Maros megyei életrajzi lexikon

Marosludas, 1873. aug. 10., † Marosludas, 1933. dec. 18.: tanító, politikus, polgármester. –Elemi iskolát Ludason, tanítóképzőt Balázsfalván végzett. Gr. kat. tanító Marosludason. A g. kat. egyház első kurátora, az ASTRA tagja (1933), a g. kat tanítók egyesületének elnöke; az Economul Bank ludasi fiókjának pénztárosa és vezetőségi tagja volt (1906–33). A

? † ?: ort. pap, rendfőnök. Dédán tevékenykedett (1957–71). Irod.: Reghin, Protopopiat

? † ? : ?. Irod.: Politics and political parties in Roumania (London, 1936)

? † ? : építészmester. – A csüdőtelki fatemplomot építette (1733), kifestette Pătru Ganea (1756) és popa Nicolae (1787). Napjainkban műemlékké nyilvánították. Értékes ikonjai és régi könyvei vannak. A templom elhanyagolt állapotban van. Irod.: Cuştelnic

? † ? : nemes. – „Címeres” nemes, aki Nyárádszentbenedeken hűségesküt tett a császárnak (1839). Irod.: Nyárádszentbenedek

Nyárádszentbenedek, ? † ?: ref. tanítónő. – A tanítóképzőt Székelyudvarhelyen végezte. Nyárádszentbenedeken tanított (1939–42). Irod.: Erdélyi vármegyék; Nyárádszentbenedek

?, † ?: tanító. – Nyárádszentbenedeken Kibédi R. Mihály tanítványa. A mv.-i Ref. Koll.-ban folytatta tanulmányait (1731–), később a poésis ostály vezetője, a götög nyelv tanítója volt. Irod.: Nyárádszentbenedek

? † ? : nemes. – „Címeres” nemes, aki Nyárádszentbenedeken hűségesküt tett a császárnak (1839). Irod.: Nyárádszentbenedek

? † ? : nemes. – „Címeres” nemes, aki Nyárádszentbenedeken hűségesküt tett a császárnak (1839). Irod.: Nyárádszentbenedek

? † ? : birtokos. – Telegdi Miklóst, a VI. székely szék kapitányát, János Zsigmond fejedelem levélben megbízta parancsa érvényesítésével: Havadot Móré Lászlónak adományozza (1569. nov. 23.). Csak a darabontok maradtak szabadon, a falu többi lakója jobbágyá lett. Irod.: Havad

1799m, † ?: tanító. – Nyárádszentbenedeken Tétsi András tanítványa. A mv.-i Ref. Koll.-ban (9 éves korától, 1808–) Nagy Sándor tanítványa, majd a koll. tanítómestere lett. Irod.: Nyárádszentbenedek

1799.? † ?: pap-tanító. – Nyárádszentbenedeken Tétsi András tanítványa. A mv.-i Ref. Koll.-ban (9 éves korától, 1808–) Nagy Sándor tanítványa, majd a koll. tanítómestere lett. Kiskenden szolgált (1825–1836). Az ő szolgálata idejében az egyházi élet erkölcsileg és anyagilag is megerősödött. Adományokból megnövelte az egyházi földek területét, pontos irodai munkát végzett, megépíttette

? † ? : a MAT Néptanács kuturális osztályának vezetője (–1953). Irod.: Bottoni 2008

1858., † 1928.: német tábornok. – Az I. német tartalék hadtest parancsnoka a románok elleni hadjáratban (1916. szept.). A Maros felső folyásánál állomásozó I. osztrák-m. hadsereg támogatásával bízták meg. Segítő szándékával elérték, hogy a kormány által elredelt Mv. város kiüresítését nem kellett végre hajtani. Irod.: Bernády; Pál-Antal Sándor: Az első vh.

Ludas, 1816. dec. 25., † Bp., 1881. okt. 10 : mezőgazdasági író, orvos a MTA tagja. Irod.: MÉL

Mv., 1935.† Szováta, 1993. okt. 25.: orvos. – Dési hegedűs cigányzenészek leszármazottja. A MOGYI orvosi karán végzett (1959). Moldvába kezdte az orvosi pályáját. Versenyvizsgával Szovátán lett fürdőorvos, tüdőrákban halt meg..Két lánya Kv.-on zenekonzervatóriumot.végzett.-Irod.: MMK; Kiss Cs. M 4.; Nagy L.

A családból M. János, mint primor lustrált Nagyernyében (1614). Irod.: Pálmay; Keresztes Gyula: Örökségünk 50.: A nagyernyei udvarházak (1994. febr. 11.)

? † ? 1602: katona. – Nagyernyei primor, Kemény János fejedelem udvari katonája, sok nyelvet tudó, vitéz katona, a Basta zsoldosaival vívott küzdelemben esett el. Irod.: Marosszéki krónikák 1.

Gyergyószentmiklós, 1921. márc. 20. † 2010. jan. 7.: gyógyszerész. – Gyógyszerész oklevelet Bp.-en szerzett (1946. febr. 5.). Bp.-en, Homoródszentmártonban gyógyszerész, majd a mv.-i M. Korona gyógyszertárban alkalmazott (1947–48), innen Szatmárnémetibe távozott. Irod.: Péter H. M. 2013

16. sz., † ?: tanító. – Segesváron volt iskolamester (a 16. sz. végén). Krónikát írt, amelyben megírta a szász városok jellegzetes szervezete, a segesvári piactéri szomszédság történetét, 373–1600 öszéig. – F.m. : Kéziratban: Etliche furnembste vnd merkliche Geschichten, so in Ungarn vnd Sibenburgen gescheen sindt Seydt der Zeit her 373 (Krónikája

Fogaras, 1868., † Bran, 1932. aug. 15.: tábornok, miniszter. – A román hadműveletek megkezdésekor (1918. nov.) a 8. hadosztály parancsnoka és a Maros völgyi harcok vezére. Mv.-t elfoglaló román csapatok parancsnoka (1918. dec.). Kinevezték Erdély katonai kormányzójának (1918. nov. 28.–1918. dec. 10.), majd a nyugati hadosztály parancsnokának (1919. ápr. 12.–) és

? † ? : birtokos. – Valamikor a tulajdonába volt az a falu, ami máig a nevét viseli Székelymoson néven. Irod.: Pesty 2014

Bánffyhunyad, 1892. júl. 12., † Csíkszereda, 1960. máj. 7.: r. k. pap. – Székelyudvarhelyen és Gyulafehérváron tanult, itt szenteltéjk pappá (1917. jún. 29.). Káplán volt Gyergyóalfaluban, Sepsiszentgyörgyön, Csíkszentdomokoson, Gyulafehérváron, Kv.-on (1920). Lelkipásztor Gyergyóbékáson, Sinfalván. Plébános Harasztoson (1933–45), Sárpatakon (1945- 51), majd Csíknagyboldogasszonyon , nyugdíjba vonult (1956). —Irod.: Ferenczi Sándor 2009

Segesvár, 1894 † Kv., 1962. máj. 6. Segesváron nyugszik: polgármester, képviselő. – Segesváron erdőkitermeléssel foglalkozot (1919), a Steaua szállodát működtette (1923), állatexportör volt (1939). Segesvár első román polgármestere (1934. jún. 15.–38 ?), ogy.-i képviselő a Román Parlamentben (1933–34). Idejében kezdték meg az ortodox katedrális építését (1934–), leányiskolát, tanyai iskolákat, hidakat és

? † ?: dr. mérnök, Kisküküllő megyei képviselő, a Román Földgáz Társaság (Gázmetan Rt ) elnök-vezérigazgatója (1919–). Mv.-en a várossal aláírta a szerződést a földgáz bevezetéséről (1928). – F. m.: Istoricul, programul şi realizările societăţilor de gaz-metan (Buc., 1934); társszerző: Cuvântările rostite în parlament pentru abrogarea legiei regiei monopolului de gaz

? † ?: a Gazmetán Rt igazgatója volt. Irod.: Ökrös

? † ? : ort. pap. – Gernyeszegben szolgált (1897–1907). Irod.: Şincan 2006

? † 1881 : szerzetes. – A mv.-i zárdában lakó szerzetes. Irod.: Maros megyei m. tört.5.

Ürmös, 1837., † Kv., 1888: lelkész, tanár. – Székelykeresztúron és Kv.-on tanult.Teológus (1860–), senior (1863). Lelkész Abrudbányán (1866–), Kv.-on a koll.-ban tanított egyháztörténetet, vallást, m.irodalmat. A teológién jogot, liturgikát, lelkipásztori gondozást tanított. Publikált a Keresztény Magvető- ben..-Irod.: Kelemen

Sáromberke, 1892., † ?: gazdálkodó. – Önálló gazda Sáromberkén (1922–). A Gazdakör és a MP tagja, a ref. egyház presbitere, az összes szövetkezet működésében tevékeny részt vett, a Hitelszövetkezet ig. tagja volt. Az első vh.-ban a 9. huszárezredben az orosz, olasz és román fronton harcolt. Irod.: Székelyföld í.k

Tövis, 1859. jún. 6. † ? : kereskedő. – Zsidó kereskedő Szénafűben (1935–40), nagy földbirtokai is voltak. Palesztinába vándorolt ki (1948–49), földjeit örököseire hagyta (Agler, Berkovics, Mendi és Izsák), akik a földeket a helybéli román lakosoknak adták el. Irod.: Tăureni

Sáromberke, 1938.nov.10., † Mv., 2022.jan.5.: színésznő. – Mózes.András és Anna leánya. Férje: Ferenczy István, színész, egyetemi tanár. – Özvegységének 20.évében hunyt el.- Mv.-en a SZISZI –ben végzett (1959). Temesváron színművész (1959–60), majd nyugdíjazásáig a Mv.-i Székely Színház (1962–78) és a Mv.-i Állami Színház, majd Nemzeti Színház tagja (1978–97). A szerepeiből

? † ?: rabbi. – Náznánfalván a zsidó hitközösség elnöke (1802): a náznánfalvi zsinagógát (épült 1747), szolgálata ideje alatt kitoldatta (1785), sajnos később leégett (1941). Irod.: Sebestyén Mihály: Náznánfalva-Mv. (Nú., 1998. jan. 8.); Sebestyén Mihály: Nyúlgát az idő ellen (Mv., 2000)

Marossárpatak, 1892, † ?: kisbirtokos, szakaszvezető.. Tényleges katonai szolgálatának eleget téve (1913- ), érte az 1. a vh. kitörése, a 62. k. gy. e.-ben. Az 1. tábori menetszázaddal az orosz frontra került. Részt vett a gorlicei áttörésben és harcolt Baranovicénél is. Azután sz olasz harctéren (1917–) Hermadán és Asiagonál küzdött. Többször

Sáromberke, 1941.okt.. 28., † 1969.: asztalos. – A Török-csoport tagjaként letartóztatták (1965.okt.28.) A vád szerint a csoport kapcsolatba lépett olyan magyar állampolgárokkal, akik részt vettek az 56-os forradalomban, s « a tőlük kapott feladatok végrehajtására hozták létre szervezetüket ». Mózes Károlyt 4 év börtönre ítélték. A nagyenyedi börtönben volt. Szabadulása (1968) után

Felsőrákos, 1904., † 1973. máj. 25. _ orvos. – a MOGYI –n vezeti az Egézségügyi Szervezési Katedrát. Irod.: MMK

1892., † ?: kalapraktáros, kereskedő. – Mv.-en a főtéren a 4. sz lévő üzletet alapítója Ehrenfeld Sarolta (1910-ben). M. J. hozzáértéssel vezette és fejlesztette a város legforgalmasabb és legjobb vevőkörrel rendelkező üzletévé 12–15 alkalmazottat foglalkoztatva. Részt vett az I. vh.-ban, bevonult a mv.-i 62. gy. ezredhez, majd áthelyezték a 22. e.-ügyi

Mv., 1933., † 1987: orvos. – Az orvosi egyetemet Mv.-en végezte (1958) és üzemorvos Mv.-en. Irod.: Kiss–Péterffy–Péterffy

→ Molter Károlyné

1878., † ?: földbirtokos, gyáros. – Felesége: Plaján Ottilia. Gyermekeik: Alajos és Ottilia. Bánsági családban született. – Marosszentkirályon 130 hold birtokon gazdálkodott. Törzskönyvezett tehenészete, nemes lótenyészete volt. Az Állattenyésztők Egyletének alelnöke, a helyi gazdakör elnöke. Lupan társtulajdonossal közösen Marosszentkirályon a Gloria szappangyárat és a Transilvania ecetgyárat működtették közösen Lupan-nal (1926).

Bakonypeterd, 1882., † Bp., 1956: festő, iparművész, tanár, a miskolci művésztelep vezetője. – Az Iparművészeti Iskola tanára. A mv.-i Kultúrpalota üvegfestményeihez terveket készített. A tükörterem ablakaira keze nyomán kerültek az alakok. Irod.: Keresztes; Keresztes Gyula: Szecesszió Mv.-en: 5.: Közművelődési ház 1–5. (Nú., 1991. nov. 23.; 1991. dec. 7.; 1991. dec.

Nyárádmagyarós, 1950. † Mv., 1995. dec.15: orvos. – Felesége és két lánya fogorvos. A mv.-i fiúlíceumban, a mai Bolyai gimn.-ban érettségizett. A MOGYI fogorvosi karán végzett (1975). A Vegyi Kombinát rendelőjét megszervezte és vezette. A Fogászati Klinikán létrehozta a „kisműtőt” és elvégezte a műtéteket, a sürgősségi non-stop fogászati ellátást megyei

Erdőszentgyörgy, 1883., † Erdőszentgyörgy, 1951.: ort. pap, képviselő. – Fia: M. Teodor, ort. pap, nyugdíjas Hármasfaluban él. – Középiskoláit Mv.-en és Nagyszebenben (1903), a teológiát Nagyszebenben végezte majd egy évig joghallgató Bp.-en. Erdőszentgyörgyön lelkész (1906–38). A templom kicsinek bizonyult, állami segítséggel és közadakozásból Erdöszentgyörgyön felépíttetett egy bizánci stílusú kőtemplomot (1934–36).

? † ? : bíró. – Marosszentgyörgy falusbírója. Részt vett Pesty Frigyes egész Mo.-ra és Erdélyre kiterjedt helynévgyűjtésében (1864–65). Irod.: Pesty 2014

Szászrégen, 1884. jún. 22., † Nagyszeben, 1934. ápr. 11.: tanár, zoológus. – Apja földmérő, mérnök. Elemit Szászrégenben, a gimnáziumot Besztercén végezte (1902), a kv.-i egyetemen kezdett (1902–) természettudományokat tanulni, majd Berlinben a bölcsész Karopn (1904–1906), Kielben a Természettu. Karon ((1905–06), Bécsben az Ev Egyetem Hittud. és Bölcsész Karán (1906–07) és

Kőhalom, 1879. júl. 4. † Segesvár, 1951. ápr. 22 : orvos. – Apja orvosdoktor. A nagyszebeni ev. Gimnáziumban érettségizett. Kv.-on járt az orvosira (1997–98) majd tanulmányait folytatta Bécsben, Grazban ahol az Anatomia Tanszéken tanársegéd (1903–04), sebészsegéd a Sebészeti klinikán (1904–05), gyakornok a bp.-i egy. Kórbonctani Intézetében (1905–06), hajóorvos a cs. k.

1905., † Mv., 1987. ápr. 7.: zenetanár, zenész, brácsás. – Petróleumgyári munkásként kezdte 14 éves korában. A mv.-i városi moziban a Kultúrpalotában kezdte zenészi pályáját, kísérőzenét adott a néma filmekhez. A Mv.-i Állami Filharmónia alapító tagjai között szerepelt (1950), szólamvezető brácsása 29 évig. Tagja a kvártettnek, amelyet Nagy Istvánnal, Riemer Károllyal

? † ?: ev. lelkész Szászdányánban (1945–69). Irod.: Apold

Szászszentgyörgy, 1882, † ?: gyógyszerész. – Apja M. Frigyes – Gyógyszerészmesteri oklevelet Kv.-on kapott (1905. jún. 16.). Apja M. Frigyes gyógyszertár tulajdonos volt Naszódon, itt kezdett dolgozni, ezt eladta (1913) és Mv.-re költözött. Mv.-en az Arany Kereszt gyógyszertárat bérelte (1913–14), majd Tordán volt bérlő (1918–). Irod.: Péter H. M.; Péter H.

Segesvár, ? † Hégen, 1850. ápr. 10: lelkész. – Tanult Bécsben a prot. teológián (1825–26). Lelkész Szászbudán (1842–), Hégen-ben (1848–). Irod.: Szabó-Szögi