Maros megyei életrajzi lexikon

1752 † 1800. márc. 8.: kézműves. – Neje Szabó alias Trombitás Mária. Gyermekei: Anna Mária (1781–1830), János (1784–), Antal (1786. jún. 14–1838. febr. 23); Terézia, Veronika, Mári Terézia (1793–1795). Erzsébetvárosi örmény család. Azon kevés örmények egyike, aki nem kereskedő volt, kézművesként jelölik a levéltári adatok. Városi polgárként birtokát neki ajándékozta (1624zerepelt

B.-Szolnok megyében élt család. Irod.: Kempelen.

? †?: ügyvéd. – Mv.-en ügyvéd, dr. – A MTárstud. Egyesület alapító tagja (1907).A MSE vívószakosztályának tagja (1920). A MSE elnöke (1924). Sajtó- és Sportnapot rendezett a MSE és a Magyar Újságírók Klubja, amelynek fővédnöke volt (1926). Felesége tanácstag (1926). Irod.: Időtár 3; Illyés; Klósz–Tolokán; MTárstud. Egyesület.

? †?: tanár. – A mv.-i, majd szászrégeni Állami M. Tannyelvű Tanítónőképző tanára, rövid ideig igazgatója (1948. ápr. 18. – 1948. okt.). Irod.: Csernátoni.

Koronka? †?: ref. pap. – Tanult Enyeden (1740), Franekerben (1751), Utrechtben (1752). Ref. lelkész Mezősámsondon (1758–60), Nyárádkarácsonyfalván (1761–1764), Kibéden (1764–69), Makfalván (1770–1776). Irod.: Imreh Barna; Mezősámsond; Szabó–Szögi.

Nyárádszentsimon? †?: tanár, ref. lelkész. –Ref. pap Nyárádkarácsonyfalván (1693–1703). A mv.-i Schola Particula rektora (1705–1707. ápr.). Kibédre (1707. ápr. – 1710), később Koronkára ment papnak és a marosszéki református egyházmegye jegyzője is volt. Irod.: Időtár 1; Imreh Barna; Koncz; Kozma; Krón. Füz. (1939. 4/10); Kibéd és egyháza.

A családból Sz. István nyert primipilusi levelet (lófőséget) Bethlen Gábortól (1614. febr. 16.). Irod.: Kempelen; Pálmay.

Kézdialmás, 1914., †?: fűszer- és csemegekereskedő. Középiskoláit Nagyenyeden és Mv.-en végezte, majd a kereskedést tanulta és mint tehetséges rajzoló iparirajz – tanfolyamot is végzett és mint templomfestő is tevékenykedett Herczegh Ferenc festőművésznél. Mint önálló iparművész és festő több kiállításon vett részt, több állami megbízást is nyert. A Sportegyesületek és a Dalárda

1944., † Mv., 2021. márc.13?: festőművész. – Tanulmányait a mv.-i Művészeti Líceumban végezte. Mv.-en dolgozott. Erdélyi kiállításokon szerepelt. Irod.: Elhalálozás (Nú.,2021. márc. 15.); Szabó-Kállai; Nagy M. K. Műterem.

→ KOMPÓNÉ

→ KOMPÓ Ilona

Székelykakasd, 1900 †?: gazdálkodó. – Szülőfalujában folytatott önálló gazdálkodást (1929–). Minden kulturális és hazafias egyesület támogatója, a MP tagja volt. Irod.: Székelyföld í. k.

? †?: birtokos. – A néhai Szentpáli Mihály fia, besenyői jószágát a szentpáli, ugrai, lackodi és gyulasi birtokrészekkel együtt, Héderfáji Istvánnak adja át kezelésre (1469). Irod.: Búzásbesenyő.

Brassó, 1937. márc. 14., † Olthévíz, 1992. máj. 15., autóbalesetben halt meg, Mv.-en a ref. temetőben nyugszik. : író, újságíró, riporter. – Sz. Béla (1898–1987), gépészmérnök és nagybaczoni Molnár Margit (1905–1965) leánya. Testvérei: Nóra (1929–1981), ikertestvére Zita (1937. márc. 14. –). Férje: Zsigmond Károly (Sárkány, 1932. dec. 4.–), általános főorvos

? †?: jegyző. – Deák, nemes, fejedelmi kancelláriai jegyző. Nyárádszeredán élt, Basta idejében jegyző, pl. ő írta Basta nyílt parancsát a marosszéki hadak kiváltsága érdekében (1602. aug. 29). A vásárhelyi lustra jegyzékeiben szerepel (1602, 1603). Báthori Zsigmondtól kapta a nemességet, birtokait és házait mentesítve minden adó és közteherviselés alól. Marosszék

Szentháromság? † 1805. aug. 29.: r. k. pap. – Tanult Kv.-on a Jezsuita Gimn. és Akad. – án (1754–56), Nagyszombaton (1758–59), Bécsben (1760). Gyulafehérváron az erdélyi püspökmegye alumnusa; teol. tanár később gyulafehérvári székesegyházi kanonok (1765–), címzetes apát, apostoli jegyző, prépost-kanonok volt (1794), papneveldei igazgató (1800). – F. m.: Dum Assertiones Theologicas

? † 1874: marosszéki alkirálybíró (1852), cs. és kir. kamarás (1857–). Irod.: Pálmay.

? †?: alkirálybíró. – Szentrontási születésű, alkirálybíró volt (1670–74). Irod.: Szentháromság.

Mikefalva, 1740. nov. 18., † 1799. jan. 19.: teológiai doktor, táblai prelátus. – A Kv.-on a Jezsuita Gimn. és Akad. – án (1755–58) tanult. Belépett a Jézus-társasági rendbe és Domonkos nevet vett fel (1758. okt. 18). Kassán (1763–64) és Nagyszombaton (1769–72) tanult. A próbaévet Kv.-on töltötte; ott szentelték fel (1773).

? †?: iktató, ülnök. – Mv.-i kir. táblai iktató (1773), valóságos ülnök (1784). Irod.: Bozac–Pavel; Nagy Iván.

? †?: alkirálybíró. –Valószínű a felesége: Boér Anna (†1771) Marosszék alkirálybírója (1806, 1810). A mv.-i egykori obszerváns ferences kolostortemplom kriptájába temették. Irod.: Mv.-i örmények; Nagy Iván.

? †?: marosszéki nemes. – Vajdahunyad taxális város követe. Marosszéki nemes. Kir. hivatalos az erdélyi 1848. évi utolsó rendi országgyűlésen (Kv., 1848. máj. 29.). Irod.: Egyed Á.: Erdély 1848. ogy.; Pálmay; Szathmári Papp Károly.

? †?: adószedő. – Küküllőmegyei kir. pénztárnok (1773), majd szolgabíró és főbíró (1771), táblai számfeletti ülnök (1784). Irod.: Bozac–Pavel; Nagy Iván; Pálmay.

? †?: főbíró. – Küküllőmegyében szolgabíró (1794), főbíró (1810–31?). Irod.: Nagy Iván.

? †?: ref. lelkész. – Kóródszentmártonban (1648–54), Héderfáján (1655), Búzásbesenyőben (1665) és Kerelőszentpálon (1657, 1666–73), Kóródszentmártonban (1675) szolgált. Felesége Péterffi Erzsébet. Irod.: Küküllői Ref. Egyházm. 2.

? †?: országgyűlési követ és kir. hivatalos, a parajdi sóbányák inspektora volt. (1722). Adományt adott a tervezett mv.-i templom építéséhez. Irod.: Mv.-i Plébánia; Pálmay.

? †?: szentháromsági. Irod.: SzOkl 4.

? †?: a mv.-i Kir. Tábla prelátusa és primarius assessora. – Mv.-en vett házat, polgári esküt tett (1774. márc. 8.). Irod.: Orbán János: Táblabírák, főnemesek, pallérok és házak: Városkép és társadalom változásai Mv.-en a Királyi Tábla beköltözése után [1754] = Könyvek által…

1864? † Mv., 1924. aug. 12.: tanár, igazgató. – Testvérei: Sz. Géza; Anna. Felesége: Bartsch Irma (1873? – Mv., 1925. jún. 24). Gyermekeik: Károly; Mária Tellman Andorné. – Mv.-en a felsőbb leányiskola megkapta a gimn.-i rangot, annak igazgatója lett (1915–). Tanári működése 37. évében hunyt el. – F. m.: társsz.: Maros-Vásárhelyi

? †?: r. k. pap. – Szászrégenben plébános (1806–16).

1785., † Kv., 1878. ápr. 6.: ügyvéd, az erdélyi kir. tábla procuratora Mv.-n. – 58 éve látását vesztette. Cikkeket írt a Felsőmagyarországi Minervába (1827–28) és a Kolozsvári Kis Követbe (1846); a Mult és Jelennek és Hon és Külföldnek is munkatársa volt. F. m.: Eredeti mesék, két könyvben. (Kassa, 1824. Kazinczy

Kézdivásárhely, 1858. júl. 26., † 1914. jan. 17.: r. k. pap. – Kézdivásárhelyen, Kv.-on, Gyulafehérváron tanult. pappá szentelték (1861. nov. 6,). Káplán volt Szászrégenben (1861–83), Gelencén (1883), Kézdiszentkereszten (1884). Sósmezőn (1887–95), Egrestőn plébános (1895–1914). Irod.: Ferenczi Sándor 2009; Maros-küküllői főesp.

? † 1576 után: írnok, jegyző, ítélőmester. – Sz. Kovács Balázs és Dorottya asszony fia. Felesége: 1. Sándor Anna, 2. Várkonyi Dorottya, 3. Halabory Erzsébet, leányaik: Anna Angyalosi Jánosné, Judit Petrichevich Horváth Jánosné, Erzsébet. – Taníttatták. A kisebb kancellárián volt írnok, majd jegyző. Izabella királynétól nemességet és címert kapott (1545. szept.

→ NAGY SZIGETI György

? †?: tanító. Székelycsókán tanított (1945–46). Irod.: Székelycsóka.

1915, † 1981.: fogorvos. – Mv.-en a Dózsa György utcában volt a lakása és a fogorvosi rendelője. Irod.: Kiss Cs. M 4.

? †?: tanító. – Kv.-on subscribált (1785). Kidében (1789) és Magyarpéterlakán (1798) volt mester. Irod.: Ősz.

? †?: tanító. – Nagyenyeden subscribált (1732). Szőkefalván tanított a ref. iskolában (1742, 1747–52) és Sövényfalván (1755–61). Irod.: Küküllői Ref. Egyházm. 4; Nagy László.

Udvarfalva, 1884. ápr. 27., † Mv., 1958.: tanár, közgazdasági író. – Középiskolát Mv.-en egyetemet Kv.-on végzett, ahol tanári oklevelet szerzett (1908), majd közgazdasági tanfolyamot hallgatott Laussane-ban és Bp.-en. A mv.-i Felsőkereskedelmi Iskola tanára, majd igazgatója volt (–1923). Az iskolák államosításakor felmentették állásából és a Ref. Koll. tanára lett (1922–41), ahol

1663., † Mv., 1728. böjtmás hava, 8: főbíró. – Felesége Kontz Anna 37 évet éltek együtt. Irod.: Csekme; Pálmay József.

Nemességet 1612-ből igazol. Irod.: Kempelen; Pálmay.

→ NAGY, marosvásárhelyi

Pókai birtokos család. Irod.: Póka; Szikszay Béla: A Szikszayak Maros megyében. (Maros megyei tört.).

? †?: Torda vm. assesora (1820-.as évek): Irod.: Póka; Szikszay Béla. A Szikszayak Maros megyében. – Maros.

1927, † Mv., 2001 okt. 21, ref. lelkipásztor. Torboszlón helyettes lelkész (1952), megválasztott lelkipásztor (1955–), Maroskeresztúron folytatta szolgálatát (1961–). Irod.: Csáky; [Nekrológ] (Nú., 2001. okt. 23).

Nagyölyves, 1933. jún. 10., † Mv., 2005. febr. 20.: tanár. – Nagyváradon érettségizett (1955); Kv.-on a BBTE Filológia Karán tanári oklevelet szerzett (1960). Mv.-en az Építészeti Lic.-ban román szakos tanár (1960–95). – F. m.: szerk.: Fészekrakók: Az Építészeti Iskola emlékkönyv1949–1999. (Mv., 1999). Irod.: MMK; A Szikszayak Maros megyében.

? †?: unit. lelkész. – Fia: Csehi Pál. – A Désfalva unit. egyházának papja (1595). Irod.: Kénosi–Uzoni 2.

A család neve Tolvaj volt. Tolvaj János Rákóczi György beleegyezésével a Szilágyi nevet vette fel és adományképen birtokokat kapott Ákosfalván, Cserefalván és Ménesen. (1630). Sz. Lajos kir. tszéki bíró és gyermekeinek régi magyar nemességét s az »ákosfalvi« előnév használatához való jogukat a m. kir. belügyminiszter 1917. dec. 19-én 140.984/1917. sz.

Nemessége 1633-ból. Irod.: Kempelen.

→ NAGY CSISZÁR János