Maros megyei életrajzi lexikon

? † ?: orvos. Irod.: Schmidt Béla : Pettenkoffer és Forssmann: Két orvosi hőstett (Temesvár, 1929)

? † ?: mv.-i tag. Irod.:Emlékkönyv a K. M : Természettudományi Társulat félszázados jubileumán (Bp., 1892)

? † ?:esküdt polgár.- a Mv.-i esküdt közönség tagja (1791). Irod.: Pál-Antal 2006

? † ?: táblabíró. – Mv.-en táblabíró, részletekbe menően cáfolta az ügyészség vádjait és végül felmentették a vád alól és újra Mv. rendőrfőkapitánya (1901. okt. 13.–). Mv.-i tagja a Kir. M. Természettudományi Társulatn Természettudományi Társulatak. Irod.: Emlékkönyv a K. M : Természettudományi Társulat félszázados jubileumán (Bp., 1892)

Segesvár, 1778., † ? építész. – Tanult képzőművészetin építészetet Bécsben (1804). Irod.: Szabó-Szögi

Segesvár, 1753., † ? 1778. ápr. 17.: lelkész, tanár. – Tanult Erlagenben teológiát. Irod.: Szabó-Szögi

→ PEIELLÉ

Berend, 1900. nov. 1. † Mv., 1957. szept. 23.: huszárhadnagy, földbirtokos. – P. Miklós és ? Ilona fia. – Orvosi egyetemet végzett. 100 ha földjét kisajátították. Tartalékos hadnaggyá léptették elő (1941. máj. 16.). Az Erdélyi M. Párt tagja volt. A Mv.-en kényszerlakhelyen (1949. márc.–) élő volt m. földbirtokosok közé tartozik,

? † ?: mv.-i. Irod.: Iorga N.: Istoia industriilor la români (Buc., 1927)

? † Balázsfalva, 1948.: a kommunista diktatúra mártírja. – Kv.-on orvostanhallgató volt a maroslekencei pap fia, kommunista ellenes tevékenységéért Balázsfalván főbelőtték (1948). Irod.: Ioniţoiu

Oroszfája, 1865. sept. 11., † 1929. után: gr. kat. pap. – Gimn.-ot (1884) és teológiát (1888) Balázsfalván végzett.Megnősült. Pappá szentelték (1889. ápr. 14.). Felsőbölkényben parókiai gondnok (1889. ápr. 14.- 1890. aug. 26.), majd Báldon (1896. aug. –). Irod.: Dobozi; Șematism

1926.? † Mv., 1999. márc. 14. ?: ezredes. – Irod.: [Nekrológ] (Nú., 1999. márc. 16.)

1776., † Felfalu, 1854. jún. 14.: g. kat. pap. – Ioan Bob püspök Felfaluba helyezte szolgálni (1812. dec. 22.–). Irod.: Dobozi

1892., † ?: orvos. – Brassóban érettségizett, majd az orvosi egyetemet Kv.-on végezte, Ugyanott praktizált. A mv.-i kórház nőgyógyászati osztályán másodorvos (1921–), utóbb a mv.-i Bábaképző igazgató-főorvosa lett (1927–), amellett önálló nőgyógyászati rebdelője is volt. A kórház fejlesztését elősegítette. Az orvosszövetség, az Astra és számos társadalmi, kulturális és jótékony egyesületben tevékenykedett.

? † ?: g. kat. pap. – Marosfelfaluban szolgált (1854–68). Irod.: Reghin, Protopopiat

Mv., 1873. febr.19., † ?: jogász. – Jogot tanult Bp.- en (1893–96), jogi doktorátust nyert (1898. ápr. 4.). Irod.: Sigmirean

Brassó, 1932. okt. 27. † 2016.: orvos.- Felesége dr. Munteanu Sanda orvosnő adjunktus, aki mikrobiológiát, virustant és parazitológiát magyarul és románul oktatott. – Szatmárnémetiben a magyar fiúlic.-ban végzett. A MOGYE Orvoskarán végzett.(1958). Dr. Krepsz Iván professzor mellett, irányításával.sajátította el a. Röntgen szakot, Munkahelyei: Idecsben, Szászrégenben a Poliklinikán rendelt. Mv.-en az Ideggyógyászati

? † ?: g. kat. lelkész. – Képviselőjelölt volt Mv.en a Nemzeti Párt szineiben (1922). Nem jutott be a parlamentbe. Irod.: Időtár 3

Dés, 1913. jún. 22., † Mv., 1970. okt. 18.: festőművész, rajztanár. – Szülővárosában Désen érettségizett (1930), a művészeti tanulmányait Désen az Állami festőiskolában (1928–29), Szopós Sándor irányításával kezdte. A kv.-i Ion Andreescu Képzőműv.-i Főiskola (1930–31), a buk.-i (1931–35) képzőműv. akad.-n többek között Mohy Sándor, Camil Ressu növendékeként tanult. Désen kezdte

? † ?: görgényi porkoláb, marosszéki alispán. – Felesége: Dorottya. – Losinczi László erdélyi vajda és székely ispán meghagyta hogy Vásárhely és Szereda városokat kiváltságaikban és szabadalmaikban tartsák meg. Özvegye misealapítvány céljaira a pálosok kolostorának ajándékozta Unoka falut (1529). Irod.: Nyárádszereda: Kiskalauz; Székelyföld tört.1.

Nagynyulas (Beszterce) / Kisnyulas (Maros), 1914. ápr. 10., † Kv., 1972. febr. 3.: festő. – Portréfestő volt. – Kiállításai : Első egyéni kiállítása Temesváron volt (1934); Kv. (1959, 64, 67; Buk. (1963, 69)

Mezőújfalu, 1913. mart. 8. † Mv., 1989. jún.: tanító, igazgató. – Apja P. Teodor tanító. Szülőfalujában és Mv.-en végezte az elemi iskolát, majd az Al. Papiu-Líc.-ban tanult, tanítóképzőt Szatmáron, majd Nagykárolyban végezte. Harasztkeréken kezdett tanítani, egy évre Baszarábiába, feleségét követte. Visszatérve tanított Oláhdellőn, Mezőújfaluban (1950-ig), amikor kuláknak nyilvánítva elbocsájtották, őt és

Cândeşti (Dâmboviţa), 1915. dec. 27., † Szentgerice (Maros), 1944. szept. 21.: hadnagy. – Részt vett Déva város és környéke felszabadításában, majd a Mv. körüli harcokban a Waczman-erdőt visszahódította, sebesülten is folytatta a harcot, de a város felszabadításáért vivott harcban elesett. Bajtársai folytatták a harcot és Alexandru Tescasiu alhadnagy kitűzte a

Szászrégen, 1892. júl. 10, † Szászrégen, ?: földbirtokos, gazdálkodó. – Érettségizett, földműveléssel foglalkozott, segédmunkásokat alkalmazott. A rendszerváltás előtt a m. hadseregben hadnagyként szolgált (1940–44), majd egy székely határőralakulat parancsnoka volt. Kv.-on kémelhárító tisztté képezték ki. Mint kémelhárító tiszt feladata volt a haladó és demokratikus elemek nyomon követése. Tagja volt az Erdélyi

? † ?: predikátor. – Nem csak Szeben környékén, hanem Oláhpéterlakán és Marospagocsában is prédikált, aminek hatására visszatértek az ortodoxiához a hívek. Pagocsában letartóztatták, és börtönbe vetették (1759). Irod.: Sălcud

Erdőcsinád, 1887., † ?: molnármester, kereskedő. – Mv.-en végezte iskoláit, majd a molnáripart tanulta, őnálló lett Mv.-en. Őnálló kereskedő Mv.-en (1941–). Részt vett az első vh.-ban, román és olasz harctéren, háromszor sebesült, a Károly Csapatkereszt a bronz és a II. o. v. ezüst é. tulajdonosa volt. Irod.: Erdélyi vármegyék; Székelyföld í.k.

? † ?: ort. pap Dedrádszéplakon, aki restaurálta az új templom freskóit (1962), szintén ő festette ki Mezőszokolban az új ort. templom falait is (1962–64). Az útobbi templomot kolostorrá alakították át (1994–), cellákat építettek hozzá az apácák részére. Felszentelte Andrei püspök (1999).Szintén ő festette ki az abafáji Sf. Nicolae ort. templom

Szászrégen1881., † ?: hírlapíró. – Apja ev. lelkész volt. Algimnáziumot és kadettiskolát végzett, aktív csapattiszt (1900–13), majd a vezérkarnál teljesített szolgálatot (1913–18), mint százados szerelt le.. Gyógyszerész (–1923) azután a szebeni Siebenbürgische Deutsches Tageblatt szerkesztője. Irod.: Ki Kicsoda ?

? † ? : tanár. – A mv.-i R. K. Gimnázumban és Tanítóképzőben matematikát tanított. Irod.: Mv.-i R.K. okt. ; Szabó K. Attila

Mv., 1891., † ? : mv.-i könyvkötőmester. – Apja iparos. Középiskolát Mv.-en végzett, majd könyvkötő mesterséget tanult, Bp.-en és külföldön praktizált. Önálló könyvkötő műhelyt nyitott Mv.-en (1918). A sportolt – a labdarúgásban és az atlétikában szép eredményeket ért el. a MSE vál. tagja a Magyar Iparos Egyesület vál. tagja, a Könyvkötők Főnöktestületének

? † ?: bankigazgató. – A Szászrégeni Takarékpénztár RT (alapítási év 1865) vezérigazgatója. Irod.: EBKL

Szászrégen, 1910. ápr. 7., † Rimsting, 1977. márc. 6.: jogász. – A Szovjetunióban eltöltött kényszermunka után Németo.-ba bocsátották. Münchenben alkalmazták a romániai tudakozó irodánál. Elnöke volt az Erdélyi Szászok Országos Szövetségének (1958–77), mint ilyen küzdött a romániai honfitársak kitelepítéséért, a családegyesítésekért. Irod.: LSS

Temesvár, 1943. jan. 13., † Mv., 2006. dec. 28.: történész, egyetemi tanár. – Felesége: Cosmuţa Maria. Gyermekeik: Ioana, angolnyelv tanár (Mv., 1969. febr. 20. –); Lucian –Gelu (1972. dec. 15.- 1990. dec. 6.); Nicolae-Dragoş, jogász,. egyetemi tanár (1972. dec. 15.–). – Középiskolái Temesváron az „Eftimie Murgu” líc.-ban (1957–60), egyetemet a

Székelyudvarhely, 1877. jún. 11., † Székelyudvarhely., 1947. dec. 30.): elbeszélő, publicista.- Középiskoláit a székelyudvarhelyi Róm. Kat. Főgimnáziumban végezte (1887–96), utána MÁV-tisztviselő volt: 1906–19 között Szovátafürdő állomásfőnöke (1906–19), mint esküt nem tett állami tisztviselőt, nyugdíjazták. Nyugdíjasként Homoródfürdő fürdőigazgatója; a székelyudvarhelyi Ipartestület titkára (1929–), a Székely Dalegylet titkára, majd alelnöke, az OMP

? † ? : a mv.-i rádió szerkesztője (1958–85). Irod.: Szól a rádió

Oláhpéntek (Kolozs), 1907., † ? : tanár, folklorista. – Román szakot végzett a kv.-i egyetemen (1928–32). Már egyetemista korában Flori de Câmpie c.-mel népdalgyűjteményt tett közzé Szebenben a Bibloteca poporală c. gyűjteményben (1929). Előbb a kv.-i Patria c. újság szerkesztője lett, majd tanár Mv.-en, a Papiu Ilarian Líc. zenetanára (1934–35). A Tinerimea

Harangláb, 1902. okt. 10., † Brassó, 1993. máj. 6.: tanár, g. kat. pap. – Dicsőszentmártonban, Balázsfalván tanult (1925), majd a kv.-i egyetem földrajz-természetrajz szakán végzett (1929). Gyakornokként már egyetemista korában Al. Borza tudós prof. mellett tevékenykedett a kv.-i Botanikus Kertben. Balázsfalván tanított földrajzot a Sf. Vasile Liceumban valamint a tanítóképzőben.

Uzdiszentpéter, 1900., † Uzdiszentpéter, 1956.: polgármester. – Szülőfaluja polgármestere (1947–49). Nyolc gyermek apja. A Securitate letartóztatta, a vád ellene: a Maniu Gárda tagja volt, és tiltott fegyvert dugdosott. A vádak nem igazolódtak, hetek mútlán kiengedték. Az igazi ok is kiderült: tagja volt a RNPP.-nak és az Ekés Frontnak, amit nem

Uzdiszentpéter, 1898. † Mv., 1975.: földbirtokos, gazdálkodó. – Az apai birtokon dolgozott (1915-ig), amikor erőszakkal elvitték az osztrák hadseregbe katonának és részt vett az I. vh. harcaiban Olaszo.-ban, Galiciában. Hazatérése után (1918), a román hadseregben kötelezték szolgálatra. Visszatérve szülőfalujába megnősült és földet vásárolt Teleki Domokos gr.-tól, gazdálkodott és bekapcsolódott a

?, † ? : polgármester Uzdiszentpéterben (1927. okt.- 33). Több megvalósítás fűződik nevéhez: a híres szentpéteri vásárok újjászervezése, új iskola építése Barlabáson (1930 –34), bábaasszony alkalmazása, útjavítások, népszámlálás szervezése (1930. dec.), szimentali bika vásárlása, a falu életvitelének gazdaszerű megszervezése.-Irod.: Sânpetru de Câmpie

? † ? : nemes. – Károly Róbert, m. kir. (1308 – 1342) Sármást adományozta neki cserébe a szlovákiai birtokaiért. A helység első írásos emléke is erről tanúskodik, amelyben villa Sarmas határhelységként szerepel a szomszédos birtokkal szemben (1329). Irod.: Sărmaşu

? † ? : ügyvéd. – A mv.-i törvényszék elnöke. A KMTT tagja (1877). Irod.: Emlékkönyv a K. M. Természettudományi Társulat félszázados jubileumán (Bp., 1892); KMTT

? † ?. Irod.: Schmidt Béla : Ehrlich Wettenstein és a kollegák: Reflexiók P. Ö. Cikkére (Bp., 1910)

Ősi székely család, melyből P. Péter a vajda embereként ismert (1414); P. Mihály vajdai ember (1416); P. András Tordavármegye alispánja (1448); P. Jakab elkiséri Töröko.-ba János Zsigmond fejedelmet (1566); P. Jánost († 1575) és Pétert († 1589), a szentpáli csatában (1575), mint Békés Gáspárnak híveit elfogatta Báthory István és Jánost kivégeztette; P.

? † ? : káposztásszentmiklósi (1572). – Özvegye Czakó Margit. Báthory István erd. vajda Pókai György özvegyét Czakó Margitot gyermekeivel és jószágaival minden törvénytelen megtámadók ellen különös oltalmába veszi, s oltalmazását több Maros- és Csík-széki előkelő székelynek megparancsolja. (Kelt Meggyesen 1576. febr. 4).Irod.: SzOkl, 4

? † 1575 után: erdélyi nemesasszony. – Marosszékből származtak. János és Péter nevű fiai Békés Gáspár híve­ként, Báthoti István erdélyi fejedelem ellen harcoltak (1575), de Kerelőszentpálnál csatát vesztve Báthori István fogságába estek. A kv.-i ogy. mindkettőjüket halálra ítélte, anyjuk kegyel­met kért fiai számára. Báthori az egyiknek megkegyelmezett, a másiknak nem,

? † 1575: P. Jakab fia. – A szentpáli csatában (1575. júl. 8.) Bekes Gáspár mellett harcolt, fogságba esett az országgyűlés halálra ítélte, s kivégeztette. Irod.: Abafája

? † ?: egyházi elöljáró volt Pókában a régi ref. templom helyreállítása idején (1666). Irod.: Póka

? † ?: Marosszék alkirálybírója volt (1495. k.). Irod.: Pál-Antal

1905, † Mv., 1985. jún. 9., : gyógyszerész. Irod.: [Nekrológ] (V. Z., 1985. jún. 11.)