Maros megyei életrajzi lexikon

1761. ápr. 30., † Abafája, 1822. okt. 5. Mikházán temették: birtokos. – B. Pál Csíkszék főbírája, Fejérmegye főispánja (1730. dec. 12.-Abafája, 1770) és Mikes Anna fia. Felesége Nagybarcsai Barcsay Róza (1765-Mv., 1817. jan. 16.) B. Pál († Abafája, 1799. aug, 5.) és br. Kéméndi Várady Katalin leánya. Esküvő 1787. Gyermekeik: Rozália

1795. ápr. 3., † Mv., 1873. febr. 21.: birtokos. – Felesége: mezőkövesdi br. Huszár Mária (1801- Abafája, 1845. aug. 11.), Huszár József és gr. Teleki Borbála leánya. Gyermekeik: Kálmán, cs. k. lovas hadnagy; Borbála Klebersberg Józsefné; József (Abafája, 1828. márc. 19-Segesvár, 1892. aug. 26.). – Birtokainak székhelye Krasznahosszuaszón volt, de

Abafája, 1840. nov. 26., † 1912 k : cs. k. huszárhadnagy, főispán, az erdélyi r. k. státusgyűlés és a m. főrendiház tagja. – B. Pál és Mikes Klára gr.-nő fia. Felesége zabolai Mikes Etelka (sz. Kv., 1843. febr. 10. ev. ref.), esküvő 1862. – Tanulmányait Kv-on folytatta, érettségi után a Berlinben

? † Szásznádas, 1685. febr. 28.: földbirtokos. – B. Pál borosjenői főkapitány I. Rákóczi György udvari kapitányának leánya. Férje: 1. barcsai Nagy Pál fejedelmi főpohárnok mester (esk. Gerend. 1654); 2. bethleni, keresdi Bethlen Mihály, 3. losonci br. Bánffy Dénes (esk. 1659), fia Bánffy György (1661–1708), Erdély első gubernátora. Irod.: Erdélyi

Görgényszentimre, 1811. jan. 24. † Kv., 1891. ápr. 13.: földbirtokos. – B. Lipót és B. Róza fia. Nőtlen. – Görgényszentimrén ferences házi káplánok szolgáltak (1821–72). Irod.: Gudenus; György: A ferencrendiek; Léstyán – templomok

?, 1900. júl. † Gogánváralja, 1901. máj. 13. Tem. uo. 1901. máj. 15.: földbirtokos. Irod.: Gudenus

1787 † Abafája, 1859: földbirtokos. – Felesége: zabolai Mikes Klára (1805–1852). Leányai: Klára, Mária, Róza. – Abafáján magán házikápolna létezett (1750–1848), Otthonukban ferences káplánok szolgáltak (1835–48). Irod.: Gudenus; György: A ferencrendiek; Léstyán – templomok 1.; Pesty 2014

1730. dec. 12. † Abafája, 1770.: abafáji birtokos, főispán. – B. János József és Haller Borbála (1691–1733) fia. Felesége zabolai gr. Mikes Anna (1736-Kv., 1817. márc. 19.) (esk.: Abafája, 1770). Gyermekeik: Borbála Gyulai Sámuelné; József (1761–1822), – Kászonszék főkirálybírája (1762–65). Fejér vm. főispánja. Apjától örökölte az abafáji birtokot, ahol magán

Mártonos, 1882. júl. 22., † Mikháza, 1904. márc. 2.: r. k. szerzetes. – Ferencrendi szerzetes, beöltözött (1715. okt. 10.), felszentelték (1720.). Concionator és Magister novitiorum volt többször. Irod.: György: A ferencrendiek

? † ? Az üvegcsűri temetőben nyugszik: igazgatótanító. – Tanítói okl.-t Csíksomlyóban szerzett. Görgényüvegcsűrben tanított több éven keresztül a r. k. iskolában, majd az államiban m. nyelven (1891. nov. 1. – 1926). Munkája nyomán a tanulók létszáma állandóan nőtt (pl. 1896-ban 182 gyermek járt iskolba: 166 m. és 16 román.).

?, † ? : nemes. – Együtt B. Mártonnal és B. Jánossal Apafi Mihálytól kaptak nemeslevelet (1665. febr. 1.). Irod.: MCK; Nagy Iván; Pálmay

? † ? : ref. lelkész. – Subscribált Kv.-on (1770 k.), senior volt (1779). Utrechtben (1781–1782) és Bernben (1782–1784) peregrinált. A székelyudvarhelyi zsinaton szentelték pappá (1786). A Görgényi Egyházmegyébe (1787. június 16-án) ingremiáltatott. Lelkész volt Marosvécsen (1788–92), Dedrádszéplakon (1792), Pusztakamaráson (1792–). Irod.: Böjthe Andor; Ősz

? † Mv., 1984. márc. 23.: orgonista-karnagy. – Kántora volt a mv.-i II. sz. R. K. Plébániának, a Szent Imre templomnak. Irod.: [Nekrológ] (V. Z., 1984. márc. 24.)

Csíkszenttamás, ? † 1815. aug. 13.: r. k. pap. – Kv.-on (1764–69) és Bécsben a Pázmáneumban tanult (1771). Tanár volt Székelyudvarhelyen (1779), Gyulafehérváron teológiai tanár (1782). Plébános Mezőszengyelen (1784–88), Csíksomlyón (1788), kanonok (1892–). Irod.: Ferenczi Sándor 2009

?, † ? : ügyvéd.- Szentgericei ügyvéd, Mv városi polgári esküt tett (1798). Irod.: Pál-Antal 2006

?, † ? : birtokos. – Szentgericei birtokos, mint pimipilus esküdöt a cs. és k. hűségre (1602) és mint primipilus lustrált (1614). Irod.: MCK; Nagy Iván; Pálmay

Gyergyóalfalu, 1950. ápr. 17., † ? : textilművész. – Mv.-en (1969), majd Kv.-on tanult (1973), Mezőcsáváson rajzranár volt (1975–84), a mv.-i selyemgyár tervezője (1984–85), az OGYI designere (1986–). Falitextiljei a népi szőnyegszövés konstruktivista kompozíciói. – F. kiáll.: Gyergyóalfalu (1982, 90), Buk. (1982), Mv. Megyei Tárlatok, Etno Art, Textil (1996, 97, 98)

? † ? : tanító. – Kv.-i deák. Szentgericén tanított (1791–98). Irod.: Szentgerice

Oravicabánya, 1918. dec. 1., † Mv., 1994. dec. 31.: orvos. – Apja jogot végzett. – Szülővárosában kozépiskolás, árettségizett (1935 vagy 36.). Orvosi egyetemet Kv.-on végezte (1942). Bevonult katonának, mentősként működött. Amerikai, majd német fogságba került Németországban. Erdélybe tért vissza. Csíkszentmártonban kezdett gyógyítani és kórházat alapított. A csíkszeredai kórházba folytatta orvosi munkáját,

Mv., 1843.? † ? : orvos. – Apja ügyvéd. – A bécsi egy.-en tanult 23 éves korától (1866–). Már orvosként ismert (1891). Szebenben volt főorvos a cs. kir. tébolydában (1887–93), majd a nagykálói tébolyda igazgatója (1894–). Irod.: Szabó–Simon–Szögi

? † ? : szenátor, tanácsos. – Mint a Mv. városi tanács tagja támogatta Szotyori József kórházalapítási tervét (1807). Irod.: Kempelen, Szotyori

Mv., 1744. szept. 27., † Mv., 1802. jan. 11.: ref. lelkész. – B. L. János erdélyi ref. püspök fia. 28 évig volt Mv. második papja, testvére B. L. Simon és Nemes Gábor káplánja, majd rendes pap a vártemplomban. Mivel nem házasodott meg „kálvinista plébánosnak” nevezték. Halotti beszédek maradtak tőle. Kapronczai

? † ?.: orvos. – B. L. János koll.- i tanár és Galambos Zsuzsánna fia Gyermekei: Károly, Mária Barcsai Jánosné, Lajos. – F. m.: Dissertatio inauguralis medica de febri puerperali (Vindobona, 1818, v. 1828- Győry szerint). Irod.: Győry; Krón Füz. (1937 2/3), Szinnyei J.-Sz. J.

Feldoboly, 1694. nyara, † Mv., 1760. febr. 9. a Ref. temető Sírkőmúzeumában nyugszik: ref. püspök, egyházi író. – L. János zsellér fia. Felesége: Szigethi-Gyula Mária. Gyermekeik: Simon, János, György, Mária, Sára és Anna. személyében (1758. nov. 28) címerlevelet kapott. Utóbb felvette a Borosnyay nevet, így ő a család megalapítója, –

1784., † Mv., 1831. okt. 26.: a mv.-i ev. ref. Consistorium tagja. Irod.: Gyászjelentő

1814. † Mv., 1885. febr. 24.: polgármester, ogy.-i képviselő. – Felesége: 1. érszodorai Nagy Juliánna; 2. szathmári Ilyés Jusztina (1828-Mv., 1903. márc. 27.). – Az 1848/49-es forradalomban honvéd huszárszázados, Bem altábornagy szárnysegéde, a szabadságharc II. o. éremtulajdonosa, a Ferenc József rend lovagja, a Honvéd Egylet Bem szoborbizottságának elnöke. A bizottság felhívó

1814. † Mv., 1885. febr. 24.: polgármester, ogy.-i képviselő. – Felesége: Szathmáry Ilyés Jusztina († Mv., 1903. márc. 26.), a Ferenc József Rend aranykeresztese, a nőegylet t. b. elnöke. – Részt vett az 1848–49. szabadságharcban, mint huszárszázados, Bem tábornok szárnysegédje. Mv. polgármestere két alkalommal (1872-?; – 1884. dec. 31-ig), kétszer volt ogy.

? † ?: ref. lelkész v. tanító.- Mv.-en subscribált (1670), A görgényi ref. egyházmegyében tevékenykedett (1677–1722). Irod.: Ősz

Nagyernye, 1785., † ? : szabad székely, falusbíró, unit. presbiter. – Fokozatosan emelkedett a ranglistán: a falu egyik esküdtje (1819); falusbíró (1825). Az ernyei unitáriusok képviselője minden egyházközségi összejövetelen pl. temetőkimérésnél (1834), a ref. földek összeírásánál, pereskedésekben. Irod.: Nagyernye

Mv., 1823., † ? : sebész. – Korán elvesztette apját, özvegy anyja, Mária nevelte. Mv.-en elvégezte a grammatikai osztályokat, beállt sebészinsnak, azután Pesten sebészhallgató lett (1844–45). Irod.: Szabó Miklós 2005

Csíkszentkirály,? † 1809. jún. 13.: r. k. pap, tanár. – A kv.-i egyetemen (1776-78), teológiát Gyulafehérváron (1779–81) és Budán végezte (1783). Mv.-en káplán (1783) és tanár a r. k. tanodában (1784–92), majd kerelőszentpáli plébános és alesperes (1791-98), Tordán plébános és alesperes (1798–1808), esperes (1805–). Összeírta az erdélyi egyházmegyei régi fegyelmi

? † ? : vállalkozó. – Báró. Szeszgyára volt Meggyesfalván, B. és Társa néven kezdett termelni (1893). Irod.: Időtár 2; Mv. tört. 2

1929. aug. 26., † Hajfa (Izrael), 2023. jan. 13.: dr. orvos. – Borsai Imre orvos és Kovács Ilona tanárnő fia. Felesége: Metz Olga, orvos. (1950), leányaik: Éva (1952) orvos és Ildikó Mária (1957) orvos. – Mv.-en az OGYI végzettje (1953) Alapító tagja a Mv.-i I. sz. Belgyógyászati Klinika hematológiai osztályában: konzultáns

? † ? : író. – F. m : társsz.: Kún Ernővel: A három özvegy (bemutató Mv., 1912. jún. 17). Irod.: Gulyás

Teke, 1954. dec. 26. † Mv., 1997. ápr. 1.: ref. lelkész. – Elemi isk.-t a szülőfaluban előbb német, majd m. tagozaton végzett. Besztercén az Andrei Saguna Lic.-ban érettségizett (1973). Kv.-on végezte a teológiát (1976–80). Mv.-en lett segédlelkész, majd fél éven át a bákói szorványgyülekezet lp.-a volt. Szolgált még Görgényszentimrén és

? † ? : ref. lelkész. – Lehet hogy B. Tamás dédunokája, aki I. Apafi Mihály udvari papja (1690 előtt), később désaknai ref. lelkész. Irod.: Pálmay, SzOkl, 5

Székelyvásárhely, ma Mv., 1520 k., † Mv., 1584. szept. 8.: bíró, krónikaíró. – B. Tamás apja. Jómódű kereskedő; Mv.-nek több ízben főbírája (1565–82). Két felesége volt Köpeczi Tamás lánya, Kata (1550–54, meghalt született gyermekével) majd kv.-i Hosszu Krisztina (1555–), akitól 5 gyermeke született köztük Tamás, táblabíró, török követ. – Mv.-en

? † 1534: főbíró. Irod.: Pálmay

Csíkborsova, 1680., † Mv., 1744. aug. 15. Eltemették Mikházán: ferences szerzetes. – Beöltözött (1700. febr. 5.). Irod.: György: A ferencrendiek

Almásmező, 1828. márc. 25., † Nagyszeben, 1913. jan. 17.: jogi író, miniszteri osztálytanácsos. – Középiskoláit Nagyszebenben és a kv.-i Piaristáknál végezte (1847). A nagyszebeni kir. kincstárnál dolgozott (1847–49). A szabadságharc idején honvéd volt Bem József táborában. Nagyszebenben Barcsay Zsig­mond családjánál nevelő, egyidejűleg az otta­ni jogakad., hallgatója (1850–51), bírói és közigazgatási

? † ? : g. kat. lelkész. – Tekeújfaluban lelkész (1929–32). Nevéhez fűződik a falu harmadik g. kat. templomának felépítése, amely kőből és téglából épült a balázsfalvi templom mintájára. Iuliu Hosu g. kat. püspök, a jövendő érsek, szentelte fel (1932). Freskókkal csak később festették a falakat (1983). A templomban sok értékes

? † ? : tanító. – Sóváradon tanítómester (1717–1719). Irod.: Imreh Barna

Marosszentmiklós, 1914. okt. 27., † Görgényszentimre, 1979. márc. 29.: r. k. pap, paptanár. – Paptanár, dr., gondjaira bízták a nyárádselyei egyházközséget (1955–57). Ebből a szegény faluból Görgényszentimrére kérette magát. A securitate megfigyeltette tevékenysésgét, levelezését (1966 k. –). Irod.: Bartos 2012; Maros-küküllői főesp. BĂBEANU Radu, § *Samarineşti, 1932. jan. 10.,

1854., † Székelykakasd, 1888.: ref. lelkész. – Székelykakasdon szolgált. Irod.: Székelykakasd

? † ? : orvos. – A mv.-i Pasteur-intézet vezetője volt (1939). Irod.: Időtár 3

? † ? : székely nemes, harcos. – II. Rákóczi Györgytől kapott lófőséget (1656) a havasalföldi hadjáratban tanúsított hűséges szolgálata jutalmául, azzal a kikötéssel, hogy jó lóval, karddal, hosszú puskával, porral és golyóval felszerelve minden hadjáratra készen álljon és szükség esetén a lóról leszállva gyalog is harczoljon. Irod.: SzOkl, 6.

? † ? : g. kat. pap. – Alsórépában szolgált (1887–93). Irod.: Reghin, Protopopiat

1921. márc. 1., † ? : orvos. – Szászrégenben lakott, katonaorvos, alezredes a 4. szanitéc században. A román hadsereg kötelékében részt vett a keleti hadjáratban (1941. júl. 1. – okt. 1.). Irod.: Reghin, militari

? † ? : unit. pap. – A Toldalagi család iklódi birtokán az unit. eklézsia papja (1597). Irod.: Kénosi–Uzoni 2.

? † ? : segesvári polgár. – Székbíró (1638, 1640, 1641, 1645), alpolgármester (1652, 1658), polgármester (1648, 1651, 1654, 1657, 1660–62). Irod.: Kraus: Erdélyi krónika