Szerző: Fülöp Mária
SZINI Lajos, Laji bá §
Gyergyószárhegy, 1891. júl. 2.† Gyergyószárhegy, 1933. jún. 5.: újságíró, szerkesztő. – Felesége: Blénessy Mária (1897 – 1978). Rövidebb ideig bp-i lapok, a háború után erdélyi lapok munkatársa volt, Mv.-en a Székely Szó c. hetilapot (1920–31) és Gyergyószentmiklóson a Gyergyói Újság (1931–) hetilapot szerkesztette. Székely tárgyú tájszólásos novellákat írt, néhány verse
SZIRMAI Antal
? †?: festő. – A mv.-i Keresztelő Szent János – plébánia templom dongaboltozatán lévő mennyezeti képet festette, figurális ábrázolásokkal töltötte ki a mezőket és Paolo Veronese Királyok imádása festményének másolatát és a négy egyházatya portréját készítette el (1901). – Irod: Időtár 2; Keresztes Gyula: A Plébániatemplom (Nú., 1990. okt. 19.);
SZIRMAI Béla
Kapnikbánya, 1924. jan. 6.v. 7. †?: r. k. pap. – A gimn.-ot Gyulafehérváron (1936–38) és a kv.-i piaristáknál (1938–44), a teológiát Gyulafehérváron végezte. Pappá szentelték Csíkszentmártonban (1950. márc. 25.). Csíkszentmártonban (1950), Szászrégenben káplán (1951 –) és plébános (1966–79). A securitate megfigyeltette (1956 k.–), a levelezését ellenőriztette (1968–). Tűr és Balázsfalva
SZIRMAI Gabriella
Szatmárnémeti, 1919. dec. 20., † Mv., 1987. ápr. 3.: színésznő. Irod.: Enyedi.
SZITÁK Lőrinc
? †?: főhadnagy. – Marosszéki főhadnagy (1494, 1495), főbíró (1499, 1501). Irod.: Aranka.
SZÍVÓS Gyula
1926., †1981: orvos. – A MOGYI orvosi karán végzett (1951). Belgyógyász szakvizsgát tett. A II. sz. Belgyógyászati Klinikán mint főorvos működött, az épület Városi Közkórház volt a Szentgyörgy utcában (1812-től). Tanársegéd itt, szakterülete a szívbetegségek és a tüdőbetegségek kezelése volt. Irod.: Genersich, Kiss–Péterffy–Péterffy.
SZLAKOVITSNÉ Kiss Ilona
?†?: tanító. – Székelytompa (1941). Irod.: Ref. egyetemes névtár.
SZLÁVIK Ferenc
? †?: kat. gimn. igazgató. – A Mv.-i R.K. Gimn. igazgatója (1923–1928. szept. 9), amikor áthelyezte a státus igazgatósága, holott hívei és a gimnázium ragaszkodott hozzá. – F. m.: Az Erdélyi róm. Kath. Státus mv.-i főgim.-nak értesítője az 1925–26. iskolai évről / Közzéteszi: Sz. F. (Tg. M., 1926); Az Erdélyi
SZLÁVIK Nándor
1857, † 1929: erdőmérnök, vadászati szakíró, a Vadászújság főmunkatársa. Irod.: Kádár Zsombor: Elfelejtett vadászati szakírók = Kádár Zsombor: Székelyföldi erdészeti arcképcsarnok (Bp., 1999).
SZLÁVIN Sándor
1922, + Mv., 2005 ápr.11, vízügyi-mérnök, a Maros megyei IPJ és a Közüzemek mérnöke. Irod.: [Nekrológ] (Nú., 2005. ápr. 12.).
SZMOLLEN Pál
Kapnikbánya, 1868. dec. 6., † Kapnikbánya, 1942. ápr. 8.: r. k. pap. – Tanulmányait Nagybányán, Kv.-on és Gyulafehérváron végezte, pappá szentelték (1891. júl. 15.) Káplán volt (1891–98). Lelkipásztor Ákosfalván (1898–1904), Oláhláposon, Erzsébetbányán, Bálványosváralján (1914–31), Küküllőkeményfalván (1931–37). Irod.: Ferenczi Sándor 2009.
SZMUK Antal
1896, † Jilava, 1942. okt. 22.: a munkásmozgalom mártírja. – A M. Tanácsköztársaság Vörös Hadseregében a a hadügyi népbiztos szárnysegédje, a II. vörös tengerészezred parancsnoka volt. Az RKP tagja, a Maros völgyi munkásmozgalom résztvevője, a Korunk munkatársa. Libánfalvi és mv.-i otthonában számos marxi-lenini művet fordított le, népszerűsített és terjesztett. A kommunista
SZMUK Irén
1901, † Mv., 1985. dec. 5.: munkásmozgalmi harcos, szakácskönyvíró. – Kv.-on érettségizett (1919). Tisztviselő. Az RKP tagja (1932–), az illegalitásban részt vett a párt által szervezett akciókban, többször letartóztatták, megkínozták. A felszabadulás után különböző pártfeladatoknak tett eleget. A Romániába menekült görög és koreai gyerekek telepének igazgatója a Suceava megyei Pâclişán. Mv.-en
SZMUK Miklós, Szmuk Nicolae
Mv., 1928, † 1963.: orvos. – Anyja Szmuk Irén. – A MOGYI orvosi szakán végzett (1953). Moldvában volt orvos. Vonatszerencsétlenség áldozata. Irod.: Kiss Cs. M.
SZOBI Mihály
? †?: nemes. – A köznemesség vezére, és képviselője a kir. tanácsban. Ongor János után a marosvécsi vár a birtokába került (1507). Hívének és titkárának és ügyvédjének, Werbőczi Istvánnak adta a vécsi várat. Irod.: Maros megye; Szépréti: Régi és új világ.
SZOBONYA Béla
? †?: az ítélőtábla elnöke. – A mv.-i ítélőtábla elnöke (1941–). Irod.: Időtár 3.
SZOBOSZLAI András
? †?: tanító. – Felesége Székely Kata (1741? –1793). – Sáromberkén (1751–52). Görgényszentimrén (1767–68), Marosvécsen (1774–77 – orgonista), Nagyercsében (1778–83 – orgonista is), Bójában és Disznajón (1792–1802 – orgonista is) volt mester. Irod.: Ősz; Sáromberke.
SZOBOSZLAI István
? † Görgényszentimre, 1801. júl. 20.: tanító. – Nagyölyvesen (1760–62), Marossárpatakon (1762–?), Marosvécsen (1767–77), Körtvélyfáján (1778), Tancson (1779–92) és Görgényszentimrén haláláig (1794–1801) volt mester. Irod.: Ősz.
SZOBOSZLAY Dániel
Csókfalva, 1903., †?: gazdálkodó. – A szüleitől tanult gazdálkodni, majd önálló lett 14 holdon szülőfalujában. A Gazfakör elnöke, minden kultúrintézmény támogatója volt. Irod.: Székelyföld í.k.
SZOBOSZLAY Károly
? †?: segesvári alispán. – Az EMKE alapító és választott választmányi tagja (1885–91), és a KMTT segesvári tagja ápr.21. Irod.: Emlékkönyv a Kir. Magyar Természettudományi Társaság félszázados jubileumán (Bp., 1892); Emléklapok az EMKE 1895 jún. 4. Székelyudvarhelyen tartott tízéves ünnepi közgyűléséről, Sándor.
SZOBOSZLAY László
Csókfalva, 1879 †?: dr., ügyvéd Nyárádszeredában, politikus, képviselő, vármegyei főügyész – Az első világháború előtt részt vett a Maros-Torda megye életében, kormánybiztos helyettes (1917–); a marostordai Nemzeti Tanács elnöke (1918). A Megalakult Magyar Szövetség vezetőségi tagja (1921), az Egységes Magyar Párt mv.-i szervezete vezetőségi tagja (1922). Az OMP megyei tagozatának
SZOBOSZLAY Sándor
Szentistván, 1886., †?: gazdálkodó. – Iskolái elvégzése után gazdálkodást tanult, önálló lett Csókfalván. Az első vh.-ban a 62. gy. e.-ben szolgált. A MP tagja, hadbíróság elé állították és elítélték (1918–). Irod -.: Székelyföld í. k.
SZŐCS, segesvári család
Címereslevelet az Abari családdal (1658. márc. 10.) nyert Sz. János. Irod.: Kempelen.
SZŐCS, sóváradi
A család nemessége ősi székely jogon alapszik. Sz. Márton, mint primipilus esküdött fel a cs. és kir. hűségre (1602), mint primipilus fordult elő (1614). Irod.: Pálmay.
SZŐCS Adolf, marosvásárhelyi
? †?: honvéd tizedes (1870–73). – F. m.: Emléklapok Petőfi Sándor hazánk koszorús költőjének és 1848–49.-ki honvéd vezérőrnagy elhunytának 50-dik évi emlékének tiszteletére (Mv., 1899). Irod.: Szinnyei.
SZŐCS Ákos
? †?: albíró. – A Mv.-i Kaszinó háznagya (1884–91), amikor elhelyezték a városból, a kv.-i táblához. Távozásakor tiszteletbeli háznaggyá választották munkássága elismeréseként. – Irod: Biás István.
SZŐCS Ákos, sóváradi
Jedd, 1865., † Jedd, 1931.: ref. pap – Tanulmányait Bp.-en végezte. Mint lelkész 42 évig szolgált Jedden és a marosszentgyörgyi ref. közösség lelki gondozója is volt. Nevét kulturális és szociális intézmények tették maradandóvá. A Szőcs család a br. Apor család örököse. Irod.: Csejd –Tófalva; Marosszentgyörgy; Pálmay; Székelyföld í. k.
SZŐCS Albert
1777. k., † 1835. febr. 23.: r. k. pap. – Gyulafehérváron szentelték pappá (1801. ápr. 4.). Káplán Mv.-en (1802). Plébános Egrestőn (1804), Atyhában (1808), alesperes (1819). Irod.: Ferenczi Sándor 2009.
SZŐCS Andrei, Szőcs András
Mv., 1926. ápr. 2., † Mv., 1988.: százados. – Főtörzsőrmester (1948), alhadnagy (1950), főhadnagy (1957), százados (1959). Mv.-en a Securitate Tartományi Igazgatóságán alhadnagy Erdőszentgyörgyön (1952), főhadnagy (1957–), majd százados (1959), különböző vétségek miatt kitették a munkahelyéről (1960. aug. 31.). Irod.: Bartos Zoltán; Bartos 2012.; http: //www.cnsas.ro/documente/cadrele_securitatii/SZOCS%20ENDRE.pdf.
SZŐCS Béla
? †?: vasmunkás, polgármester. – Feleségét (1896–) Mv.-ről deportálták (1944. máj. 29.). Fiúk: Sz. Kálmán költő. – Mv.-en bekapcsolódott az illegális kommunista ifjak mozgalmába, a Munkásotthon tevékenységébe és a szakszervezetek munkájába (1920–). A megalakult RKP Maros megyei szervezetének vezetőségi tagja (1944. okt.). A MNSZ mv.-i titkára (1945), a MAT tartományi
SZŐCS Boldizsár
? †?: szűcs. – A szűcs céh mestere Mv.-en (1632. jan. 2–). A mv.-i szűcsök céhének legrégebbi reánk maradt poharán találkozunk a nevével és a pohár keletkezésének idejével (1632. ápr. 14). Irod.: Kelemen Lajos 1982.
SZŐCS Dániel, kolozsvári, Kolozsvári Szőcs Dániel
1699., †?: főbíró, tanácsos. – Mv. város főbírója (1718–31), a költségén épült egy kisméretű fatemplom Mv.-en, a Külső-templomnak nevezett és temető (17–18. sz. elején). Ennek a helyén épült a Kistemplom (1815–). Irod.: Man: Tg. M. 1; Keresztes Gyula: A kistemplom (Nú., 1991. febr. 22.); Pál-Antal 2006.
SZŐCS Demeter
Nyárádtő, 1914. ápr. 23., †?: vasutas. – Letartóztatásakor (1959. aug. 26.) raktáros volt a mv.-i vasútállomáson. A MAT Katonai Ügyészsége a nyárádtői kollektivizálás elleni megmozdulás kapcsán állította bíróság elé. Irod.: 1956 Erdélyben.
SZŐCS Endre
? †?: ref. lelkész. – Vajdaszentiványon iktatták be (1948. febr. 8.). Tagja volt az MNSZ Központi Intézőbizottságának (1946–). Kultuszügyi inspektor, teológiai tanár. A hatósági közegek közbelépésére lett prof. (1959. nov. 15-től), ekkor még se magántanári diplomával, sem doktori fokozattal nem rendelkezett. Doktori fokozatot szerzett (1968). Nyugalomba helyezték (66. éves korában).
SZŐCS ERŐSS Rozália, Szőcsné Erőss Rozália
? † Nagyvárad: tanár, elítélt. – Fia: Szőcs Erőss László, jezsuita pap. – Vallásos könyv terjesztése miatt került bíróságra és börtönbe, ahol megszülte fiát. Irod.: Maros-küküllői főesp.
SZŐCS Gábor
Barátos, 1926. jún. 4., † Mv., 1999. nov. 20.: orvos. – Az egyetemet a MOGYI-n végezte (1951). Körorvos (1951–53); a mv.-i 2. sz. Belgyógyászati Klinikán orvos (1953–56); labororvos (1956–8); tanársegéd a MOGYI-n (1958–74); 2. sz Belgyógyászati Klinika (1974–92) szívgyógyász főorvosa. Irod.: Kiss–Péterffy–Péterffy; [Nekrológ] (Nú., 1999. nov. 22); RMKK.
SZŐCS Géza
Mv., 1953. aug. 21., † 2020. nov. 3?: költő, újságíró, politikus. – Szőcs István és Márton Ráchel műfordító fia. Gyermekei: Petra (1979), Anna Júlia (1986), Márton (1990), Kristóf (1992). – A BBTE magyar nyelv és irod. szakán végzett (1978). Újságíró a kv.-i Igazság-nál (–1982), tanár a 3. sz. Líc.-ban, munkanélküli (1985-ig),
SZŐCS Géza, §
Mv., †?: tanár. – A mv.-i nyári tanárképző tanfolyam igazgatója (1920), Gyergyószentmiklóson tanár, gimn. igazgató (1921). Román tanfolyamokat vezetett és vizsgáztatta a magyar tanárokat (1921–22). Szenátor a Nagy Románia parlamentjében, a székelyek képviselője (1924?). Irod.: Figuri politice şi administrative din epoca consolidării (Buc., 1941); Időtár 3.
SZŐCS György
? †?: szűcs. – A Szűcs céh mestere Mv.-en (1632. jan. 2–). A mv.-i Szűcsök céhének legrégebbi reánk maradt poharán találkozunk a nevével és a pohár keletkezésének idejével (1632. ápr. 14). Irod.: Kelemen Lajos 1982.
SZŐCS Gyula
Szováta, 1904., †?: mészáros. – Iskolái elvégzése után a húsiparban szabadult fel, önálló lett Mv.-en (1931). Hazafias és kulturális intézmények támogatója volt. Irod.: Székelyföld í. k.
SZŐCS István
? †?: mv.-i származású. – F. m.: Disputatio theologica Vigesima Octava. De Septimi Legis mandati perfectione. Quam… Publice defendere conabor (Lagduni Batavorum, 1636). Irod.: Szinnyei.
SZŐCS István
Mv., 1928. júl. 2., † Kv., 2020. szept. 10.: író, kritikus. – Szülei: Sz.József és Erzsébet. Felesége: Erzsébet, htb. (1951). Gyermekeik: Géza, (Mv., 1953. aug. 21. – 2020. nov. 3), író; Antal (1959) számfejtő; Ottó (1966) orvos. – A középiskolát Mv.-en, Kv.-on (1947), az egyetemet a kv.-i BTE lélektan szakán végezte
SZŐCS János
Mv., 1891., † Mv., 1977.: mészáros. – Felesége: Kovács Berta (1897–1954). Iskolái elvégzése után a mészáros mesterséget tanulta, önálló lett Mv.-en (1912). Az első vh.-ban a 22. gy. e.-ben szolgált. Irod.: Székelyföld í. k.
SZŐCS Jozefa; Kali Jozefina
1927. márc. 3., †?: kémikus, toxikológus. – Érettségizett Mv. (1945), Kv.-on a BTE-n kémikus-toxikológus okl. szerzett (1949). Középiskolai tanár Mv.-en (1949–55); adjunktus a MOGYI Toxikológiai Tanszékén (1955–80). Kutatási területe: gyógyszertoxikológia, és a mezőgazdaságban használt vegyszerek toxikológiája. Közölt a: Revista Medicală-ban. – F. m.: társsz.: Toxikológiai gyakorlatok (Balogh Évával, Mv., 1961.);
SZŐCS József
?, †?: ? – Felesége: Hints Eszter (1808? – Mv., 1880. ápr. 29.). Gyermekeik: Sz. Károlina; Ágnes, a m. kir. honvéd százados Gyögypál Józsefné; Eszter. Irod.: Gyászjelentő.
SZŐCS József
Mv., 1906., † Mv., 1987. aug. 14.: kárpitos, munkásmozgalmi harcos. – A RKP tagja volt (1930–), az illegalitásban többször letartóztatták. Irod.: [Nekrológ] (V. Z., 1987. aug. 15.; aug. 16.).
SZŐCS József
Mv., 1913.† Mv., 1964. : orvos. – Tagja a mv.-i orvosi kamarának. A háború után Marosludason gyógyított. Irod.: Kiss-P. – P.
SZŐCS József
Szászrégen, 1934. szept. 15., †?: géplakatos. – Letartóztatták (1960. aug. 17.) és a MAT Katonai Ügyészsége a társadalmi rend elleni ténykedés, tiltott tűzfegyver és szúrófegyverek tartása, közvagyon meglopása, illegális határátlépésre való készülés vádjával állította bíróság elé. Meghalt. Irod.: 1956 Erdélyben.
SZŐCS Kálmán, álneve: Dudás Kálmán
Mv., 1942. szept. 19., † Mv., 1973. aug. 20. : költő, tanár, szerkesztő. – Anyját az auschwitzi koncentrációs táborba deportálták (1944), őt apja, Szőcs Béla, a későbbi mv.-i polgármester családja rejtegette, majd adoptálta és iskoláztatta. Felesége Albert Mária tanár, könyvtáros (1942 – 2003. jún. 17). – Ez a gyermekkori tragikus
SZŐCS Kálmánné, § Albert Mária, Szőcs Mária
Kelementelke, 1942. dec. 14., † Dicsőszentmárton, 2003. jún.17.: könyvtáros. – Férje Sz. K. költő, szerkesztő (1965–). – Középiskolát Erdőszentgyörgyön végzett (1960). A kv.-i BBTE magyar nyelv és irodalom szakán szerzett oklevelet (1965). A Maros Tartományi / Megyei Könyvtár könyvtárosa betegnyugdíjazásáig (1967. márc. 1. – 1996. ápr. 1.). Irod.: MMK; [Nekrológ]
SZŐCS Károly
? †?: szerkesztő. – A mv.-en megjelenő Új Szó szerkesztője (1935–36), amely fejlécében irodalmi, társadalmi és gazdasági szemleként határozta meg magát. Rendszeresen közölt benne álneveken Józsa Béla, Kibédi Sándor, Keleti Sándor, Kovács György, László Lajos, Tamás Gáspár. Irod.: RMIL.
SZŐCS Lajos, sóváradi
1922., †1979.: ref. lelkész. – Segédlelkész Kézdivásárhelyen és Bereckben (1955). Mezőméhes gyülekezetében szolgált és helyettes lelkész Szászsebeszben (1956–), Kisgörgényben (1957–), Galambodon (1959–1965). Lelkipásztor Étfalva-Zoltánban (1966–) és Ludvégen szolgált nyugdíjba vonulásáig (1975–). Irod.: Csáky, Pálmay.
SZŐCS László, nagyernyei
18. sz. †?: nemes, ügyvéd. – A nagyernyei Sz. család tagja, Mv.-en polgári esküt tett (1708). Mv.-en hites jogülnökként működött, assessor (1750). Irod.: Csáky; Keresztes Gyula: Örökségünk 50.: A nagyernyei udvarházak (1994. febr. 11.); Pál-Antal 2006.
SZŐCS Mátyás
? †?: városbíró. – Mv.-en város bíró (1531), amikor Szapolyai János az ő kérésére megerősítette Mv. város kiváltságait. Irod.: Időtár 1.
SZŐCS Mihály
? † 1818. júl. 30.: r. k. pap. – Mv.-en tanár (1797), Székelyudvarhelyen koll. igazgató (1816–). Irod.: Ferenczi Sándor 2009.
SZŐCS Mihály, Szőts, újszéki
? † Szentháromság, 1786. júl 16. : unit lelkész.. – A Tordai Unit gimnáziumban köztanító (1776–79). Nyárádszentlászlón unit. lelkész (1779–85), majd Szentháromságon, Kisadorjánon szolgált (1785–86) haláláig. Irod.: Kisadorján, Nyárádszentlászló, Szentháromság; Varga Dénes. A Tordai Unitárius Gimnázium története (Torda, 1907).
SZŐCS Miklós
? †?: építész, vállalkozó. – Mv.-en nevéhez fűződik Nagy Irén részére épített (Nyár u. 2. sz.) ház modern stílusban való megtervezése és felépítése (1936); megtervezte Mateiu Emil házát (Liliom u. 4. sz.; 1934); Irod.: Man: Tg. M., 3.
SZŐCS Mózes, Szőts
? †?: orvos, sebész. – Sebész főorvos, évtizedeken át szemészeti műtéteket végzett, katarakta műtéteket is. Dicsőszentmárton új városi kórházának első igazgatója (1898–1930). A kórházat Maetz Frigyes műépítész tervezte, figyelembevéve az igazgató elképzeléseit (1898). Az emeletes főépület 24 kórteremmel indult (1897), majd később két szárnyépülettel toldották meg (1910), ezzel DK-Európa egyik
SZŐCS NÁNÁSI György
? †?: a mv.-i Gecse-utcai Kistemplom építője (1816). Irod.: Krón Füz (1937/2).
SZŐCS Pál
? †?: néptanács elnök. – Makfalván működött (1974–89). Tanított is rövid ideig a makfalvi iskolában műszaki rajzott. Kezdeményezte az iskola kibővítését. (1977–79). Irod.: Makfalvi okt. tört.
SZŐCS Sándor
Harcó, 1906., †?: gazdálkodó. – Iskolái elvégzése után a szülői házban tanult gazdálkodni, önálló lett (1933). A MP tagja és egyik megszervezője, a ref. egyház presbitere, az EGE tagja volt. Irod.: Székelyföld í. k.
SZŐCS Sándor
? †?: jegyző. – Jegyző volt Mezőpanitban (1881–1907), ekkor a közjegyzőséget Harcóra helyezték. Irod.: Mezőpanit.
SZŐCS Sándor
Kolozsbós, 1924. máj. 31., † Mv., 1997. márc. 18.: rajztanár, festőművész. – Felesége Márk Melánia tanítónő. Bánffyhunyadon (1931–34) és Kv.-on (1934–35) járt elemi iskolába, Tordán gimnáziumba (1935–36), Naszódon a G. Coşbuc Líc. (1936–39), Zilahon a Wesselényi Koll. (1940–42), Szilágysomlyón az Áll. Gimn. tanulója volt (1942–44), majd magánúton érettségizett (1945). A
SZŐCS Sándorné, Márk Melánia
Mv., 1928. júl. 17., †? Csíkszeredában: tanító. – Meggyesfalván a ref. elemi iskola (1935–36), Mv.-en a Ref. Leánygimnázium (1936–44) és a Tanítóképző tanulója, a Művészeti Népiskolában szabadkézi rajzot tanult (1961–63). Tanított Széplakon (1947–48), Kibéden (1948–50), helyettes tanár Mv.-en az 1. sz. (1950–52), a 4. sz. általános iskolában (1952–58) és ismét
SZŐCS, Szöts, nagyernyei család
Marosszéki székely család Nemességét 1675-ből eredezteti, Sz. László assessor Mv.-en (1750), fia Albert (* 1772. † Mv, 1831.) előbb kolozsmegyei főbíró, utóbb ítélőmester. A másik ág, mely Torda megyébe költözött: Mihályt (1794-ben) Torda megyének alszolgabíráját, Sámuelt ugyan akkor és ott adórovó biztost. Ezek utódai Mihály ugyan ott (1837. körül) aljegyző,
SZŐCS Zsigmond, Szűcs
? †?: szűcs, főbíró. – A Szűcs céh tagja (1657), Mv.-en esküdt polgár (1647, 1651, 1654, 1657, 1667), főbíró (1672). Irod.: Időtár 1; Marosszéki krónikák 1; Pál-Antal 2006; Sebestyén Mihály 1995.
SZÓFER Manó-Menáchem, §
1880., †?: rabbi. – Fia: Szófer Sámuel, két leánya is volt. – A mv.-i ortodox hitközség utolsó főrabbija (1918–44). Az ort. Talmud-Tora Iskola igazgatója (1921) megszervezte a gyermekek tanításának új rendjét, fejlődésnek indult a talmudisztikus nevelés. Szorgalmazta a Knöpfler Vilmos utcai ortodox zsidó templom építését (1927–28). A mv.-i zsidótanács tagja
SZÓFER Sámuel
1880., †?: rabbi. – Sz. Manó-Menachem fia. – Okleveles rabbi, megválasztották a mv.-i hitközség alrabbinusi állására, az apja mellé segítőnek, az Iskola u. Régi templom élére. Irod.: Sebestyén Mihály – Diamanstein György: Egy elsüllyedt világ ébresztése = Emlékk. Szabó Miklós.
SZŐKE, magyarósi
a családból Sz. Péter és György, mint primipilusok lustráltak (1614); Sz. Ferenc és a családja kapott címeres nemeslevelet (1699. júl. 13.). Közülük Márton 1848. előtt az erdélyi kir. tábla levéltárnoka. Irod.: Nagy Iván; Pálmay.
SZŐKE Ambrus, gelencei
? †?: régi székely poéta. – A székely táborral Héjjasfalván (Segesvár mellett) Kemény János fejedelem hadait várva, tábori éneket írt (1662. jan. 18) 71 éves korában egy Szászszentlászlói pap bibliájának belső táblájára, honnét a verset gr. Kemény József közli a Tud. Gyűjteményben 1830. VI. 126–127. – F. m.: antológ.: Kuruc
SZŐKE András
Csíkszentkirály, 1816. nov. 22. v. dec? † Csíkszentmárton, 1892. márc. 20.: r.k. pap. – Pappá szentelték (1840. aug. 4.). Tanár volt Székelyudvarhelyen. Bordoson szolgált (1843), küküllői főesperes (1860). Szőkefalván működött (1865–70 v. 77), Csíkmindszenten (1877), nyugdíjas Csíkszentmártonban (1880). Irod.: Ferenczi Sándor 2009; Nagy László.
SZŐKE Ferenc
1826. okt. 4., † 1873. okt.: r. k. pap. – Pappá szentelték (1855. júl. 22.). Káplán Kézdiszentléleken. Plébános Eheden (1857), Bordoson (1866), Dobrán (1870), majd Mezőszengyelen. Irod.: Ferenczi Sándor 2009.
SZŐKE József
Nyárádmagyarós, †?: tanár. – Tanult Mv.-en (1802), Marburgban (1819). Tanár Székelyudvarhelyen, lektor. Irod.: Szabó–Szögi.
SZŐKE József, § magyarósi, Magyarósi Szőke József
Csejd, 1793. ápr. 19., † Székelyudvarhely, 1866. szept. 29.: tanár. – Tanulmányait a mv.-i Ref. Koll.-ban (1802–) végezte, két évet a marburgi egyetemen bölcseleti és teológiai tanulmányokat végzett (1819–20). Kisbúnon gr. Bethlen Sándornál házi nevelő, majd ugyanott pap lett. Onnan hívták tanárnak Székelyudvarhelyre a Ref. Koll.-ba (1832–66), ahol bölcseletet, lélektant,
SZŐKE Károly, magyarosi
1835., † Mv., 1861. dec. 11.: tanító. – Apja: magyarósi Sz. Sámuel. Testvérei: József, Károlina, Katalin, Domokos. A mv.-i ref. főtanoda osztálytanítója, papjelölt. Irod.: Gyászjelentő.
SZŐKE László
Mv., 1924. nov. 23., † Mv., 1997. dec. 21.: ref. lelkész. – Teológiát végzett, és ref. lelkész Ludvégen. Letartóztatták mint evangelistát azaz laikus igehirdetőt (1958. máj. 29.), azzal vádolták, hogy a CE-szövetség tagja. 15 év börtönbüntetésre, kényszermunkára ítélték (1958. aug. 5.). Mv.-ről Szamosújvárra, 1960-tól a Brăilai Nagyszigetre, Stroenești, Salcia, Luciu-Giurgeni
SZŐKE Márton
? †?: prezideális protocollista. – A mv.-i Kir Táblánál dolgozott (1819). Részt vett a Kir. Tábla székházának javítási munkálatai irányításában. Irod.: Orbán János: A Kir. Tábla első két Mv.-i székháza = Stílusok, művek, mesterek.
SZŐKE Mihály
? †?: tanító. – Iskolaigazgató Mezőpanitban, a Gazdakör tanfolyamának vezetője, az állattenyésztés előadója. Irod.: Mezőpanit.
SZŐKE Péter
? †?: falualapító. – Szőkefalva nyerte nevét, arról a férfiről, aki házat épített azon helyen, ahol a későbbiekben Szőkefalva néven alakult falu, Szőkefalva nyerte nevét. Itt született utóbb a törvénytudós Verbőczi István (1485. k.–1541). Irod.: Pesty 2014.
SZŐKE Péter, Szoke, Szöke
? †?: varga, esküdt polgár. – A mv.-i varga céh mestere (1657), esküdt polgár (1658, 1667). Irod.: SzOkl, 6; Pál-Antal 2006; Teleki Mihály udvartartási naplója (1673–1681) (Kv., 2007).
SZŐKE Sámuel
? †?: tanító. – Mv.-en subscribált (1737). Marosbogáton tanított (1741 után). Irod.: Küküllői Ref. Egyházm. 3.
SZŐKE Sándor
Bihardiószeg, 1913., †?: kereskedő. – Iskolái elvégzése után mint kereskedő szabadult fel, önálló lett Mv.-en (1937–). Irod.: Székelyföld í. k.
SZŐKE Zoltán, zabolai
Páncélcseh, 1894., †?: ig. tanító. – Tanulmányait Kv.-on végezte (1913). Az első vh.-ban az orosz fronton fogságba került, ahonnan csak 1921-ben szabadult. A II. o. ezüst v. é. tulajdonosa. Marosoroszfalun ig. tanító (1940–). Minden kulturális és szociális egyesület működésében részt vett. Irod.: Székelyföld í. k.
SZŐKEFALVI Antal deák
? †?: birtokos. – Szőkefalván templomot épített (Szent Anna kőegyház). Birtokát Rédei János alvajdának adta (1468). Irod.: Nagy László, Csánki Dezső Magyarország történeti földrajza a Hunyadiak korában.
SZŐKEFALVI NAGY György
Szőkefalva, 1828, † Szőkefalva, 1901. aug. 28.: honvéd az 1848–49-es szabadságharcban. Irod.: Nagy László.
SZOKOL András
? †?: bíró. – Mezőuraly község falusbírója. Részt vett Pesty Frigyes egész Mo.-ra és Erdélyre kiterjedt helynévgyűjtésében (1864–65). Irod.: Pesty 2014.
SZOKOLYAI Albert
? †?: tanító. – Az első deák, aki tanított a nyárádszentbenedeki ref. felekezeti iskolában (1610). Irod.: Nyárádszentbenedek.
SZOKOLYAI ANDERKÓ István, Szokolyai István, Sokola,
17. sz. utolsó negyede, † Mv., 1720. aug. 10.: ref. lelkész, esperes. – Odera Frankfurtban, Hollandiában tanult. A verséből kitűnik, hogy Pápai Páriz Ferenc tanítványa volt Nagyenyeden. Nagybaconból ill. Udvarhelyről jött Mv.-re és ott prédikátor és marosszéki esperes haláláig (1716. júl. 27–1720.). Irod.: Farczády; Időtár 1; Marosszéki krónikák 1.; A
SZOKOLYAI György
? †?: ref. lelkész. – Mezősámsondon szolgált (1701). Irod.: Mezősámsond.
SZOLGA György
? †?: jegyző. – Kiskend községben jegyző. Részt vett Pesty Frigyes egész Mo.-ra és Erdélyre kiterjedt helynévgyűjtésében (1864–65). Irod.: Pesty 2014.