Maros megyei életrajzi lexikon

? † ?: úszó, olimpikon. – Részt vett a Merlbourne-i olimpián (1958. ápr.). Családostól az NSZK-ba disszidált (1981). Irod.: Időtár 4.; Klósz-Tolokán

? † ? : főhadnagy. – MAT Securitate Tartományi Igazgatósága mv.-i hivatalán szekcióvezető főhadnagy (1958), százados (1962. nov. 5). Irod.: Bartos 2012

? † ? : tanító.- Az első ismert román sármási g. kat. egyházi tanító, aki egy faépületben tanított 58 tanulót (1876), majd 45 tanulót (1880). Irod.: Sărmaşu

? † ? : földbirtokos, primor. – Fia: B. Péter. – A Tompán élő nemes Kalmár György részt vett a Forgách Simon és Radu vajda szervezte Báthori elleni mozgalomban, amit levertek és a hűtlenek birtokait elkobozta: Tompát és Vecét. Nagyvárad környékéről telepítette Székelytompára, mint a hű és vitéz katonáját, B.

1604., † 1685. az általa épített templom bejáratának jobb oldalán temették el: szabad lófő, székely katona, alkirálybíró. – B. Gál fia, aki a tompai birtokot örökre való birtoklási joggal Báthori Gábor fejedelemtől kapta. Felesége Tompa Ágnes. Fiaik: Sándor, Szilveszter, Gál, Sámuel és György. – Erdély minden hadjáratában részt vett (1620–57).

? † 1897 febr. 14: : g. kat. pap. – Apja, B. Petru. – Balázsfalván végezett gimn.-ot, teológiát (1882–84), pappá szentelték (1886. ápr. 10). Apja mellett Marosligetben szolgált segédlelkészként (1896). Apja halála után átvette a parokia vezetését. Irod.: Dobozi

? † ? : birtokos. – Nagyszederjesi birtokos, aki megvásárolta a Hrisov nevű fatemplomot, és saját birtokán építtette újra fel. Az a gör. kat. fatemplom eredetileg Marosjárában épült (1790), majd szinte romos állapotban Iszlóba került, és istálló építésére akarták felhasználni, onnan került a Botog család birtokába (1958–59). Irod.: Reghin, Protopopiat

Szarvas, 1903., † ? : bankigazgató. – Tanulmányait a bp.-i TE-en végezte, ahol jogi doktori oklevelet szerzett. A Szarvasi Takarékpénztárnál kezdte pályafutását, onnan a Szolnoki Hitelbankhoz került, majd a Kecskeméti M. Kereskedelmi Bank cégjegyzője (1938–). Az Erdélyi Bank Rt. mv.-i intézetének igazgatója (1940–). Irod.: Székelyföld í. k

? † ? : tanító. – Szőkefalván tanított a ref. iskolában (1822–49). Irod.: Nagy László

? † ? : Felesége: nyárádgálfalvi Nagy Zsuzsánna († 1802. márc.).-. Az ő nevéhez fűződik a falu első templomának felépítése is (1839). Irod.: Haloti beszédek; Kozma Gergely: Halotti beszéd Botos Péterné Nagy Susanna felett (Kv., 1802); Nyárádszereda község; Pál-Antal 2002; Pálmay

1862., † Nagyernye, 1890.: r. k. pap. – Plébános Nagyernyében. Irod.: Nemes Gyula: Szakrális emlékek… = Pál-Antal–Simon

? † ? : az iparkamarák képviselője. – Mv.-t képviselte a cégbíróságon, ugyancsak ő látta el a régió kereskedelmi és iparkamaráinak a képviseletét is (1939). Irod.: Időtár 3

1959. nov. 22., † Németo., 1998. okt.: dicsőszentmártoni labdarúgó. Irod.: Ducan, Răzvan: In memoriam L. B. (C. L., 3. nov. 1999.)

? † ? : hadnagy. – C. Romanu – Vivu prefektussága idején a mv.-i vár parancsnoka volt, akire a tekei katonai láger felkészítését is rábízták. Abban a táborban kb. 3000 önkéntesnek a katonai kiképzése folyt (1848. nov.). Irod.: Opriş 1999

? † ? : ref. lelkész. – Székelykakasdon szolgált (1880–1888). Irod.: Székelykakasd

? † ? : földbirtokos. – Dr. – Felesége: Marossi Irénke (1890 – Mv., 1914. dec. 25.). Irod.: Gyászjelentő.

1818.?, † Idecspatak, 1883. szept. 18.: g. kat pap. – Papi pályáját, eddig ismeretlen helyen, kezdte (1838–), Idecspatakban és a hozzátartozó Holtmarosban szolgált (1841–) plébános Idecspatakon (1848–49–). Şt. Branea elhúnyta (1861. okt. 19.) után, ideiglenesen helyezték Szászrégenbe, amiután esperesi gondnok lett a régeni g. kat. hivatalban felmentéséig (1862–72), megőrizte plébánosi

? † ? : ort. pap. – Lövéren szolgált (1904 v. 1914–18). Irod.: Lueriu; Reghin, Protopopiat

Zombor, 1790., † Mv., 1854. máj. 7.: mv.-i patikárius, kir. perceptor, városi szenátor, centumvir. – Felesége: 1. Mauksch Josefa Carolina, ifj. Mauksch Tóbiás Sámuel (1769–1805) leánya. Házasság Pest 1814 okt.; Gyermekük Simon József (Mv., 1819. okt. 27.- ? ); 2. Trewitscher Júlia († Mv., 1825), 3. Liedemann Erzsébet (1801.? –

1911. szept. 21., † Mv., 1964. dec. 28.: újságíró. – A felszabadulás után bekapcsolódott a RMP által kezdeményezett akciókba. Mv.-en a Steaua roşie lap munkatársa volt. Irod.: B. K. [Nekrológ] (V. Z., 1964. dec. 29.)

Medgyes, 1869. okt. 30, † Segesvár, 1953. jún. 9.: tanár. – Apja lelkész Szászbudán. – A gimn.-ot Medgyesen, az egyetemen a hittud. karon Kv.-on, Halleban (1887. okt. 19. –), Kv.-on és ismét Halleban (1889. okt. 23. – 1890. aug. 5.) tanult. Berlinben (1890. okt. 28. – 1891. márc. 10.), Jénában (1891.

? † ? : gyógyszerész. – A szászrégeni városi gyógyszertárban dolgozott (1780–96), ez a gyógyszertár magántulajdonba ment át. Nagyváradon folytatta tevékenységét (1796–). Irod.: Péter H. M.; Péter H. M. 2013

? † Apold, ? : ort. lelkész, tanító, tanácselnök. – Apoldon lelkész (1858–1911), az első román tannyelvű iskolát létesítette a paróchián (1850–). Az iskolaépületet (két terem, amelyből egyik a tanító lakása ) állami költségen építették közmunkával (1874) és Művelődési házként is használták. Irod.: Apold

? † ? : g. kat. lelkész. – Petelén volt lelkész (–1947). Szolgálata idejében renováltatta a g. kat templom tornyát (1922). A helyi Averescu párt jelöltje a megyei tanácsba (1926), de nem került be, később is jelölték (1928). Irod.: Időtár 3; Reghin, Protopopiat

Marosmagyaró, ? † ? : ort. pap és tanító. – Erdőidecsen szolgált és tanított (1805). Irod.: Reghin, Protopopiat

? † ? : ort. pap, tanító. – Szolgált Dédában (1856–57). Irod.: Reghin, Protopopiat

? † ? : g. kat. pap. – Disznajón szolgált (1861–1910). Irod.: Reghin, Protopopiat

Marosmagyaró, 1816. dec. 24., † Magyaró, 1861. okt. 22.: ort. pap, krónikás, népdalgyűjtő. – Szebenben végzett teológiát (1837–). Marosmagyarón volt ort. lelkész (1846–50), ahol lerakta a jelenleg is álló templom alapjait. Kiegészítette a halotti anyakönyvet annak a 29 román lövéri kivégzettnek nevével, akiket indok nélkül agyonlőttek (1849). Részt vett a

? † ?: üzlet asszony. – Mv.-en volt kalapszalonja (1920–40 k.). Férje a cukorgyár tisztviselője volt. Irod.: Visnai

1889., † Felsőoroszi, 1917. okt.: g. kat. pap. – Felsőorosziban pappá szentelték (1915. nov. 8.). Csak két évet szolgált, mert tüdőbaja kioltotta életét. Irod.: Reghin, Protopopiat

? † ? : csiszár, esküdt polgár. – A csíszár céh mestere (1657),. A mv.-i esküdt közönség tagja(1666, 1667). Irod.: Pál-Antal 2006

? † ? : orgonista. – A mv.-i ferences kolostor orgonistája (1525); tanított a mv.-i plébániális iskolában a világi tantárgyak keretében zenét (16. sz. eleje). Irod.: Időtár 1.; Krón Füz. (1937. 2/6), Pál-Antal 2009

Mv., 1935. márc. 27., † ?: orvos, dr. egyetemi tanár, akadémikus., szakíró. – Szülei. Miklós, pénzügyi főellenőr és Mária, főkönyvelő. Felesége. Daróczy Erzsébet, orvos. – Gyermekeik: Attila (1961), orvos, Zoltán (1962) mérnök, Erzsébet (1969) gyógyszerész. – Mv.-en a 2. sz. Magyar Fiúlic.-ban érettségizett. A MOGYI orvos karán végzett (1958). Munkahelyei:

Mv., 1920. dec. 4., † Mv., ?: festőművész. – Dóczi György vasutas és Bodoni Zsuzsanna leánya. Férje: B. Sándor építésztechnikus. – Tanult a mv.-i állami népi iskolában (1927–31), a Ref. Leánygimn.-ban (1931–36); a mv.-i Városi Szabad Festőiskolában Aurel Ciupe (1936–37), majd Bordi András (1940–43) tanítványa. A Román Képzőművészeti Szövetség és

1814., † 1872 dec. 15.: ort. pap. – Andrei Şaguna szentelte pappá (1849). Oroszidecsben lett pap. Irod.: Dobozi

? † ?: ort. pap. – Oroszidecsen (1873–25) és közben Görgénysóaknán is ellátta az ort. lelkészi teendőket (1883–85). Irod.: Reghin, Protopopiat BUCŞA Victor Vasile, § *Kisszentlőrinc, 1886. szept. 12., † Temesvár, 1973. júl. 17.: tanító. – A tanítóképzőt Balázsfalván végezte. Görgényoroszfaluban (1906-09) és Szentkirályon tanított. Marosszentgyörgyre helyezték igazgatótanítónak a Román

? † ? : mérnök. – A marostordai vicinális vagyis a nyárádmenti és mezőségi vasut terveit ő kezdeményezte és készítette el (1897), az építését Bernády György polgármester támogatásával határozták el és kapták meg a kormány kedvező beleegyezését, az építkezés elkezdésére (1912–). Építkezési vállalat-tulajdonos Luczer Árminnal közösen Mv.-en a (20. sz.

1926., † Mv., 2010. nov. 27.: alezredes. Irod.: [Nekrológ] (Nú., 2010. nov. 27.)

? † ? : műhelytulajdonos. – Kötöttáruműhely tulajdonos Mv.-en (1948). Irod.: Nan: Camera de comerţ

? † ? : kereskedő. – Régeni kereskedő. Behívták katonának főtörzsmesterként a gyulafehérvári 50. Gyalogezredhez (1914. aug. –). Frontharcosként Oroszo., – Olaszo.- és Szerbiában vett részt az I. vh.-ban. Megsebesült, és 75%-os rokkantként nyugdíjazták. A Károly Csapat keresztjével tüntették ki. Irod.: Reghin, militari

Segesvár, 1913. ápr. 2., † ? : közgazdász, politikus. – Jogi és államközigazgatási tanulmányokat Kv.-on, közgazdaságot Lipcsében és Breslauban végzett. Egyetemi asszisztens Lipcsében, helyettes oszt. vezető a Kelet-Európai Intézetben Breslauban. Hadiszolgálat és fogság után a bajorországi Gazdasági Min.-ban dolgozott, majd a Szövetségi Gazdasági Min.-ban (1950–57), ahol min.-i tanácsos (1963–) és kidolgozta

1930., † 2005, temetve a mv.-i ref. temetőben: motorversenyző. – B. Vilmos (1894–1952), szappangyáros és Mészáros Ilona fia. Testvére: Egon. – Ifjúkora a „legosztályharcosabb” évekre esett, vagyona miatt ellenségnek bélyegezték. Édesapját, miután üzemét államosította az új hatalom, csatornaépítô munkatáborba internálták, ôt magát pedig megbízhatatlan elemként tartották nyílván. Érettségi után azonnal behívták

? † ? : kartográfus. – Pompéry Elemérrel készítette el a Mv. Város térképét, 27 nevesített utcát tüntetett fel. (1898). Irod.: Időtár 2

? † 1848. okt.: ort. / g. kat. pap. – Marosszentkirály papja (1840–). A forradalmi túlkapások következtében Szászszentivánnál a m. katonák lelőtték, vagyonát elkobozták, árva gyermekeket hagyott maga után (1848. okt.). Azonos nevű legnagyobb fia, aki Egerszegben volt ort. pap, ugyanúgy halt meg (1848. okt. 8.). Irod.: Şincan 2006

1928, † Mv., 1969. jan. 7.: orvos. – A MOGYI végzettje (1952). Már hallgató korában dolgozott az Élettan katedrán, sebész vizsgát tett. Dr., sebész szakorvos. Tudományos tapasztalatát számos tanulmányban közölte. Irod.: Dr. B. G. [Nekrológ] (V. Z., 1969. jan. 8.); Kiss–Péterffy–Péterffy; Kiss Cs. M 4.

Nagyszeben, 1889. júl. 8., † Szászbogács, 1945. márc. 30.: ev. lelkész. – Apja banktisztviselő. – Segesváron, Kv.-on tanult, a berni egy.-en bölcsészetet (1908. okt. 20. – 1909. júl. 20.) és Lipcsében (1911. ápr. 25. –). Káplán volt Sellenbergben, lelkész Longodáron (1914–31) és haláláig Szászbogácson szolgált (1931–45. márc.). Irod.: Szabó–Simon–Szögi BUSTYA Ferenc,

1890., † ? : dr. – A mv.-i cionista mozgalom első népszerűsítője, a zsidó nemzeti gárda egyik parancsnoka. Az Erdélyi Zsidó Nemzeti Szövetség vásárhelyi csoportja követeként részt vett az első erdélyi cionista kongresszuson (1920). A szövetség főtitkára (1921). Mv.-ről deportálták (1944. máj. 29.). Irod.: Időtár 3; Mv. zsidósága

? † ?: kereskedő. – Fűszerkereskedése volt Mv.-en, ami rt.-gá alakult Colonial Rt. néven (1919). A Kereskedő Társaság elnöke (1920–30). A cionista mozgalom egyik mv.-i előljárója az izraelita hitközség vezetője (1926). Kormánykitüntetésben részesült (1930). Irod.: Időtár 3

? † ? : kosárlabdázó. – Középiskolában kezdett labdázni (1955–). Az ifjúsági csapatok országos versenyén csapata 2. helyezést ért el (1957). A mv.-i Dinamó kosárlabda egyesület tagja. Részt vett Bécsben a VIII. Világifjúsági találkozón. Irod.: Szabó Dénes: Amit egy ifjú sportoló tervez (V. Z., 1961. febr. 11.)

Keménynagyszőllős, 1872. nov. 7., † Szeben, 1951. máj. 23.: tanár. – Apja ev. lelkész. – A medgyesi ev. gimn.-ban, és a kv.-i egy.-en tanult (1895-ig). A hallei egy.-en teologiai, bölcsész hallgató (1891. okt. 20. –92. okt. 29.) és Lipcsében is (1892. nov. 10. –). Tanár volt Szászsebesen (1895–98), a segesvári