Maros megyei életrajzi lexikon

Mv., 1887., lehet 1882., † ?: nagyiparos, nagykereskedő. – Testvére: József. – Iskoláit Nagyszebenben végezte majd kereskedelmi pályára lépett. Végig küzdötte az I. vh.-t (1915. okt.–18. nov.), a 12. hegyitüzéreknél szolgált. Olasz és román harctéren szakaszvezető, irodai szolgálatot teljesített. Kitüntetései: Ob, Vas érdemkereszt a v. é. sz. A Nussbaumm Testvérek

? † ?: orvos, gyermekgyógyász. – Izraelbe távozott. Irod.: Genersich

Nagyszeben, 1896., † ?: kereskedő, gyáriparos. – Iskoláit Nagyszebenben végezte, utána kereskedői pályára lépett. Az I. vh.-ban (1915. máj.–1918. szept.) a 12. tréndiviziónval az olasz harctéren volt számvevő altisz. Kitüntetése: Károly cs. k. Mv.-en részt vett a testvérei által létrehozott Nussbaum Testvérek cég és gyár megalapításában (1920), és mint beltag

1894., † 1944.: kereskedő, cégtárstulajdonos. – A Nussbaum Testvérek cég tulajdonosa. Az I. vh.-ban (1914–1918. okt. ) a 21. h. gy. e.-ben az orosz és olasz harctéren volt I. oszt. számvevő altisz. Kitüntetései: O 2, Ob, Kor. ezüst érdemker. a v. é. sz., Károly cs. k. Mv.-en testvéreivel együtt vezette

Szancsal, 1898., † 1944.: tisztviselő. – Mv.-en volt tisztviselő. Részt vett az első vh.-ban (1916–19), az olasz fronton harcolt, fogságba esett. Zászlosként szerelt le kitüntetésekkel. Mv.-ről deportálták (1944. máj. 29.). Irod.: Erdélyi ezredek; Mv.-i zsidó temető dok.

? † ?: polgármester. – Segesvári polgár, százférfi (1636), királybír (1651, 1656–58), polgármester (1658–61, 1665). Irod.: Kraus: Erdélyi krónika

Hundorf, 1906. jan 6., † ?: orvos. – A Faliboga-féle szervezkedés I. csoportjának tagja. A Nemzeti Felszabadító Bizottságban titkos összejöveteleket tartottak amelyen a szervezet bővítését tárgyalták, egy illegális párt létrehozását tervezték. A magyar forradalom kirobbanása után kiáltványt fogalmaztak meg, a szervezetet katonai jellegűvé akarták alakítani, Letartóztatták Mv.-en (1956. nov. 4).

Nagyszeben, 1918. ápr. 9., † Mv., 1999. márc. 6.v márc. 20.: prózaíró, szobrászművész. – Gyulafehérváron és Kv.-on a ”Regina Maria” Líc.-ban tanult, Kv.-on a Regele Ferdinand I. Egyetemjogi karán folytatta tanulmnyait, amelynek utolsó évét Szebenben fejezte be. Filozófia szakot is hallgatott, de az ösztöndíj megvonása miatt megszakította (1940). Három évig

1933., † Mv., 1990. júl. 25.: edző. – A mv.-i sportiskola sakkedzője. Irod.: [Nekrológ] (V. Z., 1990. júl. 27.)

A 18. és 19. sz.-ban Póka társadalmi és gazdasági életében nagy szerepet játszó földbirtokos nemes család. Irod.: Póka

? † ? : jegyző. – Marosbogát községi jegyző. Részt vett Pesty Frigyes egész Mo.-ra és Erdélyre kiterjedt helynévgyűjtésében (1864–65). Irod.: Pesty 2014

Szentgerice, 1930. jan.24., † ? : költő. – Középiskolai tanulmányait Székelykeresztúron kezdte (1942) de a háború miatt háromévnyi megszakítás után folytatta, Mv.-en érettségizett a Testnevelési Középiskolában (1952). Katonai szolgálatát Buk.-ben mint sportoló töltötte : országos rúdugró bajnok volt. Elvégezte a Testnevelési Főiskolát (1956–60); sporttanár a fővárosi 2. sz. Sportiskolában majd

Címerpecsét a gr. Teleki levéltárban Mv. Irod.: Kempelen

Mv., 1920. jún. 5., † Kv., 1982. aug. 21.a Házsongárdi temetőben nyugszik: botanikus, Nyárády Erasmus Gyula fia. – A középiskolát Kv.-on végezte (1938). A kv.-i egyetem Növényrendszertani és Geobotanikai Intézetének gyakornoka; doktorált Soó Rezső prof.-nál (1942); tanársegéd (1942–43); behívták katonának, fogságba esett a Donyec-medence szébbányáiban dolgozott; Hazatérve középiskolai tanár volt

Nyárádtő, 1881. ápr. 7., † Bp., 1966. jún. 10., Házsongárdi temetőben nyugszik: botanikus. –. A gimn. alsó osztályait Mv.-en végezte, majd Kolozson járt a községi iskolába (apja vasúti pályaőr volt ott), a kv.-i Tanítóképző Intézetben tanult (1900) és a bp.-i Tanárképző Intézetben szerzett természetrajz-földrajz szakos tanári oklevelet (1904), itt kötött

Dicsőszentmárton, 1889. ápr. 17., † Balatonalmádi, 1956. márc. 6.: mezőgazdász. – Érettségi után Kv.-on jogot és a Kolozsmonostori Gazdasági Akadémiát végezte el. Járt a berlini Mezőg. Főisk. (1913–14). A Magyaróvári Gazdasági Akad.-án tanított (1911–), a gyakorlati tanszék és a tangazdaság vezetésével bízták meg (1919–), r. tanárnak nevezték ki (1924–), az

1920.?, † Mv., 1993. nov. 21.: közgazdász. – A mv.-i Elektromaros vállalat volt közgazdásza. Irod.: [Nekrológ] (Nú., 1993. nov. 23.)

Székelysárd, 1886., † ?: községi bíró. – Iskolái elvégzése után a pénzügyőrséghez került. Az első vh.-ban a 62. k. gy. ezreddel az orosz fronton harcolt, ahol fogságba esett. Hazatérése után (1918–) gazdálkodott Székelysárdon. Tekintélyes polgára Székelysárdnak, az egyház gondnoka, községi tanácsos, községi bíró (1940–) volt.. Irod.: Székelyföld í.k.

1888.? † Búzásbesenyő, 1914. szept. 17.: aljegyző. – Ny. Gyula és marosjárai Rosnyai Ilona fia. Testvérei: Ny. Ilonka Rusztek Károlyné; Ny. Katinka, és Erzsi. – Ügyvéd, dr., Kis-küküllő vm. tb. aljegyzője. Irod.: Gyászjelentő

? † ?: alezredes. – Az I. vh.-ban a 22. mv.-i gyalogezredben teljesített szolgálatot. Az olasz fronton harcoltak, onnan rendelték haza az ezredet a határok védelmére (1918. okt.). Megírta az ezred történetét. – F. m.: M. kir. marosvásárhelyi 22. honvéd gyalogezred = Erdélyi ezredek a világháborúban 1914–1918 (Bp., 1941). Irod.:

1866., † Mv., 1923. ápr. 15.: orvos. – Felesége: Demeter Erzsi. Gyermekeik: ifj. Ny. Gábor, Erzsi; Olga. – Tanulmányait Kv. végezte, az orvosi tudományok dr., gyakorló orvos Mv.-en, ahol magánklinikája volt. A mv.-i Kerékpározók Egyesületének orvosa (1899–). Városi tiszti főorvos, a járványkórházban sikeresen kezelte a betegeket, tisztségéből felmentették (1914–20). A

? † ? : nyerges, tanácsos, főbíró. – A nyerges céh tagja (1657), Mv.-i tanácsos (1647), esküdt (1651, 1653, 1655, 1662, 1665, 1668) Mv. főbírájává választotta a tanács, az elégedetlenkedő városi polgárok rátámadtak mert Nyirő Szabó Istvánt akarták helyette erőszakkal rákényszeríteni a városra sikertelenül (1674) majd ismét megválasztották főbírónak (1676).

? † ? : gör. kat. pap. – Bazédon volt pap. Részt vett Pesty Frigyes egész Mo.-ra és Erdélyre kiterjedt helynévgyűjtésében (1864–65). Irod.: Pesty 2014

? † ? 1839 : birtokos. – Toldalagi gr. jószágigazgatója Koronkán. Irod.: Pálmay

Nagyszeben, 1932. jan. 14., † Mv., 1972. ápr. 11. sírja a mv.-i Ref.temetőben: festőművész. – Felesége: Fülöp Katalin Ilona orvos (1934–1984. ápr. 23.). – Mv.-en a r.k. gimn.-ban, majd a Ref. Koll.-ban tanult, a Képzőművészeti Középiskolában érettségizett (1951); Kv.-on a Ion Andrescu Képzőműv. Főisk.-n tanult (1951–53); politikai okokból kizárták (1953).

? † ?: kardvívó. – Mv.-ről indult kardvívó. – Teaua Buc.). Irod.: Klósz–Tolokán

1953., † 2004:orvos. – A MOGYI-ban végzett (1980), ideggyógyász főorvos.. Irod.: Kiss–Péterffy–Péterffy

Szászrégen, 1951. † ?: festő. – A kolozsvári Képzőművészeti Főiskolán végezte a tanulmányait. Szatmáron tevékenykedett.

Alsórákos, 1879., † Mv., 1984 sírja a mv.-i Ref.temetőben: tanítónő. – Ny. József (Székelyzsombor, 1889. júl. 18.-Madrid, 1953. okt. 16.) író felesége. Gyermekeik: Réka, Csaba, Ildikó. – Férje halála után Madridból egy hollandiai szeretetotthonba került, miután kérelmezte a román hatóságtól a hazatérési engedélyét, Mv.-en jelölték ki a lakhelyét, ahol nagyon

1700., † Mv., 1800. szept. 17.: városi szenator, notárius, főbíró. – Felesége: Tóth Klára ( – Mv., 1807. nov. 22.). Leányaik: Rozália (Mv., 1773. okt.-Mv., 1780. febr. 7.), Ágnes (Mv., 1777. – Mv., 1788. okt. 15). – A mv.-i ref. temetőben lévő koporsóidomú emlékövéről tudható meg: 1769-en innen 30 esztendők

? † ?: szabó, Mv. főbírája (1652). Irod.: Fodor–Balás, Pál-Antal 2006

? † ?: szabó, esküdt polgár. – A mv.-i esküdt közönség tagja (1667, 1668). Irod.: Pál-Antal 2006

? † ?:a címere. Irod.: Pálmay József Nyirő Székely Mártonné – 1946

1731., † Mv., 1800. szept. 17.: szenátor. – Mv.-en városi szenator, notárius. Irod.: Fogarasi

? † ?: ref. lelkész. – Sárospatak-Gyulafehérváron subscribált (1713). Lelkészként szolgált Haranglábon (1720–28), Magyarherepén (1728–30), Ebesfalván (1732), Kerelőszentpálon (1734–40), és Dányánban (1746–62). Irod.: Küküllői Ref. Egyházm.1., 2., 3.

Mészkő, 1913. okt. 24., † Mv. 2001. márc. 21. – Homoródkarácsonyfalván temették: unit. lelkész. – Felesége: Deák Berta, önkéntes énekvezér. Két fiúk közül Levente, teológiai hallgató volt. – Balázs Ferenc lelki, szellemi támogatására a gimn. elvégzése után az unit. teológiai intézetben folytatta tanulmányait, ahol a jövendő felesége is tanult. Segédlelkész

? † ?: A szentdemeteri kastély építését tulajdonítják neki (1503 k.). Szerződést kötöttek többen (a gyalakuti Lázár György nemes, szövérdi Gáspár János, bordosi Dolgos György és ravai Illyés János) Mihai Viteazul bejövetelekor, azért, hogy Ny. Gy. magyarzsákodi udvarházát feldúlják, marháit elrabolják. Kárának megtérítésére Basta elrendelte, hogy szolgáljanak igazságot neki (1603.

? † ?: ref. lelkész. – Rugonfalván (1662), majd Bözödön volt pap. Irod.: Koncz 1905

Nyárádremete, 1833., † Nyárádremete, 1903.: falubíró. – Nyárádremetén falubíró, megyebíró, iskolaépítő. Irod.: Nyárádremet

1799., † 1882.: gr. kat. pap. – Teológiát Balázsfalván végzett (1822). Tanított Balázsfalván (1822–23); plébános volt Nagynyulason (1823–46), helyettes főesperes a fogarasi körzetben, Nagyágon plébános és esperes Bábolnán (1846–54), plébános és helyettes főesperes, esperes Mv.-en (1854–66), utána fia Vasile Hosu vette át az esperességet. Irod.: Comşa; Comşa – Seiceanu; Időtár

Rózsahegy, 1839. ápr. 17., † Rózsahegy, 1908. szept. 9.: jogász, a kir. tábla elnöke. – A pozsonyi jogakadémián tanult, Pesten ügyvé­di oklevelet szerzett (1862). Vidéken ügyvé­di gyakorlatot folytatott (1862–), a pesti ítélő­tábla pótbírája (1870–), r. bírája (1872–), több éven ke­resztül a semmítőszéken ítélkezett, kúriai bíró (1885–86). A mv.-i (1886–91), a

? † ?: Az EMKE mv.-i városi női választmányának alapítótagja, alelnöke (1886). Irod.: Sándor

Maroslekence, 1947. okt. 31., † Mv., 2003. okt. 15. : költő, publicista.- A mv.-i 4. sz. líceumban érettségizett (1965). A mv.-i számítóközpontban dolgozott mint programozó és könyvtáros (1973–90), majd újságíró, a kulturális rovat szerkesztője a 24 Ore mureşene napilapnál; az Ambasador szerkeszőpségi titkára (1995–); a Jurnalul de Mureş hetilap főszerkesztője (1999–).

? † 1682.: rektor. – A segesvári gimnázium rektora. Irod.: Kraus: Erdélyi krónika

Nagyapold (Szeben), ? † ? : jogász. – Tanult Bécsben (1797). Irod.: Szabó-Szögi

? † ?: görgényi várnagy (1548), székely alispán. Irod.: SzOkl, 2, 3

? † ?: biológus. – A bayreuti transzfúziós intézet főnökhelyettse és a würzburgi egyetemen írja doktoriját az erdélyi orvosok középkori „peregrinációiról”. Irod.: Északi változatok

Mezőkapus, 1920., † Mezőkapus, 1989. : gazdálkodó. – Részt vett a II.vh. harcaiban a keleti és a nyugati fronton is, eljutott Sztálingrádig, ahol a legsúlyosabb harcok voltak. Irod.: Căpuşul de Câmpie

Mv., ? † ?: újságíró. – Mv.-en élt de életéről csak annyit tudunk hogy még a II. vh. után is az Agrárbankban volt tisztviselő. Az OMP tagja (–1933, bírálta a párt vezetőit ezért eljárást indítottak ellene, kilépett a pártból..Könyve egyéni műfajú várostörténet, útikalauz amelyben pontos adatokat szolgáltat a város 1854–1937 közötti

? † ?: szerkeztő. – Főszerkesztője Szászrégenben A Jelen (1910) c. lapnak. Irod.: Bíró Donát; Szabó Mihály: A régeni sajtó történetéből (1.) (V. Z., 1983. márc. 20.).