Maros megyei életrajzi lexikon

Kv., 1929.jan.18., † ?? : tanár, közgazdász. – Falticska Lajos, szabó és Rozália lánya. Özvegy. Fia: Sándor (1956.jún.1.) idegsebész főorvos.- Az egyetemet Buk.-ben végezte a Társadalomtudományi Főiskolán (1952), majd a kv.-i BTE közgazdasági szakán (1971). Buk.-ben a főiskolán tanársegéd, adjunktus, előadótanár (1952–58). Mv.-en az Unirea Lic. tanára (1958–62); a Papiu Ilarian Lic.

Kibéd, 1815., † ? : mezőgazdász. – Özv. anyja, Vargyas Zsuzsanna/ Susana, székely nemes. – Mv.-en jogot tanult, majd joggyakornok lett. Keszthelyen mezőgazdász egyetemi hallgató (1842–43). Irod.: Szabó Miklós 2005

? † ?: tanító. – Mv.-en subscribált (1677). Bonyhában tanított (1681). Irod.: Küküllői Ref. Egyházm.1.

? † ? : lelkész. – Ref. pap Nyárádszentsimonban (1700–1701). Irod.: Imreh Barna

Jára, 1948.† ? : festő.. Tanulmányait a kv.-i Képművészeti Főiskolán végezte. Festményei tükrözik a környékbeli népi szokásokat. Irod.: Szabó – Kállai

Gyergyócsomafalva, 1933. nov. 25., † Mv., 1978. okt. 21.: földrajztanár. – A gyergyószentmiklósi gimnázium elvégzése után (1952) a kv.-i BTE-en geológia-földrajz szakos tanári diplomát szerzett (1958). Tanított : Csíkmadéfalván, Mezőpaniton, Ákosfalván, iskolaigazgató Székelyvaján (1961–71); előadó a mv.-i Népi Egyetemen. Érdemes tanári címet kapott (1974); doktorált (1978). Kezdeményezője Török Mihály és Csortán

Madaras, ? † ?: orvostanhallgató. -. Részt vett az I. vh.-ban zászlós, a bp.-i K.M.TE orvostanhallgatójaként. Kitüntetése: I. o. Ezüst vit. érem. Irod.: Pro patria

? † ?: madarász. – Báthory Gábortól nemességet kapott a görgényi uradalomban madarászként szerzett érdemeiért. Címere is őt ábrázolja szakfoglalkozása közben. Irod.: Siklóssy

? † ?: ref. lelkész, – Radnótfáján szolgált (1729). Irod.: Kelemen Lajos 2009

Mv., 1890. dec. 26., † Bp., 1949. aug. 27.: költő, író. – Felesége: Buzeskó Irma. – A gimnázium 4 osztályát Mv.-en, a felsőkereskedelmi iskolát Brassóban végezte (1907) ; államszámviteli vizsgát tett Kv.-on (1918). Bankhivatalnok (1908–14); számgyakornok majd számtiszt a Földművelésügyi Minisztériumban (1914–18); a ferencrendiek kv.-i Szent Bonaventura Nyomdai- és Kiadóvállalatának belső

? † ?: építészmérnök, városi főmérnök. – Okl.-t Bp.-en a József Nádor Egyetemen szerzett (1905–1909), majd Mv.-en kezdte tevékenységét, ahol a város főmérnöke lett (1910–39- ben is), műszaki tanácsos. Az agrárreformmal kapcsolatos műszaki munkálatok végrehajtásával megbízott delegált mérnök (1924 k.). Azon tervezőmérnökök közé tartozott, akik bármilyen építészeti stílushoz alkalmazkodni tudtak.Vannak szecessziós,

? † ?: műépítész, topográfus. – Szőcs Mózes építésszel közösen tervezték és építették fel Dicsőszentmártonban a vármegyei közkórházat (1897), amely a mai napig működik. Topográfus Mv.-en (1924 k.). Irod.: Almanah Tg.M.; Ilyés Tibor: Dicsőszentmárton 90 éve város (Nú., 2002. ápr. 25.)

Segesvár, ? † Holdvilág, 1834. dec. 10. : lelkész, tanár. – Tanult Jénában (1791). Tanár Segesváron (1796–1808); lelkipásztor Holdvilágon (1808–34). Irod.: Szabó-Szögi

Holcmány, 1756, † Berethalom, 1826.: orgonaépítő. – Metz Albert dédapja. Berethalmon megvásárolta Johann Georg Wachsmann műhelyét és itt 37 orgonát épített. A szászdályai orgonát is elkészítette (1792), Magyarkirályfalvára került (1807). Irod.: Küküllői Ref. Egyházm. 3., 4.; Wikipedia

? † 1953.: segesvári egyetemi hallgató. – antikommunista harcos, a piteşti átnevelő táborban volt, felakasztották (1953). Irod.: Ioniţoiu

? † ?: egyetemi adjunktus fogász. Irod.: Genersich

1907., † Mv., 1990. márc. 23.: ügyvéd, jogtanácsos. – Irod. : [Nekrológ] (Nú., 1990. márc. 27.)

Mv., 1899. jún. 24., † ?: öntő. – „A munkásosztály elleni intenzív tevékenység” vádjával (állítólag 1940 előtt csendőrségi besugó volt) állították bíróság elé.-Irod.: 1956 Erdélyben

? † ?: mv.-i kiállító. Irod.: Gelléri Mór: Országos Nőipar-kiállítás (Bp., 1881)

A címeres levelet Rudolftól (1578. ápr. 12.) M. Pál és János kapták. A család később előnevét, a Madarassy nevet vette fel családnevéül. – Vö. Madarassy (mezőmadarasi). Irod.: Székelyföld tört.

Balasagyarmat, 1873., † ? : építész. – Mv.-en az első szecessziós épületet a hajósközi Agrár- takarékpénztárt tervezte. Irod.: Molnár

? 1873., † ? : ?. Irod.: Éber

→ GOTHÁRT Ferencné

Fintaháza, 1878., † Székelykakasd, 1941. okt. 2.: ref. lelkész. – M. Dániel fia. Felesége: Zilahi Sebess Katalin. Gyermekeik: Árpád, Gizella, István, Katalin, Ferenc, Dániel és Zsuzsánna. – Székelykakasdi ref. lelkész (1899–41).Olvasókört szervezett, dalárda is működött a faluban, valamint népkönyvtár. Irod.: Asztalos 1998; Csáky; Gyászjelentő; Székelykakasd

Székelykál, 1885., † ?: gazdálkodó. – Önálló gazda (1907–) 70 holdas birtokán korszerű gazdálkodást folytatott. A ref. egyház presbitere, gondnoka, a község birója, minden hazafias és kulturális egyesület támogatója volt. Az első vh.-ban a 12. hegyi tűzérezredben a szerb, olasz, orosz, román fronton harcolt, mint szakaszvezető szerelt le. Irod.: Székelyföld í.k.

Nyárádszereda, 1898, † ?: tanító. –Részt vett az I. vh.-ban (1916–19), az olasz fronton harcolt. A nagy ezüsz vitézségi érem és a Károly csapatkereszt tulajdonosa, majd a székely hadosztályban teljesített szolgálatot, román fogságba esett (1919). Mint hadnagy szerelt le. Petrozsényben volt ref. tanító (öt évig), majd Magyarszováton és Nyárádszeredában tanított.

Jedd, 1883., † ? : ref. kántor-tanító. – Középiskolát Mv.-en, tanítóképzőt Nagyenyeden végzett. Csejden volt tanító (1905–22), majd Jedden nyugdíjazásáig (1942). Az I. vh.-ban katonai szolgálatot teljesített (–1917). Irod.: Csejd –Tófalva; Erdélyi vármegyék

Teremiújfalu, 1905. jan.15., † ?: gazdálkodó. – Letartóztatták (1958.márc.17.) és a MAT Katonai Törvényszéke Kovács Károly jehovista csoportjában helyezte vád alá. Irod.: 1956 Erdélyben

? † ?: r. k.lelkész, esperes. – Ádámoson esperes (1661-ig), Szentháromságon (1666–), Torockószentgyörgyön (1670–) és Tordán (1684–) szolgált. Irod.: Kelemen

? † 1770. máj. 19.: r. k. pap. – Kv.-on és Gyulafehérváron (1759–62) tanult. Pappá szentelték (1761. aug. 27.).Káplán Szovátán (1762), plébános (1766). Irod.: Ferenczi Sándor 2009

Székelybő, 1881., † ?: gazdálkodó. – Iskolái elvégzése után apja mellett tanult gazdálkodni, Mv.-en önálló gazda. A Magyar Népközösség, a Gazdakör és a Székely Szántó Társulat tagja, városi rendőr is volt. Irod.: Székelyföld í.k.

? † ?: vállalkozó. – Ecetgyárat nyitott (1889). Irod.: Időtár 2

Mv., 1905., † ?: gazdálkodó, bérlő. – Iskoláit Mv.-en végezte a szülői háznál tanult gazdálkodni Mv.-en. A Magyar Népközösség tagja, minden hazafias és kulturális egyesület támogatója volt. Sokat szenvedett, 6 hónapig volt bezárva. Irod.: Székelyföld í.k.

Székelyvarság, 1912., † ? : tanító. – Tanulmányait Székelyudvarhelyen és Csíkszeredán végezte, oklevelet kapott (1931). Oroszhegyen kezdett tanítani, onnan került Székelyvéckére (1933–35, megszakítással). Kántortanító a katolikus iskolában, minden hazafias, vallásos és kulturális egyesület támogatója volt. Irod.: Maros-küküllői főesp.; Székelyföld í.k.

? † ?: ref. tanító. – Mv.-en subscribált (1784). Alsóbölkényben (1790–1792) és Tancson (1793–1799–1802) (Névkönyv 1894. 26.) volt mester. Irod.: Ősz

? † ?: kovácsmester. – Nyárádszeredában volt kovácsmester, ő készítette a piacon levő templom nagy fatornyára a Hold járását is mutató toronyórát (1794), amely helyébe kőtornyot építettek (1895). Irod.: Kelemen Lajos 1982; Nyárádszereda: Kiskalauz

Jedd, 1884., † ?: ref. lelkész. – Tanulmányainak elvégzése után lelkészi oklevelet szerzett. Szolgált Szászcsáváson, Egrestőn, majd Andrásfalván (1912–24), azután Iklandon (1925–). A hazafias és kulturális egyesületek támogatója volt. Irod.: Székelyföld í.k.

Kv., 1908, † Fintaháza, 1980. jún. 28.: ref. lelkész. – Az apja is lelkész volt Iklandon. Felesége: Horváth Róza. – Kv.-on és Mv.-en végezte a gimnáziumot és Kv.-on a teológiát. Bikfalván kezdte pályafutását, majd Cserefalva lelkésze (1933–). A tejszövetkezet, Hangya, Gazdakör vezetőségi tagja. Irod.: [Nekrolog] (V. Z., 1980. jún. 29.)

A családból M. Gergely és Pál lustrálttak (1614) ; M. István nemeslevelet kapott (1655). A család Sóváradon kihalt. Irod.: Pálmay

Nagykend, 1902., † ? : gazdálkodó. – Önálló gazda Nagykenden (1916–), ahol a Gazdakör elnöke, a Hangya Szöv. tagja, minden hazafias és kulturális egyesület támogatója, a község kisbírója volt. Irod.: Székelyföld í.k.

Csejd, 1920., † 1996.: őrvezető. – Az II. vh.-ban mint őrvezető szolgált a m. kir. 23. honvéd zászlóaljban. Irod.: Csejd –Tófalva

Csejd, ? † ?: katona. – Harcolt a II. vh.-ban, hosszú orosz hadifogság után került haza szülőfalujába. Testvére M. Ernő m. honvédként halt hősi halált. Irod.: Csejd –Tófalva

? † ?: unit. lelkész, esperes. – A kolozsi zsinaton pappá szentelték (1699). Nyárádszentlászlón lelkész (1705–09), a küküllőszéplaki zsinaton választották meg marosi esperesnek (1720. jún. 30.), esperes Harcón (1734. dec. 15). Mint marosköri esperes kijárta hogy visszakapja a szabédi unit. egyház azon erdejét és szántóföldjét, mely a hajdani bazédi unitáriusok adományából

? † ?: ref. tanító. – Komlódon (1751–53) volt mester. Irod.: Ősz

? † ?: darabont. – Családfenntartóként szerepel a csejdi darabontok között az összeíráskor (1647). – Irod.: Csejd –Tófalva

1915, † Mv., 1983. nov. 28. : tanár. – A mv.-i Ref. Koll. majd a Bolyai Farkas Líc. tanára (1952. szept. 1. – 1954. szept.1), tanított a 4-es sz. középiskolában tanított (1954–58), majd a Papiu Ilarian Líc. igazgatója volt. Irod.: [Nekrológ] (V. Z., 1983. nov. 29.); Kozma; Skóla

Kisfülpös, 1912. júl. 12., † Szászrégen, 1998. szept. 9.: tanító, ref. kántor, karnagy. – A tanítóképzőt Nagyenyeden végezte (1933). Marosjárán kezdte pályafutását; Szászrégenbe tanított (1934–). A MP tagja, az egyházi és ifjúsági dalárdának, valamint az IKE vezetője; a kulturális és szociális egyesületek tevékenységében részt vett. Tart. Alhadnagyként részt vett a

→ SZŐKE József, magyarósi

1939., † Mv., 2008. máj. 14.: orvos. –A MOGYI orvoskarán végzett (1964). Főorvos volt Küküllőszéplakon (40 évig).Kiss–Péterffy–Péterffy; Irod.: [Nekrológ] (Nú., 2008. máj. 15.);

Fintaháza, 1878., † ? : ref. lelkész. – Székely lőfő nemesi családból származott. Tanulmányait Mv.-en és Kv.-on végezte. Lelkészi működését Székelykakasdon folytatta (1899–), ahol megalappította a Biblia Olvasókört, mely az ország első és egyetlen olvasóköre volt abban az időben.. Irod.: Székelyföld í.k.