Szerző: Fülöp Mária
POKORNY Ferenc
? † ?: erdőmérnök. – Felesége: Teutsch Julianna. Fiúk: P. Szilárd (1907.? – Mv., 1927. jún. 30). – Mv.-en városi tisztviselő, sportember, városi tanácsos (1924 k.). Az Általános Sporttal foglalkozó Egyesület alapítója. A Sáros utca és a Kispiac sarkán felállított Népkonyha és melegedő gondnoka (1928). Irod.: Almanah Tg.M.; Gyászjelentő; Időtár 3;
POKORNY Géza
Losonc, 1869, † ?: gyógyszerész. – Testvérei: P. Eliz, P. Ferenc és Jánoska. Felesége: Soós Juliska. – Oklevelet kapott (1890). Mv.-en bérelte az Arany Kereszt gyógyszertárat (1903–05). Irod.: Péter H. M.
POL, Alexandru
Bala, 1906. dec. 15., † Kv., 1985. dec. 15., Balázsfalván temették el.: tanár, g.kat. pap. – Szülőfalujában és Mv.-en az „Al. Papiu Ilarian” és a kereskedelmi líc.-ban végezte tanulmányait (1927), kereskedelmi akadémiát végzett Kv.-on (1930). Tanított Balázsfalván könyvelést és matematikát (1931–48). Időközben elvégezte a teológiát és pappá szentelték (1940). Marosújváron
POL, Ioan
? † ?: ort. pap. – Szénafűben szolgálata idejében építették és festették ki az ort. Szentháromság templomot (1935). A festés Aurel Pop mv.-i rajztanár alkotása.-Irod.: Şincan 2006
POL Simion
Bala, 1890. aug. 26., † Bala, 1944. okt. 4.: paraszt. Részt vett a gyulafehérvári nagygyűlésen (1918. dec. 1.), azután polgármester Bala községben (–1940). A román hadsereg közeleftável (1944) más társaival együtt részt vett és elesett a községe felszabadításáért vívott harcokban. Irod.: MMK
POLACSEK Ferenc
Vághalmos, 1889., † ? : a Foresta Rt felügyelője Szászrégenben. – Iskolái elvégzése után kereskedelmi pályán működött, mint magántisztviselő lépett a Foresta Rt be Szászrégenben, ahol felügyelő lett. Az első vh.-ban a szerb és az orosz fronton harcolt. Irod.: Székelyföld í.k.
POLACSEK Vilmos, Polatsek
? † ?: tanító, igazgató. – A mv.-i új zsidó iskola első igazgatója (1881–), hosszú évekig tevékenykedett, elmélyítve a tradicionális zsidó nevelési rendszert. Irod.: Időtár 2; Mv. zsidósága
POLÁK Náthán
? † ?: tanító. – Mv.-en magán zsidóiskolát műkődtetett, amelyet a gazdag zsidó családok tartottak fenn (1870–80).-Irod.: Sebestyén Mihály 2000
POLDER János
? † ? : fényképész. – Műterme volt Segesváron (1880–1900). Irod.: Miklósi-Sikes
POLDNER Johann
? † ?: r. k. pap. – Szászkézd plébánosa, kérésére azok, akik vállalták a templom erődítési munkálatait felmentést kaptak a katonaság alól (1503), A Szent Test Társulat kérésére búcsúengedélyt kapott a Szent István tiszteletére nevezett szászkézdi templom (1507). Irod.: Léstyán – templomok;
POLGÁR, szentmiklósi
A családból P. Mihály nyert primipilusi levelet (1955). Irod.: Pálmay
POLGÁR István, §; írói álnevei: Soó Domokos, Palotai Iván
Mv., 1919. júl. 23., † Mv., 1988. jan. 29.: újságíró, esszéíró, műkritikus. – Középiskoláit szülővárosa Ref. Koll.-ban, egyetemi tanulmányait a kv.-i egyetem bölcsészkarán végezte (1944). A mv.-i R.K. Gimnáziumban magyart tanított (1944–48 k.). Már diák korában az Ifjú Erdély, Március, Kelet Népe, Pásztortűz munkatársa. Újságírói pályáját a mv.-i Székely Szónál
POLGÁR József
? † Mv., 1922. nov. 28.: tanár. – A mv.-i sz. kir. város Leánygimn. tanára (24 évig tanított). Irod.: Gyászjelentő
POLGÁR Lajos
1923. febr. 26., † Mv., 1909. jan. 17.:huszár. – 1848–49-es honvéd. Irod.: Csekme; Mv.-i ref. temető
POLGÁRDI Gergely
? † ? : tanító. – Mv.-en subscribált (1720), Erzsébetvárosban tanított (1723). Irod.: Küküllői Ref. Egyházm. 2.
POLGÁRI Ferenc
Bécs, 1912. szept. 6., † ? : tartalékos hadnagy. – A mv.-i 27. könnyű hadosztály mozgosítása után behívták és mint az 57/ I. zászlóalj 2. lövészszázadának parancsnokaként vonult el a keleti hadszinttérre. Megsebesült Kutynál (1944. ápr. 28.). Majd Sepsiszentgyörgyön seregvont-parancsnoki beosztásban szolgált. Alakulatával amerikai hadifogságba esett, franciaországi fogolytáborból szabadult (1945. okt.
POLIEUCT, Porumbiu
? † ?: ort. pap Görgényoroszfaluban (1949–78). Szolgálata ideje alatt renoválták a templomot (1958). Irod.: Reghin, Protopopiat
POLLACSEK G. Vilmos
Nyitra-Ivánka, 1860. febr. 20., † ?: tanító. – Megnősült (18961). Tanítóképezdét Nagyszombaton végzett, ahol kezdte a tanítói pályát is, majd Hunfalván tanított. Mv.-en az izr. hitközség iskolájának tanítójává választották (1891–).Irod.: Vaday
POLLÁK Jakab
Moiszin, 1887., † ?: szappankészítő, gondnok. – A rendőrség előállította illegális szappangyár és lerakat működtetése vádjával több zsidó kereskedővel együtt (1942). A mv.-i „szentgyörgy bész medres” szervezője, gondnoka (–1944). Mv.-ről deportálták feleségével, Saroltával együtt (1944. máj. 29.). Irod.: Időtár 3; Mv. zsidósága
POLLÁK Mózes
? † ?: szappankészítő – A rendőrség előállította illegális szappangyár és lerakat működtetése vádjával több zsidó kereskedővel együtt (1942). Irod.: Időtár 3;
POLNAR, Anthonius
? † 15.., : polgármester. – Testvére P. Gabrielnek. Segesváron volt polgármester, valószínű a testvére hagyatékából származott az a két velencei bársony miseruha, amit a segesvári domonkosoknak ajándékozott (1505. k.). Irod.: Balogh Jolán 1943; Léstyán – templomok
POLNAR, Gabriel
? † 1501: boszniai püspök. – Segesvári származású domokos szerzetes, majd felszentelt boszniai püspök. Királyi titkár (1496 k.), majd a kv.-i domonkosok priorja. Mecénása a kv.-i domonkos templomnak és a segesvári templomnak, amelynek falait felemeltette és újraboltoztatta, orgonát állított, üvegablakokat csináltatott, felépítette a Mindszentek oltárát, miseruhákat és más egyházi tárgyakat adományozott.
POLNAR János, Johannes Polnar
Segesvár, ? † ?: r. k. pap. – P. Mihály polgármester fia. Párizsban tanult (1489). Hazatérése után kántor-kanonok, ennek jövedelméből Bolognában folytatta tanulmányát (1495). Pápai tizedszedő Erdélyben (1502), királyi titkár és tolmács, váradi kanonok, nyitrai választott püspök (1504), de halála megakadályozta a püspöki szék elfoglalását. Irod.: Ferenczi Sándor 2009; Tonk
POLNAR Márk
Segesvár, ? † ?: r. k. pap. – A bécsi egyetemen tanult szabad művészetekből vizsgázott, majd jogi doktorátust szerzett Itáliában. Plébános volt Segesden, Segesváron, Mátyás király kinevezi a pécsi Szt. András kápolna rektorának (1487), pesti főesperes (1494) és váci kanonok. Irod.: Ferenczi Sándor 2009; Tonk 1979
POLONYI János,
? † ?: ?. – F. m.: társsz.: Maros-Vásárhelyi lexikon (Mv., 1912). Irod.: Szentgyörgyi
POLONYI Nóra; Tóth Andrásné
Mv., 1915. ápr. 30., † Bp., 1985. szept. 15.: történész. – A bp.-i egy.-en történelem-földrajz szakos tanári (1938), bölcsészdoktori oklevelet szerzett (1939). A bp.-i Fővárosi Statisztikai Hivatal munkatársa (1940–), a kv.-i egy. m. tört. intézetében gyakornok (1941–45), majd tanársegéd volt. Bp.-en a K-európai Tud. Int.-ben int. tanár (1945–49), a M.
PÓLYA Tibor
1886., † ? : festő, grafikus. – Tanulmányait Párizsban folytatta. Falus Elek javaslatára Bernády György megbízta a Mv.-i a Kultúrpalota Tükörtermének két csoportképe elkészítésével. A kalotaszegi és székely lakodalmas c. eltűnt helyettük Aurel Ciupe román lakodalmast ábrázoló képe került (1937). Irod.: Időtár 3; Keresztes; Mv.-i Kultúrpalota 2013
POLYÁK Boldizsár, székelyfalvi
? † ?:marosszéki nemes. – Protestáns nemes több társával együtt kiűzte a ferenceseket a várbeli templomból és kolostorból (1556. aug. 5). Beiktatták a protestáns lelkipásztort. Irod.: Időtár 1, K.L. Műv. tört. tan. 1; Pál-Antal 2009; Székelyföld tört.1.
POLYÁK, de
A családból P. János nyert adománylevelet részbirtokaira (Székelyvaja, Bergenye, Harcó…) Báthory Zsigmondtól (1583. jún. 7.). Irod.: Pálmay
POMPÉRY Elemér
? † ?: városi főmérnök. – A város szerződést kötött vele hogy elkészítse a település topográfiai felmérését és a térképét. El is készült Mv. szabad kir. város utcza hálózatának átnézeti térképe (1896–99) Ugyancsak klefektették Mv. sz. Kir. város belterületeinek törzskönyvét (1898).. Irod.: Időtár 2
PONGRÁCZ Antal Sándor, §
Mv., 1948. márc. 18., † Mv., 2008. márc. 18.:adjunktus, főorvos, fogorvos, vívó, párbajtőröző, tanár. – Iskolai tanulmányait a Bolyai Farkas Líc.-ban kezdte és az Unirea- Egyesülés Líc.-ban fejezte be (1966). A MOGYI Fogorvostani Fakultásán végzett (1972), intern vizsgával Mv.-en maradt és dolgozott a konzerváló fogászati, szájsebészeti, gyermekfogászati és fogpótlástani klinikán
PONGRÁCZ János, dengelegi
? † ?: erdélyi vajda, székely ispán. – Mátyás királytól kapott birtokot. Bogáthi László elzálogosított ludasi birtokait bírta (1476–1486). Rendeletére a (magyar)péterlaki plébánosnak a görgényi vár javára a péterlaki dézsmát fenn kell tartania. Irod.: Léstyán – templomok; Székelyföld tört.1.; Szekeres Adél: Ludas a XV – XVIII. század között (Nú., 1996. márc.
PONGRÁCZ József
1892., † Mv., 1978: lévita lelkipásztor. – Felesége: V. Kiss Ilona (1899–1973). – Mo.-on született. Kántortanítóképesítést kapott Szombathelyen. Zabolán és Enyeden Orgonista. Lévita –lelkésziképzést nyert, ezért egy évi börtön büntetést kapott. Lelkész Mezőszengyelben, Egrestőn, Mezőújlakon, Korodszentmártonban, Désfalván. Kovásznán segédlelkész nyugdíjazásáig (1954-ig).Kórusokat szervezett és vezényelt Mv.-en. Irod.: Csáky; Csekme
PONGRÁCZ Jusztina, Pongrácz Lászlóné, Erdélyi Jánosné
? † ?: birtokos. – Férjétől örökölte a gernyeszegi kastélyhoz tartozó Marossárpatak és Vajdaszentivány birtokot (1477. dec. 2.), ezt Mátyás király megerősítette (1478. aug. 13.). Férjhez ment Erdélyi Jánoshoz. Irod.: Vajdaszentivány
PONGRÁCZ László, dengelegi
? † ? 1477., : birtokos. – Erdélyi László birtokait a király P. L.-nak ajándékozta (1468. dec. 28.). A birtok a gernyeszegi kastélyhoz tartozó Marossárpatak és Vajdaszentivány, átment az özvegye, Jusztina asszony tulajdonába (1477. dec. 2.), ezt Mátyás király megerősítette (1478. aug. 13.). Irod.: Vajdaszentivány
PONGRÁCZ Tamás
? † ?: tanár. – A mv.-i R.K. Gimn.-ban és Tanítóképzőben egyetemes történetet, történelmet és földrajzot tanított (1935–48 k.). Irod.: Háborús nevelés (Mv., 1943); Pál-Antal 2013; R. K. Okt.–1; Szabó K. Attila
PONTA János, bándi
? † ? : marosszéki nemes székely lovas-puskás harcos. – II. Rákóczi György a havasalföldi hadjáratban tanúsított hűséges szolgálata jutalmául lófővé tette (1656. jún. 28), azzal a kikötéssel, hogy jó lóval, karddal, hosszú puskával, porral és golyóval felszerelve minden hadjáratra készen álljon és szükség esetén a lóról leszállva gyalog is harcoljon.
PONTET Sándor
Freiburg, 1884., † Mv., 1953. A kat. temetőben nyugszik: gépészmérnök, építész, vállalkozó. – 15 éves korára árva maradt. Pesti nagynénje nevelte. Feleslge: Csíki Anna, Remeteszegen volt birtoka.. – Gépészmérnöki oklevelét a bp.-i József Nádor Műegyetemen szerezte. Főiskolai tanulmányai után Felsőbányán, Petrozsényben vízvezeték beszerelési munkálatokon dolgozik. Innen Fekete Ödön kassai mérnökhöz
PONYA Mihály, teremii
? † ?: birtokos. – A Szentkirály (valamikori Székelyháza) falu meletti dombon lévő Boldogságos Szűz monostor számára erdőt, szántót, a Bese patak mellett rétet, majd egy malmot jövedelmestől adományozott (1370. k.). Irod.: Darvas-Kozma József: A pálosok Erdélyben (Nú., Színes Világ, 2011. máj. 7.)
PONYAFI Mihály, teremii
? † ?: primipilus (hadnagy) Marosszéken (1409). – Ponya fia, -. A budai káptalan Teremii Ponya fia Mihály mester kérésére az ő és fiai számára átírja kiváltság-levél alakjában Károly király (1317) patens levelét. (Kelt 1379. jul. 2-án) Hunyadi János Magyarország kormányzója néhai Ponyafi Mihálynak Maros szék több helységében fekvő örökségeit egy
PONYORI József
1940., † 2000., júl. 11. Hármasfalun temették : állatorvos. – Erdőszentgyörgyön volt állatorvos. Irod.: [Nekrológ] (Nú., 2000., júl. 13.)
POÓR Lili, § Janovics Jenőné
Mariancs, 1886. ápr. 15., † Kv., 1962. nov. 26.: színésznő. – Janovics Jenő felesége (1928. aug. 29.–). A bp.-i Színiakadémán szerzett oklevelet (1904), majd játszott a Modern Színház Cabaret (1907–08). A kv.-i színházhoz szerződött (1910–). Sikeresen játszotta nagy szerepeit és havonta lépett fel több erdélyi városban, köztük Mv.-en is (1915).
POP, Alexandru
? † ? : g. kat. pap. – Radnótfáján szolgált, ikonfestő és könyvkötő is (1824–36). Irod.: Reghin, Protopopiat
POP, Alexandru
? † ?: g. kat. pap. – Tribun vagyis néptörzsfőnök Uzdiszentpéterben, akit C. Romanu Vivu, a XII. román légió parancsnoka, kinevezett a mezőségi légió, majd a dézsi légió prefektusává – vezérévé (1848. nov.). Irod.: Sânpetru de Câmpie
POP, Alexandru
? † ?: tanító. – Szélkútban tanított (1899–1919 ). Az I. vh. idején őt is mozgosították (1914–), helyére az öreg marosdégi tanítót, Festeu Gh.-t nevezték ki, viszont a háború két évében senki sem tanított, bezárták az iskolát, pedig Pop tanító otthon volt már, de nem akart dolgozni (1916–17), azután ismét Festeu
POP, Alexandru
Mezőszokol, 1889., † ?: orvos. – Apja g. kat lelkész volt. Középiskolát Szászrégenben és Balázsfalván, egyetemet Kv.-on, Bp., Bécsben(1914) hallgatott, Kv.-on doktorált (1915). Az első vh.-ban mint katonaorvos teljesített szolgálatot., mint főorvos szerelt le (1920). A Román Nemzeti Gárda tisztje volt Szászrégenben (1918), és részt vett a Régeni Nemzeti Tanács megalakításában;
POP, Alexandru
Görgényorsova, 1920., † Görgényorsova, ?: tanító. – Mv.-en a C.Angelescu Lic.-ban kezdett tanulni, de a háború kitörése miatt a család elmenekült Tordára (1941. szept. 15–). Nagyenyeden, két év megszakítás után a Titu Maiorescu Tanítóképzőben befejezte a tanulmányait (1944). Katonaságot Abrudon az Altiszti Iskolában végzett, amellyel a háborúban is részt vett
POP Anastasia, Maniu
Zágra, 1879., † Balázsfalva, 1975. jún. 12: tanár. – Elemi iskoláit szülőfalujában, a középiskolát az Ursula nővéreknél Suceavan, majd a felső pedagógiai iskolát Calacea-n a Notre Dame nővéreknél végezte, tanári oklevelet kapott kitüntetéssel (1907). Tanított Szebenben a Sancta Ursula középiskolában (1907–18), Balázsfalván a g. kat leányközépiskolában (1919–20); a mv.-i leánygimnáziumban (1920–21),
POP, Aron
Vajdakuta, ? † XVIII sz végén: ikonfestő. – A XVIII sz végén működött Régen környékén a mezőbanyicai ikonográfiai központba.Tekeújfaluban neki tulajdonítják a Szűz Mária a kisdeddel (18.sz. vége); Mihály arkangyal és Gábor arkangyal (mindkettő a 18. sz. végéről).; Marosfelfaluban a Mihály arkangyal és a Jézus, a tanító (18.sz vége) c.
POP, Augustin
? † ?: g. kat. tanító. – Mezőtóhátban az egyházi iskolában tanított (1888–21). Nevéhez fűződik az iskola anyakönyvének felfetetése (1888–89–). 45 tanulót tanított m. nyelven, igazgató ebben az időben Iuliu Deacu (1900-ig). Az isk nem rendelkezett saját épülettel, magánházakban folyt a tanítás.A tanítót is a falu tartotta el. Irod.: Tăureni
POP, Augustin Emil, §
Balázsfalva, 1924. jún. 9., † Mv., 1991.: tanár. – Gyermekkorát Gáldon töltötte. Elemi iskolát Balázsfalván (1935–38), a IV-V. oszt.-t Mv.-en az Al.Papiu Ilarian Líc.-ban, a VI-VII.oszt.-t Besztercén a Német Líc.-ban (1940–42), a VIII.oszt.-t Kv.-on a M. Állami Líc.-ban végezte. Bp.-en beiratkozott a Politechnikai Int.-be, de indoklás nélkül, oda nem vették
POP, Baziliu
? † ?: g. kat. pap. – Petelében szolgált (1871 k.). Irod.: Reghin, Protopopiat
POP, Beniamin Lupu
? † ?: g. kat. pap. – Lelkész volt Mezőtóhátban (1902–39). Iskola igazgató is (1901–06). Részt vett a gyulafehérvári egyesülési gyűlésen (1918. dec. 1.). A RNPP vezetője a faluban (1932).-Irod.: Tăureni
POP, Ciril
Héderfája, ? † XIX sz. közepe: g. kat. pap, tanár. – A teológiát Balázsfalván végezte (1800 k.), ott tanított (1803–05), majd plébános Maroscsesztvén. Irod.: Comşa; Comşa–Seiceanu; Todea 2013
POP, Codreanu
1904., † ? : g. k. lelkész. – Tanulmányait Balázsfalván végezte, pappá szentelték (1929). Mezőbodonban kezdte lelkészi működését, majd Mezőbándra került (1940), ahol az iskolánál mint hitoktató is működött, az egyház vezetője volt. Irod.: Székelyföld í.k.
POP, Cornel
Besztercebánya, 1892. † ?: ügyvéd Segesváron. – Apja tanfelügyelő volt. Bp.-en érettségizett, és az egyetemet is ott végezte, ügyvédi vizygát Kv.-on tett (1914), azután ügyvádi praxist folytatott, Segesváron működött (1922–) és a Frăţia bank ügyésze, állami ügyvéd, a városi tanács tagja és az ügyvédi kamara titkára, az Averescu Párt vármegyei tagozatának
POP, Cornel
? † ?: sziguranca kapitány. – A Kormányzó Tanács kinevezte Mr.-re a politikai rendőrséghez (1919). Irod.: Időtár 3
POP, Cornel
St. Gyéres, 1896., † ?: gépészmérnök. –Apja fegyintézeti esperes volt. Nagyenyeden érettségizett, majd a bp.-i műegyetem hallgatója (–1918), majd mint mérnökgyakornok, a marosújvári sóbánya javítóműhelyének vezetője (–1920). Tanulmányait Prágában folytatta, hazatérve a mv.-i Vízüzemek igazgatójának nevezték ki (1924). az Aero Club Muresul alapítója (1936). A kv.-i autóklubbnak a vármegye részéről hivatalos
POP, Corneliu
Csehtelke, ? † ?: g. kat. pap. – Teológiát Bp.-en végzett (1898–99). Plébánosnak nevezték ki szülőfalujába. Onnan Vajdahunyadra került plébánosnak. Irod.: Fola
POP D. POPA, Ioan
Nagyvárad, 1927. okt. 6., † ?? : orvos, anatomus, szívsebész, dr. doc. prof., prorektor; a Román Orvostudományi Akadémia tagja – A középiskolát Nagyváradon (1946), az orvosi egyetemet Kv.-on végezte (1952); doktorált (1964); docens dr. (1968). Orvosi pályafutását mint sebész Kv.-on kezfte (1954–62); a MOGYI adjunktusa (1962–); prorektor (1962. szept. 15.–74); Mv.-en létrehozta
POP, Damian
? † ?: szerzetes. – Rendházfőnök a szentmártoni kolostorban (1812). Irod.: Şincan 2006
POP de HARSANI
? † ?: g. kat. pap. – Görgányoroszfaluban szolgált (1866–74). Irod.: Reghin, Protopopiat
POP Dimitrie, Papp Demeter
? † Szászrégen, ?. Szentháromság templom temetőjében nyugszik.: g. kat. tanító. – Ioan Bob püspök utasítására a Mv.-en működő tanítót Magyarrégenbe helyezték az iskolával együtt, ahol Petru Maior volt a fődiakonus. Az első tanító, aki a falusi román tannyelvű g. kat. iskolában tanított (1782), majd a szász városban, tehát Régen
POP, Dionisie
? † ?: g. kat. pap. Nagyölyvesben (Maros, 1880 – 1891).-Irod.: Şincan 2006
POP, Dumitru
1799., † Szentmihály, 1871. júl. 15.: g. kat. pap. – Szentmihályban szolgált (1823–1871), fia, Gheorghe követte apját (1845–). Irod.: Dobozi
POP, Emil
? † ?: katonatiszt. – Líc.-ot Balázsfalván végzett (1913–14), tiszti iskolát Szebenben. Dicsőszentmártonban kapitányként tevékenykedett (1938). Irod.: Fola
POP Filip
1849. nov. 21., † ?:g. kat., ort. pap. – Balázsfalván a gimn.-ban tanult, érettségizett (1872) és a két éves teológiai szemináriumot is itt végezte, pappá szentelték (1878). Kinevezték parókiai gondnoknak Mezőbánd faluba (1878. márc. 3.). Szolgálata idejében épült a ma is álló templom a régi templom helyére (1905–09). A templom
POP, Filip
Kásva, 1907. febr. 13., † Kásva, 1993. jan. 4.: tanár; g. kat. pap. – Elemi iskolát szülőfalujában, középiskolát a mv.-i „Al. Papiu Ilarian” Líc.-ban végezte (1919–27). Balázsfalván teológiát tanult, Buk.-be küldték egyetemre, ahol fizika-kémiából diplomázott (1937). Kinevezték helyettes tanárnak Balázsfalvára (1931–), nötlenül pappá szentelték (1934), itt tanítóképzői tanár (1938–45), majd
POP, Florean
? † ?: g.kat. pap. – Marosfelfaluban (1886 –96). Szolgálata idejében kezdték építeni a ma is használt g. kat., jelenleg ort. templomot (1895–97). Felszentelte Vasile Suciu, mitropolita (1922). Irod.: Reghin, Protopopiat
POP, Florentin
Papiu Ilarian község, ? † ?: g.kat. pap. – Vasile Suciu püspök szentelte pappá (1930. nov.16.). Csekelakára helyezték (1930. nov.–). Irod.: Aţintiş
POP, Florian
? † ?: tanító. – Igazgatótanítóként a szászrégeni g. kat. román tannyelvű iskolában működött (1924– 47).-Irod.: Costea 1999
POP, Gavrilă, Popa Gábor
? † ?: kántortanító. – Marosszentgyörgyön a román tannyelvű ort. iskolában tanított (1778–82). Irod.: Sângeorgiu de Mureş – Şcoala
POP, Georgina
? † ?: tanító, igazgató. – A mv.-i 6. sz. vagy 11 Remeteszegi iskola igazgató-tanítója (1953–54). Irod.: Gimnaziul Al. I. Cuza; Remeteszeg
POP, Georgiu
? † ?: ort. pap. – Andrei Şaguna szentelte pappá. Felsőorosziban szolgált (1874-?). Irod.: Dobozi
POP, Gheorghe
Vajdakuta, 1842., † ? : pénzügyi szakember. – Jogot Szebenben tanult, pénzügyi gyakornok volt a szebeni pénzügyi igazgatóságon (1867), pénzügyi tanácsos Kv.-on (1870), majd a füldmérő intézetben Gyulafeférváron (1875–) Nagyenyeden tanácsos és pénzügyi igazgató (1889–), Nyíregyházára helyezték (1894–), itt királyi tanácsos lett (1897). Több írása jelent meg román és magyar
POP, Gheorghe
Székelymoson, 1901. márc. 22., † Segesvár, 1944. okt. 1.: önkéntes katona. – Mv.-en volt katona egy honvédezrednél (1940–44), megszökött (1944. aug. 23 után); beállt a 7. román hegyivadász zászlóaljhoz, részt vett a Mv. felszabadításáért vívott harcokban (1944. szept 18–) megsebesült (szept. 27) és a segesvári kórházban meg halt. Irod.: MMK
POP, Gheorghe
Malomfalva, 1918. márc. 26., † Mv., 1987. aug. 20.: tanár. – Az első öt osztály a szülőfaluban végezte (1924–28), Mv.-en a Papiu Ilarian Líc.-ban tanult (1929–37), Kv.-on bölcsész és filozófia szakot hallgatott az egyetemen, amelyet Szebenben fejezett be (1941). Francia, olasz és római filológiát tanított. Első kinevezése a kv.-i egyetem
POP, Gheorghe-Banu
Nyárádtő, 1890. júl. 27., † ? : gazdálkodó. – Letartóztatták (1959. szept. 19.), mivel részt vett a kollektivizálás elleni nyárádtői megmozdulásban. Ezért a MAT Katonai Ügyészsége bíróság elé állította. – Irod: 1956 Erdélyben
POP, Ghiţă
Marosludas ? † ? : tanár. – Jelentős szerepet fejtett ki az egyesülés érdekében (1918). Irod.: MMK
POP, Gliceria
? † ?: görgényadorjáni gyűjtő. Irod.: Netea, V.: Murăş, Murăş apă lină (Reghin, 1936)
POP, Gligor, a lui Sandu Anii
Görgényhodák (Maros), 1917., † ?: furulyakészítő. – Az apjától, nagyapjától tanulta a furulyakészítést. Egyike a környék leghíresebb mestereinek, előbb szilvafából, majd rekettyéből készítette hangszereit azután szinezte is őket. Irod.: MMK
POP, Gr. Vasile
Mezőgerebenes, 1945. aug. 10., † Mezőgerebenes, 2000. júl. 13.: matematikatanár. – Elemi iskolát a szülőfaluban, líc.-ot Marosludason (1959–63), tanárképző főiskolát Kv.-on (1963–66), BBTE, matematika szakot végzett (1967–72). Kinevezett tanár Mezőgerebenesen (1966–2000). Továbbképző tanfolyamai: véglegesítő vizsga (1969), II.fokozati vizsga (1977), I.fokozati vizsga (1984). Profesor evidenţiat kitüntetésben részesült (1978). Találmányi szabadalmat nyert
POP, Horia Traian
Küküllősárd, 1864. márc. 20. † Szeben, 1908.: g.kat. pap, újságíró, költő. – Felesége Moldovan Leontina, (esküvő: 1894. szept. 20.), Vasile Moldovan, az 1848–49 es forradalom idején a III. légió prefektusának leányát. – Balázsfalván líc.-ot és teológiát végzett. Versekkel a balázsfalvi Familia és a Foaia bisericească şi şcolastică, valamint a szamosújvári
POP, I. Aurel, §
Kisfülpös, 1895. dec. 10., † Sárd (Fehér), 1978. máj. 29.: lelkész és tanár. – Elemi iskolába a szülőfaluban járt, a német líc.-ot Szászégenben és Besztercén végezte, majd Balázsfalván érettségizett (1913–14), és elvégezte a teológiát, azután a kv.-i egyetemen román-német és latin tanári okl.-t szerzett. Küküllő vármegye Prefekturájának vallásokért felelős felügyelője.
POP Iacob
Újfalu, 1840. máj. 11. † ?: g. kat. lelkész. – Gimnáziumot és líc.-ot Balázsfalván végzett (érettségi :1864), ezután elvégezte ugyanott a teológiát. Pappá szentelték Szamosújváron (1868. jan. 30.). Ezután kinevezték Mezőszokolra lelkésznek (1868–1905), ahol 185 híve volt és a lelkészi teendők mellett, iskigazgató is volt (1876–1906). Irod.: Socolul de Câmpie;
POP Ilona
? † ?: koreográfus. – A mv.-i Székely Színháznál részt vett Kálmán Imre : Bajadér; Huszka Jenő : Gül baba c. előadásában mint táncos és koreográfus. Irod.: Horváth Bea
POP Imre
Mv., 1865. jún. 29., † ?: jogász. – Bp.-en tanult jogot (1883–88), jogi doktorátus tett (1888). Irod.: Sigmirean
POP Ioan
Csüdőtelke, 1859. jan. 25., † ?: g. kat. pap. – Balázsfalván végezte a gimn.-ot (1879) és a teológiai szemináriumot (1883). Megnősült. Pappá szentelték Balázsfalván (1883. nov. 20) és kinevezték parókiai gondnoknak Csűdőtelkére. Szolgálata idejében kezdték építeni(1864–), Gh. Spătaru, ádámosi építőmester vezetésével, az ort. templom közelében, a ma is használt g. kat.
POP, Ioan
Kásva, 1861., † Kásva, 1943. okt. 29., tanító. – Balázsfalván szerzett tanítói oklevelet, és egész életében a szülőfalujában tanított. Ő adományozta a földterületet az új g. kat iskola felépítéséhez (1877). Községi tanácsos, a régeni „Mureşana” Bank vezetőtanácsának tagja. Gyakran vállalt kezességet a bankban falus társaiért. Az Astra keretében több alkalommal
POP, Ioan
Mezőszokol, 1886. jan. 23., † Nagyercse, 1956. febr. 4.: g.kat. pap. – Elemi iskoláit szülőfalujában, gimnáziumot Vajdaszentiványon, középiskolát Mv.-en a r. kat. gimnáziumban, teológiát Balázsfalván (1911) végzett. Nagyercsén előbb plébániai gondnok, majd plébános 40 évig. A Román Nemzeti Tanács tagjaként részt vett a gyulafehérvári egyesülési népgyűlésen (1918. dec. 1.). A