Maros megyei életrajzi lexikon

Lemhény,1929.nov.23.† ?: orvos. – Mv.-en végezte a középiskolát és az orvosi egyetemet. A MOGYE –kórélettanán volt a munkahelye. Irod.: MOGYE

?, † ? :miniszter. – Magyarország pénzügyminisztere, majd miniszterelnök (1912–1913). Irod.: Nagy- Bodó Tibor. Perényi Lukácsok a történelem sodrásában (Nú., 2022.jún.24., p.15.)

Atyha, ? † Szováta, 1732 : r.k. pap. – Kv.-on tanult. Szovátán plébános (1731–34). Az utolsó licenciátus aki plébániát vezetett, latinul is beszélt Halmágyi Mózes felszentelt pap váltotta fel (1733). Irod.: Ferenczi Sándor 2009; Ferenczi Sándor 2012 ; Maros – műemlékek

† ? : r.k. pap. – Székelykálon működött (1742–46). Irod.: Székelykál

Székelykövesd, 1910.,† ?: ref. kántor. – Iskoláit Székelykeresztúron végezte és Nagyenyeden tett kántori vizsgát. Több állomáshelye után Mezőménsre (1938), majd Marosszentkirályra került kántornak (1939–). Irod.: Székelyföld í.k.

? † 1808. júl. 22. : r.k. pap. – Gyulafehérváron szentelték pappá (1769. máj. 14.). Plébános Egrestőn (1773–81), Kisbácson, Abrudbányán, Gyergyóalfaluban. Nyugdíjazták (1804). Irod.: Ferenczi Sándor 2009

1909.† ?: tisztviselő. – Felesége:Anka Éva. – A Magyar Pénzintézeti Központ tisztviselője. A németek elleni szervezkedésben vett részt (1945). Különböző európai országokban, majd Peruba emigrált. Irod.: Nagy-Bodó Tibor. Perényi Lukácsok a történelem sodrásában (Nú., 2022.jún.24., p.15.)

Dicsőszentmárton,1909.† ?: író. – Anka János és Dobay Mária leánya. – F. m.: Íme az ember (versek) (1941) és 2. kiad.a Mv.-i Örmény-Magyar Kulturális Egyesület (2021); Erdőn, mezőn jártam:novellák (1944). Irod.: Nagy-Bodó Tibor. Perényi Lukácsok a történelem sodrásában (Nú., 2022.jún.24., p.15.)

? † ?: karmester. – A mv.-i szimfónikusok másodkarmestere volt (az 1950-es évek végén). Mv.-en vezényelt a Székely Színházban A. Moreto y Cabana: Donna Diana c zenés vígjátékában (1957). Brassóban a Gheorghe Dima Állami Filharmónia igazgató- karmestere. Az NSzK-ba távozott (1967). A Bundeswehr katonadirigense lett, mikor Ceauşescut fogadta Bonnban Richard von

? † Mv., 2017.jún.17 ?: képzőművész. – Édesanyja Lőrinczy Ilona, a Székely Színház művésznője. — A mv.-i Ariel Ifjúsági és Gyermekszínház munkatársa, látvány- és bábtervező művésze. Sok jelentős bábelőadás munkatársa. A Mv.-i Nemzeti Színház Tompa Miklós Társulatának is készített maszkokat, kellékeket. Díszlet- és jelmeztervezője a Sebestyén Aba rendezésében bemutatott Székely Csaba:

? † ?: orvos. – Felesége dr. Lukácsyné Szilveszter Ibolya, (Kibéd, † Székesfehérvár, 2018.ápr.8.), gyermekgyógyász körorvos a mv.-i Nov.7. és a Kárpátok sétány lakónegyedben. Férje belgyógyász főorvos, dr. Mv.-en a 2.sz. Poliklinika tisztelt főorvosa.A fiúk dr. Lukácsy József Foszter (†Székesfehérvár, 2022.okt.8.) Irod.:.Nekrológ (Nú.,2018. ápr.21.); Elhalálozás (Nú.,2022.okt.19.)

1840.?, † Mv., 1874. máj. 28.: kir. alügyész és hites ügyvéd. – Testvérei: L. Viktor, orvos; L. Ödön, ügyvéd; L. Emma. Felesége: Téglássy Vilma († Mv., 1874. márc. 6.). – Cikkeket irt erdélyi lapokba, különösen a K. Papp Miklós által szerkesztett Jonás Lapjába, a M. Polgárba, a Hazánk és Külföldben

? † ?: néptanácselnök. – A MAT Néptanácsának alelnöke (1955). Irod.: Crişan

? † ?: hadnagy. – A szászrégeni Securitate-n hadnagy (1952), MAT Mv.-en a Securitate Tartományi Igazgatóságán százados (1958–), őrnagy (1959), kihágások miatt áthelyezték a Miliciára. Irod.: Bartos 2012

? † ? : g. k. pap Hodákon. – Rudolf trónörökös halála alkalmával megemlékező misét tartott. Irod.: 24 ore Mureşene (1997. júl. 24)

Curciu, 1884., † ?: rendőrfönök. –Jogot és kereskedelmi akad.-t Kv.-on végzett, utána az Albina banknál tisztviselő volt (–1913), majd az erzsébetvárosi Mugurul Banknál dolgozott. Az impérium váltás után a rendőrséghez került: Erzsébetvároson rendőrkapitány (–1929), majd az új közigazgatási törvény értelmében rendőrfőnök lett Kisküküllő vm.-ben Dicsőszentmártonban. Az ASTRA fiókjának alapító tagja, a

? † ? : tanár, igazgató. – A mv.-i Ref. Koll.-ban volt óradó tanár (1925–26,1927–31,1934–38). A román nyelvű mv.-i tanítóképző tanára, (1932–34; 1937–40; 1944–48), igazgatója (1939). Jó gazdasági érzékkel vezette az iskolát, gondoskodott a szükséges felszerelésekről, javításokat végzett, feljavította az internátusi étkezde kosztját. Az árva tanulókat a módosabb szülők segítségével ruházattal láttatta

Marosszentkirály, 1920. jan. 20., † Mv., 2002. jan. 26.: mérnök. – A középiskolát a mv.-i Papiu Ilarian Lic.-ban végezte (1938), az egyetemet Iașiban végezte és vegyészmérnöki diplomát szerzett (1945). Mv.-en kezdett dolgozni, de 3 év múlva letartóztatták és 5 évig börtönben volt, anélkül hogy valaha is elítélték volna; nyugdíjba vonult

1865., † ? : ort. tanító.- 6 gimn.-i oszt. és teológiai tanfolyamot végzett. Nem engedték tanítói képesítő vizsgára, mert nem ment át a m. nyelvvizsgán (1890). Hodákban tanított (1891). Lövéren prezsbiterré szentelték (1891. dec. 9.), magántanár 4 évig, majd káplánnak választották. Irod.: Dobozi

Görgényhodák, 1886., † ? : orvos. –Belényesen érettségizett, az egyetem orvosi fakultását Kv.-on végezte. Eleinte a kv.-i klinikán praktizált, majd a nagyváradi, aradi és lugosi állami kórházakban működött, Mezőhegyesen orvos (1914), majd a piskii vasúti kórházban, később Mezőbándon és Csíkmegyében járási és körorvos. Szászrégenben városi orvos (1925–), mint ilyen a

Görgényhodák, 1866. máj. 6., † ?: erdészmérnök. – Brassóban tanult az ortodox gimn.-ban, Erdészeti Akad. – át Selmecbányán végzett (1892–95). Irod.: Sigmirean

Görgényhodák, 1896.okt. 2., † ?: ügyvéd. – Apja, Zaharia Lupu, Hodák ort. lelkésze volt. – Besztercenaszódon érettségizett, jogot Kv.-on a FJTE- en végzett (1918–19). A román nemzeti érdekek lelkes harcosaként, Hodák Román Nemzeti Tanácsa küldötteként- amelynek elnöke is volt, részt vett a gyulafehérvári egyesülési gyűlésen (1918. dec. 1.).Tagja volt a

? † Apold ?: igazgatótanító. – Apoldon tanított (1926–48). A faluban állami alapokból, a földosztáskor juttatott földterületre új román tannyelvű iskolát építettek. A faanyagot a falu erdeiből biztosították.(1928). Az iskola épülete (két terem) művelődési házként, bálok és mulatságok helyeként is szolgált. A tanulók létszámának növekedése nyomán (89 tanuló) kért még

1790.,† Görgényhodák, 1868. jun. 30.: ort. pap. – Hodákban szolgált (1826 (?)–1868). Irod.: Dobozi

? † ? : ort. pap. – Gimn.-i 6 oszt.-t és teológiát végzett. Pappá szentelték (1882), a ratosnyai papi székért pályázott (1882). Görgényhodákban szolgált. Irod.: Dobozi

? † ?: vállalkozó. – A mv.-i Corso kávéház bérlője (–1920). Irod.: Időtár 3

Bátos,? † Bátos, 1785. szept., 23.: lelkész. – Wittenbergben tanult (1729). Bátoson lelkész. Irod.: Szabó–Szögi

Szászrégen, 1892. szept. 5. † ?: gyógyszerész. -Önkéntesként vett részt az I. vh.-ban (1914 dec. 1.–1915. nov. 15.). Bécsben katonai orvosi tanácsadó a cs. kir. hadsereg igazgatóságán valamint a gyógyszerlerakat beosztottja. Hazatért Erdélybe, ahol a román hadsereg átvette őt gyógyszerészként (1919–). Irod.: Reghin, militari

1878., † ?: ügyész, földbirtokos. – Felesége: sepsiköröspataki Tibáld Margit. – Iskoláit Léván végezte, az egyetemet Pesten. Pozsonyban az Itélőtáblán kezdte pályáját (1901), onnan Aranyosmarótra a Törvényszékre, majd Mv.-re került a kir. ügyészséghez, államűgyész. Állásából visszavonult (1918) és Káposztásszentmiklóson és Nyárádremetén lévő birtokain gazdálkodott. Az első vh.-ban a 22. h. gy.

? † ? : m. kir. – Sáromberke község nevét emlitette egy határjártató levélben (1300). Irod.: Pesty 2014

? † ?: g. kat. pap. – Uzdiszentpéterben az első ismert román g. kat. pap (1733, 1752–66). Az első g. kat. Szt. Miklós fatemplomot (1711-ben épült), saját költségén falfestményekkel festette ki a kor híres szentképfestőjével, Matei Violeanuval (1752). Az egyházközségük Mezőrücsben volt. Papi lakás és egyházi földbirtok volt a tulajdonukban. Paptársa

→ MACARIE, Longin Alexandru

? † Szászrégen, 2009. máj. 5.: operatőr. – Testvére: Mircea Macavei. Felesége: Imola. Fiúk: Cristian. – Operatőr tanfolyamot végzett Buk.-ben. A Román TV operatőre Buk.-ben (1985–2000), a Mv.-i Rádióstudió alkalmazottja haláláig (1990–2009). Szerette a sportot. Emlékére a nevét viseli az egyik stúdiószoba a Mv.-i Rádiónál és labdarúgó C. M. emléktornát szerveztek

? † ?: ort. pap. – A Mv.-i M. Kir. Állami Tanítóképző Intézet és Líc.-ban hittant tanított (1940–44). Még szolgáltati helyei Gernyeszeg (1941–65), Körtvélyfája is (1948 – 65). Irod.: Mv. műv. vár.; Szabó K. Attila; Şincan 2006

Mănăstirea Humorului, 1922. dec. 19., † Dicsőszentmárton, 1944. szept. 15.: őrvezető. – Szegényparaszti családban született, a szülőfalujában járt iskolába, Buk.-ben egy vendéglőben kapott munkát (1938–), megnősült. Bevonult katonának (1943–), részt vett Románia észak-nyugati részének felszabadításáért folytatott harcokban, a marosorbói harcokban (1944. szept. 5.–15.), átvette a harcok vezetését (1944. szept. 15.)

→ MATSKÁSI András

? † ?: huszártiszt, birtokos nemes. – Felkérte Forró alezredes, mv.-i főhadiparancsnok egy mv.-i lovas nemzetőr csapat felállítására (1849. febr. 25.). Agyagfalváról Mv.-re vezette a székelyeket. Otthonában tartott értekezletet a Színházépítő bizottság (1862). Irod.: Időtár 2; 1848–1849 Marosszék; Pál-Antal 2002

? † ?: nőmozgalmi tag. – A mv.-i Jótékony Nőegylet tagja. Irod.: Száva Farkas: Jelentés a mv.-i Jótékony Nőegylet 1860–61 első évi munkájáról (Mv., 1862)

Mv., 1945.† ?: festő – A kv.-i Képzőművészeti Főiskolán kezdte művészeti tanulmányait és Ausztriában végezte.Magyarországon folytatja művészet munkásságát.Alkotásait erdélyi, magyar és külföldi tárlatokon mútatta be.Díjakkal és kitüntetésekkel jutalmazták festményeit, textilgrafikáit. Irod.: Szabó – Kállai

Mv., 1921. febr. 15., † Kv., 1994. okt. 12.: festőművész. – Tanulmányait a mv.-i Városi Szabad Festőiskolában kezdte, ahol Aurel Ciupe, majd Bordy András tanitványa (1931–43). A II. világháborút követően a kv.-i M. Művészeti Intézetbe iratkozott be (1948–), majd ennek megszünte után folytatta tanulmányait a Ion Andreescu Képzőművészeti Főiskolán, és szerzett

? † ?: birtokos. – Görgényszentimre birtokainak bérlője (1867–70). A birtok az osztr.–m. állam tulajdona volt. Irod.: Bizotmányi jelentés az EGE és a kv.-i Kereskedelmi és Iparkamara által rendezett gazdászati és iparkiállításról (Kv., 1858); Reghin, Protopopiat

? † 1751 vagy 1752: gyógyszerész. – Mv.-en volt gyógyszertára, amit Schwartz Simontól vett át (1750–1752), tőle Bayer József nagyszebeni patikus vett át (1752–54) Irod.: Pál-Antal 2009; Péter H. M.; Péter H. M. 2013

Gyergyószentmiklós, 1929. aug. 2., † Eger, 2004.júl.10.: testnevelő tanár, KOSÁRLABDÁZÓ, kosárlabda edző. – Érettségizett Gyergyószentmiklóson (1948); a buk.-i Testnevelő Intézetben tanári és kosárlabda edzői képesítést nyert (1952). Tanított a csíkszeredai Faipari Líc.-ban (1952–53); a mv.-i Bolyai Farkas Líc. Sporttagozatának tanára és szakedzője (1953–85; 1989); nyugdíjazásáig a mv.-i Iskolás Sportklub szakedzője volt;

Sóvárad, 1912., † ?: gazdálkodó. – Önálló gazda (1929–) őstermeléssel és haszonállatt tenyésztéssel foglalkozott.Községi bíró (1937–). Irod.: Székelyföld í.k.

Kibéd, 1882. ápr. 7.† Kibéd, 1947. aug. 18.: csendőr. – Felesége: özv. Szilveszterné Orbán Sára. Fiúk:

Nagyiklód, 1918. aug. 22., † Mv., 1980. szept. 20.: népdalénekes, jogász. – Szülei kibédiek voltak. Apja M. Elek, csendőrparancsnok volt Iklódon, majd Jászapátiban. Felesége: Máthé Zsuzsánna tanítónő (1921 – Mv., 2007. jan.13.). Leánya: Zsuzsanna, Keresztesné. – Iklódon kezdte iskoláit, majd gimnázista Jászapátiban. Debrecenben tanult a jogi egyetemen, dr. címet szerzett.

? † ?: ?. Irod.: Gelléri Mór: Országos Nőipar-kiállítás (Bp., 1881)

Mv., 1885., † ?: magánzó. – Iskoláit Mv.-en és Bp.-en végezte. A Haditengerészetnél katonáskodott (1905–), a félvilágot bejárta hajóval 3 év alatt. Az első vh.-ban számos ütközetben vett részt az SMS Habsburg hajón, háromszor sebesült és mint őrmester szerelt le, több kitüntetése volt. A háború után huzamosabb időt Amerikában töltött, hazatért

Rigmány, 1937. aug.12 v. 16., † Máriahalom, 2007. ápr. 24 , a Farkasréti temetőben nyugszik: színész, filmrendező. – A lobbanékony természetű színésztanonc 1958-ban végezte el a Színház és Filmművészeti Főiskolát. Ugyanebben az évben vendégként szerepelt a József Attila Színházban, majd barátjával, Somogyi Miklóssal egyik színháztól a másikig szerződött. A győri Kisfaludy

Héderfája, 1876, † ?: dr. ügyvéd, jószágigazgató. – Mv.-en ügyvéd volt, majd a Magyar Nemzeti Bank jogtanácsosa Bp.-en. A Mv.-i Kaszinó alelmöke (1919). Eredményes gyűjtést szervezett a Kaszinó megmentése érdekében. Irod.: Biás István; MNL; Pálmay; Székelyföld í.k.