Maros megyei életrajzi lexikon

Apold (Maros), ? † Hégen (Szeben), 1773. dec. 8.: tanár, pap. – Jénában tanu, Andreas ; lt (1740(; lektor Segesváron majd pap. Irod.: Szabó–Szögi

Segesvár, A jénai egyetemen tanult. (1696). Irod.: Révész Imre: A jénai egyetemen tanult magyarok s erdélyiek névsora 1550–1850. = M. tört. tár 9.

Segesvár, 1840. jún. 1., † Hamburg, 1889. szept. 1.: operaénekes. – Első szerződése a bécsi udvari operában volt (1871–75), azután Zürichben és Chemnitzben, majd Kölnben (1878–81), végül Hamburgban az Állami operában énekelt, ahol haláláig működött. Vendégművészként fellépett Szebenbn és Segesváron (1875 és 1876-ban). Irod.: LSS

? † ? : orvos, sebész. – Megyei főorvos Segesváron, az első bonyolultabb műtéteket hajtotta végre a vidéken (1890-es évek vége k.)Csak utalást kaptam rá. Irod.: Dr. Josef Bacon (V. Z., 1968. jún. 30.)

Segesvár ?† Netus (Szeben), 1773. dec. 16.: tanár. – Tanult Székelyudvarhelyen, Mv., Segesváron, Jénábamn (1721–); tanított a segesvári gimnáziumban (1724–). Irod.: Szabó–Szögi

Segesvár, 1650. jan. 25., † Berethalom (Szeben), 1712. aug. 5.: ev. lelkész, püspök, Kraus G. előbbinek fia, – Akadémiai pályáját Pozsonyban kezdte (1668 körül) ; a lipcsei egyetem hallgatója volt (1669); segesdi lelkész lett (1678–84); a segesváriak választották meg lelkészüknek (1684), szuperintendensnek (1711. jan. 19–1712). Erdély történetére vonatkozó iratai családja

→ KRAUSS Andreas

Szászvessződ (Szeben), 1890., † ?: bőrkereskedő. – A Krausz család ősei hosszú évszázadok óta éltek Erdélyben és mint földbirtokosok és kereskedők tevékenykedtek. Iskolái elvégzése után kereskedést tanult. Az első vh.-ban (1914. aug. – 16. aug.) az orosz fronton megsebesült, jobb karját elvesztette. Kitüntetései: O1, O 2., Károly cs. k. ig.

Szászrégen, 1807.? † ? : egyetemi hallgató. – Apja K. Georg szászrégeni céhmester. – Pesten volt sebészhallgató (1827–30). Irod.: Szabó Miklós 2005

? † ? : fazekas. – Kv.-on tevékenykedett (1798–22). Héderfáján a Bethlen Sámuel kastélyába készített zöld és fehér kályhákat (1804). Irod.: B. Nagy Margit 1970

? † ?: dr. ügyvéd, vállalkozó, igazgató. – Cionista meggyőződésű volt, az Erdélyi Zsidó Választási Blokk vezére (1928). A mv.-i Cukorgyár főigazgatója (1940–45. márc.). Irod.: Ferenczi ; Időtár 3.

1905., † ? : kereskedő. – Iskoláit Mv.-en végezte, mint kereskedő Mv.-en lett önálló, majd Nyárádtőn nyitott üzletet (1933). Az Iparkamara tagja, kulturális egyesületek támogatója volt. Irod.: Erdélyi vármegyék; Székelyföld í. k.

Ludvég (Maros), ? † Kékesújfalu (Szászújfalu) (Beszterce), 1879. márc. 22.: tanár, lelkész. – Tanult Bécsben a műegyetem mérnöki karán. Lelkész Szászújfalun (1847–79). Irod.: Szabó–Szögi

Zilah, 1891, † ?: tisztviselő, főszámvevő. – Irodaigazgató volt Mv.-en. Részt vett az első vh.-ban (1914–19), az orosz, román, és olasz fronton harcolt, majd olasz fogságba esett. Mint főhadnagy szerlet le kitüntetésekkel. A vártemplom presbiter (1938). Az atlétika, szertorna és vívó-sportban tevékenykedett Bp.-en és Zilahon (1909–11); a MSE választmányi tagja

Bátos, ? † Bátos, 1758: lelkész. – Tanult Wittenbergben (1728). Lelkész volt Felsőidecsen, Petelén, Bátoson. Irod.: Szabó–Szögi

Mv., 1903. febr. 22., † ?: színész. – Fellépett : Szászrégenben Fehér Imre társulatával (1921) ; Szamosújvár, Beszterce, Dés, Gyulafehérvár Gáspár Jenő társulatával (1922) ; Oravica, Lupény, Petrozsény (1923–249 ; Szamosújvár, Nagykároly, Nagyenyed, Szilágysomlyó, Petrozsény, Lupény, Szászrégen, Dicsőszentmárton, Sepsiszentgyörgy, Dés, Zilah, Medgyes, Torda, Orsova, Gyergyószentmiklós, Zsibó, Bánffyhunyad, Segesvár Sümegi Ödön

Garamberzence, 1875. † Bp., 1968: újságíró, politikus. – Tanár Aradon, tanulmányíró, szerkesztő, publicista, az Erdélyi Hírlap szerkesztője. Bernády híve, az OMP reformcsoportjának tagja (1927), voltak gondolatai, hívei, de nem volt jó szervező. Tagja a KZST-nek (1926–). Cikkei jelentek meg a Székely Naplóban (1927). – F. m.: 48-as Erdély: Zsebkönyv /

Temesvár, 1912. szept. 18., † Koblenz (Németo), 1993. v. 92 nov.: orvos. – Szülővárosában végezte a gimnáziumot (1929), majd Kv.-on szerzett orvosi diplomát (1837). Az orvostudományok doktora. Pályáját Kv.-on kezdte a központi Röntgenintézetben mint tanársegéd (1940–45), majd a mv.-i OGYI Radiológiai Intézetben adjunktus (1945–48), előadótanár (1948–53), egyetemi előadótanár ás a

→ BUKARESTI Erzsébet

? † ? : zenész. – A mv.-i Filharmónia zenekarában szólamvezető (1958. k. –), vidéki hangversenyeken kiszállások alkalmával gyakran dirigált. Irod.: Filarmonica 50

? † ? : páter. – Mv.-ről tábori lelkészként vett részt az I. vh. -ban. Irod.: Mv. és a háború 1. 1.

Sáromberke, 1886. júl. 20., † ?: baptista teol. tanár. – A középiskokát Nagyenyeden végezte (1905), a kv.-i egyetem történelem-fölfrajz szakán tanult (1905–09); a szegedi DMKE nevelőintézet tanulmányi felügyelője (1909–11); magánnevelő Szilágymegyében (1911–13); a Good Templár Rend főtitkátává választották (1913), és egyúttal az íalkoholellenes Egyesületek Orsz. Ligája előadóul hívta meg; az

? † ? : ref. lelkész. – Marosludasi ref. egyház lelkésze (1946–1957). Irod.: Szekeres Adél: 110 éve szakadatlan (Nú., 1998. dec. 16.)

Sáromberke v. Tófalva, 1878. okt. 2., † Kv., 1965. okt. 15.: egyetemi tanár, a filozófia doktora, irodalomtörténész. – A középiskolát a mv.-i és a nagyenyedi Ref. Koll.-ban végezte (1889), azután egyetemi hallgató Kv.-on, ahol m. -latin szakos tanári (1904) és Bp.-en bölcsészdoktori oklevelet szerzett A magyar mythologia classicus eposainkban c.

? + Marossárpatak, (Maros), 2007nov. 7., tanító

Sáromberke, 1884., † ? : gazdálkodó. – A szülői háznál tanult gazdálkodni, önálló gazda Sáromberkén (1919–). Az első vh.-ban a 12-es train divisionban szolgált, az orosz és olasz fronton volt. A Hitelszövetkezet és a Tejszövetkezet alelnöke, a Hangya felügyelőbiz.-i tagja volt. Irod.: Székelyföld í. k.

Mv., 1911. dec. 1. † Rivna, 1944. jún. 27.: honvéd. – Anyja: : Nyárádi Zsuzsanna. –57. gyalogezred, árkászszakasz. Német érintőaknától roncslódott. Irod.: Berekméri 2015

Csöb, 1925. szept. 1., † ? : kosárlabdázó. – Dolgozott a kv.-i Dermata gyárban (1940–52); szakszervezeti sportaktivista (1952–53); a mv.-i Beruházási Bank (1953054), a Közétkeztetési Vállalat ügyvezetője (1955–80). Irod.: RMKK

? † ?: ref. lekész. – Kolozsnagyidán (1767), tanító Ákosfalván (1769–1773), Görgényszentimrén szolgált (1772–73). Irod.: Ősz; Sipos Gábor

? † ?: fazekas. – Részt vett a Kir. Tábla székházának javítási munkálataiban. A kályhákat igazította (1773). Irod.: Orbán János: A Kir. Tábla első két Mv.-i székháza = Stílusok, művek, mesterek

Kv., 1940. febr. 19., † Kv., 1993. febr. 19.: kritikus, filmesztéta. – Középiskoláit Kv.-on (1959), az egyetemet ou. A BBTE magyar nyelv és iridalom szakán végezte (1963). Mv.-en a Népi Alkotások Háza munkatársaként színdarabok, műsorfüzetek, kézikönyvek szerkesztésében vett részt (1963–65); a kv.-i Igazság művelődési rovatának film-, rádió és televízió-, valamint

1901., † 1974. A marosszentgyörgyi r. k. templom sírkertjében nyugszik: mérnök. Irod.: Nemes Gyula: Szakrális emlékek. = Pál-Antal – Simon

Mv., 1884. aug. 16., † Mv., 1983. febr. 4.: könyvkötő, naptáríró és szerkesztő. – Édesapja szintén Ernő alapította a könyvkötő műhelyt (1880). Felesége: Szabó Katalin (?- Mv., 1972. júl. 30.). – A középiskola elvégzése után édesapja könyvkötőműhelyében, azután Kv.-on a Rohonyi-, Esztergomban a Roska-műhelyben és Bp.-en a Tolnai Világlapja kiadónál

Mv., 1924. aug. 19., † Mv., 2021. aug. 3.: könyvkötő, bábszínész. – A mv.-i R. K. Gimnáziumban tanult (1940-ig), beállt a szakmába az édesapja műhelyébe (1940–43), bp.-i műhelyekben tökéletesítette tudását (1942), katona (1943–44. nov.), folytatta a könyvkötészetet (1945–48), mesterlevelet kapott a Keresk. és Iparkamarától (1945). Apja műhelyét államosították (1948). Az

Fehéregyháza (Maros), 1934. dec. 22., † ?: történész. – Kv.-on végzett történelem szakon. A besztercei líceum német részlegéne tanára és igazgatója volt (1958–). A Karpatenrundschau c. hetilap szerkesztője Brassóban (1968–), majd a Brassó Megyei Múzeum történészkutatója volt (1978–), áttelepedett az NSzK-ba (1979–), Nürnbergben lett a Germanisches Nationalmuseum tudományos munkatársa (1980–),

? † ?: szászrégeni harangöntő. – A Szászrégeni ev. Templom harangjait öntötte (1755 és 1770). Irod.: Sächsisch-Regen

? † ?: százados. – A Székely hadosztály hadrendjébe besorolt, mv.-i 9. honvéd huszárezred parancsnoka őrnagyi rangban. Orosz fogságba került (1919. febr. 10.) Stefánovits Döme és Gaál Dezső tartományi hadnaggyal együtt a 9. huszárezred 6. század beosztott tisztjei. Irod.: Koszta

1971. † Mv., 2023. nov. 3: ?: fotóművész. – Az Elektromures válalatban volt öntőmunkás. A mv.-i Marx József Fotóklub tagja több éven át. Sokoldalúan mindent fotózott, kisérletezett. Több száz kiállításon, egyéni tárlaton szerepelt felvételeivel. A fotóklubos kollégákkal együtt a várban lévő leromlott katonai szállást alakították át kiállító termekké. Évekig gondozta

Szászrégen, 1923., † Nagyenyed, 1948.: tisztviselő, antikommunista harcos. – Szászégenben dolgozott. A Turul SE és az amatőr TSE titkára volt. A labdarúgást és a teke sportot művelte. Lelkesen szervezte a magyar sportéletet Szászrégenben. Politikai okokból letartóztatták, az enyedi börtönbe zárták, ahol kivégezték. Irod.: Balint, Ioniţoiu; Pluhár

? 1320., † ? 1393. szept 15 – 1394. dec. 10. között: főesperes, érseki helynök, krónikaíró. – Apja: Apród Miklós. – Felvidéki köznemesi családban született, mo.-i iskolákat végzett. Apja javaiból kiesve, a királyi nagykancellária íródeákja lett (1343–44), megszerezte a király kegyét és visszaszerezte Tótsolymos birtokát. Erzsébet királynéval Nápolyban járt (1343);

? † ?: ref. lelkész. – Ref. lelkész Dányánban (- 1653-ig), Boldogfalván (1653), Marosdátoson (1656) és Kerelőben (1657). Irod.: Küküllői Ref. Egyházm. 1., 2., 4.; Léstyán – templomok 2.

? † ?: ref. lelkész. – Nagyenyeden subscribált (1714). A Makra családnál lett nevelő, majd lelkész Vámosgálfalván (1720–51), Magyarherepén (1752). Kisszentlőrincen prédikátor, de Tompán lakott (1750)????. Ez nincs benne a 3–4. Irod.: Küküllői Ref. Egyházm. 3., 4.

Mv., 1908. jún. 4., † Mv., 1979. júl. 7 : szobrász. – Faipari szakiskolát végzett Mv.-en., majd a Székely és Réti Bútorgyárban mint műbútorasztalos csoportvezető dolgozott. Főként faszobrászattal és kisplasztikával foglalkozott. Először Mv.-en szerepelt kiállításon (1949), azután rendszeresen részt vett a fővárosi, tartományi és megyei tárlatokon. Bécsben, Moszkvában, Párizsban is

Mv., 1929. febr. 2., † Mv., 1976. jún. 18. Síremléke saját alkotása: szobrász, festőművész. – Középiskolai tanulmányait a Ref. Koll.-ban végezte (1948), Piskolti Gábor festő tanára figyelt fel tehetségére, majd a kv.-i Ion Andreescu Képzőművészeti Főiskolán végzett a szobrász szakon (1948–55). A főiskolán mesterei: Romul Ladea, Vetró Artúr. Kezdettől a

? † ? északi harctér, 1915. febr. 1.: tanár, hadnagy. Irod.: Gyászjelent.

Gernyeszeg, 1891., † ? : gazdálkodó. – Iskolái elvégzése után önálló gazda lett Gernyeszegen és fivérével társas viszonyban bércséplőgép tulajdonos volt. A ref. egyház presbitere, megszervezte a gernyeszegi szőllőtermesztést, részt vett a kulturális és szociális egyesületek működésében. Irod.: Székelyföld í. k.

Gernyeszeg (Maros), 1899., † ? : gazdálkodó. – A családi birtokon gazdálkodott Gernyeszegen édesapja halála után (1927–). Minden magyar kulturális és szociális egyesület támogatója volt. Irod.: Székelyföld í. k.

Mv., 1922. máj. 25., † Eger, 1944. nov. 17.: katona. – A II. vh.-ban tart. zászlósi rangban vett részt. Egernél hősi halált halt. Irod.: Berekméri; Berekméri 2015

Élesd, 1945., † Kv., 1988. febr. 28.? A Házsongárdi temetoben nyugszik.: pedagógus. – Doktor, a Kv.-i BBTE pszichológia-pedagógia tanszékének adjunktusa. Irod.: [Nekrológ](V. Z., 1988. márc. 1.) RMIL

? † Szászrégen, 1993.: tanár. – Román-m. szakos tanárnő a szászrégeni M. tannyelvű Vegyes Pedagógiai Iskolában (1954–56), majd az ebből alakult 2. sz. Líc.-ban (1956–), aki a tantárgya mellett, önkéntesen, kézimunkát is tanított, a tanítványokba oltotta a hagyományápolást, a népművészet szeretetét. Irod.: Csernátoni; Lázárné Baróthi Éva-Mária: Kuli mama (Nú., 1993.