Maros megyei életrajzi lexikon

Székelybere, 1914. nov. 25., † Kőrösmező, 1944. máj. 1.: honvéd. – Képíró Zsófia fia. – A 27. gyalogezred honvédje. Kőrösmező 108. tábori kórházában szívbénulásban halt meg. Irod.: Berekméri 2015

1930., ? † Mv., 1992. jún. 29.: közgazdász. – A Bolyai Líc.-ban végzett (1950), a kv.-i BTE-en szerzett közgazdász diplomát (1954). A mv.-i Bőr és Kesztűgyár aligazgatója. Irod.: [Nekrológ] (Nú., 1992. júl.1.; 1992. júl. 2.)

Mv., 1942.† Mv., 2020. jan. 7.: orvos. – Szülész-nőgyógyász főorvos dr. Mv.-en. Irod.: Nekrológ (Nú., 2020. jan. )

? † ?: g. kat. pap – Marosagárdban szolgált (1789), ahol csak öt ort. család élt, ezért egyházát hozzácsatolták Kebeleszentivánhoz, így megszünt önálló ort. paróchiának lenni, csak fliává vált. Irod.: Şincan 2006

? † ?: kibédi gyermekgyilkos. – Marosszentkirályon elevenen elföldelték (1713). Irod.: Időtár 1

Csókfalva, 1868. jún. 10., † Szentháromság, 1930. jan. 18.: r. k. pap, orvos. – Mv.-en és Gyulafehérváron tanult. Pappá szentelték (1893. júl. 16.). Káplán Csíkszentmártonban, Csíkszentmiklóson (1895). Székelykáli katolikus egyházközség plébánosa (1896–1907), új plébániát építettek (1908), telket vásároltak iskolának (1912). Lelkipásztor Székelyszenttamáson (1907–19), Nagyernyei r. k. plébános (1919–28), Szentháromságon szolgált halála

Nyárádszentbenedek, 1889., † ?: gazdálkodó. – Iskolái elvégzése után apja mellett tanult meg gazdálkodni, majd 17 hold földön Ákosfalván lett önálló gazda. Az I. vh.-ban a 62. gy. e.-ben az orosz és az olasz fronton harcolt, mint őrmester szerelt le a II. ezüst, a bronz vit. é., a vaskereszt, a seb.

Cegléd, 1897. jan. 15., † Mv., 1975. dec. 4.: gépészmérnök, vállalkozó. – Felesége Nagy Kornélia. Fia Róbert, agrármérnök (1927–2010. márc. 29.). – Apját a M. Államvasutak Kv.-ra helyezte így a család Kv.-ra került. Iskoláit Kv.-on a piaristáknál végezte, majd a Szegedi Állami Felső Ipariskolában tanult az I. vh. kitöréséig. Önkéntesként

→ Nicolaus Olahus

Mv., 1915. febr. 5., † Mv., 1996. febr. 9. : képzőművész, nyomdász, munkásfestő. – Nappal dolgozott a nyomdában, este a mv.-i városi festőiskolában tanult (1936–41). Az iskolai kiállításokon sikeresen szerepelt, a város több képét megvásárolta. Mv.-en kívül kiállított Kv., Buk.-ben. Bedolgozott a mv.-i Fondul Plastic Művészeti Alap üzletbe. A Képzőművészek Szövetsége mv.-i

? † ? : mv.-i esküdt polgár.- A Mv.-i esküdt közönség tagja (1791). Irod.: Pál-Antal 2006

? † ?: képzőművész lehetett Szászrégenben (1940-es évek). M. Makkai Piroskával rendezte a régeni kasszinó termeiben a Barabás Miklós Céh kiállítását (1944. febr. 6.) – Irod. : Barabás M. Céh

1901, † Mv., 1985. ápr. 8.: ref. lelkész. – Irod : [Nekrológ] (V. Z., 1985. ápr. 9.)

1901.†1985.: ref. lelkész. – Teológiai tanulmányait Kv.-on és Strasburgban aProtestáns Fakultáson szerzett diplomát (1923). Kv.-on segédlelkész (1924), Marosvécsenre hívták meg (1925 – 35), Etédre hívták meg nyugdíjazásáig. Írásait az Út c. folyóiratban közölte. Irod.: Csáky

Indianapolis, 1908., † Nyárádtő. 1973. aug. 19. : sportoló, motorkerékpár versenyző. Irod.: Ungheni 735

Mezőszengyel, 1918. okt. 5., † Olahkocsárd, 1944. szept. 21.: katona. – Önkéntesként a 34. nehézfegyver ezredének 9. brigádjában részt vett a marosszentgyörgyi, marosorbói harcokban. Elesett hat bajtársával együtt miközben fegyverutánpótlást szállítottak a román hadseregnek. Irod.: MMK ; Suciu

Mv., 1915. ápr. 3., † Eger, 1969. dec. 12.: színésznő. – Kv.­-ott járt színiisk.-ba, pályáját Mv.-en kezdte (1937). Szatmárnémetiben, Nagyváradon és Kassán játszott (1937–49). A győri (1949–53), a szegedi (1953–54), a békéscsabai társulat művésznője volt (1954–66), a Miskolci Nemzeti Színházban szerepelt (1966–69). Pályáját naiva- és primadonnaszerepekkel kezdte, később jel­lemszerepeket alakított.

? † ?: labdarúgó, edző. – Mv.-en volt labdarúgó, a sportiskolánál kezdett futballozni Szász Károly vezetésével, következett az egykori Metalotechnica, az Imatexnél folytatta, Gernyeszegen is játszott és haláláig tagja volt az Apollo Old Boys öregfiúk-együttesnek, egyik alapítótagja volt a mv.-i kispályás Bastia csapatának. Kanyaró György kezdeményezte az O.L.-ról elnevezett tornát, tiszteletére

? † ? : kertész, kereskedő. – Fiai. József, János. – Az osztrák származású Öllerer család kisüzemi szabadföldi 70 áras Poklos parti és üvegházi virág- és dísznövénykertészete a mv.-i koronkai úton és üzlete a mai Főtér 44. szám alatt (Bolyai u. 1.) volt. Kertésztanuló tartására kapott engedélyt (1917). Kv.-on termény- és

Szurduk, 1902. ápr. 2., † Mv., 1984. márc. 20.: agrobiológus, virágkertész. – Felesége: Halász Ágnes (1903–1981). – A középiskolát Mv.-en, az agrártudományi egyetemet Bp.-en végezte. Mv.-en virág- és zöldségtermesztéssel foglalkozott, virágkertészetet létesített. Virágaival kiállításokon díjakat szerzett (1920–37). Az államosítás után is folytatta kisérleteit a virág- és zöldségnemesítés terén. Az építési tervei

Mv., 1932, † Mv., 2011. orvos. – A mv.-i 4-es sz. Leánylíc.-ban tanult és érettségizett (1951). A MOGYI orvosi karán végzett (1957). Buk.-ben élt, négy év pszichológiát végzett az egyetemen.Közlekedési balesetben halt meg. Irod.: Kiss-P.- P

? † ? : Jobbágytelkén volt plébános (1930–30). Irod.: Maros-küküllői főesp.

? † ? : mester. – Nyárádselyében tanítómester (1842–1843). Irod.: Imreh Barna

Szentábrahám, 1924.† Mv., 1998. máj. 1.: onkológus orvos, röntgenes. Irod.: Genersich; Komjátszegi

Meggyesfalva, 1876., † ? : g. keleti lelkész. – Tanulmányait Mv.-en és Nagyszebenben végezte, pappá szentelték (1899). Meggyesfalván volt lelkész, ahol a község kulturális életében is szerepet vállalt, a kulturális és vallásos egyesületek támogatója volt. Szolgálata idején épült az ortodox kőtemplom, közadakozásból és állami segítséggel (1937–1942; a Meggyesfalvi negyedben, Dezrobirii u.

? † ?: g. kat. / ort. pap. – Görgénysóaknán szolgált (1907. ápr. 30.- 1958). Renováltatta a templomot és újjáépíttette a tornyot (1947). Közben Ratosnyán is ellátta a lelkészi teendőket (1925–28). Irod.: Reghin, Protopopiat

1954 ? † Mv., 1993: rejtvényfejtő. – A Iasi Politechnika végzettje. Maris Rejtvényfejtő Kör tagja. Irod.: MMK

? † ?: földbirtokos Szástrégenben, fegyverkereskedő, liberális politikus. – Mv.-en a New York kávéházban összeverekedett Emil Dandeaval (1929), akit azzal vádolt hogy többször becsapta őt.. A liberális párt szakadásakor pisztollyal fenyegette meg az óliberálisokat, Dandeat és Bogdan Duicat gazembernek nevezte (1930), néhány nappal később röpiratban leplezte le őket Bíróság elé került

Alsóbölkény, ? † ?: tanító. – Balázsfalván végzett tanítóképzőt. Marosszentgyörgyön a g. kat. iskolában tanított (1883–1903). Szolgálata ideje alatt új iskola épületet emeltek (1893). A falu polgármester Kolcsár János volt. Irod.: Sângeorgiu de Mureş – Şcoala

Kolozspata, 1875. jan. 19., † Marosludas, 1949. márc. 22.: ügyvéd, alpolgármester. – Balázsfalván a felsőfokú g. kat. gimnban érettségizett, majd teológiát végzett, jogi diplomát szerzett a kv.-i FEJTE-n (1898–1901). Kv.-on volt ügyvédjelölt, az ügyvédi vizsgát Mv.-en a Kir. Táblánál tette le (1906). Ludason nyitott ügyvédi irodát. Az ASTRA tagja (1905), egyházi

Marosgezse, 1942. febr.19., † Marosludas, 1998. máj. 21.: tanár, költő, polgármester. – Elemi iskolát a szülőfaluban (1949–56), líc.-ot Ludason (1960), BBTE, történelem szakát Kv.-on (1960–65) végzte. Pedagógusi pályáját Mezősályiban (1965–66) kezdte, azután Ludason az Elméleti Líc.-ban történelemtanár (ma Ipari Iskolaközpont) és tanított 32 évig, haláláig (1966–91). Véglegesítő vizsgát (1969), II. fokozatú

Marosludas, 1875., † Marosludas, 1949.: ügyvéd, dr. Marosludason. Küldöttként részt vett a gyulafehérvári egyesülési nagy gyűlésen (1918. dec.1.). A ludasi g. kat. templomot építtette, amelynek első kurátora volt. Annak ellenére, h. g. kat. vallású volt nagy pénzadománnyal támogatta az ort. templom építését amelynek felszentelésén is részt vett (1930. ápr. ).

? † ?: földbirtokos. – Maroskövesden voltak birtokai (1900-as évek elején). Irod.: Reghin, Protopopiat

Kisszentlőrinc, 1906. dec. 5., † ? : ort. pap. – Székelysárdon volt lelkész (1932–70). Tevékenységét figyelte a securitate (1956). Irod.: Bartos 2012; Şincan 2006

Mezőtóhát (Maros) polgármestere (1944 – 1948). Irod.: Tăureni

Mezőtóhát, 1918. aug.6. †?: szakaszvezető a 5. tüzérségi ezredben. Részt vett a II. vh.harcaiban (1945). Kitüntetése : Eliberarea de sub jugul fascist (1984). Irod.: Tăureni

? † ? : Az Astra nyárádszeredai részlegének vezetője. Irod.: Preda George : Activitatea Astrei in 25 de ani dela Unire (1918–43)

Mezőújfalu, ? † Kv., 1849. márc. 4: g. kat. teológus. – III.éves teológus. Az 1848–49-es forradalmi eseményekben való részvétele miatt halálra ítélték, és az ítéletet végre is hajtották. Irod.: Aţintiş; Transilvania 1848–49

? † ?: ort. pap. – Lövérbenszolgált (1948–58). Irod.: Reghin, Protopopiat

? † Mv., 1996 : mérnök, igazgató. – Mérnök, a mv.-i Electromaros igazgatója. (1971–1996). Sokat tett a mv.-i sportért. Serdülő korától kosárlabdázott, röplabdázott. Mint igazgató átszervezte a Ciocanul sportegyesületet, megalapította az Elektromaros sportklub, ahol egy adott időszakban 18 szakosztály működött, számos országos szinten tevékenykedő csapattal. köztük az A-osztályos nôi és férfi

Faragó, 1912. aug. 11, † ?: rendező. – Tanult Szászrégenben és Besztercén, az egyetemet Kv.-on végezte, majd rendezést Berlinben tanult. Irod.: C.l. (2000. aug. 22 ; okt. 17.)

Monosfalu, ? † ?: katonatiszt. – Az I. vh.-ban az osztrák-m. hadsereg ezredeseként vett részt. Orosz fogságba esett, majd tagja lett az erdélyi önkéntes román hadtestnek, azután a Iaşi-Hârlău-i önkéntes hadtest parancsnoka lett (1917. nov. –). Átállt a román hadseregbe (1918. dec. 1.), ahol dandártábornokká léptették elő, és részt vett

→ SZÉKELY Sámuel, oltszemi

? † : színész. – a Mv. Székely Színházban játszott (1946–1947). – F. sz.: Kinai tiszt (Lehár Ferenc: A mosoly országa); Pelegrini (Lehár Ferenc: Luxemburg grófja); Inas (Zilahy Lajos: Hazajáró lélek); Szidor Ákos (Farkas Imre: Iglódi diákok); Endrei (Kálmán Imre: Csárdáskirálynő); André, diák (Paul Laurent: Szerelmes diákok); Miska hajóslegény (Johann

Marosjára, 1907., † ? : gazdálkodó – Iskolái elvégzése után a szülői háznál tanult gazdálkodni, azután önállósította magát 20 hold földjét művelte szakszerűen, haszonállatok tenyésztésével is foglalkozott. A ref. egyház presbitere, az Erdélyi Birt. Szövetség elnöke, a Szociális Bizottság tagja, községi bíró (1940–). Irod.: Széklelyföld í.k.

Marosjára, 1896., † ?: gazdálkodó – Iskolái elvégzése után a szülői birtokon gazdálkodott, majd önálló gazda lett Marosjárán (1919–). A szövetkezet ügyvezető könyvelője, a Szociális Segélyző Bizottság tagja. Több verse jelent meg környékbeli lapokban, az országzászló szentelésekor is az ő versét szavalták. – Irod : Gulyás ; Székelyföld í.k.

? † ?: udvari vitéz. – Mátyás kir. Hunyad megyei rokona birtokába került a marosvécsi vár (1467–). Pókában is volt birtoka (1473-ban). Testvérül fogadta a nógrádi köznemest, Szobi Mihályt,. mivel gyermektelenül halt meg, Szobi tőle örökölte a vécsi várat (1507). – Irod: Keresztes 1995; Maros megye; Póka; Szépréti: Régi és új

? † ?: g. kat. pap. – Dicsőszentmártonban szolgált (1946–48). Arieşan Eugeniu lp. helyére nevezték ki, de a kommunista vezetés betiltotta a g.kat egyház működését (1948).-Irod.: Târnăveni, cult.-ist.

Szászrégen, 1864. febr. 6., † Brassó, 1915. okt. 21.: tanár, író, irodalomkritikus. – Apja tanácsos Szegeden. Elemi iskoláit Szászrégenben és Karánsebesen, a gimnáziumot Szegeden végezte (1882). Teológiát Szebenben hallgatott (1885), ott első irodalmi alkotásait a Musa c. folyóiratban közölte. A teológia elvégzése után a Telegraful Român szerkesztője lett. Bécsben filológiát

? † ?: berekeresztúri tanító. – Valószínű ő az első ismert berekeresztúri iskolamester (1614–20 k.). Irod.: Sebestyén Mihály :Siklódi György végrendelete 1620-ból (Nú. évk., 2009)