Maros megyei életrajzi lexikon

Gernyeszeg, 1898. †? ácsmester. – Iskolái elvégzése után az ácsmesterséget tanulta, felszabadult és az államvasutaknál dolgozott, majd a Teleki uradalom ácsmester 19 éven át. Az első vh.-ban az orosz, olasz fronton harcolt, megsebesült. Irod.: Székelyföld í. k.

1924. szept. 24., † Szováta, 1999. szept. 22.: tanító-tanár. – Szovátán m. nyelv és irodalmat tanított. Szavalt, irodalmi esteket szervezett és színdarabokat rendezett és játszott a darabokban. Szovátán, a Sóvidéken, Felső Nyárádmentén és a Küküllőmentén szerepeltek. – F. r.: A botcsinálta doktor, Pillangó, Ludas Matyi, Fehér Anna, Úri muri, Buborékok, Ingyenélők,

? †?: nemes. – Testvérei: ákosfalvi Feöldesi György és István. – I. Rákóczi György adományozott nekik címeres nemességet és házukra adómentességet (1632. okt. 17.). Irod.: Sándor Imre.

? † 1884.: ? – Felesége: jankafalvi Csató Rozália (1833? –Dicsőszentmárton, 1912. febr. 10.). Gyermekeik: Szabó Berta Boila Zakariásné; Sz. Gizella Kozma Jánosné; dr. Szabó Mihály, felesége Szabó Ottilia; dr. Szabó Alajos, felesége Jakabfy Vilma. Irod.: Gyászjelentő.

? †?: földműves. – Csíkfalváról telepedett Nagyernyébe. Szabó György plébánost támogatta anyagilag, Bálintitt Józsefné Béldi Georginával közösen abban, hogy a szegényeknek házat építettek Nagyernyében (1910). Adományai elismeréseként XI. Pius pápa Pro Ecclesia et Pontifice címmel tüntette ki (1930).

? †?: jegyző. – Székelyhodos községben jegyző. Részt vett Pesty Frigyes egész Mo.-ra és Erdélyre kiterjedt helynévgyűjtésében (1864–65). Irod.: Pesty 2014.

Sáromberke, 1932. nov. 13. †?: történész. – Akadémiai tudományos kutató Mv.-en. A kv.-i Bolyai TE történelem szakán szerzett tanári oklevelet (1957). Kinevezték a Mv.-i Állami Levéltárba. Mv.-en főiskolai előadó (1962–75).A Román Tud. Akad. Mv.-i Társadalomtudományi Kutatóintézetének főkutatója (1975–). Kutatási témái. Munkásmozgalom, helytörténet, művelődéstörténet. A történelemtudományok doktora (Kv., 1994). – F.

Székelybő, 1883., †?: birtokos. – Felesége: János Ilona. – Jedden birtokos (1936–). Irod.: Erdélyi vármegyék.

Jobbágyfalva, 1919. A II. vh.-ban tart. zászlósi rangban vett részt. Irod.: Berekméri.

Szigetvár 1920. dec. 20., † Bp., 1998. nov. 30.: színész. ~ Ernő színész fia. – A nagyváradi (1944–), a mv.-i Székely Színház (1948–56), a pécsi Nemzeti Színház (1956–), a veszprémi (1960–65), a bp.-i József Attila Színház (1966–70), a Pécsi Nemzeti Színház (1971–72), a debreceni Csokonai Színház (1973–), a bp.-i Pannónia

? †?: újságíró, színigazgató. – Szabó Ernő apja. – A Gyakorló Színiiskolát végezte (1894–95). Pályáját Erdélyben kezdte. Szerkesztette a Székely Naplót. Bródy Sándor keresztelte el a nap lovagjának, színészkedett is Nagy szerepe volt a hatalomváltás után a romániai magyar színház újjászervezésében. A Magyar Nemzeti színház és azt utánpótlással ellátni hivatott

Dés, 1924. nov. 8., † Mv., 1991. szept. 27.: orvos, fizioterápiás főorvos. – Felesége: Nyárády Olga († Mv., 1993. jan. 8.). Gyermekeik: Ágnes, Csíky Boldizsárné; Szabó Zoltán Zsolt. – A középiskolát Désen (1945), az egyetemet Mv.-en végezte az első vásárhelyi végzős MOGYI Általános Orvosi Karán (1950); doktorált (1977). Disszertációjának címe:

? †?: városbíró. – Mv. főbírója (1595). Irod.: Fodor–Balás; Időtár 1; Szentgyörgyi.

1793. máj. 14., † 1855. máj. 14.: r. k. pap. – Pappá szentelték (1819. aug. 23.). Káplán Kapnikbányán, plébános Mezősámsondon (1822), Szászerkeden (1827) és ismét Mezősámsondon (1828–). Irod.: Ferenczi Sándor 2009; Maros megyei m. tört.5.

? †?: marosszéki nemes székely lovas-puskás harcos. – II. Rákóczi György a havasalföldi hadjáratban tanúsított hűséges szolgálata jutalmául lófővé tette (1656. jún. 28), azzal a kikötéssel, hogy jó lóval, karddal, hosszú puskával, porral és golyóval felszerelve minden hadjáratra készen álljon és szükség esetén a lóról leszállva gyalog is harcoljon. Irod.:

? †: ?: Felesége: László Ágnes (1807? – Mv., 1883. szept. 8.). Gyermekeik: Sz. Sándor; Sz. Anna, Jeddi Sándorné. Irod.: Gyászjelentő.

? †?: ügyvéd. – Szászrégenben ügyvéd. Az 1848-as események aktív résztvevője. Urbán ezredes veszélyes elemként letartóztatta, mert a székely hadoszt.-lyal tartott fenn kapcsolatot. Később a vajdaszentiványi rögtönítélő bíróság vezetőjeként sok forradalmárnak mentette meg az életét. Schuller Dániel Josephfel és Johann Regiusszal Régen város küldötteként tárgyalt a székely tüzér határőrök ezredesével,

Désfalva, 1811. szept. vagy nov. 29., † Abafája, 1893. máj. 12.: ref. lelkész. – A mv.-i ref. főtanodában tanult. Abafáján lp. (1841.ősztől–1893. máj. 12.). Br. Bornemissza abafájai földesúrnál nevelő is egyben. Az 1838-ban épült ref. templomot lebontották (1888) és újat épített, amit Szász Domokos püspök szentelt fel (1890. okt. 5.).

Abrudbánya, 1756, † Gagy, 1856. szept. 22.: unit. lelkész. – A kv.-i unit. koll.-ban tanult (1771–78). Kv.-ott az unit. egyházközség segédkántora (1778–), Torockón tanító (1781–90). Bécsbe (1790), Prága és Drezda felkeresése (1791) után gyalog Lipcsébe, majd Göttingenbe ment, Jenában és Regensburgban tartózkodott és visszatért Erdélybe (1792). A homoródalmási (1793–), a

Székelyföldvár, v. Aranyospolyán, 1829. máj. 16., † Kv., 1905. jan. 1.: tanár, történetíró, néprajzos. – Nagy Péter 1819–1884. szept. 16.) ref. püspök leánya volt a felesége (1882. dec. 14.), nyolc gyermek anyja. Egyik fia Péter (1867–1914). – Nagyenyeden végezte a bölcseletet és a jogi tanfolyamot (1836–48), közben a segesvári algimn.-ban

1929?, † Mv., 2022. nov. 22.: tanár. – Történelemtanár. Irod.: Nekrológ, (Nú., 2022. nov. 24.

Mezőcsávás, 1878., †?: gazdálkodó. – Iskolái elvégzése után gazdálkodni tanult, majd önálló lett (1900–) szülőfalujában. Az első vh.-ban a 22. gy. ezredben az orosz fronton harcolt, fogságba esett, mint szakaszvezető szerelt le (1918), a II. o. ezüst vit. érem és a Károly Csapatkereszt kitüntetéssel. A MP és az EGE tagja,

Csíkmadéfalva, 1720., † Mikháza, 1785. jan. 25.: ferences szerzetes. – Beöltözött (1735. márc. 12.), felszentelték (1744. márc. 8..). Irod.: György: A ferencrendiek.

? †?: g. kat. pap. – Ioan Bob püspök Petelébe helyezte szolgálni (1825. szept.16.–). Radnótfáján szolgált (1842–47). Irod.: Dobozi; Reghin, Protopopiat.

Hosszúaszó, 1927. febr.18., † Dicsőszentmárton, 2007. jún. 22: nyelvész. – A középiskolát Mv.-en kezdte és Székelyudvarhelyen fejezte be (1948). A BTE magyar nyelv és irodalom szakán szerzett oklevelet (1952). Már negyedéves korában gyakornok volt a Magyar Nyelvészeti Tanszéken, majd tanársegéd (1953–), adjunktus (1957), docens (1961–), egyetemi tanár (1971–93) nyugdíjasként doktorátust vezető

Erdőszentgyörgy, 1952. máj.24. † Mv., 2015. aug. 25. v. 26.: képzőművész, performer. – Sz. Zoltán és Kiss Irén. Felesége: Schneller Mária. A kv.-i Ion Andreescu Főiskola hallgatója (1974–78), majd uo. mesterképzős festészetből (1979–80). Mesterei: Abódi Nagy Béla, Miklóssy Gábor, Tóth László. A Maros Megyei Múzeum muzeológusa (1979–2015). Időnként szembekerült a

? †?: tanító. – Mv.-en subscribált (1746). Pókában volt mester (1753). Irod.: Ősz.

?, †?: ref. lelkész. – Felesége: nagyercsei Fazakas Kata. Magyarherepén (1669–75) és Magyarsülyében (1670, 1677–89) és közben Balavásáron volt lelkész (1673). Irod.: Ősz.

→ SZATSVAI Sándor

1912?, † Gödöllő, 2008. márc. 20. Temetése Mv.-en (2008. máj. 8.): zongoratanárnő. – Testvére: Terényi Ede zeneszerző. – A mv.-i Szentgyörgyi István Színművészeti Intézetben volt korrepetitor. Éghy Ghysa mellett a balett és történelmi táncok, majd Sőtér László Ilona énektanárnő és Szabó Csaba mellett vett részt az énekoktatásban. A Stúdió Színház

1833., † Nagyernye, 1917.: megyebíró. Irod.: Nemes Gyula: Szakrális emlékek…= Pál-Antal – Simon.

Székelykál, 1844., † Székelykál, 1911. márc. 2.: ? Felesége: szentgericei Gál Ágnes († 1918), Gyermekeik: Ferenc, Katalin, György. – Birtokos. Irod.: Gyászjelentő; Kelemen.

Kv., 1921. okt. 1., † Mv., 1986. okt. 14.: díszlettervező. – Tizenkilenc éves korában került Varga Mátyás mellé mint segédfestő, aztán Oláh Gusztáv terveinek kivitelezésén dolgozott. Közben Kv.-on Szolnay Sándor és Kovács Zoltán magán festőiskolájában tanult, amig megnyílt a festőiskola, ahol szintén Kovács Zoltán, majd Cornea prof. tanítványaként végzett. A kv.-i

1869., †?: vasutas. – Iskolái elvégzése után katonai szolgálatot teljesített, onnan a MÁV hoz került és Mv.-en, Ravában Baradlakon, Csapón és 26 évig Körtefáján tevékenykedett, majd Apahidán mint pályaőr vonult nyugalomba (1927). Vajdaszentiványon élt Irod.: Székelyföld í. k.

? † Bonyha, 1873,: tanító. – Gecse János mellé került Bonyhára segédtanítónak (1850), majd rendes tanító lett (1851–1873) A tanítás mellett gazdálkodott is. A vizitáció meg volt elégedve munkájával (1851). Hirtelen bekövetkezett halála vetett véget áldásos munkájának. Irod.: Bonyha és egyháza.

? †?: cukrász. – Felesége Hollinek Anna. Gyermekeik: Sándor (1844? – Mv., 1877. ápr. 21.), József, Mari, Lujza, Gábor, Kata, Amália (1843? – Mv., 1875. máj. 10.). Irod.: Gyászjelentő.

Atyha, 1888. szept. 27., † Mikháza, 1924. nov. 2.: ferences szerzetes. – Beöltözött (1904. szept. 6.), felszentelték (1911. szept. 10.). Irod.: György: A ferencrendiek.

? 1885.. júl. 2., † 1938. máj. 28.: ref. lelkész. – Felesége Jeney Irén (1879. máj. 25. –1912. máj. 3.). Leányuk: Sz. Irén. Tanulmányait Kv.-on végezte és mint lelkész tevékenykedett Mv.-en, az egyházmegye tanácsosa és bírója volt. Irod.: Jeney családi inf.; Székelyföld í. k.

Nagyvárad, 1933dec. 22 + Káposztásszentmiklós, (Maros), 2002 jan.2, ref. lelkipásztor. Kv.-on a Protestáns Teológia végzettje (1956). Segédlelkész Ótordán (1956–1958); Abrudbányán (1958–1967); lelkész Káposztásszentmiklóson és Csibán (Maros) (1967–).

? 1904., † Lőrincfalva, 1988. nov. 26.: ref. lelkész. Irod.: [Nekrológ] (V: Z., 1988. nov. 27.).

? †?: a Teleki Téka scriptora (1840 körül) Irod.: Zsigmond Irma: A Teleki Téka múlt századi olvasónaplói = Mv. történetéből.

? †?: adományozó. – Felesége: Cseffei Borbála. – A vámosgálfalvi egyházközségnek aranyozott ezüst kupát ajándékozott (1674). Irod.: Küküllői Ref. Egyházm. 4.

? †?: erdész. – Főerdész, igazgató-tanár a görgényszentimrei erdőőri szakiskolában. – F. m.: Az erdélyrészi erdőségekben az 1891. 92. és 93. években fellépett apácza gyaponcz (ocneria monacha) elleni védekezés (Bp., 1900). Irod.: Szinnyei

? † Felőr, 1933. dec. 3., temetve Mezőszengyelen: mezőszengyeli birtokos. – Orbán Balázs A Székelyföld leírása Marosszék c. kötetének pártoló előfizetője volt. Irod.: családi inf.; Orbán Balázs A Székelyföld leírása Marosszék.

? 1900? †: nótafa. – Énekelt Bartók Bélának, amikor Bartók népzenei gyűjtőútján eljutott Kisgörgénybe is (1914 tavaszán). Irod.: Sipos Sándor: B. Kisgörgényben (Nú., Múzsa, 216. sz., 1995. okt. 6.).

? †?: mv.-i polgár. – Felségárulásért ítélték el (1711), mv.-i házának (a 17. sz. végén épült) egy részét elkobozták tőle, és fejedelmi adományként Marosszék birtokába került, míg a másik részét megvásárolták tőle. Ez képezte a régi Vármegyeháza legrégibb részét (1746), később tovább építették (1838–42; Bolyai u. 5.). Ma képzőművészek műtermei

? †?: földbirtokos. – Udvarháza volt Hadréven (19. sz. –20. sz.). Valószínű az ő felesége Bethlen Éva, aki Hadréven érte meg a II. vh.-t, majd Kv.-ra került két gyermekével, könyvelőként dolgozott, innen kidobták és borpincében dolgozott tovább. Irod.: Gál; Keresztes Gyula: A Mezőség udvarházai 1. (Nú., 1994. jún. 17).

1589 k., † Konstantinápoly, 1648. jan. 9.: fejedelmi tanácsúr, portai követ., táblai ülnök. – Felesége: Türi Margit. Gyermekeik: Erzsébet, Anna, Krisztina, Gábor, István. – I. Rákóczi György híve. Portai ügyvivő (1631–33), drinápolyi követ (1634), konstantinápolyi főkövet (1637. nov.–1638. febr.), Nándorfehérváron tárgyalt (1640. máj.–jún.). Fejedelmi tanácsúr (1636–47), a fejedelmi tábla ülnöke (1633–47),

? †?: országos tanácsos. – Felesége: Bánffy Dorottya. – Izabella királyné idején országos tanácsos (1558). Felesége: Végrendeletében (Iklód, 1586. aug. 7.) rendelkezik az Iklódon és Bükkösön lévő házáról, szőlőséről. Örökösei: Bánffy Boldizsár, László és Gábor és valószínűleg Bánffy Farkas. Irod.: Bicsok–Orbán; Erdélyi testamentumok 2.

Birtokos. – Fia György. – Hadréven birtokos. Irod.: Kornis.