Maros megyei életrajzi lexikon

? † ?: ?. Irod.: Cronica şezătorilor duminicale ale Căminului Cultural Avram Iancu (Buc., 1943)

Déda, 1912. febr. 1., † Buk., 1989. márc. 6., Dédán temették, : tanár, történész, irodalomtörténész. – Iskoláit szülőfalújában kezdte (1918–23), Mv.-en folytatta(1923–31); pedagógiai tanulmányait Kv.-on kezdte (1939–40) és Buk.-ben (1940–41) végezte; majd uo. végezett az egyetem filológia-filozófia szakán (1942–46); a történelemtudományok doktora (1948). Pályafutását Vecében kezdte, aminek emlékét az ottani

A szászrégeni Muncitorul forestier kiadója. Irod.: Bíró Donát; Szabó Mihály: A régeni sajtó történetéből (2.) (V. Z., 1983. márc. 27.)

Mv., 1904. ápr. 20., † ?: hírlapíró. – Fényképezéssel is foglalkozott. Irod.: Gulyás

Segesvár, 1736. szept. 7., † Nagyszeben, 1806. jún. 5.: orvos. – Gimnáziumot Segesváron és Mv.-en, orvosi tanulmányokat Bécsben (1756), Erlangenben (1761) és Strassburgban (1761. aug. 5.–) végzett. Doktori címet Erlangenben kapott (1762), ahol rövid ideig magántanár volt, majd Szebenben telepedett le. Körorvosként dolgozott Fogarason és Szászsebesen (1770–), Szebenben tiszti főorvos

? † ?: ?. – F. m.: Kisdedovódai Nefelejts : a mv.-i kisded óvóda megnyitása emlékére (Mv., 1856). Irod.: Fülöp–Ferencz

Oláhkocsárd, 1914. jan. 15., † ?: képviselő. – A Nemzeti Liberális Párt képviselője, Brassó megye küldötte. Irod.: MMK

Búzásbocsárd, 1847. júl. 1. † ? : g. kat. pap. – Teológiát végzett (1872). Rövid ideig Marossályiban szolgált, azután Szélkútba helyezték, ahol néhány évtizedig szolgált, és igen nagyra becsülték (1873–1901). Elég jó anyagi körülményekkel rendelkezett. Erkölcsös magatartása révén megkapta az állami támogatást is (62,40 ft.-t). Irod.: Sălcud

Felsőrépa, 1866., † Libánfalva, 1914. jún. 8. v. 21.: ort. pap. – Apja g.kat vallásról tért át ort.-ra (1880). Hét gyermek atyja, közülük Eugen orvos lett. – Monoron és Naszódon tanult, majd Szebenben teológiát végzett. Bereckbe helyezték lelkésznek, ahol egy évig szolgált, onnan Hodákra került. Szebenben szentelték pappá, megnősült és

Bp., ? † ?: orvos. – Tanulmányait Bp.-en végezte és orvosi diplomát szerzett. Férjhez ment dr. Nicora szászrégeni kórházi – igazgató orvoshoz. Szovátán tevékenykedett. Valamennyi szociális és kulturális egyesület lelkes támogatója volt. Irod.: Netea V.: Sub stindardul Astrei (Reghin, 1939); Székelyföld í.k.

Haró, (Horea), 1938. jan. 5., † Mv., 2004. aug. 1.: egyetemi tanár, dékán, pedagógiai szakíró. – Az elemi iskolát Szénaverősön, pénzügyi középiskolát Balázsfalván, Elméleti Líc.-ot Dicsősztmártonban végzett (1957), Buk.-ben a Filozófia Egyetem Pedagógia Karán román ny. és irodalomszakos tanári okl.-t szerzett (1959–63). Buk.-ben doktorált, tézise: Rolul relaţiilor interpersonale în dinamica

? † ?: g. kat. pap. – Esperes Csittszentivánban és Malomfalván (1767), azzal vádolták, hogy Havasalföldről hozott felszentelt papot a régi (1775) templomba. Irod.: Şincan 2006

? † ?: r. k. pap. – Apoldi pap (1309). Irod.: Ferenczi Sándor 2009

? † ?: r. k. pap. – Alsórépai pap, fizette a pápai tizedet (1332–35). Irod.: Ferenczi Sándor 2009

? † ?: r. k. pap. – Szászrégeni pap, fizette a pápai tizedet (1332–35). Irod.: Ferenczi Sándor 2009

→ FARKAS, Nicolaus

Hodák, 1856., † Gödemesterháza, 1922.: ort. pap. – Felesége: Ujică Juliana (1880–), még nem volt 15 éves a férjhezmenetelekor. – Előbb a mai Maroshévíz kolostor fatemplomában szolgált, majd Gödemesterházán lelkész (1880–27), itt új kőtemplomot építtetett. Ez a templom a konstantinápolyi Szt. Zsófia katedrális kicsínyített mása (személyesen dokumentálodott Konstantinápolyban). Az Astra

? † ?: ort. pap. – Erdőidecsben szolgált (1938–42). Irod.: Reghin, Protopopiat

Hodák, ? † Gödemesterháza, ?: ort. lelkész. – Gödemesterházán szolgált, az egész Felső-Marosmentén a leggazdagabb lelész volt. Az ő irányításával új, nagy isk.épült kőből és egy román stílusú tempolom. Nyolc gyermeket nevelt fel, és mind tanult emberek lettek. Irod.: ASTRA reghineană

Gödemesterháza, 1902., † Szászrégen, 1985.: orvos. – Elemiisk. a szülőfaluban, Régenben, líc.-ot Mv.-en, Belényesben és Brassóban végezte. Kv-on orvosi okl.-et szerzett (1926) Orvosként Szászrégenbea kórházban, a vasúti rendelőben, iskolákban és magánrendelőjében dolgozott. Több nyelvet beszélt, szaktudásával pedig tekintélyt vívott ki magának. Segítette az elesetteket. A háború ideje alatt szembeszállt a

? † ? : jegyző. – Mezőújfalu községben jegyző. Részt vett Pesty Frigyes egész Mo.-ra és Erdélyre kiterjedt helynévgyűjtésében (1864–65). Irod.: Pesty 2014

Gödemesterháza, 1883., † ? : gör. kel. lelkész. – A család ősei több mint 200 évre visszamenőleg gör. keleti lelkészek voltak. Tanulmányait Nagyszebenben végezte ahol pappá szentelték (1906). Magyarón volt lelkész (1909–). Irod.: Székelyföld í.k.

? † ?:. Irod.: Pusztai-Popovits József : Román kultúrélet a magyar Erdélyben (Pécs, 1942)

? † ?: ort. pap. – Gernyeszegen (1890–97). Irod.: Şincan 2006

1902., † ?: orvos. – A szászrégeni kórház röntgenorvosa, CFR és Munkásbiztosítópánztári orvos. – Gör. keleti lelkészi családból született,. Brassóban érettségizett, egyetemet Kv.-on végzett (1926), A kv.-i klinika sebészeti osztályán gyakornok, majd a szászrégeni kórházhoz került (1926), ahol alorvos, majd röntgenorvos és szemorvos specialista volt. Igen értékes, főleg a szemészettel

Kunszentmiklós, 1853. ápr. 10., † Bp., 1905. júl. 26.: színésznő. – Tanul­mányait megszakítva Károlyi Lajos társulatában kezdte színészi pályáját *1868-ban). Szabadkán (1871–73), Szegeden (1873–77), a bp.-i Népszínházban (1877–78), Győrött és Sopronban (1878–79), Ba­ján (1879), Kecskeméten (1880), Miskolcon (1881–83), Makón játszott (1883). Újvidékre (1884), Mv.-re (1885-ben és 1887-ben), Újpestre (1886), Sze­gedre

? † ?: a mv.-i polgármesteri hivatal MONT irodájának főnöke. – F. m.: társsz.: Instrucţiuni cum trebuie să ne apărăm contra atacurilor aeriene şi ce trebuie ştiut în legătură cu astea (Tg. Mureş, 1939); Utasítás: Hogyan védekezzünk légi támadás esetén és mit kell tudni ezzel kapcsolatban (Mv., 1939).

Héjjasfalva, 1914. okt. 29., † ?: agrármérnök. – A középiskolát Segesváron, a Mezőgatdasági Akadémiát Kv.-on végezte, majd doktorált. Egyetemei tanár Kv.-on (–1958); igazgatója a kolozsmegyei mezőgazdasági hivatal kertészeti részlegének (1964–68). Kutatási területe : zöldségtermesztés. Kitűntetése : Mezőgazdasági Érdem (Meritul Agricol). – F. m.: társsz.: Zöldséghajtás és korai termesztés (Buk., 1957);

Radnót, 1910. júl. 21., † Balázsfalva, 1990. jan. 16.: tanár. – Szülőfalujában végezte az elemi iskolát (1916–20) és Mv.-en az „Al. Papiu Ilarian” Líc. (1920–28). Földrajz-természetrajz szakot végzett a kv.-i egyetemen (1928–32), „Magna cum laude”-vel diplomázott, majd pedagógia szakot is végzett (1937). Balázsfalván tanított földrajzot a a kereskedelmi középiskolában, ahol

? † Mv., 2002. ápr. 20.: tanár. – Tanított a mv.-i 4-es szí. középiskolában is (1958 k.). A mv.-i Pedagógiai Intézet (1960-ban alakult) román nyelv tanára, prorektora. Irod.: N. P.: Az új idők új emberét kialakító nemes és felemelő tevékenység (V. Z., 1964. aug. 14.); [Nekrológ] (Nú., 2002. ápr. 22.)

Marosnagylak, 1866. febr. 9., † Görgényoroszfalu, 1901. máj. után.: g. kat.pap. – Balázsfalván tanult a gimn.-ban (1885), ott végezte a teológiát és felszentelték (1890). Görgényoroszfaluban gondnok, majd pap (1890. dec. 28.–1902). Irod.: Dobozi; Reghin, Protopopiat

Petele, 1915. nov. 29. † ?: ort. pap. – Nyárádtőnszolgált (1949–57). Tevékenységét figyelte a securitate ás ellenségesnek bélyegezte (1956). Irod.: Bartos 2012;

? † ?: kántortanító. – Erdőszakálban tanított (1907–1925). Szebenben szerzett tanítói okl.-et. Román nyelven tanított, sok hazafias és vallásos dalt tanított a gyermekeknek, a vallást is ő oktatta; pénzt szerzett egy gazdag beszarábiai bojártól és 800 kötetes könyvtárat létesített, sok szükséges eszközzel szerelte fel az iskolát, színdarabokat tanított az ífjaknak,

Gyulás, ? † Gyulás, 1938: munkás. – Eugeniu Nistor monográfiaíró apai nagyapja. – Elment az AEÁ-ba dolgozni (1912–26). Hazajött, földet vásárolt, megnősült, majd újból visszament Amerikába, Klivelandba (1926–28). Irod.: Giuluş

? † Mv., 2004. márc. 30.: építészmérnök. Irod.: [Nekrológ] (Nú., 2004 márc. 31.)

Szatmárnémeti, 1930. szept. 20., † Mv., 2001. júl. 31.: irodalomtörténész, író, tudományos kutató. – Az elemi iskolát Szatmáron és Aradon, gimnáziumot Cernăuţi és Medgyesen, Mv.-en a Papiu Ilarian Líc.-ban végezett (1949), egyetemet Kv.-on a „Victor Babeş” Filológia Karán, román ny. és irodalom szakán végzett (1953). Mv.-en a Papiu Ilarian Líc.

Szászörményes, 1898., † ?: tisztviselő Mv.-en. – Részt vett az első vh.-ban (1916–18), az orosz, szerb, albán fronton harcolt., szerb fogságba esett. Zászlósi rangban szerelt le kitüntették. Irod.: Erdélyi ezredek

? † ?: színész. – Játszott Mv.-en is. Irod.: Gazeta Muresului (1932. márc.6.)

1744 † Mv., 1826. febr. 16 82 éves korában: örmény kereskedő. – Felesége Lengyel Anna (1758 – 1833 75 éves). Gyermekei: Antal Jakab János (1792–1797), Mária (1795–), János (1797.–). Irod.: Pál-Antal Sándor: Örmények Mv.-en 1848 előtt = Puskás-Szász Ávéd

? † ?: örmény kereskedő Mv.-en. – Felesége Zakariás Rozália. Gyermekei: Anna (1813–), Márton Ferenc (1814–1842), János István (1816–). – Irod: Pál-Antal Sándor: Örmények Mv.-en 1848 előtt = Puskás-Szász Ávéd

? † ?: örmény kereskedő Mv-en ?. – Felesége Manuch (Manok) Katalin. Gyermekei: János Nepomuk (1779–), Anna Mária Ágnes (1780–), Krisztina Rozália (1781–), Anna (1783–), Frigyes Ignác (1790–), Borbála Erzsébet (1792–). Irod.: Mv.-i örmények, Pál-Antal Sándor: Örmények Mv.-en 1848 előtt = Puskás-Szász Ávéd

1779 † Mv., 1849. jan 5. 70 évesen: örmény kereskedő Mv-en ?. – Felesége Dániel Katalin (1785–1849. dec. 3.). Gyermekei: Mária (1811–), Anna (1812 – 1833. márc. 2). Irod.: Pál-Antal Sándor: Örmények Mv.-en 1848 előtt = Puskás-Szász Ávéd

? † ?: lévita. – Nyomáton lévita (1837–1840). Irod.: Imreh Barna

Nyárádszentanna, 1906., † ?: vendéglős. – Iskolái elvégzése után a húsiparban szabadult fel, 13 évig Buk.-ben működött, azután Mv.-en nyitott vendéglőt. A hazafias és kulturális intézmények támogatója volt. Irod.: Székelyföld í.k.

† ? : ref. lelkész. – A mv.-i Ref. Koll. diákja, Iskolái elvégzése után mv.-i Ref. Koll.-ban (1798–) néhányévig az iskola tanára (1802–3), Nyárádszentimrén ref. pap (1804–1813) és a nyárádszeredai parókián szolgált (1814–1821). Székelytompa (1823–1825). Székelykakasd lelkésze (1829–35), majd Székelytompán lelkész. Irod.: Imreh Barna; Székelykakasd

1877., † ?: tanár. – A mv.-i Ref. Koll. gyakornok tanára (1899–1900). Irod.: Mv. tört. 2.

? † ?: kereskedő. – Nagyernyében kereskedő (1865). Irod.: Puskás Attila. Örmények köztünk és velünk –mv.-i Örmény Kultúra Napjain (Magyarörmény élő örökség, 21.sz., 2021. dec.–2022. febr.)

1826., † 1899 : iparos, kereskedő. – Bogdán (1790. júl. 8.-Erzsébetváros, 1876. okt. 19.) és Pap Anna fia. Felesége: 1.Temesvári Liza († 1871). Két lányuk és egy fiúk volt. Mari leányuk Woyciechowski Vilmosné (esküvő: 1886); 2. Woyciechowski Adél (esküvő: 1882.). – Szebeni gazdag örmény nagykereskedő. Textil – és ruházati iparos

Nagyajta, 1917. szept. 5., † Mv.1995. dec. 5.: kereskedő, tanár. – Lányai zeneszakot végeztek, Mv.-en és Gyergyóban zenepedagógusok. – A jogi tanulmányait a II. világháború megszakította. A vh.-ban tart. hadnagyi rangban vett részt. Súlyos lábsérülést szenvecett, élete végéig rokkant maradt. Textilkereskedő, majd a sepsiszentgyörgyi Kereskedelmi Szakliíc.-ban textilszakértő tanárként működött. Gyermekmeséi:

Mv., 1922. jan. 22., † Mv., 2005. nov. 23.: hadapród őrmester. – A mv.-i Ref.Koll. diákja, azon 12 diák egyike, aki a ref. koll.-ból átment a katolikus gimn.-ba és így visszaállhatott ott is a nyolc osztály (194ö–41) és a többiek: Barabás Géza, Boros Jenő, Domby Károly, Fekete András, Hornyák Béla,