfalvi isk. tört.; [Nekrológ] (Nú., 2002. jún. 10.)

Déva, 1919., † Mv., 1993. febr. 27.: orvos, radiológus. A marosszentgyörgyi r. k. templom sírkertjében nyugszik. – Felesége. Kozma Gabriella Anna, főtechnikus (1935–2006). – Déván végezte a középiskolát és az orvosi Ferenc József TE (1944) Kv.-on (1944). Behívták a hadseregbe, fogságban a feladata az orvosi készülékek javítása, karbantartása volt. A

Szentgerice, 1810. márc. 6. † Kv., 1874. dec. 4.: ügyvéd. – K. Gergely, lelkész (†1849) és Pataki Anna fia. – A kir. Guberniumnál szolgált. Honvéd hadbíróként vett részt a szabadságharcban. Aradon fogságba esett és besorozták az osztrák hadseregbe. Olaszo.-ban katona 2 évig, Wüttenberg herceg szabadította ki. Ügyvéd (1861–) újra Kv.-on

Somkerék (Kolozs), 1930. okt. 18., † ? : mezőgazdász. – Kolozsváron érettségizett (1949), majd a Mezőgazdasági Főiskolán oklevelet szerzett (1953). A mv.-i Vetőmagvizsgáló Laboratórium alkalmazottja (1953–78). Irod.: KKACs

Mv., 1929. júl. 23., † Tölgyes, 1994. szept. 26., Mv.-en temették el: zeneszerző, orgonaművész, tanár, K. Géza zeneszerző fia. – Felesége: Jászberényi Emese. – Mv.-en a r. k. gimn. tanulója (1936–48), érettségizett a Ref. Gimn.-ban (1948); zenei tanulmányait a városi Zeneiskolában kezdte, nagy érdeklődést mutatott az orgona iránt, Zsizsmann Jenő

Torockószentgyörgy, 1723. aug. 5 v. 6., † Szentgerice, 1798. szept. 3. v. 8.: unit. esperes- lelkész, egyháztörténetíró. – Fiai: Mihály, tordai rektor, majd bágyoni pap; József, kv.-i ügyvéd; János, csókfalvi pap. K. Gergely apja. A család a protestánsok üldözése következtében költözött Erdélybe, nemességet nyert (1646). Tanulmányait a szülői házon kivül

Gyergyóalfalu, 1930. febr. 8., † ? : mezőgazdász. – Mv.-en a Mezőgazdasági Iskolában érettségizett (1948), majd a kv.-i Mezőgazdasági Főiskolán szerzett oklevelet (1952). A Maros MAT Mezőgazdasági osztályán mérnök (1952–54); a Vörös Zászló újságírója (1954–62); főmérnök a nyárádgálfalvi (1962–67), az ernyei MgTSz –nél (1967–90). A mv.-i Kisállattenyésztők Egyesületének alapítója és

1753, † Sáromberke, 1814. febr. 14.: tanító. – Mv.-en subsscribált (1768). Sáromberkén tanított 43 éven át (1771–1814). Ellátta a »notáriusi« teendőket is. Irod.: Böjthe Andor: A Görgényi ev. ref. egyházmegye története [kézirat]; Ősz, Sáromberke

Szentgerice, 1825. júl. 29. † ? : lelkész. – Apja: Gergely (†1849), anyja Pataki Anna. – Szolgálati helyei: Sárd, Recsenye, Csehétfalva. Irod.: Kelemen

1798, † Mv., 1853. dec. 6.? Irod.: Puskás-SzászÁ. R.

1798, † Mv., 1813. Irod.: Puskás-SzászÁ. R.

Barót, 1930. márc 18., † Mv., 1976. márc. 2.: grafikus, festőművész. – Tanult Kv.-on a Ion Andreescu Intézetben végzett (1955). Ösztőndíjjal. Székelyudvarhelyen élt, festett, rajzolt, karikatúrákat készített. Átköltözött Mv. -re. Először Mv.-en szerepelt kiállításon (1955). A Művészet c. lap képzőművészeti pályázatán III. grafikai dijat nyert (1958) Tömbház építése c. vízfestményével.

Segesvár, 1833. aug. 5., † Nagyszeben, 1908. dec. 10.: nyomdász. – Brassóban Johann Göttnél tanulta a könyvnyomtatás mesterségét; vándorévek után visszatért és Samuel Filtsch könyvnyomdájában, kiadójában és könyvkereskedésében dolgozott. Házassága révén a nyomda társtulajdonosa lett, W. Krafft néven működött (1879-től), az erdélyi nyomdászok vezéregyéniségeként. Segesváriként megvásárolta a Jördens nyomdát és

? † ? : műszerészek. – Orvosi műszereket gyártottak és javítottak Segesváron (1922–). Irod.: Pană­

Hosszúmező, 1925., † 2012 : orvos. – Felesége: Papp Oláh Mária (1931–2011). – A máramarosi Hosszúmezőn született. A MOGYI orvosi karán végzett (1952). Sebész főorvos, Mv.-en nyugszik. Irod.: Kiss-P. – P

1911., † ? : fodrász. – Iskolái elvégzése után a borbélyipart tanulta és a kötelező segédévek eltöltése után önállú lett Palotailván (1937). Irod.: Székelyföld í. k.

? † ? : bíró. –falusbírója. Részt vett Pesty Frigyes egész Mo.-ra és Erdélyre kiterjedt helynévgyűjtésében (1864–65). Irod.: Pesty 2014

Nyitramegye, 1893., † ? : A Mv. és Vidéke Cukorgyár rt igazgatója. Irod.: Ki kicsoda?

Segesvár ? † ? : lelkész. – Tanult Jénában (1741). Irod.: Szabó–Szögi

? † ?: kiadó, nyomdász. –Kiadásában adták ki az első segesvári hetilapot Schäsische Volksblat címűt, és nyomták a Friedrich Kraner & Friederich Jördens nyomdában (1869) összesen 10 hónapig. A kapcsolat elromlott a nyomdatulajdonosok között és egyedüli tuladonosként vette át a nyomdát és a lapot Friederich Jördens (1872). Irod.: Teşculă, Nicolae:

Bp., 1880. nov. 22., † Bp., 1953. máj. 3.: színész, színigazgató. – A Színművészeti Akadémián végzett (1900). Kv.-ra szerződött (1901). A hatalomváltás után Oravicabányán játszott (1920). A VII. kerület igazgatója lett (1921) : Belényes, Segesvár, Medgyes Hátszeg, Resicabánya, Karánsebes, Máriaradna. Lippa, Oravicabánya, Stájerlak, Anina, Dicsőszentmárton, Nagyszalonta, Orsova településeken. – F.

Segesvár, 1878. máj. 20., † Nagyszeben, 1961. nov. 14.: A Transilvani Biztosítótársaság igazgatója (1915–40). Irod.: LSS

Segesvár, 1650., † 1712.: lelkész, püspök. – Ev. lelkész Szászdányán (1711–12); a szász ev. egyház püspöke. Irod.: Apold