Maros megyei életrajzi lexikon

Radnót, 1913. máj. 1., † Balatonvilágos, 1997. aug. 27: orvos, tüdőgyógyász, grafikus. Tanulmányait Bp-. en Rómában Svájcban folytatta. Apja mellett dolgozott a Tüdőgyógyászati klinikán (1937–51); az Országos Korányi TBC és Pulmológiai Intézet osztályvezető főorvosa (1951–80); tudományos tanácsadó (1980–); a Harward Egyetem Élettani Tanszékének vendégelőadója (1982–). Kutatási területe: a légzőmozgások fotogrammetriája;

? † ?: posta-távíró tiszt. – Felesége: Farkas Anna. Gyermekeik: K. Ottilia (1858 – Mv., 1890. márc. 11.); K. Béla; K. Ákos, tancsi ref. lelkész; K. Gábor, fogarasi ref. lelkész. – Mv.-i kir. posta-távíró tisztje. Irod.: Gyászjelentő

Tordaszentlászló, 1921. júl. 16., † Mv., 2004. okt. 1.: orvos, bakteriológus szakorvos. – Kv.-on a Ref. Főgimnáziumban érettségizett (1940), majd a kv.-i Tudományegyetem Általános Orvosi Karán szerzett oklevelet (1945). Az OGYI Járványtani Tanszékének tanársegéde (1945–49), azután a MOGYI adjunktusa (1949–52), majd a klinikák laboratóriumának mikrobiológus szakorvosa (1953–69); a 2. sz.

Csatószeg, 1812. okt. 18., † Csatószeg, 1875. júl. 3.: r. k. pap. – Pappá szentelték (1836. ápr. 4.). Tanár Székelyudvarhelyen, káplán Kézdiszentléleken. Plébános Székelykeresztúron, Széklypálfalván és Székelykálon működött (1839–45). Korondon plébános (1845–51). Fogsába került (1849. után). Plébános Kászonjakabfalván (1851), Csíkszentimrén (1854), Csíkszentsimonon (1865). Irod.: Ferenczi Sándor 2009; Székelykál

Kv., 1910. febr. 22., † Kv., 1977. nov. 8.: színész, rendező. – Elemi iskoláit a kv.-i Ref. Fiúiskolában, a középiskolát az Unit. Koll.-ban végezte (1933). A kv.-i M. Színházban kezdte színészi pályáját (1933). Főiskolát nem végzett, önképzéssel szerezte ismereteit, színésziskola hiányában a Hetényi Elemér, Thália Színház mellett működő stúdióját látogatta,

Küsmöd, 1911. ápr. 27., † Mv., 1990. okt. 22. vagy 21: író, publicista, politikus. – Apja ref. lelkész korán elhunyt, ezért a ref. egyház taníttatta. Az elemi iskolát Nagykenden, a középiskolát a nagyenyedi Bethlen Koll.-ban végezte; beirattkozott a kv.-i egyetem bölcsész karára de anyagi nehézségek miatt nem tudta befejezni. Újságíró

Vadasd, 1908., † Vadasd, 2002. júl. 10., kántortanító. – A mv.-i plébánia gondnoka (1930–1932). Nála fedezett fel Ráduly János egy lőporszarút 1573-ből (1999), akkor már nyugdíjas volt. Irod.: Maros-küküllői főesp.; [Nekrológ] (Nú., 2002. júl. 12.); Vadasdi krónika

Gebe, 1839, † Segesvár, 1899.: színész. –Kv.-i színész Irodalmi munkásságáért a Petőfi Társaság tagjává választották (1876). Tolnai Lajossal jó barátságban volt. A KZST-nek tevékeny tagja (1877–). Irod.: Marosi-KZST

Sepsiszentgyörgy, 1927. dec. 5., † Kv., 2008. jan. 23.: bábrendező. – Sepsiszentgyörgyön járt iskolába. Először fényképezést tanult, majd beiratkozott a koreográfiára és elvégzett másfél évet a kv.-i képzőművészeti főiskolán. Tanulmányait Bp.-en, az Orkesztikai Intézetben és Kv.-on, a Koreográfiai Intézetben végezte. A kv.-i bábszínházban kezdett dolgozni (1948–), Nagyváradon dolgozott három évet,

Kv., 1916. febr. 20., † 1967.?: orvos. – Az orvosit Kv.-on végezte (1939). Orvos Kv.-on (1940–45; Mv.-en az OGYI-n tanársegéd (1945–48), klinikai adjunktus (1949–54); az Egészségügyi Tecnikumban előadótanár, majd igazgató. Irod.: Bérczes Judit; RMKK

Vadasd, ? † ?: tanítónő. – Tanulmányait elvégezve Eperjesen szerzett tanítói oklevelet. Gyulakután kezdett tanítani (1901), majd Körtefáján 33 évet tanított (–1935). A Magyar kultúra és a vallásos irányú nevelés volt a fő célja. Nyugdíjazása után Mv.-en élt. Irod.: Székelyföld í. k.

? † ?: ref. tanító. – Felesége Deák Mária. Mv.-en subscribált (1778). Alsóbölkényben 1792–1818 volt mester. Irod.: Ősz

? † ?: ref. lelkész. – Abafáján szolgált (1902–07). Irod.: Abafája

→ NAGYAJTAI KOVÁCS István

Kv, 1919. jan. 1., † Mv., 2001. okt. 30.: újságíró, rádióriporter, szerkesztő, irodalomtörténész. – Felesége: Tamás Gizella. – Kv.-on érettségizett a Ref. Koll.-ban (1937), majd a FJTE Jog- és Államtudományi Karán szerzett oklevelet (1942). Karpaszományos őrmesterként vett rész a II. vh.-ban, orosz hadifogságba esett (1944–47). Mv.-en az OGYI dékáni majd

→ KOVÁCS Gizella

? † ?: r. k. pap. – Kv.-on és Nagyszombaton tanult. Káplán volt Kv.-on (1753), Székelykálon plébános (1756–1761), majd plébános Csíkmadarason, Székelykeresztúron, Csíksomlyón, esperes (1788–). Irod.: Ferenczi Sándor 2009; Székelykál

? † ?: tanító. – Vadasdon tanított (1855–74; 1877–1912.). Irod.: Vadasdi krónika

? † Nyárádselye, 1894. okt.: r. k. pap. – Nyárádselyében (1894. júl. –) míg meghalt. Irod.: Maros-küküllői főesp.

? † ?: ref. pap. – Nagybaconban segédlelkész. Vadasdon szolgált (1943–1977). Elmenekült (1944. szept.), a Dunántúlon Nemecskén és Bp.-en a Szilágyi Dezső téri templomnál teljesített szolgálatot. Ott érte Buda ostroma. Visszatért (1945. márc. 11). A távol levő lelkészek hazatéréséig Bedében és Havadon is teljesített lelkészi szolgálatot. Adatok a vadasdi ref.

1785., † Mv., 1845 : gyógyszerész. Irod.: Pálmay József

? † 1867 : törvényszéki bíró, K. Albert és K. Gyula apja. – A mv.-i vár parancsnoka volt (1848–49) s a vérbíróság elnöke, ezért és mert az abszolutizmus idején hivatalt nem vállalt súlyos hadisarcot fizetett, birtoka felére apadt csak nagy nehézségek árán tudta hat fiát tanítatni. Irod.: Szinnyei K. Albertnél

→ KOVÁTS József

? † ?: tanító. – Székelycsókán tanított (1931–41). Irod.: Székelycsóka

? † Nyárádgálfalva, 1997. júl. 3.: unit. lelkész. Irod.: [Nekrológ] (Nú., 1997. júl. 5.)

1883.? † Mv., 1917. dec. 24.: nyomdatulajdonos, lapszerkesztő, socdem párti tisztségviselő. – Apja: K. János. Felesége: Weinberger Klára. Fiúk: László. – Mv.-i szocialista vezető, a Szociáldemokrata Párt helyi szervezetének szervezője Csetri Jánossal együtt (1914), titkára (1910). Munkásotthont létesítettek önerőből Mv.-en (1910). Fő munkatársa a Munkás-Otthon Értesítője c. hetilapnak (1910–11) és

→ KOVÁCS Gyula

1857.? † Mv., 1885. jún. 1.: írnok. – Testvére: K. Géza, m. kir. távirdatiszt. – Mv.-en országos kórházi írnok. Irod.: Gyászjelentő

Nyárádszereda, 1882., † ?: tanító. – Tanulmányait Nyárádszeredán, Mv.-en és Nagyenyeden végezte. Tanított (1904–) különböző helyeken, majd Nyárádszeredára került, ahol mint ig. -tanító működött. Az első vh.-ban a 62. gy. e.-ben az orosz fronton harcolt, megsebesült, hadnagyi rangban szerelt le. A Ref. Dalárda vezetője (1912–32; 1941–44), az Úri Kaszinó tagja,

? † Mv., 1919. dec. 19.: bíró. Felesége: Marossi Rozália (özv., † 1928. dec. 30.). Irod.: Gyászjelent.

Gernyeszeg, 1918. febr. 25., † Kv., 1990. szept. 27.: színésznő. – A kv.-i Marianumban érettségizett (1935). Képességeire a Marianum szaktanárnője figyelt fel, éneket tanult Pfeiffer Alfréd énekmesternél (1935–38). A kv.-i Thália színházhoz szerződött (1938), ahol énekes naiva szerepkörben -Dénes –Kamjonkay : Ide gyere rózsám c. operettjében debütált. Énekes szerepei mellet

? † ? : gyógyszerész. – a Farmakognoziai Tanszék munkatársa (1949–52). Irod.: Facultatea de Farmacie, Genersich

Csíkverebes, 1846. dec. 16., † 1926. júl. 26. Sírja a gyulfehérvári székesegyház kriptájában: r. k. pap. – Tanult Csíksomlyón, Mv.-en, Gyulafehérváron, Innsbruckban. Pappá szentelték (1873. ápr. 15.). Káplán Csíkszentgyörgyön, Tordán. Tanár volt Mv.-en (1874–82). Spirituális a gyulafehérvári teológián (1882). Plébános Felvincen, Tordán és főesperes (1895), kanonok (1902). Gyulafehérváron a kisszemináriumban

Geges, 1862, † 1976.? : emlékíró, poéta. – A makfalvi Weselényi iskolában tanult és kitűnő eredménnyel végzett. tanítója Felméri mihály volt. Bp. -re ment szolgálni, de villamoskalauz lett, részt vett az I. világháborúban. Rendőr, majd rendőrfőfelőgyelő, nyugdíjazták (1944). Emlékiratait a makfalvi ref. egyházkör őrzi. Irod.: Gálfalvi Artúr Béla Makfalva (2005)

? † ? : ügyvéd, dr. – Zenebarátként 38 személyből álló fúvoszenekart létesített Szászrégenben (1941), a karmester Köllei törzsőrmester volt. Irod.: Bíró Donát

? † ?: ügyvéd, dr. – A mv.-i Hangya szövetkezet ügyésze. Egyetemi hallgató korában a KAC színeiben atletizált. A MSE tagja (1939–), majd főtitkára. Irod.: Pluhár

Kv., 1916., † 2017: gyermekorvos: – Középiskolában Nagyváradon tanult és érettségizett. Kv.-on az I. Ferdinánd királyi egyetemen kezdte és a Ferenc József TE hallgatójaként fejezte be orvosi tanulmányait. Mv.-en új Gyermekklinika létesült (1946), itt tanársegéd, majd adjunktus (1954-ig). Betegnyugdíjas. Az egészségügyi technikumban tanított (1960–1967). Irod.: Kiss-P. – P; MMK

Gerendkeresztúr, 1892. dec. 25., † Bp., 1963. júl. 2.: szerkesztő, kritikus, tanulmányíró, műfordító. – Felesége: Kádár Ilona, az ESZC titkárnője. – Középiskoláit a nagyenyedi Bethlen Kollégiumban végezte (1903–1911); a Kv.-on elkezdett bölcsészeti tanulmányait katonai behívás miatt félbe szakította (1916). A háború után egy ideig nevelő, az Erdélyi Szemle majd a

? + Mv., ? dec. 10, matematikatanár (többek között Jedden is)

? † ?: szűcs, esküdt polgár. – a Mv.-i polgár (1607), az esküdt közönség tagja (1655, 1657, 1662). Irod.: Pál-Antal 2006

? † ? : r. k. plébános. – Mv.-en volt (1899–1920)

Göcs, 1895, † ?: tanító. – Göcsön tanított. Részt vett az I. vh.-ban (1915–18), a román, orosz és olasz fronton harcolt, megsebesült. Hadapródőrmesteri rangban szerelt le több kitüntetést kapott. Irod.: Erdélyi ezredek

? † ?: ref. tanító. – Mv.-en subscribált (1757). Marossárpatakon (1759–1762), Nagyölyvesen (1763–1767), Magyarón és Holtmaroson (1768–1786), végül csak Holtmaroson (1787–1796) volt mester. Irod.: Ősz

? † Disznajó, 1764: ref. lelkész. – Disznajónon szolgált (1764). F. m.: Halotti beszéd széki gr. Teleki József felett, 1729. máj. 22. (Kv., é. n.); Halotti beszéd széki gr. Teleki Zsigmondfelett, 1731. szept. 2. (H. és é. n.); Halotti beszéd széki gr. Teleki Gábor és Klára felett, 1732. jan. 13.

Mezőcsávás, 1930. ápr. 14., † Mezőcsávás, 1994. júl. 10.: tanár. – Érettségizett Székelykeresztúron a tanítóképzőben (1949); a kv.-i BBTE. -n pedagógia-lélektan szakos tanári diplomát szerzett (1957); Mv.-en kórusvezető tanfolyamot végzett (1965). II. majd I. fokozatú vizsgát tett Kv.-on (1968, 1974). Tanító volt Nyárádremetén (1949–50), Szabédon (1952–53), tanár Mezőpatinon (1957–58; Mezőfelében

Torda, 1912. szept. 28. † Mv., 1980.: ezredes. – Tiszti rangjai: őrnagy (1951); alezredes, őrnagy (1952). A tordai Securitate főnöke (1949–50), Kv.-on a Rendőrség Megyei Igazgatóságán dolgozott (1948–51), Kv.-on a Rendőrség Megyei Igazgatóságán (1948–1951). A MAT tartományi állambiztonsági szervezet, a Securitate tartományi parancsnoka őrnagy (1952–), alezredes (1954 ?), ezredes (1959).

? † ?: ref. lelkész. – Csíkfalván (1816–28), Nagyernyében, Székelycsókában szolgált (1847–52) Irod.: Csíkfalva; Székelycsóka

Ikland, 1884., † ? : úriszabó. – Iskolái elvégzése után a szabóiparban szabadult fel, segédéveit a legjobb mesterek mellett töltötte, önálló lett Bp.-en (1923) Az első vh.-ban a 62. k. gy. e.-ben teljesített szolgálatot. Irod.: Székelyföld í. k.

Kv., 1905., † ?: ügyvéd. – Középiskoláit Mv.-en, az egyetemet Kv.-on végezte. Ügyvédi gyakorlatát Mv.-en kezdte, majd Szászrégenben működött (1939–)., majd közjegyző volt (1940–), majd újból ügyvéfként tevékenykedett. Az Országzászló Bizottságának titkára, a Turul Sport Egylet ügyvezető elnöke és alapítója, városi tb. ügyész, a Vadász Egyesület és a Magyar Kaszinó

1871., † ? : csendőrszázados. – A mv.-i Ref. Koll.-ban érettségizett, majd a vsúti tiszti tanfolyamot végzett Bp.-en. Katonaság után csendőr lett Márkodon (–1915). Az első vh.-ban frontmögötti szolgálatot teljesítet. Irod.: Székelyföld í. k.