Maros megyei életrajzi lexikon

P. Gergely primipiláris levelet nyert Rákóczi Györgytől (1655). Irod.: Pálmay

? † ?: tanár. – A Mv.-en rendezett Ady emlékesten, amelyet Sebestyén Mihály szervezett a helyi színház művészeivel fellépett mint egyike a helyi szerzőknek akik Ady dalokat adtak elő (1919). – Irod. Időtár 3

A családból P. Gergely kapott nemeslevelet (1655). Irod.: Pálmay

Címerpecsét a gr. Teleki-levéltárban Marosvásárhelyt. Irod.: Kempelen

1929., † München, 2010. máj. 4, Gyergyószárhegyen temették el.: szülész-nőgyógyász főorvos. – Mv.-en a Ref Koll.-ban érettségizett (1948) és a MOGYI-n végzett (1955). Irod.: [Nekrológ] (Nú., 2010. máj. 12.)

1952, † 2013: orvos. – Az OGYI orvos karán végzett (1979). Irod.: Kiss–Péterffy–Péterffy

? † ?: marosszéki albíró (1538). Irod.: SzOkl, 3

? † Dicsőszentmárton, 1983. márc. 1.: kántortanító, tanár. – P. Mihály fia. Testvére P. István. A csávási ref. egyházközség kántortanítója (1937–50). Hadifogsága idején őt Méder István kántor helyettesítette. Sikeresen szerepelt a férfikórússal a dalosversenyen (1934) és sikeres volt a vegyeskórus bemútatkozása is (1938). Az iskolák államosítása után Dicsőszentmártonba távozott, ahol

Dicsőszentmárton, 1888., † ?: ref. ig.-tanító. – Tanítói oklevelét Máramarosszigeten szerezte (1908). Küküllőtelkén, Gogán, majd Nagyteremiben tanított. Az első vh.-ban az 50. gy. e.-ben az orosz és az olasz fronton harcolt, megsebesült. A Hitelszövetkezet igazgatója, a MP és az EGE tagja, minden kultúrintézmény támogatója volt. Felesége Kerekes Irma galambodi, okl. tanítónő.

Torja, 1741., † Segesvár, 1799. aug. 15.: ferences szerzetes laikus. – Beöltözött (1760. okt. 9.). Irod.: György: A ferencrendiek

? † ?: kántortanító. – Felesége: Dali István lelkipásztor leányát vette feleségül. Két fiúk: Gyula és István. Csáváson kántortanító (1895–17), ahol a kórus vezetője (1895–13). Majd Vámosgálfalván folytatta tevékenységét. Irod.: Csávási emlékkönyv

Torja, 1929. okt. 5., † Kézdivásárhely, 1998. nov. 23.: r. k. pap. – Gyulafehérváron tanult és pappá szentelték (1963. ápr. 21.). Lelkipásztor Bözödújfaluban (1965–68), Aninoszán, Magyarzsákodon (1972–79), Ákosfalván (1979–84), Csatószegen, Kézdialmáson, nyugdíjazták (1989). Irod.: Ferenczi Sándor 2009; Maros-küküllői főesp.

Mv., 1854. ápr. 24., † Baden bei Wien, 1918. máj. 19.: P. Ferenc és b. Kemény Anna leánya. Férjhez ment Petrichevich-Horváth Sámuelhez ( esk.: Mv., 1872. jún. 23) elváltak (1878. jún. 3.). Irod.: Gudenus

†1660: földbirtokos, Apafi Mihály fejedelem anyja. – János (1572–1612) udvarhelyszéki főkir. Bíró, erdélyi kancellár, költő és homoródszentpáli Kornis Kata lánya. Férje Apafi György (1588–1635), marosszéki kapitány, Küküllő vm. főispánja, portai követ. Gyermekei: György († 1637. júl. 18.), István († 1668. ápr. 5.), Boldizsár, Mihály Erdély fejedelme (1632–1690), Krisztina, Anna († 1686),

1600. k.? † Marosszentgyörgy, 1649 k.: földbirtokos. – Nagyapja P. János. P. István († 1601) leánya. Unokaöccse: P. István és Farkas. Férje: 1. véckei Balási Mihály marosszentannai birtokos (1619. k.); 2. jobbágytelki Tóth Mihály birtokos Bethlen Gábor Portai követe 3. novaji Szentpáli János; 4. nagyercsei Toldalagi Mihály (1580–1642). tanácsúr, Udvarhely- és Marosszék

→ BORSVAI Erzsébet

? † 1675 vége: földbirtokos. – P.István és Sükösd Mária fia. – Apja halála után a marosszentgyörgyi birtokot és kastélyt fiúágon örökölte (1669. k.) és használatában maradt. Halála után a kastély testvérére, Jánosra szállt. Irod.: Mordovin Maxim: A Petki család és Marosszentgyörgy = Marosszentgyörgy

1601 k, † Marosszentgyörgy, 1667. jan. 27, temetve Csiksomlyón Ferences kolostor: birtokos, udvarmester, főgenerális, főispán, fejedelmi tanácsos. – P. Farkas és csicsói Lázár Erzsébet fia. Testvére: Farkas. Nagynénje P. Erzsébet, utód nélkül halt meg, földbirtokos, akitől nagy kiterjedésű birtokokat örökölt: Szentanna, Jobbágytelke, Udvarfalva, Remet, Csejd, Pinárd, Magyarós, Libáncs, ezekre II. Rákóczi

1756. 57, † Marosszentgyörgy, 1817. ápr. 2.: földbirtokos, kamarás. – István és Kálnoky Judit fia Felesége. 1.br. Kemény Anna. (Antónia); 2. Ársz Erzsébet. Gyermekeik: János, gyermekként meghalt; Mária br. Bálintitt Györgyné, majd. maksai Máriaffi Dávidné; Antónia, br. Bánffi Józsefné, majd freudensteini br. Gremp Frigyesné. Marosszentgyörgyön és Csejden voltak birtokai és jobbágyai,

? † ?: földbirtokos Marosszentgyörgyön (1848). Templomhelyet biztosított a Küküllődombón letelepedett románoknak, akik mint cselédek érkeztek és megtelepedtek. Irod.: Pál-Antal 2003; Pesty 2014

? † 1582. szept. Székelyderzsen temették: főkirálybíró. – P. János és Lázár Margit fia. Felesége Daczó Margit. Öt gyermekük volt: János, Sárospatakon tanult, felesége Kornis Katalin; Ferenc, katonai pályánBáthory András Udvarába került; Margit, férje magasrangú diplomata (esküvő: 1590); Judit, Damokos Jánosné. Az anya nevelte az árvákat, férjhez ment Zsámbokréti Mihályhoz. –

Czelna, 1739. nov. 17., † ?: földbirtokos.- Nagy Zsigmond és Bándi Kováts Judit lánya. Férje széki gr. Teleki Sándor (1679–1754) Torda vm. főispánja, főkormányszéki tanácsos, ref. főgondnok. Teleki Sámuel édesanyja.-Irod.:Deé Nagy Anikó; Gudenus; Sächsisch-Regen; Teleki Sámuel peregrinációs naplója

→ PETKI István

? † Marosszentgyörgy, 1766. febr.: földbirtokos. – P. Dávid († 1744) és és Zichy Sára fia. Felesége gr. Kálnoki Judit. Esk. 1748–50. Gyermekeik: József és Klára (†1779 előtt). Házassága sikertelen volt, (1760 k. elváltak), már nem lakott Marosszentgyörgyön. Irod.: Gudenus; Mordovin Maxim: A Petki család és Marosszentgyörgy = Marosszentgyörgy

Palánka, 1887., † ?: erdészmérnők. – Tanulmányait Szászvároson és Szabadkán végezte, majd a bp.-i Pázmány Péter egyetemen számtan és fizikát tanult.. A Selmecbányai Erdészeti Főiskolára került, ahol erdőmérnöki diplomát szerzett. Erdei vasutak tervezésével és építésével foglalkozott (1920–). A görgényszentimrei Állami Erdész Szakiskola igazgatója volt (1940–). Éveken át szerkesztette az Oravicabányai Hírlapot.

? † ?: unit. lelkész. – Dombói pap, a torockói zsinaton választották esperesnek (1760–). Irod.: Kénosi-Uzoni 2.

Libánfalva, 1874. máj. 24., † ?: gyógyszerész. – Buk.-ben szerzett gyógyszerész diplomát, ott is dolgozott a Speranţa gyógyszertárban. Irod.: MMK

? † ?: ort. pap. – Libánfalván szolgált, templomépítő. A neogótikus, háromkupolás templom terveit Wagner Gusztáv mérnök készítette, építőmestere Ferenczy István és Salati János, mindannyian régeniek voltak, felszentelte Nicolae Ivan, Kv. püspöke (1898 – 1924). Irod.: Reghin, Protopopiat

Segesvár, 1880. nov. 11., † ? : gyógyszerész. – A Kv.-i FJTE gyógyszerész karának hallgatója (1904–06). Irod.: Sigmirean

Delatin, 1898., † ?: rövidárúkereskedő. – Iskolái elvégzése után a kereskedő pályára lépett, a textil szakmában szabadult fel. Mv.-en nyitott üzletet (1925). Textil, rövid- és kötött árut árult üzletében. Irod.: Székelyföld í.k.

A család több tagja: P. Tamás, Jakab, György stb. címeres nemeslevelet nyert Apaffi Mihálytól (1680. máj. 28.). Irod.: Pálmay

1858, † Mv., 1937.:kereskedő, földbirtokos. – Felesége nagysolymosi Kontz Olga († Mv., 1944. szept. 8, özvegységének 7 évében). – Nagykereskedő Mv.-en, ő építtette az Aurel Filimon (Iskola, 2.sz alatti) u. neoklasszikus házat (1889–99). Az EMKE választmányi tagja (1910–). A mv.-i zsidó-m. tulajdonban lévő Leszámolási Bank igazgatósági tagja (1924). A mv.-i

? † ?: ort. pap. – Mezőmadarasban szolgált (1940–57). Irod.: Şincan 2006

1762 † Mv., 1840. jan. 1.: kereskedő. – Neje Bosnyák Teréz (1760–1828. dec 27.). Esküvő 1786. febr.18. Gyermekeik: Anna Mária Cecilia (1787. júl. 24–), Mihály Antal (1788. aug. 21–1803. júl. 1), Márton István (1791. jún. 1–), Anna Mária (1793. okt. 28–1796. jún. 29), Mária Terézia (1796. ápr. 22.–), Veronika (1798. jan.

1798. jan. 27., † Mv., 1839. dec. 7. A mv.-i Keresztelő Szent János-plébánia kriptájába temették. Gyermekei : 4 fiú, 3 leény. Irod.: Puskás Attila – sírfeliratok

Eger, 1881, † ?: ügyvéd. – Szászrégenben volt ügyvéd, dr., táblabíró. Részt vett az I. vh.-ban (1915–18). Ezredével mint századparancsnok az orosz fronton harcolt, majd a pozsonyi hadosztálybírósághoz került, hadbíró vizsgát tett (1917), ezután a máramarosi hadosztálybíróságnál szolgált mint hadbíró-főhadnagy. Kitüntetéskekkel szerelt le. Irod.: Erdélyi ezredek

Leményfalva (Szilágy), 1896., † Mv., 1982.: tanár. – Apja tanító volt, szülőfalujában járt elemiben, és Szilágycsehen végezte a középiskolát, majd Bp.-en az egyetemen tanult számtan és természetrajz szakon.. Ott ismerkedett meg Trif. Lucretiával, aki Magyarnemegyén született és Szamosújvárt járt a tanítóképzőben, összeházasodtak és 3 gyermekük született : Augustin, Elena és Liviu. A

Vajdaszentivány, 1922. nov. 26., † Mv.? : technikus, őrnagy. Líce.-ot végzett Mv.-en, az Electromureş vállalat főtechnikusa volt.Részt vett a II.vh. marosorbói harcaiban a 91.gyalogos ezred 1.zászlóaljában.A háború után tagja volt az Avram Iancu veteránkórusnak Mv-en (1982–89).-Irod.: Suciu

Jobbágytelke, 1887. aug. 4., † Párizs, 1927. máj. 28. Házsongárdi temetőben helyezték örök nyugalomra: tanár, költő, közíró, szerkesztő. – P. József, tanító, kántor népművelő és Bartalis Veronika fia. Csíksomlyón, Székelyudvarhelyen majd a harmadik gimnáziumi osztály elvégzése után a mv.-i Róm. Kat. Főgimn.-ban tanult, ott érettségizett színjelesen (1905), M. irodalomtörténeti tanulmányokat

Csobotfalva (Har.), 1890. jan. 2., † Radnót, 1981. jan. 14.: r. k. pap, tanár, fiúnevelőintézeti igazgató egy­házi író. – A gyulafehérvári papnevelő int.-ben teológiát tanult, pappá szentelték (1914. jún. 27.). Csíksomlyón (1914–), majd Piskitelepen káp­lán, a nagyszeben-külvárosi Theresianum ár­vaházban tanulmányi felügyelő, majd K­v.-on káplán. Mv.-en hitta­nár a fiúnevelő intézet aligazgatója,

Mv., 1934 + Sepsisztgyörgy, 2004 jan.26, eltemetve Mv., közgazdász, a Kovászna Megyei Statisztikai Hivatal aligazgatója

→ PETRA-PETRESCU, Nicolae

Tordára származott Mihály, János és György. Irod.: Kövendi Weress Sándor : Torda őscsaládai

1817., † Mv., 1878. febr. 9.: jogász, polgármester. – P. György és Lénárt Lidia fia. Testvérei: P. Ágnes Végh Ferencné. Felesége: Farczádi Emilia. Gyermekeik: Vilma Kathonay Gyuláné; Lajos, joghallgató; Róza, Nagy Károlyné. – Az 1849-ben megújított mv.-i városi tanácsban a közigazgatást illető ügyek előadója és főszállásrendező volt. Az orosz csapatok

Mv., 1852. nov. 20., 11. † Bp., 1921. márc. 3.: ref. püspök, teológiai tanár, bibliafordító, egyházi író. – Apja kereskedő. A gimnáziumi tanulmányait Mv.-en a Ref. Koll.-ban végezte, majd a bp.-i ref. teol. akad.-n (1870–74), a marburgi (1874–75), az utrechti (1875— 76) egy.-en tanult. A bp.-i ref. teol. akad.-n a

1802., † Mv., 1874. okt. 29.:?. – Testvérei: P. Eszter Csernich Józsefné; P. Ágnes Szabó Lajosné (1839.? – Mv., 1890. ápr. 20.); Felesége: Szathmári Eszter. Gyermekeik: Petri ferenc, Sándor és Károly. Irod.: Gyászjelentő

Segesvár, 1852. dec. 17., † Segesvár, 1932. nov. 22.: tanár, biológus, rovartudós. – Apja tanár. A gimnáziumot szülővárosában végezte (1872), majd Jénában a Hittud. Egyetemen (1873–) és Lipcsében tanult teológiát és természettudományokat (1876–77); bölcseleti doktorrá avatták (1877). A segesvári alreáliskolában tanított természetrajzot, fizikát és kémiát (1877–); a polgári iskolába helyezték

? † ?: örmény kereskedő. – Tolokán Mártonnal vezették a Helikon nevű papír-könyvesboltot és könyvtárat Mv. főtéren 43. sz. (1942), Könyvárat és könyvnyomdát is működtettek. Irod.: Mv.-i örmények; Örmények

? † ?: mv.-i esküdt polgár.- a Mv.-i esküdt közönség tagja, utcakapitány (1759, 1764) Irod.: Pál-Antal 2006

? † ?: mészáros. – Testvére P. Sámson. – Mv.-en a Petri testvérek húsüzlete a Toldalagi ház földszintjén működött (1940 es évek, alapították 1879), ez volt a megye, egyik legkorszerűbb és legjobban felszerelt húsfeldolgozó üzeme és üzlete (1894–), amelyeket az államosítás alkalmával vettek el tőlük, és élére munkásigazgatót neveztek ki