Szerző: Fülöp Mária
SZABÓ Balázs
? †?: főbíró. – Mv. első főbírója (1487–), aki mellett öt esküdt polgár volt. Gyakorlatilag ez a városi tanács első említése. Irod.: Fodor–Balás; Időtár 1; Nú. (2006. jún. 10); Pál-Antal 2009; Szentgyörgyi.
SZABÓ Bálint (segesvári)
Kv., 1600–1654 után. – Krónika író. – F. m.: Napló, 1606–1654. Irod.: Kelemen.
SZABÓ Bálint
Nyárádszentimre, 1897., †?: földműves. – Székely nemesi családból származott, gazdálkodással foglalkozott saját földjén. A községi képviselőtestületnek tagja volt. Az első vh. alatt két évig teljesített katonai szolgálatot. Irod.: Székelyföld í. k.
SZABÓ Bálint
Székelybetlenfalva, Székelyhodos, 1912. aug. 5., † Ákosfalva, 1986. aug. 28., temetve Székelyhodoson: r. k. pap. – Székelyudvarhelyen és Gyulafehérváron tanult és pappá szentelték (1934. szept. 22.). Káplán volt Csíkszentsimonon, Csíkszeredában, Sepsiszentgyörgyön és Brassóban. Plébános Bordoson (1938), Görgényszentimrén (1939). Hittantanár Gyergyószentmiklóson és Kézdivásárhelyen, valamint régens (1940–43). Plébános Mezőszengyelen (1945–55) és Gyimesközéplokon. Börtönben
SZABÓ Bálint
Nyárádszentimre, 1915. júl. 10., † 1983. nov. 12.: ref. lelkész, tanár, helytörténeti és néprajzi szakíró. – Tanult Nyárádszentimrén a ref. elemi iskolában (1922–25), Havadtőn a ref. általános iskolában (1925–28), Mv.-en a Ref. Koll.-ban (1928–36), Kv.-on a Ref. Teol.-án, ahol lelkészi képesítést nyert (1937–42), majd a BTE magyar-etnográfia karán tanári oklevelet szerzett
SZABÓ Barna v. Barnabás
Mv., 1935: grafikus. Nagyváradon él. – A mv.-i Képzőművészeti Líceumban végzett. A kv.-i Ion Andreescu képzőműv. főisk. grafika szakán végzett (1960). Kiállított a megyei tárlatokon. Koponyasérülést szenvedett (1965). Több grafikai bienálén szerepelt (1970–1971). Dolgozott a nagyváradi bábszínházban, majd a megyei múzeumban grafikus. A grafikái által ismerté lett Európa számos országában,
SZABÓ Béla
Mv., 1875., †?: tanár, isk. igazgató. – Tanulmányait Aradon és Bp.-en végezte és mint polg. isk. tanár Újszenttamáson kezdte működését, iskolaigazgató is volt, azután Soroksárra került (1918–), ahol nyugalomba vonulásáig tanított (1932). A Hargitaváralja jelképes székely község tagja. Irod.: Székelyföld í. k.
SZABÓ Béla
Kv., 1877. márc. 25., †?: jogász, kir. közjegyző. – Tanulmányait Kv.-on Bp.-en végezte. Ügyvédi doktorátust szerzett. Ügyvédi gyakorlatát Szászrégenben kezdte (1903). A társadalmi élet kiemelkedő alakja a MP Maros megyei int. Biz. Tagja, a helyi tagozat elnöke, a Népközösség elnöke, a szászrégeni M. Kaszinó elnöke, minden kultúrintézmény és egyesület vezetőségi
SZABÓ Béla
? 1907., †?: kereskedő Mv.-en. – Iskolái elvégzése után apja mellett tanulta a kereskedői szakmát. Üzlete volt Mv.-en. Minden kulturális és szociális egyesület támogatója. Irod.: Székelyföld í. k.
SZABÓ Béla
Eger, 1915. ápr. 8., †?: százados. – A mv.-i 27/ III. zászlóaljnál puskás- és géppuskás századparancsnok, majd alantos – ill. zászlóalj segédtiszt (1940. nov. 18.–). A határvadász-zászlóaljnál (1942. okt. 15-dec. 15.), majd a határvadászdandárnál tevékenykedett. Visszakerült a mv.-i 27/ III. zászlóaljnál puskásszázad-parancsnok (1942. dec. –1943. okt. 15.), állomás tisztjeként teljesített
SZABÓ Béla
Szováta, 1923., † Szováta, 1979. szept. 19.: ref. lekész. – Felesége: Máthé Gizella (1925-Szováta, 2003. márc. 21.), tanítónő. – Hármasfalusi lelkipásztor, majd a szovátai ref. lelkésznek választották meg (1962. jan. 21.). Esperes. Irod.: Szabó Magdolna Matild: Napló: 1943–1946 (Csíkszereda, 2011)
SZABÓ Béla Gy. / GY. SZABÓ Béla, Gyulafehérvári Szabó Béla
? †?: képzőművész. – Dolgozott több országban; Kína, Belgium, Görögország, Olaszorszég, Mexikó, de itthon is sokhelyen pl. Kv., Gyulafehérvár. Jelentős alkotásai a fametszetek, több mint 1200, valamivel több pasztell, tízannyi szénnel vagy ceruzával készített vázlat. A szójátékok mestere, humora, saját neve: mint szójáték: „Gy. Szabó Béla, a képmutató”. Adakozó művésznek
SZABÓ BÉRES János; dicsőszentmártoni
? †?: nemességet kapott (1591 febr. 19.) Báthori Zsigmondtól. Irod.: Áldási Antal: A Magyar Nemzeti Múzeum Könyvtárának czímjegyzéke 2. Czímereslevelek (Bp., 1904–41).
SZABÓ Biri néni
Kisgörgényben élt, ő Bartók Bélának is énekelt, emlékezett rá Erdős Irma művésznő. Irod.:
SZABÓ BÓDIS Erzsébet
Zsobok, 1923. máj. 12. †?: textilművész. – A kv.-i Képzőművészeti Főiskolán végzett. Mv.-en élt (1986–).A Képzőművészek Szövetségének tagja. Irod.: Banner; Kiss Pál; Molnár; Nú. (2006. ápr. 29).
SZABÓ Csaba, §
Ákosfalva, 1936. ápr. 19., † Szombathely, 2003. máj. 23, Bp-en a Farkasréti temetőben nyugszik.: zeneszerző, karmester, zenetudós, egyetemi tanár. – A mv.-i Zenei Líc.-ban érettségizett (1953); összhangzat- és ellenponttant először Trózner Józseftől tanult, majd Kv.-on a Gheorghe Dima Konzervatóriumban zeneszerzés szakon Jodál Gábor és Jagamas János irányításával szerzett oklevelet (1953–59).
SZABÓ Dávid
?, †?: tanár. – A szásszrégeni M. tannyelvű Vegyes Pedagógiai Iskolában magyarnyelvet és irodalmat tanított (1952–56). Irod.: Csernátoni.
SZABÓ Dávid, Zabó
? † Mv., 1627.: mv.-i nemes, esküdt, főbíró – Vásárhelyi Bálint deák maga, gyermekei és rokonai nevében Székely-Vásárhely mezőváros tanácsa előtt szomszédság és rokonság jogán ellene mond annak, hogy Szőcs Katalin a városban lévő házát Szabó Dávidnak (1606); Bocskai Miklós Torda vármegyében fekvő Kakucs nevű oláh falucskáját Szabó Miklós és Szabó
SZABÓ Dénes
Székelypálfalva (Har.), 1878. dec. 27., † Székelypálfalva, 1961. jan. 24.: r. k. pap. – Tanulmányait Udvarhelyen és Gyulafehérváron végezte, pappá szentelték (1902. jún. 26.). Mint káplán Gyergyóremetén kezdte működését, onnan Ditróba helyezték és plébános lett (1906). Szentháromságon (1906–), Sómezőn, Bordoson (1909–18.), Etéden, Atyhában szolgált, majd Bözödújfalura került (1939–42). Már nyugdíjasként szolgált
SZABÓ Dénes
Magyarhermány (Kov.), 1905., †?: igazgató-tanító. – Székelykeresztúron végezte a középiskolát és mint tanító Kozmatelkén kezdte meg működését azután Dedrádszéplakon tanított (1940–). A Hitel Szövekezet pénztárosa, a Hangya és a Transsylvánia Tejszöv. könyvelője volt. Tevékenyen részt vett a kulturális és hazafias egyesületek munkájában. Irod.: Maros-küküllői főesp; Székelyföld í. k.
SZABÓ Dénes, csíkszentmártoni
1870?, † Mv., 1930. okt. 5.: ?. Testvére: Sz. Lajos.; Sz. Endre. Felesége: tarcsfalvi Pálffy Jenke. Irod.: Gyászjelentő.
SZABÓ Domokos
? †?: ?. – Felesége: Hildebránd Julianna (1804 – Kutyfalva, 1884. jún. 25. Mv.-en temették). Gyermekeik: Sz. Terenczia Illyés Ferencné; Sz. Teréz Kolunbán Károlyné; Sz. Máli Nagy Károlyné; Sz. Kata Czecz Miklósné; Sz. Ida Bede Károlyné. Irod.: Gyászjelentő.
SZABÓ Domokos
? 1846., †?: színész, karénekes. – A kv.-i színház tagja volt (1866–1907). Irod.: Schöpflin.
SZABÓ Duci, Ida
Kv, 1920. nov. 10., † Mv., 2016. jan.: színművész. – Kv.-on érettségizett (1938), majd a konzervatórium énekszakos hallgatója (1938–42); elvégezte a kv.-i társulat mellett működő színiiskolát, ahol Tessitóri Nóra és Kőműves Nagy Lajos tanítványa volt (1941–44). Pályáját szülővárosának színházában kezdte (1944–46), majd átszerződött a Székely Színházhoz nyugdíjba vonulásáig (1946–77 ősze),
SZABÓ Elek
Nyárádmagyarós, 1879., †?: gazdálkodó, fűrésztelep tulajdonos. – A gazdálkodást édesapja mellett tanulta, majd saját erejéből fűrésztelepet létesített Mikházán. Az I. vh.-ban sebesülten került orosz fogságba, ahol 6. évig volt (1914. aug. – 20. nov.). Tekintélyes polgára volt a községnek, minden hazafias és kulturális munka támogatója. Irod.: Erdélyi ezredek; Székelyföld í.
SZABÓ Endre
Mv, 1927. júl. 20., † Mv., 1997. febr. 3.: vegyész, fizikus, gyógyszerész, radiokémikus. – Apja tanár Mv.-en, testvére: Károly biológus, könyvtáros. Felesége: Selényi Zsuzsa vegyész. Leányuk: Katalin Zsuzsánna Groggné, gyógyszerész dr. Svájcban. – Mv.-en a R. Kat. Gimn.-ban érettségizett (1946); egyetemi tanulmányait a BTE-n fizika-kémia szakon (1946–49) kezdte, majd a
SZABÓ Ernő, §
Kassa, 1900. jún. 30., † Bp., 1966. febr. 10.: színész. – Már gyermekszínészként szerepelt apja, Sz Pál, Neményi László nagykárolyi társulatánál (1917–21), Mv.-en apja Sz. Pál társulatának tagja az akkor 19 éves komikus (1919), valamint vándortársulatoknál táncoskomikus, operett- és prózai szerepekben (1920–30-as években), Pécsett volt színész és rendező (1935–37), Horváth
SZABÓ Ernő Géza
Szováta, 1928. febr. 2., † Szováta, 2002. febr. 2.: tanító. –Torboszlón volt igazgató-tanító. Irod.: Szabó Magdolna Matild: Napló: 1943–1946 (Csíkszereda, 2011); Szováta.
SZABÓ Ferenc
?, †?: tanító. – Nagyenyeden subscribált (1763). Dicsőszentmártonban tanított (1768). Petri Nagy György naplója szerint a katonák karóba húzták dicsőszentmártini Sz. F.-et, akit a Horea lázadásban való részvételért bűnösnek nyilvánítottak (1785). Irod.: Időtár 1 ha ez ő, Küküllői Ref. Egyházm., 2.
SZABÓ Ferenc
?, † Teremiújfalu, 1802.: tanító. – Nagyenyeden subscribált (1788). Lévita volt Teremiújfaluban (1791–93), Küküllőpócsfalván haláláig (1794–1802). Irod.: Küküllői Ref. Egyházm., 3., 4.
SZABÓ Ferenc
Gógánváralja, 1858. aug. 4., † 1930. okt. 21.: r. k. pap. – Tanulmányait Székelyudvarhelyen és Gyulafehérváron végezte, pappá szentelték (1883. júl. 16.). Káplán Nyújtódon, Lemhényben, Erzsébetbányán (1883–87) és plébános Bonchidán (1887–). Irod.: Ferenczi Sándor 2009.
SZABÓ Ferenc
Körtvélyfája, 1876., †?: gazdálkodó Körtefáján. – Székely nemesi családból ered. Az első vh. alatt az orosz fronton küzdött, fogságba került, 4 évi szenvedés után szökve menekült, szakaszvezető volt. A ref. egyház tanácsosa, presbitere volt. Irod.: Székelyföld í. k.
SZABÓ Ferenc
? †?: ref. lelkész. – Felesége Égerházy Lina. – Magyardellői lelkész, beszolgáló lelkésze volt az Oláhdellői gyülekezetnek (1875–1916). Az ő idejében épült az Oláhdellőn az új ref. templom, Hann József mv.-i építész tervei alapján és vezetésével (1908–11). Orgonája Schomkenik János szegedi orgonakészítő munkája. Parókiát is építettek és anyaegyházközséggé válta gyülekezet.
SZABÓ Ferenc
? †?: ref. lelkész. – Mezőpanitban lelkész (1911–12), majd tanári pályára váltott. Irod.: Mezőpanit.
SZABÓ Ferenc
1887?, † Mv., 1934. máj. 7.: tanár. – Testvérei: Sz. Zoltán és Sz. Albert. – A mv.-i Ref. Koll.-ban vallás tanár, dr. (1916–24). Marosszentgyörgyi ref. lelkész (1932? –). Irod.: Berekméri Árpád-Róbert: Vizitációk Marosszentgyörgyön a 20. sz. első évtizedeiben (1900–1939) = Marosszentgyörgy; Gyászjelentő; Mv. tört. 2.
SZABÓ Ferenc
Magyaró, 1906. †?: mérlegkészítő mester. – A középiskola négy osztályát Mv.-en végezte, a mérlegkészítő ipart Kv.-on tanulta, felszabadult (1924), szaktudását Mv.-en és Buk.-ben fejlesztette, majd önálló mester lett Mv.-en (1930–). Irod.: Székelyföld í. k.; Visnai.
SZABÓ Ferenc nagysolymosi
? †?: ?. – F. m.: Erdély és a román kérdés (Mv., 1910). Irod.: Fülöp-Ferenc.
SZABÓ Ferenc
? 1897? † Mv., 1989. máj. 26.: munkásmozgalmi harcos. – A RKP tagja (1927–), a párt eszméinek megvalósításáért harcolt, meghurcoltatásokban volt része. A felszabadulás után felelős párt- és állami funkciókat töltött be. Irod.: Sz. F. [Nekrológ] (V. Z., 1989. máj. 28.).
SZABÓ Ferenc, zaláni
?, †?: tanító. – Székelyudvarhelyen subscribált (1749) és Nagyenyeden (1756). Bernádon (1763–64) lévita, Kiskenden lelkész (1764–76). Irod.: Küküllői Ref. Egyházm.1.,2.
SZABÓ Ferenc, tusnádi
1839. jan. 17., † 1871. dec. 6.: r. k. pap. – Pappá szentelték (1864. júl. 31.). Káplán Csíktusnádon, Csíkszentsimonban. Deményháza első plébánosa (1867–). Irod.: Csíkfalva; Ferenczi Sándor 2009.
SZABÓ Ferenc, vitéz
? †?: tanár. A Mv.-i M. Kir. Állami Tanítóképző Intézet és Líceumban tanított testnevelést (1941–44) Irod.: Szabó K. Attila.
SZABÓ Ferenc Tihamér, dr.
1949, † Mv., 2007: Az állami köztemetőben Marosszentgyörgyön nyugszik Irod.: Kiss Cs. M.4.
SZABÓ Ferenc-Artúr
? 1928? † Mv., 2010. szept. 3.: alezredes. Irod.: [Nekrológ] (Nú., 2010. szept. 17.).
SZABÓ Frigyes
1893. ápr. 19., † Mv., 1993. febr. 22.: ref. lelkész. – Mezőbándon kezdte lelkészi szolgálatát (1917), majd Kv.-on püspöki titkár (1917). Mezőkapusról hívták meg Somosdra, ahol 11 évig szolgált (1924. máj. 31. – 1935. ápr. 15.). Maroskeresztúron lelkész (1935–). A hívek összefogásával öntötték a ma is használatos nagyharangot. Somosdról Marosszentgyörgyre távozott (1929.
SZABÓ Frigyes Sámuel
1923., † Mv., 2009. ápr. 19.: ref. lelkész. – Ref. lelkipásztor a mv.-i V. Felsővárosi Egyházközségben. Gegesben, majd Kelementelkén teljesített szolgálatot, édesapja id. Szabó Frigyes örökségébe lépett nyugdíjazásáig. (1964. szept. 30.–). A vártemplomi gyülekezetben igehirdető és irodai szolgálatot végzett. Megszervezte a mv.-i V. Felsővárosi Gyülekezet önálló egyházközségét (1976. jan.1.), itt szolgált
SZABÓ Gábor, P.
Szentes, 1892., †?: r. k. pap., házfőnök. – Teológiát Mv.-en és Rómában végzett, pappá szentelték Temesváron (1916). Három évig Aradon káplán, hitoktató, majd teológiai tanár (1920–), novíciusmester Mo.-on és Erdélyben. Mv.-en novíciusmester és a minorita szerzetesrend próbaéves pap növendékei szemináriumának vezetője volt. (1919–), így az erdélyi minorita rend növendékei nagyrészt
SZABÓ Gáspár
? † Mv., 1600.: polgár, szombatos. – Borsos Tamás sógora. A mv.-i szombatosok vezetője. Eőssi István legfőbb követője. Aláírta azt a levelet, amit szélelyvásárhelyi szombatosok küldtek a budai basának, akitől megkülönböztetett bánásmódot kértek egy esetleges török megszállás esetére, mert nem tekintik a törököt ellenségnek. A levél Báthori Zsigmond kezébe került, aki
SZABÓ Gergely Árpád
1922., †2000: ref. lelkész. – Felesége: Szabó Lucza (1930–2010). – Esperesi segédlelkészi kinevezést kapott Udvarfalvára és Várhegy leányegyházába és a ugyanitt megválasztott lelkipásztora volt a gyülekezetnek (1954–) nyugdíjazásáig. Nagy családja mellett hűséggel állt a hívei szolgálatában. Irod.: Csáky.
SZABÓ Géza
? †?: tanító. – Mezőpanitban a ref. iskolát államosították (1909) és állami pénzen kibővítették és felavatták (1910. jún. 5.–). Itt tanított negyedmagával. Irod.: Mezőpanit.
SZABÓ Géza
Magyardellő, 1928., † Mv., 2009. ápr.18., vegyészmérnök. Irod.: [Nekrológ] (Nú., 2009. ápr. 21.).
SZABÓ György
? †?: tanító, lévita. – Mv.-en subscribált (1765). Lévita volt Küküllőpócsfalván (1776–93) és Désfalván (1794–1801). Irod.: Küküllői Ref. Egyházm., 2., 3.
SZABÓ György
? †?: ? Felesége: Muntyán Anna (1801 – Mv., 1861. márc. 5.). Fiaik: Miklós, felesége Komáromi Ida; Demeter, felesége Álgya Anna. Irod.: Gyászjelentő.
SZABÓ György
? †?: jegyző. – Csiba községben volt jegyző. Részt vett Pesty Frigyes egész Mo.-ra és Erdélyre kiterjedt helynévgyűjtésében (1864–65). Irod.: Pesty 2014.
SZABÓ György
Székelyhodos, 1874. márc. 15., † 1944. máj. 22: r. k. pap. – Tanulmányait Mv.-en, Gyulafehérváron, Bécsben (1895–98) és Kv.-on, végezte (1901). Pappá szentelték (1898. júl. 14.). Káplán Gyulafehérváron. Gimn.-i tanár Kv.-on, Csíksomlyón és Mv.-en. A mv.-i Kaszinó titkára (1907 k.) Teológiai tanár, dr. Gyulafehérváron (1926–41). Irod.: Ferenczi Sándor 2009; Maros-küküllői főesp.;
SZABÓ György
Csiba, 1856. febr. 9., †?: r. kat. főesperes, plébános, c. apát, főgimn.-i tanár. – A középiskolát Mv.-en, a teológiát Gyulafehérváron végezte, pappá szentelték (1879). Gyergyószentmiklóson három és fél évig segédlelkész, majd félévig h. plébános és adminisztrátor; Medgyesfalván gr. Lázár Jenő földbirtokosnál nevelő és udvari lelkész (1883–86); plébános Szentháromságon (1886–96), Nagyernyén
SZABÓ György
? †?: r. k. pap. – teológiai tanár, dr. Radnóton lelkész (1926). Irod.: Maros-küküllői főesp.
SZABÓ György
Gernyeszeg, 1884., †?: gazdálkodó Gernyeszegen. – Iskolái elvégzése után a szülői házban tanult gazdálkodni. Az első vh.-ban a 62. k. gy. é.-ben az orosz fronton küzdött, kétszer sebesült meg és mint őrmester szerelt le. Az I o. e. vit. érem, a Károly Csapatkereszt, a Sebesülési Érem és bolgár kereszt tulajdonosa.
SZABÓ György
? †?: cipészmester Szováta. – Az első vh.ban az orosz, olasz és a francia fronton harcolt. Az impériumváltás után elfogták és megkínozták, Nyárádszeredába, majd Mv.-re hurcolták. Irod.: Visnai.
SZABÓ György
Szeged? †?: orvos, orvostörténész. – Apja postatisztviselő, sok helyen élt a családjával: Pozsonyban, Szegeden, Kv.-on. Felesége Köntzey Lenke. Több gyermekük volt, köztük György (1920–). – A középiskolát és az orvosi egyetemet Kv.-on végezte. Erdélyben maradt, míg szülei visszaköltöztek Bp.-re. Dicsőszentmártonban, majd Radnóton, Mv.-en volt orvos. Nagyon érdeklődött a történelem iránt.
SZABÓ György
? †? dr. r. k. főgimnáziumi tanár, újságíró. – A Mv.-en megalakult újságíró egyesület tagja (1921). Munkatársa Az Ellenzék c. lapnak (1924 k.). A Mv.-i Kaszinó vezetőségi tagja, titkára (1910–), könyvtárosa (1947). Irod.: Biás István; Deé Nagy Anikó 2007; Időtár 3.
SZABÓ György
Dicsőszentmárton, 1920. ápr. 19., †?: irodalom- és művelődéstörténész, műfordító, tankönyvíró. – Apja: Jenő, orvos, anyja: Köntzey Lenke. – Felesége: Gállfy Mária. Gyermekeik: Lenke (1951–), Klára (1956–). – Radnóton töltötte gyermekkorát. Elemit Radnóton a m. iskolában végezte, majd a 4. oszt. megismételte román iskolában, nyelvtanulás végett. A négy alsó gimn.-ot a
SZABÓ György, vásárhelyi
? †?: esküdt polgár. – Báthory Zsigmondtól hűséges szolgálataiért nemesi címert és címet kapott (1589. ápr. 16.). Főbíró (1618) Mv.-en és esküdt polgár (1639, 1640). Irod.: Pál-Antal 2006; Sándor Imre.
SZABÓ György, bosi
Székelybós? † Székelycsóka, 1847: ref. pap. – Mv.-en a Ref. Koll.-ban tanult (1781–), majd gr. Bethlen Sámuel fiainak a nevelője lett. Marburgban folytatta tanulmányait (1790–93). A dévai zsinat szentelte pappá (1793). Siklódon kezdte a szolgálatát (1793–97), onnan Székelyszentistvánon (1798–1801), Gegesen szolgált (1801–09), Somosdra hívták meg (1809. nov. 13.–1814), itt az
SZABÓ György, nagyajtai
? †?: unit lelkész. – Kisadorjánban szolgált (1819–31). Irod.: Kisadorján.
SZABÓ György, Sabau Gheorghe
? †?: román tanácsos. – A mv.-i esküdt közönségbe választották a románok képviselőjeként (1848. dec. 23.). Irod.: Időtár 2; Pál-Antal.
SZABÓ György János
? †?: ref. lelkész. Székelycsókában szolgált (1842–45). Irod.: Székelycsóka.
SZABÓ György Pál
Mv., 1930. okt. 18., † Mv., 2005. jan. 9.: matematikatanár, művelődésszervező. – Felesége: Veres Éva néptánc-pedagógus, népi iparművész. – A kv.-i BTE matematika-fizika szakát végezte (1952). Buk.-ben szerk. az állami Pedagógiai Könyvkiadó m. szerkesztőségében (1952–55). Mv.-en a Megyei Építészeti Tröszt laboránsa (1955–58). Szakfelügyelő a mv.-i MAT Néptanácsa tanfelügyelőségi osztályán (1958–67);
SZABÓ Gyula
? †?: nyomdász. – A mv.-i R. Kat. Nyomda vezetője, nyomtatta az Erdélyi Értesítőt (1881–85), a Marostordát (1885–86). Irod.: Erőss.
SZABÓ Gyula
Székelypálfalva, 1906. aug. 14., † Székelyudvarhely, 1978. szept. 12.: r. k. pap. – Tanulmányait Székelyudvarhelyen és Gyulafehérváron végezte, ahol pappá szentelték (1930. júl. 6.). Káplán Szárhegyen, Petrozsényban. Marosjárai plébános (1936. márc. 28.–38. szept. 1.), majd Szentegyházasfaluban (1938–). Hitoktató Gyergyószentmikóson, lelkész Magyarláposon, Petrillán, Csíkrákoson. Irod.: Ferenczi Sándor 2009; Maros-küküllői főesp.
SZABÓ Gyula
Körtvélyfája, 1908., †?: gazdálkodó, községi bíró Körtvélyfáján. – Tekintélyes polgára volt a községnek 54 holdon folytatott korszerű gazdálkodást, haszonállattenyésztést. Községi bíró (1940–), a ref. egyház presbitere, gondnoka, a Dalárda elnöke, minden kultúr- és hazafias egyesület támogatója. Irod.: Székelyföld í. k.
SZABÓ Gyula
? †?: r. k. pap. – Marosjárai plébános (1936. márc. 28.–38. szept. 1.). Testamentum 2. (Emlékezés Apáczai hallának 330.évfordulóján. Irod.: Maros-küküllői főesp.
SZABÓ Henrik Mihály, P.
Csíkszentgyörgy, 1733., † Segesvár, 1775. jún. 18.: ferences szerzetes. – Beöltözött (1752. aug. 19.), felszentelték (1757. dec. 17.). Irod.: György: A ferencrendiek.
SZABÓ Ida, dr.
Szováta, 1941., † 2021: fogorvos. – Első férje után Domokos Fehér Ida a neve, férje halála után a második férje után Dr. Szabó Ida. – Szovátán járt középiskolába. A MOGYI Fogorvosi karán végzett (1996), és szerzett fogorvosi diplomát. Irod.: Kiss Cs. M 4.
SZABÓ Ignác
?1895, † Szászrégen, 1982. ápr. 20.: munkásmozgalmi aktivista. – Az RKP tagja (1922), tevékenyen részt vett a Vörös Segély és a szakszervezeti mozgalomban, a Maros-völgyi faipari munkások sztrájkjában. A Munkás Paraszt Blokkban tevékenykedett (1927–31). Letartóztatták és 3 év 3 hónapi börtönre ítélték (1934–), majd folytatta forradalmi munkásságát. Felszabadulás után tovább dolgozott.
SZABÓ Illyés
? †?: főbíró. – Mv. főbírója volt (1576–). Az ő idejében a város polgárai kiváltságot nyertek: a magisztrátus előtt köthették meg ügyeiket, ezek jogi érvényességét a város bírója és az esküdt polgárok nevében a város jegyzője által kiállított és a város pecsétjével ellátott okirat hitelesítette (1576) Irod.: Fodor–Balás; Időtár 1.;
SZABÓ Imre
1863.? † Mv., 1917. aug. 16.: bíró. – Sz. Imre és Vámos Zsuzsánna fia. Testvérei: Sz. Lajos, Sz. Zsuzsánna Vajda Imréné; Sz. Mária Sárközy Lajosné; Sz. Erzsébet Horváth Mihályné. Felesége: Lukács Ilonka. – Dr., a mv.-i kir. törvényszék tanácselnöke, a marosi ref. egyházmegye tanácsbírója, a mv.-i ref. egyházközség presbitere. – A
SZABÓ Imre
Szászrégen, 1905. aug. 15., †?: gyógyszerész. – Gyógyszerész oklevelet Szegeden kapott a FJTE-en (1931). Irod.: Péter H. M.; Péter H. M. 2013.
SZABÓ Imre Gábor
Szentes, 1892., †?: minorita lelkész. –– A mv.-i minorita rendház magisztere és házfőnöke (1927. okt. 1.–1930. dec. 3. – 1932?). Irod.: Maros megyei tört.
SZABÓ Irén
? † Mv., 1988. jan.: pártaktivista. – A MAT Néptanács művelődési osztályvezetője, a tartományi néptanács alelnöke, a Romániai Demokratikus Nők Szövetsége tartományi elnöke, a munkásmozgalom régi harcosa, az RKP tagja (1935–). Irod.: Bottoni 2008; [Nekrológ, köszönetnyilvánítás], (V. Z., 1988. jan. 10.).
SZABÓ Irma
? †?: tanítónő. – Középiskoláit Miskolcon végezte és elvégezte a Zöldkeresztes védőnői tanfolyamot is Meggyesfalván tanított (1940–). Irod.: Székelyföld í. k.
SZABÓ István
? †?: birtokos. – Mezőmadarasi szabadrendű székely adózó birtokos volt (1713). Irod.: Mezőmadaras.
SZABÓ István
? †?: ref. lelkész. – Bözödben szolgált (1757 k.), az eklézsának adományozott jószágokat, ezt a végrendeletében is feltüntette (1760. okt. 28.). Irod.: Koncz 1905.
SZABÓ István
? †?: bíró. – Mikefalva falusbírója. Részt vett Pesty Frigyes egész Mo.-ra és Erdélyre kiterjedt helynévgyűjtésében (1864–65). Irod.: Pesty 2014.
SZABÓ István
Mezőcsávás? †? : tanító. – Magyarrégenben volt ev. ref. tanító (1837–91), új épületben tanított. Az egyháztanács Kv.-ra küldte tanfolyamra, ahol elsajátíthatta a korszerű tanítási módszereket (1846). 52 éves jubileuma alkalmával ünnepséget szervezett a tanítótestület görgényi köre (1889. febr. 25), pénzjutalomban részesült szűkös anyagi helyzete miatt. Irod.: Bíró Donát; Emlékkönyv.
SZABÓ István
? †?: csizmadia. – A mv.-i Csizmadia Céh céhmestere (1857). Irod.: Bónis J.: A mv.-i céhek tárgyi emlékei = Mv. történetéből.
SZABÓ István
? †?: a mv.-i Iparkamara tagja. – A Székely Kongresszus Csíktusnádon (1902. aug. 28–30) tartott ülésén a rendező bizottság tagja a mv.-i Iparkamara részéről. Irod.: A Székely Kongresszus szervezete, tagjainak névsora, tárgyalásai és határozatai (Bp., 1902).