Szerző: Fülöp Mária
SZÁVA János Zoltán, §
Csíkszépvíz, 1916. júl. 19., † Mv., 2001. júl. 27.: ortopédsebész, egyetemi tanár. – Sz. Antal és Fejér Katalin Ilona fia. Felesége: Orbók Éva-Mária (1921 – Mv., 2007), a bp.-i Pázmány Péter egyetem bölcsész karán m.-irodalom és művészettörténetből doktorált (1946). Gyermekeik: Katalin-Mária dr. (1948–), György-Dániel dr. (1955–). – Csíkszeredában a r. k.
SZÁVA Károly
Mezőkölpény, 1885., †?: Besorozták (1906). A m. kir. mv.-i 9. honvéd huszárezred szakaszvezetője (1906). Irod.: Koszta.
SZÁVA Mihály, gogánváraljai
? †?: portai posta. – Többször volt portai posta (1642–62). II. Rákóczi György elfogatta és Kővár várába záratta (1660 után szabadult). Abaffy Erzsébettől utódai osztoztak Mező-Szengyelben, Szakálban és Keménytelkén az anyai javakban (1752). Irod.: Kraus: Erdélyi krónika; Nagy Iván; Pálmay.
SZÁVA Sándor, gogánváralyai
1794? † Mv., 1866. jan. 19.: földbirtokos. – Felesége: 1.? fiúk: Sz. Sándor; 2. nagyszalontai gr. Tholdi Józéfa (1820? – Mv., 1882. júl. 22.). Gyermekeik: Katalin, Péterfi Gyuláné; Sz. Péter. – Pénzügyőrségi igazgató. Meződombon a falu felét birtokolta. A fellázadt parasztok felleltározták és szétosztották javait (1848. nov. 27.). Irod.: Gyászjelentő;
SZÁVICS Károly
Mv., 1950, ápr. 14 † Kv., 1999. márc. 9: tanár. – Mv.-en a Pedagógiai Főiskola román–magyar szakán végzett (1973), majd Kv.-on a BBTE magyar–német szakán (1982). Tanított Fenyőkuton, Erdőcsinád, Koronka, Kocsárd, Mezőcsávás, Mv.-i i 3. iskola (1974–95); A család Kv.-ra költözött és a Báthory István elméleti Líceumban tanított (1995). a
SZEBENI Mihály
? †?: ref. lelkész. – Marosbogáton szolgált (1669–70, 1675). Irod.: Küküllői Ref. Egyházm. 3.
SZEBENYEI Ernő
? †?: lapszerkesztő. – MTárstud. Egyesület alapító tagja (1907). Mv.-en felelős szerk. az Eleven Újság-nak (1906), a Székely Lapok (1897–1910) munkatársa. Irod.: MTárstud. Egyesület; Poptămaş–Mózes.
SZEBÉNYI János
? †?: orvosdoktor. – Küküllőmegyei származású. –F. m.: Dissertatio inaug. Medica de contagio Pest, 1831). Irod.: Győry; Szinnyei J-Sz.J.
SZÉCHENYI Frank
1393 † 1395: erdélyi vajda. – Gernyeszeg, Libáncs és Ebes helységekkel együtt elcserélte Sáromberkét a Doboka vármegyei Harina, Bilak és Nec falvakkal, amelyek Zsigmond királyé voltak. Irod.: Berekméri.
SZÉCHENYI István, gr.
Bécs, 1791. szept. 21., † Döbling, 1860. ápr. 8.: politikus, író, főnemes, miniszter, a legnagyobb m. – Fő érdemei: a MTA megalapítása, a Duna hajózhatóvá tétele, a Lánchíd építése. A mv.-i Kaszinó tiszteletbeli tagjának választották gr. Toldalagi Ferenc javaslatára (1835). Teleki Domokos személyesen adta át a felkérést, amit köszönettel elfogadott. Halála
SZÉCSÉNYI Simon
1391. márc. 23. – 1391. márc. 28. Irod.: Székelyföld tört.1.28.–140. szept. 7.
SZÉCSÉNYI Tamás
1299., † 1354.: mester, erdélyi vajda. – A Kácsics nemzetség tagja. Erdélyi vajda (1321–42). Károly Róbert királytól kapta Gernyeszeget (1319). A család kezén volt (–1395), ekkor Szécsényi Frank vajda a maga és rokonai nevében Gernyeszeget, Sáromberkét, Nebáncsot (ma Libáncs) és Ebest elcseréte Zsigmond királlyal a Beszterce közelében levő Harina, Bilak és
SZECSEY Zoltán
? †?: orvos. – Röntgenorvos Mv.-en, az OGYI.-ben egyetemi tanár. Mo.-ra repatriált. Irod.: Dezső István.
SZÉCSI András, §
Buk., 1934. febr. 15., † Mv., 1991. okt. 20. Székelykeresztúron nyugszik: festőművész. – A gimnázium alsó osztályait Székelykeresztúron az Orbán Balázs Unit. Főgimn. -ban végezte (1949), diplomát a tanítóképzőben szerzett (1953). Rajztanára Gálfalvi Sándor felismerte tehetségét, így került a kv.-i Ion Andreescu Képzőművészeti Főiskola Festészeti szakára (1953–56), Szervátiusz Jenő, Abrudan
SZÉCSI Ferenc
Herkulesfürdő, 1913. júl. 11., † Bp., 1974. márc. 1.: színész, rendező. – Sz. Ferkó néven gyerekfilm-színész volt (1917–24). A bp.-i színműv. akad.-n szerzett oklevelet (1938). A bp.-i Belvárosi Színház (1938), a kassai színház (1939), Erdélyi Mihály társulatának tagja (1939–40). Kv.-on játszott (1941–). Részt vett a mv.-i Székely Színház létrehozásában (1944
SZEDERJESI János
? †?: tanító, ref. lelkész. – Kv.-on subscribált (1670 k.). Marosbogáton volt rektor (1678), lelkész Kóródszentmártonban (1707–8). Irod.: Küküllői Ref. Egyházm. 2., 3.
SZEDLÁCSEK Géza
? † Mv., 1996. febr. 20.: alezredes. – A mv.-i Nyugdíjasok Önsegélyző Osztályának (CARP) volt titkára és elnöke. Irod.: [Nekrológ] (Nú., 1996. febr. 20.).
SZÉFEDDIN Szefket Tibor, bey, Sefket
Kv., 1913. jún. 6., † Bejrút, 1967. nov. 22. : író, költő, újságíró, m., egyiptomi, török, libanoni, szíriai, indiai filmrendező, színész, forgatókönyvíró. Apja török diplomata, anyja a székely Incze családból származott. Széfeddin Sefket Filmklub létesült Kv.-on (2010. febr. 25.). – F. f.: Kalotaszegi madonna (1943). – F. m.: Félholdtól a kopjafáig: Versek
SZÉFER Manó
? † 1944.: rabbi. – Mv.-en főrabbinak választotta meg az ortodox hitközség (1918). Irod.: Gaál György: Az izraeliták Erdélyben = Gaál: Kv. vonzásában.
SZEGEDI Alice
? †?: képzőművész, textiles. – Szebenben élt. Washingtonban is állított ki. Irod.: MMK.
SZEGEDI Dénes G.
Mezőfele (Maros), 1915., †?: kereskedő, gazdálkodó. – Iskolái elvégzése után apja mellett gazdálkodást tanult, azután a kereskedelmi pályára lépett Mezőfelén a Hangya ügyvezetője lett (1939). A MP és az Erdélyi Dalosszövetség tagja, a hazafias és kulturális egyesületek támogatója volt. Irod.: Székelyföld í. k.
SZEGEDI Ferenc
? †?: tanító. – Mezőkölpényben tanított (1804–46). Szolgálata idején bővítették és javították a kölpényi ref. templomot és iskolát (1818). Irod.: Mezőkölpény; Nagy Pál: Falu a Korhány alatt (Székelyföld, 2006, 5. sz.).
SZEGEDI Géza
? 1922., †?: gépkocsivezető, a RMP tagja. – A makfalvi Ferenczi és társai olajütő rt államosításakor kinevezett ügyintézője (1948. jún. 16–). Az olajütő tulajdonosai voltak: Ferenczi Ferenc, Dósa Ferenc, Dósa Mózes, Zsigmond Károly, Bartha Ferenc és Oláh Kálmán. A kilenc alkalmazottat foglalkoztató olajprés naponta 560 l olajat termelhetett. Később beolvasztották
SZEGEDI György
Mikeszásza, 1711. nov. 11., † Mv., 1786. jan. 3.: r. k. pap, gimn. igazgató. – Jezsuita pap, paptanár, kanonok, főesperes. – Kv.-on a Jezsuita Gimn. és Akad. tanulója (1722–27), a trencsényi jezsuita gimn.-ban volt novícius (1727–), majd Nagyszombaton (1731–33) és Kassán (1738–41) tanult. A kv.-i és a kassai jezsuita koll.-ok
SZEGEDI József
? † Mv., 1786.,: r. k. pap. – Volt jezsuita, az első plébanos volt Mv.-en. – F. m.: Halotti beszéd magyargyerőmonostori br. Kemény Erzsébet (Simon és czegei Wass Kata leánya) felett, 1775. okt. 29. (Kv., 1777) Irod.: Halotti beszédek; Krón. Füz. 1937 2/5).
SZEGEDI Károlyné, Molnár Zsuzsánna
1831? † Mv., 1886. aug. 23.: ? Testvére: dombai Székely Klára Tályai Györgyné, gyermekeik: Tályai György, Ida, Róza és Berta. Irod.: Gyászjelentő.
SZEGEDI Sámuel
? †?: főügyész. – Maros megye 1849. ápr.-ban megalakult tisztikarában másod alügyész. – F. m.: társsz.: Szíve kiömlése a’ Maros Vásárhelyi Ref. Kollégyombéli ifiúságának egy kedves attya halálán [Gr. Kemény Miklós]. (Mv., 1829) Irod.: 1848–1849 Marosszék; Pál-Antal; Pál-Antal 2002.
SZEGEDI Sámuel
Mezőcsávás, 1893., †?: gazdálkodó. – Iskoláit szülőfalujában végezte, majd gazdasági tanfolyamot hallgatott Algyógyon. Több nagybirtokon volt alkalmazásban, önálló gazda Mezőcsáváson (1920–). Falujában ő honosította meg a géppel való gazdálkodást. A Hangya elnöke és igazgatója, a Gazdakör felügy. Biz. Tagja volt, megszervezte az állatbiztosítást. – Irod: Székelyföld í. k.
SZEGEDI Sándor
Magyarbölkény (Maros), 1874, †?: tanító. – Igazgató-tanító Mv.-en. Részt vett az I. vh.-ban (1914–18), az orosz fronton harcolt a 22. h. gy. ezreddel. Hadnagyi rangban szerelt le. Beresztelke községben megszervezte a 80 főnyi nemzetőrséget melynek parancsnoka volt. Irod.: Erdélyi ezredek.
SZEGEDI Sándor, alvinci
Mezőfele, 1895., †?: ref. ig.-tanító. – Nagyenyeden végezte a tanítóképzőt (1914), azóta szülőfalujában tanított. A MP egyik megszervezője és vezetőségi tagja, a Hangya ügyvezetője és igazgatója volt. az első vh.-ban a 22. gy. e.-ben, valamint a 15. ezredben az olasz fronton harcolt, a II. o. ezüst, bronz v. é. és a
SZEGEDI, Szegedy, kisgörgényi család
Sz. István, János, Márton és Mihály kapott nemeslevelet Apafi Mihálytól (1678. okt. 28.). Irod.: Kempelen; Pálmay.
SZEGŐ Ferenc
? †?: kántortanító. – Káposztásszentmiklóson tanító (1874–). Ő szerkesztette a ref. templom gombjába elhelyezett toronygombiratot (1887). Irod.: Keszeg.
SZEGŐ Viktóra
?, †?: orvos. – Infektológus orvos, tanársegéd. – Németországba távozott. Irod.: Kiss Cs. M 3.
SZEGYE Márton, galambodi
?, †?: marosszéki nemes székely lovas-puskás harcos. – Rákóczi György a havasalföldi hadjáratban tanúsított hűséges szolgálata jutalmául lófővé tette (1656. jún. 28), azzal a kikötéssel, hogy jó lóval, karddal, hosszú puskával, porral és golyóval felszerelve minden hadjáratra készen álljon és szükség esetén a lóról leszállva gyalog is harcoljon. Irod.: SzOkl,
SZEIDL Ferenc
? †?: orgonaépítő. – Mv.-i polgár. A bp-i Rieger cégnél tanulta a mesterséget. A mv.-i mester orgonát épített a radnóti ref. templomban és javított orgonát Magyardellőn (1926–27), Héderfáján (1947). Mv.-en a ferencesek templomában most is az ő orgonája van, amelyet 1937-ben épített, Molnár József újította fel és 2000. febr. 2.
SZEITZ Margit
Kv.? †?: tanító. – Tanítói oklevele elnyerése után Sófalván tanított és 31 év szolgálat után nyugalomba vonult, Mv.-en is élt. Az első vh.-ban a katonaság érdekében tevékenykedett nemcsak a városban, hanem a környéken is. Minden hazafias és kulturális cél támogatója volt. Irod.: Székelyföld í. k.
SZÉKELY, ádámosi, család
Küküllő megyei eredetű család. Nemes levelét Székely Bertalan és fia István kapta (1592. dec. 8-án) Báthori Zsigmond erdélyi fejedelemtől. Közülük: I. István vadászaton lelte halálát. I. Mihály szentpéteri ref. pap. II. Jánosnak fia Márton báró Kemény Simon gazdatisztje volt, Aranyosszékben F. Sz. Mihályfalván és Sinfalván és Alsó-Fejér megyében Tövisen birtokos.
SZÉKELY, ákosfalvi
A régi székely családból Sz. György nyert nemeslevelet Báthory Gábortól (1609. dec. 13.). Irod.: Pálmay.
SZÉKELY, havadi család
Sz. Gáspár és Miklós kapott pixidáriusi levelet Báthory Gábortól (1608. jún. 10.); Sz. András és Gáspár lustrált (1614). Irod.: Pálmay.
SZÉKELY, kibédi család
Sz. Antal (1588. dec. 29.) és Sz. Ferenc (1608. jún. 10.) nyertek armálist. Irod.: Pálmay.
SZÉKELY, kövendi család
Sz. Márton nemeslevelet kapott Báthory Gábortól (1609. febr. 16.). Irod.: Pálmay.
SZÉKELY, makfalvi család
Sz. Péter kapott pixidáriusi levelet Báthory Gábortól (1608. jún. 10.) Irod.: Pálmay.
SZÉKELY, mezőcsávási család
Sz. Mihály, Kovács Bálint és Literáti Mihály nyertek címeres nemeslevelet Apafi Mihály fejedelemtől (1673. márc. 7.). Irod.: Pálmay.
SZÉKELY, pókakeresztúri család
Torda vármegyének Vajdaszentiványi járásában fekvő Pókakeresztúr helységről vette nevét. Ismeretesek közülük Székely László, kinek fia volt Farkas, 1699. april. 23-án osztoztató bíró (arbiter) Vajda Sámuel és Vajda Erzse Veres Sámuelné közt. Farkasnak fiai Gábor és Miklós adományos nemesek, atyjuk jogán birtokosok Kis Budakon. Az előbbi 1771-ben számfeletti székbíró vagy ülnök,
SZÉKELY, remetei
A családból Sz. Miklós nyert primipilusi levelet (1607. júl. 13.); Sz. István nyert primipilusi levelet Rákóczi Györgytől (1655). Irod.: Pálmay.
Székely, sárdi család
Címereslevele kelt 1620. jan. 18. Nemesség és előnév megerősítése 1912. ápr. 24. Sz. Mihály ny. főerdőtanácsos részére. Irod.: Kempelen.
SZÉKELY, szabédi család
Sz. Péter nyert Rákóczi Györgytől armálist (1655. jún. 28.). Nemességét Marosszékből 1785. jan. 24. és 1786. jún. 19. legf. helyen igazolta. Irod.: Kempelen; Pálmay.
SZÉKELY, szentiványi család
Közülük Mihály 1459-ben besztercei gróf. Utóbb hűtlenségbe esve javait 1475-ben Csupor Miklós alvajda kapta adományban. Irod.: Nagy Iván.
SZÉKELY Ádám
1819?, † Mv., 1878. nov. 15.: költő, népdalgyűjtő, levéltáros. – Felesége: 1. …? fiúk: Róbert; 2. Farkas Mária (1845? – Mv., 1879. júl. 28.). Gyermekeik: Kálmán, Mária. – A mv.-i ref. koll.-ban tanult, ugyanitt volt osztálytanító (1843–), majd gazdatiszt. A Nagyváradon szerveződő I. honvéd vadászezrednél hadnagy (1848. márc.–), Nagyenyeden a
SZÉKELY Ádám, borosjenői gr.
? 1721., † 1789. máj. 31.: cs. k. kamarás, az erdélyi ref. egyházi alapítványok és iskolák gondnoka, Sz. Ádám gr. és Rhédey Katalin fia. Fiaik: László és Ádám. – Neveltetése a hazában kezdődött és külföldi (Német-, Angol- és Franciao.-ban) utazásokkal végződött. Nőtelen maradt és benne a családja kihalt. Életében a
SZÉKELY Aladár
? † Bp, 1921. márc. 20: ogy.-i képviselő, jogász. – Mv. ogy.-i képviselője volt, munkapárti programmal (1910. aug. 6.–?). Irod.: Időtár 3; Szentgyörgyi.
SZÉKELY Albert, §
Marosugra, 1913. nov. 25., † Nagyvárad, 1976. márc. 30.: földműves, gazdálkodó. – Szülei: János és Katalin, a kuláklistán szerepeltek, mivel 25 hold földjük és nagy házuk volt. Marosugráról áttelepedett Érmihályfalvára. Letartoztatták (1958. júl. 31.), a Sass Kálmán-perben rendszer ellenes szervezkedés, hazaárulás vádjával a kv.-i Katonai Törvényszéken 25 évi kényszermunkára ítélték.
SZÉKELY András
Bodos (Kov.), 1901. jan. 20., † Balavásár, 1963.: ref. lelkész. – Korán árvaságra jutott. Elemi isk.-t a szülőfalujában, gimnáziumot Székelyudvarhelyen (1920), teológiát Kv.-on végzett (1926). Tordán volt segédlelkész (1925–1926), azután Fogarason (1927), ahonnan Egrestőre (Maros) került (1928–1940). A hatóságok állandóan zaklatták, megverték, meghurcolták. A bécsi döntés után a román hatóságok
SZÉKELY Anna
Marosugra, 1935. máj. 10., † Mv., 1993. júl. 18. Marosugrán temették el: színművész. – Férje Tóth Tamás színművész. A mv.-i ref. elemi iskola (1941–45), a Ref. Leánygimnázium/Leánylíc. tanulója (1945–52); Kv.-on a BTE lélektan szakának hallgatója (1952–54); a Szentgyörgyi István Színművészeti Intézetben végzett (1955–59), és a város Nemzeti Színháza szerződtette (1959–).
SZÉKELY Antal
? †?: ferences professzor, pápai káplán – Minorita professzor. IX Bonifác pápa gyóntatási joggal ruházta fel őt és halála után a kolostor minden főnökét és hat alkalmas ferences áldozó papot (1400). Mellette 6 misés pap hallgatta ki a búcsúsok szent gyónását. (márc. 25.-én), amikor a mai csíksomlyói búcsú mintájára a
SZÉKELY Árpád
Fenyéd, 1905. máj. 12. † Brassó, 1989. márc. 17.: r. k. pap. – Pappá szentelték (1928. jún. 24.). Káplán Gyergyóremetén, Csíkszentsimonon, Ditróban, Zetelakán és Csíkszentmihályon. Lelkipásztor Bözödújfaluban (1931), Magyarláposon (1939), Borszéken (1945), Küküllőkeményfalván (1949), Nyikómalomfalván (1957), Oroszhegyen (1961), Görgényüvegcsűrön plébános (1966–72). Nyugdíjba vonulása után (1974–) Abosfalván vállalta a papi teendőket. Irod.:
SZÉKELY Balázs
?, †?: marosszéki nemes székely lovas-puskás harcos. – Rákóczi György a havasalföldi hadjáratban tanúsított hűséges szolgálata jutalmául lófővé tette (1656. jún. 28), azzal a kikötéssel, hogy jó lóval, karddal, hosszú puskával, porral és golyóval felszerelve minden hadjáratra készen álljon és szükség esetén a lóról leszállva gyalog is harcoljon. Irod.: SzOkl,
SZÉKELY Béla
1926., † Mv., 2004. jan. 12. Szászrégenben temették: fül-orr-gégész szakorvos. Irod.: [Nekrológ] (Nú., 2004. jan. 13.).
SZÉKELY Bernád
? †?: nagyernyei birtokos. –Székely Ferenc, esztergomi 150 magyar forint ellenében elzálogosította neki Kisfaludot, jeddi és kebeleszentiványi részbirtokait és három székely lőfőségét (1505), Irod.: Időtár 1; SzOkl, 5.
SZÉKELY Dávid
Nyárádgálfalva? †?: nyárádgálfalvi orvos. – A bp.-i orvosi egyetemen szerezte diplomáját (1891/92). Irod.: Högyes.
SZÉKELY Dénes
? †?: cipész. – Mv.-i cipész mester. Jó munkájáért a Bp.-i Országos Általános Kiáll.-on nagy éremmel jutalmaztak (1885). Irod.: 1885. évi kiáll.; Ökrös.
SZÉKELY Dénes
Bodos, 1935. szept. 23. † Bp., 2011 jan. 2.: táncművész, koreográfus, igazgató. – Felesége: (1960–) Székely Olga, a Bolyai TE végzett (1955).A mv.-i pioníregyüttes, majd a Pionírház koreográfusa, több állami díj kitüntetésnek a birtokosa. – A Székelykeresztúri Pedagógiai Középiskola elvégzése után (1953), Kv.-on a BTE pedagógia-pszichológia szakán szerzett okl.-t. Mint
SZÉKELY Elek, pókakeresztúri
Sófalva (Maros), 1774. †?: testőr, katonatiszt. – A testőrségben (1793–1797), majd a hadseregben szolgált, s alezredesi rangban ment nyugdíjba. Irod.: MTN.
SZÉKELY Elek, pókakeresztúri
1832?, † Mv., 1894. júl. 6.: adótárnok. – Testvére: Sz. Mária Hints Dánielné. Felesége: egrestői Csanády Ida. Gyermekeik: Gabriella kézdiszentkatolnai Elekes Pálné (1876.? – Mv., 1910. dec. 1.), Endre, Gábor. – Mv.-en m. kir. adópénztárnok, a koronás arany érdemkereszt tulajdonosa. Irod.: Gyászjelentő; Pálmay József.
SZÉKELY Endre
1882. †1950.: karmester. – Az 1950-es évek végén a mv.-i szimfonikusok karmestere volt. A mv.-i Székely Színházban vezényelte az Állami Filharmónia zenekarát. Szirmay Albert: Mézeskalács (1956) és Vörösmarty M.: Csongor és Tünde előadásán. Irod.: Filarmonica 50; Kiss–Péterffy–Péterffy; MMK
SZÉKELY Endre
1889., †?: tanár. – Gyakorló tanár volt a mv.-i Ref. Koll.-ban (1912–13). Irod.: Mv. tört. 2.
SZÉKELY Ernő
Bibarcfalva (Kov.), 1900., †?: ref. ig.-tanító. – Tanulmányait Déván és Kv.-on végezte. Pályafutását Esztény-Mezőpagocsán kezdte (1920), ahonnan Rücsre menekült (1940), ahol mint ig.-tanító és lelkész működött, majd Mezősámsondon tanított. 7 hónapig börtönbüntetést szenvedett Nagyszebenben. Az első vh.-ban a székely hadosztályban vett részt, fogságba esett, mint hadapród őrmester szerelt le. Minden
SZÉKELY Erzsébet
? 1935? † Mv., 1996. szept. 4.: festőművész. – A nagybányai festőiskolában dolgozott (1918–1919). Mv.-en élt és kiállításai voltak itt. Irod.: Molnár; [Nekrológ] (Nú., 1996. szept. 11.).
SZÉKELY Éva / Székely Moldován Éva
Mv., 1942. júl. 20.† Mv., 2021. szept. 27?: színművész. – Mv.-en művészi tevékenységét bábosként kezdte (1960–62), a Mv.-i Rádió gyermekadásában is. A Szentgyörgyi István Színművészeti intézetben, Kovács György osztályában végzett (1966). A Temesvári Állami Magyar Színházban kezdte pályafutását és a Mv.-i Nemzetiben folytatta, rendszeresen fellépett karakterfigurák, epizódszerepek sorát elevenítette meg (1981–2002),
SZÉKELY Ferenc
? †?: lófő. – János Zsigmond fejedelemtől, a Gyulafehérváron kiadott adománylevélben (1566. júl. 11.), 15 ház jobbágyot kapott Csejden a szolgálataiért, mivel részt vett a jobbágyfelkelés (1562) leverésében. Irod.: Csejd – Tófalva.
SZÉKELY Ferenc
? †?: ref. lelkész. – Nagyenyeden subscribált (1735), Leidenben (1746–50) és Utrechtben (1750–51) tanult. Küküllőalmáson volt lelkész (1755–57). – F. m.: Disputatio theologica ad Psalm: XXII. Quam … sub praesidio Alberti Voget … publico examini submittit (Trajecti ad Rhenu, 1750). Irod.: RMK III/18 sz.; Küküllői Ref. Egyházm. 3.
SZÉKELY Ferenc
? † 1820. jún. 20.: r. k. pap. – Papnövendék volt IV. évf. (1795). Plébános Málnáson (1796), Nyárádköszvényes-Nyárádremetén (1797), Türkösön (1803), Szovátán (1806), ismét Nyárádköszvényes-Nyárádremetén (1816). Irod.: Ferenczi Sándor 2009.
SZÉKELY Ferenc
? 1887. okt. 19., † 1937. aug.: tanár. –Sz. Ferenc ref. lelkész és Günther Vilma fia. Felesége: Breckner Gizella. Leányaik: Piroska és Vicuka leánygimnáziumi I. oszt. tanuló († Mv., 1939. jún. 25). Tanár volt Sáromberkében (1925–29), majd felesége, Brechner Gizella, mv.-i szappangyárában igazgató. Irod.: Böjthe Andor; Gyászjelentő; Sáromberke.
SZÉKELY Ferenc
?, †?: ? – A Mv. II. Rákóczi Ferenc R. Kat. Gimn.-ban tanult és érettségizett (1936–40). – F. m.: Görgényszentimre monográfiája (kézirat). Irod.: Mv.-i R. K. okt.
SZÉKELY Ferenc
?, †?: ? – F. m.: Sápadt fényben gyertya ég. Naplójegyzetek Sütő András utolsó éveiről. (Budapest, Garabontzia Kiadó, 2013).
SZÉKELY Ferenc, esztergomi
? †?: földesúr. – 150 magyar forint ellenében elzálogosította Kisfaludot, jeddi és kebeleszentiványi részbirtokait és három székely lőfőségét nagyernyei Székely Bernátnak (1505), majd újabb zálogot vett fel kisfaludi birtokára csávási Erdő Miklóstól és Gergelytől. Később eladta szárhegyi Lázár Ferencnek 1000 forintért Kisfaludot minden tartozékával és három lófő örökséggel (1507). Irod.:
SZÉKELY Ferenc, Szláma (1871-ig)
Hévíz, 1836. máj. 20., † Görgényszentimre, 1920. máj. 9.: ref. lelkész. – Felesége: Günther Vilma (1857? – Mv., 1934? okt. 2. Görgényszentimrén temették). Gyermekeik: Sz. Ferenc, felesége Breckner Gizella; dr. Székely József, felesége Mátyás Erzsébet. – Nagyajtán élt a szüleivel, Székelyudvarhelyen szolgadiák, itt is érettségizett kitűnően (1850–59), két évig tanított
SZÉKELY Ferenc Fülöp
? 1883 (v. 1862, illetve 1864) † Bp., 1931. okt. 26: bútorgyáros. – Békéscsabáról jött városunkba, kárpitos és asztalos mester volt. Társult Réti Ernővel (1907, 1910) és asztalos műhelyt nyitottak az akkor kaszinóános utca és Deák Ferenc utca sarkán (ma Dózsa Gy. és Forradalom tere). A mv.-i Iparkamara jelentése szerint (1911)
SZÉKELY Gáspár, paniti
?, †?: marosszéki nemes székely lovas-puskás harcos. – Rákóczi György a havasalföldi hadjáratban tanúsított hűséges szolgálata jutalmául lófővé tette (1656. jún. 28), azzal a kikötéssel, hogy jó lóval, karddal, hosszú puskával, porral és golyóval felszerelve minden hadjáratra készen álljon és szükség esetén a lóról leszállva gyalog is harcoljon. Irod.: SzOkl,
SZÉKELY Gusztáv
Mv., 1853., † New York, 1895. jan. 20.: mv.-i származású. – Kiment Amerikába (1882); sok viszontagság után Chicagóban trafikot nyitott, üzletével azonban megbukott; ekkor Nyitrai Emil eladta neki New-York-i nyomdáját és az Amerikai Nemzetőr c. hírlapot, melyet haláláig szerkesztett. Irod.: Szinnyei.
SZÉKELY György
? †?: tanító. – Magyarón (1710 k.) és Magyarrégenben (1748) volt mester. Irod.: Ősz.
SZÉKELY György
Szentgerice? †?: pap. – Lutheránus papnak szentelték fel Wittenbergben (1549), majd haza ment, szülőföldjére Szentgericére papnak. Ebből arra lehet következtetni, hogy a falu lakossága a reformáció során lutheránus, de a 16. sz. folyamán unitárius lett. Irod.: Kelemen Lajos 1982; Szentgerice; Vayda Domokos: , akitől a múltat sem lehet megtagadni (Krónika,
SZÉKELY György
Maroskeresztúr, 1887., †?: gazdálkodó. – Iskolái elvégzése után gazdálkodni kezdett. Amerikába vándorolt, és az ott szerzett és megtakarított pénzen földet vásárolt és azon gazdálkodott Maroskeresztúron. Az első vh.-ban az orosz, olasz és a francia fronton harcolt, a II. o. ezüst, a bronz v. é. és a Károly Csapatkereszt kitüntetéssel szerelt
SZÉKELY György
1892? † Kijoviec, 1915. jún. 20. Marosbogáton temették (1916. márc. 15.): tanító, őrmester. – Sz. Albert állami elemi iskolai igazgató-tanító és Porzsolt Etelka fia. – Okleveles tanító. A 22. honvéd gyalogezred I. és II. oszt. ezüst vitézségi éremmel kitüntetett hadapród-jelölt őrmestere a kijovieci rohamban hősi halált halt. Irod.: Gyászjelentő.
SZÉKELY György
Marossárpatak, 1896, †?: kisbirtokos, honvéd –. Az 1. a vh. kitörésekor bevonult a 22. h. gy. e.-hez. (1915), kiképzés után az orosz frontra küldték, Tarnapolnál harcolt, ahol fogságba esett (1915) 1921.-ben tért haza. Bátyja Miklós hősi halált halt (1915), akárcsak apósa Böjthe Miklós. Irod.: Berekméri–Gálfi.
SZÉKELY György
? †?: szászrégeni fiókpénztár alapító, első elnök. Irod.: Hipper Sándor: Mo.-i Munkások Rokkant- és Nyugdíjegyesületének huszonötéves története 1893–1918 (Bp., 1918).