Maros megyei életrajzi lexikon

? † ?: tanítónő. – A görgényi új állami iskola tanítónője (1892–1919). – Irod. Gurghiul

Mv., 1961 † ?: grafikus. – A kv.-i Képzőművészeti Főiskolán végzett. Még diákként aranyérmet nyert az olaszországi Barmiolban rendezett ex libris-pályázaton. A csíkszeredai Zene- és Képzőművészeti Líc. tanára. Külföldön kiállított: Franciao., Belgium, Olaszo., Lengyelország, Budapest, Oroszország, Makó, Székes-fehérvár. Díjak: Moszkva II. reklámgrafikai díj–1984. —Irod.: Szabó–Kállai.

Halmi, 1910. szept. 21., † Mv., 1986. dec. 25.: orvos, egyetemi tanár, az urológia prof.; orvostörténész, író. – Felesége hamvait Mv.-en temették (2008. máj. 16.). – A szatmári Ref. Főgimn. elvégzése után (1928) a bp.-i Pázmány Péter TE-en szerzett orvosi diplomát (1934. nov. 8.). Pályáját a bp.-i Szent János Kórház

Marossárpatak, 1912. dec. 13., † ?: elítélt. – Mv.-en lakott. Fajgyalázás vádjával állították bíróság elé. Irod.: 1956 Erdélyben

? 1807. aug. 29. † 1817. márc. 28.: Kőteles Sámuel fia. Irod.: Köteles Eleknek kedves emlékezete (Nagyenyed, 1817)

Marosszentkirály (Maros), 1887., † ?: gazdálkodó. – Iskolái elvégzése után a szülői háznál tanult gazdálkosni. Az első vh.-ban az 5. h. tűzérezredben az orosz fronton harcolt, tizedesi rangban szerelt le. Irod.: Székelyföld í. k.

? † ? : városi polgár. – A városi polgárok sorába vették (1627. jan. 5). A szűcsök bástyájuk védelmére 11 font puskaport vásároltak tőle (1633). Reverzálist adott a városnak tekintve hogy háza és öröksége van a várban, a város törvényeit mindenkor betartja (1638). A Kistemplom restaurálásakor előkerült 1652-ben állított sírköve

→ DOBRE KÓTHAY Judit

Holló-Lomnitz (Szepes m.) ? † ? : ev. pap. – Földműves szülők gyermeke Cservenkán volt segédlelkész. Mv. -re hívták a lelkész-tanítói állásra, beiktatták (1899 júl. 30). Német anyanyelvéhez ragaszkodó, mélyen vallásos ember volt, lelkészi hivatását komolyan vette, az egyház szegényeit segítette. Ennek ellenére a hívei nem szerették, hamarosan más állás

? † ?: ref. lelkész. – Marosbogáton szolgált (1677–78). Irod.: Küküllői Ref. Egyházm. 3.

? † ?: Magyarfülpösön kelt cikke a Vadászat és Állatvilágban (1912). Irod.: Gulyás

? † ?: g. kat. pap. – Ioan Bob püspök Petelébe helyezte szolgálni (1817. febr. 9. –). Irod.: Dobozi

? † ? : tanító. – Nagyenyeden subscribált (1747). Kutyfalván volt tanító (1757–59). Irod.: Küküllői Ref. Egyházm. 3.

? † ?: tanító. – Nagyenyeden subscribált (1792). Balavásáron volt tanító (1797–1803). Irod.: Küküllői Ref. Egyházm. 1.

Brassó, 1875., † ?: kir. Közjegyző Mv.-en. Irod.: Ki kicsoda?

Mezőmadaras, 1881., † ?: mozdonyvezető. – Iskoláit szülőhelyén végezte., majd a MÁV szolgálatába lépett (1895–) Mv.-en 25 év szolgálat után nyugdíjba vonult (1920). Az első vh.-ban mint casútas felmentették. Irod.: Székelyföld í. k.

Mezőcsávás, 1928. febr. 29., † Mv., 2015. ápr 27. Mezőcsáváson temették: egyetemi tanár, kritikus, esszéista, irodalomtörténész, poetika. – K. Gergely, földműves és Ágnes fia. A mv.-i Ref. Koll.-ban érettségizett (1948); egy évig a kv.-i BTE irodalomszakos hallgatója, majd a szvedlovszki egyetemen oroszul folytatta tanulmányait (1949–54). A buk.-i Maxim Gorkij Intézet

Fehéregyháza, 1913. jan. 15., † Kosów, 1944. júl. 3.: honvéd. – Anyja Cserják Anna. – Az 57/I. zászlóalj ban honvédIrod.: Berekméri 2015

Gerendkeresztúr, 1891. júl. 4., † Mv., 1948. máj. 1.: gyógyszerész. – Református papi hatgyermekes családban született. Anyja: Nagy Sándor (1824–1900) ref. lelkész leánya, Nagy Karolina. Felesége: Psorn Hilda (1900–1964). Fiaik: Andor (1920–) gyógyszerész és György vegyész. – Iskoláit a nagyenyedi ref. koll.-ban végezte, Sepsiszentgyörgyön gyógyszerészgyakornok, Bp.-en szerzett gyógyszerész diplomát kapott

Gerendkeresztúr, 1920. júl. 15., † Szászrégen, 1983. febr. 8. Mv.-en temették.: gyógyszerész. – Id. K. Andor és Psorn Hilda fia. Felesége: Bányavölgyi Klára gyógyszerész. Gyermekeik: András (1946–) és Klára (1948–). – Tanulmányait Bánffyhunyadon kezdte, a mv.-i Ref. Koll.-ban folytatta és érettségizett (1939. júl. 5.). Buk.-ben volt gyógyszerész hallgató két félévet,

? † ? : orvos Mv.-en a 19. sz. elején-közepén, Kovács Gyula (1815–1873) apja

? † ?: tanár. – A mv.-i R. K. Tanítóképző Fiúiskola hittantanára (1935–). Irod.: Szabó K. Attila

Szatmárnémeti, 1959. júl. 17., † Mv., 2024. jan. 3?: költő, esszéíró, műfordító, dramaturg. – Kossuth-díjas költő. A református temetőben Ötvös József ref. lelkész és Markó Béla költő búcsúztatta. (2024. jan. 11.). A középiskolát szülővárosában (1978), az egyetem magyar-francia-szakán a kolozsvári Babes-Bolyai egyetem filológia karán végzett. (1984). Székelykeresztúron lakokott, tanár Szentábrahámban

?† ? orvos. – Sikeresen alkalmazza Szotyory Józseffel és Mátyus Mátéval együtt a tehénhimlő oltást (variolisatio) a himlő ellen (1796). Irod.: Időtár 1

? † ?: orvos. – Az ifj. orvost választja Mv., az 1824. ben elhunyt Gecse Dániel helyére. Mv.-en tevékenykedett 1835-ig, őt követte Péterfi Pál orvos. Irod.: Pál-Antal 2023

Csíkverebes, 1900. ápr. 13., † Farkaslaka, 1957. máj. 10.: r. k. pap. – Gimn.-i tanulmányait Csíkszeredán végezte, a teológiát Gyulafehérváron hallgatott, pappá szentelték (1924. júl. 6.). Gyergyóremetén, Petrozsényben káplán. Plébános Gödemesterházán (1927–31), ahol megszervezte a plebániát, kápolnát rendezett be, megkezdte a hitoktatást. Jobbágytelkén plebános (1931–42). A felekezeti iskolához négy tantermet

→ KOVÁTS Antal József

Mezőpanit, † 2006. febr.: ref. lelkész. – Torboszlón szolgált (1963–2006), a gyülekezet 20. papja. Az egyház elvesztett vagyonát kitartó munkával visszszerezte. Vitézzé avatták (2003). Emlékére a gyülekezet kopjafát állított, Bíró János nyárádszeredai fafaragó művész alkotását (2009). Irod.: Gligor Róbert László: Egykori lelkészére emlékezett Torboszló (Vásárhelyi Hírlap, 2009. nov. 18.)

1876. jan. 1., † 1965.: ref. lelkész. – Hármasfalu (1907–1909), Magyarsülye (1948–1953), Nagymedvés (1954–1962) gyülekezetének lelkipásztora. Irod.: Csáky

Mv., 1823. okt. 16., † Mv., 1873. máj. 10. sírja a mv.-i Ref. temetőben: : ref. lelkész, tanár, honvéd főhadnagy. – Mv.-en a Ref. Koll.-ban tanult. A Községi Polgári Fiúiskola alapításában nagy érdemei voltak, tanított is ebben az iskolában. Mv.-i vártemplom lelkipásztora volt. A 1848–49-es honvéd főhadnagy, a székely vértanuk

Mezőbánd, ? † ?: sebészorvos. –A pesti egyetemen végzett (1878/79). Irod.: Högyes

1861., † Segesvár, 1910. jan. 5.: tanító. – Az orbai Ált Isk. tanítója. Cikkei a Család és Iskola c. Lapban. Irod.: Gulyás

Jedd, 1916., † ?: gazdálkodó. – Négy középiskolát végzett, apja mellett gazdálkodni kezdett majd önálló lett Jedden. A Népközösség, az IKR és az Ifjúsági Dalosszövetség tagja volt. Irod.: Székelyföld í. k.

→ KOVÁTS Benedek

1925., † Mv., 1986. dec. 6.: igazgató. – Felesége: Siklódi Éva (1944–2016), Dózsa György községben fogorvos nyugdíjazásáig. – A mv.-i Filharmónia volt igazgatója (1958–), a Nemzeti Színház dolgozója. Irod.: Csekme; Filarmonica 50; [Nekrológ] (V. Z., 1986. dec. 7.)

Mv., 1948., † Mv., 2015: orvos. – Szájsebész prof. – Apja Az MSE országos bajnokságában részt vevő, jégkorong és vizilabdacsapatának évekig alapembere. – Mv.-en végezte tanulmányait, a MOGYI orvosi karán (1973). A Fogászati Klinikán alorvos (1973 –75), tanársegéd (1976. 94), adjunktus (1994–98), megvédte a doktori értekezését (1998), kinevezett egyetemi tanár,

? † ?: ref. lelkész. – Vámosgálfalván lelkész, a Küküllői ref. egyházmegye esperese (1887–97). Irod.: Zoványi

? † ?: mérnök. – Tervezetet nyűjtott be a város vízellátásának javításáért (1925), új kutak fúrását szorgalmazta. Irod.: Időtár 2

Csókfalva, 1903., † ?: kereskedő. – Iskolái elvégzése után a kereskedői pályára lépett szülőfalujában, mint Hangya üzletvezető kiváló szaktudásra tett szert. A MP tagja, kulturális és szociális ügyek lelkes támogatója volt. Irod.: Székelyföld í. k.

Kendő, 1883., † ?: malomtulajdonos. – Iskoláit Sárospatakon végezte, majd a molnáripart tanulta és mint segéd Szürte, Bodrogszerdahely, Nagykövesd, Szegimalom Lasztóci és számos nagy városban fejlesztette szaktudását. Tíz évig báró Huszár abafái malmában volt főmolnár, majd öt évig bérlő, ezután Beresztelkén önálló malmot nyitott (1926–), ahol vámörléssel foglalkozott. Az első

→ KOVÁCS Magda

? † ? : ref. lelkész. – Alsóbölkényben működött. Irod.: Sáromberke

? † ? : tanító. Székelycsókán tanított (1960–63). Irod.: Székelycsóka

? † ? : K. E. Gyula leánya. – F. m.: szerk.: Ferenczi Zoltán : E. Kovács Gyula költeményei a költő életrajzával (Kv., 1900). Irod.: Fülöp–Ferencz

? † 1796. jan. 22.: r. k. pap. – Kv.-on és Gyulafehérváron tanult (1782–83). Pappá szentelték (1787. ápr. 7.). Káplán Csíksomlyón (1787), Harasztoson (1788–93), Abosfalván (1793–96). Irod.: Ferenczi Sándor 2009

? † ?: gazdatiszt. – Felesége: Dósa Lujza (1858.?- Tancs, 1880. máj. 27.). Gyermekeik: Ede és LuizaIrod.: Gyászjelentő

Zilah, 1875., † ?: szászrégeni kir. telekkönyvezető. –Középiskoláit Nagyenyeden és Gyulafehérváron végezte, majd telekkönyvi szakvizsgát tett (1898). Vizaknán, Balázsfalván, Gyulafehérváron telekkönyvvezető, majd igazgatói rangban a szászrégeni telekkönyvi hivatal vezetője lett. Sokat fáradozott a köz érdekében – a ref. egyház presbitere, a M. Polgári Dalkör alelnöke, és a Dalkör műkedvelő társulatának

Székelyudvarhely, 1892. nov. 25., † Székelyudvarhely, 1950. nov. 2.: r. k. pap. – Székelyudvarhelyen és Gyulafehérváron tanult. Pappá szentelték (1917. júl. 2.). Káplán Csíkszentgyörgyön, Gyergyóremetén, Gyergyóújfaluban. Lelkipásztor Székelyvarságon (1922), Nyárádselyén (1929), Bözödújfaluban (1931), Szentdemeteren (1933), itt Soó Dénest követte (1932). Székelyvéckei plébános (1933–39), majd Homoródremetén (1940–50). Irod.: Ferenczi Sándor 2009;

? † ?: ref. lelkész. – Nyárádselyében volt lelkész (1967–1972): előzetsen Kackón (Kolozs) szolgált. Selyében nagy tiszteletnek és megbecsülésnek örvendett. Addig nem hagyta el híveit, amíg az omladozó tornyot újjá nem építette, pedig más gyülekezet már meghívta azelőtt. –Irod.: Nyárádselye és egyházai

? 1913., † Mv., 1996. aug. 27.: orvos. – A mv.-i II. Fertőző Klinika volt főorvosa. Irod.: [Nekrológ] (Nú., 1996. aug. 29.)