Maros megyei életrajzi lexikon

1811.?., † Mv., 1878. aug. 8.: pénztárnok. Felesége: Vas Anna. Gyermekeik: József, felesége Fekete Nina; Lujza Mosontski Henrikné; Nina Illyés Jánosné; Mária Molnár Dénesné; Teréz Boncz Gyuláné. – Mv.-i városi pénztárnok, kir. adótiszt. Irod.: Gyászjelentő

? † ?: unit. lelkész. – Kisadorjánban lelkész (1745). Irod.: Kisadorján

Mezőbergenye, 1903. nov. 30., † Mv., ? : gyógyszerésznő. – Gyógyszerész oklevelet a kv.-i I. Ferdinánd Kir. Egyetemen kapott (1927. dec. 17.). Gyógyszerész volt Kv.-on, Szombathelyen. Nyárádtőn gyógyszertárat létesített (1934). Hankó Zoltán egyetemi gyógyszertárvezető mellé került a kv.-i orvosi egyetem Mv. -re költözés után (1945–). Irod.: Péter H. M. 2013

Mezőbergenye, 1894, † ?: gazdálkodó. – Iskolái elvégzése után a szüleitől tanult gazdálkodni, és önálló lett szülőfalujában (1920). Az első világháborúban az olasz és a francia fronton harcolt, a II. ezüst vitézi érem tulajdonosa ; a MP és az EGE tagja, a Szővetkezet pénztárosa, a ref. egyház presbitere, a Gazdakör

1790. okt. †1836. aug. 16.: tanár. – Apja: László, anyja: Huszár Mária. Felesége: Masóczy Klára. Tordán és Kv.-on tanult. Donáth Mihály fiainak házitanítója volt. Német és francia nyelvet Brassóban tanult. Székelykeresztúron tanított. Közölte cikkeit a Nemzeti Társalkodó, a Hon és Szülőföld, Természet Barát. Irod.: Kelemen

? † ? : birtokos, színész, tiszt. – Színész (1810 k.), majd császári katona. Résztvett a szabadságharcban, székely határőr tiszt, átment a hovédséghez (1848). Katonáival elkisérte az aranyosszéki küldöttséget az agyagfalvi gyűlésre, a harcok után hosszú fogságot szenvedett. Ziegler után írta A szerecseny lány c. színművet, amelyet előadták Kv.-on, Mv.-en

? † ? : bergenyei székely nemes. – Nemesi levelet nyert (1612. jún. 28). Először említik nemeskét (1590). Básta idején lófőként lustrált és a császár és király hűségére esküdött. Ő és fiai -Gergely és András Báthory Gábortól szereztek címeres primipilus levelet (1612 jún. 18).-irod.: Mezőbergenye

? † ? : ref. lelkész. – A csíkfalvi ref. egyházközség papja, dr. (1918–1940). Új templomot építettek Csíkfalván (1927), a feladatot Torday Lajos építész és építkezési vállalkozó teljesítette. Irod.: Csíkfalva

a régi székely család első ismert őse K. Mihály birtokos volt Bergenyében (1590), hűséget esküdött a cs. és kir. -nak Básta főgenerális rendeletére (1602), fiai Gergely és András nyertek Báthory Gábortól címeres nemeslevelet (1612. jún. 28.) ; Gábor és fiai nemességét (1785. dec 3.) legf. helyen igazolták. Irod.: Kempelen; Pálmay

1826.? † Mv., 1883. júl. 17.: népzenész. – Testvére K. Lina. Felesége: Kónyai Mária. Irod.: Gyászjelentő

? † ?: I Rákóczi Györgytől kapott nemességet Segesváron (1639. febr. 6.). Irod.: Áldássy Antal : A Magyar Nemzeti Múzeum Könyvtárának címjegyzéke 2. cimeres levelek (Bp., 1904–41)

Buda, 1863. okt. 29., † Bp., 1920. jún 16.: festő- és iparművész. – A bp.-i Mintarajziskolában tanult, ahol Székely Bertalan és Lotz Károly oktatta. Olaszországban folytatta atanulmányait. Művé­szetének alapját akadémista tanulmányai je­lentik, melyekhez szervesen kapcsolódik a plein air, majd a szecesszióval párosult szim­bolizmus megértése és alkalmazása. Gödöllőn telepedett le. Részt

? † ?: polgári iskolaigazgató. – K. CS. Sándor oldalági leszármazotta. Kezdeményezte a Kőrösi Csoma Sándor szobor felállítását Vásárhelyen (1942) és részt vett a szobor helyének kijelölésében (1943). – F. m.: Emléklapok a gr. Teleki család történetéből ( ?). Irod.: Időtár 3; Köblös Zoltán: Magyar családtörténeti könyvészet (1909)

Kőrös, 1784. ápr. 4., † Darjeeling, (India), 1842. ápr. 11. nyelvtudós, a tibeti filológia megalapítója, a MTA l. tagja. Versei: K. CS. S. tibeti dalai = A Mv.-en állították fel a szobrát (1943. szept. 26), Dabóczi Mihály és Zsakó Kálmán kőfaragó alkotását, a Községi Polgári Fiúiskola előtti téren. A szobrot

? † ?: százados. – Cs. k. kamarás, honvédszázados. Mv.-en a Székely Társaság (1901–) rendezőbizottsági tagja és támogatásával számtalan kiadványt jelentetett meg több ezer példányban. Irod.: Balaton Petra: A székely társadalom önszerveződése: A Székely Társaságok (I.-iI.): Törekvések Székelyföld felzárkóztatására a 20. század elején (Korunk, 1. sz., 2010. jan.; 2. sz.,

? † ?: tanító. – Tanítóskodott Nagykenden (1694) és Bonyhában (1699–1702). Irod.: Küküllői Ref. Egyházm. 1., 4.

1875., † Magyarpéterlaka, 1926. szept. 4.: Testvérei: K. Erzsébet Rosnyay Ferencné; K. György; K. Albert, felesége Farkas Sarolta; K. Margit, dr. dálnoki Kovács Endréné; K. Erzsébet dr. csikzsögödi Mikó Károlyné. Felesége: munkácsi Joó Irma. Gyermekeik: Miklós, József, Irma és István. Irod.: Gyászjelentő Attól függ ki ő?? Bent marad vagy nem

? † ?: építészmérnök. – Tervei alapján épült Mv.-en a volt II. Rákóczi Ferenc R. K. Főgimn. szecessziós stílusú épületegyüttese (1903–05). Az épületet államosították (1948), átadták a m. tannyelvű líc. -nak, ahova a román tannyelvű líc.-ot is beköltöztetté (1962) és egyesítették a két iskolát. Irod.: Fodor Sándor: Unirea Főgimnázium (Nú.,

? † ?: tanár a ref Koll. -ban. – F. m.: Ortografia latino-valachica; Lexicon valachic-latin-maghiar. Irod.: Lăzăriciu, Ioan : Istoria literaturei române (Sibiu, 1892)

? † ?: tanár a mv.-i Rf. Koll.-ban – Irod : Iorga, Nicolae : Istoria literaturii româneşti (Buc., 1933)

? † ? : mester. – Nyárádtőn tanított (1703). Irod.: Imreh Barna

1869., †1955.: építészmérnök. – Bp.-en dolgozott. Az ő tervei alapján épült a mv.-i Római Kat. Főgimn. és Szeminárium épülete (1904–05, 1908 tanuló otthon). Irod.: Időtár 2; Keresztes; Mv.-i R. K. okt.

Magyarpéterlaka, 1878., † ? : főszolgabíró, birtokos. – Középiskoláit Mv.-en, az egyetemet Kv.-on végezte, majd a közigazgatási pályára lépett Mv.-en, ahol előbb mint joggyakornok, majd aljegyző, főszolgabíróként működött (–1919), amikor állásából felfüggesztették. Jelen volt Rudolf trónörökös görgényszentimrei vadászatán. A MP tagja volt. Az első vh.-ban a 22. gy. e.-ben Galiciában

Magyarpéterlaka, 1841., † 1908.? : ref. lelkész, földbirtokos. – Felesége: Fogarassy Zsuzsánna (1843., † Magyarpéterlaka, 1930. márc. 2.). Gyermekeik: K. Gizella dr. Nagy Sándorné; K. Rósa; K. Ilona; K. Gábor, felesége Szöglethy Jolán. – Középiskoláit Mv.-en, a teológiát Kv.-on és Nagyenyeden végezte, majd a berlini és a genfi akadémiákon folytatta

? 1866., † Mv., 1917 : cs. k. kamarás, honvédezredes. Irod.: Csekme

? † ? : földbirtokos, kir. kamarás, honvédszázados. – Apja Márton, anyja Simonffi Judit. – A Rákóczi forradalom alatt vérzett el Mv.-en. Értékes könyveket adományozott a Mv.-i Ref. Koll. -nak: 87 kötet francia, német és latin jogi és gazdasági munkát. Emlékére annak idején a város végén szobrot emeltek, de az

Debrecen, 1903. † Mv., 1982.: fogorvos. – Felesége: Gulyás Klára (1923–1981). Mv. egyik legismertebb fogorvosa, a Szentgyörgy u. volt a rendelője. Irod.: Kiss Cs. M 4.

Magyarpéterlaka, 1914. júl. 17., † Csíkszereda, 1995. ápr. 18.: gyógyszerész. – Felesége: Pótsa Irén. – Iskoláit a mv.-i Ref. Koll.-ban végezte (1931), a kv.-i I. Ferdinánd király román tannyelvű egyetem gyógyszerész karán annak megszűnéséig tanult (1934), Buk.-ben folytatta és diplomázott (1937). Gyimesbükkön gyógyszerész Pótsa Sándor gyógyszertárában, akinek feleségül vette a

Mikeszásza, 1913. máj. 6., † Mv., 1998. febr. 16.: jogász. – K. János és Bordás Emma fia. Felesége: Filep Zsóka? – Joggyakornok volt Mv.-en (1940. okt. 10. –41. ápr. 24.). Behívák a katonasághoz átképzésre. Hadapród őrmesteri rendfokozatban szerelt le, majd tartalékos zászlós (1ö942. ápr. 1. –). Behívták szolgálatra (1944. máj.

1930., † Bp., 2007 dec. 9.: mérnök. Középiskolát Mv.-en a Bolyai Farkas Ref. Koll.-ban / Ranghec /Bolyai-ban (1950), műszaki egyetemet Buk.-ben (1955) végezte. Irod.:

? † ? : szászrégeni vállalkozó. Irod.: A Magyar Korona országainak kivitelképes ipartelepei (Bp., 1897)

Zilah, 1907., † ?: fényképész. – Iskolái elvégzése után előbb a nyomdászipart tanulta, majd a fényképész szakmában szabadult fel. Buk.-ben volt őnálló (1934–), majd Mv. -re került. Születésének századik évfordulóján emlékkiállítást rendeztek Mv.-en. Fényképei képeslapokon is megjelentek. Irod.: Csepreghy; Csepreghy 2010; Székelyföld í. k.

1928., † Mv., 2003 okt. 29., testnevelő tanár, a Maros Megyei Sportunió munkatársa Felesége: K. Klára, kémiatanárnő, † Mv., 2008. dec. 9., Irod.: [Nekrológ] (Nú., 2003. okt..)

? † ?: ref. lelkész. – Szentgericén szolgált (1807–1819). Irod.: Szentgerice

? † 1801. márc. 26.: r. k. pap. – Kv.-on és Gyulafehérváron (1776–79) tanult. Plébános és kerületi jegyző Szovátán (1782–). Irod.: Ferenczi Sándor 2009

Sepsiszentgyörgy, 1935., † Mv., 1999. máj., 17.: tanár. – A mv.-i az Építészeti Líc. tanárnője. Irod.: [Nekrológ] (Nú., 1999. máj. 19.)

? + Mv., 2008 dec. 8., kémiatanárnő a Kémiai Líc.-ban

Mv., 1904., † ? : gazdálkodó. – Iskolái elvégzése után édesapja mellett tanult gazdálkodni, önálló Mv.-en (1931–), a Gazdakör tagja, jegyzője, a MP tagja. Irod.: Székelyföld í. k.

? † ? : jegyző, táblabíró. – Az erdélyi udvari kancellária esküdt jegyzője, küküllővármegyei táblabíró, történész (1816 k.). – F. m.: De publica partium Transsilvanarum administratione civil atque militari apud wayvodas, qui terras illas Ultratransilvanas auspiciis regum Hungariae gubernabant (Viennae, 1816); Egy szó (Mv., 1821). Irod.: Fülöp–Ferencz; Koncz József.; Pálmay;

a családból K. István, mint primipilus lustrált. Kósa András és fia András kinek fiai András és György Tordán éltek Irod.: Kövendi Weress Sándor : Torda őscsaládai (Kv., 1891); Pálmay

Szászrégen, 1898, † ? : ügyvéd. – Szászrégenben volt ügyvéd. Részt vett az I. vh.-ban (1916–18). A tiszti iskola elvégzése után az orosz fronton harcolt, megsebesült, felgyógyulása után az olasz frontra vezényelték, az isonzói csatában elfogták de megszökött, majd a francia fronton volt tankelhárító tiszt. Hadnagyi rangban szerelt le kitüntetésekkel.

Szászrégen, 1877. szept. 26. † Gundelsheim (Németo.), 1967. máj. 10., hamvait hazahozták Régenbe, és a családi kriptába helyezték: katonatiszt. – Elemi osztályokat és lic. -t szülővárosában, kadétiskolát Szebenben a gyalogosoknál végzett. Pilsenbe helyezték a 35. Gyalogezredhez, majd Prágában h. kadéttiszt. Hadnaggyá léptették elő (1897. jan. 11. –), főhadnagy (1901. nov.

→ Magyary Kossa Gyula

Pest, 1841. nov. 16., † Bp., 1914. máj. 25.: politikus, miniszter. – K. Lajos fia. Részt vett a mv.-i Kossuth szobor lelplezésén (1899); Mv. város törvényhatósági bizottsága díszpolgárává választotta (1905. okt.). Irod.: [Bernády György távírata] (Független Székelység, 1905. okt. 8.)

Csíkszenttamás, 1929. jan. 13., † ? : r. k. plébános. – Székelykálon plébános (1963–67). Irod.: Ferenczi Sándor 2009; Maros-küküllői főesp.; Székelykál Még élhet

? † ? : mester. – Nagyernyében tanító (1730–1733). Irod.: Imreh Barna

Máramarossziget, 1911., † Mv., 1980 : színésznő. – Izsó Miklós színiiskolájában járt Kv. -on. Színpadra lépett Zsuska szerepében Lehár Ferenc: Drótos tót c. operettjében. (1926). Játszott: Mv.-en három hetet (1932 ápr.), Temesváron, Kv.-on, Buk.-ben, turnézott Erdélyszerte (1939–40); majd külföldi színházakban szerepelt: Komárom, Érsekújvár, Székesfehérvár, Esztergom, bp.-i Operettszínház (1941–44). A háború

Nagyvárad, ? † ?: honvédfőhadnagy. – A világosi fegyverletétél után emigrált Törökö. -ba, innen Amerikába. – F. m.: Bem altábornagy tiszteletére versezet (Mv., 1849). Irod.: Szinnyei

? † ?: r. k. pap. – Marosszentgyörgyi plébános adminisztrátor parochiális (1894–1901). Irod.: Baricz

? † Halmágy, 1879 : ref. lelkész. – Jogot tanult Mv.-en (1842–43); Előbb Brassóban volt pap; majd Halmágyra ment. – F. m.: A keresztény vallástudomány katechizmusa. A bádeni főhercegség evang. Egyház kerszténytudományi katechizmusa nyomán. Luther kis Katechizmusával együtt az evang. magyar oskolák és családok számára (Brassó, 1846, 1848). Irod.: Szinnyei