Maros megyei életrajzi lexikon

Unoka, 1944. okt. 17., † ? : rajztanár, festőművész, költő. – F. m.: Hét fehér (versek, Buk., 1981). Irod.: Kuszálik; RMKK

Marosvásárhely, 1950. † ?: Grafikus. Kolozsváron. a Református Teológián tanult (1973–75), a tanulmányait a Képzőművészeti Főiskolán, festészeti szakon folytatta (1976–1980) Irod.: Szabó–Kállai

1860. aug. 29., † Várhegy, 1893. júl. 17. temetve Marossárpataki kriptába: földbirtokos. – Felesége (1883. okt. 10. –) széki gr. Teleki Polyxena, (Sárpatak, 1863. okt. 6.- Sárpatak, 1932. okt. 13.) T. Domokos és magyarbényei br. Radák Anna leánya. Nem hiteles források szerint politizált, Bp.-en ellenségei meggyilkolták. Irod.: Berekméri–Gálfi; Gudenus; Levéltári

1628, † Ebesfalva, 1688. aug. 3., temetése: Almakeréken, újratemetve Kv.-on a Farkas u. Ref. templom: földbirtokos, fejedelem asszony. – B. Pál udvari kapitány leánya. I. Apafi Mihály erdélyi fejedelem felesége (1650–); II. Apafi Mihály (1676–1713) anyja. – Nagy hatással volt férjére, tevékenyen részt vett Erdély politikai és gazdasági ügyeinek intézésében,

18.: , † ? : a mv.-i KZST tagja. F. m.: Aforisma Irod.: Ünnepi könyv

? † ? : Báthori Zsigmond tábormestere. – Báthori Zsigmond fejedelem a Csikszéken, Szent-Domokoson lévő s a csíki fejedelmi vashámorhoz birt részjószágot tábormesterének Vajdaszentiványi Bornemisza máskép Büki Gáspárnak adományozza. (Kelt. Kolozsvárt, 1601. junius 24-dikén). Irod.: SzOkl, 4

? † ? : földbirtokos. – Gogánváralján a birtokában 114 hold és 1274 nö. föld tartozott. A földosztáskor közel 11 hold földjét sajátatották ki (1922). A kisajátított földekre és belsőségekre román tannyelvű iskolát, g. kat. templomot, papi és kántorlakást, ort. parókiát, csendőrörsöt, stb. építettek, illetve román nemzetiségűeknek házhelyet bíztosítottak. A valós

Csíknagykászon, 1672 k. † Bécs, 1742. okt. 23.: királybíró, alkancellár, fejedelmi tanácsos. – Kászoni Pál és Sebessi Klára fia. Felesége 1. vajdaszentiváni Bodoni Klára (esk. 1706; † Bécs, 1707; ), 2. gr. hallerkői Haller Borbála (1691–1733, esk, 1722), Haller István Torda vm. főispánjának leánya. Gyermekeik: Ferenc, Károly, Ignác József (1707–69.), János

Görgényszentimre, 1734. dec. 15., † Bécs, 1810. dec. 12.: görgényi földbirtokos, cs. és kir. kamarás, Hunyad vm. főispánja. – B. Ignác József (1707–69) tordai főispán és gr. Kornis Krisztina (Abásfalva, 1715. jan. 17–1776 után) fia. Felesége erdődi gr. Pálffy Mária Jozefa (1753. júl. 17–1795; esk. 1770). Gyermekeik: Lipót (1771- Kv.,

Gógánváralja, 1867. júl. 22. † Nyárádszentbenedek, 1933. júl. 20. Gogánváralján a családi sirboltba temették: földbirtokos. – Felesége: Osdolai gr. Kuun Júlia (Ördögkeresztúr, 1877. máj. 4.- Kv., 1928. szept. 1). K. Károly táblabíró és tolcsvai és pacséri Kászonyi Polyxena leánya. (Esküvő: 1899. aug. 15). Gyermekeik: Margit; Károly, felesége Steiner Nóra; József;

Abafája, 1828. márc. 19., † Segesvár, 1882. aug. 26.: cs. kir. főhadnagy, 1848–49-ben honvédtiszt. – Növére : Br. B. Borbára, gr. Klebelsbergné. 1. Felesége hilibi Gál Szidónia (1835-Búzásbesenyő, 1862. okt. 28.), Gyermekeik: Pál (Marosszentgyörgy, 1853. szept. 9); Anna (Abafája, 1856. jún. 30-Mv, 1939. okt. 2) hatfaludi Hatmansdorf Istvánné; András (1860-Várhegy, 1895.

Gógánváralja, 1901. jan. 21. † San José de Costa Rica, 1955. szept. 16.: földbirtokos. – Megnősült Arad, 1927. febr. 24. Felesége: Gertenyesi Steiner Eleonóra (Nóra) Mária Ilona, (sz. Arad, 1906. jan. 2. St. Ferenc aradi tőzsdeelnök és Bereger Mária leánya.) (San José de Costa Rica). Irod.: Gudenus

? † ? : nemes. – Fiai: János, Pál, László és Dávid. – Báthori Istvántól címeres nemeslevelet nyert (Krakkó, 1583. jan. 4) maga és fiai számára. A család kihalt. Irod.: Kelemen Lajos 1982; Nagy Iván

1771, † Görgény, 1836. márc. 13. Mikházán temették: katonatiszt, cs. k. kamarás, földbirtokos. – B. János és Pálffy Mária Jozefa fia. Ignác unokája. Felesége Bornemisza Róza (1782.? – Görgény, 1815. febr. 2 16., Mikházán a templomban nyugszik) cs. kir. palotahölgy volt. – Lovaskapitány, a napóleoni háborúkban súlyosan megsebesült. Később cs.

?. † 1848.: r. k. pap. – A Huszár család házi káplánja volt Abafáján (1836–48). Az Urbán császári hadvezér által felbújtott „népfelkelők” megölték. Saját falujabeliek ölték meg, mert azt hitték román popa. Irod.: Abafája; György: A ferencrendiek; Múltunkról

Marosszentgyörgy, 1853. szept. 6., † Boroszló, 1909. márc. 20.: utazó, gyűjtő, etnográfus. – Főként etnográfiai és zoológiai gyűjtéssel foglalkozott, több mint 15 évet élt K- és D-Afrikában, amig egészségi állapota megengedte (–1906) utána Magyaro. –on és Németo.-ban élt. Tolmácsként részt vett a délafrikai búr háborúban. Afrikai gyűjteményét (vadászati trófeák, állatbőrök,

1826.? † Abafája, 1861. jún. 2. családi sírbolt.: földbirtokos. – Testvérei: József és Borbára, gr. Klebelsbergné. – Disznajón szerepelt a kárpótlási listán (1860). Családi kápolnájából sok kegytárgyat átadott a abafáji templomnak (1865). Irod.: Abafája; Csősz Irma: Néphagyományok Disznajón (Mv., 1998); Gyászjelentő

? † ? : mester. – Az első mester Ravában (1789). Irod.: Rava

1910.?, † Mv., 2002. jan. 27.: tisztviselő, méhész. – A székelykeresztúri unit. tanítóképzôben végzett. Mv.-en a valamikori Transilvania vajgyár fôtisztviselôje és az Aprozar-Alimentara vállalat egykori feldolgozórészlegének vezetôje, méhész. Irod.: [Nekrológ] (Nú., 2002. jan. 29.)

?, † ? : lófő. – Primipiláris levelet kapott (lófőség) Rákóczi Zsigmondtól (1607. jún. 19.). Irod.: Kempelen; Pálmay

? † ? : honvédhadnagy. – Mv.-en az utász osztag parancsnoka, a lovas és tűzér csapat mellett műkődtek (1848. szept. –). Irod.: 1848–1849 Transilvania

? † ? : ref. tanító. – Kv.-on subscribált (1675). Désen lektor. A görgényi ref. egyházmegyében tevékenykedett (1677–1722). Irod.: Ősz

Görgényüvegcsűr, 1890., † Gyulafehérvár, 1973.: r. k. kanonok, püspökhelyettes. Irod.: Szászrégen és vidéke

Harasztos, 1895. jún. 13., † ? : ferences szerzetes. – Beöltözött (1912. szept. 20.), egyszerű fogadalmat (1913. okt. 1.), ünnepélyes fogadalmat tett (1917. ápr. 29.), felszentelték (1919. dec. 22.) kanonok, püspökhelyettes. Irod.: György: A ferencrendiek

1893, † Jobbágyfalva, 1973.: kántortanító. – A jobbágyfalvi unit. templom cintermében látható emlékműve. – Az unit. iskolában Székelykeresztúron tanult és Kv.-on végzett (1922). Iszlón kezdte meg működését, Jobbágyfalván folytatta (1926–). A templom (1936–38) között épült Máthé Zsigmond lelkész, B. M. énekvezér idejében. Részt vett az első vh.-ban, a székely hadosztályban

? † ? : nemes. – II. József király megerősítette nemességét (okleválmásolat 1784-ből). Irod.: Bicsok Zoltán: Fondok és gyűjtemények a Román Országos Levéltár csíkszeredai hivatalának kezelésében 15. A Székelykeresztúri Múzeum iratgyűjteménye 1. (Örökségünk, 3. sz., 2012)

Csittszentivány, 1898., † ? : bankigazgató, gyáros. – Mv.-en érettségizett. Az első vh.-ban a 22. gy. ezred keretében az olasz fronton harcolt mint hadapródőrmester. Az I. ezüst vit.-érem, a bronz vit. érem és a Károly Csapatkereszt kitüntetettje. A mv.-i Albina Takarék és Hitelszövetkezet Rt. szolgálatába lépett (1920), a bank igazgatója (1939–).

? † ? : hadnagy. – Mv.-en a Securitate hadnagya (1956–65 ?). Irod.: Bartos 2012

? † ? : jegyző – A mv.-i –en polgári esküt tett (1804). Irod.: Pál-Antal 2006

Mv., 1842., † ? : orvos. – Bp.-en doktorált (1868); a nagykállói Áll. Elmegyógyintézet igazgatója (–1909). Számos tanulmányt írt az Orvosi Hetilap-ba. Irod.: Gulyás, Högyes

1741., † Mv., 1791.: ref. szenátor, főbíró. – Azonos nevű apja, az erdélyi ref. egyházak szuperintendánsa, anyja Szigeti-Gyula Mária. – A város szenátora volt 9 éven át, legképzettebb jogtudósa, majd élete utolsó nyolc hónapjában főbírája. Mv. főbírájává választották ref. részről (1787, 1790, 1791), Enyedi Ignác lemondott a javára. Irod.: Benkő

1767. k., ? † Mv., 1848. okt. 15.: tanár, természettudós, író. – Nagyapja, B. L. J., ref. püspök, apja B. L. Simon ref. lelkész (Székelyudvarhely, 1731. v. 1737. márc. 4.-Mv., 1802. ápr. 4.), anyja, Húg Margit, berni származású. Felesége: Galambos Zsuzsa (–1817), Galambos József leánya. Gyermekeik: János orvos; Anna özv.

? † Mv., 1834. okt. 10.: szenátor, perceptor, főbiró. – Felesége Nemes Mária (1780 – Mv., 1832. ápr. 18.). Leányuk: Lidia, Szathmári Józsefné. – Mv.-i tanácsos, árszabályzó tanácsos (1825); városi főbíró (1826–) emellett a mv.-i Ref. Koll. pénztárnoka (1797-1809), a ref. egyház főkurátora (1820–). Kendeffy Elek a mv.-i Szentmiklós-utcai (ma

Mv., 1839., † Bp., 1910.: miniszteri tanácsos. – Tanulmányait szülővárosában, Kv.-on, Nagyszombatban, Nagykőrösön és a bp.-i egyetemen végezte. Állami szolgálatba lépett (1867); a pénzügyminisztériumban titkár (1880), osztálytanácsos, c. miniszteri tanácsos. Munkatársa volt a M. Tisztviselő és az Áll. Tisztviselők Lapja c. lapoknak. Engedélyt kapott a borosnyói előnév megtartása mellett az

Mv., 1817. † Bonyha, 1875. jan., ref. lelkész. – B. L. János professzor fia. – A mv.-i koll.-ban tanult, majd Bonyahára került segédpapnak Bod Sámuel mellé (1842). Abban az évben Gálfalván fel is szentelték. Bonyhára kerülésétől szolgálata végéig (1875) rendesen vezette az anyakönyvet. Papi szolgálatát azzal kezdte, hogy rendbe tette az

Székelyudvarhely, 1731. márc. 4., † Mv., 1802. ápr. 4.: ref. lelkész, egyházi író. – B. L. János püspök fia; B. L. György testvére. Fia: János, tanár. – Tanult Székelyudvarhelyen, Mv.-en Kovásznai Sándor tanítványa volt (1751), innen külföldre ment: Bernben (1760), majd Leydában tanult. Bazelben képezte magát, ott találkozott Teleki Sámuellel,

Ákosfalva, ? † ?: tanító. – Nyárádszentbenedeken volt kántortanító (1794–96). Irod.: Nyárádszentbenedek

Csíkszentkirély, 1678, ? † 1718. nov. 22.: r. k. pap. – Székelyudvarhelyen (1695), Kv.-on a jezsuitáknál (1696), Nagyszombaton (1700) és Rómában a Collegium Germanicum et Hungaricumban tanut (1701-05). Plébános volt Nyárádköszvényesen (171í–16), marosi esperes (1710–16), prépost (1710–16), Gyulafehérváron prépost, kántor-kanonok. Irod.: Ferenczi Sándor 2009

Tordaszentlászló, 1878., † ? : uradalmi erdész. – Iskoláit Kv.-on végezte, ahol erdőőri szakvizsgát tett (1902). A kv.-i erdőigazgatóság szolgálatába került (1898–) mint főerdőőr 21 éven át teljesített szolgálatot. Miután innen elbocsájtották, br. Kemény János marosvécsi uradalmának erdésze (1918–) lett. Irod.: Székelyföld í. k

Kv., 1921, † Mv., 2004: orvos. – Férje: Bernát Ernő újságíró. – A MOGYI- orvos karán végzett (1951). A Mv.-i Tüdőklinikán orvos, óraadóként dolgozott az egyetemen (1952–). A funkcionális laboratórium (1954-ben alakult) vezetője. A Tüdőklinikáról vonult nyugdíjba. Irod.: Kiss-P- P

? † ? : mérnök. – A RKP KB-nak póttagja (1984. nov. 23. – 1989. nov. 24.), a MAT képviselője (1965. márc. 7.). Mérnök a Posta és Távközlési Igazgatóságnál Mv.-en (1965–). Irod.: Crişan

Mv., 1952. † 2019 : orvos. – Mv.-en a Ppiu líc.-ban érettségizett (1972). Az OGYI orvos karén végzett (1978). Gyakornok orvos a Dicsőszentmártoni kórház Bőrgyógyászati osztályán (1978–1981). Sikeresen versenyvizsgázott egy csíkszeredai állásra, de még három évet tanulnia kellett Buk.-ben. Csíkszeredában orvos (1985–), főorvosi vizsgát tesz és osztályvezető (1991–). Hollandiában ösztöndíjas, ahol

Déda, 1906. okt. 2., † Buk., 1973. ápr. 24. A Belu Temetőben nyugszik: orvos, folklórista. – Ioan B. fia. – Dédán (1913–17), Szászrégenben a német gimn.-ban (1917–21) tanult és Kv.-on a G. Bariţiu Líc.-ban, ahol érettségizett (1926). Már diákkorában megmútatkozott zenei tehetsége, jól hegedült, már 17 éves korában Régenben kiadta

Déda, 1914. dec. 27., † Mv., 1997. febr., : agrármérnök, emlékíró. – Elemi iskolát Dédán, líc.-ot Kv.-on a Gh. Bariţiu Líc.-ban végezte, Brassóban a Meşota Líc.-ban érettségizett (1932), egyetemet Kv.-on az Agronómiai Intézetben végzett (1932–37), párhuzamosan pedagógiát és szociológiát is hallgatott. Gyakornoki idejét Crasna Ischin (Storigenţ), ma Ukrajna területén, Mavrocordat

? † ? : városi szenátor. – Valószínűbb, hogy ő a B. leszármazottak egyike, aki mv.-i városi szenátor volt (1760 vagy 1860-as években). Irod.: Pálmay; SzOkl, 5

1604, † 1639.: követ. – B. Tamás fia, szüleinek a mv.-i ref. temetőben síremléket állított. – Marosszék ogy.-i követe volt (1635). Irod.: Pálmay

Székelyvásárhely, ma Mv., 1566. jún. 14., † Mv., 1634. ápr. 18. A ref. temetőben a sírkőmúzeumban nyugszik: főbíró, fejedelmi tanácsos, diplomata, utazó, portai követ, emlékíró, szűcsmester. – B. Sebestyén és Hosszu Krisztina († Erdőszentgyörgy, 1602) fia. Felesége: 1. Huszár Borbála, kolozsvári (esk. 1585; † Radnót, 1601), leányuk Erzsébet Borbély Kristófné;

? † ? : földbirtokos. – Testvérei: Szikszai Zsigmondné, Szalánczi Lászlóné, Tordai Jánosné. Mostohaapja: Szikszai György és mostohatestvére Szikszai Zsigmond. Férje: 1. nagyteremi Sükösd György, 2. gyergyói Petki Farkas (1610. k. – 1645). Férjétől, Sükösd Györgytől örökölte végrendelete szerint (1631. márc. 20.) Nagyteremit és a hozzá tartozó javait. Majd Nagyteremiben írta

? † ? : csizmadia. – Mv.-i csizmadia, a Bp.-i Országos Általános Kiáll.-on jó munkáért kapott kiáll.-i nagy érmet (1885). Irod.: 1885 évi kiáll.

Mv., 1893. † Bp., 1976 : – Jelentős festő és grafikus. Egyike a modern törekvések művészeinek. Tanítványa Kernstok Károlynak és Rippl-Rónainak. A konstruktivista szellemű műveivel szerepelt kiállításokon. Külföldre emigrált : Bécsben, Weimarban, Berlinben dolgozott, részt vett a konstruktivizmus nemzetközi mozgalmában… Bp.-en gyüjteményes kiállítást rendezett (1925). Reklámművészeti iskolát nyitott (1928–1938). A budapesti Képzőművészeti