Maros megyei életrajzi lexikon

Sz. Márton kapott pixidáriusi levelet (1608. jún. 10.). Irod.: Pálmay.

Közülük Ferenc országos főpénztári hivatalnok (1848. előtt) Nagyszebenben. Özvegye Polcz Ágnes. Sándor seborvos Tordán (1848. előtt). Egyik ága „Vajda Szent-Iványi” előnevet használ, közülük Ferenc 1848. előtt kamarai ispán a Vajdahunyadi uradalomban. Özvegye Bregárd Karolina. Fiai Sándor, Ferenc, Károly és Béla kir. főkormányszéki fogalmazó. Irod.: Nagy Iván.

Címereslevele kelt 1698. márc. 27. Irod.: Kempelen.

Sz György, János és Péter nyert primipilárist Rákóczi Györgytől (1653). Irod.: Pálmay.

Sz. Antal nyert Pixidáriusi (1608. jún. 10.). és primipilusi levelet (1631. jan. 28.). Irod.: Pálmay.

Sz. Gergely nyert pixidáriusi levelet Báthory Gábortól (1608. jún. 10.). Irod.: Pálmay.

Parajd, 1920. dec. 10., † Mv., 1980.: százados. – Alhadnagy (1952), hadnagy (1954), százados (1960). Brassó / Sztálin Tartomány Securitate (1952–54), MAT Securitate Tartományi Igazgatósága mv.-i hivatalán hadnagy (1955–), százados (1960–63), a Mv. Rajoni Securitate főnöke (1962–63). Irod.: Bartos 2012.; http://www.cnsas.ro/documente/cadrele_securitatii/SZASZ%20ADALBERT.pdf.

? †?: ügyvéd, táblabíró, újságíró. – Mv.-en főszerkesztője az Erdélyi Naplónak (1901–17); szerkesztette a Szabadság c. lapot (1906), felelős szerkesztője a Vásárhelyi Naplónak (1908–09); Székely Ellenzék volt szerkesztője. A Mv.-i Kaszinó választmányi tagja (1932). Mv. közvélemény meghatározó kávéházi asztaltársaság személyisége (1940). Irod.: Almanah Tg. M.; Biás István; Ökrös; Poptămaş–Mózes.

? †?: építőmester a mv.-i Kistemplom építője.

? †?: falusbíró. – Jobbágyfalva falusbírója. Részt vett Pesty Frigyes egész Mo.-ra és Erdélyre kiterjedt helynévgyűjtésében (1864–65). Irod.: Pesty 2014.

? †?: köszvényesremetei. Irod.: SzOkl, 6.

? †?: jegyző. – Magyarrégen jegyzője. Nehezen fogadta el a rom. közigazgatást. Megjelent Lövéren és meg akarta esketni az új polgármestert, Iacob Morart, a pénztárost és az adószedőt a magyar alkotmányra (1918. dec. 26.). Irod.: Leriu.

Nagyenyed, 1840. ápr. 23., † Kv., 1898. júl. 7., a Házsongárdi temetőben nyugszik: ref. lelkész, tanár, filozófus, költő, műfordító. – Sz. Károly (1798–1853) pedagógus fia, Sz. Károly (1829–1905) költő, író és Sz. Domokos ref. püspök öccse, Felesége: Mentovich Julianna, Mentovich Ferenc leánya (esküvő, 1868). 8 gyermekük született. – A gimn.-ot

Kv., 1910. † Mv., 1978. szept. 7.: újságíró, fordító. – A kv.-i Ref. Koll.-ban érettségizett (1928), majd az I. Ferdinánd TE-en szerzett jogi diplomát. Lapszerkesztő volt Kv.-on a Keleti Újság (1930–43); Ellenzék, Magyar Újságnál (1943–44). A mv.-i Székely Szó belső munkatársa (1944); munkatársa a Szabad Szónak (1945–). Az ÁIMK mv.-i magyar

? †?: lévita. – Az andrásfalvi ref. iskola első tanítója (1808). Irod.: Nyárádszereda: Kiskalauz.

? †?: lévita. – Tanító Somosdon (1832–1837). Irod.: Imreh Barna.

? 1915? † Mv., 1990. szept. 5.: dr. Irod.: [Nekrológ] (Nú., 1990. szept. 6.).

? 1838. máj. 25., † Kv., 1899. jan. 8.: ref. püspök. – Ref. püspök helyettes (1884), a kv.-i teológiai akad. alapítója. Tolnai Lajossal konfliktusban volt, felfüggesztette az írót, de javadalmait nem vonta meg, ügyét a konventi bíróság elé utalta. Püspök korában lezárta a ref. egyházi anyakönyveket (1895). Halotti beszéd magyargyerőmonostori

Szárhegy, 1728., † Mv., 1787. márc. 14.: ferences szerzetes. – Beöltözött (1751. szept. 8.), felszentelték (1787. márc. 14.). Irod.: György: A ferencrendiek.

Ákosfalva, 1826. ápr. 9., † Somosd, 1896.: ref. lelkipásztor. – Agyagási Mihály, somosdi lp. mellé nevezték ki segédlelkésznek (1856. márc. 10.–), akinek halála után (1858) megválasztották parókus lp.-nak, és egész életében (39 évig) megmaradt somosdi lelkésznek; a papi kertben van eltemetve, négy elhalt gyermeke mellé. Elkezdte vezetni a Családkönyvet, amelynek

Székelykál, 1911., †?: gazdálkodó. – A szüleitől tanult gazdálkodni, önálló lett (1940) Székelykálon, tekintélyes gazdája volt a községnek. Az első vh.-t végigharcolta, több kitüntetés tulajdonosa volt. Irod.: Székelyföld í. k.

? † Mv., 2004. máj. 18.: zenetanár. – A kv.-i Gheorghe Dima Zeneakadémián zenetanári szakon végzett (1955), Szalman Lóránt évfolyamtársa volt. A basszus szólamban énekelt. A mv.-i Filharmónia tagja kórusának tagja, Bihacsi Károly után átvette a kórus belső nyilvántartásának vezetését. Irod.: [Nekrológ] (Nú., 2004. máj. 19.); inf. Elekes Márta, zenetanárnőtől.

Kóródszentmárton, 1898. aug. 5., † Ballarat, 1979. aug. 22.: hivatásos katonatiszt, vezérőrnagy. – Sz. Ferenc, jegyző és Eichhorn Emma fia. – A bp.-i Hadiakadémián tanult (1926–29). Tartalékos zászlós (1916. júl. 1.), hadnagy, főhadnagy (1922. szept. 1.), százados (1927. nov. 1.), őrnagy (1936. nov. 1.), alezredes (1939. nov. 1.), ezredes (1942.

Magyarbükkös, 1903. aug. 1., † Kranzberg (Németo.), 1995. ápr. 3. Hamvai mv.-i temetőben: tanár, mezőgazdasági szakíró. – Felesége: Eperjessy Gabriella. Leányaik: Adrienn Tolvaly Ferencné, Franciska Kiss Istvánné. – Egyetemi tanulmányait a kv.-i Gazdasági Akadémián kezdte, majd magánúton folytatta (1919–).Az EMGE területi felügyelője, majd választmányi tagja Kv.-on (1930-as évek), a Ref. Egyházmegye

Magyaró, 1891., †?: gazdálkodó. – Önálló gazda (1906–), saját cséplőgépével bércséplést is végzett (A 30-as évektől). A ref. egyház presbitere, a Gazdakör titkára, a MP megbízottja volt. Az első vh.-ban orosz fogságban töltött 3 évet. A község helyettes bírója is volt. Irod.: Magyaró hétköznapjai; Székelyföld í. k.

? †?: csordás. – Marhacsorda őrző volt, a háza mellett volt egy körtefa, a hagyomány szerint innen a falu neve, Körtvélyfája. A Szász nemzetség elszaporodott, mind Sz. G. utódainak tartják magukat. Irod.: Pesty 2014.

1842, † Mv., 1855. Irod.: Mv.-i ref. temető.

Szováta?, † Földvár, 1944. nov. 1.: fogoly. – 54 éves korában a földvári fogolytáborban pusztult el. Irod.: Akik imádkoztak 2.

? 1863. † 1925: cukorgyári felügyelő Mv.-en. – A Mv.-i Kaszinó tagja. Irod.: Biás István, Pálmay.

? 1923. jan. 4., † Szászrégen, 1994. nov. 1.: tanár. – Elemit a régeni ref. iskolában, a r. k. gimn.-ban végzett (1939), majd a mv.-i Ped. Iskolában tanult, majd Kv.-on filozófiát és pszichológiát végzett, közben kántorként működött. A szászrégeni M. Tannyelvű Vegyes Pedagógiai Iskola tanára (1948–), aligazgatója (1951–52), igazgatója az

? †?: birtokos, nemes. – Ernyében birtokos, jelen volt, amikor megvették a telket (amelyen Török Mátyás nemes háza állott), amelyre felépítettek egy fatemplomot, parókiális és mesteri lakást (1668). A Török Mátyás háza lett az első papi lakás, melléje építettek aztán az előzőnél nagyobb fatemplomot, papi és tanítói lakást. A templom

Páva, 1904., †?: ref. lelkész. – Tanulmányait Kv.-on fejezte be, ahol pappá szentelték (1934). Barátoson és Brassóban volt segédlelkész, majd a görgényszentimrei egyház vezetője lett (1936–). Minden hazafias és vallásos intézmény támogatója volt. Irod.: Székelyföld í. k.

? †?: Kissármásról. Irod.: Emlékkönyv a K. M: Természettudományi Társulat félszázados jubileumán (Bp., 1892).

Körtvélyfája, 1892.† Körtvélyfája, 1977.: vitéz. – A marosszéki vitézek egyike (1941-ben avatták). Irod.: Nemes Gyula: Marosszéki vitézek (1941–1944) = Székely Kál.

1944., † Mv., 2008. aug. 20.: költő. – Mv.-en élt. –F. m.: A lét magánya; Háború a darvakkal. Irod.: [Hír]: Bemutatkozik V. Szász István költő (Nú., Kalauz, 2005. máj. 28.); [Nekrológ] (Nú., 2008. aug. 22.).

Kutyfalva?, † 1836.: ref. lelkész. – Mv.-en subscribált (1774) és Nagyenyeden (1775). Csáváson szolgált (1790–1844). Folytatta a Gidófalvi Jantsó Mihály egyházépítő programját, szolgálata alatt építették Csáváson az új templomot (1835). Irod.: Csávás; Csávási emlékkönyv; Küküllői Ref. Egyházm.1.

Pusztakamarás, 1865. febr. 14., † Novoj, 1934. szept. 11., a Házsongárdi temetőben nyugszik: földbirtokos, az EGE alelnöke. – Érettségi után a Magyaróvári Mezőgazdasági Akadémián végzett, majd Lipcsében a Mezőgazdasági Karon (1887–88) tökéletesítette tudását. Hazatérése után Bánffy Dezső birtokait vezette, majd a M. K. Jószágkormányzóságon telepítési biztosként dolgozott. Gazdasági felügyelő Segesváron (1898–),

Segesvár, 1899. jún. 24., † Kv., 1973. febr. 16., a Házsongárdi temetőben nyugszik: földbirtokos, egyetemi tanár. – Apja: Sz. István (1865–1934). Fia: Sz. István Tas, orvos (? –). – A kv.-i Ref. Koll.-ban érettségizett, majd a kv.-i Mezőgazdasági Akadémián tanult, az I. vh.-ban katona, majd Debrecenben szerzett okl., gazdamérnöki címet (1921), Kv.-on

Ilencfalva, 1807. febr. 27., † Kibéd, 1869. jún. 8.: ref. lelkész. – Iskoláit, Mv.-en és Nagyenyeden végezte. Első szolgálati helye ismeretlen, Gegesben folytatta, majd Kibédre hívták meg (1837 ápr.11), ahol haláláig szolgált. Nagy családja miatt gazdálkodott is és marosi egyházmegyei jegyző volt. Szolgálata nehéz időre esett, gyülekezetével átélte a szabadságharcot

Gerendkeresztúr? † Székesfehérvár, 2003. nov. 8. a temetés napja: ügyvéd. – Mv.-i lakos, törvénybíró. Irod.: [Nekrológ] (Nú., 2003. nov.?); Vargha Zoltán: A szemerjai Szász család (Kv., 1912).

Ódellő, (Maros)? + Székesfehérvár, 2003. nov. 5, törvénybíró.

? †?: sportoló, labdarúgó. – A mv.-i ATC (Andrási ú. Torna Club) Spartacusban kezdte labdarúgó pályáját (1926–), majd az MTE vette át, mind a két klub a szakszervezetek keretében működött. A Mureşul-hoz került közel tíz évig volt ligaválogatott (1929–39), középcsatárt játszott. Irod.: Weisz Sándor: Sz. J. (V. Z., 1969. jún.

? †?: tanító. Székelycsókán tanított (1889–90). Irod.: Székelycsóka.

1853., † Mv., 1921. szept. 11: főispán, földbirtokos. – Felesége: Winkler Katalin. – Alsó-Fehérvármegye főispánját iktatták be Ősmarosszék főispáni székébe (1913. jan. 15.–), gr. Haller János lemondása után marostordamegyei főispán lett. Maros-Torda megye kormánybiztosa (1915–17). A hadi események – a román betörés következtében a m. lakosság menekülését és Mv. nevezetes értékeinek biztonságos

Nagyenyed, 1921. aug. 1., † Mv., 2005. aug. 29.: mezőgazdasági szakíró. – Érettségizett Gyulafehérváron a R. K. Főgimnáziumban (1939), a kv.-i Mezőgazdasági Akadémián szerzett agrármérnöki oklevelet (1943). A csombordi Szőlészeti Iskolaközpont tanára (1949–60). Mérnök Marosszentgyörgyön, Zsidván, Marosszentkirályon az állami gazdaságokban (–1968); a Maros megyei Szőlő- és Borvállalat főmérnöke (1968–82). Szőlészeti szakcikkeket

? 1943.?, † Mv., 1996. okt. 12.: geológus mérnök. – Munkásságával Borsabányán (1966–94) hozzájárult a máramarosi földtani kutatások eredményességéhez Irod.: [Nekrológ] (Nú., 1996. okt. 15., okt. 16.).

? †?: ref. lelkész. – Nagyernyében lelkész (1832–1833). – F. m.: Néhai Szász Józsefnek katedrai beszédei. (Kiadta rokona és barátja ilencfalvi Szász István. (Mv., 1836, 1839). Irod.: Szinnyei

? †?: – F. m. társsz.: Köteles Elek kedves emlékezete: sirató vers (Mv., 1817). Irod.: Fülöp–Ferencz.

? †?: igazgatótanító. – Mezőtóhátban a községi m. isk.-ban tanított (1902–09). 35 beírt tanulója közül több román nevű is szerepelt. Irod.: Tăureni.

Piski, 1915. ápr. 28., † Mv., 1989. aug. 16.: muzikológus, tanár. – Felesége: Galló Alice. Fiúk: Szász Károly (Kv., 1949 – Mv., 1995), orvos. Mv. végzett orvoskaron az OGYI-n (1974). – Középiskolai tanulmányait Kv.-on végezte a Ref. Koll.-ban, majd zene- és zongoratanári oklevelet szerzett a Konzervatóriumban (1938). Zongorát és zeneelméletet tanított