Szerző: Fülöp Mária
SZAKÁLL György
? †?: Maros megyei szerző. Irod.: A magyar állattani irodalom ismertetése 3. köt (Bp., 1891–1903).
SZAKÁLL Gyula
Bana (Komárom), 1872. máj. 8., † Magyarrégen, 1903. aug. 3.: állatorvos. – A bp.-i Állatorvosi Főisk.-n szerzett oklevelet (1891), az Állatorvosi Főisk. Bonctani Int.-ében tanársegéd (1891–96); áll. ösztöndíjjal a giesseni egy.-en tanult (1897–), ahol bölcsészdoktori oklevelet szerzett (1899). A bp.-i rovartani állomáson asszisztens (1899–), az Állatorvosi Hivatalnál állatorvos (1901–), emellett
SZAKÁLLOS Egyed Ferenc, P.
Atyha, 1888. szept. 27., † Mikháza, 1924. nov. 2.: ferences szerzetes. – Beöltözött (1904. szept. 6.), felszentelték (1911. szept. 10.). Irod.: György: A ferencrendiek.
SZAKÁTS Dénes, szenterzsébeti
? 1885.. júl. 2., † 1938. máj. 28.: ref. lelkész. – Felesége Jeney Irén (1879. máj. 25. –1912. máj. 3.). Leányuk: Sz. Irén. Tanulmányait Kv.-on végezte és mint lelkész tevékenykedett Mv.-en, az egyházmegye tanácsosa és bírója volt. Irod.: Jeney családi inf.; Székelyföld í. k.
SZAKÁTS Dénesné, szenterzsébeti; Molnár Erzsébet
Nagykörös.? †?: tanítónő, ref. lelkészné. – Oklevelének elnyerése után 10 éven át tanított és a hűségesküt megtagadta ezért megfosztották állásától. Irod.: Székelyföld í. k.
SZAKÁTS Georg, Szakáts Georgius
Mezőszengyel? †?: g. kat. pap. – Bécsben tanult (1820 k.). A teológiát Bécsben végezte. Ioan Bob püspök Szászrégenbe helyezte szolgálni (1825. aug. 2.–). Irod.: Dobozi; Szabó–Szögi.
SZAKÁTS Géza (Szenterzsébeti)
Nagyvárad, 1933dec. 22 + Káposztásszentmiklós, (Maros), 2002 jan.2, ref. lelkipásztor. Kv.-on a Protestáns Teológia végzettje (1956). Segédlelkész Ótordán (1956–1958); Abrudbányán (1958–1967); lelkész Káposztásszentmiklóson és Csibán (Maros) (1967–).
SZAKÁTS Géza, szenterzsébeti
? 1904., † Lőrincfalva, 1988. nov. 26.: ref. lelkész. Irod.: [Nekrológ] (V: Z., 1988. nov. 27.).
SZAKÁTS György
Székelykál, 1896, †?: mezőgazdász. –Okl. gazdász Székelykálban. Részt vett az I. vh.-ban (1915–18). A tiszti iskola elvégzése után az albán, szerb, olasz fronton harcolt. Hadnagyi rangban szerelt le kitüntetésekkel. Irod.: Erdélyi ezredek.
SZAKÁTS István
? †?: szabó mester. – Miután iskolai tanulmányait befejezte és szakmai képesítését megszerezte, mint segéd dolgozott (1923–34), majd önálló műhelyt nyitott Mv.-en (1934). Irod.: Visnai.
SZAKÁTS János
? †?: a Teleki Téka scriptora (1840 körül) Irod.: Zsigmond Irma: A Teleki Téka múlt századi olvasónaplói = Mv. történetéből.
SZAKÁTS Péter, gálfalvi
? †?: adományozó. – Felesége: Cseffei Borbála. – A vámosgálfalvi egyházközségnek aranyozott ezüst kupát ajándékozott (1674). Irod.: Küküllői Ref. Egyházm. 4.
SZAKÁTS Péter, Sz., Szenterzsébeti; Sz Szakáts Péter, Sz. Szakács Péter
? †?: kereskedelmi és iparkamarai titkár. – A mv.-i törvényhatósági bizottsági tag (1907), kereskedelmi és Iparkamara titkára, városi tanácsos (1910). A 48-as és Függetlenségi Párt elnöke (1911). Cikkeket írt az Erdélyi Gazdába (1892., 1894.) a M. Pénzügybe és a M. Kereskedelmi Lapba. Szerkesztette a Kereskedelmi és Ipari Érdekeink c. havi
SZAKMÁRI Ötves János, Szatthmári, Szatmári, Eötvös
? 1678/1679., †? 1759.: ötvösmester, krónikaíró. – Mv.-i iparos család fia. Tanonc- és inaskorában Kv.-on, Nagyszebenben, Komáromban, Győrben és Váradon tanulta mesterséget idegen mesterek mellett (1699–1702). Kétszer nősült (1706 és 1723), tíz gyermeke közül csak három érte meg a felnőtkort. Az ötvös céh mestere (32 évig), ifjúpolgár, esküdt, városi tanácsos
SZAKMÁRY Ferenc
? †?: erdész. – Főerdész, igazgató-tanár a görgényszentimrei erdőőri szakiskolában. – F. m.: Az erdélyrészi erdőségekben az 1891. 92. és 93. években fellépett apácza gyaponcz (ocneria monacha) elleni védekezés (Bp., 1900). Irod.: Szinnyei
SZAKMÁRY Irma; Betegh Sándorné
? † Felőr, 1933. dec. 3., temetve Mezőszengyelen: mezőszengyeli birtokos. – Orbán Balázs A Székelyföld leírása Marosszék c. kötetének pártoló előfizetője volt. Irod.: családi inf.; Orbán Balázs A Székelyföld leírása Marosszék.
SZALAI?
? †?: polgármester. – Nagysármás polgármestere, közösen Iosif Bica szolgabíróval és Lanz László gárdakapitánnyal parancsot adtak ki a Tordára és Sármásra kényszerlakhelyre hurcolt zsidó családok kivégzésére. Kissármás mellett, a Kv.–Mv. út (53–54 km) közelében kivégeztek 126 zsidó embert, a saját maguk ásta sírba dobták tetemeiket (1944. szept. 16–17.). A tömegsírt
SZALAI Biri
? 1900? †: nótafa. – Énekelt Bartók Bélának, amikor Bartók népzenei gyűjtőútján eljutott Kisgörgénybe is (1914 tavaszán). Irod.: Sipos Sándor: B. Kisgörgényben (Nú., Múzsa, 216. sz., 1995. okt. 6.).
SZALAI György
? †?: mv.-i polgár. – Felségárulásért ítélték el (1711), mv.-i házának (a 17. sz. végén épült) egy részét elkobozták tőle, és fejedelmi adományként Marosszék birtokába került, míg a másik részét megvásárolták tőle. Ez képezte a régi Vármegyeháza legrégibb részét (1746), később tovább építették (1838–42; Bolyai u. 5.). Ma képzőművészek műtermei
SZALAI Pál
? †?: birtokos. – Mezőmadarasi szabadrendű székely adózó birtokos volt (1713). Irod.: Mezőmadaras.
SZALÁNCZI György
? †?: földbirtokos. – Felesége: Balásfi Magdolna. Fiúk v. unokájuk: Sz. István. – Maróscsapón voltak birtokai, amit házassága révén szerzett (1575 k.). Az unitárius falu népét reformátusra térítette (16. sz?). Irod.: Bodolai Gyöngyi: Gazdátlanul (Nú., 1998. márc. 3.); Küküllői Ref. Egyházm. 4.
SZALÁNCZI György, Szalánczy György
? †?: földbirtokos. – Udvarháza volt Hadréven (19. sz. –20. sz.). Valószínű az ő felesége Bethlen Éva, aki Hadréven érte meg a II. vh.-t, majd Kv.-ra került két gyermekével, könyvelőként dolgozott, innen kidobták és borpincében dolgozott tovább. Irod.: Gál; Keresztes Gyula: A Mezőség udvarházai 1. (Nú., 1994. jún. 17).
SZALÁNCZI István
1589 k., † Konstantinápoly, 1648. jan. 9.: fejedelmi tanácsúr, portai követ., táblai ülnök. – Felesége: Türi Margit. Gyermekeik: Erzsébet, Anna, Krisztina, Gábor, István. – I. Rákóczi György híve. Portai ügyvivő (1631–33), drinápolyi követ (1634), konstantinápolyi főkövet (1637. nov.–1638. febr.), Nándorfehérváron tárgyalt (1640. máj.–jún.). Fejedelmi tanácsúr (1636–47), a fejedelmi tábla ülnöke (1633–47),
SZALÁNCZI István
? †?: patrónus. – Felesége: Nagy Margit. – Maroscsapói család patrónusként támogatta a ref. egyházat, a templom építtetését és kazettás mennyezetének készítését támogatta (1676). Irod.: Küküllői Ref. Egyházm. 4.
SZALÁNCZI István
? †?: tanácsúr, táblai ülnök, földbirtokos. – Felesége: Vízaknai Judit. Sz. György unokája. – Részt vett az I. Rákóczi György vezetése alatt Désen tartott ogy.-en (1638. júl. 7.–). Maróscsapón átpíttette a ref. templomot (1676). Irod.: Bálint Zsigmond; 2010; Bodolai Gyöngyi: Gazdátlanul (Nú., 1998. márc. 3.); Kénosi–Uzoni 2.; Léstyán – templomok.
SZALÁNCZI János
? †?: országos tanácsos. – Felesége: Bánffy Dorottya. – Izabella királyné idején országos tanácsos (1558). Felesége: Végrendeletében (Iklód, 1586. aug. 7.) rendelkezik az Iklódon és Bükkösön lévő házáról, szőlőséről. Örökösei: Bánffy Boldizsár, László és Gábor és valószínűleg Bánffy Farkas. Irod.: Bicsok–Orbán; Erdélyi testamentumok 2.
SZALÁNCZI Jenő, szenttamási és örményesi, Szalánczy Jenő
Birtokos. – Fia György. – Hadréven birtokos. Irod.: Kornis.
SZALÁNCZI László, szenttamási, Szalánczy László
? †?: birtokos. – A szenttamási család tagja, közülük többen diplomáciai szerepet töltöttek be Erdélyben (16–17. sz.). Bethleni birtokos (1640–41), almásmálomi birtokos (1642). A marosugrai ref. egyházközségnek aranyozott ezüst lábaspoharat adományozott (1653), majd a haranglábi eklézsiának is ajándékozott egyet (1656). Irod.: Erdélyi testamentumok 2.; Küküllői Ref. Egyházm. 2., 4.
SZALÁNCZI László, szenttamási, Szalánczy László
? †?: birtokos. – Testvérei: Gábor, Mária, Klára. Felesége Pap Sára. – A maroscsapói ref. templomnak szőnyeget adományozott (1714), a mennyezetét (1743) és a karzatmellvédet újíttatták meg (1746). Irod.: Küküllői Ref. Egyházm. 4.
SZALÁNCZI Mária
? †?: adományozó. – A maroscsapói ref. templom számára részben aranyozott ezüst kelyhet ajándékozott (1740)., megújította az egyházközség úrvacsorai poharát. Testvére Klára, új kenyérosztó ezüsttányért készíttetett (1740). Irod.: Küküllői Ref. Egyházm. 4.
SZALÁNCZI Sámuel, Szalánczy Sámuel
? †?: szenttamási és örményesi, helyettes alispán (1827). Irod.: Kornis.
SZALÁNCZI Sámuel, szentttamási; Szalánczy Sámuel
? 1834 † Mv., 1863: kir. főkormányszéki titoknok. Irod.: Pálmay József.
SZALÁNCZY Ferenc, szenttamási
1817? † Mv., 1883. ápr. 27.?: ?. – Testvére: Sz. Borbára. Felesége: gidófalvi Csiszér Juliánna (1816? – Mv., 1894. jan. 12.). 1. Férjétől fiai: Egyed Albert, Egyed Kálmán kir. Járásbíró. Irod.: Gyászjelentő.
SZALÁNCZY Sámuel, szenttamási, Szalántzy Sámuel
? † Mv.? szept. 1., 29 évet élt. : hivatalnok. – Sz. József, kir. táblai ülnök, és Vita Zsuzsánna fia. Felesége Veres Polixena. Leányuk Irma. – Kir. Főkormányszéki titoknok. Irod.: Gyászjelentő.
SZÁLASI József
Korond, 1857., † Korond, 1925.: kereskedő. – Szálasi János, ifj. és Verzár Anna fia. Parajdon folytatott kereskedelmi tevékenységet. Felesége Szentpéteri Katalin (1868–1944), tíz gyermekük született: János (1887–1888), Ödön (1895–1896); József (1889–1962): feleségei: Anna (1899–1902, Rozália (1892–1982), Irén (1897–1963), Gizella (1902–1985), Rezső (1904–?), Mária Anna (1906–1906), Anna Mária (1908–1998), Katalin (1945 –),
SZÁLASI Péter
Korond, 1878., † Parajd, 1942: kereskedő. –Ifj. Szálasi János (1853–1885) és Verzár Anna (1859–1895) fia. Felesége Kenyeres Gizella (1884–1973). Gyermekeik: Gabriella (1908–1989), férje Dicsőszentmártonban (1901–1979); Lenke (1910–1993), Görög Aladár (1913–1993) felesége volt Mv.-en; Ilona (1922–1998), aki Soós Jenő (1917–1949) felesége volt Mv.-en; Pál (1926–1944 a II. vh.-ban) esett el. Irod.: Száva
SZÁLASY János
Mv., 1928., † Mv., 2000.: tisztviselő. – Szálasy József és N. Mária fia. Felesége (1953–): Menyhért Júlia (1927–). Gyermekeik: 1.József (1954–), 2.Jenő (1956–), felesége Várhegyi Ilona (1955–), gyermekeik: Zsolt (1987–) és Zsófia (1989–), 3.János (1961–), felesége Katona Márta (1966 –), leányuk Réka-Ágnes (1992–). – Mv.-en volt tisztviselő. A magyarsággal szemben tanúsított
SZÁLASY József
Korond, 1889, † Mv., 1962.: kereskedő. Korondon, majd Mv.-en kereskedő. – Szálasi József és Szentpéteri Katalin fia. Felesége: 1. Mária (1917), leányuk: Julianna (1918–2002), tisztviselő Mv.-en; 2. Mária feleségétől született János fiúk (1928–2000), aki politikai okok miatt a mv.-i városháza előtt benzinnel leöntötte és felgyújtotta magát (1975); 3. Kovács Terézia (1905–1975),
SZALAY, mezőmadarasi család
Címereslevele kelt 1580. máj. 5. (Ered. Sz. Gyula tulajd. Mezőmadaras). Irod.: Kempelen.
SZALAY Anna
Aranyosgyéres, 1923. aug. 29., † Mv., 2001. szept. 23.: fogorvos. – Mv.-en tanult elemi iskolában és az alsó gimnáziumban, Kv.-on magántanuló, majd Mv.-en a Ref. Leánygimnáziumban érettségizett (1942). Bp.-en a Kir. M. Pázmány Péter TE Orvosi Karán tanult (1942–), megszakította tanulmányait (1944–), majd Mv.-en folytatta a BTE mv.-i Orvosi Karán
SZALAY Farkas
?, †?: ülnök. – Birtokos nemes. Marosszék hites ülnöke (1804). Irod.: Mezőmadaras.
SZALAY Farkas
?, †?: szolgabíró. – Mezőmadarason szolgabíró. Jelentette a főkirálybírónak, hogy a sámsondi román lakosság fegyverkezik és rettegésben tartják a falu és a Mezőség lakosságát (1848. okt.). Irod.: 1848–1849 Marosszék.
SZALAY Gyula
?, †?: orgonaépítő. – Székesfehérvári mester Magyardellőn épített orgonát a ref. templomba, felszentelték (1903. júl. 12.). Irod.: Küküllői Ref. Egyházm. 3., 4.
SZALAY László
?, †?: ülnök. – Birtokos nemes. Marosszék hites ülnöke (1793). Irod.: Mezőmadaras
SZALAY Lőrinc, Zalay Leorincz
?, †?: lófő, közbíró. – Nőtlen lófő (libertinus). A mezőmadarasi Sz. család elődje. A Bethlen Gábor elrendelte katonai összeíráskor volt jelen (1614. febr. 17–23.). A következő katonai összeíráskor (1635. nov. 24–27.) már házas, 6 fia volt: Mihály, György, István, Márton, Palkó, Nemes személy, közbíró (1623). Irod.: Mezőmadaras.
SZALAY Márton
?, †?: ülnök. – Sz. Lőrinc fia. – Marosszék ülnöke, assessor (1665), majd vicekirálybíróvá választották. Irod.: Mezőmadaras.
SZALAY Pál
Mezőmadaras, 1830, † 1881. máj. 28.: írnok, jegyző. – Mezőmadarason kezdett tanulni, majd Mv.-en folytatta (1846). A szabadságharcban önkéntesnek jelentkezett a 12. honvédzászlóaljba (1848. aug. 18.–). Hadnagy (1849), főhadnagy a besztercei hadosztálynál. A forradalom után besorozták az olaszországi ezredbe (1867-ig). Mezőmadarason gazdálkodott, majd széki ill. megyei írnok volt. Részt vett Pesty
SZALAY Sándor
?, †?: nótárius. – Birtokos nemes. Marosszék hites nótáriusa (1815). Irod.: Mezőmadaras.
SZALAY Sándor, mezőmadarasi
1822?, † Mezőmadaras, 1888. jún. 20.: – Nagy Rozália. Gyermekeik: Sz. Johanna Ercsei Jánosné; Sz. Rozália Vajda Károlyné; Sz. Lajos, felesége gr. Bethlen Vilma; Sz. Ilona Ecken Jánosné. Irod.: Gyászjelentő.
SZÁLBECH Károly
? †?: r.k. pap. – Székelykálon működött (1746–1750). Irod.: Székelykál 800 éves történetéből.
SZÁLDOBOSI János
? †?: ref. lelkész. – Nagyenyeden subscribált (1734). Magyardellőben volt lelkész (1742).). Irod.: Küküllői Ref. Egyházm., 3.
SZÁLELY Máté
? †?: marosszéki nemes. – Erdély és Mo. elnyomott szabadsága védelmében Mátyás kir. ellen szövetkezett, Szentgyörgyi és Bazini János és Zsigmond grófokat és Monyorókereki Elderbach Bertholdot, erdélyi vajdákat és székelyek ispánjait, s Szapolyai Imre és István szepesi grófokat igazgatóikká és elöljáróikká választották, s nekik eskü alatt hűséget és engedelmességet fogadtak
SZALINAI István, ARP.
Turza (Bosznia)? † Mikháza, 1652. jan. 9.-én temették az általa épített oltár alatti kriptába: bosnyák atya, ferences szerzetes, rendtartományfőnök, püspöki helynök. – A Bosna-Argentiniai Provinciából jött az erdélyi kat. főúrak: Kovácsóczy István kancellár, Toldalagi Mihály (1580 k., † 1642) marosszéki főkapitány, Bálintitt Kristóf kincstartó hívására 4. magával: P. Loparai István, P. Szeráji
SZALKAI József
1845, †?: kántortanító. – Tanító Abafáján (1864–71), az egyháztanácshoz intézett levelében feltárta a tanítók kétségbeejtő anyagi helyzetét. Havadtőn (1871. nov.–). A MT. Megyei Általános Tanítótestületi küküllői köri elnöke (1880). Irod.: Abafája; Böjthe Andor: A Görgényi ev. ref. egyházmegye története [kézirat]; Emlékkönyv.
SZALKAY József, §
Szeben, 1921. okt. 9., † Mv., 1996. szept. 28.: közgazdász. – Felesége: Bartha Aranka Éva (1924. nov. 8. – Mv., 1994. jún. 8.). Gyermekeik: Etelka Héricz Andrásné (Mv., 1947. dec. 11.–); József (Beszterce, 1951. jún. 11.–), közgazdász. – Középiskolát Mv.-en a Pénzügyi Középiskolában végezte (1940), a kv.-i Bolyai Egyetem közgazd.
SZALKAY Tibor
?, †?: zenész. – A Mv.-i Állami Filharmónia alapító tagjai között szerepelt mint gordonkás (1950). Irod.: Filarmonica 50.
SZALKAY Zoltán László
Mv., 1929. aug. 20., †??: film- és fotóművész Vajdahunyad. – Tanult a buk.-i Film- és Színművészeti Főiskolán filmművészeti szakon (1955). – F filmjei: Marosvölgye a forrástól a határig (1959). Irod.: Molnár; RMKK.
SZALLÓS András
?, †?: kőfaragó. – Magyarvistai kőfaragó készítette a szászrégeni ref. templom terméskő tárgyait, díszítéseit (1888–89). Irod.: Bálint Zsigmond 2010.
SZALMA György, havadtői
?, † 1848: ref. lelkész. – Pókában káplán (1810–12) az idős Szász György lp. mellett, Marossárpatakon káplán (1812–15), majd lelkész (parókus) (1815–48), görgényi ref egyházmegye esperese haláláig (1830–48). Fia ifj. Sz. Gy. Irod.: Böjthe Andor.
SZALMA György, ifj.
? 1822. ápr. 19., † Marossárpatak, 1895. máj. 17.: ref. lelkész. – Három gyermeke volt. – Mv.-en tanult a ref. főtanodában és itt tanulta a teológiai tudományokat is. Görgényszentimrén az apja mellett volt káplán (1845–48), az apja halála után lp.-nak hívták meg Marossárpatakra (1848–95. máj. 17.). Valószínű még Balavásár községben
SZALMA János
Nagykend, 1899., †?: gazdálkodó. – A szülői háznál tanult gazdálkodni, majd önálló lett, 53 hold birtokán Nagykenden. A község bírója, a MP elnöke volt. A kulturális és hazafias egyesületek támogatója volt. Irod.: Székelyföld í. k.
SZALMA József
Balavásár, 1820 körül † Balavásár, 1893. nov. 20.: kántortanító. – A mv.-i Ref. Kollégiumban végzett. Egy évig Magyarbölkényben tanított (1844), majd Balavásárra került (1845), ahol haláláig tanított mindenki megelégedésére. Új iskolát építtetett (1870). Nyugdíjazásakor (1891) minden férfi és nő a faluban tanítványa volt. Irod.: Balavásár és egyháza.
SZALMA Katalin
? 1930?, † Mv., 200. febr. 11.: zenetanár. – A mv.-i 7-es és a 9-es általános iskola, majd a Ref. Kántor-Tanítóképző Főiskola volt tanára. Irod.: [Nekrológ], (Nú., 2010. febr. 13.).
SZALMA Lajos
? †?: ref. lelkész. – Nagyölyvesen lp. (1894–), elődje volt Biró Ferenc. Irod.: Böjthe Andor: A Görgényi ev. ref. egyházmegye története [kézirat].
SZALMA Mihály
1820., † Csejd, 1874.: ref. lelkész. – Csejden szolgált haláláig (1862–74). Irod.: Csejd –Tófalva; Nemes Gyula: Szakrális emlékek…= Pál-Antal – Simon.
SZALMAN Lóránt, § Szalman Lórándt
Kv., 1929. szept. 11., † Mv., 2007. ápr. 12.: karmester. – Sz. Domokos és Szelihár Anna fia. – Kv.-on a belvárosi R. k. Elemi Iskola (1936–40), a Piarista Gimn. tanulója, itt érettségizett (1940–48); a Gheorghe Dima Zeneakadémián (1955) zenetanári, karmesteri szakon szerzett oklevelet, tanult zongorát és kürtöt is. Karvezetést Nagy
SZALMÁSI János, Szalmásy Jánosi
? †?: kereskedő. – Fűszer- és delikatessz-kereskedő Mv.-en (20. sz.elején), birtokolta a mai Rózsák tere 14. sz alatti szecessziós stílusú Szalmási ház néven ismert épületet (19. sz. utolsó éveiben épült), majd emeletet is húztak rá (1906). Irod.: Man: Tg. M.
SZALMÁSSY Gyula, Szalmásy Gyula
? †?: kereskedő, társulati elnök. – Kereskedő Mv.-en. A Transilvánia Rt kereskedelmi vállalkozás főrészvényese (1919). A Kereskedő Társaság elnöke (–1920). Irod.: Időtár 3.
SZÁLTELEKI Domokos
Sáromberke, 1914. jún. 17., † Kosów, 1944. jún. 27. Horodon temették.: honvéd. – Honvéd a 27/III. zászlóalj, 9. lövészszázadban. Irod.: Sigmirean.
SZAMEK László
?, † Mv., 1983. jan. 8.: ügyvéd, dr. Irod.: [Nekrológ] (V. Z., 1983. jan. 9.).
SZAMOSSY Kornélia
Kv., 1932. okt. 20., †?: színésznő, színészpedagógus. – A mv.-i Szentgyörgyi István Színművészeti Intézetben végzett (1955), majd a Székely Színház szerződtette. Kimagasló tehetségként indult, rövid ideig nagy lírai szerepeket játszott. Alakításaiban a figurák egyoldalú érzelmi megközelítésével szemben az expresszionista stílust is idéző új, komplexebb kifejezőeszközöket használt. A főiskola tanársegéde is
SZÁNTAI József
? †?: ref. lelkész. – Mv.-en subscribált (1728). Sáromberkén (1736–37), Mezőbergenyében (1742–48), Galambodon (1752–62), Hagymásbodonban (1766–68, 1779) és Székelykakasdon (1769–78) volt lelkész. Irod.: Ősz; Székelykakasd.
SZÁNTAI Mihály
? †?: ref. lelkész. – Kv.-on subscribált (1690). Mezőköbölkúton (1720–21) és Nagyercsében (1731–47) volt lelkész. Irod.: Ősz.
SZÁNTHÓ Árpád
? †?: tanár. – A mv.-i Ref. Koll.-ban óraadó tanár (1935–36). Irod.: Mv. tört. 2.
SZÁNTHÓ Endre, Cigesz
Mv., 1927. jan. 17., †?: gyógyszerész. – Tanulmányait Mv.-en folytatta; Belgiumban volt angol fogságban (1945–46); Mv.-en végzett az OGYI Gyógyszerészeti Karán (1951). Gyógyszerész Felsővisón (1951–52; Szászrégenben (1952–53; Mv.-en (1953–87). Irod.: Gyárfás 2013; RMKK.
SZÁNTHÓ Éva Emma
Mv., 1928. júl. 5., †?: gyógyszerész. – A középiskolát Mv.-en a Ref. Leányiskolában (1947); a gyógyszerészetet a MOGYI-n végezte (1951); doktorált (1967). A MOGYI Gyógyszerészeti Kémiai Tanszékén gyakornok (1950–52), tanársegéd a Biológiai Kémia Tanszéken (1952–54); a Galenika Tanszéken adjunktus, előadótanár (1954–85). Kutatási területe: a gyógynövények észszerű hasznosítása, a gyógyszerkészítmények minőségi
SZÁNTHÓ Gábor
? † Mv., 1927: könyvtáros. – A Mv.-i Kaszinó könyvtárosa (1906–1927), újraszervezte és rendezte a könyvtárat, ezen kívül saját költségén könyvtári felszereléseket is vásárolt. Irod.: Biás István; Szentgyörgyi.
SZÁNTHÓ Károly
? 1868., †?: tanár. – A mv.-i Ref. Koll. ideiglenes tanára (1900–01). Irod.: Mv. tört. 2.
SZÁNTHÓ Klaudia
? †?: gyógyszerész. – Egyetemi tanársegéd a MOGYIN (1960. nov. 15.–88. nov. 1.), főgyógyszerész. – F. m.: társsz.: Farmacopeea Română. – Ed. a 8–9 a. (Buc., 1965, 76); Gyógyszerészeti kémia: IV. éves gyógyszerészhallgatók számára. 3. köt.: A központi idegrendszerre ható szerek; 4. köt.: A környéki idegekre és az izmokra ható
SZÁNTNER Lajos
? †?: ? Felesége: Györki Zsuzsánna (1836? – Mv., 1911. máj. 1.) Gyermekeik: Sz. Vilma Csipkés Albertné (továbbiakról nincs adatunk). Irod.: Gyászjelentő.
SZÁNTÓ, náznánfalvi
Közülük Sz. Lajos Marosszék dulló biztosa (1825-ben); Valószínűleg ennek ivadéka Elek is, ki Krassó megyébe telepedett, és Marosszéktől 1845. jan. 11-én kiadott nemesi bizonyítványát azon évi jún. 11-én Krassó megyében is kihirdettette. Irod.: Nagy Iván; Pálmay.
SZÁNTÓ, radnóti
A családból Sz. Mihály nyert címeres nemeslevelet Báthory Zsigmondtól (1591. jan. 16.); Ez előnévvel Gergely kir. táblai ügyvéd M. Vásárhelyen. (1848). Irod.: Nagy Iván; Pálmay.
SZÁNTÓ Endre
? †?: tanár. – Földrajz tanár a mv.-i R. K. Gimnáziumban (1900–1940). Irod.: Emlékkönyv a K. M: Természettudományi Társulat félszázados jubileumán (Bp., 1892).
SZÁNTÓ Éva Erzsébet
? 1943? † Mv., 1994. márc. 24.: tanárnő. – Mv.-en a 20. iskolában tanított. Irod.: [Nekrológ] (Nú., 1994. márc. 29.).
SZÁNTÓ Ferenc
Aurora (USA), 1910. nov. 2., †?: kerekes. – Radnóton volt kerekes. Letartóztatták (1961. nov. 6.) és a MAT Katonai Ügyészsége a társadalmi rend elleni ténykedés vádjával állította bíróság elé. A vádirat szerint nyilvánosan lázított a kollektív gazdaságba való belépés ellen. Irod.: 1956 Erdélyben.
SZÁNTÓ Gergely, radnóthi
1860. jan. 27., † Mezőbánd, 1895. jún. 15. Mv.-en temették: járásbíró. – Felesége: Antal Eliz. Sz. Gergely és Erdős Katalin fia. Testvérei: Sz. Lila Nagy Józsefné; Sz. Elek; Sz. Ágnes Hajdú Gáborné; Sz. György; Sz. Ádám. – Kir. járásbíró Mezőbándon. Irod.: Gyászjelentő; Pálmay; Pálmay József.
SZÁNTÓ Győző
Bereck, 1850. dec. 31., † 1900. febr. 10.: r. k. pap. – Tanulmányait Brassóban, Kv.-on, teol. tanulmányait Gyulafehérváron végezte. Pappá szentelték (1875. júl. 25.). Káplán Szászrégenben (1875), Tordán és Csíkrákoson. Adminisztrátor Egrestőn (1880–1892), majd Kászonjakabfalván (1892–1900). Irod.: Ferenczi Sándor 2009.
SZÁNTÓ Gyula, §
Mv.? †?: ügyvéd. – Apja gyárigazgató. Tanult a Berlini Egy. Jogtud. Karán (1909–10). Valamint Bp.-en is. Még dr. ügyvédjelöltként részt vett az I. vh.-ban, hadapród a 62. cs. és kir. gyalogezredben, az I. oszt. ezüst vitézségi érem tulajdonosa. Irod.: Mv. és a háború, Szabó–Simon–Szögi.