Maros megyei életrajzi lexikon

?, † Mv., 1769: ferencrendi szerzetes. Mv.-en az egykori obszerváns ferences kolostortemplom kriptájában nyugszik. – Irod.: Szász–Barabás–Puskás.

?, † ?: adventista csoport vezetője. 15 évre ítélték (szabadult: 1964. márc. 9.). – Irod.: 1956 Erdélyben.

Pest, 1861. ápr. 22. † Bp., 1918. okt. 31. (megölték): miniszterelnök. – Kálmán (1830–1902) és Degenfeld Schonburg Ilona fia. Felesége borosjenői Tisza Ilona (1855–1925). Gyermekei: István (1886–1918), Juliska. Dr. jur., v. b. t. t., m. kir. honvéd huszárezezredes, a MTA tb. tagja, a m. főrendiház örökös tagja, a M. Ipar-

Pest, 1867. márc. 17., † Mv., 1947. nov. 18. A mv.-i ref. temetőben nyugszik: földbirtokos, a m. főrendiház örökös tagja. – Apja T. Kálmán (1830–1902) miniszterelnök, anyja Degenfeld-Schomburg Ilona. T. István (1861–1918) öccse. Csegődön volt birtokos, főrendházi tag, felesége buzini gr. Keglevich Erzsébet (1878–1920). Gyermekeik: György (1898–1980), Imre (1899–1916), Aimée-Erzsébet,

Újverbász, 1882., † Mv., 1948.: szabómester. – Tartalékos őrmester, a m. kir. 6. honvéd gyalogezredben. Kitüntetései: 01, 02, 0B, Kcsk, SebÉ, MHEÉ; vitézi avatása: 1942. jún. 18. – Irod.: Berekméri–Nemes.

? † ?: tanár. – Igazgató az Al. Papiu-Ilarian Líc.-ban (1988. szept. 1.–1990. szept. 1.). – Irod.: Papiu.

1826? † Mv., 1889. jún. 2.: százados. – T. Erzsébet. Felesége: Csíky Mária. Leányuk: T. Teréz Temesvári Misiné. – Cs. kir. százados. – Irod.: Gyászjelentő.

? † ?: Görgényszentimrén pap . – Irod.: Pop Alexandru: Desbinarea in Biserica Românilor din Ardeal şi Ungaria 1697–1701 (Buc., 1921).

Erdőszentgyörgy, 1912., † ?: gyógyszerész. – Apja T. Zsigmond körjegyző volt nyárádremetén. Iskoláit Kv.-on az unit. koll.-ban (1930), majd az egyetemet Kv.-on és Buk.-ben végezte, gyógyszerészi oklevelet szerzett (1936). Gyógyszertárakban dolgozott, majd Nyárádszeredára került. – Irod.: Székelyföld í. k.

? † ?: ref. lelkész. – Ádámosi lelkész.

Fehérvölgy, 1852. † Szászrégen, 1892. jún. 28.: ügyvéd. – Középiskolai tanulmányait Kv.-on végezte, ahol 100 forintot nyert a régi román nyelvről szóló dolgozatával. Alapító tagja a kv.-i egyetemisták Julia Társaságának, majd alelnöke. Tevékenykedett a Societ. Diletanţilor Teatrale egyesületben is. Jogi tanulmányait Kv.-on majd Bp.-en végezte, s ott nyert jogi dr-i

Marostelek, 1912. jún. 5., † Szászrégen, 2002. máj. 22., a balázsfalvi katedrálisban temették: g. kat. érsek, bíboros. – Elemi iskolát szülőfalujában és Görgénykakucson végezte, a középiskolát Szászrégenben kezdte és Balázsfalván folytatta (1929–33), ahol egy évet a teológián tanult és kiküldték Rómába a De Propaganda Fide Intézetbe, ahol filozófiát és teológiát

Mv., 1944 † 2008: szakorvos. – A MOGYI Gyermekgyógyászati Karán végzett (1968), gyermek-neuropszichiátriai szakvizsgát tett és Csíkszeredában dolgozott (1970-es években). – Irod.: Kiss Cs. M 4.

Erdőszakál, 1872. márc.13., † Erdőszakál, 1926.: ort. lelkész. – Apja Kemény br. jobbágya volt. Tanulmányait egyik anyai nagybátyja, Galaftion Şagău, segítségével tanítóképzőt végzett, majd egy évig Dédán tanított, gyűjtötte a pénzét, és a Szebenben elvégezte a teológiát. Erdőidecsre helyezték, majd versenyvizsgával Erdőszakálra költözött, ahol megüresedett a lelkészi állás, de mivel

Erdőszakál, 1903., † Erdőszakál, 1989: ort. lelkész, esperes. – Papi pályafutását a Nyugati Havasokban, Mogos-ban kezdte (1928), ahol új templom építését kezdte meg. Nagy megvalósítása: megnyittatta az Abrud–Mogos–Cheile Râmeţului–Tövis országutat, így kb.70.000 embernek könnyítette meg a megélhetését és az életét. Tíz évi szolgálat után versenyvizsgára jelentkezett az Erdőszakálban megüresedett lelkészi

? † ?: ort. pap. – Hodákban (1952–) és Mesterházán szolgált (1974–78). Régen esperese a Sf. Constantin şi Elena ort. templomban (2001). – Irod.: Reghin, Protopopiat.

Oláhdellő, 1882. jún.12., † 1929. ápr. 2.: agrármérnök, birtokos. – Kv.-on a Kir. Mezőgazdasági Akad.-án tanult (1901–03) és tanársegéd volt. – Irod.: [Nekrológ] (Az Ellenzék, 1929. ápr. 4.); Sigmirean.

? † ?: körjegyző. – Felesége Erdős Eszter. – Az oláhdellői és magyardellői ref. egyháznak egy-egy ezüst ill. ezüstözött sárgaréz kelyhet, ezüst kenyérosztó tányért és ezüstözött sárgaréz kannát adományoztak közösen Szabó Ferenc ref. lelkész és felesége Égerházy Linával (1911. aug. 30). – Irod.: Küküllői Ref. Egyházm. 3.; Oláhdellő.

? † ?: ügyvéd, polgármester. – Jogász dr. Dicsőszentmárton polgármestere (1914–18). – Irod.: Dicsőszentmárton régi arca.

Libánfalva, 1908. okt. 8., † Kv., 1996.: egyetemitanár, pszichológus, pedagógus. – Elemi iskolát a szülőfaluban végzett, Mv.-en az Al. Papiu Ilarian Líc.-ban érettségizett. Mint a mv.-i Papiu Ilarian Líc. tanulója (1924) előadással jelentkezett az iskola diák olvasókörében a román népköltészetről (1926). A kv.-i egyetemen filozófia és történelem szakot végzett (1926–29),

Sövényfalva, 1918. nov. 21., † Temesvár, 1997. aug. 12.: irodalomtörténész. – A középiskolát Mv.-en végezte (1938), az egyetemet Kv.-on és Szebenben (1938–42), licenciátust „Magna cum laude”-val a modern román irodalomtörténetből kapott (1942). Buk.-ben doktorált (1968). Kv.-on tanár a Tanítóképzőben (1945–56), ezzel párhuzamosan tanársegéd az egyetem Irodalom Fakultásán (1949–56). Temesváron egyetemi

? † ?: igazgatótanító. – Kásván a Községi Tanácselnöke volt. Fáradozása révén épült fel Kásván, a régi iskola anyagát is felhasználva, az új iskola Lárgán, ez szükséges volt, mert a gyermekek naponta gyalog jártak Görgényüvegcsűrre iskolába (1952). – Irod.: Glăjăriei.

? † ?: ort. pap. – Az első ismert ort. esperes Maros megyében. Ezt a tényt a székelyvajai (Văleni Oaia) templom homlokgerendájába felrótt írás igazolja. A templom a hívek közadakozásából épült (1695. máj.–). Első papja Grigore Luca volt (1695–). – Irod.: Şincan 2006.

Libánfalva, † ?: ort. pap. – Szolgált Kincsesfőben, Szentmihályban (1950–59 és 1965–71) és Alsóorosziban. – Irod.: Reghin, Protopopiat.

? † ?: földbirtokos. – A marosszentkirályi pálos kolostorban örök alapítványt tett szent mise végzésére (1471, 1497). Marosszéki főbíró (1501). – Irod.: Aranka; Léstyán – templomok 1.

Mv., 1943. ápr. 6., † Bp., 2009. okt. 2. Temetése: Mv., 2009. okt. 10.: magyartanár. – Milosits Béla-Ferenc, tanár, tanfelügyelő, iskolaigazgató leánya, anyja korán (1957) meghalt. Férje: Tófalvi Zoltán, történész, újságíró, tévészerk. Gyermekeik: Szabolcs (közgazdász) és Zselyke (a bp.-i Közép-Európai Egyetem/CEU társadalomkutató munkacsoportjának tagja). – A kv.-i BBTE m. nyelv

Székelyhíd, 1624. szept. 29., † 1684.: ref. püspök. – Székelyhídi dobosnak a fia, felvett neve a dob jelentése zsidó nyelven. Bod Péter nyomán nevezték Tofeus-Dobosnak és leányát Dobos Zsófiának, ma már nem elfogadott a Dobos családnév. Felesége: Kun Éva. Leányaik: Mária, Krisztina, Éva, Zsófia. – Sárospatakon, majd Németalföldön tanult: Utrechtben,

1668 és 1671 k. † ? fiatalon: mv.-i gazdasági író. – Tufaeus Mihály püspök és Kun Éva leánya. Testvérei: Mária, Krisztina, Éva. Férje: Felfalusi József ref. püspök. Fiuk: Felfalusi Mihály, orvos. – Gyermek- és ifjúkorát családjával Apafi fejedelem udvarában töltötte. Itt ismerhette meg a fejedelmi konyhát, tudta olvasni a Bornemisza

? † Mv., 2005. jan. 8: orvos, fül-orr-gége főorvos. – Irod.: MMK.

Mezőgerebenes, 1933. szept. 30., † Mv., 1999. okt. 8.: szobrász, festő. – Szülőfalujában és Mv.-en tanult. Dekoratőr volt az Electro-Mureş vállalatnál. Alelnöke a Marosmegyei Emlékművek és Hősi Temetők létesítésére és restaurálására alakított bizottságnak (1991–), ahol 30 évig önkéntesen tevékenykedett. – F. m..: bronz mellszobrok: Pavel Aron Balázsfalván, George Topârceanu Toporcsán,

Marosbogát, 1859. ápr. 9., † Szászváros, 1906. ápr. 8.: tanár, Tóth János ref. lelkész és Zilahi Kiss Elza fia. – Középiskoláit Nagyenyeden, az egyetemet Kv.-on végezte, hol az egyetemi körnek elnöke volt. Mint a mennyiség-természettan okleveles tanárát a szászvárosi Kun-kollégiumhoz hívták meg (1884). A szászvárosi magyarságot szervezte s a nemzetiségi

Marosbogát, 1858., † Kv., 1908. máj. végén: tagosító és birtokrendező mérnök. – Nagyenyeden és Kv.-on tanult, a műegyetemet Bp.-en hallgatta. Elbeszélései a Kalotaszeg és Vidékében és más erdélyi vidéki lapokban jelentek meg. – F. m..: Tagosítási rendszerünk hiányai. (Kv, 1896.). – Irod.: Szinnyei; Todea.

Magyarrégen, 1833. † ? 1906. jan. 11: költő, író, T. János felesége.- Költeményei és cikkei jelentek meg a vidéki hírlapokban és a kolozsvári Ellenzékben (1904. 39. sz. cikk, nov. 23. költ.). – F. m..: Tokaji János m.-bogáti lelkész élettörténete… (1905). – Irod.: Szinnyei.

→ NAGY László, tokaji

? † ?: varga, esküdt polgár. – Mv.-en a varga céh mestere, az esküdt közönség tagja (1674). – Irod.: Pál-Antal 2006.

→ VÁSÁRHELYI TŐKE István.

→VÁSÁRHELYI TŐKE Márton.

A család ősi székely jogon alapszik. T. Mihály, mint primipilus lustrált Magyaróson (1614), ennek ivadéka T. László, kieszközölte Magyarós vásárait (1845–). – Irod.: Pálmay.

Nyárádmagyarós, 1908., † ?: kereskedő, gazdálkodó. – Iskolái elvégzése után a kereskedelmi pályán szabadult fel, önálló kereskedő (1937–), gazdálkodással is foglalkozott. A MP tagja, a kulturális és szociális intézmények támogatója volt. – Irod.: Székelyföld í. k.

Berzova, 1883., † ?: ref. esperes. – A középiskolát Szászvároson végezte a Ref. Koll.-ban, a teológiát Kv.-on. Több állomáshelye után 20 évig Buk.-ben mint lelkész működött, később esperes lett, majd Szovátán volt esperes. – Irod.: Székelyföld í. k.

? † ?: munkás Mv.-en. – Szamosújváron volt politikai fogoly (1947–48). – Irod.: Akik imádkoztak 2.

? † ?: tanító. – A toldalagi ref. iskola tanítója az iskola építésekor (építették, 1892). – Irod.: Biró Donát: Elnéptelenedő mezőségi települések (Nú., 1997. szept. 9.).

Mv., 1919. júl. 9., † Mátészalka, 1986. máj. 8.: tartalékos huszárzászlós. – Tényleges kat. szolgálat Nagyváradon a 3. / II. huszárszázadban (1940. dec. 2–). Részt vett a délvidéki harcokban, ezt követően a 9. hadtestparancsnokság írnoka lett. Irodai szakszolgálatos tiszti tanfolyamra vezényelték át, s azt elvégezve tartalékos zászlóssá léptették elő (1943.

Mv., 1820?, † ?: egyetemi hallgató. – T. Josephus, kézműves fia. – Grammatika osztályokat végzett és inaskodott. Sebészhallgató volt Pesten (1843–45). – Irod.: Szabó Miklós 2005.

? † ?: dullóbiztos. – Jelentést írt a főkirálybírónak a tófalvi zavargások kiváltóinak elfogásáról és kihallgatásáról (1848. máj. 8.). – Irod.: 1848–1849 Marosszék.

1812? † Mv., 1877. nov. 25.: lakatos. – Felesége: Lénárt Rebeka. Gyermekeik: Kata – Bóga Ödönné, Berta, Mari. – Mv.-en lakatos.

1926 † Bp.2002. júl. 6., tanárnő. – Irod.: Nekrológ] (Nú., 2002. júl. 6.).

Kisadorján, 1919. dec. 3., †: géplakatos. – Mv.-en dolgozott. Jehova-tanú volt. Letartóztatták (1951). A kv.-i Katonai Bíróság 6 évi börtönre ítélte. Börtönéveit a felsőbányai ólombányában (4 évet), és Galacon, Jiláván és a Duna-deltában töltötte. Újra letartóztatták (1959) és a társadalmi rend elleni ténykedés vádjával állították bíróság elé. A Duna-delta kényszermunka-táboraiban

1921. ? † Mv., 1998. nov. 14.: tanár. – Irod.: [Nekrológ] (Nú., 1998. nov. 16.).

Lövéte, 1908. okt. 20., † Lövéte, 1968. okt. 17.: r. k. pap. – Székelyudvarhelyen és Gyulafehérváron tanult, pappá szentelték (1934. szept. 16.). Káplán Gyergyóújfaluban, Ditróban (1934), Dicsőszentmártonban (1935), Szászrégenben (1936), Gelencén és Nyárádremetén (1937). Lelkipásztor Kudzsiron (1938), Torján (1947–). – Irod.: Ferenczi Sándor 2009.