Maros megyei életrajzi lexikon

? † ?: ort. pap. – Pagocsában szolgált, az ort. templomot kifestettette (1753). Irod.: Şincan 2006

? † ?: g. kat. pap. – Soropházán szolgálata idején két pap működött, a másik Petre volt. Még nem volt templom a faluban, istentiszteleteket magánházakban tartottak (1733). Irod.: Şerbeni

? † ?: g. kat. pap. – Marosszentgyörgyön már volt templom (1733), még szolgált Nyárádtőben, ahonnan több falubeli részt vett a Horia, Cloşca , Crişan-féle felkelésben, őt is letartóztatták, mert azt gyanították, h. a szószékről búzdította a híveket a felkelésre (1784. dec. 12.).-Irod.: Şincan 2006

Fogarasmegye, 1890., † Kv., 1982 :g. kel. esperes Ludason. – A kommunista rendszer ellenenállója volt. – Apja is lelkész volt. Brassóban érettségizett, Nagyszebenben teológiát végzett. Pappá szentelése után több helyen lelkészkedett, a háború alatt tábori lelkész (1917–18), majd a gyulafehérvári Mihai Viteazul Lic.-ban tanár volt (1920–22). Marosludason esperes (1924–52). Működése alatt nagy

? † ?: ort. pap. – Mezőszabadban szolgált 1733). 200 ort. lélek lp.-a volt. Irod.: Şincan 2006

† ?: ort. pap. – A S. Micu Klein idejében történt összeíráskor Nagysármásban szolgált (1733). Irod.: Sărmaşu 670

? † ?: ort. pap. – Koronkában szolgált. Micu Klein az I.összeírásában 250 rom. nemzetiségű lakost említ, akiknek templomuk és papjuk is volt. Többnyire jobbágyokként doplgoztak Toldalaghy gr. birtokain (1733). Irod.: Şincan 2006

? † ?: ort. pap. – Mezőszentmártonban (1733) Costin pappal együtt 450 román hívet szolgált. A templomot Sf. Arhanghelnek ajálották fel. –Irod.: Şincan 2006

? † ?: tanító. – Gyuláson a g. kat. fából épült iskolában tanított (1876–1911). Irod.: Giuluş

? † ?: ort. pap. – Bánd faluban, ahol 100 hívet szolgált, létezett papi lak és templom is volt, amelyet valószínűleg a g. kat.-ok is használtak, akiknek két lelkészük is volt (Toma és Grigore) (1733). Irod.: Şincan 2006

? † ?: g.kat. pap. – Nagysármásban szolgált. Ezt bizonyítja a S.Micu Klein kezdeményezte népesség – összeírás (1733). Már akkor volt a faluban templom, valószínűleg a jelenlegi régi templom, v. annak az elődje. Irod.: Sărmaşu, 670.

Vajasd , 1892. márc. 25., † Kv., 1969. jan. 23.: igazgató-tanár, várostörténész, politikus. – Popa Vasile és Marta fia. – A g.-kat. elemi iskolába a szülőfaluban tanult, gimnáziumot (1904–12) és Teológiai Szemináriumot Balázsfalván végzett (1912–16), Bp.-en bölcsészet és filozófia szakos hallgató (1916–18), majd Kv.-on fejezte be az egyetemet (1920). Román-latin

? † ?: ort. pap. – Bánd faluban szolgált (1762–77). Irod.: Şincan 2006

? † ?: g. kat. lelkész. – Maroskeresztúron szolgált (1733). Radnóton a nevéhez fűződik az első román fatemplom felépítése (1735). Gh. Maior távozása után a mv.-i g. kat.-ok fiatal lelkipásztort kaptak, aki két román felekezet (ort. és g.kat.) közti ellenségeskedést, háborúskodást nem tudta megfékezni. Érdemi közé tartozik viszont, h. létrehozta a g.

Besztercenaszód, 1875. † Torda, 1954. júl. 17: g. kat. pap, politikus. – Családja a nemességet 1666-ban kapta, apja ügyvéd volt. – Naszódon végezte elemi iskoláit, Balázsfalván érettségizett (1918–19), uo teológiát végzett, pappá szentelték (1897). Lelkipásztor volt Sárdon, itt felekezeti iskolaigazgató is (Fehér m.), Magyarigenben plébániai gondnok, plébános Szászsebesen, a szászsebesi

1882., † ?: ügyvéd, dr., városi tanácsos, polgármester, prefektus, képviselő. – Felesége az Erdélyi Helikon mv.-i tagjai közt szerepelt (1930). – Dr. Ion Vescant követte a Maros-Torda megyei prefektusi székben (1920. ápr. 8.–1922. jan. 28.), ugyanakkor a város prefektusává is kinevezték.Olosz Lajos költőt hívta meg Mv.-re és bízta meg ügyvédi

? † ?: prefektus. – F. m.: társsz: Tg. Mureş- Mv sz. k. város lakásügyi szabályzata (Mv, 1920). Irod.: Fülöp–Ferencz

Marosliget, 1863. szept. 22., † Marosliget, 1896. jún. 14.: tanár. – Szászrégenben, Monoron és Naszódon tanult, ezutóbbi helyen Coşbuc iskolatársa volt, ott szerkesztette a Musa Someşeana c. lapot (1883–84). Szebenben az Andreian szemináriumban teológiát és pedagógiát hallgatott (1884–87). Tevékeny tagja volt az Andrei Şaguna Olvasó Társaságnak, szerkesztette ennek lapját a

? † ?: tanár. – A mv.-i Felsőbb Kereskedelmi Isk.-ban tanított (1936–41). Irod.: Înv. comercial econ.

? † ?: szászrégeni. Irod.: Szabó Ferenc : Erdély és a román kérdés (Mv., 1910)

? † ?: tanító. – Mezőpanitban tanított (1921–40). Irod.: Mezőpanit

? † Marosliget, 1859. k.: ort. pap. – Fiai: Theodor és Grigore, a Popescu nevet viselték, szintén papok. – Marosligetben szolgált (1840–59. nov. 15.). Theodor követte (1859. nov. 20.–). Irod.: Dobozi

Scăuieni, Bereslăveşti (Vîlcea), 1920. márc. 6., † Szamosújvár, 1984. jan. 23. eltemették Fűzesmikolán: tanár, etnográfus, költö, esszéíró. – A tanítóképzőt Râmnicu Vâlcea-n (1938), Szebenben „Andrei Şaguna” Tanítóképzőt és „Gheorghe Lazăr” Líc.-ot végezte (1940); Böcsészet és filozófia hallgató Szebenben és Kv.-on a „Victor Babeş” Egyetem. Filológia Karán (1940–45), amelyet Magna cum laudae-val

1869., † ?: ort. pap. – Gimn.-ot és teológiát végzett, tanítói oklevele volt (1890–) és Dédán tanított míg Miron Romanul érsek pappá szentelte (1896–). A hívek közössége megválasztotta őt, Marosligetben s elfoglalta a helyét. A ceremóniát egy fennmaradt dok. igazolja. Átadták neki a templom kulcsait, a levéltárat, a templomi kellékeket

Déda, 1867., † Déda, 1934.: ort. pap.és tanító. – P. Ioan fia. – Szebenben végezte a teológiai szemináriumot (1888). Dédán volt pap és tanító. Összegyűjtötte és rendszerezte édesapjának a feljegyzéseit. Irod.: Deda în spaţiu

? † ?: bíró. – A mv.-i törvényszék elnöke volt (1922), az Itélő Tábla főügyésze (1928). A mv.-i ortodox nagykatedrális építésének felügyeletére megválasztott parokiális bizottság elnöke (1925. máj. 10). Irod.: Időtár 3; Mv.műv.vár.

Drăgăneşti (Olt), 1906. jún. 24., † Marosorbó, 1944. okt. 1.: tanító, hős. – A tanítóképzőt Mv.-en végezte (1921–25). Tanított Csergede, Szénaságon, és Héjjasfalván, Bacăuban a tiszti iskolában (1937–39). Elesett a marosorbói csatában. Kitűnteték a Román Korona Rend 4. osztályával és előlépteték post mortem; Maros megye hivatalosságai utcán neveztek el róla.

Alsórépa, 1848. aug. 6., † Buc., 1919. febr. 11.: ortodox lelkész, tanár, publicista. – Elemi iskoláit szülőfalujában , Régenben, Besztercén, a küzépiskolát Balázsfalván végezte (1870), azután a szebeni ortodox papneveldébe iratkozott be (1870–), majd Lipcsében teológiát és filozófiát tanult és doktorált (1874–). Visszatérve Szebenbe (1877–) szemináriumi felügyelőnek nevezték ki (1878),

? † ?: szászrégeni pap. Irod.: Protocolul sinodului ordinar al Archidiecesei gr. orientale române din Transilvania (Sibiu, 1914)

? † ?: polgármester. – Szászrégen polgármestere (1924–). Idejében indult a város sokoldalú fejlődésnek, a művelődési élet is fellendült. Irod.: Reghin, destin şi istorie

? † ?: ort. pap. – Náznánfalván szolgált (1812–33). Irod.: Şincan 2006

? † ?: g. kat. pap. – Csittszentiánban, a faluban a g. kat. vallást elterjesztette (1852–). Irod.: Şincan 2006

? † ?: tanító. – Tanítóképzőt Szebenben végzett, iskolatársa volt Gh. Lazărnak (1782). Székelysárdban tanított. Családja közel 100 éven keresztül bíztosította a falu tanítóit.-Irod.: Şincan 2006

? † ?: ort. pap. – Szolgált Székelysárdban (1793–1814). A mv.-i régi Archangelul Mihail-nak felajálott ort. fatemplom (épült 1814) első esperese. Hortobágyfalvából öt jómódú román család tartotta el. Irod.: Băciuţ, Nicolae-Şincan, Gheorghe Nicolae: Biserica de piatră „Înălţarea Domnului” Târgu-Mureş (Vatra veche, nr. 11., 2009); Popa, Traian:Tg.M.; Şincan 2006

? † ?: g. kat. pap. Csűdőtelkén szolgálata ideje alatt (1832–65), sok ort. vallású falusi tért a g. kat. vallásra (1835-ben 10; 1865-ben 175). Irod.: Târnăveni, cult.- ist.

1814., † Marosliget, 1854. nov. 10.: g. kat. pap. – Marosligetben szolgált (1840–54). A forradalom után családnevét csak Pop-nak használta (1848–). Irod.: Dobozi

Idecspatak, ? † ?: ort. pap. -Szülőfalujában volt plébános és archidiakónus, vagyis főesperes (1767). Nichitici püspök egy kanonoki látogatás alkalmával feljegyezte róla, h.a püspök által kiadott, hivatalos kinevezéssel is rendelkezett (1787). Irod.: Dobozi

? † ?: a borbély céh elnöke. – A borbélyok Maros megyei céhének elnöke (1939). Irod.: Időtár 3.

? † ?: g.kat. pap Dédában (1812–21). Irod.: Reghin, Protopopiat

? † ?: ort. lelkész. – Marosszentgyörgyön (1812 – 1835). Építettője volt a jelenleg is álló ort. templom- és faharanglábnak, amelyet felszentelt Vasile Pantea, g. kat. pap. (1822. aug. 22.). Abban az időben Marosszentgyörgyön 56 ort. család – 257 személy- élt. A templom megalapítói: Farago Petru, Farago George, Farago Iacob, Farago

? † ?: ort. pap. – Aradon szentelték fel (1801). Bonyhán volt lelkész (–1814 ?). Irod.: Bonyha és egyháza

? † ?: g. kat. pap. – Dédán szolgált (1821–24). Irod.: Reghin, Protopopiat

? † ?: ort. pap Felsőrépában, Régen traktus jegyzője. A körzeti papi tanács (soborul tractual) Idecspatakon tartott gyűlést (1867. jan.12.), az egyház és az isk. gazdasági helyzetét tárgyalták. Pénzforrásokhoz való jutásért és a gazdasági fejlődés biztosítása érdekében javasolta a régeni érsekségben létesítsenek gazdasági körzeteket, amelyeket a plébánosok vezessenek és munkálkodjanak

Kórodszentmárton, 1894. nov. 7., † ?: erdészmérnök. – Erzsébetvárosban tanult az Állami Főgimn.-ban. Erdészeti Akad.-t végzett Selmecbányán (1913–15). Irod.: Sigmirean

Kóród, 1886., † ?: állatorvos. – A bp.-i Kir. Állatorvosi Akad.-t végezte (1907–11). Irod.: Sigmirean

? † ?: ort. pap. – Libánfalván szolgált (1812–20). Áttért g. kat. vallásra és megváltoztatta a nevétRákóczira (1821–). Irod.: Dobozi

? † ?: g.kat. pap. – Idecspatakon szolgált (1815–24), és önként vette fel a helyettes esperesi funkciót, (esperes Petru Maior volt) ezáltal meghonosította ezt az egyházi szervezési formát Régen vidékén. Irod.: Reghin, Protopopiat

Déda, ? † 1820.?: ort. pap. – Temesváron szentelték pappá (1782). Szülőfalujában lett pap. Irod.: Dobozi

→ PUSZTAI POPOVITS József

→ POPOVICI, Sandu