Szerző: Fülöp Mária
STOJKA, Gabriel
Kisnyulas?, †?: egyetemihallgató. – Pozsonyban III. éves hittudományi hallgató volt (1771. márc. 25.). Irod.: Szabó Miklós 2005.
STOLZENBERG, Friedrich Wilhelm
Szászrégen, 1880. márc. 14. † 1914. végén: katonatiszt. – Besorozták a m. hadsereg Ritter von Affenberg 64. ezredébe, ahol főhadnagyi rangig emelkedett (1909. máj.1.–). Részt vett az I. vh. harcaiban, ismeretlen helyen esett el. Kitüntetései: Jubileumi Katonai Kereszt; Bosznia Hercegovina emlékérem. Irod.: Reghin, militari.
STOSS, Johannes
?: †Segesvár, 1530. szept. 5.: oltárfestő. – Veit Stoss, európai hírű szobrász fia, aki számos maradandó művet alkotott (16. sz.). Felesége Magdalena, fiaik: Franciscus, Emericus, Gregorius. – Németo.-, Lengyelo.-ban és Erdélyben, ahol Segesváron dolgozott és itt Segesváron található a legtöbb megmaradt 16.-ik századi alkotása. Irod.: Éber; Ferenczi Sándor: War Siebenbürgen
STOSS Veit
Nürnberg, 1438 k.† Nürnberg, 1519–1525 német szobrász, festő. – A késő középkori szobrászat legfényesebb csillaga. Nagyszebenben élt amikor Apafi Miklós megrendelésére készítette (1486) a mv.-i ferences templom részére a Nyárádmenti feszület néven ismert műalkotást. A ferencesek jászberényi közgyűlése engedélyezte hogy a műalkotást a vártemplomban helyezzék el (1537). A reformáció idején
STOSS VEIT, Johann
1460., † Brassó, 1531: szobrász, festő. – Brassóban élt, a Curtea de Arges-i székesegyházon, Berethalmon (1526), majd Segesváron dolgozott. Irod.: Éber; Ferenczi Sándor: War Siebenbürgen in der Kunst ein Ganz Verschlossenes Land und Konservativ bis aufs Ausserste? (Klausenburg, 1933); Kampis Antal: Magyar faszobrok (Bp., 1939); LSS; Molnár.
STOSS Veit Martin
? †?: aranyműves. – Segesváron, Medgyesen és Lengyelo.-ban dolgozott. Irod.: Éber; Ferenczi Sándor: War Siebenbürgen in der Kunst ein Ganz Verschlossenes Land und Konservativ bis aufs Ausserste? (Klausenburg, 1933); Forster; Kampis Antal: Magyar faszobrok (Bp., 1939); LSS; Molnár.
STRAETZ Herman, Strecz
? †?: gyáros, háztulajdonos. – Felépíttette Mv.-en Lobensusz József által tervezett és Pálfi Domokos építészmester által kivitelezett, szecessziós stílusú kétemeletes lakóházat ( Győzelem tér 31 sz.). A második emeletet Bernády György polgármester kérésére húzták a házra, mert úgy találta méltónak, hogy az új Városháza és Kultúrpalota körül markáns házaknak kell
STRAETZ Hermann
? †?: nagyiparos. – Meggyesfalván voltak a gyárai: szeszgyár- és szeszfinomító, téglagyár, szörpüzem. Virilista (1910), csődbe ment (1912). EMKE alapító és örökös tag (1885–). Irod.: Időtár 2; Popa; Sándor; Szterényi.
STRAMMER, Ludovici de Cibinio, Eustachius natus quondam Ludovici Strammer de Cibinio
? †?: közjegyző. – A bécsi egyetemen volt (1496). Pápai közjegyző az erdélyi egyházmegyében. Segesváron közjegyzői okleveleket adott ki (1511. febr. 6. és máj. 23.). Irod.: Tonk Sándor: A középkori közjegyzőség Erdélyben = Művelődéstörténeti Tanulmányok (Buk., 1980).
STRANOVIUS Jeremiás; Stranover
? †?: festő, nagyszebeni mester. – A segesvári kolostortemplom oltárképeit festette (1689). A nagyszebeni Bruckenthal múzeum egy női arcképét őrzi. –Irod.: Szinnyei Éber; Molnár.
STRASZER Péter
1910 † Mv., 1952. orvos. – Közleményei a a Kv.-on megjelent Clinica et Laboratorium szaklapban jelentek meg (1948–1949). Irod.: Kiss Cs. M; Street, C. J. C. – 799.
STRETE, Augustin
Mezőszentmárton, 1913. szept. 8., † Szászrégen, 1987. szept. 19.: tanító. – Tanítóképzőt Mv.-en (1934), tiszti iskolát Bacăuban végzett (1935). Kisfülpösön tanított (1935–38). Katona a 82-es tüzérségi ezredben (1939–45), orosz fogságba esett. Szabadulása után Marosfelfaluban és Lövéren tanított (1945–50). Régenbe helyezték az I.-es sz. Középiskolába zenetanárnak és aligazgatónak, majd a Zeneiskola
STRETE, Ioan
Nagysármás?, † Majszín, 1944. okt. 14: egyik áldozata a horthysta csendőrök által Felsővisóba kényszermunkára hurcolt (1944. máj.), majd Majszínban agyonlőtt sármásiaknak. Irod.: Fărăgău.
STREZA, Nicolae
Ludisor, 1926. jan, 6. †?: g. kat. pap. – A középiskolát Fogarason (1937–45), a teológiát Nagyszebenben (1949) végezte amikor pappá szentelték. Diakónus a vöröstoronyi Szent Miklós templomban (1949–); pap Fehéregyházán (1953–69); Mv.-en a Kőtemplomban (1969–2001). – F. m.: Plângeţi cu cei ce plâng (Tg.M., 2003); Kiadta Nicolae Mladin: Prelegeri de
STRITT, Marie, § BACON Maria
Segesvár, 1855. febr. 18., † Drezda, 1928. szept. 16.: színésznő. Therese Bacon leánya. – Bécsben tanult a színészképző iskolában. Sikeres szerződései voltak Frankfurtban, Karlsruheban és Drezdában. Házasságot kötött Albert S. udvari operaénekessel (1879). Csatlakozott a német jogvédő nőegylethez, felemelte szavát az alkoholizmus ellen, az iskolai egészségügyi nevelésért stb. Drezdában megalapította
STROIE, Ioan
? †?: saját erejéből és költségéből épített Nyomátban egy ort. fatemplomot (1876). Ezt a templomot egyik leszármazottja, Stroie Iuliu, beköltöztette a faluba egy megfelelő helyre. Ott áll a jelenben is (1929–). Irod.: Şincan 2006.
STRÖMPEL Ilona
1925., † 1992. márc. 25.: orvos. – Belgyógyász, elmegyógyász főorvos Mv.-en. – F. m.: társsz: Endokrinológia ( Mv., 1951). Irod.: [Nekrológ] (Nú., 1992. márc. 27.).
STRÖMPEL István
1880., † 1975. orvos. – Felesége: Ambrus Ilona (1889–1954). Három gyermekük közül kettő orvos volt, a 3. István, tartalékos zászlós a II. világháborúban († Mv., 1995). – A Monarchia idején telepedett le, híres balavásári osztrák származású orvos, elmagyarosodott. Maros-Torda megye orvosi kamarájának tagja (1941). Irod.: Kiss-P. – P.
STRÖMPEL István, §
Balavásár, 1916. márc. 23., † Mv., 1995. aug. 9.: orvos, vitéz. – Körorvos volt Szentdemeteren, Balavásáron és feleségével segítette munkájában Pál Gyula plébánost. A II. vh.-ban tart. zászlósi rangban vett részt. Átképzésre a mv.-i 27/ III. zászlóaljhoz hívták be (1942. ápr. 23.–). Leszerelték (1942. okt. 1.). Körorvos az Erdőszentgyörgyi járásban. Tartalékos
STRUCSKÓ Ferenc
1898., † Mv., 1990. dec. 10.: tervező építész. – A dicsőszentmártoni ortodox Szt. György templom építésének kivitelezője (1938). Irod.: Dicsőszentmárton régi arca; [Nekrológ] (Nú., 1990. dec. 12.).
STRUCSKÓ József
? †?: tervező építész. – Dicsőszentmártonban a Kaszinó építési kivitelezője (1900) és a Pénzügyigazgatóság palotája építésének kivitelezője (1906–08). Irod.: Dicsőszentmárton régi arca.
STUCK Berta
? †?: földbirtokos. – Zágorban a földosztáskor kisajátítottak tőle 255 nö. beltelket iskola építése céljából (1923. febr. 27). Irod.: Prozan.
STUGREN, Bogdan, §
Szászrégen, 1928. szept. 9., † Kv., 1993. márc. 17: biológus, zoológus, ekológus. – Ifjúságát Bukovinában töltötte. Az egyetemet Kv.-on végezte a Természettudományi Karon Állattan szakon (1948–); doktorált (1962). A kv.-i egyetemen kezdte pályáját mint gyakornok, tanársegéd, prof.-i címet csak 1989-ben kapta meg, élete utolsó szakaszában a gerincesek állattanát tanította. Kutatási
STUPARIU, Dănilă, §
? †?: tanító. – A Marosoroszfaluban és Monosoroszfaluban működő ifjúsági szervezet, a Kárpátok sólymai (Şoimii Carpaţilor) kapitánya (1930-as évek vége). Irod.: Netea: Astra Stupariu, Dănilă – 262.
STUPINEANU, Constantin
1924. jan. 16., †?: káplán. Régeni lakos. – A 34. ezredben szolgált Călăraşiban. A román hadsereggel részt vett a nyugati hadjáratban (1944. aug. 23. – 45. máj. 9.). Kitüntetése: Bărbăţie şi credinţă. Irod.: Reghin, militari.
STUPINEANU, Liviu
? †?: g. kat. pap. – Nagysármásban, szolgált mint g. kat., majd mint ortodox pap (1933–48, 1948–52). Irod.: Sărmaşu 670.
STUREK Emil
Gyulafehérvár, 1909., †?: tanár, pap. – Középiskoláit Gyulafehérváron, a teológiai, pedagógiai és filozófiai tanulmányait Kv.-on végezte el. Mint tanár Gyulafehérváron kezdte pályafutását, majd Mv.i Fiúnevelő intézetben szubrégens. A mv.-i R.K. Gimnáziumban pedagógiát és filozófiát tanított (1940–44 k.) Irod.: R. K. Okt.–1.; Székelyföld í. k.
STURZA, Marius, Sturdza Marius
Seprős, 1876, aug. 27., † 1954. júl. 26.: orvos, balneológus. – Az orvosi egyetemet Bécsben végezte (1901). Doktorált. Dolgozott Bécs, Berlin, Párizs, Nancy kórházakban (1901–03); főorvos egy Bécs melletti kórházban (1903–); hazatérte után Buk.-ben és Kv.-on nem kapott katedrát. Balneológus szakorvos, fürdő igazgató volt Szovátán (1923–), modern kezelési módszereket honosított
STÜRZER, Dániel
? † Segesvár, 1737,: gyógyszerész. – Segesváron a városi gyógyszertárban (1720–) volt gyógyszerész, amit megvett és Oroszlán néven működtette halláláig (1732–37). A gyógyszertárt fia, ifj. St. Dániel működtette tovább. Irod.: Péter H. M.
STÜRZER, Dániel, Stürtz, Daniel
Segesvár? †?: gyógyszerész. – Felszabadult Segesváron (1768. jún.18). Pesten gyógyszerészetből kitűnővel vizsgázott (Examina cum experimentis fecit, 1776. jan. 8.). Talán ugyanakkor: a Nagyszombati egyetemen orvosmagisteri fokozatot is szerzett. Irod.: Szabó Miklós 2005.
STÜRZER, Joh. Andreas
Segesvár? †?: lelkész. – Tanult Bécsben a protestáns teológián (1943), valamint Lipcsében (1844). Tanár volt Segesváron; lelkész Volkányban (Maros) (1854–59); Netuson (Szeben) (1859–97). Irod.: Szabó–Szögi.
STURZER Manfréd
? †?: r. k. pap. – Magyarzsákodon (1969–71). Irod.: Maros-küküllői főesp.
STURZU, Olivia
Erdőalja, 1897., † Târzia, 1964. ápr. 11.: tanítónő, népköltészeti gyűjtő. – Elemi iskolát a szülőfaluban végezte (1904–1911), magánúton tett le 4 osztályt (1911–1915), 3 évet tanult Iaşiban, tanítói oklevelet szerzett (1920). Târzia (Neamţ) faluban tanítónőként dolgozott (1920–50). Munkatársa volt az Arhiva de folclor folyóiratnak Kv.-on. Kitüntették. – F. m.: társsz.:
STÜTZ Leonárd Mihály, Fr.
Pozsony, 1753., † Mikháza, 1807. júl. 18.: laikus ferences szerzetes. Beöltözött (1775. dec. 7.) lakatos mesterember. Irod.: György: A ferencrendiek.
SUBA Ambrus
? †?: bíró. – Geges község falusbírója. Részt vett Pesty Frigyes egész Mo.-ra és Erdélyre kiterjedt helynévgyűjtésében (1864–65). Irod.: Pesty 2014.
SUBA András; Endre
? †?: színész. – A mv.-i Székely Színház tagja (1947–). – F.sz: Jelle öreg koldus (H. Heyermans: Remény), Latos, kanonok (Mikszáth K.: Különös házasság); Mokrouszov rendőr (Gorkij: Jegor Bulicsov és a többiek), Rendőrtiszt (Moliere: Tartuffe); Kondás (Móricz: Uri muri); Stepan, katona (Grigulis: Agyag és porcelán); Corpodan (Davidoglu: Bányászok); Tugouhovszkij herceg
SUBA János, gegesi
? †?: pixidarius. – A családból pixidáriusi levelet nyert (1608. jún. 10.). János fia lustrált Gegesből (1614). Irod.: Pálmay.
SUBA József
Geges, 1922. dec.12. † 1944. szept. 24.: honvéd. – Anyja Sánta Róza. – A 27/II. tábori tüzérosztály, 5. üteg. Aknarepesz érte az Idecspatak dél, 587-es magassági ponton, uo. temették. Irod.: Berekméri 2015.
SUBA Klára, gegesi
1945, † Mv., 2018. aug. 18.: tanárnő. – A székelykáli iskola igazgatónője volt. Hosszú betegség után hunyt el. Irod.: Nekrológ Nú.
SUCIU, Adela, Suciuné Drăghici Adela
Marosszentkirály, 1912. okt. 4., † Mv., 2003. ápr. 17.: gyógyszerész. – Buk.-ben végezte az egyetemet, gyógyszerész diplomát kapott (1935. febr. 18.). Mv.-en a Betegsegélyző Pénztár gyógyszertárának alkalmazottja (1935. aug. – 1940. okt.), a Dávid János drogériájában dolgozott, majd Câmpulungon gyógyszertárt alapított (1942–). Mv.-en Dávid-gyógyszertár vezetésére kapott engedélyt (1944–46. okt.), amig a
SUCIU, Agripina
Obârşeni-Răzeşti, 1916. jan. 16., †??: óvónő, tanítónő. – Dánoson tanított. Éltanítói címet kapott és Érdem fokozatot. Irod.: Omagiu.
SUCIU, Alexandru
1921. szept. 16., †?: őrmester. – Régeni lakos. A román hadsereg kötelékében, a 3. Hadtestben, részt vett a nyugati hadjáratban (1945. febr. 27 – ápr. 11). Irod.: Reghin, militari.
SUCIU, Ana
Alsóoroszi, 1929. aug. 20., † Szászrégen, 1995. júl. 24., eltemetve Felsőorosziban: tanítónő. – Elemi iskolát a szülőfalujában, majd néhány háborús év után Görgényben tanult és Régenben a Tanítóképzőben szerzett tanítói okl.-et (1954). Felsőorosziban tanítónő, majd Soropházán óvónő; tanítónő Alsóorosziban (1963–82). Ott Nőszövetségi titkár, szakszervezeti vezető, néptanácsi képviselő és kultúrigazgató. Nyugdíjazása
SUCIU, Aron
Alsó – v. Felsőoroszi, 1875., †?: jogász. – Az egyetemet Bp.-en és Kv.-on végezte. Az osztrák-magyar hadsereg tisztje (1897–1918), a katonai rendőrség törzsőrmestere; Brassó prefektusa (1920–23). Irod.: Predescu.
SUCIU, Aurel
Magyarbükkös, 1853., † Arad, 1898. febr. 14.: ügyvéd, politikus. – A nemzeti Bizottság tagja, támogatója a Memorandumnak. Irod.: – Predescu (1999).
SUCIU, Dumitru
Nyárádtő, 1901. szept. 18., † Mv., 1980. jan. 10.: tanár, kat.-i gyógyszerész. – Mv.-en a Papiu Ilarian Líc.-ban, majd a Mihai Viteazul Líc.-ban járt. Tiszti iskolát és az Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetemet Kv.-on végezte. A mv.-i 82. gyalogezred egy részével előbb Dicsőbe, majd Câmpulung Moldovenescba menekültek. Időközben mv.-i Plafar nevű
SUCIU, Dumitru
Nyárádtő, 1921. nov. 20., †?: templomi kántor, kultúrmunkás. – Folklór gyűjtéssel is foglalkozott Nyárádtő és környékén. Irod.: Conţiu, V.: Florile dalbe, flori de măr.
SUCIU, Dumitru, §
Libánfalva, 1928. ápr. 7., † Libánfalva, 1993. okt. 27.: tanár. – Korán elvesztette édesanyját, anyai nagyanyja nevelte. Elemi isk.-t a szülőfalujában végzett (1938–42), majd Erzsébetvárosba menekültek, ahol két évet végzett a líc.-ból (1942–44), majd Mv.-en a Papiu Líc.-ban érettségizett (1949). A katonaságot a tengerészeknél tette le (1949. nov. – 1952).
SUCIU, Gabriela Aurelia
Ploieşti, 1943. okt. 10., † Mv., 2005. febr. 21.: kémikus, egyetemi előadótanár. – A középiskolát szülővárosában az egyetemet Iaşiban végezte a kémia szakon (1926–67), doktorált (1979). Mv.-en a MOGYI-n tanított fizikai kémiát mint gyakornok (1968–71), tanársegéd (1971–90), adjunktus (1990–95), előadótantár (1995–); katedra főnök (1996–). Kutatási területe: elektrokémia. Több tanulmány, közlemény
SUCIU, George
? †?: Kóród (Maros) hivatalos küldötte a gyulafehérvári nagygyűlésen (1918. dec. 1.). Irod.: Bosoancă.
SUCIU Ioan
? †?: tanító. – Balázsfalván szerzett tanítói okl.-t, és első munkahelye az akkor létesített mezőkapusi g. kat. román egyházi iskolában, amely egy faépítmény volt (1787. márc. 7.–). Ez volt Erdély első román tannyelvű iskolája, amelyet Gh. Şincai létesített a többi 376 román iskolával együtt (1784–96). Irod.: Căpuşul de Câmpie.
SUCIU, Ioan
Görgénykakucs, 1867. nov. 4., † Görgénykakucs, 1936. jan. 29.: g. kat. pap, kántortanító. – Tanítóképzőt és g. kat. teológiát Balázsfalván végzett. Pappá szentelése után lelkész Solymoson, tanító Görgényoroszfaluban, Szentmihályon, Soropházán. Tanító és pap Görgénykakucsban (1894–1928). A gr. kat iskolák szenátusának tagja, és a régeni esperesi kör tanítói egyesületének elnöke. Az
SUCIU, Ioan
? †?: Kóródszentmárton hivatalos küldötte a gyulafehérvári nagygyűlésen (1918. dec. 1.). Irod.: Bosoancă.
SUCIU, Ioan
Sármás, 1902., †?: Mv. rendőrprefektusa. – Balázsfalván érettségizett, Kv.-on jogot végzett. Ügyvéd volt Buk.-ben, Szászrégenben és Mv.-en, majd a mv.-i rendőrség kvesztora lett (rendőrprefektus) (1928–). Kv.-ra helyezték (1931). Az Astra, az Agru és több egyesület tagja volt. Érdemeiért a román koronarend tiszti keresztjével tüntették ki. Tartalékos tüzérhadnagy volt. Irod.: Időtár
SUCIU, Ioan
Mezősámsond, 1914, ápr. 16 †?: könyvelő. – Kereskedelmi líceumot végzett. Mv.-en könyvelő volt. Letartóztatták (1957. febr 3). A vád nyilvános izgatás. Levelet írt a kormánynak, amelyben követelte a beszolgáltatási kvótarendszer és az adók megszüntetését, a mezőgazdasági szövetkezetek felszámolását, az államosított házak visszaadását. Irod.: Áldozatok.
SUCIU, Ioan
Egerbegy, 1931. jan. 11., † Nagyszeben, 2005.: alezredes. – Hadnagy (1954), főhadnagy (1957), százados (1965), őrnagy (1974), alezredes (1977). Vâlcea Tartományi Securitate (1951–52), Argeş / Piteşti Tartományi Securitate (1952–55), Brassó / Sztálin Tartományi Securitate (1955–59), MAT / MMAT Securitate-n (1959–68), Dicsőszentmárton Rajoni Securitate-n főhadnagy (1961), százados (1965). Kovászna Megyei Securitate (1968–70),
SUCIU, Liviu
Sövényfalva, 1928. aug.2., † Sövényfalva, 1977. aug. 2.: agrármérnök, író, költő. – Az egyetemet Kv.-on végezte a Mezőgazdasági Akadémián. Bebörtönözték (1952–53). Dicsőszentmártonban agrármérnök volt. Első írásai a Lupta Ardealului c. újság mellékletében jelentek meg, közölt még elbeszéléseket, rajzokat, regényrészleteket az Almanahul literarban. Közölt a: 24 ore mureşene, Târnava, România liberă,
SUCIU Maria
A mv.-i 6. sz. (vagy 11. Remeteszegi) iskola tanára (1962–77), és igazgatója. Irod.: Gimnaziul Al. I. Cuza; Remeteszeg.
SUCIU, Maxim
? † Galónya, 1965.: fafaragó. – Népi fafaragó mester Galónyában, aki többek között egy tölgyfa haranglábat faragott népi motívumokkal díszítve. A haranglábat restaurálták (2002). Irod.: Reghin, Protopopiat.
SUCIU, Nicolae
? † Szentmárton, 1865.: ort. pap, szerzetes. – Mezőcsávásban szolgált (1860–65), a szentmártoni kolostorban szerzetes. Irod.: Şincan 2006.
SUCIU, Nicolae S., § Suciu I. Şandru Neculai
Csufud, 1885. ápr. 7., † Marosszentgyörgy, 1955. júl. 5.: tanító. – Tanítói oklevelet Balázsfalván szerzett. Marosszentgyörgyön tanított (1901–14). Irányításával működött a román férfikórus a román felekezeti iskola keretében (1911). Részt vett az I. vh.-ban. A háború után is Marosszentgyörgyre tért vissza. Élénk kultúrmunkát végzett, kórust, színjátszócsoportot vezetett. Nyugdíjazásáig Mv.-en tanított
SUCIU, Pavel
? †?: ort. pap Gernyeszegen (1907–20 és 1932–40). Szolgálata idejében megszerezte a régi fatemplom lebontási engedélyét, amelynek a helyére új időtálló templomot építettek (1910–12.). A templom terveit a régeni Ferenczy Béla, mérnök, készítette. A költségeket a falu román és m. lakossága és a környező falvak gyűjtéséből állták. Nicolae Ivan püspök
SUCIU, Pavel
? †?: g. kat. pap. – Gernyeszegen (1913. okt. 27–), azután Dédában választották lelkésszé Vasile Duma, esperes szentelte fel (1914. febr. 23.–1926). Irod.: Reghin, Protopopiat.
SUCIU, Sever, §
Gombostelke, 1924. febr. 17., † Dicsőszentmárton, 1997. aug. 2.: szobrász, fafaragó. – 7 elemit végzett, autodidaktaként filozófiát, művészettörténetet és esztétikát tanult. Önszorgalomból kezdett szobrászkodni, kő- és fa szobrai vannak. Monumentális fafaragványai hazai történelmi és filozofikus témákat jelenítenek meg, a dicsőszentmártoni Művelődési Ház több művét megvásárolta. Faragványaival és olajfestményekkel rendszeresen vett
SUCIU, Simeon
? †?: ort. pap, tanító. – Maroskeresztúron az isk.-ban a tanítói munkát is elvégezte (1778). Károlyvárosban rom. Carloviţ (Horvátorsz.) szentelték pappá (1781). Maroskeresztúron szolgált (1800 –?). Irod.: Cristeşti – Mureş; Şincan 2006.
SUCIU, Teodor
Mezőméhes, 1898., †?: Katonaként részt vett a gyulafehérvári egyesülési népgyűlés rendfenntartó egységében (1918. dec.1.), annak ellenére, h. a m. hadsereg 22. honvéd ezredében teljesített szolgálatot. Tíz gyermek apja volt. Irod.: Fărăgău; Suciu.
SUCIU, Vasile §
Torockógyertyános, 1857. dec. 21., † Mezőkapus, 1937. nov.: g. kat. pap, mitropolita. – Tanult szülőfalujában; Torockószentgyörgyön a r. k. iskolában (1864–65); a líc.-ban Balázsfalván; Bp.-en a Központi Teológiai Szemináriumban (1875–); Bécsben a Szent Ágoston Intézetben, ahol teológiai diplomát szerzett és doktorált is (1881). Pappá szentelték (1883). Mezőkapuson volt gör. kat.
SUCIU, Vasile T.
Mezőméhes, 1861., † Mezőméhes?: földműves. – Az osztr.–magyar hadsereg keretében részt vett az I.vh.-ban, ahol orosz fogságba esett, és más 10.000 társával együtt a Kiev (Ukrajna) melletti Darnyicában lágerbe került. Önkéntesként beállt a rom. hadsereg Erdélyi Szakaszába, és hősiesen harcolt Mărăsesti-nél a német, osztr.–magyar ellen (1917 nyara). Irod.: Fărăgău.
SUCIU, Vasile T., Suciu, T. Vasile,I.
Mezőméhes, 1930. febr. 21., † Mv., 2008. dec. 6.: katonatiszt, történész. – Elemi isk. és gimnázium a szülőfaluban (1937–44), rendőrtiszti iskolát hadnagyi rangban végzett Câmpinában (Prahova) (1951–53), továbbképzéssel Nagyváradon kapitányi rangot kapott (1954–55). A líc. Stejvaspatakon (Hunyad, 1954–58), 3 éves Ped. Főisk. Mv.-en, történelem szak (1966–70), Kv.-on a BBTE Tört.-Filozófia szak
SUCIU, Victor
Mezőkapus, 1885., †?: ügyvéd, politikus. – Apja g. kat. esperes volt. – Kv.-on végezte az egyetem jogi fakultását. Segesváron ügyvédjelölt, majd önálló ügyvéd Mv.-en (1912–). Jelentős politikai és társadalmi pozíciót töltött be. A mv.-i Nemzeti Gárda parancsnoka, majd vármegyei alispán (1919–22), a megyei közigazgatási bizottság tagja (1919–), a városi közigazgatási
SUCIU, Victor
Szászrégen, 1912. aug.18. †?: katonatiszt. – Hegyivadász ezredes Piatra Neamţon. A román hadsereggel részt vett a II. vh.-ban a keleti fronton (1944. júl. 17.–), és a nyugati fronton Csehszlovákiában (1945. máj. 9.-ig). Hét alkalommal tüntették ki. Irod.: Reghin, militari.
SUCIU, Victor
Mezőszengyel, 1941. máj. 8., † Mv., 2007. jan. 17.: közgazdász, polgármester. – A középiskolát Mv.-en a Papiu Ilarian Líc.-ban (1957), a kv.-i építészeti líceumban, majd a közgazdasági egyetemet Iaşi-ban végezte (1962–67). Dolgozott Mv.-en az Autoexpediţii vállalatnál, a Pedagógiai Intézetben, az Imatexnél, ahol a fejlesztési osztály vezetője is volt (1967–90). A forradalom
SUCIU, Victoria, §
? †?: tanítónő. – Szentháromságon tanított (1939–40). Irod.: Bosoancă–Opriş.
SUGÁR
? †?: gyáros. – Ecetgyára volt Mv.-en „Sugár és házastársa” néven működött (1926-ban is). Irod.: Pană.
SUGÁR Jenő; Salgó
Mv., 1907. márc. 21., † Ramat Gan, 1979. okt. 12.: színész. – Pályája kezdetén (1925–) első sikereit dr. Ferenczi Gyula székelyföldi társ.-ának táncoskomikusaként aratta. Fellépett a Mihály Károly társulatában Szatmárnémetiben (1938–40). Kellemes megjelenésű, jó humorú színész volt. A negyvenes évek elején munkaszolgálatra vitték. Közben azonban módja volt fellépni a kv.-i
SÜGÉR János
? †?: Nyárádszentlászlói földbirtokos. – A szentlászlói templomtorony aljában van a konzervált sírköve, amelynek lapja körirattal ellátott, címeres, késő reneszánszkori. Irod.: Sebestyén József: Sügér János sírja (Magyar Nemzet, 2007. jún. 9.).
SÜGÉR Mátyás, Sygher, Siger
? †?: Nyárádszentlászlói földbirtokos. – Nagy háza palotája volt Nyárádszentlászlón. A nép Sügér királynak hívta. A falu templomának a tornya aljában van a sírköve, amely 2 m hosszú és 1 m. széles lapos sírkő (1586-ból). Irod.: Kelemen Lajos 2009.
SUGÓ József
Marossárpatak, 1901., †?: körjegyző. – Mv.-en és Nagyenyeden végezte tanulmányait, Fogarason szerzett jegyzői oklevelet. Görgénysóakna körjegyzője (1930–). A kulturális, szociális egyesületek működésében részt vett. Irod.: Székelyföld í. k.
SÜKEI Ferenc
? †?: ref. lelkész. – Tanító volt Kerelőszentpálon (1658–59). Lelkészként szolgált Mezőbodonban (1669–78), Nagymedvésen (1681–89), Harangláb (1690). Irod.: Küküllői Ref. Egyházm. 2., 4.
SÜKEI Imre, Sükei Sütő Imre, szőkefalvi
Szőkefalva, 1780 k., † Buk., 1848. jan. 18.: ref. lelkész, szuperintendens. – Székelyudvarhelyen és a kv.-i ref. koll.-ban tanult. Megalapította a buk.-i m. ref. egyházközséget (1815. máj. 14. –). M. tannyelvű iskolát alapított (1815). Mo.-on és Isztambulban gyűjtött pénzből kijavíttatta a paplakot, telket vásárolt, amelyen fatemplomot és tornyot építtetett (1820),
SÜKEI István
? †?: tanító. – Kerelőszentpálon tanított (1648). Irod.: Küküllői Ref. Egyházm. 2.
SÜKEI Mihály
? †?: tanító. – Fodor Ferenc tanítót követte Nyárádszentmártonba (1732-ig), Nyárádszentlászlón tanított (1744). Irod.: Csíkfalva; Nyárádszentlászló.
SÜKÖSD, nagyteremi-i nemes család
Erdély kihalt családjai közé tartozik, Sükösd Gáspárról az 1500-as évek elejéről van feljegyzés. Talán ennek fiai Miklós és Gáspár 1579-ben már „teremi” előnévvel. Ez idő tájban egy Sükösd Anna Béldi Ferencné, később egy másik Sükösd Anna Bethlen Jánosné. Sükösd Erzsébet Lázár András csíki főkirálybíró neje a XVI. század végén. Sükösd
SÜKÖSD András
? †?: tanító. – Sáromberkén tanított (1875). Székelycsókán tanított (1883–84). Irod.: Sáromberke; Székelycsóka.
SÜKÖSD Anna, nagyteremi
? †?: földbirtokos nemes. – Férje Bethlen György († 1574). Bethlen Ferenc fejedelmi tanácsos nagyanyja. Fia Miklós († 1602). Irod.: Kelemen Lajos 2006; Lukinich.
SÜKÖSD Benedek, nagyteremi
? †?: földbirtokos nemes. – Izabella királyné biztosa az erdélyi r.k. egyház javainak szekularizációjakor (1556) Felesége Petky lány. Irod.: Bicsok–Orbán.
SÜKÖSD Ferenc
Kóródszentmárton, 1892. márc. 26., †?: költő. – Tanítóképzőt végzett. – A Közoktatásügyi Népbiztosság munkatársa volt (1919). Tanár Izsákon (1932–), Balmazújvárosban (1932–), Hajdúböszörményben (1950–), igazgató is; a Tiszántúli Figyelő főmunkatársa (1934–). – F. m.: A mi országunk (1925). Irod.: ÚMIL.
SÜKÖSD Ferenc, §
Alsósófalva, 1933. márc. 3., † Mv., 1972. dec. 24. sírja a mv.-i Ref.temetőben: festőművész. – A mv.-i Zene- és Képzőműv.-i Líc.-ban, Bordi András tanítványa (1949–53), majd a kv.-i Ion Andreescu Képzőműv.-i Főiskolán (1953–59) tanult, Kádár Tibor és Miklóssy Gábor növendékeként szerzett oklevelet. A Mv.-i Képtár munkatársa, muzeológusa haláláig (1960–72). Hozzájárult
SÜKÖSD Gáspár, nagyteremi
? † 1589–1592 között, temetve Nagyteremi-i templom: földbirtokos nemes. – Benedek és Petky… fia. Felesége Wesselényi Katalin. Gyermekei: Miklós, György, Erzsébet-Petky Istvánné. Nevével 1502–1518 között találkozunk peres ügyek kapcsán. Irod.: Kelemen Lajos 2006.