Szerző: Fülöp Mária
MOLNÁR Gyula
Havad, 1927. júl. 22., † ?: gazdálkodó. – Először 7 éves ítélettel mint jehova-tanú volt börtönben (1950.aug. 1.–1954. aug.16.), majd ismét letartóztatták (1957. nov.11.) és vád alá helyezték. Irod.: 1956 Erdélyben
MOLNÁR H. Lajos
Mv., 1946. jún.18., † 2016. dec.15. író. – Élete élményének tartja, hogy a Székely Népi Együttes gyermekcsoportjának tagja és vallomása szerint benne és vele élt, a néptánccal, a népdallal közel öt évig.Mv.-en érettségizett (1964), a Szentgyőrgyi István Színműv. Főiskolán végzett egy évet, majd kárpitosként és bádogosként dolgozott. Kv.-on a BBTE
MOLNÁR, havadi
A családból M. Miklós nyert pixidáriusi levelet (gyalogosság) Báthory Gábortól (1608. jún. 10.). Irod.: Kempelen; Pálmay
MOLNÁR Ilona, sz. Dósa
Mv., 1953. jún. 18., † Mv., 2008. márc. 18.: képzőművész. – Mv.-en érettségizett (1972), Buk.-ben elvégezte a textiltervező technikumot. Mv.-en dolgozott. – F. kiáll.: egyéni: Mv. rajz (1977); textilgrafika (1994), akvarell (1996), csoportos: Kézdivásárhely (1996); Hortobágy (1998). Irod.: Molnár; [Nekrológ] (Nú., 2008. márc. 20.)
MOLNÁR Imre
Gyergyóújfalu, 1882. máj. 5., † Gyergyószentmiklós, 1966. aug. 17.: r. k. pap. – Csíksomlyón és Gyulafehérváron tanult, ahol pappá szentelték (1906. jún. 26.). Káplán Kézdiszentkatolnán, Tordán, Sepsiszentgyörgyön. Plébános Görgényszentimrén (1911–20), Csíkszentlelken, Csíkmenaságon, Kézdiszárazpatakon. Lelkipásztor Kézdimartonoson (1947–), nyugdíjazták (1959). Irod.: Ferenczi Sándor 2009
MOLNÁR István
? † ?: esküdt polgár.- a Mv.-i esküdt közönség tagja (1791). Irod.: Pál-Antal 2006
MOLNÁR István
? † ? : birtokos. – Nyárádszentannán birtokos. Részt vett Pesty Frigyes egész Mo.-ra és Erdélyre kiterjedt helynévgyűjtésében (1864–65). Irod.: Pesty 2014
MOLNÁR István, §
Bordos, 1910.dec.17., † Székelykeresztúr, 1997. jan. 10.: tanár, etnográfus, muzeológus. – M. Kálmán, ref. lelkész és Sárosi Julianna fia. Az apja tragikus hirtelenséggel elhunyt (1915. dec. 17.). Ravában, a pap Sárosi József nagyapánál éltek, akivel majd Szentgericén (1928–) folytatták életüket. – Ravában volt elemista. A székelykeresztúri unit. gimn.-ban tanult és
MOLNÁR János
? † ?: ádámosi pap. – Tanított mint köztanító a Tordai Unit Gimnáziumban (1867–70). – Irod: Varga Dénes : A tordai Unitárius Gimnázium története (Torda, 1907)
MOLNÁR János
? † ? : bíró. – Marosagárd és Szentdemeter falusbírója. Részt vett Pesty Frigyes egész Mo.-ra és Erdélyre kiterjedt helynévgyűjtésében (1864–65). Irod.: Pesty 2014
MOLNÁR János
? † ?: tanár. – Hazaárulás vádjával a kv.-i hadi törvényszék elé állítoták (1922), később felmentették. Irod.: Időtár 3; Recueil des griefs de la minorité hongroise de Roumanie (Bp., 1922)
MOLNÁR János
Diósgyőr, 1921. jún. 29., † Mv., 2007. febr. 17.: ev. pap. – Felesége: gr. Béldi Éva-Mária (1928. júl. 7. – Mv., 2008. ápr.12.). Esküvő: Mv., 1946. júl. 14. Gyermekeik: János (1947), Péter (1949), Pál (1950), András (1952), Mária (1954), Tamás (1959). – A miskolci Ref. Reálgimn.-ban érettségizett (1939), majd a
MOLNÁR János, alsócsernátoni
Mv., 1825. febr. 6., † Mv., 1863. szept. 1.: teologiai bölcsész tanár. – Szülei: M. Sámuel teol. tanár és Antal Borbála.Testvérei: M. György, Zsigmond és Mária, Incze Jánosné. Felesége: Szilágyi Nagy Anna (1840 – Mv., 1901. szept. 22.). Nevelt fiai: M. Gábor és János (1863 – Mv., 1882. márc. 27.).
MOLNÁR János, bándi
? † ?: marosszéki nemes székely lovas-puskás harcos. – II. Rákóczi György a havasalföldi hadjáratban tanúsított hűséges szolgálata jutalmául lófővé tette (1656. jún. 28), azzal a kikötéssel, hogy jó lóval, karddal, hosszú puskával, porral és golyóval felszerelve minden hadjáratra készen álljon és szükség esetén a lóról leszállva gyalog is harcoljon. –Lófőséget
MOLNÁR János, Molnár Ioan
? † ?: titkár. – A MAT Pártbízottságának titkára (1958–); mezőgazdasági titkár. Irod.: Bartos 2012; Crişan; Gagyi József. ‘’Pártosított’’ értelmiség (Látó, 1.sz. 2006)
MOLNÁR János, sepsinagybaconi
Koronka, 1824., † ? : ev. ref. lelkész. – A mv.-i főiskolán tanult, ahol a jogi és teologiai tanfolyamokat is végzett. Ezután az V. és VI. gimn.-i osztályokban köztanító volt. A mv.-i, székelyudvarhelyi, nagyenyedi és kv.-i koll.-ban bölcseleti, teologiai és természettudományi úgynevezett egyetemi vizsgát tett. A brassói ev. ref. egyházközség
MOLNÁR János, vadadi
1900., † ?: vendéglős. – Iskolái elvégzése után a lakatosiparban szabadult fel, tanulmányait Csepelen és Mv.-en folytatta, majd vendéglőt nyitott Mv.-en (1938). A MP tagja, a Magyar Iparos Egyesület dalárdájának aktív tagja, minden kultúrintézmény támogatója volt. Az első vh.-ba önként jelentkezett a 11. lovas hadosztály keretében az 5. huszár ezredben
MOLNÁR József
? † Kiskend, 1860. jún.21.: pap-tanító. – Kiskenden szolgált (1836–1860), a gyülekezet is és a hatóságok is meg voltak elégedve tevékenységével. Az anyakönyvet, a felsőbb rendeletek könyvét, a számviteli jegyzőkönyveket pontosan vezette. A lelkészi és tanítói munka mellett a közügyekkel is foglalkozott. Elvállalta a falusi jegyzőséget is. Az udvarnál is
MOLNÁR József
1887., † 1962 : ?. – Vadasról indult de Amerikába emigrált. Kisharangot adományozott a Vadasdi templomnak (1926).-Irod.: Vadasdi krónika
MOLNÁR József
? † ? : jegyző. – Szentdemeter község jegyzője. Részt vett Pesty Frigyes egész Mo.-ra és Erdélyre kiterjedt helynévgyűjtésében (1864–65). Irod.: Pesty 2014
MOLNÁR József
? † ?:.hitelszövetkezeti igazgató. – A Marostorda Vármegyei Gazdasági Egylet választmányi tagja. Az egylet kisérleti telepének berendezésében és a gyömölcstermelés fejlesztése területén fejtett ki elismerésre méltó tevékenységet. Irod.: Berzeviczy Albert : Az abszolutizmus kora Mo.-on (Bp., 1922–37); Dósa Sándor
MOLNÁR József
Marosfelfalu, 1881., † ?: szűcsmester. – Iskoláit Szászrégenben végezte, azután szűcsmesterséget tanult, önálló lett Szászrégenben (1906), 3 ségddel dolgozott, a vidéki piacokat látogatta Az első vh.-ban Boszniában, Hercegovinában és a bp.-i Vártűzéreknél teljesített szolgálatot. A MP tagja, ref. presbiter és minden magyar hazafias és kulturális megmozdulás vezetője volt.. Irod.: Székelyföld í.k
MOLNÁR József
1898., † ?: főjegyző. – Tanulmányait Kézdivásárhelyen, a jegyzői tanfolyamot Mv.-en végezte el (1918). Pályáját Görgényszentimrén kezdte, majd Bordoson, Kőrispatakon, Székelyvarságban jegyző, onnan a Regátba került, majd Kibéd főjegyzője lett (1940). Irod.: Székelyföld í.k
MOLNÁR József
? † ?: polgármester. – Marosszentgyörgy polgármestere, a román tannyelvű iskolát két tanteremmel bővíttette. Iskola igazgató akkor Nicolae Ciorogaru volt (1954).-Irod.: Sângeorgiu de Mureş – Şcoala
MOLNÁR József
Balatonsikló, 1920. júl. 22. , † Beresztelke, 1944. okt. 3.: honvéd. – Anyja Páll Anna.. – A 27 / I. zászlóaljban honvéd. Beresztelkén akna találat érte, temetetlen maradt. Irod.: Berekméri 2015
MOLNÁR József
? † ?: tanár a mv.-i volt Ref. Koll.-ban, az akkori Rangheţ Fiúlíc-ban, a mai Bolyai Farkas Líc-ban. Irod.: Skóla
MOLNÁR József, §
Mv., 1907. máj. 16., † Bécs, 1983. dec. 4.: grafikus, plakáttervező. – A középiskolát a mv.-i Ref. Koll.-ban végezte, majd a Berlin-Charlottenburg-i képzőműv. főisk.-n tanult (1928–32), ahol oklevelet szerzett. Buk.-ben élt, ahol több évig reklámgrafikus volt (1933–); a Nicolae Grigorescu Képzőműv. Főisk. reklámgrafikai tanszékén előadó (1948–), majd tanszékvezető. főiskolai tanár,
MOLNÁR József, § sepsi-nagybaczoni
? † ?: birtokos. – Tűzérhadnagy (1848–49). Mv. sz. kir. városi honvéd-egylet és a Bem szoborbizottmány alelnöke (1873. febr. 2.–). A szobrot leleplezték (1880. okt. 17.). Irod.: Szentgyörgyi
MOLNÁR Kálmán
Barót, 1912., † ?: tanító. – Nagyenyeden végezte tanulmányait és Baróton kezdte pályáját (1934), Nagyernyén Őseh István nyugdíjazása után lett tanító, László Ferenc nyugdíjba vonulása után az igazgató-tanító (1944–45), helyébe Simó József került. Dezsőházán, Aradon és Széken tanított, majd Mezősámsondon igazgató-tanító volt (1939–). A Levente Egylet főoktatója, a Polg. Lövészegylet elnöke,
MOLNÁR Károly
? † ?: ref. lelkész. – Marosugrán szolgálata idejében tataroztatta a régi ref. templomot, harangot szereltetett a toronyba (1855).-Irod.: Ogra
MOLNÁR Károly
? † ? : bíró. – Bordos falusbírója. Részt vett Pesty Frigyes egész Mo.-ra és Erdélyre kiterjedt helynévgyűjtésében (1864–65). Irod.: Pesty 2014
MOLNÁR Károly, § sepsi-nagybaczoni
Gyergyószentmiklós, 1894. dec. 12., † Bp., 2001. jún. 20.: orvos-tábornok, vitéz. – M. Károly tanár, iskola igazgató és Soller Ida fia. Felesége: 1. meghalt; 2. Németh Rozália. Gyermekei: Károly (1921–), Zsuzsanna (1932. aug. 20.– ); 3. Vajna Magdolna, fiúk István (Bp., 1945. jan. 26.); 4. Györffy Rozália, színésznő(1966–). – Csíkszeredában
MOLNÁR Lajos
? † ? : jegyző. – Kisadorján és Nagyadorján jegyzője. Részt vett Pesty Frigyes egész Mo.-ra és Erdélyre kiterjedt helynévgyűjtésében (1864–65). Irod.: Pesty 2014
MOLNÁR Lajos
Székelybő, 1878., † ?: gazdálkodó. – Édesapjától tanult gazdálkosni, majd 38 hold földön önálló lett. Az első vh.-ban a 22. gy. ezredben az olasz, orosz, szerb fronton harcolt.. Tekintélyes polgára a községnek, három ízben volt bíró, minden kulturális és hazafias egyesület támogatója volt.-Irod.: Székelyföld í.k.
MOLNÁR László
? † ?: tanító. – Székelyudvarhelyen subscribált (1774). Tanított Désfalván (1777–79), Küküllőszéplakon (1784–88), Sövényfalván (1789–92), Búzásbesenyőben (1793), Teremiújfaluban (1795–1801) és Magyarsülén (1803–09). Irod.: Küküllői Ref. Egyházm. 1., 2., 3., 4.
MOLNÁR Márton
Szentdemeter, 1921. jan. 8., † ?: lakatos. – Gyulakután a hőerőműben dolgozott. Letartóztatták (1961.szept. 19.) és a MAT Katonai Ügyészsége azzal a váddal állította bíróság elé, hogy műhelyének ablakába horogkeresztett vésett. 3 évre ítélték. Szabadulása (1962. okt.4.) után Gyulakután élt. Irod.: 1956 Erdélyben
MOLNÁR Mihály
? † ?: ref. lelkész. – Felesége Szatmári Erzsébet. – Nagyenyeden subscribált (1732). Továbbtanult Utrechtben (1733–37) és Groningenben (1737). Küküllőalmáson volt lelkész a peregrinálása után (1744–49), majd Szőkefalván működött (1750–52) és Magyarherepén (1754–69) működött. Irod.: Küküllői Ref. Egyházm.1., 3.; Nagy László
MOLNÁR Mihály
Kézdiszentlélek, 1817. okt. 28., † 1880. máj. 12. : r. k. pap, tanár. – Kantán a gimn.–ot, filozófiát és jogot Kv.-on, teologiát Bp.-en végezte. Pappá szentelték Kv.-on (1842. aug. 5.). Káplán Székelyudvarhelyen, Mv.-en (1843). Plébános Székelykálon működött (1845–47), Eheden (1848). Tanár Mv.-en (1850–). Plébános Gyergyóremetén, Sepsiszentgyörgyön és Borbándon (1879–). Irod.: Ferenczi
MOLNÁR Mihály
Székelyvaja, 1919. okt. 3.† Zabié, 1944. júl. 27: őrvezető. – Anyja Tóth Anna. – A 27 / I. zászlóalj nehézfegyverszázad őrvezető. Kosów és Horod között árte a súlyos sebesülés. Zabiéban hunyt el. Irod.: Berekméri 2015
MOLNÁR Mihály
Szentdemeter, 1933. dec. 15., † ?: repülőstiszt, dr. – Temesváron tartoztatták le (1957. ápr. 9.). A vád szerint részt vett a mo.-i forradalomban (1956). A Katonai Törvényszék őt év börtönre ítélte. Börtönéveit Temesváron, Jilaván, Nagyenyeden, Szamosújváron, Grind és Salcia-n töltötte. Szabadult (1962.ápr.6.).Rehabilitálták (1968). Áruszakértő Szovátán. Megkapta: A hazáért és a
MOLNÁR Mihály, alsócsernátoni
1818.? † Mezősámsond, 1889. okt. 24.: birtokos, jegyző. – Leszármazottja annak az alsócsernátoni M. János birtokosnak, aki igazolta nemességét (1792. okt. 8.). Felesége: nagybaczoni Molnár Anna. Gyermekeik: Balla Jánosné; M. Ilka Soket Károlyné. – Nyárádszentannai és mezősámsondi birtokos, megyei közigazgatósági bizottsági tag. Valószínű, részt vett Pesty Frigyes egész Mo.-ra és
MOLNÁR Miklós
? † ? : bíró. – Désfalva falusbírója. Részt vett Pesty Frigyes egész Mo.-ra és Erdélyre kiterjedt helynévgyűjtésében (1864–65). Irod.: Pesty 2014
MOLNÁR Miklós
Marosújvár, 1877. nov. 26., † Mv., 1933. júl. 17.: r. k. pap.– Gyulafehérváron szentelték pappá (1900. júl. 2). Előbb káplán Csíkszentmártonban, Csíkszentmiklóson Gyergyósztmiklóson. Plébános Székelyhodoson (1905–08), majd 24 évig Nyárádremetén volt plébános, alesperes (1908–32). Szolgálatának ideje alatt átépíttette és kibővíttette a plébánia épületét, majd mozgalmat indított a vármezői templomos iskola és
MOLNÁR Miklós
? † Nyárádszereda, 1969.: orvos. – Nyárádszeredában tartott fenn magánpraxist. Államellenes ténykedéssel vádolták. Letartóztatták, kényszermunkára ítélték. Békásban törte a követ (1952–53).Izraelbe távozott. Irod.: Kiss Cs. M;.Nyárádszereda
MOLNÁR Miklósné, Müncher Ráchel
1808.?, † Mv., 1884. júl. 8.: választmányi tag. – Testvére: Müncher Mária Balázs Ferencné. A mv.-i Jótékony nőegylet, Clotild székely leány-árvaház és a Veres-kereszt- egylet választmányi tagja. Irod.: Gyászjelentő
MOLNÁR Ödön
Szászrégen, 1883., † ?: ref. lelkész. – Gimnáziumi és teológiai tanulmányait Nagyenyeden végezte, Parajdon kezdte pályafutását mint s. lelkész, majd Kv.-on (1911–13) ; Tancson lelkész. (1932–). Irod.: Székelyföld í.k
MOLNÁR P. Péter
Körtvélyfája, 1924.jan.2., † ? : gazdálkodó- Letartóztatták (1957.júl.17.) és rendszer elleni szövetkezés vádjával 7 évre ítélték. Szabadulása (1964.júl.14.) után Koronkán lakott. Irod.: 1956 Erdélyben
MOLNÁR Péter
? † ?: vendéglős, sportoló, ökölvívó. – Részt vett és végig küzdötte az első vh.-t. Az impérium változás után igyekezett a sporton keresztül nevelni a m. ifjúságot, ezért sok kellemetlensége volt. A mv.-i MSE tagja, a bírkozó szakosztály elnöke (1930–), díszelnöke (1935–). Mv. város első box szakosztályának elnöke a M.S.E. keretében
MOLNÁR Sámuel
? † ?: könyvkötő. – A mv.-i Ref. Koll. könyvtárának kötött könyveket (1784). Irod.: Farczády Elek: A marosvásárhjelyi Bolyai tudományos könyvtár = Emlékk. K.L. 80.
MOLNÁR Sámuel, alsócsernátoni
Héderfája, 1787. szept. 1., † Mv., 1832 dec. 20. sírja a mv.-i Ref.temetőben: tanár.- Molnár György héderfái ref. pap fia. Felesége: Antal Borbára. Tanulását a mv.-i ref. kollégiumban indí- totta be, itt folytatta és be is fejezte, „azzal a különös belátó ésszel, mellyel az Isten megáldotta volt, egész végig minden
MOLNÁR Sándor
Ádámos., † 1955.júl.: bíró. – Bíró a legfelsőbb bíróságnál.– Egyházi összejöveteleken többször tartott előadást. Irod.: Kelemen
MOLNÁR Vilmos
1883., † ? 1942. jún. 22. : kereskedő. – Testvére Emil, kereskedők Mv.-en ( 20. sz első fele). Ők építtették Mv.-en a (Rózsák tere 16.sz.) az a kétemeletes házat (1937), amelynek a terveit Radó Sándor készítette és Partovits Kálmán vállalkozó kivitelezte. A ház földszinzjén 17 kereskedelmi egység kapott helyet (1937).
MOLNÁR Vince, §
Nyárádszentanna, 1926. nov. 25.† 2006.: orvos. – A középiskolát a mv.-i Ref. Koll.-ban végezte (1947). Falusi tanító pár évig. Az OGYI-n szerzett orvosi érdemdiplomát (1953). Itt kezdte pályáját az igazságügyi orvostani tanszéken, majd a Mina Minovici Igazságügyi Orvostani Intézet fiókjának bio-kriminalisztikai laboratóriumában is dolgozott; az orvostudományok doktora (1968), a Román
MOLNÁR Zoltán
Mv., 1894. aug. 25., † ?: tanító. – Oklevelét Baján szerezte (1914). Irod.: Gulyás
MOLNÁR Zoltán
Brassó, 1929. márc. 15., † ?: kémia tanár, fotóművész.. – Székelyudvarhelyen érettségizett (1948), az egyetemet Kv.-on végezte a BTE kémia szakán (1952).Tanított Mv.-en az esti liceumban (1952–60), a Bolyai Farkas Liceumban (1961–89); nyugdíjas (1989–), de még tanított (–1997). Fényképezett (1952–), szerepelt hazai (1958–) és nemzetközi (1977–) kiállításokon. Mintegy 500 kiállításon
MOLNÁR Zoltán
Mv., 1972. jan. 5., † Bp., 1995.júl.12.: költő. –Mv.-ről a család Csíkszeredába, az édesanyja szülővárosába költözött (1977), áttelepedtek a mo.-i Komlóra (1990.febr.). Csíkszeredai líceumi tanulmányait érettségivel Pécsen fejezte be. A pécsi Janus Pannonius TE jogi karának hallgatója (1991–) egy évig és a bölcsészkaron az esztétika szakon folytatta tanulmányait rákos betegsége
MOLNÁR Zsigmond, alsócsernátoni; Álnevei: Csernátoni, Csernátoni M., Csernátoni M. Zsigmond
Mv., 1826. jún. 15., 1827., † Mv., 1899. jún. 9.: jogász, ügyvéd. – M. Sámuel ev. ref. teologiai tanár és Antal Borbála fia. Felesége: Incze Rozália (1836 – Mv., 1887. febr. 28.). Gyermekük: Gizella, Geiza (1860-Mv., 1877. febr. 26.). – Apját alig hat éves korban elvesztette, anyai nagyapja gondoskodott neveltetéséről,
MOLNOS Ernőné dr., sz. SELMECZI ERZSÉBET EMILIA
1914 + Mv., 2004 ápr.6, eltemetve Nagyváradon.
MOLNOS Ferenc
? † Korond (Har.), 1958. jan. 1. : műkedvelő festő Szovátán élt. Irod.: RMKK
MOLTER Károly, §
Óverbász, 1890.dec.2, † Mv., 1981.nov.30., a mv.-i Kultúrpalota előcsarnokában ravatalozták fel, a ref. temetőben nyugszik: tanár, író, kritikus, irodalomtörténész. – Családja részben német, részben francia, 1782 ben említik először születési helyén. Apja haladó gondolkodású, szabadságért lelkesedő kovácsmester volt, taníttatta minden gyermekét. Felesége. Marosi Zsófia (1918. dec. 31.–). Fiaik: Péter, Pál,
MOLTER Károlyné, Marosi Zsófia, §
Mv., 1898. máj. 16., † Mv., 1991. ápr. 15.: M. K. felesége. – Marosi Ödön és Wagner Zsófia Hermina leánya. A mv.-i Ref. Koll.-ban érettségizett. Feleségül ment volt tanárához és osztályfőnökéhez (1918. dec. 31.). Három fiúk született: Péter (1920–1998), Pál (1925–1989), Barna (1931). Idejét lekötötte a család, a gazdálkodás, a
MONAY Ferenc, dr. O.M. Conv., Monay Sándor Ferenc
Nagybánya, 1878. dec. 22., † Róma-Vatikánváros, 1964. máj. 5.: minorita pap, tanár, vatikáni m. gyóntató; művelődéstörténész, közíró. – Egerben lépett a minorita rendbe (1895. aug. 31.), Aradon érettségizett. Egerben és a római Szt. Gergely Egy.-en teológiát tanult, Rómában pappá szentelték (1901. júl. 25.), teol. doktori oklevelet szerzett, Gyulafehérváron hittanári vizsgát
MONOKI István
Kv., 1925. jún 10., † Mv., 2020: orvos.- Édesapja az egyetemi könyvtár igazgatója Kv.-on. – A középiskolát Kv.-on a Piarista Gimn.-ban végezte (1944), az egyetemet Bp.-en kezdte a Ferenc József Tud.egyetemen, a kv.- i BTE orvostudományi karán folytatta (1945–), majd a MOGYI-n fejezte be (1950). Mv.-en kezdte pályáját a kórbonctani
MONOSTORY, bergenyei család
Címeres levelet Apaffy Mihálytól (1671. dec. 2.) M. György nyert. (Ered. M. Károly tulajd. Hosszuaszó.) – Címer: kék pajzsban könyöklő páncélos kar kardot tart; zárt sisak; (Családi közlés.). Irod.: Kempelen
MONOSZLÓI CSUPOR Miklós
? † 1472.: vajda, birtokos. – Erdélyi vajdaként Mátyás király neki ajándékozta Székely Mihály birtokait (1467): a marossárpataki kastélyt, Marossárpatakot, Körtvélykaput, a szengyeli, erdőszakáli és vajdaszentiványi birtokait a Küküllő, Kolozs és Doboka vm.-iekkel együtt. Szintén Mátyás király adományaként kapta Szentandrás, Unoka, Tancs, Gerebenes, Dátos, Ölyvös, Tuzson, Pusztaszilvás, Méhes, Tomb, Faragó, Detrehem,
MONTANI, Ioan; János
Nagyteremi, 1882. ápr. 9., † ?: jogász, újságíró. – Jogot tanult Bp.(1901–08). – F.m. : szerk.: Serbările unirii 1929 (Buc., 1929). – Irod. : Fülöp-Ferenc; MMK; Sigmirean
MONTANI, Iuliu, Montan, Iuliu
? † ?: g. kat. pap. – Teológiát Bp-en végzett (1900). Nagyteremében szolgált (1875–85). Később Görgénybe került plébániai intézőnek, majd plébános helyettes Verespatakon. Irod.: Fola; Şincan 2006
MONTEAN János
Brassó, 1888., † ?: kereskedő. – Iskolái elvégzése után Bécsben fejlesztette szaktudását, önálló lett Mv.-en (1919). Az első vh.-ban az olasz és az orosz fronton harcolt mint számvevő őrmester szerelt le az I. , II. ezüst, bronz vit. érem és a Károly Csapatkereszt kitüntetésekkel. A hazafias és kulturális egyesületek támogatója volt.Irod.:
MÓNUS Márton
? † ? : kőműves, asztaos. – Neves kőműves család tagja, sikeres mester (1892–1907). Munkái máig ismertek: Holczer Gyula (1896), Marosi Kálmán (1898), Petrás Géza háza (1899). Kiss József ácsmesterreI dolgozott, ikerházat építettek az Arany János u.-ban (1898) a testvérével építették a Fa- és Fémipari Szakiskola építésére (1896–1897). Mv.-en Gödert Györgytől
MONUS Tamás
? † ?: Mv.-i lakós. – A mv.-i Keresztelő Szent János Plébániatemplom orgonájának adományozója. Irod.: Kereszetes Gyula: A Plébániatemplom (Nú., 1990. okt. 19.)
MOÓS István
1783.? † Mv., 1859. márc. 17.: könyvtáros, ügyvéd. – A mv.-i Ref. Koll. diákja volt (1804), később ügyvéd lett. A hajdani kir. tábla ügyvédje volt. Szász József halála után a Teleki Tékában volt könyvtáros (1813–1815), neve az azidőben közölt könyvjegyzékekben, katalógusokban szerepelt. A Mv.-i Kaszinó alapítótagja (1832). Magánkönyvtárában 667 kötetnyi
MOOSER, Ludwig
1807 † 1881: orgonaépítő. – Orgona és hangszerkészítő. Megnyerte a mv.-i orgonára kiírt pályázatot Veszely Károly, esperes-plébános idején (1869), majd visszatért Salzburgba. Irod.: Maros megyei m. tört.5.
MORA, Emil
? † ?: orvos. – Nagysárámáson tevékenykedett (1944–). A Tordára és Sármásra kényszerlakhelyre hurcolt zsidó családokat, 126 zsidó embert, kivégezték Kissármás mellett, a Kv.-Mv. út (53–54 km.) közelében, a saját maguk ásta sírba dobták tetemeiket (1944. szept. 5.). A tömegsírt feltáró bizottság tagja, jelenlétében és dr. Gavril Ghitta uzdiszentpéteri orvos jelenlétében
MORAR, GRAUR-Letura, Iacob, § Graur-Letura Iacob
? † ?: polgármester. – Lövér község megválasztott új polgármestere (1918). Tagja volt a Községi Nemzeti Bizottságnak, amely a gyulafehérvári egyesülési gyűlést volt hivatott előkészíteni. Saját maga is tagja volt a küldöttségnek, és népviseletbe öltözve vett részt a gyűlésen (1918.dec.1.). Irod.: Lueriu
MORAR, Mihăilă (Burdulea)
? † ?: lövéri lakos. – Az osztrák – m. hadsereg keretében részt vett az I.vh.-ban. Boszniában és Szerbiában harcolt, ahol lábát átlőtték (1914. szept.). Boszniában került kórházba, onnan Mv.-re szállították, ahol kezelés után rokkantként engedték haza (1915. márc.). Újból behívták katonának és Kv.-on tartották megfigyelés alatt. Egy év múlva
MORAR, Nichita
? † ?: g. kat. pap. – Budán szentelték pappá (1780). Lövéren szolgált és tanított (1805). Irod.: Lueriu
MORAR, Simion
? † ?: kuturotthon igazgató. – Lövérben a Nicolae Băcescu-ról elnevezett kultúrotthon első igazgatója (1956–).Tevékenysége ideje alatt a falu művelődési csoportjai sok szép sikert mondhattak magukénak úgy a hazai mint a külföldi fellépésükkor, főleg a néptáncosok. Irod.: Lueriu
MORĂREANU, Constantin
Monosfalu, 1817 † ?: kántortanító. – Tanítói okl.-t Naszódon szerzett. Dédán tanított 107 tanulót, előbb a templom tornácán, mert nem volt iskola épület (1847- 82). A falu küldötteként részt vett a balázsfalvi Szabadság Mezején tartott népgyűlésen (1848. máj.). A második balázsfalvi népgyűlés után (1848. szept. 15/17) a templomba összehívott lakosok,
MORARI, Romeo
?, † Stuttgart, 1998.: rádiószerkesztő. – A Mv.-i Rádiónál volt szerkesztő (1961–82). Irod.: Radio, Almanah
MORARIU család
? † ?: dr. mv.-i család kondoleálása. Irod.: Săvârşirea din viaţă şi punerea în mormânt a preasfinţitului episcop Nicolae Ivan (Cluj, 1936)
MORARIU CÎMPEAN, Teodor
Maroskövesd, 1854., † ?: ort. tanító. – Tanulmányai : 4 gimn.-i oszt. Alsórépán tanított (1884), majd lemondott. Lövérben tanított (1891). Irod.: Dobozi
MORARIU, Emil
? † ?: tisztviselő. – A Marosi Fegyverszüneti Iroda- (Biroul de Armistiţiu Mureş) vezetője. A RKP utasítására személyesen felkereste a községi, iskolai, egyházi és tanácsi könyvtárakat, Bándon, Mezőrücsön, Tekében, és más falvakban, és utasította a könyvtárosokat, h.bizonyos írók műveit, egyes publikációkat égessék el (pl. Wass Albert, Makkai Sándor, Leon Donici, Simion
MORARIU, Iacob, §
? † ?: Lövér községben működő ifjúsági szervezet, a Kárpátok solymai (Şoimii Carpaţilor) kapitánya (1930-as évek vége). Irod.: Netea: Astra
MORARIU, Maria; Moraru
Görgényszentimre, 1934. jún.7., † Mv., 1996. júl. 29.: tanítónő. – Elemi oszt.-okat a szülő-faluban, gimn.-ot és ped. isk. Szászrégenben végzett (1945–52), tanügyi véglegesítő (1962), II.fokozati vizsgát tett (1972).Tanított Mezőkapuson (1952–54), Görgényben pioníregység-parancsnok (1954–55), Régenben az 5-ös sz. Ált. Isk-ban (ma Augustin Maior Állami Gimnázium), ahonnan nyugdíjba vonult (1991), de még
MORARIU, Petre
Moldovai Köztársaság, 1912. dec. 12., † ?: tanító. – Tanított : Szénaverősön, Fehéregyházán. Tanulmányait a mv.-i Művészeti Líceumban végezte. Mv.-en Omagiu