Maros megyei életrajzi lexikon

? † ? : kir. táblai ülnök.- Mv.-en polgári eskűt tett (1805. jan. 14.). A mv.-i Kir Tábla számfeletti ülnöke. Kendeffy Elek a mv.-i Szentmiklós-utcai (ma Bolyai u. 30) barokk stílusú palotát elcserélte két főtéri házzal, a szerződés szövegét írta alá többed magával (1826. jún. 1.). Az épületben a Kir.

? † ? : tanár.- a mv. i R. K Gimn. és Tanítóképző Fiúiskola testnerveléstanára (1935–40). Irod.: Szabó K. Attila

1927., † Radnót, 2005. szept. 17.: agrármérnök. – A Radnóti Kertészeti Technikum igazgatója. Irod.: Nekrológ (Nú, 2005. szept. 19.)

? † ?: telekkönyvezető. – Felesége: Szathmári Katinka (1855.? – Mv., 1880. febr. 3.). Leányaik: Giza, Katinka. – M. kir. segédtelekkönyvezető. Irod.: Gyászjelentő

? † ? : r. k. plébános. – Hodoson volt plébános, esperes, éneklő kanonok 16 évig (1750–). Megújíttatta a templomot (1763–66). Irod.: Krón. Füz. (1936. 17/18); Léstyán – templomok 1.; Pál-Antal 2004

? † ? : földbirtokos. – Magyarpéterlakán voltak birtokai. Részt vett Pesty Frigyes egész Mo.-ra és Erdélyre kiterjedt helynévgyűjtésében (1864–65). Irod.: Pesty 2014

Székelykövesd, 1928. dec. 12., † Somlyóújlak, 2005. dec. 1.: biológus. – B. Károly ref. lelkész († 1942) és Ősz Irén fia. Felesége (1955–) Dancs Klára pszihológus. Fiúk B. Károly (1956–) rádiószerkesztő. – A középiskolát Székelyudvarhelyen a Ref. Koll.-ban kezdte, sikeresen felvételizett a M. Kir. Görgey Artúr Honvéd Műszaki Hadapród iskolába

Kálnok, 1846. jan. 6., † Bözöd, 1904. júl. 1.: unit. lelkész. – Tanulmányait Székelykeresztúron, Kv-on végezte, lelkészi oklevelet szerzett (1869). Tanító Kv-on (1867–), lelkész Kadácson (1870–), Bözödön haláláig (1873–). Cikkei a Keresztény Magvetőben. Kéziratban kb. 200 egyházi és halotti beszéde maradt. – F. m.: Albert Áron… és… Mikó Zsuzsanna 50

1916 v 17 † ?: sportoló. – Mv. összeforrott bokszcsapat tevékenykedett, ennek egyik kiváló bokszolója volt (1934–40), Észak-Erdély bajnoka (1939). Veress Sándor volt az edzô, keze alatt dolgozó csapattagok: Orbán Orbán, Kádár Gyula, Burján János, Auer Arnold, Szász Béla. Kv.-ról, Nagyváradról jöttek az ellenfelek és a Tranzit szálló, a zsidó

1661–1728.: kapítány. – Fogarasvár és Fogarasföld főkapitánya. – Nemesi háza Mv.-en a mai plébánia templom helyén állott. A jezsuiták iránt rokonszenvező főúr ezt a házat oklevélben örök időkre a rendnek adományozta (1702. okt.), házában műkődött az első jezsuita iskola (1705–). A tanulólétszám növekedése szükségessé tett egy új épületet. Ebből a

? † ? : tanító. – A mv.-i 6. sz. Remeteszegi iskola igazgatója-tanítója (1944–47). Irod.: Gimnaziul Al. I. Cuza; Remeteszeg

Karácsonfalva (Hargita), 1883. jan. 23., † Kv., 1956.: tanár. – Ion V. B. apja. – Pályafutását Kisiklandon kezdte mint helyettes tanító (1903), Lupupatakra került (1913–19), majd Szászrégenbe helyezték az Állami Polgári Iskolába, amely később az ő javaslatára vette fel a Petru Maior nevet (1919), az intézmény igazgatója volt. Kv.-on egyetemi

? † ? : fényképész. – Műterme volt Mv.-en a Kossuth u. 10. sz. alatt (1870–1890). Irod.: Miklósi-Sikes

? † 1881: szerzetes. – Szerzetes a mv.-i zárdában lakott. Irod.: Maros megyei m. tört. 5.

Marosludas, 1918., † Kosów, 1944. jún. 27.: szakaszvezető. – Anyja Varó Katalin. – A 27/III. zászlóalj, nehézfegyverszázadban továbbszolgáló szakaszvezető. lövészszázad honvédje, aknatalálat érte Kosówtól északkeletre. A horodi templom melletti temetőben nyugszik. Irod.: Berekméri 2015

? † ? : birtokos. – Mátyás kir. elvette tőle a ludasi és bogáti birtokait és Veres Benedeknek, Jánosnak és Istvánnak adta (1464. nov.). Irod.: Szekeres Adél: Ludas a XV – XVIII. század között (Nú., 1996. márc. 13.)

Torda, v. Szentdemeter, 1548. dec. 14., † Kv., 1598–1607 k.: unit. lelkész, költő, író, zsoltárfordító. – Szentdemeter falu szülötte. Désen élt (1575 őszéig) Tordán tanító (1576–79?); Kv.-on az unit. koll. rektora, míg Dávid Ferenc híveként távoznia kellett (1578 v. 79. jún.). Szolnok – Dobókába vonult a Dávid Ferenc fölött elhúzodó

? † ? : birtokos. – Apja. B. Péter.- A ludasi birtokait elzálogosította Pongrácz János erdélyi vajdának (1476), majd kiegyenlítette adóságait (1486) és eladta a ludasi birtokrészeket Vízaknai Ferencnek. Irod.: Szekeres A. I.: Címeres emlékek Radnóton = Pál-Antal–Simon; Szekeres Adél: Ludas a XV – XVIII. század között (Nú., 1996. márc.

? † ? : ref. lelkész. – Marosbogáton szolgált (1649–56). Irod.: Küküllői Ref. Egyházm. 3.

1805, † Mv., 1848. dec. 1.: Felesége: 1. Lejbel Mária. Gyermekeik: Mária. (1841. aug. 30.), Anna (1843. júl. 24. –): 2. Gáspár Mária, 1812 † 1857. máj. 15. Leányuk: Rozália (1845. máj. 22.- ?). Irod.: Puskás–Szász Á. R.

Mv., 1889. nov. 16., † Bp., 1953. márc.: ref. lelkész. – Mv.-en tanult, a teológiát Bp.-en végezte, majd Edinburghban gyarapította tudását (1913–14). Hazatérve Mv.-en káplán, majd Mezőcsáváson lelkész (1915–17); Bp.-en a Bethánia Egylet orsz. titkára (1917–19), majd a Wekerle telep lelkésze lett (1919–). Itt új templomot építtetett. Cikkei: Prot. Egyh.

? † ? : ügyvéd, képviselő. – Részt vett az I. vh.-ban, mint t. főhadnagy, ezüst- és bronz vitézségi és Károly csapatkereszt kitüntetettje. Ügyvéd Mv.-en. A MP intézőbizottságának tagja és a Népközösség jogi tanácsadója. A Park Egylet és a r. k. egyház jogtanácsosa, a sportegyesület, a kaszínó választmányi tagja (1932). A

? † ? : Mv.-i örmény család: Apja Bogdán Adeodat, anyja Lengyel Anna. Felesége Lengyel Mária Anna. Gyermekeik: Anna Veronika (1790. febr. 7.-?); Lukács József (1792. ápr. 28.- ?); Rebeka (1800. ápr. 20.- ?). Irod.: Puskás–Szász Ávéd

Bereck, 1867., † Bereck, 1937.: Boogdán István és Zakariás Mária lánya. Férje: a mv.-i születésű Nagy Géza, (1858–1909), tanító. Gyermekeik: Nagy Géza (1890–1986), tanító, felesége Postik Anna. Gyermekeik: Éva (19?4† ?), tanítónő, Géza (1928–2008), gimnáziumi tanár, felesége Varga Éva), Ervin (1930–), képzőművész, felesége: Bodoczis Ida). Irod.: Száva 2012

Nyárádszereda, 1887. ápr. 18., † ? : huszárezredes. – Dr. B. Miklós és Simay Mária fia. – A Ludovika Akad. elvégzése után megkezdte tényleges szolgálatát a kv.-i 21. honvéd gyalogezrednél (1907. aug. 18. –), majd a honvéd lovassághoz került (1910). Az I. vh.-ban a harctéren volt (1914. aug. 10. –

? † ? : kereskedő. – Mv.-en volt díszmű és férfidivat kereskedése (1890 k.). Képeslapkiadó is (1899). Irod.: Csepreghy; Csepreghy 2010

Gyergyóalfalu, 1719. † Mikháza, 1780. febr. 15.: r. k. szerzetes. – Ferencrendi szerzetes, beöltözött (1740. okt. 1.), felszentelték (1744. febr. 2.). Több helyen volt lelkész. Irod.: György: A ferencrendiek

Szászrégen, ?, † Szászrégen, 1743. febr. 28.: lelkész. – Tanult Szebenben (1703), Wittenbergben (1708). Lelkipásztor Szászrégenben (–1719), Alsóidecsen (1719–), Szászrégenben (1740–). Irod.: Szabó–Szögi

Csíksomlyó, 1807. szept. 13., Oláhláposbánya, 1852. júl. 19.: r. k. pap, tanár. – Tanár Gyulafehérváron. Plébános Abosfalván (1830–34), Szászrégenben plébános (1834–42), Oláhláposbányán (1842-) és alesperes, iskolai felügyelő (1851-). Irod.: Ferenczi Sándor 2009

? † ? : tanító, ref. lelkész. – Székelyudvarhelyen subscribált (1709). Tanított Egrestőn (1713–16), később lelkész volt Sövényfalván (1716–20). Irod.: Küküllői Ref. Egyházm. 2., 4.

? † ? : tanító. – Tanított Nagykenden (1721–23, 1736–39), Marosbogáton (1724–30). Irod.: Küküllői Ref. Egyházm. 3., 4.

? † ? : esküdt, malomfelügyelő, utcakapitány. – A mv.-i esküdt közönség tagja (1759, 1761). Irod.: Pál-Antal 2006

Kisdemeter, 1844. jan. 24., † ? : tanár. – Apja földműves. – A besztercei gimn. elvégzése után a bécsi (1864. okt. 8. –66. júl. 15.), zürichi (1867. ápr. 11. –67. szept. 9.), a müncheni és berlini (1871. ápr. 25. –71. aug. 1.) egy.-eken tanult teológiát és régi nyelveket. A szászrégeni gimn.-ban

? † ? : vállalkozó. – Bérelte a Corso kávéházat (1920–). Irod.: Időtár 3

Maroslekence, 1798, † Maroslekence, 1861.: görög kat. pap. – Középiskolát Mv.-en, teológiát Balázsfalván végzett (1817). Tíz évig Balázsfalván tanított, majd haláláig plébános szülőfalujában, Marosludas másod-esperese (1840–). Irod.: Comşa; Comşa-Seiceanu

Mv., ? † ? : titkár. – Román nemes család sarja, Ioan Giurgiu, g. kat. püspök titkára. Mv.-en a jezsuiták r. k. gimn.-ban tanult (1708–). Ő ajándékozta a házát Endes István r. k. hittérítőnek. Irod.: Chiorean 2008

Gogánváralja, 1881, † ?: kereskedő, polgármester. – Apja járásbírósági tisztviselő volt. A gimn. elvégzése után kereskedelmi pályára lépett. Dicsőszentmártonban önálló kereskedő lett (1902–). Hivatalos küldött volt a gyulafehérvári nagygyűlésen (1918. dec. 1). Nagy szerepet játszott a dicsőszentmártoni nemzeti gárda megszervezésében és működésében, a gárdát három hónapon át élelmiszerrel látta el Egyhangúlag

Gogánváralja, 1886., † ? : ügyvéd, vármegyei tisztviselő, főügyész. – Tanult Szászvároson, Kv.-on; doktorált (1910); ügyvédi vizsgát tett. Eleinte Mv.-en és Szászsebesen működött. Az első vh.-ban harcolt, utána megyei tiszti főügyésznek nevezték ki (1919–), majd föispán lett (1921–). Az Erdélyi Nemzeti Parasztpárt százas bizottságának és a végrehajtóbizottságának tagja, különböző tanintézetek tanácsának

Călăraşi, 1931. aug. 26., † Mv., 2003. márc. 17.: vegyészmérnök. – Tanult szülővárosában, Temesváron és Buk.-ben; a vegyészet doktora (1981). Dolgozott Govorán (1958–69), Egyiptomban (1969–71), a dicsőszentmártoni Vegyészeti Kombinát igazgatója (1971–85), a mv.-i Armedia igazgatója (1985–98). Szakcikkeket közölt a Revista de chimie c. folyóiratban, több találnánya van, amelyekért kitűntetéseket kapott.

Segesvár, 1834. márc. 1., † Szeben, 1903. nov. 6.: költő, lelkész, tanár. – Román papi családban született. – A szebeni és segesvári szász líc.-ban tanult, ahol érettségizett (1854). Még iskolás korában jelent meg az első verse a Telegraful Român-ben (1853. jan. 3.). Tanító Szecselevárosban. Beiratkozott a nagyszebeni Andreianum Szemináriumba, amely

? † Mv., 1841?: orvos. – Borbélyműhelye volt Mv. piacán (1804–); városi kirurgussá választották, sebésze és gyógymestere volt a mv.-i kórháznak (1824–41). Herberth János segédkezett mellette (1839–). Irod.: Fodor Ferenc 2000; Pál-Antal 2004; Pál Antal Sándor: Közegészségügy és szociális gondoskodás a 18–19. századi Mv.-en (Nú., Színes Világ, 2010. máj. 22.); Spielmann:

?, † ? : r. k. pap. – Búzaházán volt pap, amikor Májai Ferenc telekadományának (1842) köszönhetően épülhetett a kat. templom (1884). Gondnok Jánosi Károly. A költségek fedezésére hozzájárultak: Macskási Ferenc radnótfái, Boér Ferenc jobbágyfalvi birtokosok és sokan mások. Templomszentelés (1856. szept. 7.). A mv.-i ferences rendi templom lebontásakor az oltárt

Erdőcsinád, 1897. júl. 12. † ? : ref. lelkész. – Apja B. Ödön ref. lelkész. – Mv.-en a Ref. Koll.-ban és Kv.-on a ref. teológián szerzett oklevelet (1921). Brassóban káplán (1920. júl. 1. –22. jún. 30.), lelkész Magyarherepén (1922–24), Marosjárában (1925–32) és a filia Kisillyében h. tanító (1926–28), majd Kisfülpösön

Szolokma, 1862., † ? : igazgató-tanító. – A nemesi előnevet Bethlen Gábor adományozta a családnak. Tanulmányait Székelyudvarhelyen és Székelykeresztúron végezte (1884). Mikolán kezdett tanítani, onnan Alsósófalva, majd Felsősófalvára került és igazgató lett (1888). Nyugalomba vonult miniszteri elismeréssal (1926). A Hitelszövetkezet megalapítója, ügyvezető igazgató, könyvelő volt. Gyümölcsészeti és gazdasági tanfolyamot végzett, virilis

Csíkszenttamás, 1728. jún. 13., † Mv., 1794. nov. 14.: ex-jezsuita szerzetes, világi pap. – Húga: Terézia, gr. szárhegyi Lázár Ádámné. – Csíksomlyón tanult és Kv.-on a jezsuitáknál és-ott lépett a jezsita rendbe (1749. okt. 15.). Trencsénben volt novícius. Jezsuita hitszónok és grammatika tanár Udvarhelyen (1752), Nagybányán (1853) és Kv.-on (1754).

? † 1802.: földbirtokos. – Férje második felesége (1762–1778), akinek halála után 24 évet élt özvegységben, néhány évig pap bátyja nála lakott. – Székelyvéckén földbirtokos, megjavíttatta a régi templom orgonáját (1773). Patrónusa a székelyvéckei új r. k. építésének, ahol a plébános bátyja, Böjthi Antal volt, aki megtervezte és kivitelezte a

Csókfalva, 1842. † ? : Irod.: Pál-Antal 2023

Kv., 1911., † Mv., 1974. szept. 9.: rendező, színigazgató. – A kv.-i Dolgozók Színháza m. tagozatának vezetője (1946–48), a sepsiszentgyörgyi Állami M. Színház alapító ig.-ja (1948–1956). A mv.-i Székely Színház szervezője (1956–1961). Egyfelvonásosokat, alkalmi jeleneteket és egy-két társszerző közreműködésével két háromfelvonásos drámát írt. Számos előadást rendezett. A Munkaérdemrend III. fokozatával

Szentmargita, 1902., † Mv., 1975. febr. 15.: pék. – Iskoláit Magyardellőn végezte, majd a pék szakmát sajátította el, önálló üzemet létesített Mv.-en (1932), ahol fehér és bérsütést végzett, izletes süteményeket készített. A M. Iparosegylet és a Népközösség tagja volt. Irod.: Székelyföld í. k

Nagyszeben, 1905. jún. 8., † Mv., 1967. nov. 28. 29: könyvtáros. – Férje: Bokor Elemér, fakereskedő (1931). Lányuk: Annamária (1944. ápr. 23), könyvtáros. – Szebenben volt középiskolás, majd a kv.-i Zeneakadémia zongora szakán egy évet végzett. Lágerbe hurcolásukkor egyhetes kislányukat egy drezdai nő vette magához és így mentették meg. Férjével