Szerző: Fülöp Mária
KRAUSS Andreas
Segesvár, A jénai egyetemen tanult. (1696). Irod.: Révész Imre: A jénai egyetemen tanult magyarok s erdélyiek névsora 1550–1850. = M. tört. tár 9.
KRAUSS Andreas
Segesvár, ? † ? : pap, tanár. – Tanult Jénában (1721). Irod.: Szabó–Szögi
KRAUSS Andreas; Krausz András
Segesvár, ? † Apold, 1729. nov. 25.: ev. lelkész. – Jénában tanult (1696–). Rektor Segesváron (1699–); lelkész Segesden (1705–06), majd Apoldon haláláig (1715–29). – F. m.: Logica Memorialis Dichotomica, Methodo gaudens planissima et hoc novitatis involvente, ut illae Logices Doctrinae, quae propter alias ejusdem doctrinas sunt, ad illas, propter quas
KRAUSS, Emil
Segesvár, 1840. jún. 1., † Hamburg, 1889. szept. 1.: operaénekes. – Első szerződése a bécsi udvari operában volt (1871–75), azután Zürichben és Chemnitzben, majd Kölnben (1878–81), végül Hamburgban az Állami operában énekelt, ahol haláláig működött. Vendégművészként fellépett Szebenbn és Segesváron (1875 és 1876-ban). Irod.: LSS
KRAUSS, Fritz
? † ? : orvos, sebész. – Megyei főorvos Segesváron, az első bonyolultabb műtéteket hajtotta végre a vidéken (1890-es évek vége k.)Csak utalást kaptam rá. Irod.: Dr. Josef Bacon (V. Z., 1968. jún. 30.)
KRAUSS, Georg Theodor
Segesvár ? † ?: tanár, lelkész. – Tanult Jénában (1749). Lelkész Netuson (Szeben, 1768–). Irod.: Szabó–Szögi
KRAUSS, Georg Theodor
Segesvár ?† Netus (Szeben), 1773. dec. 16.: tanár. – Tanult Székelyudvarhelyen, Mv., Segesváron, Jénábamn (1721–); tanított a segesvári gimnáziumban (1724–). Irod.: Szabó–Szögi
KRAUSS, Georg, Gregorius
Segesvár, 1650. jan. 25., † Berethalom (Szeben), 1712. aug. 5.: ev. lelkész, püspök, Kraus G. előbbinek fia, – Akadémiai pályáját Pozsonyban kezdte (1668 körül) ; a lipcsei egyetem hallgatója volt (1669); segesdi lelkész lett (1678–84); a segesváriak választották meg lelkészüknek (1684), szuperintendensnek (1711. jan. 19–1712). Erdély történetére vonatkozó iratai családja
KRAUSS, Johann Georg
Segesvár ? † Prázsmár (Brassó), 1781.: ev. lelkész. – Hazai tanulmányai befejeztével külföldre ment, Jénában fejlesztette tudását mint egyetemi hallgató (1732). Hazatérve lelőbb másidpap Segesvárt, majd lelkész Prázsmáron, Nagysinken. Pietista hatásra készült műve. – F. m.: Das himmlisch gesinnte Herz vom zukünftigen Leben oder glaubensvolle, heilige, nothwendige Gedanken, ewig selig
KRAUSS, Josephus
Apold, 1711., † Homoródbene, 1776. aug. 4.: lektor, prédikátor. – Tanult Jénában (1733), prédikátor, lektor Segesváron; pap Volkányban, Homoródbenén. Irod.: Szabó–Szögi
KRAUSZ Dávid, §
Szászvessződ (Szeben), 1890., † ?: bőrkereskedő. – A Krausz család ősei hosszú évszázadok óta éltek Erdélyben és mint földbirtokosok és kereskedők tevékenykedtek. Iskolái elvégzése után kereskedést tanult. Az első vh.-ban (1914. aug. – 16. aug.) az orosz fronton megsebesült, jobb karját elvesztette. Kitüntetései: O1, O 2., Károly cs. k. ig.
KRAUSZ Erzsébet
? † ? : bábkészítő. – Részt vett a mv.-i Bábszínház szervezésében. Irod.: Ariel
KRAUSZ Gábor, §
Erzsébetváros 1899., † ? : fűszerkereskedő. – Iskoláit Dicsőszentmártonban végezte, a fűszerszakmát Medgyesen és édesapja üzletében sajátította el. Az első vh.-ban az 50. gy. ezr.-ben az olasz fronton teljesített szolgálatot mint gyalogos, telefonos. Kitüntetése: Károly cs. k. ig. a. Önálló lett Mv.-en (1927–). Mv.-ről deportálták feleségével (1909–) együtt (1944. máj.
KRAUSZ Georgius
Szászrégen, 1807.? † ? : egyetemi hallgató. – Apja K. Georg szászrégeni céhmester. – Pesten volt sebészhallgató (1827–30). Irod.: Szabó Miklós 2005
KRAUSZ György
? † ? : fazekas. – Kv.-on tevékenykedett (1798–22). Héderfáján a Bethlen Sámuel kastélyába készített zöld és fehér kályhákat (1804). Irod.: B. Nagy Margit 1970
KRAUSZ János
? † ?: gyáros. – Ipari szeszgyáros Szászrégenben (1902). Irod.: Barabás Endre; Bíró Donát
KRAUSZ Márton, §
Erzsébetváros, 1897., † ? : kereskedő. – Iskoláit Dicsőszentmártonban, Medgyesen és Tapolcán végezte. Az I. vh.-ban a 21. h. gy. e., majd a 4. h. gy. e.-ben honvéd (1916. okt. – 18. nov.), az orosz harctéren teljesített arcvonalszolgálatot. Kitüntetései: Károly cs. k., Ob ig. a. Mv.-en nyitott üzletet (1918). Mint
KRAUSZ Mór, Krausz Móricz
? † ?: dr. ügyvéd, vállalkozó, igazgató. – Cionista meggyőződésű volt, az Erdélyi Zsidó Választási Blokk vezére (1928). A mv.-i Cukorgyár főigazgatója (1940–45. márc.). Irod.: Ferenczi ; Időtár 3.
KRAUSZ Sámuel
1905., † ? : kereskedő. – Iskoláit Mv.-en végezte, mint kereskedő Mv.-en lett önálló, majd Nyárádtőn nyitott üzletet (1933). Az Iparkamara tagja, kulturális egyesületek támogatója volt. Irod.: Erdélyi vármegyék; Székelyföld í. k.
KRAUSZ Testvérek
Mv.-en. – A Krausz család ősei hosszú évszázadok óta élnek Erdélyben és mint földbirtokosok és kereskedők tevékenykedtek. A Krausz Testvérek cége Mv.-en 1903 óta működött, árúcikkeivel az egész Székelyföldet és környékét elláta. Jó hírnévnek örvendő cégük 48 alkalmazottat foglalkoztatott. Konyak-, likör- rum- és bor raktárat létesítettek (1920). K. Dávid, Vilmos,
KRÄUTNER Samuel
Petele (Maros), 1750. jan. 22., † Szeben, 1797. máj. 14.: gyógyszerész. – Elemi iskoláit elvégezve gyógyszerészsegéd Besztercén (1765–71), Kv.-on a T. Mauksch gyógyszertárban gyakornok (1771–77); Bécsben végzett gyógyszerészeti, orvosi, kémiai és botanikai tanulmányokat (1777–) Tanulmányai befejezése után (1780) Szebenben átvette a Theiss patikát, majd megvásárolta a Zum Schwarzen Bären patikát
KRÄUTNER, Traugott
Ludvég (Maros), ? † Kékesújfalu (Szászújfalu) (Beszterce), 1879. márc. 22.: tanár, lelkész. – Tanult Bécsben a műegyetem mérnöki karán. Lelkész Szászújfalun (1847–79). Irod.: Szabó–Szögi
KRECSÁK Gyula, §
Zilah, 1891, † ?: tisztviselő, főszámvevő. – Irodaigazgató volt Mv.-en. Részt vett az első vh.-ban (1914–19), az orosz, román, és olasz fronton harcolt, majd olasz fogságba esett. Mint főhadnagy szerlet le kitüntetésekkel. A vártemplom presbiter (1938). Az atlétika, szertorna és vívó-sportban tevékenykedett Bp.-en és Zilahon (1909–11); a MSE választmányi tagja
KRECSUN János
Lackod (Maros), 1905., † ? : g. kat. lelkész. – Tanulmányait Balázsfalván végezte. Pap volt Szentjakabon, Haranglábon majd Várhegyen (1939–). Irod.: Székelyföld í. k.
KREISZ Sándor
? 1909. okt. 24., † ? : géplakatos, munkásigazgató. – Régenben a Foresta Transilvăneană Fűrészáru és Ládagyár főgéplakatosa (1945–). Tagja a RMP. -nak (1947–). A gyár államosítási bizottságának egyik vezetője, és műszaki igazgatónak nevezték ki (1948. jún. 11). Irod.: Bartos Zoltán
KREITNER, Georgius
Bátos, ? † Bátos, 1758: lelkész. – Tanult Wittenbergben (1728). Lelkész volt Felsőidecsen, Petelén, Bátoson. Irod.: Szabó–Szögi
KRÉMER Jenő
Mv., 1903. febr. 22., † ?: színész. – Fellépett : Szászrégenben Fehér Imre társulatával (1921) ; Szamosújvár, Beszterce, Dés, Gyulafehérvár Gáspár Jenő társulatával (1922) ; Oravica, Lupény, Petrozsény (1923–249 ; Szamosújvár, Nagykároly, Nagyenyed, Szilágysomlyó, Petrozsény, Lupény, Szászrégen, Dicsőszentmárton, Sepsiszentgyörgy, Dés, Zilah, Medgyes, Torda, Orsova, Gyergyószentmiklós, Zsibó, Bánffyhunyad, Segesvár Sümegi Ödön
KRÉMER Manci, Margit, gr. Teleki Ádámné
Nagykároly, 1907. szept. 28., † Bp. szept. 21.: színművész. – Színészcsaládból származott. Pályáját alig 12 évesen kezdte nevelőapja Szabadkay József társulatában. Vándortársulatokkal bejárta Erdélyt. Huzamosabb ideig játszott Szatmárnémetiben, Nagykárolyban, Nagybányán, Mv., Kv.-on, Brassóban, Nagyváradon, Aradon, Temesváron, Segesváron, Désen (1919–38); Kv- színház operett primadonnája (1938–49), de vendégként fellépett Mv.-en, a délvidéki
KREMPES, Johann
? 1628., † ? 1692.: jegyző. – Segesváron a városi jegyzőségben követte George Kraust. Folytatta M. Moses krónikáját, Nagy krónikájában leírta az erdélyi és részben európai eseményeket, a segesvári eseményeket beillesztette Erdély általános történetébe (1606–1660). Kis krónikájában feljegyezte a segesvári eseményeket (1668–1684) és leírta a nagy segesvári tűzvészt (1676). Irod.:
KRENNER Miklós, Spectator
Garamberzence, 1875. † Bp., 1968: újságíró, politikus. – Tanár Aradon, tanulmányíró, szerkesztő, publicista, az Erdélyi Hírlap szerkesztője. Bernády híve, az OMP reformcsoportjának tagja (1927), voltak gondolatai, hívei, de nem volt jó szervező. Tagja a KZST-nek (1926–). Cikkei jelentek meg a Székely Naplóban (1927). – F. m.: 48-as Erdély: Zsebkönyv /
KREPSZ Iván, §
Temesvár, 1912. szept. 18., † Koblenz (Németo), 1993. v. 92 nov.: orvos. – Szülővárosában végezte a gimnáziumot (1929), majd Kv.-on szerzett orvosi diplomát (1837). Az orvostudományok doktora. Pályáját Kv.-on kezdte a központi Röntgenintézetben mint tanársegéd (1940–45), majd a mv.-i OGYI Radiológiai Intézetben adjunktus (1945–48), előadótanár (1948–53), egyetemi előadótanár ás a
KRESZTA Károly
? † 1879.?: nyerges mester. – Felesége: Hámorszky Károlina (1821 † Mv., 1888. nov. 13.). – A nyerges céh mestere Mv.-en (1860–70-es években). Irod.: Bónis J.: A mv.-i céhek tárgyi emlékei = Mv. történetéből; Gyászjelentő
KRÉTAI Miklós
?† ? : festő Mihai Viteazul udvarában. – Dolgozott Mv.-en, Gyulafehérváron (1600). Irod.: Molnár
KREUTZER Ervin
? † ? : zenész. – A mv.-i Filharmónia zenekarában szólamvezető (1958. k. –), vidéki hangversenyeken kiszállások alkalmával gyakran dirigált. Irod.: Filarmonica 50
KRISTÓ Béla, dr.
1920. – † 2005 : orvos. – Felesége: Nalászi Ilona (1922–2018). – Nagyváradon vagy Szatmárnémetiben született és középiskoláit is ott végezte. A MOGYI-ban kapott orvosi diplomát (1971). Irod.: Kiss Cs. M 4.
KRISTÓ M. Gábor, §
? † ? : páter. – Mv.-ről tábori lelkészként vett részt az I. vh. -ban. Irod.: Mv. és a háború 1. 1.
KRISTÓF Domokos
Sáromberke, 1886. júl. 20., † ?: baptista teol. tanár. – A középiskokát Nagyenyeden végezte (1905), a kv.-i egyetem történelem-fölfrajz szakán tanult (1905–09); a szegedi DMKE nevelőintézet tanulmányi felügyelője (1909–11); magánnevelő Szilágymegyében (1911–13); a Good Templár Rend főtitkátává választották (1913), és egyúttal az íalkoholellenes Egyesületek Orsz. Ligája előadóul hívta meg; az
KRISTÓF Ferenc
Sáromberke, 1903., † ?: körjegyzői irnok. – Mv.-en érettségizett, azután körjegyzői írnok Marossárpatakon (1923–). A község minden hazafias és kulturális egyesületének tagja volt. Irod.: Székelyföld í. k.
KRISTÓF György
Marossárpatak, 1885., † ? : gazdálkodó. – Őnálló gazda (1911–). Az első vh.-ban a 62. k. ezr.-ben az orosz fronton harcolt, megsebesült és mint kiképző őrmester szerelt le. A Hangya és a Hitelszövetkezet ig. tagja, a ref. egyház presbitere, gazdaköri tag, a falu kulturális és szociális egyesületeinek támogatója volt. Irod.:
KRISTÓF György
? † ? : ref. lelkész. – Marosludasi ref. egyház lelkésze (1946–1957). Irod.: Szekeres Adél: 110 éve szakadatlan (Nú., 1998. dec. 16.)
KRISTÓF György, § Álneve: Tófalvi György, Apor Péter
Sáromberke v. Tófalva, 1878. okt. 2., † Kv., 1965. okt. 15.: egyetemi tanár, a filozófia doktora, irodalomtörténész. – A középiskolát a mv.-i és a nagyenyedi Ref. Koll.-ban végezte (1889), azután egyetemi hallgató Kv.-on, ahol m. -latin szakos tanári (1904) és Bp.-en bölcsészdoktori oklevelet szerzett A magyar mythologia classicus eposainkban c.
KRISTÓF Gyula
Sáromberke, 1885., † ? : kereskedő. – Sáromberkén üzletvezető. Önnálló (1926–). Részt vett az I. vh.-ban, több kitüntetést kapott. Irod.: Erdélyi vármegyék
KRISTÓF István
Sáromberke, 1904. márc. 26. † ? : földműves. – Kulákká nyilvánították, mert 10, 3 ha földdel rendelkezett és földjét idegen munkaerővel művelte meg (1949–59). Köztörvényesként többször elítélték (1951–57). Ellenezte a mezőgazdaság szocialista átalakítását, becsmérelte a párt és állami vezetőket, megjósolta a rendszer bukását. Társadalmi rend elleni tevékenység vádjával letartóztatták (1961.
KRISTÓF Péter
Sáromberke, 1884., † ? : gazdálkodó. – A szülői háznál tanult gazdálkodni, önálló gazda Sáromberkén (1919–). Az első vh.-ban a 12-es train divisionban szolgált, az orosz és olasz fronton volt. A Hitelszövetkezet és a Tejszövetkezet alelnöke, a Hangya felügyelőbiz.-i tagja volt. Irod.: Székelyföld í. k.
KRISZBAY Georgius
Udvarfalva, 1789.? † ? : egyetemi hallgató. – Árva. – 29 évesen Pesten volt sebészhallgató (1818–19). Irod.: Szabó Miklós 2005
KRISZTA IVANOV OLDVAKOV
Bulgária, 1811., † ? : bolgárkertész. – Édespaja mellett tanult kertészkedni, Mv. -re jött (1908). Az első vh.-ban a 82. székely ezr.-ben harcolt. Irod.: Székelyföld í. k.
KRISZTOVICS Keresztély (Krisztián)
Mv., 1911. dec. 1. † Rivna, 1944. jún. 27.: honvéd. – Anyja: : Nyárádi Zsuzsanna. –57. gyalogezred, árkászszakasz. Német érintőaknától roncslódott. Irod.: Berekméri 2015
KRISZTYE Margit
Csöb, 1925. szept. 1., † ? : kosárlabdázó. – Dolgozott a kv.-i Dermata gyárban (1940–52); szakszervezeti sportaktivista (1952–53); a mv.-i Beruházási Bank (1953054), a Közétkeztetési Vállalat ügyvezetője (1955–80). Irod.: RMKK
KRIZBAI György
? † ?: ref. lelkész. – Nagyenyeden subscribált (1694). A Bethlen családnál volt nevelő. Vámosgálfalván volt lelkész (1671–1709). Irod.: Küküllői Ref. Egyházm. 4
KRIZBAI István, Krizbai Dezső István, Krizbai D. István
? † ?: ref. lelkész. – Mv.-en subscribált (1752). Erdőszengyelben volt lévita. Lelkész: Kolozsnagyidán (1767), Nagyercsén (1769–71), Görgényszentimrén (1772–1773), Udvarfalván (1775–1785), Csikfalván (1788–1792), itt vásárolt egy volt katonaszállási épületet (1790), amelyet templommá alakítottak. Gegesben (1793–1802) volt lelkész. Irod.: Csíkfalva; Ősz
KRIZBAI János
? † ?: ref. lekész. – Kolozsnagyidán (1767), tanító Ákosfalván (1769–1773), Görgényszentimrén szolgált (1772–73). Irod.: Ősz; Sipos Gábor
KRIZBAI József
? † ?: fazekas. – Részt vett a Kir. Tábla székházának javítási munkálataiban. A kályhákat igazította (1773). Irod.: Orbán János: A Kir. Tábla első két Mv.-i székháza = Stílusok, művek, mesterek
KRIZBAI Sándor
1882., † 1920.: ref. lelekész. – Két évtizedet szolgálhatott csupán. Búzásbesenyőn, majd Mezőfelében. Irod.: Csáky
KRIZSÁN Zoltán
Kv., 1940. febr. 19., † Kv., 1993. febr. 19.: kritikus, filmesztéta. – Középiskoláit Kv.-on (1959), az egyetemet ou. A BBTE magyar nyelv és iridalom szakán végezte (1963). Mv.-en a Népi Alkotások Háza munkatársaként színdarabok, műsorfüzetek, kézikönyvek szerkesztésében vett részt (1963–65); a kv.-i Igazság művelődési rovatának film-, rádió és televízió-, valamint
KROLL Gyula
1901., † 1974. A marosszentgyörgyi r. k. templom sírkertjében nyugszik: mérnök. Irod.: Nemes Gyula: Szakrális emlékek. = Pál-Antal – Simon
KROMPECHER István
Bp., 1905. ápr. 17., † Debrecen, 1983. aug. 19.: orvos, anatómus, biológus, egyetemi tanár, akad. -kus. – Szilárd, országos főállatorvos, miniszteri főtanácsos és Günther Erzsébet fia. Testvérei: László (1903–2000) és Ilonka (1907–1924). Felesége Pénzes Magdolna (Szolnok, 1914. jún. 9. -Bp., 1989. okt. 26.), elváltak 1945. 2. Igaly Amália (Kula /
KRÓN Ernő Ferenc
Mv., 1884. aug. 16., † Mv., 1983. febr. 4.: könyvkötő, naptáríró és szerkesztő. – Édesapja szintén Ernő alapította a könyvkötő műhelyt (1880). Felesége: Szabó Katalin (?- Mv., 1972. júl. 30.). – A középiskola elvégzése után édesapja könyvkötőműhelyében, azután Kv.-on a Rohonyi-, Esztergomban a Roska-műhelyben és Bp.-en a Tolnai Világlapja kiadónál
KRÓN Ernő István
Mv., 1924. aug. 19., † Mv., 2021. aug. 3.: könyvkötő, bábszínész. – A mv.-i R. K. Gimnáziumban tanult (1940-ig), beállt a szakmába az édesapja műhelyébe (1940–43), bp.-i műhelyekben tökéletesítette tudását (1942), katona (1943–44. nov.), folytatta a könyvkötészetet (1945–48), mesterlevelet kapott a Keresk. és Iparkamarától (1945). Apja műhelyét államosították (1948). Az
KRÓN Ernő Titusz
Bártfa, 1854, † Mv., 1900. márc. 25.: könyvkötő. – A Sáros vármegyéből egy 15 gyerekes családból származó művelődésre vágyó fiatalember előbb Debrecenbe ment Dávidházy Imre ismert könyvkötőhöz tanulni, majd Kv.-on tökéletesítette tudását a Kisfaludy Testvéreknél. A könyvkötő mesterség elsajátítása után Mv.-en beállt Spielenbergékhez, majd néhány év után megvette a a
KRÓN Erzsébet, Kállayné
női kalapszalonja volt Mv.-en Irod.: Székely Naptár (hirdetései; 1945)
KRONER, Michael, §
Fehéregyháza (Maros), 1934. dec. 22., † ?: történész. – Kv.-on végzett történelem szakon. A besztercei líceum német részlegéne tanára és igazgatója volt (1958–). A Karpatenrundschau c. hetilap szerkesztője Brassóban (1968–), majd a Brassó Megyei Múzeum történészkutatója volt (1978–), áttelepedett az NSzK-ba (1979–), Nürnbergben lett a Germanisches Nationalmuseum tudományos munkatársa (1980–),
KRONER, Samuel
? † ?: szászrégeni harangöntő. – A Szászrégeni ev. Templom harangjait öntötte (1755 és 1770). Irod.: Sächsisch-Regen
KRONHOFFER Lajos
? † ?: ovos. – Az I. vh. idején Mv.-en a katonai kórház parancsnoka. Irod.: Koszta
KRUPITZA Johannes
Turóc vm., 1756. ápr. 3., † ?: gyógyszerész. – Budán tett gyógyszermesteri vizsgát (1784. aug. 7.). Mv.-en rövid ideig gondnoka volt az Arany Szarvas gyógyszertárnak. Irod.: Péter H. M.; Péter H. M. 2013
KUBASSY Sándor
? † ?: százados. – A Székely hadosztály hadrendjébe besorolt, mv.-i 9. honvéd huszárezred parancsnoka őrnagyi rangban. Orosz fogságba került (1919. febr. 10.) Stefánovits Döme és Gaál Dezső tartományi hadnaggyal együtt a 9. huszárezred 6. század beosztott tisztjei. Irod.: Koszta
KUCSERA Jenő
1971. † Mv., 2023. nov. 3: ?: fotóművész. – Az Elektromures válalatban volt öntőmunkás. A mv.-i Marx József Fotóklub tagja több éven át. Sokoldalúan mindent fotózott, kisérletezett. Több száz kiállításon, egyéni tárlaton szerepelt felvételeivel. A fotóklubos kollégákkal együtt a várban lévő leromlott katonai szállást alakították át kiállító termekké. Évekig gondozta
KUDELÁSZ Kálmán, §
? † ?: iparművész. – A segesvári üveg- és fajanszgyár tervezője. Eduárd és Ottó fiával együtt dolgozott a gyárban. Több mint nyolcszáz alkotást tervezett és gyártottak az üzemben. Irod.: Dános Miklós: Egy művész és családja (Új Élet, 21. sz., 1963);
KUDOR Tibor Jenő
? † Mv., 2010. jún. 23.: hadnagy, jogtanácsos. – A kv.-i egyetemen jogot végzett. A mv.-i securitate alkalmazottja, mint vallató hadnagy (1954. júl. 15. – 1955–56), de elégedettlenek voltak a munkájával, elbocsájtották (1955–56 ?). Majd jogtanácsos Mv.-en). Irod.: Bartos 2012; Nekrológ (Nú., 2010. jún. 23.)
KUGLER Gheorghe, Kugler György
Szászrégen, 1923., † Nagyenyed, 1948.: tisztviselő, antikommunista harcos. – Szászégenben dolgozott. A Turul SE és az amatőr TSE titkára volt. A labdarúgást és a teke sportot művelte. Lelkesen szervezte a magyar sportéletet Szászrégenben. Politikai okokból letartóztatták, az enyedi börtönbe zárták, ahol kivégezték. Irod.: Balint, Ioniţoiu; Pluhár
KÜKÜLLEI János, Küküllői János; Tótsolymosi Apród János; Apród János
? 1320., † ? 1393. szept 15 – 1394. dec. 10. között: főesperes, érseki helynök, krónikaíró. – Apja: Apród Miklós. – Felvidéki köznemesi családban született, mo.-i iskolákat végzett. Apja javaiból kiesve, a királyi nagykancellária íródeákja lett (1343–44), megszerezte a király kegyét és visszaszerezte Tótsolymos birtokát. Erzsébet királynéval Nápolyban járt (1343);
KÜKÜLLEI névtelen
? † ?: ?. – F. m.: Abigail históriája (Bártfa Debrecen XVI sz.). Irod.: Fülöp–Ferencz; RMK; Szarvas Gábor: Magyar történeti szótár a legrégibb időktől a nyelvújításig (Bp., 1890–83)
KÜKÜLLŐVÁRI Balázs
? † ?: ref. lelkipásztor. – Bonyhán szolgált (1648–50). Neve valószínüleg származási helyére utal. Bonyhai papsága idejéből három vizitációs jegyzőkönyv maradt fenn (1648. dec. 12; 1650. febr. 12; 1650. dec. 1). Egyik legkiválóbb lelkésze volt a gyülekezetnek, akit előbb kerületi főjegyzőnek, majd püspöknek választottak meg. Irod.: Bonyha és egyháza; Küküllői
KÜKÜLLŐVÁRI Dániel
? † ?: ref. lelkész. – Ref. lelkész Dányánban (- 1653-ig), Boldogfalván (1653), Marosdátoson (1656) és Kerelőben (1657). Irod.: Küküllői Ref. Egyházm. 1., 2., 4.; Léstyán – templomok 2.
KÜKÜLLŐVÁRI János
? † ?: ref. lelkész. – Nagyenyeden subscribált (1714). A Makra családnál lett nevelő, majd lelkész Vámosgálfalván (1720–51), Magyarherepén (1752). Kisszentlőrincen prédikátor, de Tompán lakott (1750)????. Ez nincs benne a 3–4. Irod.: Küküllői Ref. Egyházm. 3., 4.
KÜKÜLLŐVÁRI Mihály
? † ?: ref. lelkész. – Nagyenyeden subscribált (1691). Lelkész Gogánban (1713–16). Felesége Szőke Anna. Irod.: Küküllői Ref. Egyházm. 2
KÜKÜLLŐVÁRI Péter
? † ?: ref. lelkész. – Nyárádselye lelkésze (1722). Irod.: Imreh Barna
KULCSÁR Béla, §
Mv., 1908. jún. 4., † Mv., 1979. júl. 7 : szobrász. – Faipari szakiskolát végzett Mv.-en., majd a Székely és Réti Bútorgyárban mint műbútorasztalos csoportvezető dolgozott. Főként faszobrászattal és kisplasztikával foglalkozott. Először Mv.-en szerepelt kiállításon (1949), azután rendszeresen részt vett a fővárosi, tartományi és megyei tárlatokon. Bécsben, Moszkvában, Párizsban is
KULCSÁR Béla, §
Mv., 1929. febr. 2., † Mv., 1976. jún. 18. Síremléke saját alkotása: szobrász, festőművész. – Középiskolai tanulmányait a Ref. Koll.-ban végezte (1948), Piskolti Gábor festő tanára figyelt fel tehetségére, majd a kv.-i Ion Andreescu Képzőművészeti Főiskolán végzett a szobrász szakon (1948–55). A főiskolán mesterei: Romul Ladea, Vetró Artúr. Kezdettől a
KULCSÁR Benedek Imre, P.
Szárhegy, 1793. szept. 28., † Mikháza, 1861. jún. 28.: ferences szerzetes. – Beöltözött (1813. aug. 22.). Felszentelték (1817. dec. 18.). A nyárádselyei ferences rendház vezetője Irod.: György: A ferencrendiek; Maros megyei m. tört. 5.
KULCSÁR Ferenc
Gernyeszeg, 1897., † ?: gazdálkodó. – A szülői házban tanult gazdálkodni, önálló Gernyeszegen (1922–). Az első vh.-ban a 16. k. tűzérezr.-ben az olasz fronton harcolt, fogságba került. A ref. egyház presbitere volt. Irod.: Székelyföld í. k.
KULCSÁR István
Gernyeszeg, 1891., † ? : gazdálkodó. – Iskolái elvégzése után önálló gazda lett Gernyeszegen és fivérével társas viszonyban bércséplőgép tulajdonos volt. A ref. egyház presbitere, megszervezte a gernyeszegi szőllőtermesztést, részt vett a kulturális és szociális egyesületek működésében. Irod.: Székelyföld í. k.
KULCSÁR Lajos
Gernyeszeg (Maros), 1877., † ? : gazdálkodó. – Iskolái elvégzése után edesapja mellett gazdálkodni tanult, majd önálló lett Gernyeszegen. Volt kisbíró, községi képviselőtestületi tag, községi pénztáros és községi bíró. Az első vh.-ban az 5. hidász században az orosz fronton harcolt. A Hitelszövetkezet és a Hangya ügyv. ig., a ref. egyház
KULCSÁR László
Mv., 1909. aug. 16., † ?: kádármester. – Letartóztatták (1956. nov. 4.) és bíróság elé állították. A vád szerint nyilvános helyen a m. forradalom mellett agitált. Irod.: 1956 Erdélyben
KULCSÁR Mihály
Gernyeszeg (Maros), 1899., † ? : gazdálkodó. – A családi birtokon gazdálkodott Gernyeszegen édesapja halála után (1927–). Minden magyar kulturális és szociális egyesület támogatója volt. Irod.: Székelyföld í. k.
KULCSÁR Mihály
Mv., 1922. máj. 25., † Eger, 1944. nov. 17.: katona. – A II. vh.-ban tart. zászlósi rangban vett részt. Egernél hősi halált halt. Irod.: Berekméri; Berekméri 2015
KULCSÁR Mihály
? † Mv., 1999. ápr. 14.: matematika-fizika tanár. Irod.: [Nekrológ] (Nú., 1999. ápr. 15.)
KULCSÁR Péter
? † ? : szabómester Mv.-en. – Iskoláit Mv.-en végezte, majd részt vett az első vh.-ban (1914–15), mint rokkant elbocsárották. Rövid vasútas szolgálat után a szakmájában önállósította magát, szabó műhelyt nyitott (1925–). Araby éremmel tüntették ki szakmai hozzáértését értékelve (1931). Argentinában is járt ahol szintén kapott kitüntetést. A MP., az
KULCSÁR Tibor
Élesd, 1945., † Kv., 1988. febr. 28.? A Házsongárdi temetoben nyugszik.: pedagógus. – Doktor, a Kv.-i BBTE pszichológia-pedagógia tanszékének adjunktusa. Irod.: [Nekrológ](V. Z., 1988. márc. 1.) RMIL
KULINYI Ibolya
? † Szászrégen, 1993.: tanár. – Román-m. szakos tanárnő a szászrégeni M. tannyelvű Vegyes Pedagógiai Iskolában (1954–56), majd az ebből alakult 2. sz. Líc.-ban (1956–), aki a tantárgya mellett, önkéntesen, kézimunkát is tanított, a tanítványokba oltotta a hagyományápolást, a népművészet szeretetét. Irod.: Csernátoni; Lázárné Baróthi Éva-Mária: Kuli mama (Nú., 1993.
KUN Ármin, §
? † ?: kereskedő, sportember. – Mv.-en kereskedő. Részt vett az I. vh.-ban (1914. júl. – 18. nov.), mint őrmester, I. oszt. számvívő. A MSE labdarúgó szakosztályának vezetője (1928). Irod.: Időtár 3; M. hadviselt zsidók
KÚN Benedek, kaali
? † ?: főkirálybíró Marosszéken. – A főnépnél volt számontartva (1571), amikor pert veszített az iklandi György családdal szemben. A kerelőszentpáli csatában (1575) Báthori István erdélyi fejedelem oldalán volt és királybíróvá tette. Irod.: Kempelen; Nagy Iván; Pálmay, Székelykál 800 éves történetéből, SzOkl Ús 4
KÚN Erzsébet, kaáli gr.; Kun Erzsébet, Kuún Erzsébet, tancsi gr. Földváry Ferencné
? † 1770. dec.: tancsi földbirtokos. – István ezredes és borosjenői Keserű Zsófia leánya. Férje tancsi gr. Földváry Ferenc. Tancson élt. Fölötte többen mondtak halotti beszédet, ezek egyike szathmári Pap Mihály, Verestói György (1770. dec. 16.). Faragott kő szószéket adományozott a tancsi ref. templomnak (1758). Irod.: Bálint Zsigmond 2010; Biró