Maros megyei életrajzi lexikon

Gyimesbükk, 1915. ápr. 12., † Marosszentgyörgy, 1996. jan. 28.: r. k. pap. – Csíkszeredában és Gyulafehérváron tanult, pappá szentelték (1938. márc. 12. v. 13). Szolgáltát Csíkszentgyörgyön kezdte, majd Szászrégenben (1943–), Mv.-en káplán (1947), Tusnádról helyezték Szentdemeterre plébánosnak nyugdíjazásáig (1970. okt. 1.- 1989. aug. 1.). Irod.: Ferenczi Sándor 2009; Maros-küküllői főesp.; [Nekrológ]

? † ?: karmester. – A mv.-i műkedvelő zenekar karmestere (1860 k.). A „városi karmester” címet viselte. – Irod: Kim; Mv. műv. vár.; Szász Károly: A Mv.-i Zenekedvelők Egylete (V. Z., 1972. febr. 6)

1939., † Mv., 1999. máj. 14.: orvos, ideggyógyász. – Ideggyógyász szakorvos. A mv.-i Klinikai Kórház aligazgatója. Irod.: [Nekrológ] (Nú., 1999. máj. 15.; megemlékezés 1999. jún. 25.)

? † ?: orvos.- Az I. vh. idején a felsőbb leányiskolában berendezett kórház orvosa. Irod.: Mv. és a háború 1.

? † Marosagárd, 1991.: ort. pap. – Koronkában szolgált az ort. templom papja. Szolgálata idejében Marosagárdban (1989–91) közadakozásból építették, festették ki és rendezték be egy hónap alatt a Naşterea Maicii Domnului ort. templomot, amelyet Andrei gyulafehérvári püspök szentelt fel (1992. nov. 22.). Ezalkalommal az iconom stavrofor papi rangot adományozta az idő

Szerdahely, 1908. szept. 9. † Szászrégen, 1984.: orvos. – Elemi osztályokat a szülőhelyén, lic.-ot Mv.-en, a Papiu Ilarian Lic.-ban végzett, ennek a líc.-nak az első román érettségiző osztálya (1927). A családja is Mv.-re költözött (1919–), édesapját P. Ieronim, Maros-Torda vm. tanfalügyelőjének nevezték ki. Kv.-on elvégezte az orvosi egyetem sebész szakát

Cintos, 1923. szept. 4. † ? 2003.: mezőgazdász mérnök. – Tanult Balázsfalván, Kv.-on majd Buk,.ben a Mezőgazdasági Intézetben végzett (1950); doktorált (1960). A kv.i Mezőgatdasági Intézet gyakornoka (1949–52), professzora (1967–), prorektor (1962–74), rektor (1981–91), a Biológiai Kutatóközpont igazgatója (1981–91), igazgatója a kv.-i Didaktikai Kisérleti Állomásnak (1974–84). Szerkesztőségi titkár a Studii şi

→ PUIA Ieronim

Mv., 1899 † ?: mérnök. – Apja százados volt. Pozsonyban katonai reáliskolában, majd Bécsben a Hadmérnöki Akad-t végzett (1916–18), beiratkozásakor 17 éves. Irod.: Chiorean 2008, Szabó–Simon–Szögi

→ KÁDÁR Jolán

? † ?: tanító. – Haranglábon tanított (1722). Irod.: Küküllői Ref. Egyházm. 2.

Erdőszengyel, 1843. máj. 24., vagy Bp., a gyászjelent. szerint † Zelenika (Dalmácia), 1907. máj. 1.: tanár, ornitológus, entomológus, ref. lelkész. – P. Benjamin († 1873.?) és Nagy Krisztina (1825.? – Mv., 1875. febr. 20) fia. Felesége: Schimmel Gabriella. Leányuk: P. Gabriella. – Szüleivel Mv.-re költözött, ahol vendéglőt nyitottak. A mv.-i

Mezőménes, Marosbárdos, 1916. aug. 23., † Deva, 2008. márc. 4/5.: jezsuita pap. – A középiskolát Mv.-en végezte a Papiu Ilarian Liceumban, a teológiai akadémiát Balázsfalván (1934–36). Belépett a jezsuita rend Totesd-i kolostorába (Hunyad m) Teológiai és filozófiai tanulmányokat folytatott Hollandiában (1938–45), pappá szentelték (1943), majd 5 évet Belgiumban töltött további tanulással,

Szászrégen, 1927., † ?: operaénekesnő. – Kv.-on végzett a Gh. Dima Zenekonzervatóriumban (1953), de már fellépett a kv.-i M. Operában (1950–) Erkel: Hunyadi László c. operájában. Pályája során 1200 előadáson 38 opera és operett szerepet alakított. Németo.-ba költözött. A buk.-i VIT-en III. Díjat nyert (1953). Irod.: Clujeni ai sec. 20.; Katona

1910 † Mv., 1992. febr. 14.: ref. lelkész. – Felesége: Kacsó Piroska (1915–2008), tanítónő. Fiúk: P. Lajos Csaba (1937–1992). – Brassóban segédlelkész (1932–) és Mezőméhesen folytatta hivatását (1933–).-Irod.: Csáky; [Nekrológ] (Nú., 1992. febr.15.)

? † ?: tanár. – Magyaro-ról helyezték a mv-i Ref. Koll.-ba, itt testnevelőtanár (1942–44). A leventemozgalom irányítója. Irod.: Mv. tört. 2; Sebestyén

1925., † Mv., 2013.:orvos. – A MOGYI orvosi karán szerzett diplomát (1955). Magyarón röntgenorvos. Mv.-en az izotóp laboratórium vezetője, kórboncnok és oktató adjunktus. Szaklapokban közölte szakcikkeit (65 tanulmány). Irod.: Kiss–Péterffy–Péterffy

Aranyospolyán, 1921. márc. 9., † Marosszentgyörgy, 2007. ápr. 7: tanár. – P. Sándor , kertész (1892. mérc. 18.–1929. máj. 6.) és Vargyas Ilona (1867. júl.27.-Mv., 1973. jan. 15), virágkötőnő fia. Testvérei: Sándor, Lujza, Antal, dr. a MOGYI tanára. Felesége: Megnősült Devecserben (1944. okt.24).– Marosszentkirályon, Mv.-en, a nagyszebeni árvaházban, a Tereziánumban tanult,

Szohodol, 1824. okt. 10., † 1911 v. 1913.: lovag, jogtanácsos. – A gimn.-ot Brassóban és Szebenben, ez utóbbi helyen a teologiát, Kv.-on a bölcseletet és ismét Nagyszebenben a jogot végezte. Jelentős szerepe volt az 1848-as forradalom marosszéki megszervezésében. Mv.-en volt kancellista.Ő küldte szét postán a Simion Bărnuţiu kiáltványát, amely a

Déda, 1919. máj. 17., † Déda, 1993.?, tanár. – Iskoláit Dédán, tanítóképzőt Dorohoiban (1941), Buk.-ben tiszti iskolá végzett, majd a frontra került. Orosz hadifogságban volt (1944–46). A háború után Dédán, Komlódon (Kolozs), Lúdvégen, majd nyugdíjazásáig (1979) ismét Dédán tanított és iskolaigazgató volt. Közben látogatás nélkül elvégezte Buk.-ben a 3 éves

? † Mv., 1914 : főerdőtanácsos. – A Mv.-i Kaszi tagja. Irod.: Biás István

Székelyudvarhely, 1865. márc. 4., † Dicsőszentmárton, 1914. szept. 25.: r.k. pap. – Szamosújváron, Kv.-on és Gyulafehérváron tanult. Pappá szentelték (1888. ápr. 8.). Szőkefalván működött (1897–99). Dicsőszentmártoni egyházközség első plébánosa (1899–), az új paróchia első lelkésze, a küküllői kerület főesperese lett (1913–) és egyházkerületi tanfelügyelő. Irod.: Dicsőszentmárton régi arca; Ferenczi Sándor 2009;

Ilencfalva, 1902., † ?: kereskedő. – Iskolái elvégzése után édesapja mellett a családi birtokon tanult gazdálkodni, majd önálló kereskedő és korcsmáros lett Teremiújfaluban (1936–). A Gazdakör, a Dalosszövetség tagja , a község majorbirája, a műkedvelő előadások állandó szereplője volt. Irod.: Székelyföld í.k.

1920 febr.8., † ?: munkás igazgató. – A ratosnyai Etamol Kémiai RT államosításakor kinevezett igazgatója. A RT.-t (alapították1946. jan. 13.), egy héttagú igazgatótanács vezette(dr.Harşia Dănilă, Filip Alexandru, Beu Titus, Lungu Tiberiu, Baciu Liviu, Napău Ioan és Nicolaescu Leonida). Kilenc alkalmazottal lucfenyőből vonta ki és forgalmazta a cserzőanyagokat és más anyagokat.

Gyergyószentmiklós, 1924. dec. 26.† ? : tanár. – P. Károly és Szabó Lujza leánya. Férje: Genoi Ion / Ioan ügyvéd. – Galacon a Notre Dame de Sion fr. Gimn.-ban tanult (1935–40), majd az azonos nevű bp.-i intézetben (1940–43). Kv.-on a BTE bölcsész karán szerzett fr.-román-művészettörténész oklevelet. A szászrégeni R. K. Gimn.,

? † ?: rk. gimnáziumi tanár. – Küzépiskoláit a kv.-i Marianumban, az egyetemet uo. Végezte. A magyar nyelv és irodalom tanára Szászrégenben, valamint a leányklub előadója volt. Irod.: Székelyföld í.k.

? † ?: ref. lelkész. – Mikefalván szolgált (1683). Irod.: Küküllői Ref. Egyházm. 4.

A családból P. Jánosnak I. Rákóczi György adott nemeslevelet (1647. ápr. 23.). Irod.: Pálmay

? † ? Mv., 2002 mác.27, tanár. – Az erdőszentgyörgyi Rajoni Múzeum igazgatója (1958–), a Maros Megyei Művelődési Bizottság felügyelője. Irod.: Autonóm magyarok

? † ?: erkedi földbirtokos. – Az EMKE alapító és választott választmányi tagja, látogatta az igazgató- választmány üléseit (1885–).-Irod.: Sándor

Mv., 1939. † Mv., 2000. márc. 11. : zenetanár, zenész, gordonkás. – A Mv.-i Filharmónia tagja, a Művészeti Iskola tanára. Irod.: [Nekrológ] (Nú.,2000. márc. 13.)

? † ?: földbirtokos. – Disznajón szerepelt a kárpótlási listán (1860). Irod.: Csősz Irma: Néphagyományok Disznajón. (Mv., 1998)

? † ?: császári tábornok, Erdély császári főparancsnoka. – II. Rákóczi Ferenc elűzése után visszafoglalta a Székelyföldet (1707 őszén). A görgényszentimrei várat hét havi ostrom után elfoglalta s földig leromboltatta (1709). Ekkor a középkori kápolna is elpusztult. A faragott, feliratos köveket beépítették a vár helyére épített kastélyba és a köréje emelt

→RÁCZ, RÁTZ

Mezőpagocsa, 1922. febr. 21., † Palotailva, 1944. szept. 25.: katona, káplár. – A gyulafehérvári 6. pionér ezrednél szolgált, amely részt vett a Közép-Marosmente felszabadításában Radnót, Maroscsapó, Marosorbó vonalában. Akna robbanás következtében halt meg amikor részt vett Palotailva, Marosvécs, Régen aknamentesítésében. Palotailván temették még három bajtársával együtt. Irod.: MMK

Szászegerbegy, 1908. jan. 22., † Segesvár, 1991. ápr. 9. : irodalomtörténész, publicista. – Tanulmányait a szülőfalu elemi iskolájában kezdte és Szebenben folytatta (1914–18); a líc.-ot Erzsébetvárosban (1919–20), Balázsfalván (1920–23), Segesváron a ”Principele Nicolae” Fiú líc.-ban végezte (1923–27), Irodalom és Filozófia Fak. a „Dacia Superioara” Egyetemen Kv.-on végzett (1927–31). Nevelő Segesváron

Gerendkeresztúr, 1913. márc. 7., † Dicsőszentmárton, 2006. szept. 30.: g. kat esperes. – Elemi iskolát a szülőhelyén (1919–22), a balázsfalvi Sf. Vasile cel Mare Líc.-ban (1923–30) és a Teológiai Intézetet szintén Balázsfalván végezte (1931–35), majd filozófiát Kv.-on (1936–40), Buk.-ben elvégezte az Egyetemi Pedagógiai Akadémiát. Balázsfalván az egykori líc.-ában tanított filozófiát, majd

Maroskece , ? † ? : g. kat. lelkész. Apja is lelkészként szolgált Kecében. Balázsfalván végezte a gimnáziumot (1886–93), majd a teológiát is (1899). Cintoson (Maros) tanított egy évig, pappá szentelése után paróchiai jegyző Tordaegeresen (1900–).Gerendkeresztúron (Maros) és sok más Maros – és Küküllőmenti faluban népköltészeti alkotásokat gyűjtött (doinákat, katonadalokat,

? † ?: költő, író. – A két világháború között a segesvári művelődési élet lelkes szervezője volt, a Polgári Kör titkára. Árva Julcsa c. népszínművét nem csak helyi szinten játszották nagy sikerrel hanem a bp.-i Nemzeti Színházban is bemutatták (1938). A II. vh. után a MNSZ keretében új lendületet kapott a

1926.,† Mv., 2018: orvos. – A Mv.-i R.K. Főgimn.-ban érettségizett (1945). A MOGYI orvosi karán végzett (1951). A Kaca községben (Brassó megye) volt körzeti orvos (1951-nyugdíjas koráig). Irod.: Kiss-P.- P.

Arad, 1928. jún. 15., † 2013.: gyógyszerész,dr. dékán.– Felesége: dr. Kotilla Erzsébet. – Aradon a R.K.főgimn.-ban érettségizett (1946). Párhuzamosan A kv.-i Bolyai TE természetrajz és gyógyszerész szak hallgatója, amit a MOGYI hallgatójaként folytatott (1950–), gyakornok, és a gyógyszerészeti növénytanitanszék vezetője (1952–). Doktora a gyógyszerésztudományoknak Kopp Elemér prof.irányításával. Gyógyszerész –dr.-i címet kapott

Mezőbánd , 1893., † ?: gazdálkodó, malomtulajdonos. – Felesége : Vízi Rozália. – Mezőbándon, Aranyosgyéresen és Mv.-en végezte iskoláit, majd a szabóiparban szabadult fel. Iparát abbahagyva a géplakatos szakmát tanulta, majd édesapjától átvette a malmot (1919) Mezőcsáváson. Harcon folytatta iparát, ahol nyersolajmotoros malma volt (1923–). Az első vh.-ban a 22. gy. e-ben az

Brassó, 1838. dec. 17., † 1914. júl. 3.: r. k. pap. – A középiskolát, Brassóban, Csíksomlyón, Székelyudvarhelyen végezte, teológiai tanulmányait Gyulafehérváron kezdte és Bécsben a Pázmáneumban folytatta (1859–63). Pappá szentelték (1863. ug. 9.). Káplán volt Gyergyószentmiklóson, Nagyágon (–1865), Kv.-on (–1867). Gimn.-i tanár Gyulafehérváron (1867–). Plébános Abrudbányán (1872–), Nagyágon (1873–) és Sászrégenben

Léczfalva, 1890., † ? : ref. lelkész. – Felesége: Merza Frida. – A teológiát Kv.-on végezte. Székelyudvarhelyen kezdte meg papi működését, majd Csejden lelkész (1919- ). Csejden a templomot többször felújította, a ma is meglevő 63 kg-os kisharangot saját pénzből vásárolta meg (1921), és a tanítói lakás felépítését is ő kezdeményezte

? † ? : polgármester. – Mv.-en polgármester (1961–63). Irod.: Fodor–Balás

1927.,† Mv.,2022.máj: 28. tanár. – Mv.-en biológiatanár, a 10-es iskola volt igazgatója. Az alsócsernátoni ref. temetőbe temették. Irod.: Nekrológ (Nú., 2022. máj.31)

Csíkszentmihály, 1927. márc. 20., † Jobbágytelke, 1976. okt. 12.: r. k. pap. – Csíkszeredában, Gyulafehérváron tanult és itt pappá szentelték (1957. ápr. 28). Ditróban káplán. Csíknagyboldogasszonyon (1961–70) és Jobbágytelkén volt plébános (1970–76). A székelyhodosi templomot javítatta (1973) és megkezte egy új plebánia építését, amit Sebestyén Domokosnak sikerült befejeznie a hívek segítségével

Arad, 1925. jún. 3., † ?: gyógyszerész. – A középiskolát szülővárosában az egyetemet Kv.-on majd Mv.-en végezte érdemdoplomával (1950). Már diákkorában gyakornok Mv.-en a drogismeretei tanszéken (1949–), ott és azután a gyógyszerészeti tanszéken (1960–) tanársegéd ; a gyógyszerészeti tudományok doktora (1962), adjunktus (1966). Az ő nevéhez fűződok az önálló gyógyszerhatástani tanszék létrehozás,

Nyárádköszvényes, 1903., † 1974 : körjegyző. – Felesége:Tamás Ilona (1907–1987).- Tanulmányait Kv.-on, a jegyzői tanfolyamot Lugoson végezte. A Székelyföldön tevékenykedett mint jegyző, Szentháromságra került (1940), ahol a kulturális és hazafias egyesületek irányítója és résztvevője volt. Irod.: Székelyföld í.k.

? † ?: r. k. pap. – Fia: Mihály, gelencei rektor. – Pásztor volt Magyarfülpösön, nős pap (1619.–22 k.). Halála után került a katolikus templom a ref.-ok birtokába. Irod.: Léstyán – templomok 1.; Magyarfülpös; Ősz