Maros megyei életrajzi lexikon

→ Tolnay.

? † ?: tanító. – Iklandon tanított. Lemásolta a Pécsi Simon szombatos ima- és énekeskönyvét (1779 k.). – Irod.: Nagyernye.

Györköny (Tolna), 1837. jan. 31., † Bp., 1902. márc. 19.: író, ref. lelkész. – Felesége: Sugár Fanny. Gyermekeik: Iduna (2 évesen halt meg Mv.-en), Hagymássy Béla (1865–1916), orvos. – Algimnáziumi tanulmányait Györkönyben végezte, majd Nagykőrösön folytatta. A nagykőrösi ref. gimn.-ban 4 évig Arany János tanítványa volt. Azután a pesti ref.

Lehet, hogy őseinek egyike azon Tolnay Miklós, akit a kolozsmonostori conventben requisitornak neveztek (1591). Azonban a selyei Tolnai családnak alapítója Literati Tolnai Imre, aki címeres nemes levelet kapott (1609). Címere a vértben hátulsó lábain álló oroszlán, három tollat tartva. A vért fölötti sisak koronájából szintén oroszlán emelkedik, első jobb lábával

Folyfalva, 1821, † Bp., 1895. máj. 24.: birtokos, képviselő. – Korán készült a katonai pályára és előbb a szebeni, majd a kézdivásárhelyi katonai iskolában tanult. Mv.-en bölcseleti és jogi tanulmányokat folytatott, majd a k. táblánál mint kancellista működött s miután a vizsgát letette a guberniumnál, egy évig Nagyszebenben a kincstári

? † ?: tanár (1660–80). – Külföldi akadémián végzett, tanár lett (1660–80), majd folyfalvi birtokára vonult. – Irod.: Pálmay.

? † ?: Küküllőmegye szolgabírája (1836 körül). – Irod.: Nagy Iván.

? † Mv., 1912.: posta és táv. felügyelő. – Irod.: Pálmay József.

? †. ?: dicsőszentmártoni iparos – Irod.: Mo. Közgazdasági és közművelődési állapota ezeréves fennállásakor és az 1896 évi ezredéves kiállítás eredménye 8. (Bp., 1897–98).

1887.† 1966.: kereskedő. – Felesége: Szálasi Irén (1897–1963). – Marosbogáton volt kereskedő. – Irod.: Száva 2012.

Marosludas, 1922. jún. 5., † Nürnberg, Németo. 2000. jan. 25: – Mv.-en elvégezte az állami gépipari középiskolát, majd a kv.-i egyetem közgazdasági karán tanult. Rövid ideig helyettes tanárként dolgozott városunkban, majd a ludasi cukorgyár megalakulásától (1960) nyugdíjazásáig (1982) közgazdász- könyvelőként dolgozott a vállalatnál. Nyugdíjasként költözött Németo.-ba. A szülővárosa iránti szeretete

1883?., † Mv., 1938. aug. 12.: kereskedő. – Testvérei: T. Rebeka – Vitális Sándorné; Mária – Valics Károlyné; Kristóf, felesége Papp Anna; Jenő, felesége Major Berta; Rozália – Szörtsey Andrásné; Géza, felesége Kiss Mária; Károly, felesége Willmann Anna; Katinka. Felesége: Pungutz Mária. Fiuk: Márton. – Mv.-en volt kereskedő, méteráruboltja volt.

Mikefalvi család. – Irod.: Nagy Iván.

Lukafalva, 1858., † 1934. aug. 22.: m. kir. honv. őrnagy. – Ákosfalván éltek. Felesége Incze Ilka, akinek egyik testvére Eliz és az ő fia Ádám Lajos, egyetemi tanár Mv.-en. Fiúk: Albert, mérnök.Tanulmányait Bp.-en, Mv.-en végezte és bevonult a 22. h. gy. ezred kötelékébe (1879) és mint tovább szolgáló teljesített katonai

Póka, 1869, † Mv., 1912. júl. 25.: ügyvéd, földbirtokos. – Testvérei: T. Katinka Dósa Sándorné; Erzsi Farkas Gyuláné; Ferenc, felesége Becze Mariska; Margit Nagy Gyuláné; Irma Hofbauer Aurelné. – Jogi doktorátust szerzett. Ügyvéd, szolgabíró, kir. járásbíró volt. Földbirtokos Pókában. – Irod.: Gyászjelentő; Pálmay; Póka.

Makfalva, ? † ?: földbirtokos. – Erdőcsinádon a Tejközpont könyvelője, 58 hold földbirtokán foglalkozott őstermeléssel és haszonállatok tenyésztésével. – Irod.: Székelyföld í. k.

?, † ?: Felesége: Péterfi Róza (1833 – Mv., 1860. jún. 25.). Gyermekeik: Mária és Sándor. – Irod.: Gyászjelentő.

Mezőcsávás, 1821, † 1893. máj. 28.: földbirtokos, ügyvéd, körjegyző, szolgabíró. – Zsigmond fia. Gyermekei: Mária, Ferenc, Sándor, Katalin, Benedek – A mv-i Ref. Koll.-ban tanult. Az 1848/49-es szabadságharcban honvédhadnagyként vett részt, Maros-Torda vm. főszolgabírója (21 évig, 1880 k.), törvényhatósági virilis bizottsági tag, egyházmegyei képviselő. Egy hold földet adományozott az iskola

Mv., 1911. júl. 8., † Mv., 1986. nov. 11. A II. vh.-ban hadapród őrmesteri rangban vett részt. – Irod.: Berekméri; [Nekrológ] (V. Z., 1986. nov. 14.).

?, † ?: lelkész. – Nyárádszentimre ref. papja (1821–1850). – Irod.: Imreh Barna.

?, † ? 1865.: földbirtokos. – Felesége: Mátyus Zsuzsa Rebeka (házasság Felsőboldogfalván, 1850–). Gyermekeik: Sándor, Albert, Berta. – Irod.: Nyárádszentbenedek.

? † ? 1859.: földbirtokos. – Felesége: Makkaly Katalin. – Irod.: Nyárádszentbenedek.

Mv., 1901., † ?: gazdálkodó. – Katona iskolában végezte tanulmányait, majd önállóan gazdálkodott Pókában (1916–) a családi birtokon. A presbitérium tagja, a Tejfeldolgozó megalapítója, a község bírája volt. – Irod.: Székelyföld í. k.

1857., † 1890.: orvos. – Tartalékos honvéd orvos volt. – Irod.: Póka.

1781., † 1861: ref. lelkész. – Felesége Jakó Mária. Gyermekeik: Zsigmond, Benedek, Fernc. – Magyarbölkényben (1806–1808), majd Gernyeszegen választották lp.-nak (1808–1821. jan. v. febr). Felesége 8 évi házasság után meghalt (1816). Itt gr. Teleki László a patrónusa. Valószínű, hogy Mezőcsáváson volt lelkész (1821–39), majd Udvarfalván (1839–61). Megvásárolta a pókai Toldalaghi

Erdélyi nemes család, melyből Tolvay István és Balázs 1615-ben Bethlen Gábortól kaptak címeres nemes levelet, mely szerint címerük a vért kék udvarában zöld téren a jobb oldalon vörös ruhás fedetlen fejű magyar ember, előtte egy fehér bölény (v. bika) áll, mely neki rohan, azonban két kezével annak szarvait megrohanva tartja.

? † 1241: lovász, tárnokmester, nádor. – Tomaj nemzetségbeli. Marosvécsi lovász (1222 –24), tárnokmester, majd nádor. Részes II. Endre király feleségének, Gertrúd királynénak a megölésében, Kocsis Simontól elvette erdélyi birtokait (1228) és azok egy részét kapta meg adományként: a Vécs várát és Mezőbanyica, Magyaró-, Dedrádszéplak-, Déda-, Gyeke- és a nógrádi

Ratosnya, 1908. dec. 14. † Marosludas, ?: géplakatos, munkásigazgató. – A ratosnyai Ardealul vállalat államosításakor kinevezett igazgatója. Azelőtt a gyár géplakatosa volt (1932–). A RMP tagja (1945–) A gyár Wiesel Jakab tulajdona volt és 76 alkalmazottal fafeldolgozással foglalkozott. A volt tulajdonos az államosítás napján Buk.-be távozott, az átadást egyik rokonára

? † ?: belügyminiszteriumi igazgató. – Mv.-en tevékenykedett mint a minisztérium kiküldött embere (1925–29). Dandea elleni korrupciós ügyek kivizsgálására létesített bizottság vezetője (1925), aki nem talált semmilyen kihágást. A kormány új biztost nevezett ki a városvezetés ügyeinek kivizsgálására, beleértve a Tomescu- féle jelentést is. Később is ellenőrizte a tanács és

? † ?: címere megtalálható a kövesdi ref. templom nyugati kapuján (1535), a szentségtartó fülkén (1537), majd Kv.-on az Erdélyi Nemzeti Múzeumban (?). Kövesd a Tomoriaké volt., II. Ulászló T. Istvánt megerősítette Kövesd birtokába (1514). – Irod.: Balogh Jolán 1943.

Magyaró, 1852. okt. 12., † Déva, 1884. aug. 15.: entomológus, zoológus. – A Selmecbányai bányászati és erdészeti akad.-n tanult (1870–71). Tagosí-tó segédmérnök (1872–77). A kv.-i egy.-en Entz Géza tanítványa (1877–80), bölcsészdoktori és középisk. tanári oklevelet szerzett (1881). A mv.-i ref. kollégiumban a természetrajz h. tanára (1880–), Tapolcán filoxérabiztos (1881), Pujban

? † ?: városi nemes, bíró. – Mv. főbírája (1586, 1587, 1597, 1598), címere van. Egyike a vásárhelyen élő öt nemesi családnak (1602). – Irod.: Fodor–Balás; Időtár 1; Marosszéki krónikák 1.; Pál-Antal 2009; Sándor Imre; Szentgyörgyi; SzOkl, 5.

? † ?: színész. Kecskemét, Nagyvárad, Bp., Kv., Mv., Temesvár, Arad voltak színészi, rendezői és művezető-igazgatói működésének állomásai. Erdélyi működése alatt az operett-társulatok erőssége volt. Írt két szkeccset és operettszöveget. Mv.-en szerepelt (1921–22) évadban társulatával. – Irod.: Időtár 3; Osváth.

1849? † Mv., 1885. aug. 20.: kir. közjegyző. – Testvérei: T. Károlyné; T. Etelka Tompa Miklósné; T. Sándor; T. Vince; T. Berta és T. Gábor cs. kir. főhadnagy. Felesége: Königshuldeni Frendel Gyulánka. Gyermekeik: Gyulánka, Alice, Berta. – A mv.-i Tornaegyesület alapító tagja, a vívóosztály felügyelője volt (1884–). Az EMKE mv.-i

Kisborosnyó, 1770., † 1834. szept. 23.: tanár. – 9 éves korában Enyedre vitték tanulni, hol anyai nagybátyja, Herepei Ádám segélyezése és vezetése mellett, mint Fülöp Elek és Köteles Sámuel tanulótársa nőtt fel és itt vált köztudottá, hogy: „Tompa, Fülöp, Köteles, mind a három nagy eszes!” . Végzett (1788) és a

Mv., 1814. márc. 6., † Kv., 1885. jan. 6., a Házsongárdi temetőben nyugszik: mérnök. – Tanult Nagyenyeden (1831–); Bécsben a műegyetemen (1839–41). Az 1848–49-es szabadságharcban honvéd tüzérszázadosi rangban vett részt. Kv. városi főmérnöke volt. – Irod.: Házsongárd; Szabó–Szögi.

? † ?: birtokos. – Az abafáji kastély birtokosa (1578). – Irod.: Fekete; Vigh.

Székelyudvarhely, 1910. dec. 28., † Mv., 1996. júl. 5.: rendező, színészpedagógus, színházigazgató. Tompa László, író fia. Felesége Mende Gaby színművész. – Székelyudvarhelyen a ref. elemi iskolában és a Koll.-ban (1917–27), Mv.-en a Ref. Koll.-ban tanult (1927–28), érettségizett (1930). A kv.-i egy.-en jogot tanult (1930–35). Bp.-en a Nemzeti Színháznál ösztöndíjas rendezőgyakornok

Csíkszentgyörgy, 1721.† Mv., 1784. okt. 24. A mv.-i ferences barátok egykori temploma alatt lévő kriptában nyugszik: ferences szerzetes. – Beöltözött (1741. okt. 1.), felszentelték (1745). Definitor (1783–84). – Irod.: György: A ferencrendiek; Mv.-i örmények; Pantheon.

? † ?: adományozó. – Ő és felesége háromezer forintot adott nyolc rokon tanuló ellátására a mv.-i r. Kat. Gimnáziumnak ((1781). – Irod.: Pál-Antal 2009.

? † ?: tanító. – Tekeújfaluban. Naszódon a tanítóképzőben (Preparandie) szerzett tanítói okl.-t (1862), és Tekeújfaluba helyezték, ahol új g. kat. iskolát építtetett; a faanyagot az iskolához Ioan Pop Maior, a régeni ASTRA elnöke, P. Maior unokaöccse adományozta, és 81 tanulót tanított benne (1863–). Ezt az iskolát bővítette a helybéli

Santun, 1891 † ?: rendőrkapitány Szászrégenben. –A tanítóképzőt kitüntetéssel végezte, majd csendőrtiszti iskolát látogatott. Részt vett az első vh.-ban a Brusilow offenzíva alatt orosz fogságba esett, ahonnan mint román legionárius tért haza (1917), mint hadnagy és főhadnagy tovább harcolt a román hadseregben. Mint csendőrtiszt, megszervezte az első román csendőrőrsöket Maros

Erdőszentgyörgy, 1912., † ?: gyógyszerész. – A buk.-i egyetem Gyógyszerészeti Karán kapott oklevelet (1936). A Centrofarm Gyógyszerkereskedelmi Vállalat mv.-i központjának aligazgatója (1952–57). – Irod.: Péter H. M. 2013.

Nyárádmogyorós, ? † Földvár, 1945. febr. 2.: fogoly. – A földvári fogolytáborban pusztult el. – Irod.: Akik imádkoztak 2.

? † ?: pallérmester. – Kassáról jüt Mv.-re. ahol kőműves-pallérként dolgozott (1784–1810), Dolgozott a gernyeszegei kastélynál (1772–1803) és a mv.-i g. kat kőtemplomon (1793–94), ahol az építkezést követően hosszadalmas pereskedésbe keveredett az eklézsia gondnokával, Fogarasi Petrişor Jánossal az elhasznált téglák árát illetően. Lehet, hogy ő építette a főtéri Szent Imre

Mv., 1820. febr. 16. † Mv., 1873. okt. 21.: orvos. – Mv.- en a rk. gimnáziumban tanult; Antal László városi főorvos mellett működött, mint városi alorvos. A mv.-i Schwarzenberg Károly hercegről elnevezett országos általános közkórház másodorvosa Knöpfler Vilmos mellett (1867). A katolikus tanügy lelkes támogatója, a városi közügyek résztvevője. –

? † ?: ötvös, segesvári esküdt (1393). – Irod.: Entz Géza: Művészek és mesterek az erdélyi gótikában = Emlékk. K.L. 80.

? † ?: iskolamester, tanár. – A kv.-i iskola tanulója volt. Wittenbergben végezte az egyetemet. A mv.-i ref. Schola Particula első ismert rektora (1566). A váradi hitviták tevékeny résztvevője Göcsi Máté mellett (1569). A Vártemplomban tartott hitvitán szintén Göcsi Mátét támogatta Dávid Ferenc ellenében (1571) Heltai Gáspár tiszteletére latin verset

? † ?: unit. lelkész. – Nagyernyében volt lelkész (1711–17). Kisadorjánban (1713). – Irod.: Kisadorján, Nagyernye.

? † ?: polgár, a borbélycéh mestere. – A város esküdt polgára és a borbélycéh mestere (1590), a város valamennyi mestere nevében céhszabályzatot terjeszt elő, amit a bíró jóváhagyott – Irod.: Időtár 1.