Szerző: Fülöp Mária
MÜLLER, Georg Friedrich
Segesvár, 1791. márc. 29., † Sáros (Brassó), 1879. jan. 3.: tanár, lelkész. – Apja M. György lelkész volt. A tübingai egyetemen tanult (1814–); hazájába viszszatérve a medgyesi gimnázium tanára, később lelkész, Medgyesen, Felső-Bajomban (1834–), Sároson (1854–75). – F.m. : De ritu sacro prodromus seu dissertatio brevis. (Cibinii, 1821). Irod.: Bianu;
MÜLLER Gusztáv
? † ?: tanár. – A szászrégeni Állami M. Tannyelvű Tanítónőképző tanára (1948–56). Szász könyvgyűjtő, ex libris tulajdonos. Irod.: Csernátoni; Deé Nagy Anikó 2001
MÜLLER, Heinrich, Henrik
Segesvár, 1856. okt. 4. † Nagyszeben, 1928. nov 24.: ág. ev. Lelkész.- M. Frigyes ág. ev. püspök fia.- Segesváron érettségizett (1874), első szemeszterben a nagyszebeni jogakadémiában tanult (az 1874–75. téli félévben); a nyári félévre Bernbe ment teologia és klasszika-filologiai tanulmányokra (1875–76); egy évi ott tartózkodása után a berlini egyetem Hittud.
MÜLLER Hermann, §
Mv., 1882. jún 25, m , † ?: ügyvéd. – Apja táblabíró volt. A szebeni ev. Gimn.-ban érettségizett Tovább tanult a Grazi egyetem Jogtud. Karán (1900–), a lipcsei egy. Jogtud. Karán (1903), a berlini egy,. Jogtud. Karán (1903–04). Szebenben ügyvédjelőlt, majd ügyvédi irodát nyitott (1910), két évig helyettes városi fiskális.
MÜLLER Iván
1829.? † Szászrégen, 1888. ápr. 18.: földmérő. – Testvére: M. Johann. Felesége: Emilie Luckwald.Fiaik: M. Arnold, Rudolf, Ernst, Alfred. Irod.: Gyászjelentő
MÜLLER János
? † ?: órás. – A mv.-i volt Városháza (ma prefektusi hivatal) épületének óráját készítette (1906–07). – Irod: Kereszetes Gyula: Szecesszió Mv.-en 4.: A Városháza (Nú., 1991. okt. 26.); Maros megye; Mv. régi Városháza
MÜLLER János, Müller Johann
? † ? : szászrégeni vállalkozó, műépítész. – Mv.-en is működött. A jobbágyfalvi plébánia templomot építette (1880). Dósa László tervei alapján építette Mv.-en a főtéri Mészáros Ipartársulat székházát (1888), a Törvényszéki palotát (1897). Szászrégenben építette az egykori Lányiskola főépületét (1892), ahol a két vh. között a Német Tanítóképző műkődött, majd a Román
MÜLLER János, Müller Johann, Müller, Ioan
? † ?: szászrégeni vállalkozó, gyáros. – Az első gőzfűrész- és parkettgyárat létesítette Szászrégenben (1880–1922). Mivel a fűrészgyár messze volt a Marostól és a vasúttól, a szállítás túl költséges volt, a fűrészrészleget felszámolta, csak a mellette műkődő téglagyárat tartotta meg. Néhány év múlva Weinrich Frigyes görlécgyárrá (bútorléc) alakította át. Irod.: Bíró
MÜLLER Johann
? † ?: segesvári. – A jénai egyetemen tanuló diák (1550–1850). Irod.: Magyar történelmi tár 9 (Bp., 1855–63)
MÜLLER Johann
? † ?: földbirtokos. – Szászszentivánban a földosztáskor kisajátítottak 2, 74 hold belterületet egy román tannnyelvű iskola építése céljából (1925). Irod.: Prozan
MÜLLER József
1811.? † Mv., 1885. aug. 24.: pénztáros. – A mv.-i Stefania kisdedóvó egylet pénztárosa. Irod.: Gyászjelentő
MÜLLER, Karl
Segesvár, 1889. okt. 2. † : lelkész, tanár. Apja kárpitos.- Tanult a jénai egy. Hitud. És Bölcsész Karán (1917–), a berlini egy. Bölcs. Karán (1908–09; 1910–11). Tanult Bp.-en is. , a marburgi egyetem Természetud. Karán (1909). Hazatérve tanár volt M. Karl Traugott néven Segesváron (–1915). Innen Szászdányára vitték lelkésznek (–1921),
MÜLLER, Karl Georg
Segesvár, ? † Hermány, 1836. szept. 17. : lelkész. – Tanult : Jéna (1812), Tübingen (1813). Tanár, prédikátor Szebenben; lelkész Hermányban (1828–36). – Irod. : Szabó-Szögi
MÜLLER Michael Joseph
Segesvár, 1796. júl. 15., † Kőhalom (Brassó), 1867. okt. 6.: orvosdoktor. – Apja M. György ág. ev. lelkész volt. Az orvosi tudományt a bécsi egyetemen tanulta, hol orvosdoktorrá avatták (1817) és mint gyakorló orvos Kőhalomban (Nagy-Küküllőm.) telepedett le s egyszersmind Kőhalomszék főorvosa volt. – F.m. : Dissertatio inaug. medica de
MÜLLER Mihály
? † Mv., 1992. okt. 12.: tanár, fizikus. – A faipari Iskolaközpontban is tanított. Előadótanár volt a tanárképző főiskolán, majd a Bolyai Farkas Líc. tanára. Irod.: [Nekrológ] (Nú., 1992. okt.13.); Viharban
MÜLLER NAGY Éva
? † ?: tanár a mv.-i volt Ref. Koll.-ban, az akkori Rangheţ Fiúlíc-ban, a mai Bolyai Farkas Líc-ban. Irod.: Skóla
MÜLLER Róbert
Rábafüzes, 1876, † ?: tanár. – Polgári iskolai tanulmányai után egyetemet végzett (1899). Orosházán működött mint tanár, majd Mv.-re került és itt tanított Felsőbb Kereskedelmi Iskolában nyugalomba vonulásáig (1927–38). Részt vett az I. vh.-ban (1914–18), a 22. gy. ezredben az olasz fronton harcolt, fogságba esett (1918. nov.–20.jan.) mint hadnagy szerelt
MÜLNER József
1969., † Mv., 1993. dec. 3.: sportoló, az 1989-es forradalom sebesültje. – labdarúgó az ASA, később az IRA ifi csapatában.Craiován volt katona (1989. dec. 24. éjjel lőtték meg), elvesztette az egyik szemét, levágták egyik lábát, a betegség megtámadta a tüdejét is. Joghallgató volt.Irod.: [Nekrológ](Nú., 1993.dec. 7); Szucher Ervin: Megkésett riport helyett…
MÜLSTEFFER Károly
? † ? : szaktanító. – A segesvári műszövő-iskola oktatója. A Bp.-i Országos Általános Kiáll.-on Közreműködői éremmel tüntették ki (1885). Irod.: 1885. évi kiáll.
MÜNCHER Vilmos, Müncher Wilhelmus
? † ?: asztalos, esküdt polgár. – Mv.-en polgári esküt tett (1771), Részt vett a Kir. Tábla székházának javítási munkálataiban, két ablakrámát készített (1775), majd a levéltár külső ajtaját rendelték meg tőle (1799)..- a Mv.-i esküdt közönség tagja (1791). Irod.: Orbán János: A Kir. Tábla első két Mv.-i székháza = Stílusok,
MUNKÁCSI Ádám
? † ?: tanító. – Héderfáján tanított (1763–68). Irod.: Küküllői Ref. Egyházm. 2
MUNKÁCSI Márton, Munkácsy
Dicsőszentmárton, 1896. máj. 18, † New York, 1963. júl. 14.: fotóriporter, fotóművész. – Gyermekkorát Dicsőszentmártonban töltötte, autodidakta újságíró (1914–), sportlapokat tudósított, verseket írt. Az 1910-es évektől fotózott Színházi Életnek. A Pesti Napló, Az Est, a Ma Este számára sportfotókat készített. Berlinben az Ullstein-lapok fotóriportere (1928–34), de a Berliner Illustrierte Zeitung, a
MÜNKER Arnold
? † ?: újságíró, szerkesztő. – Szerkesztette a Maros-Vidék társadalmi , közművelődési és szépirodalmi folyóiratot. Irod.: Erőss
MÜNKHER József
? † Mv., 1860. júl. 16.: írnok. – Felesége: Csengeri Károlina. Gyermekeik: Árnold, Géza, Berta, Emma. – Kir. közügyigazgatósági irnok, cs. Kir. törvényszéki hivatalnok (16 évig). Irod.: Gyászjelentő
MÜNKHER Márton; Müncher Márton
? † ?: asztalos-céhmester. – Megalakította az első mv.-i asztaloscéhet (1753. okt. 14.) és ennek biztosítására, a paizskészítők 1615. március 24-én kelt, Bethlen Gábortól nyert szabadalomlevél felhasználásával megszerezte a Mária Terézia által hitelesitett és megújított kiváltságlevelet (1762. márc. 26). A feltűnő alapossággal és jogi érzékkel összeállított Constitutioiban (1754. ápr. 24) a
MÜNKLER János
? † ?: esküdt polgár.- a Mv.-i esküdt közönség tagja (1792). Irod.: Pál-Antal 2006
MUNTEAN, Emil
? † ?: ort. pap. – Mesterházán szolgált (1978–92). Irod.: Reghin, Protopopiat
MUNTEAN, Gheorghe
Székelymoson, 1899. aug.13. † ?: földműves. – A Nemzeti Liberális Párt tagja volt. Letartóztatták és a társadalmi rend elleni ténykedés és tiltott kiadványok terjesztése miatt vád alá helyezték (1959. ápr. 23.). Községi bíró volt (1938–40). A rendszerváltás után propagandát fejtett ki a kormányzási forma lejáratása érdekében (1959). Újabb vh. kitörését
MUNTEAN, Iosif M.
Vízakna, 1889., † ? : jogász. – Mv.-en törvényszéki elnök. –Földbirtokos családból született. Párizsban vlgezte a jogot, azután az argesi törvényszéknél volt joggyakornok (1915), törvényszéki albíró Buk.-ban (1916), Balcicban törvényszéki bíró (1919), Máramarosszigeten törvszéki elnök, táblabíró (1930), ilyen minéségben törvényszéki elnök Mv.-en. A Román Koronarend lovagja, az Avantul Tari és
MUNTEAN, Vasile
? † ?: ort. pap. – Szolgálata idején Görgénykakucsban és Görgénynádasban (1979- ), a templomot (épült 1894) kívülről javíttatta (1987). Irod.: Reghin, Protopopiat
MUNTEANU, Alexandru, §
Kerelő, 1906. dec. 3., † Mv., 1991. nov. 25. : latintanár, író. – Elemi iskolát a szülőfaluban, gimnáziumot Mv.-en és Balázsfalván (1918–19); azután „Sf. Vasile” Lic. Balázsfalván végezte (1926); a kv.-i Regele Ferdinand I. Egyetem irodalom és filozófia szakán román és latintanári képesítést nyert (1931). Mv-en az Al. Papiu Ilarian
MUNTEANU, Eugeniu
Szászkézd (Maros), 1887. jún. 16., † ? : tanár. – Teológiát és filológiát végzett. Az erzsébetvárosi szakiskola tanácsának elnöke, megalapításától kezdve, elnöke a kereskedők egyesületének, a Kisküküllő vidéki liberális párt alelnöke, szenátor (1927–33). – F. m. : Din durerile noastre trecute şi prezente (Agnita, 1923). Irod.: Predescu
MUNTEANU, Gheorghe
1905 † ?: ügynök. – Egykori Siguranca ügynök. A kommunisták hatalomra kerülése után letartóztatták, törvényszék elé állították (1954). Az ellene felhozott vádak között szerepelt, h.üldözte a kommunistákat, szökevényeket tartóztatott le Antonescu hadseregéből, titkos ügynököket szervezett be. Irod.: Balint
MUNTEANU, Ilie, § Muntean, Ilie
Hodac, 1959. febr. 29., † Mv., 1989. dec. 22. : a forradalom mártirja. – A mv.-i Építészeti iskolában lakatos szakmát tanult, majd az esti líc.-ban érettségizett. Tiszteletbeli polgára Mv.-nek post mortem. Felesége M. Anuţa († Mv., 1991. jún. 22), két árva maradt utánuk. Mv.-en utca viseli a nevét. Irod.: Elmúlt
MUNTEANU, Ioan
? † ?: g. kat. lelkész. – Mezőmadaras lelkésze (–1868-ig). Részt vett a balázsfalvi egyesülési gyűlésen (1848. máj. 3–15). Egyesülési óhaját gyakran kifejtette prédikációiban is, amiért Faragó Illés g. kat. püspök Balázsfalvára hívatta, és megfedte (1848. aug.). A forradalom után új román tannyelvű iskolát és tanítói lakást építtetett, pedig a
MUNTEANU, Ioan
? † ?: ?. – a Mv.-i Kereskedelmi és Ipar Kamara Ideiglenes Bizottságának tagja. A Szovjet Parancsnokság városunkból való távozásakor részt vett a nekik (1944) átadott ingatlan és ingó javak visszaszolgáltatásánál (1945. okt. 28.). Irod.: Nan: Camera de comerţ
MUNTEANU, Mihai
? † ?: ort.. pap. – Pappá szentelték (1771). Szélkútban szolgált, abban az időben 102 ort. család élt a faluban, és az ő idejében épült az ort. fatemplom (1793). Irod.: Sălcud
MUNTEANU, Nicolae
? † ?: tanár. – A mv.-i Ref. Koll. helyettes, óraadó tanár (1929–30). Irod.: Mv. tört. 2.
MUNTEANU Ştefan
? † ?: ort. pap. – Mosonban szolgálata idejében megjavíttatta az ort. templomot (1940 k.). Irod.: Şincan 2006
MUNTEANU, Teodor
Nagyteremi, † ?: ügyvéd. A román nemzeti néppárt tagja. Mv. alpolgármestere (1947. jan. 8.–). – Irod. : Szabad Szó, (1947. jan. 9.)
MUNTENESCU, Ioan Baciu
? † ?: műkedverlő társulat vezetője (1874–75). Irod.: Chereji Peris T. : A mv.-i szsínház és színjátszás megteremtéséről = Mv. történetéből
MUNTENESCU, Vasile Berbecariu, § álneve: Vasile Berbecariu
Mezőköbölkút 1858., † Dicsőszentmárton, 1942. máj. 14.: g. kat. pap, költő, műfordító. – Tanult szülőfalujában, Balázsfalván a gimnáziumban (1989–77) és tanulmányait a Teológiai Intézetben folytatta, ahol pappá szentelték. G. kat. pap Marosdátoson (1882–), Borzáson (ma Dicsőszentmártonhoz tartozik) (1889–1902), majd Besztercén és Erzsébetvároson, Görgényoroszfalun (1902–38), ahol iskolát, román stílusú templomot, falfestményeit
MUNTYÁN Gabriella
1931., † Mv., 1972.: orvos. – Mv.-en az OGYI-n szerzett orvosi diplomát (1956). Az egyetem Élettan tanszékén dolgozott. Irod.: Kiss–Péterffy–Péterffy
MURÁDIN László
Harasztos, 1930. nov. 29., † ?: nyelvész. ~ Jenő bátyja. Középiskolai tanulmányait a gyulafehérvári Majláth Gimnáziumban, a Kv.-i Piarista Főgimn.-ban és a mv.-i R. K. Gimnázoimban és a Bolyai Líc.-ban végezte, a Bolyai TE –en szerzett magyar nyelv és irodalom szakos tanári oklevelet (1954). Még egyetemi hallgató korában a Magyar
MURÁNYI
Marosszéken is élt ilyen nevű család. M. Pál és Bálint legfelsőbb helyen igazolták nemességüket (1786. jún. 19). Irod.: Pálmay
MURĂRAŞU, Dimitrie
Botoşani, 1896. nov. 26., † 1984. okt. 19.: tanár, irodalomtörténész. – A középiskolát szülővűrosűban végezte, majd filológiát végzett. Tanársegéd az egyetemen, tanár a párizsi Román iskolában. Doktorált (1926).Tanár a Florea Bogdan Líc.-ban, Szászrégen első román középiskolájjában (1920–). Megszervezte és vezette a líc. olvasókörét amely keretében gazdag folklorisztikai tevékenységet folytattak. Kiadta
MURĂŞANU, Nicolae
Zeteváralja, ? † ?: g. kat. lelkész. – Balázsfalván végezte a gimnáziumot és a teológiát (1901–09). Előbb Bélborban volt tanító, lelkész Torján, majd Marosszentkirályon, végül Ádámoson. Népköltészeti gyűjtő is volt. Irod.: Şerban 2006
MUREŞAN, Alexandru
Radnótfája, ? † ?: kántortanító, falubíró. – Radnótfáján a g. kat. román tannyelvű állami iskolában. Osztatlan iskola volt, amelyben 50–60 I–IV. oszt.-os tanulót tanított (1885 – 1905 ). A falubíró szerepét is betöltötte és cipész is volt. Esti oktatást is szervezett az ismétlő iskolában.-Irod.: Costea 1999
MUREŞAN, Anca Georgina; Nicuşan
Kisikland, 1928. nov. 7., † ?: tanítónő. – Tanítóképzőt Mv.-en végzett (1947). Tanított Kisoklandon, Marosesden, Marosszentkirályon, Mv.-en a 3. sz. Általános Iskolában. Nyugdíjba vonult (1982). – F.m. : Vacanţe… Vacanţe (Tg.M., 2006). Irod.: MMK
MUREŞAN, Augustin
Mezőkeménytelke, 1908. júl. 12., † ?, 1985. aug. 1.: orvos.- Mv-en végezte a líc.-ot, Kv-on az orvosi egyetemet (1933), az orvostudományok doktora (1935), doktor docens (1961). Gyakornok a Kórbonctani Tanszéken (1933), tanársegéd a buk.-i Egyetem Orvosi Karán (1939), előadótanár az Orvosi és gyógyszerészeti Továbbképző Intézetben (1952), professzor (1962–1973). – F.
MUREŞAN, Aurel
Bala, 1899. okt. 23., † Bala, 1944. okt. 4. : szegényparaszt, katona. – Részt vett a gyulafehérvári nagygyűlésen (1918. dec. 1.). A földreform (1923) földhöz juttatta. A II. vh.-ban önkéntesként szolgált a román hadseregben, eleset szülőfalujában 17 éves fiával együtt. Irod.: MMK
MUREŞAN, Aurel
Marosszentanna, 1900., ? † ?: gépészmérnök. – A bp.-i MKTE hallgatója (1918–19) diplomavizsga nélkül. Irod.: Sigmirean
MUREŞAN, Dumitru
Vidrátszeg, 1924., † 1993.: agrármérnök. – A középiskolát Iasiban és Gyulafehérváron az egyetemet Kv.-on végezte ; doktorált (1972). Szakosításon Olaszo.-ban volt (1965–66). Prodékán a kv.-i Agrártudományi Egyetemen (1953–56 ; 1957–59, 1976–81 ; 1985–89), dékán (1984–85). Irod.: Concepţia economică a lui Ştefan Zeletin (Buc., 1975); Imbunătăţiri funciare (Buc., 1970, 1976, 1980); társsz.: Az öntözés
MUREŞAN, Dumitru, § Dumitru Tică Mureşianu
Bucsony, 1941. jan. 21., † ?: költő, tanár.- Elemi isk.-t Szamosszéplakon (Szilágy), V-VII. oszt.-t Szilágycsehen, középisk.-t Nagybányán végezte (1957), Kv.-on a BBTE-en Matematika Szakon szerzett oklevelet (1957–62 nappali tagozat, 1964–66 látogatás nélkül). Buk.-ben Újságírói Egyetemet hallgatott (1981–87). Matematikatanár Jurilovcaban (Tulcea, 1962–68), igazgató és metodista Tulceaban a Népi Alkotások Házában (1968–72). Szerkesztő
MUREŞAN, Ioan
? † ?: g. kat. pap. – Szolgált Székelysárdban (1825–68). Irod.: Şincan 2006
MUREŞAN, Ion
? † ?: tanító. – Ludason tanított. A kommunista rendszer elítéltje. – Irod: Ioniţoiu
MUREŞAN, Ion, § Mureşan, Ioan, Vörös Róka
1944. † Mv., 1991. febr. 24. Eltemették Unirea-n (Fehér): sportoló, labdarúgó. – Az ASA csapatában játszott, kiváló csatár, jó fizikai adottságokkal rendelkező játékos volt. Irod.: [Nekrológ] (Nú., 1991. febr. 27.); Szucher
MUREŞAN, Livius
Gyergyóvárhegy, 1889 † ?: jegyző. – Nyárádszeredában volt főjegyző. Irod.: Ki kicsoda ?
MUREŞAN, Mihail
? † 1873. k.: ort. pap. – Andrei Şaguna püpök szentelte pappá.Ratosnyán és Palotailván szolgált, ahol az uolsó keresztelője (1873. júl.-ban volt). Irod.: Dobozi
MUREŞAN, Nicolae
? † ? : forradalmár.- A marosszentgyörgyi Simion Mureşan ort. lelkész fia volt, a faluban szolgált (1794–1810 k.). A fiatal Muresan, tribunként, Avram Iancu mellett harcolt az 1848-as harcokban. Alprefekus lett és Avram Iancu katonai főhadiszállásának megszervezője volt. Részt vett, más vezetőkkel együtt, Mihelenyen (Hunyad) a Ioan Dragoş bp.-i parlamenti képviselővel,
MUREŞAN, Nicolae
? † ?: ort. pap. – Vidrátszegen (1943– 80). Javításokat végzett a Szentháromság templomon, új fedélzettel látta el (1979). Irod.: Şincan 2006
MUREŞAN, Pancraţia Mariana
Dédabisztra, 1920, júl. 25., † ?: mérnök. – Mv.-en mérnük. Tagja volt a Faliboga-féle szervezkedés I. csoportjának. Letartóztatták (1956. nov. 16).-Irod.: Áldozatok
MUREŞAN, Septimiu
? † ?: közigazgatási főfelügyelő; prefektus. – Maros megye prefektusa (1923. ápr. 4.-júl. 26.). Bűnvádi eljárást indított Marthy Ferenc volt polgármester ellen (1923). Eltávolítatta a Kultúrpalotából a Bocskai, Bethlen Gábor, Kossuth és Deák Ferencet ábrázoló ablakokat (1923). Kv.-ra helyezték. Irod.: GOJM (nr. 2, 1923. apr. 30); Időtár 3.
MUREŞAN, Vasile
Monosfalu, ?, † Déda, 2008. jan. 30.: tanár. – Naszodon végzett tanítóképzőt. Marosfelfaluban kezdte tevékenységét, azután Maroskövesdre került, magánúton elvégezte Kv.-on a BBTE Biológia szakát, igazgató lett Felsőrépán (Maros), onnan Marosoroszfaluba került szintén igazgatónak, végül Dédán a Vasile Netea iskolaközpont igazgatójaként dolgozott. Minden faluban, ahol igazgatóként tevékenykedett új iskolát építtetett,
MUREŞAN, Victor
? † ?: városi pénzügyigazgató.- Gyergyószentmiklúsről került Mv.-re (1929) a városi pénzügyigazgatóság élére. A Nemzeti Parasztpárt híve, megtilétotta a magyar nyelv használatát a hivatalban (1929). Irod.: Időtár 3
MUREŞANU, Augustin
1908. júl. 12, † 1985 : orvos. – A középiskolát Mv.-en, Balázsfalván az orvosi egyetemet kv.-on végezte (1933). A Kóranatomia Katedrán kezdte pályafutását (–1929), ezután Buk.-ben folytatta majd újból Kv.-on (1960–), professzor (–1973). Syaktanulmţnzai megjelentek hayai şs k0lf0ldi folz’iratokban. – F. m.: társsz.: Tehnica histopatologică (Buc., 1953); Morfopatologia aparatului cardiovascular
MURESZÁN Vaszliu
? † ? : bíró. – Kisikland falusbírója. Részt vett Pesty Frigyes egész Mo.-ra és Erdélyre kiterjedt helynévgyűjtésében (1864–65). Irod.: Pesty 2014
MURGULESCU, Elena; Sălăgeanu
Idecspatak, 1911. dec. 9., † ?: matematikus, egyetemi tanár. – A középiskolát a mv.-i Unirea Lceumban (1930), az egyetemet Kv.-on végezte (1930–34). Egyetemi tanársegéd Temesváron (1935–49), Buk.-ben a Műegyetemen katedrafönök (1949–), doktorált (1959); prof. (1964–). – F. m.: társsz.: Exerciţii şi probleme pentru cursul de geometrie analitică în şcolile tehnice superioare
MURVAI Samu
? † ?: segesváron törvényszéki bíró. – A II. vh. után a MNSZ keretében új lendületet kapott a magyar színjátszás amelyben rendezői szerepet vállalt.–Irod.: RMIL Segesvár
MURVAI TÓTH Márton
? † Mv., 1676 : polgár. – Paráznaság és istenkáromlás miatt kivégezték (1676). Irod.: Időtár 1
MUSCA Gabriel
Várhegy, vagy Ditró, 1897., † ?: dr., ügyvéd, városi jegyző. – A három Musca fivér közismert volt városunkban a 20–30-as években Házukat a Borsos Tamás u. 16 sz alatt 1918 ban vették Dósáéktól. Balázsfalván érettségizett, a jogot Kv.-on végezte és ott doktorált. Közigazgatási pályára lépett: Mv.-en városi főjegyző (1926) majd az
MUSCA Gabriel
? 1931, † ?: vegyészmérnök.- A mv.-i R. K. Gimnáziumban (1942–48), majd a Al.Papiu Ilarian Gimnáziumban folytatta középiskolai tanulmányait (1948–50), dr. Az Akadémia Energetikai Intézetének kutatója, majd a Petrokémiai Kombinát alapító igazgatója, és három másik vegyipari kombinát megszervezője volt. Tudományos munkái hazai és külföldi szakfolyóiratokban jelentek meg. Munkatársa volt a Román
MUSCA, Petru, Musca Petre; Péter
Zeteváralja, vagy Ditróhodos, 1883, † Mv., 1969.: főorvos, kórházigazgató, polgármester. – Földbirtokos családból született. Középiskoláit Balázsfalván és Nagyszebenben, az egyetemet Kv.-on végezte, doktorált (1910). Kv.-on a Fiziológiai Intézetben asszisztens és klinikai gyakornok két éven át.; orvos Gyimese, Tölgyesen. Részt vett az I. vh.-ban (1914–18. nov.), a 22. h. gy e.-el
MUSCĂ, Teodor
? † ?: tanár. – Tanított pár évet a Ref. Koll.-ban (1928–37) és a Felsőbb Kereskedelmi Isk.-ban (1936–37). Mivel gyenge tüdeje miatt magaslati levegőre volt szüksége Szeben megyébe Nagydisznódra helyeztette magát. Irod.: Înv. comercial econ.; Mv. tört. 2.; Sipos
MUSNAI Dávid
? † ? 1737.: ref. lelkész. – Mv.-en subscribált (1711). Lelkész volt Dányánban (1720), Küküllőszéplakon (1722–23), Magyarherepén (1724–28), Ebesfalván (1730) és Boldogfalván haláláig (1732–37). Irod.: Küküllői Ref. Egyházm.1., 2., 3.
MUSNAI Ferenc
? † ?: diák. – Tógátus a Ref. Koll.-ban (1829). – F. m.: társsz.: Szíve kiömlése a’ Maros Vásárhelyi Ref. Kollégyombéli ifiúságának egy kedves attya halálán [Gr. Kemény Miklós].(Mv., 1829). Irod.: Fülöp–Ferencz
MUSNAI István
? † ?. tanító. – Mv.-en subscribált (1665). Lévita Nagykenden (1669–78). Irod.: Küküllői Ref. Egyházm. 4.
MUSNAI József
? † ?: ref. lelkész. – Mv.-en a Ref. Koll.-ban subscribált (1719), majd a koll. tanára volt. Külföldi egyetemen folytatta tanulmányait. Hazatérése után lelkész Erdőszentgyörgyön. Esperes (1829–48). Székelyvajában (1732–35), Mezőpanitban (1835–36), Mezőmadarason (1745–53), Csejden (1758- ?), Nyárádkarácsonyfalván (1766) volt lelkész. Irod.: Csejd-Tófalva; Imreh Barna; Mezőpanit
MUSNAI László
Székelykövesd, 1888. febr. 26., † Nagyenyed, 1967. máj. 8.: ref. lelkész, teológus, irodalomtörténész, vallási közíró. – A székely udvarhelyi Ref. Koll.-ban járt középiskolába. A kv.-i ref. teológián lelkészi oklevelet szerzett (1910), Bécsben és Berlinben a Hittudományi Karon bibliai tanulmányokat folytatott (1910–11). Marosszentimrén lelkész (1911–14), közben Kv.-on teol. magántanári vizsgát tett
MUSNAI Mihály
? † ?.: ref. lelkész. – A mv.-i Ref. Koll.-ban tanult (1726) és tanított. Jedden, Csejden szolgált (1743–46), majd Nagyernyében (1747–1748), Lévita Szentháromságon (1788–1789). Irod.: Csejd –Tófalva; Imreh Barna
MUSNAI Samu
? † ? : földbirtokos, jegyző. – Backamadarason birtokos és községi jegyző. Részt vett Pesty Frigyes egész Mo.-ra és Erdélyre kiterjedt helynévgyűjtésében (1864–65). Irod.: Pesty 2014
MUSNAI Sámuel
? † ? : lelkész. – Ref. pap Nyárádszentannán (1811–1815), Sóváradon (1834–1850). Irod.: Imreh Barna
MUSULIN FÓRIKA Margit
Bélbor, 1934.jan.20. † ? : orvos. – A Gyergyószentmiklósi Salamon Ernő középiskolába érettségizett. A MOGYE orvoskarán végzett.Első munkahelye Bereck. Később a MOGYE anatómia, gyógyszertan tanszékén funkcionális laboratóriumi szakorvos. Elnyerte az orvostudományok doktora címet is. Irod.: MOGYE
MUSZKA, marosszentkirályi
A családból M. Miklós nyert pixidáriusi levelet Báthory Gábortól (1608. jún. 10.). Irod.: Pálmay
MUSZKA Gyula, Muszka Iuliu
? † ?: A Mv.-i Állami Filharmónia alapító tagjai között szerepelt mint fagottos (1950). Irod.: Filarmonica 50
MUSZKA Jenő, Kuka
? † Mv., 1994. márc. 22. ?: népzenész. – [Nekrológ] (Nú., 1994. márc. 23.)
MUSZKA Sándor
Mv., ? †?: zenész. – Már 3 éves korában kis feles hegedüt kapott zenész apjától. Apja a mv.-i Magyar Királyi Zenekonzervatóriumba íratta be. Tanítómestere Haják Károly, Kozma Géza, az elméleti és kamarazene tanára. Zenekarvezető apja segítségével és saját fejlődésével bekerülhetett, mint alapító és szervező tag, az induló Filharmóniába, a Székely
MUT, Aurel; Muthu Aurel
Ádámos, 1891. máj. 1., † ?: jogász, földbirtokos, főszolgabíró, főispán és parlamenti képviselő. – Mv.-en a R. K. Főgimn.-ban tanult, jogot Kv.-on a FJTE –en végzett (1910–14). Ügyvéd Mv.-en, főispán és parlamenti képviselő. Földbirtokos Maroscsapóban, román tannyelvű iskolát építtetett, majd ort. templomot emeltetett (1932–38). A Faliboga –féle összeesküvés II. csoportjának
MUŢIU, Olga
? † ?: rendező, diszlettervező. – A mv.-i Állami Színházban. Irod.: Fodor Zeno
MUZSI János
? 1871., † ?: : tanár. – A mv.-i Ref. Koll. ideiglenes tanára (1897–1900). Irod.: Mv. tört. 2.