Szerző: Fülöp Mária
MAGYARY Kálmán
? † ?: köztisztviselő Szászrégenben. – labdarúgó volt a MSE-ben, Szászrégenbe kerülve megalapította az amatör nagyar sportegyesületet, melynek előbb játékosa, azután intézője később titkára lett. A modern városi sporttelep létrehozásában értékes munkásságot fejtett ki. Irod.: Pluhár
MAGYARY Levente
Régen, 1930.jún.15. † ? : technikus. – Elemi isk. Maroshévízen és Mv.-en, Fémipari Technikai Középiskolát Mv.-en végzett, ahol vasmunkás képesítést kapott (1951). Azelőtt Régenben a Bithler Cégnél inaskodott (1946–47). Mv.-en megszerezte a C kategóriájú vitorlázópilota jogosítványt is (1948–50). Érettségi után Uceara (Brassó) a Sovromchim vállalathoz helyezték technikusnak (1951–). Katonai szolgálat
MAGYARY Margit
Buk., 1936.máj.15. † Régen, 2006 : főkönyvelő. – Régenben Magyar Ped. Isk.-t végzett (1953). Ugyanabban az évben a régeni I.F.I.L.Adminisztrációs Osztályán könyvelő lett, majd az Aeronautikai Részleg főkönyvelője. Onnan ment nyugdíjba (1990). Irod.: Bartos- Bitto-Magyary
MÁHIG Ignác Bernárd, Máhig Bernárd, álneve: Aradi
Béb (Veszprém vm.), 1880. máj. 2., † 1958: minorita szerzetes, római m. gyontató. – A középiskolát Veszprémben végezte, a minorita rendbe vették fel Mv.-en (1901. szept. 5.). A próbaév letelte után Rómában folytatta tanulmányait, pappá szentelték (1906. ápr. 14.). Segédlelkész Lugoson, Pancsován, visszatért Rómába m. gyóntatóként, míg egészségi állapota engedte (1911.
MAIER Alexandru
Mv., 1934, márc. 25, † ?: orvos. – Édesapja M. Gheorghe. Orvosi diplomát a MOGYE-n szerzett. Egyetemistaként bekapcslódott a Faliboga összeesküvésbe, amelynek egyik vezetője lett. Letartóztatták (1956. nov. 4) de mivel a magyar nyelvre fordított felhívást nem adta át Faliboganak, és nem, hozta nyilvánosságra elengedték. Másodszor a Marosi Securitate letartóztatta
MAIER, Alexandru, Sándor
? † ? : korcsolyázó. – A mv.-Progresul Sk. leigazolt sportolója (1950- 65). Az országos gyorskorcsolyázó bajnokságon II. díjat nyert (1953), a műkorcsolyázó számokban országos I. helyet ért el, de más számokban is rekordokat állított fel. Sok nemzetközi versenyen képviselte hazáját. A későbbi években az utánpótlás kiváló nevelője lett. Irod.:
MAIER Eliseus, Maior Eliseus
1802., † 1869. aug. 10.: g.kat. pap. – Ioan Bob püspök Maroslakára helyezte szolgálni (1829. márc. 1.–). Irod.: Dobozi
MAIER Gavril
? † ?: ort. pap. – Csobotányban szolgálata idejében a Sf. Ierarh Nicolae fatemplomot (épült 1890) a vasút építése miatt elköltöztették arra a helyre, ahol ma is áll (1910–11). Birdas Emilian, gyulafehérvári püspök, gyakran misézett ebben a kis templomban, amikor ő a maroshévízi Sf.Ilie kolostorban tartózkodott (1940–44). Napjainkban a templom
MAIER, Gavrilă
? † ?: g. kat. pap. – Ioan Bob püspök Radnótfájára helyezte szolgálni (1796. márc. 2.–). Irod.: Dobozi
MAIER, Gheorghe
Alsótatárlaka (Hunyad), 1905. máj. 10., † ? : tisztviselő, tanító. – Régenben a mai Virgil Oniţiu Gimn.-ban tanított több mint 40 évig, a két vh. között is. Ioan Falibogával ellenforradalmi szervezetet alapítottak (1953), ellenforradalmi felhívást szerkesztettek, fiával, Al. Maierrel elvállalta, hogy sokszorosítják a felhívást. Letartóztatták az RNK belbiztonsága elleni szervezkedésért (1956. nov.
MAIER, Gheorghe Alexandru Gyuri
Mv., 1934., † Mv., 2012: orvos. -: Egyetemi hallgató, apját politikai ügy miatt letartóztatták (1956), majd őt is letartóztatták. Börtön évei alatt orvos –asszisztensi feladatokat végzett. Folytatta egyetemi tanulmányait az OGYI orvosi karán. Nádas községben, majd Sárpatakon volt körzeti orvos több évig. Irod.: Kiss-P.- P
MAIER, Ioan
? † ?: pap. – Nagyölyvesben (1800 – 1822).Az ő idejében épült a régi templom, amely később földcsuszamlások miatt összedőlt (1818 épült és 1977 összeomlott). Irod.: Şincan 2006
MAIER, Ion
Maroslekence, 1949., † Mv., 1993.: újságíró, szerkesztő, rejtvényszerkesztő, a Mv.-en megjelenő rejtvénylap a Căluşarul (1988) munkatársa. Irod.: MMK
MAIER, Puiu
? † ?: a kommunista rendszer üldözöttje. – 10 évre ítélték el. Irod.: Ioniţoiu
MAILÁTH Sándor
1899., † ?: asztalos. – Iskoláit Mv.-en végezte, az asztalosipart tanulta ki, megalapította Mv.-en a Hargita Parkettkészítő üzemet (1941). A MP tagja, az Iparosegyesület vezetőségi tagja, a Ref. Dalkör és a Műkedvelő Társulat alapító tagja, a hazafias és kulturális egyesületek buzgó támogatója volt.. Az első vh.-ban az olasz és francia fronton
MAIOR, Alexandru
? † ?: g. kat pap. – Nagysármásban, szolgált (1874–85). Irod.: Sărmaşu 670
MAIOR, Alexandru
? † ?: ort. pap. – Teremében (1905–1908). Nevéhez fűződik az ort. templom építésének megkezdése, amelyet a Sf, Arhanghel-nek ajálottak. Betonalapon téglaépítény, cseréppel fedve.Befejezték és felszentelték (1909). Irod.: Şincan 2006
MAIOR, Augustin, Ágoston
Szászrégen, 1882. aug. 21., † Kv., 1963. okt. 3. : mérnök, fizikus, egyetemi tanár. – Elemi iskoláit Szászrégenben (1892–96), a középiskolát a mv.-i R. K. Gimnáziumban (1896–97), a bp.-i piaristáknál végezte, ahol érettségizett (1897–1900), majd a bp.-i MKTE műszaki karán folytatta (1900–05) mérnöki, számtan és fizika tanulmányait. Elméleti fizikát és felső
MAIOR, Beniamin Ioan
Hodák, 1908. ápr. 28., † Kv., 1985. okt. 28.: g. kat lelkész. – Elemi isk. a szülőfaluban, gimnázium Régenben, liceumot Gyergyószentmiklóson és a teológiát Balázsfalván végezte (1929). Egy évig a gyergyói „Szent Miklós Lic.”-ban vallástanár volt (1929–1930). Pappá szentelték (1930 aug. 24), és Pusztaalmásra nevezték ki egyházközségi gondnoknak, majd ugyanott plébánosnak
MAIOR, Eliseu
Hodák, ? † Hodak, 1869 aug.10 ( a Marosba fulladt) : gör. kat. lelkész. – Liceumot és teológiát Balázsfalván végzett. Hodákon, a szintén pap apja helyét vette át (1829–), ahol a román gyermekek tanítását is végezte. Részt vett a Marosmagyarói népünnepélyen, ahol a jobbágyság felszabadítását mondták ki (1848 jún. 29).
MAIOR, George, Maior Gheorghe, Maior, Georgius
? † ?: g. kat pap, esperes, püspök. – Egyszerű bárdosi földműves családból származott. Petru Maior apja. Mv.-en lakott (1751–62). A város telket adott a g. kat.-nak, ahol Andrei Grecu kereskedő felépíttette az első templomot és vezetésével esperesi székhellyé tették a várost (1750–62), egyben Nyárádtő kerület g. kat. esperese (1751–62),
MAIOR, Gheorghe
Maroshodák, 1846. ápr. 25., † Szászrégen, 1927. nov. 23.: tanító, politikus. – Tanult Szászrégenben a román iskolában, Mv.-en a gimnáziumban, Balázsfalván a pedagógiai intézetben tanítói oklevelet szerzett (1873).Tanított Vesztélyben a határőrség iskolájában (1868–70), Régenben a román elemiben nyugdíjazásáig (1870–1911). Az iskolának könyvtárat létesített (1879), vezette a szászrégeni g. kat. tanítók
MAIOR, Gheorghe; György
Szászrégen, 1895., † ?: bankigazgató Szászrégenben. – Apja iskolaigazgató volt. Brassóban érettségizett, majd bankpályára lépett és a szászrégeni Banca Mureşeană tisztviselője lett. Részt vett az első vh.-ban, kitüntették, majd hazatérte után ismét a banknál dolgozott. Tehetsége és szorgalma révén a bank élére került (1930). A városi tanács állandó tagja, a
MAIOR, Gregoriu Petre
Dicsőszentmárton, 1920. febr. 18., † ?: képviselő. – Jogot végzett; Szebenben élt, a Nemzeti Demokratikus Keresztény Parasztpárt (PNŢCD) szebeni képviselője. Irod.: MMK
MAIOR, Grigor, Gregoriu
Mezőörményes, 1859., † Bécs, 1901. febr. 11.: lapszerkesztő. – Az elemit Mv.-en (1866–68), középiskolát és a teológiát Balázsfalván végezte (1884), Brassóban a Gazata Transilvaniei szerkesztőségében dolgozott (1885–), felelős szerk (1891–900). – F. m.: Corona sicriului : Regény (1883). Irod.: Gulyás
MAIOR, Ioan
Hodák, ? † Hodák, 1829.: ort. lelkész. – Valószínűleg Balázsfalván vagy Szebenben végezte a teológiát. Hodákon volt lelkész (1812–1829). Nevéhez fűződik egy fontos esemény, mégpedig az egész falu áttért a gör.kat. vallásra (1824), és ez így maradt amig a kommmunista rendszer fel nem számolta ezt a vallást (1948). Szolgálatának ideje
MAIOR, Ioan Nuţu
Hodák, ? † Mv., ?: tanító. – Balázsfalván tanult, de nem fejezte be tanulmányait, hazatér Hodákra és gazdálkodott, majd helyettes tanító lett. A kövesdi Sagău birtok intendánsa lett. Három évig falubíró volt (1875–). Egy gyilkossági eset kapcsán letartóztatták, és a mv.-i börtönbe zárták. Ez azonban csak kifogás volt, mert ártatlan
MAIOR, Iuliu
Szászrégen, 1886. júl. 13., † Balázsfalva, 1945. nov. 10.: lelkész, tanár, lapszerkesztő. – Augustin Maior öccse. Szászrégenben német nyelvű elemi iskolában tanult, középiskolát Mv.-en a R. Kat. Gimnáziumban (1905), teológiát Balázsfalván végzett (1905–09), Bp.-en német-latin szakos tanári diplomát szerzett. Tanárként működött Balázsfalván a tanítóképzőben német, magyar, történelem és pedagógiát tanított
MAIOR, Laurean
Hodák, ? † Szeged, ?: tanító. – Iskoláit a szülőfaluban és Monoron, tanítóképzőt Déván végzett. Többek között Hodákon is tanított és Maroslakán, az osztr.–m. uralom idején a falu nevét, az ott élő Maior földbirtokos család neve szerint Maioreşti-re változtatta, a falut románul Huduc-nak v. magyarul Maros–Hodáknak hívták (1848 előtt). Érdemei
MAIOR, Laurian
Nagyteremi, 1893,. † ?: főszolgabíró. – G. kat. lelkészi családből született. Középiskolát és teológiát Balázsfalván, jegyzői tanfolyamot Nagybecskereken, egyetemet Kv.-on (1919) végzett. Közigazgatási pályára lépett (1914), eleinte gyakornok , majd segédjegyző és jegyző (–1920), majd Mv.-en pénzügyi tanácsos (–1924), valamint a mv.-i járás főszolgabírója lett, majd a mv.-i városi tanács kultúrtanácsosa
MAIOR, Leon
Maroshodák, 1873., † Balázsfalva, ?: tanító, tanfelügyelő. – Középiskoláit és a tanítóképzőt Balázsfalván végezte. Hodákon tanított a g. kat iskolában, az ő idejében építették az új g. kat egytantermes iskolát (1889). Ő volt a falu polgármestere is. Tanított még Orláton (Szeben), azután Balázsfalván, majd Kisküküllő vm. tanfelügyelőjévé nevezték ki Dicsőszentmártonban (1929).
MAIOR, Petru, §
Mezőkapus, 1760 k., † Buda, 1821. febr. 14.: történész, filológus, író, görög kat. esperes. – Apja M. Gheorghe esperes volt Nyárádtő körzetben, Mv.-en élt, innen került Mezőkapusra plébánosnak (1762). Mezőkapuson töltötte gyermekéveit, de gyakran tartózkodott Bárdoson is, ahol apai nagyapja és nagynénje lakott. Mv.-en a r. k. gimnáziumban (1769–72), Kv.-on
MAIOR, Petru, Major Péter
Toldalag, 1797., † 1874. dec.: g. kat. pap. – Apja pap volt. A teológiát vágzett (1860). Toldalagon szolgált (1834). Halálakor Maior Petru-ként szerepel a halotti anyakönyvben (1874). Irod.: Dobozi
MAIOR, Victor Gh, dicsőszentmártoni
Nagysármás, 1878.okt 22., † Mv., 1959. szept. 5.: közjegyző, főispán, képviselő, mezőgazdasági kamarai elnök, földbirtokos. – Régi g. kat. lelkészi családból származott. Brassóban érettségizett és kereskedelmi akadémiát, Balázsfalván teológiát végzett (1906). A bank szakmában helyezkedett el a Vulturul Banknál igazgatósági tag Dicsőszentmártonban (1907), igazgató vagy elnök (1911–48). Pappá szentelték, ezután
MAIORESCU, Ioan; János
Oláhkocsárd, 1811., † 1864. : tanfelügyelő és gimnáziumi igazgató. – Iskoláit Balázsfalván, Kv.-on, Pesten és Bécsben végezte. A craiovai gimnázium tanára és igazgatója (1838–). Nemsokára Moldvába került, ugyancsak igazgatói minőségben a szokolai szeminariumhoz, majd Brassóban élt, ahonnan kevés idő múlva Romániába ment. Ekkor a történelmi tanszék tanárává nevezték ki a
MAIORU, Vazul
Keménytelke, 1872. máj. 2., † ?: orvos. – Balázsfalván tanult a g. kat. gimn.-ban, Kv.-on az OGYE hallgatója (1893–96), abszolvált (1900. szept. 7.), orvosi doktorátust nyert (1908. szept. 19.). Irod.: Sigmirean
MÁJAI, májai ősi székely család
Közűlök májai Májai Gergely 1579-ben élt M. János, Péter és Mihály cs. és kir. hűségére esküdtek fe Básta rendeletére (1602), tagjai lustráltak Bethlen Gábor alatt (1614); Mihály, András, Sándor és István 1785. okt. 31. s 1788. aug. 4. legf. helyen igazolták nemességüket; M. István Búzaházára költözött, őse a buzaházi ágnak.
MÁJAI Domokos, májai
1844? † Búzaháza, 1904. aug. 16.: szolgabíró, birtokos. – Szolgabíró. Búzaházi birtokos. 1848-ban tizedbér tárnok. Irod.: Csíkfalva; Kempelen; Nagy Iván; Pálmay
MÁJAI Ferenc
? † ?: körjegyző, birtokos. – Búzásbesenyőben volt körjegyző. A búzaházi katolikus filiának telket adományozott templomépítés céljára (1842). Irod.: Csíkfalva; Nagyjaink.
MÁJAI Ferenc; Májay Ferenc
Szentgerice, 1894. nov. 25., † Bp. , 1972.: polgármester. – Szülei tanítók voltak.Felesége: Homotnay Irma. Két gyermekük volt. – Tanulmányait a kv.-i Unit. Koll.-ban végezte, Ferenc József TE-en jogi diplomát szerzett. Részt vett az I. vh.-ban. Áttelepült Mo.-ra (1919–). Bp.-en, majd Kaposvárt közigazgatási tiszviselő. Pestszenterzsébet polgármestere (1939–40). A belügyminisztérium nevezte ki
MÁJAI Gábor, csíkfalvi
? † ? : Szentgericén igazgatótanító (1885–). Irod.: Nagyjaink; Szentgerice
MÁJAI György
1834, † 1901 : birtokos, körjegyző. – Körjegyző volt Búzásbesenyőn. Irod.: Pálmay
MÁJAI György
Jobbágyfalva, 1945. ápr. 24., † Szováta, 2005.: tanító. – Csíkfalván, Nyárádszeredában tanult és a székely- keresztúri tanítóképzőben végzett. Nevelő ill. tanító Gyergyói alfaluban, Mikházán, Köszvényesen, Szovátán és végül llyésmezőben volt. A szovátai RMDSZ vezetője (1989 után–), kórustalálkozókat, rendezvényeket szervezett. Irod.: Csíkfalva
MÁJAI István, §, májai
Székelykál, 1830. júl. 22., † Torda, 1896 szept. 28.: tanár. – Tanulmányait szülőfalujában kezdte, a mv.-i ref. koll.-ban folytatta, onnan Kv.-ra ment az Unit főgimnáziumba.Amikor a középiskolát végezte, kitőrt az 1848-as szabadságharc, ő is beállt a honvédek közé, több csatában vett részt és arra egész életében büszke volt. Halála után
MÁJAI József, májaji
? † Búzaháza, ? : jegyző. – Búzaháza jegyzője, főjegyzője. Részt vett Pesty Frigyes egész Mo.-ra és Erdélyre kiterjedt helynévgyűjtésében (1864–65). Élt 94 évet. – Irod.: Csíkfalva; Pesty 2014
MÁJAI Mihály
? † ? : jegyző. – Búzásbesenyő jegyzője. Részt vett Pesty Frigyes egész Mo.-ra és Erdélyre kiterjedt helynévgyűjtésében (1864–65). Irod.: Pesty 2014
MÁJAI Zsigmond
1934., † Jobbágyfalva, 2008. dec. 17.: igazgató. – A jobbágyfalvi téglagyár volt vezetője. Irod.: [Nekrológ] (Vásárhelyi Hírlap, 2008. dec..18.)
MÁJAY, buzaházi család
Imre 1796. évi címerpecsétje a gr. Teleki-levéltárban Mv.. Irod.: Kempelen
MAJLÁT Józsefné, Ötvös Sára
? † ?: kibédi nótafa. – F. m.: : Elindultam hosszú útra. A kibédi Majlát Józsefné Ötvös Sára népballadái. Gyűjtötte, bevezetővel és jegyzetekkel ellátta: Ráduly János A dallamokat hangszallagról lejegyezte: Kusztosné Szabó Piroska. Ellenőrizte: Jagamas János. (Buk., 1979). Irod.: Réthy–Újvári–Váczi
MAJLÁT Károly Gusztáv, Majláth Gusztáv Károly, székhelyi gr.
1864., † 1940.: r. k. püspök. – A nyárádremetei iskolát (1904), a nyárádköszvényesi iskolát (1905), a templomos-iskolát Vármezőn is az ő adományából építették (1913). A vásárhelyi katolikusok megünnepelték püspökké szentelésének 40. jubileumát (1937).Irod.: Bernády; Biró Vencel: Székhelyi gr. Majláth G. Károly (Kv., 1940); Időtár 3; Maros-küküllői főesp.; Sepsiszéki
MAJLÁTH Sándor
Mv., 1899, † ?: parkettgyáros Mv.-en. – Részt vett az I. vh.-ban (1916–18).Tizedes. Irod.: Erdélyi ezredek
MAJOR, dicsőszentmártoni család
közülök Mihály Torda vármegyei adó-bíztos 1815-ben. Irod.: Nagy Iván
MAJOR Béla
Kraszna, 1924., † Kiskunhalas, 1998. jan. 25. Mv.-en nyugszik.Felesége: Deák Márta, orvos.- Belgyógyász főorvos. – Egyetemi hallgató korában gyakrrnok az anatómia katedrán. Mv.en az I. Klinikai Belgyógyászaton osztályos orvos, főorvos az 1. és 5. sz. Belgyógyászaton, egyetemi oktató, tanársegéd (1973-ig), amikor nyolcadmagával menesztették. A megyei kórház ban vezeti az I. sz.
MAJOR DEÁK Márta, Major Béláné
Mv., 1930 † Mv., 1992.: orvos. – A MOGYI orvos karán végzett (1956) A Biokémia tanszéken kezdte pélyáját. A gyermekklinikán gyakornok, majd osztályos orvos. A Poliklinikán dolgozott. Irod.: Kiss–Péterffy–Péterffy
MAJOR Ferenc, §
Torda, 1908. szept. 18, † Mv., 1998. okt. 18.: ügyész. – Édesapja M. Sándor tanár, édesanyja Simén Erzsébet. Felesége: Adorján Gizella († 1996. júl. 15.). Elemi és középiskoláit szülővárosában végezte, érettségizett Mv.-en (1926). Korán elhalt édesapja után a hátramaradó kilenc tagú családnak csak későre jutott nyugdíj, emiatt nagy erőfeszítések árán
MAJOR Ferenc, §
1939., † Mv., 1994. jan. 1.: zenetanár, gordonkatanár. – A mv.-i Művészeti Líc. csellótanára. – F. m.: társsz.: Zenetudományi írások 1986 (Buk., 1986), szerk.: Csodakürt. Népek gyermekdalai. Összeállította: Selmeczi Marcella. Lektorálta: Szenik Ilona-val; Buk., 1984).-Irod.: Benkő András: M.F. példája (A Hét, 13.sz., 1988.); Elekes M-A. 2007; [Nekrológ] (Nú., 1994. jan.
MAJOR Gizella, §
Hosszúfalu, 1940. aug. 9., † 2019.szept.10.: grafikus, tanár. – A mv.-i Képzőművészeti Líc.-ban tanult (1953–57), tanárai Incze István, Sátán Imre, Nagy Pál, Piskolti Gábor. A kv.-i Ion Andreescu Képzúművészeti Főiskolán végzett (1966), mesterei: Teodor Harşia, Kádár Tibor, Andrássy Zoltán, Petru Feier. Tanított: a gyergyószentmiklósi Salamon Ernő Líc.- ban (1966–69), a
MAJOR Irma
Kibéd, 1929. jan. 26., † ? : tanítónő. – Szászrégenben végezte a pedagógia iskolát (1950).Tanított Kiskapuson (1950–52); Marosbogáton (1952–55); Sóváradon (1955–64); Kibéden (1964–84). Irod.: RMKK
MAJOR Levente
Harangláb, 1939.okt.19.† Mv., 2002.júl.3. Zágonba temették: matematikatanár. – M.Sándor unit. lelkipásztor és Anna, tanítónő fia. Felesége Szilágyi Gabriella, asszisztens (1968). Leányuk, Andrea (1970) egyetemi hallgató, Ped.Fi. matematika szakán végzett (1971)..A dicsőszentmártoni vegyi kombinát munkása (1956–57), a bonyhai általános iskola matemat. tanára (1959–60)., géptervező a dicsői üveggyárban (1961–65). Matematikát tanított Haranglábon,
MAJOR Pál
Torda, 1914. szept. 30., † Mv., 1991.nov. 22. : agrármérnök. – Felesége: Nagy Vilma tanárnő († Mv., 2004. ápr. 21). Iskoláit Tordán, majd a kv.-i Unit. Gimnáziumban végezte (1932). Kv.-on a mezőgazdasági akadémián szerzett diplomát (1937). Dolgozott Aranyosgyéresen, Szilágysomlyón mint agrármérnök. Részt vett a II. vh.-ban, orosz fogságba esett, majd kiszabadult
MAJOR Sándor
Gagy (Har.), 1928. júl. 20., † Kibéd, 2005. : tanító, népművelő. – A székelykeresztúri tanítóképzőben végzett (1948). Tanított : Kismedeséren, Nagymedeséren, Szentábrahámon, Sóváradon, Kibéden (1948–88). Irod.: RMKK
MAJOR Sándor
1903?, † Kv., 1992. máj. 1.: unit. lelkész. Irod.: [Nekrológ] (Nú., 1992. máj. 5.)
MAJTÉNYI István
Mezőszilvás, 1910. szept. 18. † Kv., 1964. márc. 22: – Felesége Balástelki Veszprémy Ágnes (Nagysármás, 1910. márc. 13) Esküvő Kissármáson (1936. ápr. 21). Irod.: Gudenus
MAJTHÉNYI Zoltán
Marosillye, 1914. dec. 4., † Dicsőszentmárton, 1999. jún. 11. : tanár, festőművész, szobrász. – A buk.-i Képzőművészeti Akad.-án végeztt két évet Corneliu Baba osztályában. Szegénység miatt abba kellett hagynia tanulmányait, rajztanár volt a dicsőszentmártoni Traian gimnáziumban nyugdíjazásáig (1977). Csoportos kiáll.: Buc. Dalles terem (1962, 1971), a Palota terem (1967), Dicsőszentmárton
MAK Jakab, udvarfalvi
? † ? : marosszéki nemes székely lovas-puskás harcos. – II. Rákóczi György a havasalföldi hadjáratban tanúsított hűséges szolgálata jutalmául lófővé tette (1656. jún. 28), azzal a kikötéssel, hogy jó lóval, karddal, hosszú puskával, porral és golyóval felszerelve minden hadjáratra készen álljon és szükség esetén a lóról leszállva gyalog is harcoljon.
MAK Todor
? † ? : bíró. – Küküllősárd falusbírója. Részt vett Pesty Frigyes egész Mo.-ra és Erdélyre kiterjedt helynévgyűjtésében (1864–65). Irod.: Pesty 2014
MAK, udvarfalvi
A családból M. Jakab Marosszékről primipilusi levelet nyert (1655). Irod.: Kempelen; Pálmay
MAKAI
A családból M. János új adományylevelet kapott Bethlen Gábortól (1614. júl. 4.).M. Pál, szentbenedeki előnévvel II. Rákóczi Györgytől primipilárist kapott (1653. márc. 6.). Irod.: Pálmay
MAKAI István
? † ?: ref. lelkész. – Vámosgálfalván (1630), majd Nagykenden (1644) szolgált. Irod.: Küküllői Ref. Egyházm. 4.
MAKAI Margit
? † ?: biokémikus a mv.-i Fertőző Klinika laboratóriumában. – F. m.: társsz.: Fertözőbetegségek (Bakos Paula-, Kasza Lászlóval, Mv., 1979, 1980). Irod.: Genersich, Réthy–Újvári–Váczi
MAKAI Mária
Mv., 1943. † Mv., 2020: orvos. – Mv.-en a Bolyai Líc.-ban, a MOGYI –ban gyermekorvosi diplomát (1967) kapott.Vidéken körzeti orvos, majd Mv.-en működött. Irod.: Kiss Cs. M 4.
MAKAI Sámuel
? † ? : tanító. – Bözödön tanított (1879. dec. 4.–1892. dec. 22.), majd a koronkai egyházközség választotta meg mesternek. A mv.-i tanító-egyesület tevékeny tagja volt. Irod.: Koncz 1905
MAKAI, szamosújlaki
a családból M. András és fiai nyertek címeres nemeslevelet Apaffy Mihálytól (1669. nov. 10.). Irod.: Pálmay
MAKARIÁS Vallesz, Makariás Walles György József, illetve János
? † ?: esküdt polgár, bérlő, katonatiszt, sörfőző. – Származására vonatkozólag megállapítható, hogy a 18. sz. közepe táján, Csehországból, az osztrák katonasággal, mint proviantmester került ide, megtelepedett, meggazdagodott és a hangadó polgárok közé emelkedett. Kőháza a Szentgyörgyutca akkori végén (épült 1750, átalakították 1850), a Palásköz feljárójával szemközti (a volt Bethlen
MAKARIE, Macari
? † ? : birtokos. – Székelysóspatakon volt birtokos. A faluban kút viselte a nevét. Irod.: Pesty 2014
MAKAY Árpád
Radnót, 1911., † ?: operatőr. – Hangtechnikusként (1934–), később segédoperatőrként, majd operatőrként dolgozott. Első önálló játékfilmjét 1939-ben készítette. A II. vh. időszakának egyik legfoglalkoztatottabb operatőreként játék- és dokumentumfilmeket fényképezett. Meghonosította a természetes környezetben történő operatőri munkát. Elhagyta Mo.-t (1948) Ausztriába, majd Svájcba ment, végül az USÁ-ban telepedett le. Dokumentarista stílusú
MAKAY Attila, makói és geleji
Mv., 1897. febr. 17. † Bp., 1983. szept. 21.: huszárezredes. – A Ludovika Akad. elvégzését követően (1916. aug. 18.), hadnagyként a 3. honvéd huszárezred géppuskás szakasz- , majd századparancsnokként részt vett az I. vh. harcaiban (1917.jan. 1.–18. nov. 30 ). Főhadnagyi rangot (1917.aug.18.), majd századparancsnoki, illetve ezredsegédtiszti rangot kapott, és
MAKAY Lajos
1854?, † Lukafalva, 1899. okt. 23.Mv.-en temették: körjegyző. – Felesége: Kovács Erzsébet. Gyermekeik: Attila, Anna. Körjegyző Lukafalván. Irod.: Gyászjelentő
MAKFALVI József
? † ?: lelkész. – Kv.-on tanult, majd a franekeri egyetemen (1723–). Fogarason, Erdőszentgyörgyün és Nyárádszentbenedeken volt lelkipásztor (1728–35),. Irod.: Árva Bethlen K.; Imreh Barna; Nyárádszentbenedek
MAKFALVI Péter
? † ?: lelkész. – ref. pap Nyárádszentsimonban (1695–1697). Irod.: Imreh Barna –
MAKKAI Adalbert
1910 † ?: asztalos.- Két évet járt a mv.-i Ipari Lic.-ba. Segédmunkásként dolgozott a város különböző üzemeiben (1928–).Az államosításkor a tíz (egy átirat szerint 70) munkást foglalkoztató mv.-i Ágoston Sándor Konzervgyárban dolgozott, a gyár munkásbizottságának és a RKP tagja (1945–). Jó szakember, lelkiismeretes munkaerő, aki köztiszteletben állt.Kinevezték a konzervgyár igazgatójává,