Maros megyei életrajzi lexikon

Arad, 1906. jan. 14., †?: gyógyszerész. – Gyógyszerész oklevelet a buk.-i Gyógyszerészeti Karon kapott (1935). Mv.-en tevékenykedett (1941–). Irod.: Péter H. Mária.

? †?: jogtanár. – Mv.-en jogtanár, dr., a MTárstud. Egyesület alapító tagja (1907). Irod.: MTárstud. Egyesület.

1836. febr. 15., † Bp., 1899. aug. 2.: színész, színigazgató. –. Gyermekként részt vett a szabadságharcban (1848–49), majd Havi Mihálynál színésznek állt. Erdélyi, miskolci és debreceni sikerek után a Nemzeti Színház szerződtette (1859), majd Molnár György színésze és operettrend.-je lett a Népszínháznál (1861–). Molnár távollétében műv.-i vez.-nek is kinevezték. Aradon

? †?: Mv. bírója (1675). Irod.: Marosszéki krónikák 1.

? †?: levéltáros, pénztáros. – A városi levéltárban dolgozott (1811?–16; 1820–22). A levéltárba betörtek és az ott őrzött nemes-fém tárgyakat elvitték az iratokat összehányták (1813). Sikeresen fejezte be a város levéltárának rendezését, amit Virág Dániel kezdett el. Elkészítette a közigazgatási iratok mutatóját (1470–1635); folytatta és befejezte a közigazgatási (1790–1816), a

? †?: tanácsos. – Mv. Városi tanácsának tagja (1847). Irod.: Pál-Antal 2003.

1925? † Mv., 1990. máj. 20.: orvos. – Egyetemi tanársegéd a MOGYI-n, orvos a Fertőzőbetegségek Klinikáján Mv.-en, majd Dicsőszentmártonban, Szászrégenben főorvos. – F. m.: társsz: Élettani jegyzet. 1–3 köt. (Szabó István, Dési Zoltánnal, Mv., 1954–1955, 1957). Irod.: [Nekrológ] (Nú., 1990. máj. 23.); Péter; Todea.

1898? † Mv., 1942. júl. 15.: kereskedő, őrmester. – Sz. Lajos és Vass Nina fia. Testvére: Sz. Etuska. Felesége: Petelei Teréz.. – Mv.-en kereskedő, tartalékos hadapród őrmester. Irod.: Gyászjelentő.

1770., † 1812: főjegyző. – Marosszék főjegyzője (1803–09). Irod.: Nagy Iván.

1849? † Mv., 1876. febr. 23.: fogalmazó. Anyja: Tordai Erzsébet. Felesége: … (?). Gyermekeik: Ferenc; Charlotte ref. lelkész Bocz Elekné; Róza, József, Lajos, Eszter, Albert, Eliz. – Mv.-en m. kir. pénzügyi fogalmazó. Irod.: Gyászjelentő.

Havadtő, 1900., †?: ref. lelkész ás tanító. – Középiskoláit Nagyenyeden, a teológiát Kv.-on végezte el, lelkész lett (1921), tanítói oklevelet szerzett (1922). Hivatását Kisilyén kezdte, ahol állásából felfüggesztették, Innen Nagykevére, majd Siménfalvára került (1925–) mint ref. lelkész, ott mint tanító is működött (1940–). Irod.: Székelyföld í. k.

1929.? † Mv., 1999. ápr. 23. Csíktapolcán temették: könyvtáros. – A mv.-i Művészeti Líc. könyvtárosa. Irod.: [Nekrológ] (Nú., 1999. ápr. 24.).

1919? † Mv., 2002. febr. 7.: fényképész. Irod.: [Nekrológ] (Nú., 2002. febr. 9.).

Harcó, 1877., †?: gazdálkodó. –. – Iskolái elvégzése után a szülői háznál tanult gazdálkodni, önálló lett (1922). Végig küzdötte az első vh.-t a 22. gy. ezredben az orosz fronton, fogságba esett, ahol 5 évet volt. Az EGE tagja, a ref. egyház gondnoka és a község bírája volt Harcón. Irod.: Székelyföld

? †?: rézműves. – Sepsiszentgyörgyön az EMKE szervezésében rendezett székely ipari kiállításon I. díjat nyert rézöntvényeivel (1887). Irod.: Időtár 2.

? †?: nyomdász. Irod.: Ökrös.

Ipp, 1899 †?: textilnagykereskedő Mv.-en. – Apja kultúrmérnök volt, a középiskola elvégzése után mellette dolgozott, azután kereskedői pályára lépett Ditróban (1914–), Bp.-en a textil szakmában működött (1916–); Mv.-en üzletvezető (1920–), majd önálló lett (1941). A MP tagja volt és minden hazafias és kulturális megmozdulásban részt vett. Irod.: Székelyföld í. k.

1886., † 1958: ref. lelkész. –Désen érettségizett. Az egyetemen történelem-földrajzszakon tanult és elvégezte a teológiát.Segédlelkész Felőrben és Csittszentiványon. Székelybőben megválasztott lelkész (1912–14). Vadasdon (1915–21), Búzán (1921–), Bacza gyülekezetében (1928–1932-ig). Nyugdíjas (1948–). Belmissziói és tanügyi előadó a Széki egyházmegyében. Irod.: Csáky, Papp–Szente; Ref. egyetemes névtár, Vadasdi krónika.

1832., † 1901: Maros-Torda megye aljegyzője. – Feleségei: 1. márkosfalvi Orbán Amália (sz. 1842., esk. 1865., † 1889.) 2. Kiovini Kornélia (sz. 1856., esk. 1891. Irod.: Kempelen; Pálmay.

Csombord, 1866. okt. 6., † Mv., 1962. ápr. 1.: orvos, tisztiorvos, a tüdőgondozó vezetője. – Felesége: Ferencz Gizella (1871? – Balatonfüred, 1928. okt. 1. Mv.-en temették okt. 4.). Ferencz Mihály Zsigmond dr., Ferencz Anna és dr. Csíki László testvére. – Szászvároson végezte a Kun Kocsárd Koll.-ot, majd orvosi diplomát szerzett.

1791? † 1836: tanító. – Gidófalvi Ferenc seniornál subscribált (1808) a mv.-i koll.-ban. Bolyai János házitanítója volt. Latin nyelvből és történelemből korrepetált, míg volt iskolatársa, Vajda Dániel, a reál tantárgyakra tanította Bolyait. A Bécsi Katonai Akadémián pénzzel is segítette őt. – F. m.: anatológ. Szíve kiömlése a’ Maros Vásárhelyi Ref. Kollégyombéli

Jedd, 1893. máj. 17., † Dedrádszéplak, 1956. nov. 25.: földbirtokos, községi bíró Dedrádszéplakon. – Középiskolái elvégzése után mint uradalmi ispán tevékenykedett, azután kb. 100 holdas földbirtokán foglalkozott termeléssel és állattenyésztéssel. Részt vett az első világháborúban (–1917), megsebesült, tartalékos szakaszvezető. Az I. o – ezüst, bronz vit. érem és a Károly Csapatkereszt,

? † 1897?: orvos. – Felesége: csíkszentsimoni Veress Ida (1864? – Mv., 1924. márc. 22.). A M. Kir. Természettudományi Társulat tagja (1891). Irod.: Emlékkönyv a M. K. Természettudományi Társulat félszázados jubileumán (Bp., 1892); Gyászjelentő, Időtár 2.

? †?: birtokos. – kapta Mátyás király idejében a gernyeszegi birtokot és kővárat, aki férjhez ment Erdélyi Istvánhoz, így újra az Erdélyi családdé a vár egészen Bethlen Gábor koráig. Irod.: Böjthe Andor: A Görgényi ev. ref. egyházmegye története [kézirat]; Szépréti Lilla: A gernyeszegi kastély (Új Élet, 1971, 11. sz.).

? † 1848: levéltáros, tb. jegyző. – Marosszék levéltárosaként összegyűjtötte a széki közgyűlés 1718 után hozott határozatait (1827), de a gyűjtemény elveszett. Irod.: Kempelen; Nagy Iván; Pál-Antal; Pál-Antal 2002.

? †?: kereskedő. – Mv.-en volt textil és férfiruha kereskedése (1868–). Erdély első, legnagyobb m. és szűrszabó üzlete és készruha raktára volt Mv.-en az (Iskola u. 21.) és fiók üzlete Marosludas Főterén (alapította 1876 és hídette 1912). Irod.: EBKL; Szentgyörgyi.

? † 1709: alkirálybíró. – Erd. Fejed. Nemesapród (1681–88); Marosszék alkirálybírója (1708). Irod.: Kempelen; Nagy Iván.

→ HUSZÁR Ilona, nagyajtai

? † 1762: mv.-i táblai bíró, főjegyző, ogy.-i követ. – Marosszék levéltárnoka (1745); főjegyző (1748–53); ogy. követ (1751); alkirálybíró (1753–54). A mv.-i Ref. Koll. algondnoka (1743–). Irod.: Bittenbinder Miklós: A Humájun Nama első magyar származéka; Koncz; Magyar történelmi évkönyvek és naplók a XVI–XVIII. sz.-ból. 3. köt. (Bp., 1896); Pál-Antal; Pál-Antal 2002.

? † Dés, 1787. jan. 26: pap. – Mv.-en tanult (1763–65. júl. 24.), könyvtáros, tanulmányait Marburgban (1766) és Franekerben (1772) folytatta. Pap Désen. – F. m.: Halotti beszéd nagyenyedi Salánki Imre felett, 1785. okt. 16. (Kv., 1787). Irod.: Farczády Elek: A marosvásárhelyi Bolyai tudományos könyvtár = Emlékk. K.L. 80; Halotti

1784., † Mv., 1860.: városi szenátor, inspektor, levéltáros. – Felesége: Borosnyai Lukács Zsuzsánna (1806? – Mv., 1890. jan. 15.). Gyermekeik: Sz. N. Mária Pataky Józsefné; dr. Sz. N. Sándor, felesége Szentpáli Berta; Sz. N. Anna Molnár Jánosné. – Tevékeny részt vett a városvezetésben, városi szenátor (1810–), inspektor, levéltáros, a ref.

1837.† Mv., 1904: orvos. – Bécsben az orvosi egyetemet abszolválta (1860). Irod.: Kiss–Péterffy–Péterffy.

Mv., 1908. jan. 6., † Chicago (USA), 1988. nov. 3.: ügyvéd. – Felesége Kny Viktória gyógyszerész (Balázsfalva, 1901. ápr. 26. – Mv., 1985. aug. 23.), Mv.-en maradt és itt nevelte fel két fiát és leányát. Fiaik anyjuk halála után Amerikába távoztak, leányuk itt maradt. – A mv.-i M. Kaszinó tagja (1936).

Marosudvarfalva, 1902., †?: gazdálkodó. – Korán árvaságra jutott, adoptálta Sz. János, aki mellett gazdálkodni tanult, majd önálló lett Harcóban (1926–), ahol a község tekintélyes polgára, a MP tagja volt, presbiter. Irod.: Székelyföld í. k.

? †?: marosszék főbiztosa (1727–32) Irod.: Nagy Iván.

? † 1771. kir táblai ülnök. – Bécsben kancelláriai tisztviselő volt, majd táblai ülnök. Collegium Musicumot szervezett, ahol házi hangversenyeket adtak (1750 k.). A főkormányszék rendeletéből felállított bizottság tagja, amelynek az a feladata, hogy kivizsgálja Mv.-en a kihágásokat, amelyek következtében hónapok óta éles konfliktus alakult ki a város vezetése és

? †?: ?. Irod.: Papp Miklós K: Itt is ott is (Bp., é.n). – Egy látogatás Gernyeszegen 1877.

? †?: fogorvos. – Nagy zenekedvelő és brácsás Mv.-en a Filharmóniában (1958 k.). Irod.: Filarmonica 50.

Ákosfalva? †?: színész. – A Nemzeti Színház tagja, az Újpesti ref. egyház főgondnoka. Írt egy színdarabot is. Irod.: Rugonfalvi Kiss.

1937 + Mv., 2005 jún 17, tanárnő.

Gyergyószentmiklós, 1742. okt. 1., † Mikháza, 1797. okt. 12.: ferences szerzetes. – Beöltözött (1927. szept. 20.), felszentelték (1746). Irod.: György: A ferencrendiek.

? †?: rektor, ref. lelkész. – Felesége: Domokos Éva. – Sárospatak-Gyulafehérváron subscribált (1689). Rektor volt Lozsádon (1694). Lelkész Sövényfalván (1696–1712), Magyarkirályfalván (1712–15). Irod.: Küküllői Ref. Egyházm. 4.

1795., † 1868.: Sz. József koronaőr és Inczédi Kata leánya. Férje: lozsádi br. Györffy Pál (1793–1871). A haranglábi egyházközségnek ezüst kenyérosztó tányért és selyem takarót adományozott (1828). Jelentősen támogatta a désfalvi ref. egyházat, a templomépítést (1861). Irod.: Küküllői Ref. Egyházm. 2.

Dés? † 1597 után: hittudós, ref. lelkész, esperes. – Enyedi György tanítványa volt, majd az unitáriusok tanítatták Strassburgban (1587), visszatérte után áttért a ref. vallásra. Valószínű, hogy Strassburgban ismerhette meg Baranyai Decsi Jánost és ő hívta meg tanárnak Mv.-re. Mv-i Vártemplom ref. lelkésze (1586–91), a Marosi ref. egyházmegye esperese. Nagytudású, felkészült

? †?: r. k. pap. – Szovátán plébános (1753). Irod.: Ferenczi Sándor 2009.

Kászonújfalu, 1873. okt. 2., † 1931. máj. 8.: r. k. pap., hittantanár. – Csíksomlyón, Gyulafehérváron és a bécsi Pázmáneum (1893–96) növendékeként tanult. Pappá szentelték (1896. júl. 16.). Gyulafehérváron, a teológián prefektus (1898). Főgimn.-i tanár, dr., a mv.-i Katolikus Legényegylet elnöke annak megszűnéséig (1906–1912). Kézdivásárhelyre helyezték (1909). Tevékenységét az Iparosok és Iparos

? †?: ref. lelkész. – Csejden szolgált (1680–). Irod.: Csejd –Tófalva.

? †?: kibédi. Irod.: SzOkl, 4.

1927?, † Segesvár, 1989. máj. 21.: orvos. Irod.: [Nekrológ] (V. Z., 1989. máj. 23.).

Rónaszék, 1880. máj. 28., †?: ügyvéd, járásbíró. – Szászrégenben ügyvéd (1910–), városi tanácsos, járásbíró, többször volt képviselő. Részt vett az I. vh.-ban (1915–18), az orosz fronton küzdött, megsebesült. Felgyógyulása után mint kiképzőtiszt teljesített szolgálatot. Főhadnagyi rangban szerelt le kitüntetésekkel. Az R.M.D. sz. igazg. és felügyelő bizotts. tagja; a Keresztény Népbank