Szerző: Fülöp Mária
SZÁNTÓ István
Kézdiszentkereszt, 1859. júl. 26., †?: r. k. pap. – Bécsben a Pázmáneumban végezte teol. tanulmányait (1882–85). Pappá szentelték (1885. júl. 16.). Szolgált Székelyhodoson (1889–93), Tekén adminisztrátor (1893–), nyugdíjazták Brassóban (1910). Irod.: Ferenczi Sándor 2009.
SZÁNTÓ István
? †?: tanító. – Szőkefalván tanított a ref. iskolában (1926). Irod.: Nagy László.
SZÁNTÓ István
? †?: Mosonban volt a birtokuk. Feleségül vette Sebess Jenő ügyvéd Rozsi nevű lányát. Fiúk Sz Bandi gyógyszerész (Cigesz). Elváltak, marhahajcsárként pusztult el valahol Dél-Amerikában. Irod.: Sipos.
SZÁNTÓ István
? † 1999. ápr. 3.: állatorvos. – A radnóti RMDSZ volt elnöke, vezetője. Irod.: In memoriam dr. Sz. I. [Nekrológ] (Nú., 1999. máj. 11.).
SZÁNTÓ István, §
Csekefalva, 1908. márc. 29., † Mv., 2008. júl. 4.: igazgató-tanító. – Tanulmányait Nagyenyeden végezte (1931), tanítói diplomát szerzett. Szőkefalván egy évet, Székelyvajában 3 évet tanított, majd a katonai kötelezettségének eleget téve a marossárpataki ref. iskolánál kapott állást (1935. szept. 1 –68), igazgató lett (1938). Leventeparancsnok volt (1941). A II. vh.-ban tart. zászlósi
SZÁNTÓ István H.
Harangláb, 1868. febr. 29., †?: középiskolai tanár. – Iskoláit Nagyenyeden járta, hol a VII. Gimnáziumi osztályból besorozták katonának; a katonaságból haza kerülve, előbb mint magántanuló folytatta tanulását, egyszersmind nevelősködött; majd Nagyenyeden a tanítóképző III. osztályát végezte és középiskolai tanári képesítést nyert. Katonáskodása alatt verseket, elbeszéléseket és leveleket írt a Gyulafehérvárba;
SZÁNTÓ Jakab
1882., †?: sütöde tulajdonos. – Kereskedelmi akadémiát végzett. A malom szakmában helyezkedett el, ahol rövidesen igazgató lett, majd Mv.-en kenyérgyárat alapított (1938). Mv.-ről a feleségével (1882) együtt deportálták (1944. máj. 29.). Irod.: Mv. zsidósága; Visnai.
SZÁNTÓ János
? †?: dullóbiztos. – Káli járási dullóbiztos volt, akinek a kebelei falusbíró, Czegő Elek és Oláhdellő község elöljárósága jelentette a falujuk helyneveit, amit továbbított a Pesty Frigyes egész Mo.-ra és Erdélyre kiterjedt helynévgyűjtése számára (1864–65). Irod.: Pesty 2014.
SZÁNTÓ János
Sályi, 1894., † Bp., 1945.: tisztviselő, főtitkár Mv.-en. – Felesége Erdélyi Iduna. – A Háztulajdonosok Szövetségének a vezetője volt a 30-as évek közepétől, majd bankigazgató lett. Részt vett az első vh.-ban (1914–18) az orosz fronton megsebesült. Felépülése után a debreceni tisztiiskola előadója volt, majd az olasz fronton a piavei ütközetben fogságba
SZÁNTÓ János
Szászcsávás (Maros), 1925. †?: könyvelő. Letartóztatásakor (1957. jan. 19.) a kv.-i Hadtestparancsnokság kötelékében az építkezési részleg főkönyvelője. A magyar forradalom melletti nyílt állásfoglalása miatt a kv.-i Katonai Bíróság 5 évre ítélte. Szabadulása (1962. jan. 17.) után Vajdahunyadon, Dicsőszentmártonban, majd szülőfaluja kollektív gazdaságában dolgozott. Később beköltözhetett Mv-re. Könyvelőként ment nyugdíjba (1986).
SZÁNTÓ József
? †?: ref. lelkész. – Mv.-en subscribált (1771). A sárdi zsinaton ordinálták (1783). Abafáján szolgált (1783–94). Uzdiszentpéteren (1794–96), Harcón (1796–1809), Marosszentkirályon (1810) és Iklandon (1812–29) volt lelkész. Irod.: Abafája; Ősz.
SZÁNTÓ Richárd
Bp., 1880., †?: magántisztviselő. – Mv.-en tevékenykedett. – Részt vett az első vh.-ban (1914–18), az olasz fronton harcolt, megsebesült. Mv.-ről a feleségével (1883) együtt deportálták (1944. máj. 29.). Irod.: Erdélyi ezredek; Mv. zsidósága.
SZÁNTÓ Tibor
? †?: A mv.-i temetőben nyugszik; a család többi tagja Mosonban van eltemetve.: földbirtokos. – Mosoni földbirtokos család sarja. – Földbirtokaikat elvették, és szétosztották a falu nincstelenjei között (1920). Szép udvarházukat lerombolták, széthordták. Irod.: Nyárádszereda.
SZANTSALI Mihály
? †?: ref. lelkész. – Makfalván, Székelykakasdon (1741–44), Kelementelkén, Nyárádszeredában (1766–1771) szolgált. Irod.: Imreh Barna; Székelykakasd.
SZAPOLYAI János, erdélyi vajda, I. János magyar király
1490–91 k., † 1540.: erdélyi vajda, magyar kir. – Sz. István († 1499) és Hedvig tescheni hercegnő († 1521) fia. Felesége: Izabella. Fia: II. János, János Zsigmond. – Mv. vendége (1514, 1519 – három alkalommal és törvényszéket tartott; 1532,). Szentgyörgyi Tót Jánosnak kiváltságlevelet adott Kisfalud birtokára, amelyet a hűtlenségbe esett Lázár
SZAPPANOS József, Szappanos Josephus
Mv., 1821? †?: egyetemi hallgató – Sz. Andreas, mv.-i polgár fia. – Sebészinas, majd a Pesti Egyetemen sebészhallgató (1841–43). Irod.: Szabó Miklós 2005.
SZAPPANYAS András
? †?: tanító. – Kántortanító volt Nyárádszentbenedeken (1791–94). Irod.: Nyárádszentbenedek.
SZAPPANYOS Gabriella, §
? †?: újságíró, író. – Szász Endrével, férjével együtt szerkesztette a mv.-i Székely Szó c. lapot (1940–44). Irod.: MMK; Molter 1.
SZAPPANYOS Tétsi András
? †?: mester. – Nyárádszentbenedeken tanított (1791–1841). Irod.: Imreh Barna.
SZÁRHEGYI József
Szárhegy? † 1802. júl. 18.: r. k. pap. – Kv.-on és Nagyszombaton (1762–64) tanult. Plébános Kerelőszentpálon (1764–69), Nyárádköszvényesen (1773–88), Hátszegen plébános és esperes. Irod.: Ferenczi Sándor 2009.
SZARVADY Gyula, §
Arad, 1929. szept. 6., † Kv., 2001. ápr. 29.: zeneszerző, karmester. – Egyetemi tanulmányait a kv.-i Gh. Dima Zeneakadémián végezte (1953). A kv.-i Állami M. Operában korrepetitor, karigazgató (1953–62). Mv.-en az Állami Dal- és Táncegyüttes / Állami Népi Együttes vezető karmestere (1962–72), a Művészeti Líc. zenekarának vezetője (1962–72) és a
SZARVADY Lajos, botházi és Tasnád-szarvadi
1818? † Mv., 1901. jan. 14.: százados. – Felesége: lengyelfalvi Orbán Anna (1821? – Mv., 1891. ápr. 5.). Fiúk: Sz. Lajos, felesége nagyercsei Ercsey Krisztina. – 1848–49. honvédszázados, m. kir. nyilvántartási biztos, m. kir. honvéd százados. Irod.: Gyászjelentő.
SZARVAS György
?, †?: adószedő, malombíró – A mv.-i esküdt közönség tagja, malombíró (1735) adószedő (1739), Irod.: Pál-Antal 2006.
SZARVAS János
Sáromberke (Maros), 1874.?, †?: agrármérnök. – Kv.-on tanult a R. k. Főgimn.-ban, majd a Kir. Mezőgazdasági Akad.-án (1893–95). Irod.: Sigmirean.
SZÁSZ, ilencfalvi család
Sz. Márton kapott címeres nemeslevelet Apafi Mihálytól (1678. okt. 12.); Közülük Sámuel (szül. Dedrád Széplakon Kolosmegyében 1782. jún. 1-én,) gr. Teleki Sámuel könyvtárnoka és költő volt. István a mv.-i ref. főiskolában történet és nyelvészet tanára (1848. előtt). Irod.: Pálmay.
SZÁSZ, makfalvi család
Sz. Márton kapott pixidáriusi levelet (1608. jún. 10.). Irod.: Pálmay.
SZÁSZ, malomfalvi család
Közülük Ferenc országos főpénztári hivatalnok (1848. előtt) Nagyszebenben. Özvegye Polcz Ágnes. Sándor seborvos Tordán (1848. előtt). Egyik ága „Vajda Szent-Iványi” előnevet használ, közülük Ferenc 1848. előtt kamarai ispán a Vajdahunyadi uradalomban. Özvegye Bregárd Karolina. Fiai Sándor, Ferenc, Károly és Béla kir. főkormányszéki fogalmazó. Irod.: Nagy Iván.
SZÁSZ, marosiklandi család
Udvarhelyszékből Bözödből származott át Marosszékbe. Törzsatyjuk Dániel 1604-ben Bonchidánál esett el. Három fia közül Dániel Iklandra telepedett; ennek több fia közül egyik ismét Dániel és ennek két fia közt az idősb ismét Dániel (már a IV-ik); ez három gyermeket hagyott: Pált, Sárát és Mihályt, a két első korán elhalt; az
SZÁSZ, somosdi család
Sz György, János és Péter nyert primipilárist Rákóczi Györgytől (1653). Irod.: Pálmay.
SZÁSZ, szemerjai
Ősi székely nemes család, Háromszékből származik. János 1635-ben szerepel. Irod.: ÚIL.
SZÁSZ, szentimrei család
Sz. Antal nyert Pixidáriusi (1608. jún. 10.). és primipilusi levelet (1631. jan. 28.). Irod.: Pálmay.
SZÁSZ, szentistváni család
Sz. Gergely nyert pixidáriusi levelet Báthory Gábortól (1608. jún. 10.). Irod.: Pálmay.
SZÁSZ, vajdaszentiváni, alias Nagy család
Címereslevele kelt 1625. máj. 25. Irod.: Kempelen; Pálmay.
SZÁSZ Adalbert
Parajd, 1920. dec. 10., † Mv., 1980.: százados. – Alhadnagy (1952), hadnagy (1954), százados (1960). Brassó / Sztálin Tartomány Securitate (1952–54), MAT Securitate Tartományi Igazgatósága mv.-i hivatalán hadnagy (1955–), százados (1960–63), a Mv. Rajoni Securitate főnöke (1962–63). Irod.: Bartos 2012.; http://www.cnsas.ro/documente/cadrele_securitatii/SZASZ%20ADALBERT.pdf.
SZASZ Albert
? †?: ügyvéd, táblabíró, újságíró. – Mv.-en főszerkesztője az Erdélyi Naplónak (1901–17); szerkesztette a Szabadság c. lapot (1906), felelős szerkesztője a Vásárhelyi Naplónak (1908–09); Székely Ellenzék volt szerkesztője. A Mv.-i Kaszinó választmányi tagja (1932). Mv. közvélemény meghatározó kávéházi asztaltársaság személyisége (1940). Irod.: Almanah Tg. M.; Biás István; Ökrös; Poptămaş–Mózes.
SZÁSZ Albert
? †?: ref. lelkész. – Helyettes lelkész Oláhdellén (1946. ápr. 1. – 1949). Székelycsókában szolgált (1954–55). Irod.: Oláhdellő; Székelycsóka.
SZÁSZ Albert
Parajd, 1946. okt. 5., † Mv., 2004. aug. 1.: edző, sporttanár, atléta, középtávfutó. – A buk.-i Testnevelési Főiskolán végzett (1965–69). Sporttanár a Bolyai Farkas Líc.-ban (1969–83); az Iskolás Sportklub Atlétika katedráján dolgozott (1983–), majd igazgató (1990–), a létrehozott mv.-i Sportlíc. tanára volt, igazgatója (2000–2003), amely halála után felvette a nevét
SZÁSZ András
? †?: falusbíró. – Jobbágyfalva falusbírója. Részt vett Pesty Frigyes egész Mo.-ra és Erdélyre kiterjedt helynévgyűjtésében (1864–65). Irod.: Pesty 2014.
SZÁSZ Anna
? †?: az andrástelepi iskola tanítónője, képviselőjelölt (V. Z., 1969. febr. 6.).
SZÁSZ Balás
? †?: birtokos. – Székelykálban volt birtoka, erről tanúskodik a község egyik határrészének neve, amit Nagy Imre jegyző közölt a Pesty Frigyes egész Mo.-ra és Erdélyre kiterjedt helynévgyűjtésben, a részletes felsorolásban (1864–65). Irod.: Pesty 2014.
SZÁSZ Béla
? †?: jegyző. – Magyarrégen jegyzője. Nehezen fogadta el a rom. közigazgatást. Megjelent Lövéren és meg akarta esketni az új polgármestert, Iacob Morart, a pénztárost és az adószedőt a magyar alkotmányra (1918. dec. 26.). Irod.: Leriu.
SZÁSZ Béla
? † 1922. márc.: szerkesztő, irodalomtörténész, kritikus, újságíró. – Tanárjelöltként alkalmazták a mv.-i Városi Könyvtárban raktárnoknak (1913. szept. 27.–). Az Erdélyi Újságírók Almanachjának egyik szerkesztője. Felelős szerk. a mv.-i Színház és Társaság c. lapnak (1919–1920), felelős szerk. és laptulajdonosa a Hétfői Újságnak (1921–22) alapította és kiadta a művészeti és társadalmi
SZÁSZ Béla
? †?: bokszoló. – az 1934 – 40 –es évek egyik mv.-i sportolója. Irod.: Nú. (1999. júl. 8.).
SZÁSZ Béla, § szemerjai
Nagyenyed, 1840. ápr. 23., † Kv., 1898. júl. 7., a Házsongárdi temetőben nyugszik: ref. lelkész, tanár, filozófus, költő, műfordító. – Sz. Károly (1798–1853) pedagógus fia, Sz. Károly (1829–1905) költő, író és Sz. Domokos ref. püspök öccse, Felesége: Mentovich Julianna, Mentovich Ferenc leánya (esküvő, 1868). 8 gyermekük született. – A gimn.-ot
SZÁSZ Béla, §
Kv., 1910. † Mv., 1978. szept. 7.: újságíró, fordító. – A kv.-i Ref. Koll.-ban érettségizett (1928), majd az I. Ferdinánd TE-en szerzett jogi diplomát. Lapszerkesztő volt Kv.-on a Keleti Újság (1930–43); Ellenzék, Magyar Újságnál (1943–44). A mv.-i Székely Szó belső munkatársa (1944); munkatársa a Szabad Szónak (1945–). Az ÁIMK mv.-i magyar
SZÁSZ Borbála
? †?: orvos. – társsz.: Belgyógyászat. Cardiológia. Gastroenterológia. Haematológia (Róna Lászlóval; Mv., 1978).
SZÁSZ C. Iuliu
? †?: hadnagy. – MAT Securitate Tartományi Igazgatósága Erdőszentgyörgy rajoni hivatalán alhadnagy (1951–), hadnagy (1952), főnökhelyettes (1954). Irod.: Bartos 2012.
SZÁSZ Dávid
? †?: lévita. – Az andrásfalvi ref. iskola első tanítója (1808). Irod.: Nyárádszereda: Kiskalauz.
SZÁSZ Dénes, malomfalvi
1838.?, † Mv., 1913. okt. 14.: bíró. – Leánya Sz. Piroska Bucher Lajosné. – Mv.-en volt kúriai bíró, a Lipót-rend lovagja. Irod.: Gyászjelentő.
SZÁSZ Dezső
? 1915? † Mv., 1990. szept. 5.: dr. Irod.: [Nekrológ] (Nú., 1990. szept. 6.).
SZÁSZ Domokos
? 1838. máj. 25., † Kv., 1899. jan. 8.: ref. püspök. – Ref. püspök helyettes (1884), a kv.-i teológiai akad. alapítója. Tolnai Lajossal konfliktusban volt, felfüggesztette az írót, de javadalmait nem vonta meg, ügyét a konventi bíróság elé utalta. Püspök korában lezárta a ref. egyházi anyakönyveket (1895). Halotti beszéd magyargyerőmonostori
SZÁSZ Endre
Kv., 1886, † Mezőtúr, 1944.: lapszerkesztő, kiadó. – Felesége: Szappanyos Gabriella. – A kv.-i FJTE-en szerzett jogi diplomát. Újságíró lett. Tíz évig az Újság, majd az Ellenzék, Keleti Újság (1925–39) felelős szerkesztője. a bp.-i Friss Újság főmunkatársa; felelős kiadója a Déli Hírlapnak (Mv., 1943–44) A Kisebbségi Újságíró Egyletnek több éven át
SZÁSZ Endre, §
Csíkzsögöd, 1926. jan. 7. † Bp., 2003. aug. 17.: festő, grafikusművész, keramikus. – Gyermekkorát Csíkszeredában, majd Mv.-en töltötte. Mv.-en a R. K. Fiú Főgimn. tanulója, a Ref. Koll.ban érettségizett (1946). Mv.-en Ciupe Aurel és Bordi András tanítványa. Egyetemi tanulmányait a bp.-i Képzőművészeti Főiskolán végezte Szőnyi István és Barcsay Jenő tanítványaként
SZÁSZ Felix András, Fr.
Szárhegy, 1728., † Mv., 1787. márc. 14.: ferences szerzetes. – Beöltözött (1751. szept. 8.), felszentelték (1787. márc. 14.). Irod.: György: A ferencrendiek.
SZÁSZ Ferenc
Ákosfalva, 1826. ápr. 9., † Somosd, 1896.: ref. lelkipásztor. – Agyagási Mihály, somosdi lp. mellé nevezték ki segédlelkésznek (1856. márc. 10.–), akinek halála után (1858) megválasztották parókus lp.-nak, és egész életében (39 évig) megmaradt somosdi lelkésznek; a papi kertben van eltemetve, négy elhalt gyermeke mellé. Elkezdte vezetni a Családkönyvet, amelynek
SZÁSZ Ferenc
? 1875., †?: tanár. – A mv.-i Ref. Koll. helyettes tanára (1905–09). A mv.-i régészeti leletek felbukkanásáról a Mikszáth Kálmán u. és környékén értesítette az Erdélyi Múzeum Régiségtárának igazgatóságát, akik Kovács István kv.-i régészt küldték az ásatások elvégzésére (1909) – F. m.: Aristides: Felelt az öreg prófétának (Mv., 1908) mellékletében:
SZÁSZ Ferenc
Székelyvaja, 1910. szept. 4., † Krzyworównián, 1944. máj. 28., temetve: Zabie Slupejka (1944. máj. 30.). Irod.:
SZÁSZ Ferenc
Székelykál, 1911., †?: gazdálkodó. – A szüleitől tanult gazdálkodni, önálló lett (1940) Székelykálon, tekintélyes gazdája volt a községnek. Az első vh.-t végigharcolta, több kitüntetés tulajdonosa volt. Irod.: Székelyföld í. k.
SZÁSZ Ferenc
? † Mv., 2004. máj. 18.: zenetanár. – A kv.-i Gheorghe Dima Zeneakadémián zenetanári szakon végzett (1955), Szalman Lóránt évfolyamtársa volt. A basszus szólamban énekelt. A mv.-i Filharmónia tagja kórusának tagja, Bihacsi Károly után átvette a kórus belső nyilvántartásának vezetését. Irod.: [Nekrológ] (Nú., 2004. máj. 19.); inf. Elekes Márta, zenetanárnőtől.
SZÁSZ Ferenc, bándi
? †?: marosszéki nemes székely lovas-puskás harcos. – Rákóczi György a havasalföldi hadjáratban tanúsított hűséges szolgálata jutalmául lófővé tette (1656. jún. 28), azzal a kikötéssel, hogy jó lóval, karddal, hosszú puskával, porral és golyóval felszerelve minden hadjáratra készen álljon és szükség esetén a lóról leszállva gyalog is harcoljon. Irod.: SzOkl,
SZÁSZ Ferenc, szövérdi
Kissármás, 1893. febr. 13., † Kv., 1944. jún. 2. a Házsongárdi temetőben nyugszik: földbirtokos, mezőgazdasági szakember, politikus. Sz. István fia. – Egyetemi tanulmányait a kv.-i Mezőgazdasági Akadémián végezte, majd államtudományi doktori címet a szegedi egyetemen szerzett. Az első vh.-ban az orosz fronton harcolt. Miután a birtokai egy részét kisajátították (1924) Kv.-on élt. Ügyvezető
SZÁSZ Ferenc, §
Kóródszentmárton, 1898. aug. 5., † Ballarat, 1979. aug. 22.: hivatásos katonatiszt, vezérőrnagy. – Sz. Ferenc, jegyző és Eichhorn Emma fia. – A bp.-i Hadiakadémián tanult (1926–29). Tartalékos zászlós (1916. júl. 1.), hadnagy, főhadnagy (1922. szept. 1.), százados (1927. nov. 1.), őrnagy (1936. nov. 1.), alezredes (1939. nov. 1.), ezredes (1942.
SZÁSZ Ferenc, szövérdi
Magyarbükkös, 1903. aug. 1., † Kranzberg (Németo.), 1995. ápr. 3. Hamvai mv.-i temetőben: tanár, mezőgazdasági szakíró. – Felesége: Eperjessy Gabriella. Leányaik: Adrienn Tolvaly Ferencné, Franciska Kiss Istvánné. – Egyetemi tanulmányait a kv.-i Gazdasági Akadémián kezdte, majd magánúton folytatta (1919–).Az EMGE területi felügyelője, majd választmányi tagja Kv.-on (1930-as évek), a Ref. Egyházmegye
SZÁSZ Gábor
? †?: tanító. – Nagyenyeden subscribált (1776). Medgyesen volt lévia (1786), mester Sövényfalván (1787–88) és Küküllőváron (1789–1815). Irod.: Küküllői Ref. Egyházm., 3., 4.
SZÁSZ Gáspár
Magyaró, 1891., †?: gazdálkodó. – Önálló gazda (1906–), saját cséplőgépével bércséplést is végzett (A 30-as évektől). A ref. egyház presbitere, a Gazdakör titkára, a MP megbízottja volt. Az első vh.-ban orosz fogságban töltött 3 évet. A község helyettes bírója is volt. Irod.: Magyaró hétköznapjai; Székelyföld í. k.
SZÁSZ Gergely
? †?: csordás. – Marhacsorda őrző volt, a háza mellett volt egy körtefa, a hagyomány szerint innen a falu neve, Körtvélyfája. A Szász nemzetség elszaporodott, mind Sz. G. utódainak tartják magukat. Irod.: Pesty 2014.
SZÁSZ Gergely
Ilencfalva? † Mv.?: ref. pap. – A mv.-i Ref.Koll.-ban tanult. Bolyai János osztálytársa volt (1817–) Tanulmányai végeztével senior lett a koll.-ban, majd Köteles Sámuel javaslatára Doboka megyében Ördögkeresztúron lett pap. Fiait is taníttatta. Családjának új nemesi levelet is szerzett az uralkodótól. Irod.: Benkő Samu.
SZÁSZ Gerő
Ördögkeresztúr, †Kv., 1904.: ref.pap. – Gergely fia. A mv.-i Ref. Koll. elvégzése után Berlinben teológiát végzett, Kv.-on lelkésszé választották, majd esperes és egyházkerületi főjegyző (püspök-helyettes) lett. Költeményei jelentek meg. Éveken keresztül szerkesztette az Erdélyi Protestáns Közlönyt. Bodor Antallal szerkesztették: A Erdélyi Ev.Ref.Egyházkerület Kolozsvár, 1888. szept. 29. – okt. 2. tartott
SZÁSZ György
Szováta?, † Földvár, 1944. nov. 1.: fogoly. – 54 éves korában a földvári fogolytáborban pusztult el. Irod.: Akik imádkoztak 2.
SZÁSZ György, ilencfalvi
? †?: ref. lelkész. – Mv.-en subscribált (1762). A kv.-i zsinaton ordinálták (1774). Dedrádszéplakon (1775–86) és Pókában (1787–1798–1829) volt lelkész. Mv .-en városi polgárságot nyert (1803). Irod.: Ősz; Pál-Antal 2006; Póka.
SZÁSZ Gyula
? † Galícia, 1916: hírlapíró. – Az első színes riportok írója. Irod.: Ökrös.
SZÁSZ Gyula, ilencfalvi
? 1863. † 1925: cukorgyári felügyelő Mv.-en. – A Mv.-i Kaszinó tagja. Irod.: Biás István, Pálmay.
SZÁSZ Gyula, §
? 1923. jan. 4., † Szászrégen, 1994. nov. 1.: tanár. – Elemit a régeni ref. iskolában, a r. k. gimn.-ban végzett (1939), majd a mv.-i Ped. Iskolában tanult, majd Kv.-on filozófiát és pszichológiát végzett, közben kántorként működött. A szászrégeni M. Tannyelvű Vegyes Pedagógiai Iskola tanára (1948–), aligazgatója (1951–52), igazgatója az
SZÁSZ Ignác
? †?: ?. – A kv.-i kiállítás kitüntetettjei között szerepelt. Irod.: Bizottmányi jelentés az EGE és a Kv.-i Keresk és Iparkamara által Kv.-on nov. 18–23 napjain 1857. rendezett gazdászati és iparkiállításról (Kv., 1858).
SZÁSZ Ilona, ilencfalvi
Szászrégen, 1899. jún. 1., †?: gyógyszerész. – Gyógyszerész oklevelet Szegeden kapott a FJTE-en (1932). Irod.: Péter H. M.; Péter H. M. 2013.
SZÁSZ Imre
? †?: birtokos, nemes. – Ernyében birtokos, jelen volt, amikor megvették a telket (amelyen Török Mátyás nemes háza állott), amelyre felépítettek egy fatemplomot, parókiális és mesteri lakást (1668). A Török Mátyás háza lett az első papi lakás, melléje építettek aztán az előzőnél nagyobb fatemplomot, papi és tanítói lakást. A templom
SZÁSZ Imre
Páva, 1904., †?: ref. lelkész. – Tanulmányait Kv.-on fejezte be, ahol pappá szentelték (1934). Barátoson és Brassóban volt segédlelkész, majd a görgényszentimrei egyház vezetője lett (1936–). Minden hazafias és vallásos intézmény támogatója volt. Irod.: Székelyföld í. k.
SZÁSZ István
? †?: tanító. – Székelycsókán tanított (1801–02), Nyárádmagyaróson (1803–1805) Irod.: Imreh Barna; Székelycsóka.
SZÁSZ István
Görgényüvegcsűr?, †?: műépítész. – A Görgényorsovai g. kat. (ma ort.) templomot tervezte és építtette (1893), és a balázsfalvi Mihai Apşa metropolita szentelte fel (1894). A falak belső festését Waslager Heinrich nyugati stílusban végezte (1894). Irod.: Reghin, Protopopiat.
SZÁSZ István
? †?: Kissármásról. Irod.: Emlékkönyv a K. M: Természettudományi Társulat félszázados jubileumán (Bp., 1892).
SZÁSZ István
Körtvélyfája, 1892.† Körtvélyfája, 1977.: vitéz. – A marosszéki vitézek egyike (1941-ben avatták). Irod.: Nemes Gyula: Marosszéki vitézek (1941–1944) = Székely Kál.
SZÁSZ István
Görgényüvegcsűr, 1916. dec. 25., † Wyznica közelében 1944. júl. 14.: honvéd. – Anyja: Bocskai Anna. – 57/III. zászlóalj 8. lövészszázad honvédje. Irod.: Berekméri 2015.
SZÁSZ István
1931 † Mv., 2008. szept.8: ref. lelkész. – Felesége: Arczfalvi Ilona (1931–2006). – Mezőméhesen kezdte szolgálatát (1956), Tancson (1959–), majd a Szatmár megyei Dabolcban (1965–) működött. Lelkészévé választotta Maroscsapó gyülekezete (1976–) és Erdőcsinádon folytatta szolgálatát (1987–). Irod.: Csáky, [Nekrológ] (Nú., 2008. szept. 9.).
SZÁSZ István
1944., † Mv., 2008. aug. 20.: költő. – Mv.-en élt. –F. m.: A lét magánya; Háború a darvakkal. Irod.: [Hír]: Bemutatkozik V. Szász István költő (Nú., Kalauz, 2005. máj. 28.); [Nekrológ] (Nú., 2008. aug. 22.).
SZÁSZ István, ilencfalvi, Ilentzfalvi Szász István
Kutyfalva?, † 1836.: ref. lelkész. – Mv.-en subscribált (1774) és Nagyenyeden (1775). Csáváson szolgált (1790–1844). Folytatta a Gidófalvi Jantsó Mihály egyházépítő programját, szolgálata alatt építették Csáváson az új templomot (1835). Irod.: Csávás; Csávási emlékkönyv; Küküllői Ref. Egyházm.1.