Szerző: Fülöp Mária
MÁRTHA Ivor, dr.
Szatmárnémeti, 1928. szept. 9., † Mv., 2007. aug. 17.: főorvos, urológus szakorvos. – Felesége: Papp Ilona (1935.szept.30.- szemészorvos). – Szatmáron a Kölcsey Ferenc Gimn.-ban érettségizett (1947), a MOGYI-n általános orvosi érdemdiplomát szerzett (1953). Az Urológia Klinikán gyakornok, alorvos (1953–59), szakorvos (1959–78), főorvos (1978–), az orvostudományok doktora (1978). A Román Urológiai
MÁRTHA PAPP Ilona, dr.
Buk., 1935. szept. 30., † ?? : szemész dr. – Szülei dr. Pap Béla orvos és Dénes Ilona. Mártha Ivor orvos felesége. – Brassóban érettségizett (1953), a MOGYI általános orvosi karán szerzett diplomát (1959). Orvosi pályáját Nyárádkarácsonyfalván kezdte (1959–61); Mv.-en a Szemészeti Klinika orvosa, ahol szak- majd főorvosi vizsgát tett,
MARTHY Ferenc, Marty Ferenc
1882., † ?: jogász, polgármester. – Testvére: Pál, rajztanár. Felesége: Dudutz Júlia (1897–). Gyermekeik: Éva (1916-, Ferenc (1918–), György(1921–). – Mv. másod aljegyzője (1902. márc. 31. –, újraválasztott 1908. ápr. 1.–), főjegyző, rendőrfőkapitány (1912–), alpolgármester, Mv. polgármester (1917. jún. 30.–1920. febr. 7). A Mv.-i Kaszinó választmányi tagja (1919). Repatriált Mo.-ra (1920),
MARTHY György
? † Mv., 1933. szept. 23.: kántor, tanító. – Mv.-i plébánia kántora (1900–1912) és a r. k. leányiskola tanítója nyugdíjazásáig. Szász János volt a követője a kántorságban (1912–1914), aki korábban Marosludason volt kántor. Irod.: Gyászjelent.; Maros-küküllői főesp.
MARTHY Pál
Csíkszentdomokos, 1880. jan. 14., † Mv., 1936. jan. 8.: rajztanár, festőművész. – Apja: György, Mv.-re költözött (1886), a plébánia kántortanítója, a R.K. Gimn. énektanára.Testvérei: M. Lajos, dr. M. Ferenc, M. Rózsika dr. Wallner Ödönné Felesége: Lutman Mária (1886- – 1960), – A R.K. Gimn.-ban végzett (1898). A M. Királyi Mintarajz
MARTI Zsigmond
? † ?: ref. tanító, lévita. – Mv.-en subscribált (1748). Erdőszengyelben volt lévita (1759). Irod.: Ősz
MARŢIAN, Dionisiu P.
? † ?: ?. Irod.: Păcăţian, Teodor : Cartea de aur sau luptele politice-naţionale ale românilor de sub coroana ungară (Sibiu, 1904)
MARTIN, Emmrich
Beszterce, 1812., † ? 1892. : gyógyszerész, tud. kutató. – Tanulmányai befejeztével Réhenben működött mint gyógyszerész, a Stefan Czoppelt által létesített patikában. Szerepet játszott az 1848–49 es forradalomban, részt vett a város vezetésében, segítette az evang. Gimnáziumot. – F. m.: Geschichte Sächsisch – Regens in den Jahren 1848–49 (1862)… Istoria
MĂRTINAŞ, Dumitru, §
Miclăuşeni, 1897. máj. 11., † Buzău, 1979. febr. 3.: tanár. – Testvére: M. Ioan, gr. kat. pap, a Iasi -i szeminárium tanára, aki 15 évi börtönbűntetését töltötte (1950-es évektől?). – A Iaşi-i egyetem Filológia Karán végzett és román- nyelv és irodalom és latin tanári oklevelet szerzett (1920). Cernăuţi, Cetatea Albă,
MARTINI
A család a Bánátból származott, M. József nyert címeres nemeslevelet (1804. júl. 16.). Irod.: Pálmay
MARTINI Andreas
Szénaverős, ? † Szénaverős, 1808. szept. 24.: lelkész. – Tanult Wittenbergben (1776). Lelkész Küküllőkőrösön (1784–92). Irod.: Szabó-Szögi
MARTINI, Martinus, Martini Márton
? † Segesvár, 1800. jún. 28.: orvosdoktor. – Segesvári tiszti orvos volt. – F. m.: Dissertatio inauguralis practico- medica de daemonomania et variis ejus speciebus (Viennae, 1782). Irod.: RMK III/18.sz.; Szinnyei, Szinnyei J.-Sz. J.
MARTINUS Chlain Stephani de Trapoldia
? † ?: diák. – Apoldi származázú, a bécsi egyetem beiratkozott hallgatója (1436). Irod.: Tonk 1979
MARTINUZZI FRÁTER György
? † ?: cs. helytartó.- Mv.-en ogy.-t tartottak a három nemzet résztvételével ahol helytartói címet kapott (1542), Ogy. városunkban ahol meg akarta szerezni Ferdinánd kir. számára a rendek támogatását, sikertelenül (1549), az engedetlenkedésre szítókat sem tudta megbüntetni, de tisztségében megerősítették (1549); Ismét Vásárhelyre hívta a rendeket ahol hadfelkelést hírdetett az országba
MÁRTON
? † ?: r. k. pap. – Felsőkápolna plébániatemplom plébánosa (1332), fizette a pápai tizedet (1332–33). Irod.: Ferenczi Sándor 2009; Léstyán – templomok 2.
MÁRTON
? † ?: r. k. pap. – Magyarózd plébániatemplom plébánosa, fizette a pápai tizedet (1332–34). Irod.: Ferenczi Sándor 2009; Léstyán – templomok 2.
MÁRTON
? † ? : r. k. pap. – A nagyölyvesi plébániatemplom plébánosa, a régeni kerület dékánja is (1444). Irod.: Léstyán – templomok 1. ezt ellenőriztem így van Léstyánnál
MÁRTON
? † ? : r. k. pap. – A petelei plébániatemplom plébánosa, a régeni kerület dékánja is (1444). Irod.: Léstyán – templomok 1.
MÁRTON
? † ?: r. k. pap. – Marosszentkirályon a Boldogságos Szűz monostorban frater perjel (1497). Irod.: Darvas-Kozma József: A pálosok Erdélyben (Nú., Színes Világ, 2011. máj. 7.)
MÁRTON Adalbert, Albert
? † ?: r. k. pap. – Görgényszentimrén volt pap (1953 k.). A securitate megfigyeltette. Irod.: Bartos 2012
MÁRTON Alexius
Somosd, 1810., † ?: egyetemi hallgató. – Debrecenben volt bölcsészhallgató, I. év. (1833–34). Irod.: Szabó Miklós 2005
MÁRTON Andor
? † ?: r. k. pap. – Szászrégenben volt lelkész (1914–16). Irod.: Maros-küküllői főesp.
MÁRTON András, Márton Andor
Csíkszentmárton, 1881.febr. 18., † Kv., 1947. nov. 26.: r. k. pap. – Tanulmányait Székelyudvarhelyen, Temesváron és Gyulafehérváron végezte. Pappá szentelték (1903. jún. 26.). Káplán Gyulafehérváron és püspöki titkár (1906), káplán és hittanár Nagyszebenben (1908). Lelkipásztor Szászrégenben (1914–16), Nagyszebenben (1916). Plébános Etéden (1923–28), Sárpatakon (1928–34). Káplán Vulkánban (1934), kisegítő lelkipásztor Magyarláposon,
MÁRTON Antal
? † ? : főhadnagy. – Marosszéki főhadnagy volt (1501), főbíró (1508). Irod.: Aranka György
MÁRTON Aranka
Csíkszépvíz, 1936., † Mv., 1985.dec. 21.: biológus. – Kv.-on a BTE Természettudományi Karán végzett. Mv.-en az OGYI tanársegéde, laboratóriumi főnök a Gyógyszerészeti Karon (1959–85). Kutatási területe : gyógynövények. Közölt a : Farmacia, Revista Med. Note botanice-ben. – F. m.: társsz.: Recunoaşterea plantelor medicale (Mv., 1965); Gyógyszerészeti növénytan (Kisgyörgy Zoltánnal; 1.
MÁRTON Áron
Csíkszentdomokos, 1896. aug. 28., † Gyulafehérvár, 1980. szept.29.: r. k. püspök, érsek, egyházi író. – Székely parasztcsaládból származott. A csíksomlyói r. k. gimn.-ban (1907–), a csíkszeredai r. k. főgimn.-ban tanult (1910–), a gyulafehérvári VII-VIII. gimn. osztályt a kis szemináriumban végezte, itt érettségizett (1913–15). Az olasz fronton (1915–), Doberdón, az Ojtozi-szorosnál
MÁRTON Áron, dr.
Mv., 1984., † 2014: orvos. – Szüleinek Mv.-en virágüzletük volt.- A MOGYE Fogorvosi karán végzett (2010). Magyarországon élt és dolgozott, utolsó munkahelye Sopronban volt. Baleset áldozata. Irod.: Kiss Cs. M 4.
MÁRTON Béla, Adalbert
Vice, 1884. jún.1., † Görgényszentimre, 1956. febr. 25.: r. k. pap. – Pappá szentelték (1907. jún. 26.). Káplán Kézdiszentléleken (1907), Kv.-on (1909). Lelkipásztor Mócson (1913), Maroshévízen (1929). Plébános volt a magyarzsákodi egyházközségben (1939–40), Görgényszentimrén (1941–). Irod.: Ferenczi Sándor 2009; Ferenczi Sándor 2012; Maros-küküllői főesp.
MÁRTON Crysostom
? †1886 : szerzetes. – Ferences szerzetes Görgényszentimrén. Irod.: Maros megyei m. tört.5.
MÁRTON Dénes
Holtmaros, 1930. márc. 5., † Mezőbánd, 2009. ápr.13.: tanár. – Az elemi iskolát szülőfalujában végezte, a mv.-i Ref. Koll.-ban folytatta tanulmányit, itt érettségizett (1949). A kv.-i BTE természetrajz karán végzett (1953). Tanár tevékenységét Szabédon kezdte (1953–60). A Mezőbándon alakult új középiskola tanára lett nyugdíjazásáig (1961–93). Több mint 30 évig megfigyelte,
MÁRTON Endre
1950., † Los Angeles, 2007. ápr. 26.: fizikus. – Felesége: dr. Filka Emese. Irod.: [Nekrológ] (Nú., 2007. ápr.?.)
MÁRTON Ernő
Dicsőszentmárton, 1896. máj. 17., † Tel Aviv, 1960. aug. 25.: ügyvéd, politikus, ujságíró, szerkesztő. – Rabi családból származott. A vallási tanulmányi után a kv.-i TE-n jog- és államtudományi doktorátust szerzett. Közgazdasági pályára lépett. Kisküküllő megyében főispáni titkár (1917–18); az erdélyi zsidó mozgalom vezetőivel megalapította az Új Kelet c. cionista lapott
MÁRTON Ferenc
Csíkszentdomokos, 1796., † 1832. febr. 2.: r. k. pap. – Pappá szentelték (1821. márc. 17.). Káplán volt Csíkszentgyörgyön (1821). Plébános Harasztoson (1823–29), majd Gyulafehérváron a szeminárium vicerektora (1929). Irod.: Ferenczi Sándor 2009
MÁRTON Ferenc
? † ? : bíró. – Nyárádmagyarós falusbírója. Részt vett Pesty Frigyes egész Mo.-ra és Erdélyre kiterjedt helynévgyűjtésében (1864–65). Irod.: Pesty 2014
MÁRTON, futásfalvi
A család Háromszékből származott, egy ága Nyárádszentannán vett birtokot. M. János alsócsernátoni birtokos igazolta nemességét (1792. okt. 8.), leszármazottja M. János, nyárádszentannai birtokos és közigazgatósági bizottsági tag. Kúriája még áll, államosították (1948), ovoda, klubhelység, téesz-ház és raktár volt, a hagyatékot visszaszerezték a leszármazottak (1990). Irod.: Pálmay; Sepsiszéki
MÁRTON Gergely
Zetelaka, 1919. márc. 7., † Mv., 1992. júl. 7.: orvos, nőgyógyász. – A középiskolát Székelyudvarhelyen (1939), az orvosi egyetemet Kv.-on és Bp.-en végezte (1944). Bp.-en a Rókus Kórházban orvos (1944–45); hadifogoly volt (1945–46); Székelyudvarhelyen dolgozott a kórházban (1947–53); Mv.-en a Szülészeti és Nőgyógyászati Klinika (1953–82), majd a 2. sz. Szülészeti
MÁRTON György
1923., † Mv., 1976.: tanár. – Felesége Szabó Magdolna Matild. – A Bihar tartományi néptanács tanügyi osztályán dolgozott (–1952). Áthelyezték a MAT néptanácsának tanügyi osztályára (1952- ?), majd a 4-es sz. vegyes iskola igazgatója volt (–1976). Irod.: Csekme; Szabó Magdolna Matild: Napló: 1943–1946 (Csíkszereda, 2011)
MÁRTON György, Márton Gheorghe
? † ?: százados. – A mv.-i securitate századosa, a nyomozó osztály helyettes főnöke (1955. máj. 5.–)..Irod.: Bartos 2012
MÁRTON Imre, Marton Imre
? † ?: tanító, ref. lelkész. – Mv.-en subscribált (1786). Dicsőszentmártonban tanított lévitaként (1791). A kézdivásárhelyi zsinaton ordinálták (1792). Lekész volt Maroscsapón (1792–95), Csíkfalván (1796–1800), Székelytompán (1802), Mezőcsáváson (1802–07) és Galambodon (1808–14). Irod.: Csíkfalva; Küküllői Ref. Egyházm. 2., 4.
MARTON István
? † ?: földbirtokos. – A Szodóról (Szatmár megye) emelték ki és kényszerlakhelyre Mv.-re helyezték (1949–). Színes rajzokat, karcolatokat készített, a humoros alkotások römet okoztak a sorstársaknak. Irod.: Mikó
MÁRTON István, futásfalvi
Nyárádszentanna, 1876., † ?: ügyvéd, földbirtokos. – Apja földbirtokos volt. Középiskoláit Kv.-on, az egyetem jogi fakultását Bp.-en és Kv.-on végezte, jogi doktor (1899), majd ügyvédi vizsgát tett (1903). A kolozsmonostori gazdasági intézetben 2 gyakorlati évet tett. Eleinte bírósági aljegyző, majd ügyvéd Nyárádszeredában, amellett földbirtokos, kir. közjegyző volt (1947-ig), a helyi
MÁRTON István, futásfalvi
Nyárádszentanna, 1918. aug. 3., † Miskolc, 1944. okt. 23.: A II. vh.-ban zászlósként szolgált. Miskolc mellett súlyosan megsbesült, s belehalt sérülésébe.-Irod.: Berekméri
MARTON Jakab, felei
? † ? : marosszéki nemes székely lovas-puskás harcos. – Rákóczi György a havasalföldi hadjáratban tanúsított hűséges szolgálata jutalmául lófővé tette (1656. jún. 28), azzal a kikötéssel, hogy jó lóval, karddal, hosszú puskával, porral és golyóval felszerelve minden hadjáratra készen álljon és szükség esetén a lóról leszállva gyalog is harcoljon. Irod.:
MARTON Janetta, Marton Janka
? † ?: orvos. – Mv.-en gyermekorvos (1924 k.). Irod.: Almanah Tg.M.
MÁRTON János, futásfalvi
? † ?: nyárádszentannai birtokos és közigazgatósági bizottsági tag. Irod.: Pálmay
MÁRTON János, szentbenedeki
? † ?: marosszéki főember. – Feltételezhető hogy köze volt Lőrinc plébános meggyilkolásához, ezért Kisszőlősi, uralyi, petekei és méhesi birtokrészeit , szentbenedeki, vajai lőfőségeit és szentmiklósi székely örökségeit Geréb püspöknek adták (1497).Korábban a székely nemzeti gyűlés számkivetésre és házai feldúlására ítélte, a király által kirendelt bírák megparancsolták hogy egyezzenek ki és
MÁRTON Jenő
Marosvásárhely, 1925. szept. 23. † Nagysajó, 1944. okt. 5.: honvéd. – Tamási Zsuzsanna fia. A 27/III: zászlóaljban honvéd. Tüdő- és hasi sérültként halt meg a 67. határvadászcsoport egészségügyi oszlopban.Nagysajón.). Irod.: Berekméri 2015
MÁRTON József
Csíkdánfalva, 1899., † ?: bőrgyáros. – Iskoláit elvégezve a bőriparban szabadult fel. Önálló lett (1924) Mv.-en, későbbi üzemet építetett (1936). Tekintélyes szakiparos, a MP és az Iparos Egyesület tagja volt. Mv.-ről deportálták feleségével (1888–) együtt (1944. máj. 29.). Irod.: Mv. zsidósága; Székelyföld í. k.
MÁRTON Károly
Nyárádselye, 1898., † ?: gazdálkodó. – Iskolái elvégzése után a szülői háznál tanult gazdálkodni. Nyárádremetén, Vármezőben lett önálló gazda.Az első vh.-ban a 9. h. h. e.-ben az orosz és olasz fronton harcolt mint szakaszvezető. Tekintélyes polgára a községnek, a MP tagja volt. Irod.: Székelyföld í.k
MÁRTON Lázár
? † ?: szabó. – Szabómester volt Mv.-en. Az I. vh.-ban a 16. tűzérezredben volt tűzér (1916. szept.–18. nov.). Az olasz és román harctéren teljesített arcvonalszolgálatot, hadirokkant. – Kitüntetései: Károly cs. k. ig. a. Irod.: M. hadviselt zsidók
MARTON Lőrinc
1941., † Mv., 1994. ápr. 4. : tanár. – A mv.-i 11.-es iskola tanára. Irod.: [Nekrológ] (Nú., 1994., ápr. 6.)
MÁRTON Magdolna Matild, Márton Tilda
Szováta, 1926. jún. 13., † Bp., 1989. febr. 28. a mv.-i ref temetőben nyugszik: tanítónő. Testvérei.Mihály, tanár Szovátán; Errnő, igazgató-tanító a torboszlói iskolában; Klára, akiről gondoskodik.. Férje: Márton György, a 4.sz. 7 éves m. nyelvű vegyes iskola igazgatója. – A Szabó Mihály volt a , mészáros-hentes volt, a Május 1.
MARTON Miksa; Márton Miksa
? † rabbi. – Dicsőszentmártonban szorgalmazta az izraelita templom felépítését.. Irod.: Zichy Herman : Magyar zsidók a milleniumon (Bp., 1896)
MÁRTON Mózes
1806. márc. 25., † 1848.nov.2.: r. k. pap. – Pappá szentelték (1829. szept. 21.). Káplán Csíkrákoson, plébános Nyárádköszvényes- Nyárádremetén nyugdíjazásáig (1830–48). Irod.: Ferenczi Sándor 2009; Maros megyei m.tört.5.
MÁRTON Novák
1740. ?, † 1808.: kereskedő. – A mv.-i kereskedő, a Plébániatemplom kriptájába temették. Irod.: Mv.-i Plébániatemplom kriptája
MARTON Pál / Paulus
Mv., 1798. † ?: gyógyszerész.–32 éves, amiko sebészhallgató Pesten (1826–30). Gyógyszerészmesteri vizsgát tett (1829–30). Előzőleg humaniorákat (idegen nyelvek és kultúrák, elsősorban a klasszikus ókori görög és latin műveltségek) és bölcsészetet tanult. Irod.: Szabó Miklós 2005
MÁRTON Péter, nyárádszentbenedeki
? † ?: marosszéki főember. – Nyárád menti embereivel, 13 familiárisával, lófőkkel betört Mv.-re, meggyalázta a plébániatemplomot, a temetőt (1497). Feltételezhető hogy köze volt Lőrinc plébános meggyilkolásához, ezért Kisszőlősi, uralyi, petelei és méhesi birtokrészeit, nyárádszentbenedeki, vajai lőfőségeit és szentmiklósi székely örökségeit Vingrádi Geréb László erdélyi püspöknek adták (1497). Irod.: Ferenczi 2012;
MARTON Péter P, márkodi
Márkod, 1903., † ?: gazdálkodó. – Iskolái elvégzése után édesapja mellett tanulta a földművelést, önálló let Márkodon (1928–). A község képviselőtestületének és az iskolaszék tagja, községi bíró volt.. Irod.: Székelyföld í.k
MÁRTON Piroska, futásfalvi
Nyárádszereda, 1899. jan. 22., † Bp., 1996. ápr. 26.: festőművész. – A bp.-i M. Képzőművészeti Főiskolán tanult (1916–1924), mesterei: Deák-Ébner Lajos és Csók István. A pécsi művésztelepen alkotott (1922, 1923 és 1924). Nagybányán a szabadiskolában dolgozott (1925), németo.-i (Bécs, Prága, Berlin, Drezda, Nürnberg, 1928), több ízben erdélyi (Nyárádszereda, Nyárádszentanna, Rigmány, 1928–1943
MÁRTON Sándor, Márton Alexander
Somosd, ? † ?: mezőgazdász. – Keszthelyen a mezőgazdasági főiskolában képezte magát, tantárgyai: állattan, állatorvosi ismeretek, kertészet, agrotechnika, falusi építészet, számtartás, mezőgazdálkodás, stb. (1837. febr. 12). Irod.: Szabó Miklós 2005
MÁRTON Tamás
Gyergyóditró, 1882., † Mv., 1948. aug. 4.: késes és műköszörűs mester. – Iskoláit Szegeden végezte, majd késes és műköszörás szakmát tanulta, önálló lett Mv.-en (1898) Az első vh.-ban 42 hónapi frontszolgálat alatt egyszer megsebesült, tizedesi rangban szerlet le, az I., II ezüst, a bronz vit. érem és a Károly Csapatkereszt kitüntetésekkel.
MARTON Zsigmond
? † ?: ref. tanító. – Nyárádszentannán tanítómester (1811–1815), Nyárádszeredában tanított (1816–1834). Irod.: Imreh Barna; Nyárádszereda: Kiskalauz
MÁRTON Zsigmond, Marton Zsigmond
? † ?: főjegyző, alispán. Megyei főjegyző (–1919), Mo.-ra távozott (1920). Maros-Torda vm. alispánja (1940–44). Irod.: Berekméri 2015; Időtár 3; Sebestyén Mihály 2000
MARTONFALVI György
? † ? : ref. lelkész. – Nyárádkarácsony falván működött (1718–1719). Irod.: Imreh Barna
MARTONFALVI János
? † ? : ref. lelkész. – Tanítómester Nyárádszentannán (1700). Ref. pap Nyárádkarácsonyfalván (1721–1724), Somosdon lelkész (1725–31). Szolgálata ideje alatt újra zsindelyeztette a templomot, a papilakot és a haranglábat (1730). – F. m.: Halotti beszéd czegei Dániel felett, 1741. jan. 25. Irod.: Halotti beszédek; Imreh Barna; Somosd
MARTONFALVI R. András
? † ? : ref. lelkész. – Mv.-en subscribált (1720). Héderfáján szolgált (1735), majd akadémián járt. Küküllőváron (1740–48) és Magyarkirályfalván (1748–58) volt lelkész. Irod.: Küküllői Ref. Egyházm. 2., 3.
MÁRTONFFI Joákim Gergely, P.
1674., † Mikháza, 1754. márc. 24.: ferences szerzetes. – Beöltözött (1695. márc. 4.), felszentelték (1700. júl.). Definitor (1721–24, 1729–32).-Irod.: György: A ferencrendiek
MÁRTONFFY András
? † ?: r.k. pap. – Nagyernyei plébános (1729–31). Visszafoglalta az unitáriusoktól a templomot, és a következő években renováltatta azt (1729. okt. 20.). Kinevezték Maros-széki esperesnek, 14 egyházmegye tartozott hozzá (1738). Irod.: Nagyernye; Pál-Antal
MÁRTONFFY Ignác, csíkszentgyörgyi, nagyenyedi, csíkbócfalvi, mindszenti
1858 k. † ?: gimn. tanár. – Tanári oklevelét a bp.-i egyetemen szerezte. Mv.-en gimnáziumi tanár. Leveleit a P. Hírlap közölte. Irod.: Gulyás
MARTONFFY László
1903 † 1973 : gyógyszerész. – A MOGYI Gyógyszerészeti karán egyetemi tanár. Irod.: Szöllősi 2009;
MARTONFFY Sándor
? † Szőkefalva, 1911.: r.k. plébános. – Esperes-plébános Szőkefalván haláláig (1899–1911). Irod.: Maros-küküllői főesp; Nagy László
MARTONFFY Zsigmond
Maroscsapó, 1819.?, † ? : táblai ülnök, jegyző. – Nemesi család sarja, földbirtokos. – Kv.-on bölcsészeti oszt.-t, Keszthelyen mezőgazdasági tanulmányokat végzett (1845–46). Beszélt magyarul, németül, románul, valamennyire lengyelül és latinul. Besorozták, az I.székely határőrezredben szolgált (1844-ig), majd a kir. tábla ülnöke és jegyzője lett. Irod.: Szabó Miklós 2005
MÁRTONFI András, mártonffi András
Csíkvacsárcsi, ? † 1743 okt. 14.: r. k. pap. – Kv.-on és Nagyszombaton tanult. Plébános Miklósváron (1727), Futásfalván (1727), Nagyernyén (1731–) és marosszéki helyettes főesperes. Irod.: Ferenczi Sándor 2009; Ferenczi Sándor 2012
MÁRTONFI Balázs
Altorja, ? † 1739.: r. k. pap. – Kv.-on (1721, 1726) és Nagyszombaton tanult (1727–30). Plébános Abafalván (1731–32), Esztelneken plébános. Irod.: Ferenczi Sándor 2009
MÁRTONFI László, §
Szamosújvár, 1903. jan. 2., † Mv., 1973. okt. 20., A Házsongárdi temetőben nyugszik : gyógyszerész, egyetemi tanár, kutató. – M. Lajos tanár, igazgató († 1908) fia. Korai halála után az édesanya neveli a négy kiskorú gyermekét. Felesége: Pápai Zsófia (1904–2000). – Kv.-on r. k. elemi és piarista gimn.-ban végezte(1909–13). Dr.
MÁRTONFI Sándor
Maroscsapó, 1862. márc. 11., † 1911. márc. 10.: r. k. pap. – Szászrégenben, Mv.-en és Nagykárolyban tanult, majd Gyulafehérváron. Pappá szentelték (1887. júl. 14.). Lelkipásztor Kézdiszentléleken, Segesváron (1889), Törcsváron (1891), Szőkefalván lelkipásztor (1899–1911) és plébános (1906–) haláláig. Irod.: Ferenczi Sándor 2009
MARTONOS Zsigmond
Mv., 1932.† Mv., 1980: orvos. – Martonos Zsigmond (1902.–1980) és Kovács Anna (1903–1984) fia. – A MOGYI orvosi karán végzett (1962). Orvos Maroshévízen, Csíkszeredában közegészségtanász a Közegészségügyi Intézetben, a Sanepidnél. Jó vízipóllós volt. Irod.: Kiss-P.- P
MARTZI Klára, Marczi Klára
? † ? : birtokos. – Felesége: Kovács Anna (1903–1984). Oláhdellőn kis fafázat építetett, berendezte és kis harangot adományozott, gondoskodott, hogy legyen istentisztelet a faluban a ref. hívek számára (18. sz. elején), itt tartották az istentiszteleteket (1875-ig). Megbízta az Ajtai családot a munka folytatására, ők adták a falu papjait (19.sz. elejétől–1875.)
MARTZY Ágoston
Elek, 1889, † ?: jegyző. – Tanulmányait Kézdivásárhelyen és Aradon végezte, közigazgatási pályára lépett (1912–). Besztercenaszódon lett körjegyző, majd Bethlenházán volt, azután Szovátán volt vezető jegyző. Részt vett az I. vh.-ban a 33. gy.-ezredben a szerb, olasz és orosz fronton harcolt (1914–), mint főhadnagy szerlt le a Sig. Laud, az
MARUŞAN, Gheorghe
? † ?: a mv.-i RKP tagja (1921–). Irod.: : Néhányan az RKP 1921–22-es Maros megyei tagjai közül, akikkel együtt ünnepeljük a nagy évfordlót (V.Z., 1971. máj. 7.)
MARUSÁN János
? † ? : bíró. – Gernyeszeg falusbírója. Részt vett Pesty Frigyes egész Mo.-ra és Erdélyre kiterjedt helynévgyűjtésében (1864–65). Irod.: Pesty 2014
MARUSÁN Joanu
? † ? : bíró. – Harcó falusbírója. Részt vett Pesty Frigyes egész Mo.-ra és Erdélyre kiterjedt helynévgyűjtésében (1864–65). Irod.: Pesty 2014
MARUSI János
? † ?: tanító. – Makfalván működött (1831–55, 1840–50). Irod.: Makfalvi okt. tört.
MARUSSI Mihály, nagyvajdafalvi; Marusi Mihály
1772 † Mv., 1837.: tanácsos, főbíró, ügyvéd, orsz. képviselő, pol. direktor. – Mv.-en városi tanácsos és perceptor (1805–), majd a város élére került mint főbíró (1816–). Egyike a legnépszerűbb főbírója a városnak. Támogatta Szotyori József kórházalapítási tervét. Ő vezette azt a küldöttséget amely I. Ferenc császárt Kv.-on felkereste és két
MARUSSI Miháy
Mv., 1771. okt. 28. † Aranyosgerend, 1830. ápr. 2.: ref. lelkész. – Felesége: Dézsi Karolina (özv., † Mv., 1839. ápr. 2.). Mv.-en tanult, miután elvégezte a középiskolát itt köztanító, majd nevelő (1794–), azután Marburgba ment (1798), ahol bölcsészdoktori oklevelet szerzett (1801); Göttingában is tanult félévig. Hazajövetele után Kemény Miklós gróf
MÁRVÁNYI Artur, Márványi Arthur
1861.? † Mv., 1918. márc. 28.: könyvkereskedő, képeslapkiadó. – Felesége: Róth Irén († Mv., 1911. jún. 5.).Fiaik: M. Jenő és József. – Mv.-en kereskedő, üzletük könyv-, író-, és rajzszerek kereskedése volt. „Reichardsperg J. és Társa kiadása, Hajdú Sándor fölvétele” szerepel az általuk készített képeslapokon. Miután Reichardsperg József meghalt (1905), az
MARX József, §
Mv, 1914. ápr. 23., † Mv., 1992. ápr. 30.: fotóművész, színházi fotóművész. – Leánya Ágnes, a Bolyai Farkas Elméleti Líceum angol szakos nyelvtanárának, a hirtelen rosszullétből bekövetkezett halála, megdöbentően váratlan volt († Mv., 2022. ápr. 8.). – Középiskolát Nagyenyeden végezte a Bethlen Gábor koll.-ban (1931), majd Kv.-on 2 évig jogot
MÂRZA, Alexandru
? † ?: ort. pap. – Disznajón szolgált (1967 – 69), majd a harmadik ort. plébános Radnótfáján, aki a Rom. Ort. Parochián szolgált (1969–78). Irod.: Reghin, Protopopiat
MARZLOFF Gottfried
? † ?: szászrégeni. Irod.: Nistor Ioan: Decorarea lui Avram Iancu (Buc., 1931)